Bizalmat szavazott a Háromszéki Képviselők Tanácsa (HKT) Albert Álmos területi elnöknek. Az RMDSZ alsó-háromszéki döntéshozó testületét az EP-választások után kialakult viták miatt hívták össze, az elmúlt napokban akadtak, akik kérték Albert Álmos lemondását, de az országos elnökség is megfogalmazta: távozniuk kellene azoknak a vezetőknek, ahol a szervezet alulmaradt Tőkés Lászlóval szemben. Albert Álmos a jelen levő 28 tag közül elnyerte 22 bizalmát, ellene négyen voksoltak, ketten tartózkodtak. /Farkas Réka: Albert Álmos marad az elnök. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./
2007. december 7.
Az erdélyi magyarság politikai vélekedéseiről készített közvélemény-kutatást a kolozsvári Desiré Alapítvány Magyarország Miniszterelnöki Hivatalának felkérésére. A Magyari Nándor László csapata által készített közvélemény-kutatás adatainak hitelességét az EP-választások eredménye igazolta, ezért a szerző közvitára bocsátotta dolgozatát. A november 25-i választásokon az RMDSZ a magyar szavazatok 61,57 százalékát kapta meg, Tőkés 38,43 százalékot. A Desiré műhelye a megkérdezettek választási preferenciáit mérve az RMDSZ-nek 52 százalékot jósolt, Tőkésnek 29-et; a felmérés pillanatában nem döntött kilenc százalék. A kutatás külön fejezetben foglalkozott a helyhatóság kérdéskörével. A tanácsi listák esetében 42,8 százalékot kapna az RMDSZ, 8,1 százalékot az EMNT, 4 százalékot az SZNT és 5,7 százalékot az MPSZ. A megkérdezettek 39,6 százaléka RMDSZ-es polgármesterre voksolna, 6 százalék függetlenre, 7,9 százalék az EMNT jelöltjére, 4 százalék az SZNT-ére és 5,1 százalék az MPSZ színeiben indulóra. A parlamenti választásokon 42,6 százalékot érne el az RMDSZ, 15,7 százalék még nem döntött, 18,6 százalékon osztoznak a magyar ellenzéki pártok. A válaszadók 48,4 százaléka szerint rossz irányba halad a romániai magyarság, csak 23,1 százalék véli jónak az irányt, és 26,6 százalék nem tudta a választ a kérdésre. Alig 18,8 százalék hiszi azt, hogy az RMDSZ jó irányba halad, és 41,4 százalék válaszolt nemmel erre a kérdésre. Magas, 38 százalékos azok aránya, akik nem tudták a feleletet. Az erdélyi magyarok 72,9 százaléka szükségesnek tartja a politikai pluralizmust. Az országos RMDSZ-tevékenységgel 47,5 százalék nagyon vagy inkább elégedetlen, 6,7 százalék az elégedettek aránya, és 37,1 a nagyon elégedetteké. A legismertebb romániai magyar politikus Tőkés László 95,4 százalékkal, őt Markó Béla követi 94,2 százalékkal, Frunda 87 százalékot kapott. A bizalmi index szintén Tőkésnél a legmagasabb, 63,6 százalék, őt Frunda követi 60,8 százalékkal. Markóban alig 45,7 százalék bízik, nála nagyobb szavazatot kapott számos magyar politikus, 76 százalék azonban nem bízik meg Verestóy Attilában. Hasonló a szimpátiaindex, itt is magasan Tőkés vezet, és Verestóy a legutolsó. A legolvasottabb megyei napilap a Háromszék, látványosan kevesebb voksot kaptak a más megyei lapok. Az országos újságok közül a legnépszerűbb az erdélyi szórású Krónika 111 említéssel, alig 18-an hozták szóba az Új Magyar Szót. A tévéadók közül legtöbben a Duna Tévét említik, ezt követi az RTL Klub, a román adók közül a legnézettebb a Pro TV. /Farkas Réka: Merre tovább, romániai magyarság? (Közvitára bocsátott közvélemény-kutatás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./
2007. december 8.
Várhatóan jövő héten ülnek tárgyalóasztalhoz az RMDSZ és az MPSZ alsó-háromszéki vezetői. A tárgyalásokat a sepsiszéki MPSZ-szervezet elnöke, Gazda Zoltán kezdeményezte, aki szerint Háromszéken is vannak olyan települések, ahol egymással szemben induló magyar szervezetek kiüthetik egymást, és magyar polgármester nélkül maradhatnak községek. Gazda szerint elsősorban ezekről kellene egyeztetniük. Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki elnöke nem zárkózott el a párbeszédtől. Márton Árpád képviselő szintén fontosnak tartja a párbeszédet. /Farkas Réka: Tárgyalnak a közös listáról (Alsó-háromszéki egyeztetés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./
2007. december 8.
Nyugodt légkörben zajlott a vita a Háromszéki Képviselők Tanácsának december 7-i ülésén. A legfontosabb napirendi pont az Albert Álmos területi elnök által kért bizalmi szavazás volt. Az elnök félsikernek nevezte az EP-választások háromszéki eredményeit. A november 25-i választásokat az erdélyi magyarság nyerte, az emberek, akik elmentek, az egységre szavaztak – emelte ki Antal Árpád képviselő, aki szerint egy nagy hibát mindenképpen elkövetett az RMDSZ, amikor nem állt az autonómiáról szóló népszavazás mellé. A képviselő kezdeményezte egy székelyföldi politikai csoportosulás létrehozását, amely képviselőkből, szenátorokból, megyei és helyi önkormányzati vezetőkből állna. Kiss Jenő, a megyei könyvtár igazgatója szerint az eredményekért nem a helyi, inkább az országos vezetőket kell elmarasztalni, ugyanakkor bölcs döntésnek nevezte Frunda lecserélését, mert így legalább van esély arra, hogy Brüsszelben ne konfliktusokkal kezdődjék a magyar képviselők működése. Felhívta a figyelmet, hogy hiba volt a kampányban utcára szorítani Tőkés és Orbán nagygyűlését, meglátása szerint Magyarország jövőben esélyes miniszterelnökét vendégül kellett volna látnia, ha nem is az RMDSZ-nek, de legalább a megyei tanácsnak. /Farkas Réka: Ki a felelős? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./
2007. december 10.
A november 25-i európai parlamenti választások eredményét elemezte december 8-án a Marosvásárhelyen ülésező RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A felszólalók többsége úgy értékelte, a szövetség megnyerte ugyan a választást, az erdélyi magyarság hűséges maradt a szervezethez, ám helyenként – az RMDSZ-szel szemben elégedetlen közösségek protesztszavazata révén – Tőkés László püspök ért el jobb eredményt. A fórum az alulmaradt szervezetek vezetőinek lemondását sürgette. Bírálatok hangzottak el magyarországi önkormányzatokkal, politikai erőkkel, testvértelepülésekkel, cégekkel és médiaintézményekkel szemben, amelyek az erdélyi kampányba pártosan beavatkoztak. Az elmúlt hónapokban megújult SZKT-ba sok fiatal képviselő is bekerült, s a testület Bíró Rozália nagyváradi alpolgármestert választotta elnökévé. Három jelölt indult az SZKT elnöki tisztségért, amelyet az utóbbi években Frunda György töltött be: Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter és Szabó Károly szenátor, volt EP-képviselő. Megalakultak a testület platformjai és frakciói is: Szociáldemokrata Platform, Szabadelvű kör, Kereszténydemokrata Platform, Nők a nőkért, illetve Nemzeti Szabadelvű Kör. Az új SZKT frakciói (zárójelben a frakcióelnök): Partiumi (Lakatos Péter), Novum Forum (Kelemen Atilla), Kereszténydemokrata (Frunda György), Székelyföld (Tánczos Barna), Tulipán (Borboly Csaba), Szórvány (Winkler Gyula), Közép-Erdély (László Attila). Ezután az EP-választások eredményeinek értékelése következett. Markó Béla gratulált a győzelemhez, a választók többségben az RMDSZ-re szavaztak, és azt üzenték, hogy „magukénak vallják és szeretik az RMDSZ-t”. Markó szerint le kellett győzni például a Fideszt és a Demokrata Pártot, de helyenként a csalást is. Markó élesen bírálta azokat a magyarországi önkormányzatokat, amelyek „az RMDSZ ellen nyújtottak támogatást”, de az RMDSZ ellen kampányoló magyarországi politikusokat, az erdélyi kampányba „beavatkozó” magyarországi testvértelepüléseket és cégeket nemkülönben. Elítélte, hogy a választás napján a Hír TV egész nap kampányolt, és nem az RMDSZ mellett. Toró T. Tibor a kampányban látványosan Tőkés László püspök mellett állott. Az SZKT napirendjén volt, hogy a szövetség Torótól vonja meg a politikai bizalmat, de a testület ennek vitáját, időhiány okán, elhalasztotta. Markó megoldásként az összefogást említette, és kifejtette, hogy a székelységnek csak a szórványban és a kisebbségben élő magyarsággal együtt van esélye a célkitűzések elérésére. Markó nem zárkózott el az alakuló Magyar Polgári Párttal (MPP), illetve a Tőkéssel folytatandó dialógus elől sem, de ezt feltételek teljesítéséhez kötötte. Szerinte az MPP-nek előbb tisztáznia kell a viszonyát a román pártokkal és a román államelnöki hivatallal, Tőkésnek pedig le kell mondania az RMDSZ „mocskolásáról és rágalmazásáról”. Másfelől az RMDSZ-nek át kell gondolnia, hogy szükséges-e tárgyalnia olyan párttal, mint az MPP, amelynek sem statútumában, sem alapszabályzatában nincs egyetlen szó sem az autonómiáról. Frunda György szerint az RMDSZ túlságosan elment jobbra, vissza kell térnie jobbközépre. Eckstein-Kovács Péter: az RMDSZ két képviselőjét mégis az EPP-be küldi, ahelyett, hogy Sógor a liberálisok, Winkler pedig a szocialisták frakciójába menne. Toró T. Tibor elutasította a személyével kapcsolatos bírálatokat, és közölte: ezentúl tényként kell kezelni, hogy a romániai magyar közélet plurális. /Tibori Szabó Zoltán: Párbeszédet hirdet az RMDSZ az erdélyi magyarsággal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./ Elhangzott a hozzászólásokban: „Szeretem Erdélyt! Szeretem Európát” (Frunda György, Winkler Gyula), „Szeretem Erdélyt! Szeretem a Székelyföldet” (Sógor Csaba, Korodi Attila), „Szeretem Partiumot! Szeretem Európát” (Bíró Rozália) – Markó leszögezte: szereti az RMDSZ-t. „Azt senki se állítsa, hogy nálam autonómiapártibb lenne, ám az önrendelkezést nem magyarországi pártok és önkormányzatok támogatását élvezők megosztó politikájával, hanem az egység megtartásával, következetes lépésekkel lehet megvalósítani Erdélyben” – mondta Markó Béla. Kelemen Hunor szerint Tőkés Lászlóék a jövő évi önkormányzati választások előtt sem kívánnak egyezségre jutni a szövetséggel, sőt már a külön listaállítás is folyamatban van a Székelyföldön. Eckstein-Kovács Péter: „Ízlésemhez képest az EP-ben túl kevés az erdélyi magyar jogász és túl sok a pap. ”Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő szerint Frunda becsapta választóit, „lelépett a listáról”. Toró javasolta az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum mihamarabbi létrehozását. /Lokodi Imre: Az RMDSZ harmadik embere lett Bíró Rozália. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ Markó hangsúlyozta: az RMDSZ-en kívüli szervezetekkel is kell tárgyalni, többek között Tőkéssel is, de nem ez a párbeszéd lényege, hanem az, hogy a szövetség megszólítsa a magyarság azon egyharmadát, amely valamilyen okból elégedetlen az RMDSZ-szel – mondta. „Ahelyett, hogy dolgoznánk érte, azzal butítjuk, azzal áltatjuk magunkat, hogy itt van az autonómia. Orbán Viktor óriási hibát követett el, és felelőtlen volt, mert amikor hozzájárul az egységes érdekképviselet megbontásához, akkor vállalnia kellene annak a felelősségét is, hogy megoldja helyettünk az erdélyi magyarság problémáit. Ha a magyarság a saját közös döntései helyett a prófétákra hallgat, akkor nagy bajba fog kerülni: nekünk nem szabad ilyen próféták kezére hagynunk a magyarságot. ” – hangsúlyozta Markó Béla. /Elemzés, következtetések és sértegetések. SZKT Marosvásárhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./ Az SZKT-n egyértelművé vált: az RMDSZ erős, felülről irányított párttá kíván alakulni. A most meghatározott irányvonal a kompromisszum legkisebb esélyét is ellehetetleníti. Ők tudják a legjobban, mit, milyen úton, hogyan lehet elérni – derült ki Markó Béla politikai beszámolójából. A székelyekkel szembeni harag többször visszaköszönt, nem csak a szórványból, Partiumból érkezettek felszólalásából, de Markó, Kelemen Hunor és más székelyföldi politikusok beszédeiből is. A ,,hamis próféták” által elvakított székelység nem érzékeli az igazi veszélyt. Többen a sajtót, az egyházak, illetve a pedagógustársadalom egy részét, az identitásukat vesztett városlakókat, a különc értelmiségieket okolták a székelyföldi vereségért. A csúcsvezetés legfeljebb azért hibás, mert nem büntette meg idejében a más véleményt megfogalmazókat. /Farkas Réka: Torz kérdések és válaszok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./
2007. december 15.
Negatívan véleményezte a szenátus tanügyi bizottsága az oktatási törvényt módosító, Voiculescu-féle két tervezetet – jelezte Szabó Ilona háromszéki szenátor, aki Sógor Csaba helyét vette át a bizottságban. A konzervatívok által beterjesztett egyik módosítás a magyar gyerekek román oktatására vonatkozik, kötelezővé tenné, hogy az óvodai előkészítő csoportot románul végezzék, és az iskolában egységes, a román anyanyelvű gyermekek tananyagával azonos tanterv szerint oktassák a román nyelvet és irodalmat. A másik javaslat havi egy átlagbérrel egészítené ki a magyar megyében oktató román tanárok fizetését. Az elmúlt időszakban többször elhangzott, Márton Árpád képviselő két ízben is felhívta a figyelmet, hogy civil társadalmi megmozdulásra, a pedagógus-szakszervezetek tiltakozására is szükség lenne, hogy erőteljesen képviselni tudják a magyar oktatás érdekeit. Ugyanerre hívta fel a figyelmet Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke, véleménye szerint ,,átfogó társadalmi megmozdulásokra” lenne szükség, és reméli, az RMDSZ képviselői és szenátorai is felismerik ,,a közös fellépés fontosságát és hatékonyságát”. /Farkas Réka: Közös fellépés a magyar oktatásért (Apró győzelem a szenátusban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./
2007. december 21.
Különböző újságok beszámoltak az RMDSZ legutóbbi SZKT-üléséről, az RMDSZ-es kudarcok miatti bűnbakkeresésekről, különösképpen Székelyföldön, és leginkább Háromszéken. Markó Béla alaptalan vádaskodásával újra bebizonyította, hogy nem ismeri el a másságot.,,Győztünk”, állítja, de nem mondja, hogyan? Nem ismeri el, hogy rosszul kezdték a választási kampányt. A gyermekek felhasználásával, tulipános zászlók lobogtatásával, RMDSZ-es polgármesterek hatalmi pozíciójuk latba vetésével dolgoztak a választás megnyerése érdekében. Albert Álmos pedig az iskolai oktatásban dolgozók, az egyház egy része és a sajtó összefogásával igyekezett igazolni a háromszéki kudarcot, és nem azzal, hogy tévedett, amikor nem fogadta Orbán Viktor volt miniszterelnököt, és meg akarta volna gátolni azt is, hogy az unitárius templom előterében népgyűlést tartson Tőkés László. Márton Árpád súlyos kijelentéseket fogalmazott meg a háromszéki napilappal kapcsolatban. A Háromszék újság jobboldali beállítottságú, ez természetes. Ugyanis Farkas Árpád, Sylvester Lajos, Magyari Lajos, Simó Erzsébet és a fiatalabb nemzedék: Farkas Réka, Fekete Réka, Farcádi Botond, Demeter Ildikó és még mások nem képviselhetik azt a baloldaliságot, amit az RMDSZ akarna. Elege volt a magyarságnak a baloldali világnézetből! Elég, ha csak az 1918–19-es eseményeket (Kun Béla és Károlyi Mihály örökségét), az 1944–45-ös éveket, 1956-os forradalmat, megtorlásokat, kivégzéseket nézzük, vagy napjainkban a magyarországi balliberális kormány nemzetellenes intézkedéseit. Soha nem tudjuk megbocsátani a 2004. december 5-i szégyenletes népszavazást a kettős állampolgárságról, írta Kovács Gyula. Ezekkel szövetkezett az RMDSZ. Az RMDSZ vezetői vonják le reálisan az EP-választáson vereséggel egyenlő győzelem tanulságait, és fogadják el már végre a Tőkés László által javasolt közeledést. /Kovács Gyula, Sepsiszentgyörgy: A legutóbbi SZKT-ülés margójára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 21./
2008. január 11.
Vitaindítónak is tekinthető Csutak István Székek földje – Székelyföld? című elemzése, csakhogy a benne foglalt állítások többségével egyet kell értenünk, írta Farkas Réka, a lap munkatársa. Az egységes székelyföldi fejlesztési stratégia kidolgozása továbbra is illúzió. Kérdés, ki a felelős? Csutak egyértelműen a székelyföldi elitet nevezi meg. Az RMDSZ egy Székelyföldi Fejlesztési Régió kialakítását találta ki, és 2003 tavaszán konferenciát is szerveztek, ahol mindenki egyetértően nyilatkozott. Egy Prosperitas nevű egyesület létrehozataláról döntöttek, ennek a feladata lett volna egységes koncepció, fejlesztési stratégiák megvalósítása. Az egyesületet soha nem sikerült bejegyeztetni, így elmaradt a Székelyföldi Fejlesztési Intézet életre hívása is, az érdemi munka meg sem kezdődött. A tanácskozás után a három megyei tanácselnök hajba kapott azon, hogy hol lesz az új régió központja. A 2004-es parlamenti választási kampányban ismét napirendre került a kérdés. Újabb konferenciát tartottak, ahol Markó Béla komoly, másfél éves előkészítő munkáról beszélt. Legközelebb 2006 tavaszán toborozták egy asztalhoz a három megye politikusait, szakértőit, s ekkor már egy munkacsoport létrehozataláról is döntés született, ennek a feladata lett volna a Székelyföldi Fejlesztési Terv elkészítése. Takács Csaba akkori ügyvezető elnököt bízták meg a koordinálással, de többet nem lehetett hallani a testületről. Az RMDSZ 2006 őszén meghirdette a majdani területi autonómia alapjait megteremtő, Szövetség a Székelyföldért Egyesület létrehozását. Az egyesület bejegyzésére nem került sor. Közben erősödött a megyék közötti rivalizálás. /Farkas Réka: Kié a felelősség? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./ Előzmény: Csutak István: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./
2008. január 12.
A Székelyföldi termék márkanév levédését tervezi a Magyar Polgári Szövetség – jelentette be Gazda Zoltán sepsiszéki elnök. Tudatosítani szeretnék a régióban élőkkel, hogy fontos lenne az itt gyártott termékek vásárlása, ezzel a térség vállalkozóit, önkormányzatait egyaránt támogatnák. Gazda szerint többéves tudatosító munkára lesz szükség, de bíznak a sikerben. /Farkas Réka: Levédik a márkanevet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./
2008. január 14.
A Magyar Polgári Szövetség hajlandó támogatni Petre Strachinaru képviselő javaslatát, hogy a két székely megyében hivatalból legyen képviselője a románságnak, de csak feltételekkel – szögezte le Gazda Zoltán sepsiszéki elnök. Abban az esetben, ha azokban a többségében románok lakta megyékben, ahol más nemzeti közösségek is élnek, ezek is hivatalból képviselői helyet kapnának, elfogadhatónak tartják a javaslatot. Ellenkező esetben diszkriminációról, az állampolgárok egyenlő jogainak megsértéséről van szó, és ez alkotmányellenes. /Farkas Réka: Támogatás, feltételekkel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./
2008. január 17.
Alig tíz napja jelent meg Csutak István Székelyföld jövőjéről, esélyeiről, lehetőségeiről elmélkedő cikke, máris hozzászólások egész sora látott napvilágot. Párhuzamosan zajlik a felelősségkeresés és az ötletbörze. Van azonban egy réteg, amely mélyen hallgat: a székelyföldi megyék, városok vezetői, azok, akik a legtöbbet tehettek volna, tehetnének az együttműködés kiépítéséért. A Kovászna megyei elnök továbbra sem hajlandó tárgyalni Hargita, illetve Maros megyei kollégáival, hogy egységesen, a Székelyföldre vezető minden út szélére kikerüljön a tábla. Ha ilyen, szimbolikus értékű cselekvéseknél sem sikerül közös hangot találni, miként várhatnánk, hogy stratégiai kérdésekben előrelépés történjék? Választások jönnek, s az önkormányzati vezetők többsége meg akarja őrizni székét. Hangzatosak elképzeléseik Székelyföld jövőjéről is, de nincs felelőse mindannak, amit elmulasztottak. /Farkas Réka: Székelyföld: eszköz vagy cél? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./ Előzmény: Csutak István: Székek földje – Székelyföld? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8.
2008. január 19.
Megjelent a Hivatalos Közlönyben, így érvénybe lépett, és Románia számára is kötelezővé vált a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája. Márton Árpád képviselő szerint a magyar nyelvhasználat terén sok új dolgot nem hoz a jogszabály, de megerősíti a jelenlegi törvényeket, és segíthet a jövőben jobb jogszabályok – például az oktatási törvény, kisebbségi törvény stb. – elfogadásában. A polgárjogi pereknél is díjmentes és kötelező lesz a tolmácsolás, s legalább egy regionális televíziós csatornát kell biztosítania az államnak, például a magyarság számára. A charta ugyanakkor egyértelművé teszi a jogot a minden szinten zajló anyanyelvi oktatáshoz. A jövőben a bíróságoknak el kell fogadniuk az anyanyelven készült ingatlan- vagy más szerződéseket, de lehetővé válik, hogy ne csak a közigazgatásban, de közszolgálati intézményeknél – víz-, gáz- vagy elektromos szolgáltatóknál – is használható a magyar nyelv, a beadványokat magyarul is megfogalmazhatják, az intézmények ügyfélfogadó irodái kötelesek lesznek magyarul is beszélő alkalmazottakat foglalkoztatni. A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját 1992-ben fogadta el az Európa Tanács közgyűlése. Az RMDSZ 1995 óta próbája elérni romániai ratifikálását, de eddig a politikum ellenállásába ütközött. /Farkas Réka: Érvénybe lépett a nyelvi charta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./
2008. január 28.
Január 26-án Marosvásárhelyen tartotta ülését az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa, melyen elfogadták az önkormányzati választásokon alkalmazandó jelöltállítási és rangsorolási kritériumokat. A helyi RMDSZ-szervezetekre bízzák, hogy titkos (álló- avagy mozgóurnás) szavazással vagy pedig küldöttgyűlésen rangsorolják a helyi és a megyei tanácsosjelölteket. A jelölteknek nyilatkozniuk kell múltjukról, vállalniuk kell, hogy az RMDSZ-előválasztások után, a helyhatósági választásokon, sem függetlenként, sem pedig más párt vagy szervezet színeiben nem indulnak, RMDSZ-ellenes tevékenységet nem folytatnak, jövedelmük egy részét a szövetség kasszájába befizetik. Az SZKT jóváhagyta a Szövetség Állandó Tanácsának (SZÁT) november 30-i határozatát, amelynek értelmében Toró T. Tibor képviselőtől a politikai bizalmat megvonják. Az SZKT-ülés kezdetén adta át Markó Béla a szervezeti és közösségi tevékenységet elismerő Ezüstfenyő-díjakat. A hatodik éve kiosztott díjat az idén huszonöten kapták meg, köztük Borsos K. László, a szövetség bethleni szervezetének ügyvezető alelnöke, Józsa Miklós nagyenyedi nyugalmazott tanár és Molnos Lajos kolozsvári városi tanácsos. Eckstein-Kovács Péter szenátor javasolta, hogy a 2008–2013 időszakra vonatkozó RMDSZ önkormányzati stratégia megvitatását és elfogadását a testület halassza el más alkalomra, mert a néhány nappal korábban kézhez kapott tervezetet a képviselőknek nem volt idejük alaposan tanulmányozni. A javaslatot elvetették. A fórum elfogadta az SZKT módosított működési szabályzatát, majd megválasztotta az SZKT Állandó Bizottságának a tagjait. Az SZKT alelnökei lettek Birtalan József, Olosz Gergely, Erdei István, Péter Ferenc. A testület két titkári posztjára Bölöni György és Budai Richárd került, a szövetségi szabályzat-felügyelő bizottság tagjai pedig Dósa Szilárd, Biró Enikő és Botházi Nándor lettek. A megalakult SZKT-szakbizottságoknak a közeljövőben kell vezetőiket megválasztaniuk. Markó Béla elnök kijelentette, a legfontosabb politikai feladat az idei két választáson (helyhatósági és parlamenti) való minél sikeresebb részvétel. Elmondta: az RMDSZ két EP-képviselője már dolgozik, fontos feladatokat kaptak az Európai Néppárt (EPP) frakciójában és az EP szakbizottságaiban. Winkler Gyula felvetette a bizottságában a romániai gazdasági fejlesztési régiók kérdését, és jelezte, hogy ezt a problémát az RMDSZ mielőbb meg szeretné oldani. Miközben tehát az RMDSZ EP-képviselői dolgoznak, a másik EP-képviselő, Tőkés László „egyelőre harcol”. Egyelőre azért, hogy tagja lehessen az EPP-frakciónak. Markó szerint tanulságos, hogy Tőkés László a román állam elnökéhez és a demokratákhoz fordul támogatásért. Markó úgy vélte, tragikomikus, hogy a romániai politikai elit micsoda rövidlátásban szenved, amikor az ország prioritásai helyett vakon egymással harcol. A kisebbségi törvényről nem esik szó, de a többségi lakosság problémáiról sem. Ilyen körülmények között az RMDSZ-nek szem előtt tartania a közösség valós prioritásait. A szövetségi elnök értékelte, hogy közvita bontakozott ki fontos kérdésekről, például a Székelyföld jövőjéről, a tanügyi törvénycsomagról. A frakciók nevében Lakatos Péter (Partium), Magyari Nándor László (Liberális Koalíció), Kereskényi Gábor (Tulipán), Tánczos Barna (Székelyföld), László Attila (Közép-Erdély) szólalt fel. Bakk László (Kézdivásárhely) ezúttal is élesen bírálta a szövetség vezetőségét, akik szerinte „tévútra terelték az RMDSZ-t”, súlyos belső válságot idéztek elő. Szabó Ödön (Nagyvárad) azért bírálta Markó Bélát, mert szerinte beszámolójában az elnök elhallgatta, hogy Tőkés László január elején kijelentette: az államfő kérésére lemondott az autonómia képviseletéről Brüsszelben, viszont folyamatosan támadja az RMDSZ-t, miközben most azzal érvel, azért illeti őt meg az EPP-frakciótagság, mert ő RMDSZ-tag. Az SZKT leszavazta a nők és a 35 éven aluli fiatalok kötelező 15 százalékos részarányára vonatkozó javaslatot. Vita volt arról is, hogy bukás esetén a szövetségi elnöknek, az ügyvezető elnökségnek vagy esetleg az egész SZKT-nak is le kellene mondania. Markó Béla leszögezte: ahol gyengék lesznek az eredmények, ott vállalni kell majd a felelősséget, s ebben a szövetség vezetőinek is lesz majd részük. Felszólította a székelyföldi képviselőket, hogy mielőtt a szövetségi vezetők menesztését követelnék, „nézzenek mélyen magukba”. Vita volt Toró T. Tibor képviselő elmarasztalása ügyében. Többen javasolták, hogy az ügy megtárgyalását a testület ismét napolja el, mert Torónak feltörték a gépkocsiját, és ezért nem lehetett jelen az ülésen. A halasztásra vonatkozó javaslatot elutasították. Kelemen Hunor ügyvezető elnök hangsúlyozta, Toró T. Tibor az RMDSZ ellen dolgozott, ezért meg kell vonni tőle a politikai bizalmat. Ez az RMDSZ „szövetségi filozófiája” szerint elfogadható – magyarázta. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy a képviselőházi frakció próbálta Torót „jobb belátásra bírni”, de nem sikerült. Bárányi Ferenc is úgy vélte, hogy Toró elárulta az RMDSZ-t. A testület végül 6 ellenszavazattal, 12 tartózkodás mellett elfogadta, Toró T. Tibortól megvonják a politikai bizalmat. /Tibori Szabó Zoltán: RMDSZ-dilemmák választások után, választások előtt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Megszavazta az SZKT, hogy az RMDSZ helyhatósági jelöltjeinek ki kell tölteniük a felekezeti hovatartozást jelölő adatlapot, annak ellenére, hogy a liberális frakció tagjai ezt ellenezték. Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör elnöke szerint „teljesen privát ügy”, hogy a kérdőívvel megszólított személy melyik egyház tagja. /Lokodi Imre: Vallás mint „kritérium” = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ / „Az RMDSZ novemberben azért kampányolt, hogy a szövetség képviselői bejussanak az Európai Parlamentbe, Tőkés László pedig ne jusson be” – jelentette ki Markó Béla elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsa január 26-i ülésén. Az elnök azt kérte az SZKT-tól, hogy vonja meg a politikai bizalmat Toró T. Tibor képviselőtől, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökétől. A képviselők padsoraiban tapasztalható ellenérzések miatt Markó kétszer is kiment a szónoki pulpitushoz, elismételve, a feladat kellemetlen, de nem halasztható el. A bizalommegvonás ellen csak Antal Árpád képviselő érvelt. Bárányi Ferenc, Kelemen Hunor és Lokodi Emőke voltaképpen Markó Béla érveit ismételték meg. „Azt jelzi, hogy a szövetség konfrontatív stratégiával kíván nekivágni a helyhatósági választásoknak” – értelmezte a döntést Toró. /Gazda Árpád: SZKT: kipipált feladatok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./ / Markó Béla hangsúlyozta, hogy nem hagyják abba a tárgyalásokat az RMDSZ-en kívüli politikai csoportosulásokkal, hozzátéve: ,,amíg ezek a szerveződések a konfrontáción kívül egyebet nem tudnak elképzelni az erdélyi magyar politikai életben, nehéz velük párbeszédet folytatni”. Az elnök beszámolóját ezúttal nem követte vita. Az ülésen célként határozták meg: a 2004-es választási eredményeknél jobbat kell elérni. Az előzetes napirenden nem szerepelt, és sokakat váratlanul ért, hogy vitára került Toró T. Tibor képviselő decemberben elhalasztott megrovása. Markó Béla ragaszkodott a politikai bizalom megvonásához, láthatóan idegesen követelte ,,egy minimális politikai és morális kritériumrendszer” alkalmazását. Az SZKT-n bemutatták az RMDSZ következő öt évre szóló önkormányzati stratégiáját, módosították a testület alapszabályzatát, és megválasztották az állandó bizottságot. /Farkas Réka: Döntöttek a jelöltállítás módjáról (Ülésezett az SZKT). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./
2008. január 28.
Az RMDSZ SZKT-ülésén újabb lépések történtek a pártosodás és központosítás irányába. Bár látszólag szabad kezet kaptak a jelöltállításban a helyi és területi szervezetek, a döntő szót minden lényeges esetben a szűk körű, tizenegy fős Állandó Tanács, azaz a csúcsvezetés mondja ki. A központosítás már évekkel ezelőtt megkezdődött, valójában ez vezetett az ellenzék kirekesztéséhez, a polgári oldal kialakulásához, megerősödéséhez. . Az RMDSZ hivatalos párttá válása azt jelentené, hogy elismerik vereségüket, de azt is, hogy a jövőben osztozniuk kell a hatalmon, egyebek közt például a pénzosztáson is. Ehhez nincs túl nagy kedvük. Az erdélyi magyarság is pluralista demokráciát akar, s ez az önkormányzati választásokon megvalósítható. /Farkas Réka: Pártok és szövetségek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./
2008. január 31.
Új elnököt választott a Magyar Polgári Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezete, és döntöttek arról is, hogy az új testület tiszte lesz levezetni a szervezet Magyar Polgári Párttá alakulását. A leköszönő öttagú elnökség nevében Fazakas Tibor tartotta a tevékenységi beszámolót. A közgyűlés megválasztotta az új vezető testületet: az elnök Bálint József mérnök-vállalkozó lett, alelnök: Bereczki Kinga, Kovács István unitárius lelkész, Pethő István és Fazakas Tibor. Gazda Zoltán sepsiszéki elnök elmondta, február második felében véglegesítik listáikat, és csak azután hozzák nyilvánosságra jelöltjeiket. Az MPSZ egyébként egész Sepsiszéken megújul. /Farkas Réka: Párttá alakul a szövetség (Tisztújítás a sepsiszentgyörgyi MPSZ-nél). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./
2008. február 4.
Rendkívül veszedelmes kísérletnek, öngyilkos rövidlátásnak nevezte Markó Béla RMDSZ-elnök, hogy a Fidesz-MPP „magyarországi mintára próbálja megosztani az erdélyi magyarságot”. Markó az erdélyi magyar írott és elektronikus média főszerkesztőivel folytatott marosvásárhelyi megbeszélésen kijelentette: a frissen bejegyzett Magyar Polgári Pártot Orbán Viktor Fidesz-elnök és Traian Basescu román államfő egyaránt eszköznek használja fel. „Basescu kapcsán látni kell, hogy ő semmivel sem szereti jobban az MPP-t, mint az RMDSZ-t, pusztán a közösség megosztásának és meggyengítésének lehetőségét keresi. Az MPP bizonytalan társaság, amely Bukarestben és Budapesten próbál támogatást szerezni, mások vállán próbál magasabbnak tűnni: rángatja Orbán Viktor köpenyét, és akkor is dicséri Traian Basescut, amikor erre senki nem kéri” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. /Markó Orbán „rövidlátásáról”. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./ Üdvözölte a Székelyföld helyzete, jövője kapcsán kibontakozott vitát Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője úgy vélte, megfeneklett a Székelyföld-vita, ,,intellektuálisan siralmasnak" nevezte az RMDSZ-es politikusok eddigi megnyilvánulásait. Markó kifejtette, a Magyar Polgári Párt bejegyzését sokan úgy értelmezik, mint a reform beindulását a romániai magyar politikai életben, pedig ez éppen az elkezdődött reform leállításának kockázatát hordozza. Szerinte az a jó út, amelyen az RMDSZ jár. /Farkas Réka: Szükség van a Székelyföld-vitára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./
2008. február 5.
Tamás Sándor képviselő bejelentette, indul a megyeitanács-elnöki tisztségért az RMDSZ-előválasztáson. Demeter János, aki nyolc éve vezeti a megyét, újabb mandátumot szeretne elnyerni. Az RMDSZ megyei egyeztetőtanácsa dönt a módszerről: állóurnás szavazás, közvélemény-kutatás, ha nem sikerül kiegyezniük, átruházzák a döntés jogát az RMDSZ csúcsvezetésére, az Állandó Tanácsra (ÁT). /Farkas Réka: Harc a megyeitanács-elnöki székért (Halogatja a döntést az RMDSZ). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./
2008. február 8.
Első alkalommal folytattak február 7-én Székelyudvarhelyen megbeszélését a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetői. A Tőkés László, EMNT-elnök, EP-képviselő és Szász Jenő, MPP-elnök által aláírt közleményben leszögezték: a konzultáción részt vevő felek áttekintették az MPP bejegyzése, illetve a tavaly november 25-én lezajlott európai parlamenti választások nyomán kialakult új politikai helyzetet, a politikai pluralizmus, a választás szabadsága megteremtése által az erdélyi magyar nemzeti közösség számára megnyíló lehetőségeket. A helyhatósági választásokra való felkészülés tekintetében az MPP felkérésére megegyeztek az egyeztető-jelölő bizottság felállításáról, melynek védnökségére Tőkés Lászlót, az EMNT elnökét kérték fel. Az egyeztető-jelölő bizottság célja az önkormányzati választásokon nemzeti listák felállítása, az erdélyi magyar nemzeti ügy iránt elkötelezett személyek jelölése Erdély településein és megyei önkormányzataiban. Tőkés László EP-képviselő február 7-én Sepsiszentgyörgyön megnyitotta európai parlamenti irodáját, amelyet „kis európai székelyföldi nagykövetségként” kívánnak működtetni. /Egyeztető-jelölő bizottság létrehozásáról döntött az MPP és EMNT. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./ A közös egyeztető-jelölő bizottságok konkrét működési szabályzatát a jövőben dolgozzuk ki – fejtette ki Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, aki szerint a bizottság célja nemzeti listák felállítása az önkormányzati választásokra. Tőkés László sürgette, hogy haladéktalanul üljenek tárgyalóasztalhoz az RMDSZ és az MPP vezetői, és állapodjanak meg a közelgő helyhatósági választásokra vonatkozó demokratikus verseny és együttműködés szabályaiban. Tőkés hangsúlyozta: az EMNT (mint az autonómiát szorgalmazó gyűjtőszervezet) „ugyanazzal a beállítottsággal“ fordul mind az RMDSZ-hez, mind az MPP-hez, vagyis nem pártelv alapján tesz különbséget közöttük, az EMNT célkitűzései jelentik a szempontot. /Illyés Judit: Tőkés tárgyalásokat sürget Tőkés tárgyalásokat sürget. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./ Újraszervezik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT), hogy betölthesse a neki szánt szerepet, és az erdélyi magyarság egészét egyesítse soraiban – jelentette ki Tőkés László. /Farkas Réka: Verseny és együttműködés. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 8./
2008. február 8.
,,Azt szeretném elérni, hogy a Romániáról szóló következő országjelentésben ne csak a korrupcióról, ne csak az igazságszolgáltatásról és ne csak a cigánykérdésről legyen szó, hanem a kisebbségi kérdésről és a magyarság védelméről is. Már az nagy eredmény volna, ha nemzetközi szintre tudnánk emelni az erdélyi magyarság, Székelyföld-ügyét" – fogalmazott február 7-én Tőkés László székelyföldi EP-irodája hivatalos megnyitóján. Kifogásolta, hogy az RMDSZ EP-képviselői továbbra is ,,csatolt áruként" próbálják felvetni Brüsszelben az erdélyi magyarság ügyét, úgy vélte, nem ez a helyes út. Tőkés kitért arra, hogy a román nacionalizmus próbálja gátolni a magyar ügy érvényesítését, szálka a szemükben mindazért, amit képvisel, és kényelmes számukra az RMDSZ, mert politikusai nem okoznak gondot nyilatkozataikkal.,,Szimbolikus jelentőségű, hogy Tőkés László EP-irodái közül a székelyföldi készült el elsőként. Székelyföld többet érdemel, Székelyföld esélyt nyert az EP-választásokon arra, hogy az integráció kínálta lehetőségeket a maga hasznára fordítsa" – fogalmazott Szilágyi Zsolt, Tőkés brüsszeli irodavezetője. /Farkas Réka: Nem csatolt áru a magyar ügy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 8./
2008. február 8.
A civil szervezeteket tömörítő Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) támogatja elnökét, Berecki Kingát politikai szerepvállalásában. Bereczki Kingát múlt héten választották meg a párttá alakuló MPSZ sepsiszentgyörgyi alelnökévé. Berecki Kinga azért vállalta az alelnöki megbízatást, mert bízik benne, segíteni tud, hogy megfelelő emberek kerüljenek a helyi és megyei önkormányzatba. /Farkas Réka: Civilek és a politika. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 8./
2008. február 9.
Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke Tamás Sándor képviselővel és Vajda Lajos alelnökkel közösen ismertették a megyei tanács RMDSZ-es elnök-, alelnökjelöltjeinek, illetve képviselőinek kiválasztási módját. Úgy határoztak, közvélemény-kutatással mérik fel, ki a legnépszerűbb, legesélyesebb jelölt. Vajda Lajos továbbra is alelnök kíván maradni, így az elnöki tisztségért Demeter János és Tamás Sándor verseng. Sepsiszék, Erdővidék és Orbaiszék régióban külön-külön, elektoros gyűlésen választják ki a jelölteket. /Farkas Réka: Harc nincs, verseny lesz a megyei tanács elnöki székéért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./
2008. február 9.
Teljes gőzzel zajlik a szervezetépítés az erdélyi magyar polgári oldalon, Sepsiszéken szinte naponta születnek az új szervezetek, illetve újulnak meg a már létezők. A Magyar Polgári Szövetség készül az önkormányzati választásokra. Gazda Zoltán sepsiszéki elnök elmondta, március közepéig minden településen létrehozzák a szervezetet. Március 15-ig várják a jelentkezőket az MPP listáira, és az RMDSZ-tagság nem kizáró ok. Azokon a településeken, ahol több a jelentkező egy-egy tisztségre, állóurnás előválasztásokat tartanak. Fontosnak tartják a nyitottságot és a demokratikus jelölési rendszert, mert úgy látják, az RMDSZ-nél a klientúrához tartozó személyek listára kerüléséről folyik az alku. /Farkas Réka: Szervezkedik az MPP (Demokratikus jelölési rendszert akarnak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./
2008. február 11.
Február 11-én adja át Bukarestben Traian Basescu államfőnek azt az iratcsomót az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), amelyről a decemberi találkozón állapodott meg Tőkés László az államelnökkel. Az EMNT által összeállított dokumentumokat Toró T. Tibor, a szervezet alelnöke viszi az államfőnek. A most átadott dokumentumok között szerepelnek majd a választási reformmal kapcsolatos magyar félelmek is, azaz, hogy az egyéni körzetes, kétfordulós rendszer hátrányt jelent a kisebbségek számára. Megoldásként Szilágyi Zsolt a szerb és a horvát modellt javasolná, ahol arányuknak megfelelő, fenntartott helyekre versenyeznek a nemzeti közösségek képviselői. Szilágyi Zsolt kifejtette, egy tervezet is helyet kapott a csomagban, a kommunizmus rémtetteit számba vevő Tismaneanu-jelentésben ugyan szerepeltek magyar vonatkozású részek is, de szükség lenne az ilyen irányú kutatások elmélyítésére, ezért külön kutatócsoport felállítását kérik, és nem hiányoznak a romániai magyar oktatással, a magyar egyetemek akkreditációjával kapcsolatos gondokról szóló beszámolók sem. /Farkas Réka: Javaslatcsomag Basescunak (Tőkés folytatná a párbeszédet az elnökkel). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 11./
2008. február 11.
A március 15-i ünnepség közös szervezését kéri a Magyar Polgári Szövetség az RMDSZ-től. Az MPSZ sepsiszéki elnöke, Gazda Zoltán levélben fordult az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnökéhez, kérve, ne sajátítsa ki az ünnepet egyetlen politikai szervezet sem. /Farkas Réka: Politikamentes ünnepet (Március 15.) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 11./
2008. február 13.
Megkapta a Magyar Polgári Párt a bukaresti bíróság döntését a párt bejegyzéséről, de a döntés nem tekinthető véglegesnek, mert megfellebbezte a Demokratikus Szolidaritás Pártja (DSZP). Január 10-én a DSZP beadványa miatt halasztotta a tárgyalást a bíróság, a bélyegilleték kifizetésére szólították fel az alakulatot. Mivel ezt nem tette meg, a január 29-i tárgyaláson nem vették figyelembe kifogásait, ám utólag kiderült, a bélyegilleték törlesztésének elmulasztása esetén is érdemben tárgyalni kellett volna felvetéseiket, így jogos a fellebbezés. A DSZP fellebbezése ugyan formai, de a Legfelsőbb Bíróságnak tárgyalnia kell az ügyet, hogy az MPP elnyerje a bejegyzést. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke bízik benne, hogy hamarosan napirendre tűzik a fellebbezés tárgyalását, mert ha március 25-ig nem születik végleges döntés, nem indulhatnak a választásokon. Victor Roncea, a Ziua lap újságírója is nyilvánosságra hozta, hogy megtámadta az új magyar párt létrehozatalát, ám Gazda szerint ezt nem kell komolyan venni. /Farkas Réka: Megfellebbezték az MPP bejegyzését. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./
2008. február 15.
Várhatóan a március 10–15. közötti héten ül tárgyalóasztalhoz az alsó-háromszéki RMDSZ és a sepsiszéki MPSZ – jelentette ki Albert Álmos, az RMDSZ területi elnöke. Albert Álmos, az MPSZ januári felkérésére válaszolt, Gazda Zoltán akkor kérte, tárgyaljanak a közös jelölésről azokon a háromszéki településeken, ahol a magyarság kisebbségben él. /Farkas Réka: Márciusban tárgyal az RMDSZ az MPSZ-szel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./
2008. február 15.
Nem tartja hátrányosan megkülönböztetőnek sem a magyar gyerekek román oktatását, sem a számukra szervezett vizsgarendszert az Országos Diszkriminációellenes Tanács – ez áll az Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének jelzéseire küldött válaszban. Az RMDSZ által kinevezett Asztalos Csaba vezette testület határozatában több oldalon taglalta, hogy miért nem helytállóak az MPSZ felvetései. Az MPSZ tavaly júniusban fordult a bukaresti intézményhez: vizsgálják ki, diszkriminatív-e az, hogy a nem román nemzetiségű gyermekeknek nem idegen nyelvként tanítják a románt, és hogy a képességvizsgán és érettségin ugyanolyan kritériumrendszer szerint bírálják el őket, mint román anyanyelvű társaikat. Jelezték, igazságtalannak találják, hogy a kisebbségi diákoknak románul kell tanulniuk a földrajzot és a történelmet, s a vizsgarendszer ebben az esetben is azonos a román anyanyelvűekével. Kérték a testületet, elemezze, diszkriminatív-e, hogy a nem a többségi nemzethez tartozó diákoknak egy tantárggyal többől kell vizsgázniuk, mint a román anyanyelvűeknek, s míg a többségi nemzet diákjainak van egy pihenőnapjuk vizsga közben, addig a kisebbségek diákjainak az nem jár. /Farkas Réka: Nincs hátrányos megkülönböztetés? (Válaszolt az Országos Diszkriminációellenes Tanács). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./
2008. február 21.
Február 20-án Sepsiszentgyörgyön Székely Nemzeti Tanács szervezésében tüntetésen szolidaritásukat fejezték ki a Koszovó függetlenségét kikiáltó albánokkal, és kinyilvánították a székelyföldi autonómia iránti igényüket. Rendkívüli volt a román sajtóérdeklődés, közvetítő kocsik, tévéstábok, riporterek serege lepte el a parkot. A rendőrség is szép számban jelen volt. Elsőként Gazda Zoltán szólt az egybegyűltekhez a Sepsiszéki Székely Tanács (SSZT) nevében. /Farkas Réka: Gyúljanak gyertyák az autonómiáért (Szolidaritási tüntetés Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./
2008. február 22.
Mégis közös szervezésű március 15-i ünnepség lesz Sepsiszentgyörgyön. Tóth Birtan Csaba, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke telefonon egyeztetett Gazda Zoltánnal, az MPSZ sepsiszéki elnökével, aki két hete javasolta, tegyék politikamentessé a megyeközpont ünnepét. Tóth Birtan Csaba egyetértett, hogy ki kell zárni a politikumot és a kampányt. A március 15-i megemlékezés programja részben körvonalazódott, javaslatokat várnak az MPSZ-től és más szervezetektől. Ünnepi szónoknak Chaldek Tibort, a budapesti Pongrácz Gergely Polgári Kör elnökét hívták meg – tájékoztatott az RMDSZ-elnök. /Farkas Réka: Mégis közös ünnep lesz (Március 15. Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 22./
2008. február 25.
Több mint két órán át tárgyalt a Hargita és Kovászna megyei önkormányzati vezetőkkel, prefektusokkal Traian Basescu államfő február 23-án Kovásznán. György Ervin Kovászna megyei prefektus elmondta, Traian Basescu úgy véli, a magyar politikusok után ő ismeri a legjobban a két megyebeli helyzetet, azt, hogy mit gondolnak az itt élők az autonómiáról. Hangsúlyozta: kész a párbeszédre, de csak az alkotmány tiszteletben tartása esetén hajlandó tárgyalni a kérdésről, és ragaszkodott ahhoz is, hogy decentralizációnak nevezzék, ne autonómiának. Az államfő fenntartja álláspontját: I–IV. osztályban más tanterv szerint kell oktatni a magyar gyermekeknek a románt. Albert Álmosnak, Sepsiszentgyörgy polgármesterének sikerült néhány jelentős gondolatot elmondania az államelnöknek. Egyetértettek abban, hogy a decentralizáció nem elégséges, a hatáskörök önkormányzati szintű kiterjesztését tovább kell vinni, ugyanakkor Albert Álmos megfogalmazta, hogy itt, a Székelyföldön külön intézményrendszert szeretnénk felépíteni, saját döntéshozó testületet, amely nemcsak arról dönthet, ki legyen az iskolaigazgató, de arról is, milyen iskolára, hány oktatási intézményre van szükség, illetve hogy kisebb vagy nagyobb rendőrséget akarnak. Traian Basescu felvetette, hogy kevés pénzt termel a két székelyföldi megye, és autonómia esetén odajuthatna, hogy kétszer nagyobb adókat kell majd kivetnie. Albert Álmos cáfolta ezt a feltételezést. Ugyanakkor kifejtette, a román közösségnek el kellene már felejtenie az 1990 előtti helyzetet, amikor minden kérdésben ők diktáltak, és intenzív elrománosítás zajlott. Sepsiszentgyörgy polgármestere tájékoztatta az államelnököt a Szövetség a Székelyföldért Egyesület bejegyzésének akadályoztatásáról is. /Farkas Réka: Fontos dolgokról is sikerült beszélni (Traian Basescu székelyföldi látogatása). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 25./
