Nemrég elindult a Háló, a Katolikus Közösségek Hálózatának erdélyi weblapja: www.erdelyihalo. ro. A kezdőlap szerint: „A HÁLÓ katolikus, nyelve magyar, formája közösségi, helye a Kárpát-medence, útja Istenhez vezet.” Sepsiszentgyörgyön, a Krisztus király templomban tartották a Háló egész napos találkozóját. A Háló és a Kalot Egyesület, valamint a Sapientia EMTE csíkszeredai lelkészsége megszervezi Balczó András háromszoros olimpiai és tízszeres világbajnok öttusázó erdélyi körútját. /Józsa Zsuzsanna: Minőségi időt ajándékozni egymásnak. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 6./
2008. június 2.
Hosszas kutatás, a történészekkel való konzultálás után készültek el a huszárruha-rajzok – hangoztatta Somogyi Győző magyarországi Munkácsy-díjas grafikus gyergyóditrói kiállításának megnyitóján. A szabadságharc hadserege című, negyven színes grafikából álló tárlatanyag csupán ízelítő abból a terjedelmes sorozatból, amelyet a művész az 1848–49-es szabadságharc katonai egyenruháiról készített. „Az 1980-as évekig senki nem rajzolta meg ezeket az egyenruhákat. Ezekből a rajzokból keltek életre azok a mai huszárok, akik a ‘48-as katonai hagyományokat ápolják” – indokolta a művész történelmi alapossággal végzett munkáját. A gyergyószentmiklósi Földváry Károly Egyesület 11. Székely Határőr Huszárezredének egyenruhái is Somogyi rajzai alapján készültek, és az ezred zászlóját is a veszprémi művész tervezte. Somogyi Győző témáit a magyar történelemből és vallásból meríti. A történelmi hősök megformálásában figurái groteszk hatást keltenek arcuk és kezük felnagyítása miatt – hangzott el a Jézus Szent Szíve nagytemplom búcsújának időpontjára időzített tárlat megnyitóján. A képeket hamarosan Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Baróton és Sepsiszentgyörgyön is kiállítják. /Jánossy Alíz: A szabadságharc hadserege vonult fel. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./
2008. június 15.
Két éve indították újra Gyergyószentmiklóson a római katolikus teológiai oktatást, a II. Teológiai Napokon, május 29-30-án neves kutatók tartottak előadást, az iskola diákjai alaposan felkészültek ószövetségi dolgozataikkal. A rendezvényt dr. Nóda Mózes, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának dékánja nyitotta meg a kar bemutatásával. Részeg Ildikó igazgató a Szentírás pedagógiája alapján beszélt azokról az értékekről, amelyeknek helye kell legyen az oktatásban. Dr. Dombay István docens (BBTE Földrajzi Kar) a vallásos jellegű erdélyi turizmus példáit ismertette a népes közönségnek, külön kitérve a Gyergyó-vidéki egyházi emlékművekre. Dr. Nóda Mózes dékán előadása a zsidó liturgiát mutatta be. A moldvai Diószénből származó Fazakas Gizella csángó egyházi népénekekkel lépett fel, majd a teológia osztályok kórusa énekelt. A második napon ószövetségi diákkonferenciára került sor. Kercsó Katalin dolgozatában a teológia és az evolúciós elmélet viszonyát elemezte, kitérve Pierre Th. de Chardin teológusra, aki szerint az állandóan fejlődő teremtett világ Krisztus felé tart, és ezért a dolgozatáért megkapta az Év Ifjú Teológusa címet. /(GIK): Teológiai napok Gyergyószentmiklóson. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 15./
2008. június 23.
A libáni templom június 21-i felszentelésén hatalmas volt a lelkesedés. A 71 fős egyházközséget sokan támogatták, hogy felépüljön a 100 ülőhelyes templom. A közigazgatásilag Gyergyóújfaluhoz tartozó településen összegyűlt Libán-völgye templomépítő közössége. Az oltártérben elhelyezték Györfy Lajos szobrászművész ajándékát, a Feltámadt Krisztus szobrát. Barabás Zsolt egyháztanácsos felidézte a szentély létrejöttének állomásait. 2006. augusztus 26-án kezdődött a bontás. A budapesti Lossy József 1906-os harangajándéka időközben újra toronyhelyre került. Tamás József püspök méltatta a templomépítő plébános, Mátyás Gábor munkáját. /(m. m.): Ott a hegyen van az a hely… = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 23./
2008. június 26.
A kisebbségi történelmi keresztény egyházak romániai hátrányos megkülönböztetését tették szóvá ezen egyházak erdélyi képviselői az Európai Parlamentben. Tőkés László európai parlamenti képviselő közreműködésével június 24-én közmeghallgatást, 25-én pedig sajtótájékoztatót tartott a témában Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület helyettes püspöke, Nicolae Anusca, az erdélyi görög katolikus érsekség főtanácsosa, Máthé Dénes, az unitárius egyház főgondnoka, valamint Kovács Gyula, a Baptista Szövetség alelnöke. Kiemelték, hogy a román állami támogatás aránytalanul előnyben részesíti a román ortodox egyházat, nem megfelelőek az egyházi oktatás feltételei, nagy elmaradások vannak a kommunizmus idején elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatása terén. Tőkés László elmondta a sajtótájékoztatón: kemény sajtótámadás indult Nicolae Corneanu román ortodox érsek, temesvári és bánsági metropolita ellen, aki május 25-én egy görög katolikus templom felszentelése alkalmával együtt áldozott a keleti rítusú és a római katolikus egyház szolgáival. A rendhagyó esetet „kánonellenes pápista eretnekségnek” minősítő ortodox egyházi emberek Corneanu érsek példás megbüntetését követelik – közölte Tőkés. A jelen lévő görög katolikus, unitárius és baptista küldöttel együtt közös állásfoglalást írt alá, amelyben az erdélyi kisebbségi testvéregyházak őszinte elismerését és szolidaritását fejezik ki „a krisztusi hite és keresztény nyitottsága miatt meghurcolt Nicolae Corneanu metropolita iránt”. /Kisebbségi történelmi egyházak Brüsszelben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ Tőkés László hangsúlyozta: megdöbbentő hallani, hogy Romániában „az etnikailag román görög katolikus egyház még mindig több mint kétezer egyházi épületét, templomát nem nyerte vissza”. Megfogalmazása szerint „továbbra is a pánortodox, pánnacionalista kommunista politika folytatódik ezen a téren”. /Brüsszeli közmeghallgatáson a történelmi egyházak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2008. június 26.
Szondy Zoltán újságíró elmondta, hogyan történt az összetűzése Fábián László, Csíkszentsimon újraválasztott polgármesterével. Fény derül arra is, hogy Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának frissen beiktatott elnöke, valamint a polgármester hazug emberek. Szondy Zoltán barátjával beült egy bárba meginni egy sört. Megjelent Fábián László polgármester, kötekedő hangon elmondta, hogy ő hetvenvalahány százalékkal nyerte a választást falujában, de ő olyan, mint Krisztus, mert „megbocsát” Szondynk, mire az újságíró a kezét nyújtotta. Összeszólalkoztak, a polgármester önuralmát veszítve s ordítani kezdte, hogy Szondy Csibi István pénzéből él, maffiózó. Ez a vád rosszul esett Szondynak, elküldte a polgármestert melegebb éghajlatra. Erre a polgármester belerúgott, ő meg az arcára vágott, ezzel a verekedés végetért. Szondy tárcsázta a 112-es gyorsszámot. Pár perc múlva a polgármester Borboly Csabát, a megyei tanács elnökét hívta, elmondva neki, hogy megverték. Borboly Csaba nem nézett utána a valós tényállásnak, hanem kiadott egy politikai nyilatkozatot és három SMS-t küldött szét, helyesírási hibákkal:15. 33: Ertesuleseink szerint alig 5 perccel ezelott a csikszeredai Daradics barba Szondy Zoltan MPP alelnok brutalisan orba verte Fabian Laszlo, Csikszentsimoni polgarmestert. 17. 41: A polgarmester ur orcsontja eltorott. Orvosi megyei korhazba megfigyeles alat tartjak meg. 21. 38: A 2meter 120 kg hokista Fabian Laszlo, SztSimon polgarmestere vita soran turte, hogy a 170cm, 60 kg Szondi Zoltan a szeredai MPP elnok, ugy usse meg, hogy az orrat eltorte, s nem utott vissza. Ez a Szovetseg-MPP viszony. A sajtó RMDSZ-befolyás alatt álló része átvette és leadta a hazugságot: Szondy Zoltán vadul rátámad egy ártatlan, két méter magas polgármesterre, az áldozat nem ütött vissza. Szondy feljelentést tett a rendőrségen, a polgármester megrúgta, a rúgás 7–9 napon belül gyógyuló zúzódásokat okozott, ezt törvényszéki orvosi bizonylat igazolja. Szondy Borboly Csabától elvárja, kérjen tőle nyilvánosan elnézést. /Szondy Zoltán: Pár sor egy balegyenesről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./
2008. június 29.
Tizenöt éve rendezik meg a falunapokat a Kászoni-medencében, az öt faluból álló területen. Kászon község három faluja: Altíz, Feltíz és Impér egybeépültek, Újfalu és Jakabfalva kisebb távolságra (öt, illetve három kilométerre) fekszik a községközponttól. Június 21–22-én tartották meg a falunapokat, amelyek keretében az immár nyugalmazott plébános, Fábián Dénes könyveit bemutatták. Fábián Dénes irodalmi vénával megáldott, író pap: Öregekről öregeknek szóló sorozata közkedvelt, a Tusnádon szerkesztett és Csík környékén terjesztett lelkiségi lap, a Krisztus Világossága hasábjain adták közre. Kászon völgye keresztjei /Verbum Kiadó, Kolozsvár/ címen kiadott könyve a környék történetének e speciális szeletét dolgozta fel. /Gál György Attila: Ünnepség a Kászonokban. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 29./
2008. augusztus 1.
El Pelé Ceferina Giménez Mallára, az egyetlen boldoggá avatott roma nemzetiségű szentre emlékeznek augusztus 1-jén mise keretében a marosvásárhelyi Hidegvölgyben. György Tibor plébános elmondta, hogy dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek jóváhagyásával a hidegvölgyi roma plébániaközösséget El Peléről nevezték el, arról a boldoggá avatott roma személyről, aki életét adta Jézus Krisztusért. El Pelét 1936. augusztus 2-án végezték ki egy katolikus pappal összebilincselve, akit védelmezni akart. II. János Pál pápa 1997-ben vértanúságáért Rómában sok ezer roma jelenlétében avatta boldoggá. A Hidegvölgyben 1964-től Léstyán Ferenc foglalkozott a romákkal, munkásságát tizennégy éven keresztül Pál atya folytatta, György Tibor pedig két éve tart szombatonként katekézist ebben a lakónegyedben. /(berekméri): A boldoggá avatott romára emlékeznek a hidegvölgyiek. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./
2008. augusztus 9.
Néhány év alatt a Pallas-Akadémia Kiadó tizennégy kötetben adta ki Nyírő József regényeit (Isten igájában, A sibói bölény, Az én népem, Madéfalvi veszedelem, Halhatatlan élet, Néma küzdelem, A zöld csillag, Íme az emberek – a két utóbbi már az emigrációban íródott…) és elbeszélésköteteit (Jézusfaragó ember, Kopjafák, Havasok könyve, Az elszántak, Székelyek)… A sorozatot 2005-ben Nyírő József, a székely nép krónikása címmel Pomogáts Béla válogatásában a Nyírő műveiről szóló tanulmányok, esszék, kritikák, recenziók gyűjteménye egészítette ki. Az író nevét becsmérlő jelzők nélkül leírni sem lehetett, 1989-ig kellett várni, Pomogáts Bélának először az Alföldben közzétett tanulmányáig, amely reálisan értékelte Nyírő ellentmondásoktól sem mentes írásművészetét. Ez volt a debreceni Csokonai Kiadónál 1990-ben megjelenő, Isten igájában című, önéletrajzi motívumokkal is átszőtt Nyírő-regény utószava, akkoriban kezdődött Debrecenben az első, elhúzódó, másfél évtizedig tartó életműkiadás. Fontos lenne Nyírő József életművét és az életét áttekintő monográfia, illetve biográfia megjelentetése is. /Bogdán László: A Nyírő-sorozat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./
2008. augusztus 18.
A Szarkaláb Néptáncegyüttes és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány augusztus 14-e és 18-a között tizedszerre rendezte meg a Szent István-napi nemzetközi néptáncfesztivált, ahova nyolc országból érkeztek résztvevők. Utcai táncok, gálaműsorok várták a néptáncok ismerőit, rajongóit Kolozs (Bánffyhunyad, Kide, Magyarfenes, Kalotaszentkirály, Kolozsvár) és Szilágy megyében (Zsobok). Szombat délután a magyarfenesi szabadtéri gálaműsort falubál és tűzijáték követte. Augusztus 17-én, vasárnap Kolozsváron vonultak fel a néptáncegyüttesek, majd dr. Kovács Sándor főesperes celebrált misét a Szent Mihály-templomban. Vasárnap tizennégy néptáncegyüttes lépett fel a Diákművelődési Házban. Pillich Apor Balázs, a kolozsvári Szarkaláb néptáncegyüttes vezetője, egyben főszervező elmondta: incidensek nélkül zajlott a rendezvény. Zsobokon lépett fel az újvidéki Csűrdöngölő és a szintén vajdasági Cirkalom táncegyüttes. Zsobok határában kürtőskaláccal, pálinkával várták a vendégeket. Fullasztó melegben táncoltak a fiatalok. A Csűrdöngölő nevéhez fűződik a Vajdasági Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár, valamint a Minősítő Fesztivál, ahol már kétszer érdemelt Kiválóan Minősült címet. A Cirkalom többszörös nívódíjas együttes idén átvehette a 2. Martin-plakettet a Martin György Néptáncszövetségtől, e cím egyedüli birtokosai a Kárpát-medencében. „Kide a világ közepe” – így köszöntötte Egri István helyi tanácsos a Szent István-napi Néptáncfesztivál alkalmával Szlovákiából érkezett Komáromi Generációk Néptáncegyüttest. A 22 tagból álló, 2006-ban alakult együttes háromtagú zenekarral is rendelkezik. Kiss János, a Kide Egyesület elnöke megköszönte a komáromiak látogatását. Augusztus 16-án Magyarfenesen szabadtéri gálaműsorra került sor a Szent István-napi Néptánctalálkozó keretében. A különböző országokból érkezett néptánccsoportok mindegyike részt vett a rendezvényen. Tűzijáték és hajnalig tartó bál zárta a mulatságot. Kolozsváron a menetet a csíkkozmási néptáncegyüttes nyitotta meg. A táncegyüttesek részt vettek az ünnepi szentmisén a Szent Mihály-templomban. Kovács Sándor főesperes hangsúlyozta, Szent István királyunk példamutatása szerint a vallás és a hazaszeretet krisztusi parancs, azaz a hit és az erkölcs képezi a nemzeti lét alapját. /Kerekes Edit, Füstös Tímea, Dézsi Ildikó, Nagy-Hintós Diana: Incidensek nélkül zajlott a Szent István-napi néptáncfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./
2008. szeptember 1.
Kevesebb résztvevővel, de meghitt hangulatban zajlott a hétvégén a 32. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó. A rendezvényen a szenvedésről és félelemről hallhattak előadásokat a fiatalok. Kerényi Lajos, Budapestről érkezett piarista atya szentmiséjével zárult augusztus 31-én, vasárnap a találkozó. „Úgy hiszem, hogy a találkozó elérte a célját. Kerényi atya karizmatikus személyisége nagyon megfogta a fiatalokat. Valóban nyomot hagyott a fiatalok lelkében a tanítás. „Én személyesen meg vagyok elégedve a találkozóval, olyan lett, amilyennek elképzeltem, csendes, nyugodt volt, méltó a címéhez, hogy Életünk a szenvedő Jézussal” – értékelte az idei rendezvényt Asztrik atya, a csíksomlyói ferences testvérek vezetője. A szervezők változatos programokat kínáltak. A kiscsoportos beszélgetéseken kívül volt fáklyás körmenet, tűzijáték, illetve sor került még párkapcsolatról, szexualitásról, kézművességről, drogmegelőzésről, családról, médiáról szóló alternatív programokra is. A találkozó Ézsaiás könyvéből származó mottóját, „Ne félj, mert megváltottalak! Neveden szólítottalak, az enyém vagy!” a szervezők megpróbálták beépíteni a rendezvények többségébe. A találkozón a Mária Rádió is bemutatkozott. A Mária Rádió világszerte közismert, 59 országban hallható, a tapasztalat az, hogy a fiatalok nem hallgatják. /Ifjaknak a szenvedésről. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./
2008. szeptember 5.
Szeptember 4-én Kolozsváron megnyitották a budapesti katolikus Új Ember Kiadó első határon túli könyvesboltját, a könyvesbolt székhelye a Szent Mihály plébánia udvarán található, a Főtéren. Beszédet mondott Kovács Sándor kanonok, főesperes, az avatóünnepségen részt vett Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Papp Tamás, a budapesti Új Ember Kiadó igazgató-főszerkesztője. Kovács Sándor kifejtette: ha a XXI. század végén Erdély bármely magyarok lakta vidékén beszélni fognak magyarul, „az egyházainknak, iskoláinknak, számtalan nehézséget és áldozatot vállaló magyar könyvkiadónak, és az anyanyelven megjelenő sajtónak köszönhető. ” Jakubinyi György érsek felhívta a figyelmet: a katolikus, keresztény sajtó is részese az evangélizációnak, krisztusi parancsot teljesít amikor – akár a szépirodalomban, akár a tudományos szakirodalomban – a keresztény, katolikus világnézet és hit alapján mutatja be az Isten által teremtett világ szépségét. Lukács János, a kiadó kolozsvári kirendeltségének vezetője bemutatta a könyvesbolt internetes /www.ujember.ro/ „változatát”. /Köllő Katalin: Új Ember – katolikus könyvesbolt nyílt Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./
2008. október 4.
Rég nem láttak a kolozsvári Szent Mihály-templom évszázados falai annyi hívő katolikust, mint szeptember 29-én, az Erdélyi egyházmegye (napjainkban Gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye) – millenniumát a Kincses Város főtemplomának búcsújával egybekötött ünnepi főpásztori szentmisén. A szentmisét Jakubinyi György érsek Tamás József segédpüspökkel, Dr. Marton József egyetemi professzorral, Potyó Ferenc általános érseki helynökkel és több mint 70, a főegyházmegye minden sarkából érkezett pappal együtt mutatta be. „Ne adjátok fel a reményt! Ezzel a felhívással nyitotta meg dr. Jakubinyi György érsek a millenniumi évet Csíksomlyón. A főpásztor hangsúlyozta a millenniumi jelmondat jelentőségét – „Krisztussal ezer esztendeig” –, ami arra utal, hogy így lesz az elkövetkező ezer esztendőben is. /Fodor György: Hitélet – Millenniumi főpásztori szentmise és Szent Mihály búcsú – jel és üzenet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./
2008. október 4.
1920 után a külön utakon járó erdélyi irodalom mindinkább magára talált. Elkezdődött a történeti regények híres korszaka. Ekkor jelent meg többek között Nyirő József A zsibói bölény című regénye is. És egyre inkább elfogadott lett valamennyi erdélyi író számára Berde Mária jelszava: vallani és vállalni. Nyirő József, mint a népi irodalom egyik képviselője, az egész magyar nyelvterület legnépszerűbb székely írója lett. Mindenkit elbűvölt romantikus havas díszleteivel és idealizált góbétípusával, Uz Bencével. A regény 1933-ban jelent meg először és számos újabb kiadásával hírnevet hozott a szerzőnek. Nyirő szorgalmas író volt. Regényei (Madéfalvi veszedelem, Néma küzdelem, Isten igájában, Íme az ember!, Kopjafák, Jézusfaragó ember, Az én népem stb.) eseményszámba mentek. Óriási olvasótábora volt. Írói nagysága, igazságszeretete, a népéhez való rendíthetetlen hűsége és az érte való aggódása elvitathatatlan, éppen úgy, mint rapszodikus természete, kocsmázásai és politikai melléfogásai. Nyirő Józsefnek 1944 őszén menekülnie kellett hazájából. Spanyolországban, Madridban talált menedéket és 64 életévéből az utolsó 9 évet kegyelemkenyéren, nagy szegénységben töltötte. 1953. október 16-án, a rákkórházban ragadta el a halál. Az Üzenet a külföldi magyarokhoz című vallomás és a Küzdelem a halállal című írása alázatos és könyörgő fohász az óhazáért, Erdélyért és minden magyarért. Az Üzenet a külföldi magyarokhoz című írásában többek között ez áll: „Akármennyire küzdünk is ellene – belső összeomlás fenyeget. Az a veszedelem, hogy magunkban, vagy utódainkban megszűnünk magyarok lenni. Lélektani folyamat ez, amellyel önmagát veszítheti el mindenki. Nem is szándékosan, hanem az események és életkényszer, a körülmények hatása alatt. Talán azzal kezdődik, hogy egyszer csak nem jut eszedbe egy magyar szó. ” Majd így folytatja: „Ha meggondoljuk és látó szemmel látni tudunk, rá kell döbbennünk, hogy mindez főképpen és elsősorban a saját belső összeomlásunk következménye. Minden egyéb pedig ennek az érvénye, mint mikor ősszel az életerő a fákban megszakad és önmaguktól hullanak le a levelek. ” Meggondolkoztatóak a nagy székely író utolsó szavai. /Erőss Attila: Sorozatban jelennek meg Nyirő József művei. Az írót újból felfedezték. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./
2008. október 14.
Október 17-én, a Krúdy Gyula születésének 130. évfordulója alkalmából szervezett rendhagyó ünnepséggel indítja a szatmárnémeti Ady Endre Társaság „Északi ember vagyok” című rendezvénysorozatát, melynek keretében a magyar irodalomnak a régióból származó nagyjairól emlékeznek meg. Krúdy Gyulán kívül Tersánszky Józsi Jenőről, Móricz Zsigmondról, Mikszáth Kálmánról, Madách Imréről, Jókai Mórról és Ady Endréről, befejezésképpen pedig május végén Páskándi Géza tiszteletére szervezik meg az „A költő visszatér” című rockopera előadását. Beveszik az irodalmárok sorába a méltatlanul elhanyagolt írót, Teleki Sándort is. A Krúdy-emlékünnep keretében október 16-én elhelyeznek egy táblát a volt Jezsuita Gimnázium (jelenlegi Unio iskola) falán, melynek az író egy évig diákja volt. Kovács Albert lázári kőfaragó művész alkotására Krúdy önéletrajzából vésett fel egy szöveget: „Születtem 1878-ban, késő őszidőben. Nyíregyházán egy nádfödeles, hosszú, visszhangos, kisablakos házban, amelynek manapság már nyoma sincs a Nagykállói utcán. Csavargó, öreg vadászokkal jártam a tiszai kiöntésekhez, a lápokon, nádasokban, a tengeriföldeken, a Nyírség puha homokjában. Szigorú neveltetés végett előbb a szatmári Jézus-társasági atyákra, majd a podolini kegyesrendi papokra bízott atyám, és ezeket az esztendőket sohase felejtettem el, mint ahogy élete végéig a legtöbb ember szívesebben emlékszik gyermekkorára, mint későbbi idejére. ” Az irodalmi teadélutánon Krúdyhoz írt versek hangzanak el Mécs László, Nagy László, Juhász Gyula, Juhász Ferenc, valamint Tóth Bálint tollából. Az Ady Endre Társaság egy kötetet is kiadott az íróról, melyben többek között Tersánszky és Ady Krúdyról szóló írásai, illetve Krúdy önvallomásai is helyet kaptak. Megnyitják Kovács Emil Lajos szatmárnémeti festőművész „A hepehupás Szilágyság” című tárlatát. Az est meghívottja lesz Vári Attila József Attila-díjas költő is, aki a Harag György Társulat színművészeivel együtt lép majd fel. /Babos Krisztina: Leporolják a magyar irodalom nagyjait. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 14./
2008. november 8.
A református egyház lelki megújulásában, immár több mint száz éve tevékenykedő Partiumi CE Szövetség (CE: Krisztusért és Egyházáért) hagyományos havonkénti csendes napját Pankotán tartotta meg november 4-én. Ezeket a hitmélyítő alkalmakat a 19. század végén indított el dr. Kecskeméthy István teológiai tanár és a kommunista időkben is működtek. Mindig Isten igéje van a középpontban. Felidézték Szilágyi Sándor pankotai református lelkész szolgálatát, aki aktív tagja volt a CE megújulási mozgalomnak, és akit ötven éve, 1958-ban börtönöztek be azért a tevékenységért. /Szász Zoltán pankotai református lelkipásztor: Több mint százéves, hitmélyítő hagyomány Pankotán. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./
2008. november 21.
A vallási fanatizmus és az idegengyűlölet ellen emelt szót Tőkés László európai parlamenti képviselő, református püspök a héten az EP strasbourgi ülésszakán, napirend előtt elhangzott felszólalásában. A püspök arra a hírre reagált, hogy az iszlám lázadók kezében lévő, dél-szomáliai Kismayo városban egy 13 éves kislányt a földbe ástak és halálra köveztek azért, mert – a zűrzavaros háborús viszonyok között – három férfi megerőszakolta. Tőkés László „az isteni irgalom és a krisztusi szeretet, az európai tolerancia és a keresztény szolidaritás szellemében” az európai közösség állásfoglalását és cselekvő fellépését kérte az áldozatok és az üldözöttek védelmében, a vallási fanatizmus és idegengyűlölet ellen. /Ellenzi a vallási fanatizmust Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./
2008. november 22.
Néhány éve az egyik egyetemi tanár mesélte, hogy egyetemükön a vallástörténetet oktató személy a pártállam idején a marxizmus professzora volt. Találtak ugyan egy tehetséges, felkészült papot, de az illetőnek nem volt doktorátusa, így állami egyetemre nem nevezhették ki. Maradt a szükségmegoldás, bár köztudott volt a diktatúra idején a professzor dühödt ateizmusa, vad egyházellenessége. Most Marx, Engels, Lenin és Ceausescu helyett Jehováról, Buddháról, Krisztusról, Mohamedről, Luther Mártonról és Kálvin Jánosról beszél nap mint nap. Nincs egyedül. Hányan lettek buzgó párttagokból egyik napról a másikra bigott templomlátogatók, a diktátor dicsőítőiből a diktatúra vad ellenfelei? A kommunizmus lelkes propagálóiból multimilliomos kapitalisták. Elvárható lenne a fordulat a román állam részéről is, a politikai perekben elítéltek esetében. Mert sokan, például az 1958-ban a Szoboszlay-perben elítéltek ügyében a mai napig sem született meg a perújrafelvételről, az ítéletek megsemmisítéséről szóló határozat. Még a kivégzettek eltemetésének helyét sem hajlandóak felfedni az illetékesek. A politikusok valószínűleg arra várnak, hogy a per utolsó túlélője is lehunyja szemét, s akkor majd melldöngetve Európa elé állnak “nagylelkű”, az akkori elítélteket felmentő, sőt dicsőítő politikai döntésükkel. Lehet, azért késik a felmentés, mert az elítéltek túlnyomó többsége magyar nemzetiségű volt. /Ujj János: Pálfordulás, mikor? = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./
2008. november 22.
Képírás az evangélium szolgálatában címmel nyílt Hervai Katalin képzőművész tárlata Sepsiszentgyörgyön a Gyár utcai Krisztus Király-templomban, aki vallásos érzületéből fakadó gondolatait vetítette ki munkáiban. /(Fekete): Hervai Katalin istenes képei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./
2008. december 12.
Hivatalosan az európai oktatás alapértékévé kellene tenni a krisztusi szeretetet, mert jelenleg kevés a tolerancia és kevés a társadalmi párbeszéd az Európai Unióban – javasolta Tőkés László püspök, EP-képviselő az Európai Parlament brüsszeli épületében Kereszténység és Európa címmel tartott konferencián. A tanácskozáson EP-képviselők és erdélyi, valamint uniós egyházi személyiségek szólaltak fel. A résztvevők a zárónyilatkozatban állást foglaltak a keresztény értékrendszer térvesztésének megállítása mellett. A nyilatkozat szerint „Európa akkor lehet az, ami volt – egyike az emberiség jövőjét meghatározó nagyhatalmaknak –, ha visszatér keresztény gyökereihez”. Európa nemcsak gazdasági közösség, hanem szellemi és lelki egység is kell hogy legyen, máskülönben szét fog esni – tette hozzá Tőkés László. Állást foglalt a nyilatkozat az állam és egyházak közötti kapcsolatok átláthatósága, a felekezeteknek az államhoz viszonyított egyenjogúsága, a kisebbségi ingatlantulajdonok visszaszolgáltatása mellett, továbbá a kisebbségi egyházakat és etnikumokat érő gyűlöletbeszéd ellen. A sajtót tájékoztatva Tőkés László elmondta, hogy a konferencia része volt az általa kezdeményezett Keresztény Európát! elnevezésű programnak, melynek célja a keresztény hit és értékrend hangsúlyos megjelenítése az új, egységesülő Európában. A program keretébe illeszkedett egy korábbi nagyváradi tanácskozás, valamint az EP-ben nyílt bibliakiállítás. /Az európai oktatás részévé kell tenni a krisztusi szeretetet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./
2009. január 23.
Türében megrendezték az ifjúsági bibliaórás csoport találkozóját, eljöttek a zilahi CE – Krisztusért és Egyházáért – Szövetség ifisei. Előadásokat hallgattak meg, beszélgettek. A csendesnapot Szilágyi Márta, a türei szervezők egyike zárta imával. /Kiss Gábor: Türe. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./
2009. február 7.
John Martin – erdélyi ismerősei számára Stern Jancsi – Sorsvállalás című könyve életregény, illetve tényregény, az embert nyomorító huszadik századról szól. A kötet utolsó sorai a Sorsvállalás krédóját tartalmazzák: „Vállaltam először zsidó sorsomat, majd keresztény életemet. Születésemtől pedig halálomig magyarságomat. ” 1944. június 2-án az amerikai bombázók 1200 bombát dobtak le Kolozsvárra. Találat érte a vasútállomást, a vasúti műhelyeket, a cipőgyárat, az acélárugyárat, a gyufagyárat, a Marianum leánygimnáziumot, a református Diakonissza kórházat. Elpusztult, vagy kárt szenvedett ezernél több lakóház. Azután következett a zsidók deportálása. Auschwitzban a zsidó kápók is kegyetlenek voltak. John Martin a lágerből való szabadulása után egyszer belépett egy templomba. Itt élte meg azt az élményt, mely meghatározta további életét. Ránézett a Jézus szoborra, „annyi erő sugárzott ebből az alkotásról, hogy nem tudtam a szemem levenni róla (...) A főalak egyik keze áldást osztón emelkedett felém (...) Lassan magamhoz tértem. Kimentem a templomból. Akkor még nem tudtam, hogy Krisztus ezentúl mindig bennem, velem lesz. ” /Csávossy György: Erdélyi sors az egyetemesség tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
2009. február 17.
Tőkés László református püspök, EP-képviselő nyílt levelet írt Petru Gherghel jászvásári katolikus megyéspüspöknek, szót emelve a legutóbb, a Bákó megyei Szitás faluban történtek ügyében. Az ottani plébános valóságos ellenséges hadjáratot indított a magyar nyelv iskolán kívüli, semmilyen törvénybe nem ütköző oktatása ellen – olyannyira, hogy még a ministrálástól is eltiltotta azokat a gyermekeket, akik magyarórára járnak. Ez nem az első hasonló eset az egyházmegyében, a csángómagyar gyülekezetekben. Ez a bánásmód „mindenekelőtt közös keresztyén hitünknek, a szeretet evangéliumi parancsolatának mond ellent” – írta Tőkés László. Lehetetlen, hogy Krisztus szolgái magyarellenes érzéseket szítsanak híveik között. Mindez ellentmond az európai vallási türelem és az ökumenikus testvériség szellemének, illetve Románia törvényeinek. Tőkés László kérte Petru Gherghelt, vegye személyes védelmébe „a magyar nyelvtanulásért meghurcolt szitási gyermekeket és családokat, és vegye elejét annak, hogy bármelyik moldvai csángó gyülekezetében hasonló önkényes túlkapások és nacionalista visszaélések történhessenek. ” /Tőkés László levele Petru Gherghel jászvásári megyéspüspökhöz. = Erdely. ma, febr. 16./
2009. február 17.
Február 15-én, vasárnap délelőtt hálaadó szentmisével fogadták a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király Templomban a múlt héten hazaszállított koncertorgonát. Háromszék legnagyobb hangszerét Svájcban gyártották, most Magyarországról szállították új helyére. A templomban Dávid György plébános azért mondott hálát, hogy a kétéves álom valóra vált, a több ezer darabra szedett hangszer a templom különböző termeiben vár összeszerelésre. A szállítmányt elkísérte Lukács Tamás magyarországi orgonaépítő mester, aki szerint, ha minden a tervek szerint halad, április végére nem csak az építés, hanem a behangolás is elkészülhet. Dávid György plébános a széles körű összefogás eredményének látja, hogy a 2007-ben alakult egyházközség ilyen hangszerrel bővülhet. Lőffi Gellért, a hangszer beszerzése és működtetése érdekében létrehozott Vox Celestis Orgonaegyesület elnöke az anyagi gondokról is szólt, az országos és helyi költségvetés elfogadásának késlekedése miatt ugyanis kölcsönhöz kellett folyamodniuk. /Ferencz Csaba: Hálaadó szentmisén fogadták a hangszerek királynőjét (Koncertorgona Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 17./
2009. március 3.
Helyteleníti Petru Gherghel iasi-i római katolikus püspök, hogy „idegenek” a magyar nyelvoktatás és misézés fontosságának hangsúlyozásával „viszályt szítanak” a moldvai csángók körében, akiknek többsége szerinte román nemzetiségű. A moldvai egyházfő Tőkés László református püspök február közepén neki címzett levelére reagált, amelyben az európai parlamenti képviselő szóvá tette, hogy a Bákó megyei Szitás falu plébánosa ellenséges hadjáratot indított a magyar nyelv iskolán kívüli oktatása ellen, és a ministrálástól is eltiltotta a magyarórára járó gyermekeket. Petru Gherghelhez intézett megkeresésében Tőkés úgy vélekedett: „minden igaz hitű keresztény ember számára elfogadhatatlan, hogy Krisztus szolgái magyarellenes érzéseket szítsanak híveik között, akik semmi egyebet, semmi rosszat nem akarnak, hanem csak azt, hogy atyáik nyelvét megtanulják, és ezen a nyelven dicsérjék az Istent”. A jászvásári püspök leszögezte: egyházmegyéjében nincsenek csángómagyar gyülekezetek. Válaszlevelében Petru Gherghel testvéreinek nevezte a magyarokat, és ama meggyőződésének ad hangot, miszerint mindenkinek jogában áll anyanyelvén dicsérni Istent. „Remélem, egyetért velem abban is, hogy tisztelni kell az emberek kinyilvánított akaratát. Az ön állításával ellentétben a iasi-i püspökség keretében nincsenek csángómagyar gyülekezetek, híveink többsége ugyanis román nemzetiségűnek és katolikus vallásúnak vallotta magát a népszámlálások során” – állapítja meg a moldvai egyházfő. (Egyébként miközben a 2002-es népszámlálás szerint Romániában összesen 1266 személy nyilvánította magát csángó, Bákó megyében pedig 4317 személy magyar nemzetiségűnek, néprajzkutatók szerint a Moldvában élő csángómagyar közösség lélekszáma 250 ezerre rúg, közülük azonban már csak mindössze 80 ezren beszélnek magyarul). Petru Gherghel szerint Szitáson és a többi moldvai településen senki nem ellenzi a magyar nyelv iskolában, törvényes keretek között történő oktatását, „ha az indokolt és igény mutatkozik rá”. A moldvai egyházfő szerint nem tesznek jó szolgálatot a nyelvjárásuk megőrzésére és ápolására törekvő helyi közösségeknek mindazok, akik „kívülállókként” számukra idegen értékeket kínálnak nekik. Miközben Tőkés László arra kéri a katolikus püspököt, vegye személyes védelmébe a magyar nyelvtanulásért meghurcolt szitási gyermekeket és családokat, és vegye elejét annak, hogy bármelyik moldvai csángó gyülekezetében hasonló önkényes túlkapások és nacionalista visszaélések történhessenek, Petru Gherghel a régió szegénységének leküzdése érdekében kérte az EP-képviselő támogatását. A iasi-i püspök szó nélkül hagyta Tőkés felajánlását, miszerint kész személyes találkozóra a csángóügy megoldása érdekében. /Rostás Szabolcs: Gherghel: Nincsenek csángómagyarok. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./
2009. március 13.
Nemzeti érdek a magyarság lelki, szellemi és gazdasági erejének, lélekszámának gyarapítása, a véderő fenntartása és erősítése, a határokon átívelő közös nemzetstratégia megfogalmazása. Az SZDSZ és médiabirodalma viszont nevetségessé próbálta tenni azokat, akik már évtizedekkel ezelőtt a népességfogyásról beszéltek. Szabályos hadjáratot indított a magyarság szent jelképei és szimbólumai ellen. A Szent Korona micisapka vagy tökfödő, Szent István jobbja „tetemcafat”, a magyarság „bűnös nemzet”, „utolsó csatlós”, a magyar történelem „téves döntések terepe”, a turul „dülledt szemű tojószárnyas”, Jézus „zsidó fattyú” az Árpád ház zászlaja pedig „nyilas” jelkép, sorolta Borbély Zsolt Attila. Az SZDSZ a nemzeti integrációt és a Kárpát-medencei szintű magyar nemzetstratégia megfogalmazását gátolta: előbb az alapszerződések megkötését szorgalmazta a határon túli magyar nemzetrészek explicit tiltakozása ellenére, ellene szavazott a státustörvénynek, majd gátlástalanul kampányolt a magyar állampolgárság kiterjesztése ellen. Erdélyben egy maroknyi kvázi-liberális csoport támad időnként a nemzeti oldal ellen, minden társadalmi támogatottság nélkül. 1992-ben aláírást gyűjtöttek az RMDSZ Küldötteinek Országos Tanácsa által ellenszavazat nélkül elfogadott autonómianyilatkozat, az ún. Kolozsvári Nyilatkozat ellen. 1997-ben ugyanezen csoport több tagja a Bolyai Egyetem létrehozása ellen foglalt állást, gyűjtöttek aláírást az Erdélyben egyébként nem létező antiszemitizmus ellen s akcióztak, midőn az Erdélyi Magyar Ifjak nem engedték be az SZDSZ-es Eörsi Mátyást Bocskai István szülőházába. Most György Attilát támadják, aki írt róluk és arról a Demszky Gáborról, aki kitüntette a békés ünneplő embereket kardlapoztató, ellenük lovasrohamot vezénylő és szemeket kilövető Gergényi Pétert. Többen aláírásukkal biztosították György Attilát támogatásukról és elismerésüket fejezték ki Kozán István, a Hargita Népe főszerkesztőjének, aki közölte György Attila „Liberálisok” című írását. Egyben arra kérik, hogy ne engedjen az álliberális nyomásnak, a „civil tiltakozók” elhatárolódási igényének, a baloldal jól ismert szalámitaktikájának. /Borbély Zsolt Attila: György Attila védelmében. = Erdély.ma, márc. 12./
2009. március 16.
Az erdélyi magyar kulturális életben is megkezdődött a Magyarországon már sok év óta tartó egymás ellen fordulás, a liberális értelmiségiek aláírásgyűjtésbe kezdtek György Attila ellen, aki Liberálisok /Hargita Népe, márc. 4./ címen a liberálisok elítélő cikket írt. A Transindex internetes portálon Kelemen Attila Ármin, a Transindex portál igazgatója, Gáspárik Attila és mások tiltakozó aláírásgyűjtésbe kezdtek György Attila írása ellen, felszólítva Kozán Istvánt, a Hargita Népe főszerkesztőjét, hogy március 15-ig „markánsan határolódjon el” a cikktől és tegyen ígéretet arra, hogy a Hargita Népe elővigyázatosabb lesz. /Civil állásfoglalás. = Transindex, márc. 11./ Sokan aláírták ezt az állásfoglalást, az Új Magyar Szó napilap, az Erdélyi Riport hetilap több szerkesztője, Parászka Boróka, továbbá egyetemi oktatók /Selyem Zsuzsa, Pásztor Gyöngyi, Könczei Csilla, Néda Zoltán, Magyari Nándor László például/, azután Eckstenin-Kovács Péter, Czika Tihamér, több doktorandusz és mások. Borbély Zsolt Attila kiállt György Attila védelmében, ő az író mellett kezdett aláírásgyűjtést. Kifejtette, hogy az SZDSZ hadjáratot indított a magyarság szent jelképei és szimbólumai ellen. A Szent Korona micisapka vagy tökfödő az ő víziójukban, Szent István jobbja „tetemcafat”, a magyarság „bűnös nemzet”, „utolsó csatlós”, a magyar történelem „téves döntések terepe”, a turul „dülledt szemű tojószárnyas”, Jézus „zsidó fattyú” az Árpád ház zászlaja pedig „nyilas” jelkép. /Borbély Zsolt Attila: György Attila védelmében. = Erdély.ma, márc. 12./ Mindhárom írást /György Attila cikkét, az ellene megfogalmazott állásfoglalást és Borbély Zsolt Attila írását/ együtt hozta: Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 16.
2009. március 27.
A sepsiszentgyörgyi Krisztus Király-plébánia adott otthont március 7-én a kerületi Háló-találkozónak, a katolikus közösségek találkozójának. Kertész Mária kézdivásárhelyi pedagógus, pszichológus, háromgyerekes édesanya a családban megélhető hitről beszélt. /Hajdu Laura: Kerületi Háló-találkozó (Élő egyház). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./
2009. április 7.
Vajda Ferenc fotóművésznek az Árkosi Kulturális Központban Anno Domini 2009 címmel kiállított képei a Tulcea megyei Malcoci elhagyott katolikus templomában készültek. Az épület teteje beomlott, az épen maradt karzaton varjak ültek, az elhagyatott istenházában fű nőtt. A kőkeresztre rézdróttal kötötték fel a Krisztus-szobrot. A művész a pusztulás kontextusában ragadta meg a műalkotásértékkel bíró épületet. A kiállítás alcíme: Mi marad utánunk? Ma már ez az egyetlen épület, amely őrzi a falu egykori lakosainak emlékét. Malcoci volt az első német katolikus település Dobrudzsában: 1843-ban alapította huszonöt Németországból kivándorolt család. 1940-ben azonban több mint ezerszáz személyt erőszakkal visszatelepítettek a náci Németországba. 2002-ben a falu egykori lakói őseik emlékére márványtáblát helyeztek el az omladozó templomban. /Bonczidai Éva: Vajda Ferenc fotókiállítás Árkoson. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./
2009. április 11.
A templomokra és az iskolákra kiemelt figyelmet fordító programot indított a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, ami egyelőre az istenházak és a tanintézmények körüli térrendezésben nyilvánul meg. Tavaly az Állomás negyedi Szent Benedek-templom előtti járdát újíttatta fel a város, idén már elkezdték a Gyár utcai Krisztus Király templom előtti gyalogjáró rendbetételét, illetve a Lábas Ház mögött, a régi tömbház udvarában levő garázsok lebontatásával a szomszédos ortodox katedrális környezetének rendezését készítették elő. /(vop): A templomot és az iskolát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./
