A Gábor Dénes Főiskola (GDF) 1992-ben kormányhatározattal jött létre Magyarországon, elsősorban távoktatás céljából. 1994 őszétől beindult a GDF kolozsvári konzultációs központja, amelyet a nagyváradi, székelyudvarhelyi, sepsiszentgyörgyi, majd 1995-ben a marosvásárhelyi, 1997-ben a szatmárnémeti, 1999-ben pedig a csíkszeredai központ létrehozása követett. Hét végén - pénteken és szombaton - folynak a konzultációk. Dr. Selinger Sándor, a GDF erdélyi konzultációs központjának igazgatója elmondta, a sok olyan tantárgyuk is van, amelyeket a romániai állami műszaki oktatási intézményekben nem tanítanak. A GDF budapesti központja által kibocsátott oklevelet 1999 novembere óta a román Oktatásügyi Minisztérium minden különbözeti vizsga nélkül almérnöki diplomaként ismeri el, nyolc különbözeti vizsga letétele pedig mérnöki minősítésre jogosít. A kolozsvári központ által nyilvántartott hallgatók száma megközelíti az ezret, a konzulens órákat is látogató hallgatók száma körülbelül 550. Eddig 68 hallgató szerzett oklevelet, 95 százalékuk a szakmában dolgozik, a fennmaradó öt százalék Magyarországra vagy Németországba távozott, a Nyugat kezdi elszívni végzőseinket, mert nagy informatikushiány van - mondotta Selinger Sándor. Erdélyben eddig csak számítástechnika-alkalmazási szak működött, ősztől gazdasági informatika szak is indul, amennyiben lesznek megfelelő számban jelentkezők. /Salamon Márton-László: Hatéves a Gábor Dénes Főiskola kolozsvári központja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./
2000. november 11.
Az ötvenöt éves dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Műszaki Főiskola igazgatója, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság alapítója, első elnöke huszonöt éve a számítástechnika területén dolgozik. 1994-ben beindították Erdélyben a magyarországi Gábor Dénes Műszaki Főiskola távoktatásos informatikusképzését. A magyar oktatók először idegenkedtek a távoktatástól. Jelenleg hét erdélyi városban folyik a főiskola távoktatása. A hallgató lakóhelyén megkapja a csomagot /tankönyvet, CD-lemezeket/. A tankönyvekkel szakkönyvekhez jutnak a hallgatók. /Bakk Miklós: Beszélgetés dr. Selinger Sándorral, a Gábor Dénes Műszaki Főiskola igazgatójával. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./
2000. november 13.
Kolozsváron nov. 11-én a Gábor Dénes Főiskola erdélyi konzultációs központjában ünnepélyesen átnyújtották a főiskola idén végzett 42 hallgatójának a magyar címerrel ellátott mérnöki okleveleket. Dr. Zárda Sarolta főigazgató hangsúlyozta, kimutatások szerint a mai világban átlagban háromszor kell valakinek szakmát váltania, a gyors információáramlás és a váltakozó társadalmi igények miatt. A főigazgató szerint a magyarországi magánfőiskolák, államilag elismert felsőoktatási intézmények rendszere merőben különbözik a romániai rendszertől, mivel ugyanazok a jogok és megszorítások érvényesek a magán tanintézmények számára, akár az állami egyetemekre. - A magyar akkreditációs bizottság szigorúan ellenőrzi a felsőoktatási intézményeket, így az első három, hivatalosan is elismert magán felsőfokú tanintézmény megalapítására 1992-ben került sor; azóta is csupán további két intézményt akkreditáltak, és a jövő hónapra várható három újabb egyetem elismerése. Dr. Kötő József oktatásügyi államtitkár kiemelte, Erdély hagyományosan tudásközpontú társadalmában az oklevélkiosztó ünnepség egyet jelent a hely szellemének megünneplésével. Az államtitkár szerint a Gábor Dénes Főiskola erdélyi konzultációs központja csírája az erdélyi magyar műszaki képzésnek, ami - a hamarosan létrehozandó magyar magánegyetemmel együttműködve - egyetemi szintű oktatást eredményezhet. Dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke kijelentette, a megálmodott magyar magánegyetem partnere akar lenni minden olyan kezdeményezésnek, amely az erdélyi, magyar nyelvű felsőoktatás terén már létezik, és reményét fejezte ki, hogy a főiskola jelen levő végzősei majdan a magánegyetemen folytatják tanulmányaikat, pályájukat. Dr. Selinger Sándort a főiskola idén szeptemberben "az erdélyi hálózat megszervezéséért, magas színvonalú szakmai munkájáért" nívódíjával tüntette ki. /Salamon Márton László: Kiosztották a Gábor Dénes Főiskola végzőseinek okleveleit. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2000. december 11.
A Kriterion Kiadó fennállásának harmincegyedik évfordulója alkalmából felelevenítették a hagyományt: régen december volt a Kriterion hónapja, találkozókat, bálokat rendeztek ebből az alkalomból. Most dec. 8-án és 9-én zajlottak a Kriterion-napok Kolozsváron. H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója elmondta, kíváncsi arra, mit ér a könyvkiadó a mai huszonévesek szerint. Erre a feladatra a Babes-Bolyai Tudományegyetem újságíró szakának harmadéves diákjai vállalkoztak, dolgozataikban azt vizsgálták, egy adott témakör milyen formában és mennyiségben volt jelen a harmincévi könyvtermésben. Ex libris-kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők, Gábor Dénes Művelődés-szerkesztő jóvoltából. Ismertettek egy szociológiai felmérést a kolozsvári magyar lakosság olvasási igényeiről. Kiderült, hogy a kolozsvári magyar családok többségénél a családi könyvtár több mint 500 kötetből áll. A legkedvesebb könyvek listáját Az aranyember vezeti, míg a kedvenc írók között Jókai Mór és Jules Verne állnak az első helyen. Bemutatták a Téka sorozat legújabb kötetét, Bándi Péter énekeskönyvét, majd kolozsvári szerzők frissen megjelent köteteit. Palocsay Zsigmond posztumusz kötetét, A Változó népi kultúra című tanulmánykötetet, a Fodor Sándor-sorozat harmadik darabját és Király László legújabb verseskötetét. /A Kriterion-jelenség harminc esztendeje. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./
2000. december 20.
Dr. Zárda Sarolta, a Gábor Dénes Főiskola főigazgatója a kolozsvári oklevélkiosztó ünnepség után elmondta, hogy sikereket értek el a diploma ekvivalenciájával. Folyamatosan növekszik a főiskolájukra jelentkezők létszáma. A főiskola nyolc éve létezik, és most már meghaladja a százmillió forintot az az összeg, amelyet kizárólag a tananyag fejlesztésére fordítottak. Nyolc évvel ezelőtt más volt a programozás módszertana. Jövőre bevezetjük a JAWA programozási nyelvet. /Csomafáy Ferenc: Töretlen a fejlődés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./
2000. december 21.
Nagyenyeden, az RMDSZ-székházban dec. 14-én megnyílt Marx József kiállítása. A gazdag hagyatéknak ez csak egy töredéke, hiszen a neves fotóművész mintegy 200 ezer körüli képét őrzik. A megnyitón Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője a művészi életéről és alkotásairól, a hagyaték sorsáról beszélt. Gábor Dénes, a folyóirat főszerkesztő-helyettese Erdélyi képek és Mítosz és valóság című köteteit ismertette. /Bakó Botond: Marx József-emlékkiállítás Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
2001. február 6.
Febr. 1-jén Birtalan Ákos képviselő, a Sapientia Alapítvány kurátora, valamint a Kovászna Megyei Tanács és Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala szervezésében tartották meg A háromszéki felsőoktatás jövője az Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében c. tanácskozást. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő a háromszéki közoktatás helyzetéről számolt be, ebből kiderült, hogy 2000-ben Háromszéken végzettek 39,7 százaléka állami egyetemeken tanul tovább, 8,41 százaléka magánegyetemekre, 12,9 százaléka technikumokba iratkozott, 18, 23 százaléka dolgozni kezdett, és 12 százalék körüli azoknak a száma, akik valószínűleg beilleszkedési segélyben részesülnek a munkaügytől vagy fekete munkát vállaltak. A nagyszebeni Lucian Blaga egyetem Kézdivásárhelyen indított ősztől néhány szakot távoktatással, ide kb. hatszáz fiatal iratkozott be, nagyrészük Háromszékről, a hallgatóknak csupán elenyésző hányada román nemzetiségű. Az oktatás román nyelven folyik. "Miközben a magyar egyetem létrehozásán munkálkodunk, elveszítettünk ezer fiatalt" - mondotta a főtanfelügyelő. Dr. Domokos Ernő, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett főiskolájának igazgatója vázolta az elmúlt tíz év helyzetét a felsőoktatás terén. A 91-ben Sepsiszentgyörgyön is beindított Hyperion magánegyetemtől, amely később posztliceális képzésre tért át, a Gábor Dénes főiskola kihelyezett szakán át, el egészen a Babes-Bolyai kihelyezett főiskoláig, egyértelműen pozitívnak nevezhető a folyamat Domokos Ernő szerint, mert a háromszéki fiatalok fogékonyak a (tovább)tanulásra. Birtalan Ákos képviselő, a Sapientia Alapítvány egyéves működéséről számolt be. Kezd körvonalazódni a magyar egyetem. Az egyik rész Marosvásárhelyen lenne műszaki szakokkal, egy másik Csíkszeredában (itt is már elkezdődött több szak ideiglenes akkreditációja), s Kolozsváron lenne az egyetem adminisztrációs és információs központja, könyvtára, s talán különböző szakok is. E több lábon megélni kívánó egyetem egyik pillére Háromszéken lehetne. Birtalan Ákos azt is elmondta, hogy Háromszék, pontosabban a Székely Nemzeti Múzeum melletti Dél-Kelet Intézet, mindössze egyetlen kutatási pályázattal jelentkezett, melyet elfogadott ugyan a Sapientia Alapítvány, de kiegészítések szükségesek. Jó lett volna, ha Székelyföldnek lett volna közös koncepciója, különben mindenki kéri a maga kis szeletét. - Az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság, az EMTE sepsiszentgyörgyi fiókjának szándékában áll műszaki karok létrehozására pályázni. A másik terv a Megyei Tanácsé, mely egy turisztikai főiskola vagy egyetem létrehozását szorgalmazza. /Éltes Enikő: A háromszéki fiatalok akarnak tanulni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2001. március 16.
Márc. 14-én Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban megnyílt Takács Gábor ex libris kiállítása. Takács Gábor mintegy húsz kisgrafikai munkáját mutatta be. Az egyik legismertebb ex libris gyűjtő, Gábor Dénes méltatta a Gy. Szabó Béla nyomdokain haladó Takács Gábor érdemeit. /Takács Gábor ex libris kiállítása a Gaudeamus könyvesboltban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./
2001. március 19.
A IV. IPPART Képzőművészeti Alkotótábor anyagából nyílt kiállítás márc. 18-án Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában. A jelenlevőket Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, a tábor patrónusa köszöntötte. Gábor Dénes, a Művelődés főszerkesztő-helyettese ismertette a Berettyó-menti településen rendezett tábor négy éves múltját és tevékenységét. A tíz művész, Adorján Ilona, Barta Nagy Ilona, Monica Claudia Chis, Csepei Lóránd Balázs, Hajdú Attila, Márkus László, Nagy Dániel, Szabó Attila, Szabó Vilmos és Váncza Edit munkáit tartalmazó tárlat megnyitója muzsikával ért véget. Nagy Mihály gitározott. /Megnyitó a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./
2001. április 19.
Gyimesbükk nagyközséget az 1960-as években politikai okokból elválasztották a két másik gyimesi községtől, és a tiszta román Bákó megyéhez csatolták. Ez azzal járt, hogy itt nem működhetett magyar nyelvű oktatás. Jól számított a román politika, mára teljesen beérett a bomlasztó munkája! Ma, amikor járhatnának magyar iskolába, magyarórákra a gyermekek, a szülők nagy része román osztályokba íratja gyermekeit. Emlékezetes, hogy Gyimesbükkön létezett egy Dani Gergely pap, aki a hetvenes, nyolcvanas években, amikor ezért meghurcoltatás járt, a templomban írni-olvasni tanította a gyimesbükki gyermekeket. Vannak emberek, akik már belefáradtak ebbe a harcba, akik többet vártak a helyiektől. Hány fenyegetést kellett elhallgatnia Deáky András tanárnak, amíg belefáradt és más utakat keresett arra, hogy szolgálja ezt a közösséget? Félő, hogy egyszer majd elfárad Berszán Lajos felsőloki esperes is, aki megteremtette a gyimesi középiskolai oktatást, ahol sokan tanulnak magyarul a moldvai gyermekek közül is. - Amikor Amerikában összegyűltek a lángész magyar kutatók, elterjesztették róluk, hogy valamilyen idegen bolygóról származnak. Szilárd Leó, Teller Ede, később Kemény János (a Basic megalkotója), Oláh György, Angliában Gábor Dénes, és a sor itt nem ér véget, ámulatba ejtették a világot, pedig mind egy szálig magyarul tanultak és mindnyájan abból az iskolából rajoztak ki a világba, amelyet még Eötvös Loránd indított! /Tankó Gyula: A csángók elcsángálódása Gyimesbükkön... = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./
2001. április 24.
Ápr. 10-én a Temesvári Műszaki Egyetemre látogatott Szabadkáról Kern Imre, a városi önkormányzat végrehajtó bizottságának elnöke, Szegedről dr. Mécs László orvos, önkormányzati képviselő, valamint Perényi Ottó mérnők a TÜV Rheinland Hungaria részéről. A látogatás célja, hogy egy közös pályázat segítségével a TÜV által tanúsított hegesztőszakmunkás-képző központokat fejlesszenek tovább, illetve létesítsenek a DMTK Eurorégió e három városában. A központok az európai normák alapján fogják képezni és minősíteni a hegesztőket. Az itt képzett szakemberek képesek az EU számára elfogadható termékek előállítására vagy munkavállalásra az Unió bármely országában a kapott minősítés alapján. Szegeden már működik egy ilyen központ. Hasonló van indulófélben Temesváron a Műszaki Egyetem Gépészmérnöki karának Hegesztő felszerelések és hegesztéstechnológia tanszékén, a szabadkai bázist a Gábor Dénes Műszaki Főiskola segíti. /Három város eurorégiós együttműködése. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 24./
2001. április 27.
Ápr. 26-án Magyarország kolozsvári főkonzulátusán dr. Selinger Sándornak ünnepélyes keretek között átadták a Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola Távoktatási Alapítvány Gábor Dénes Emlékérmét és oklevelét. A díjazottat Alföldi László főkonzul köszöntötte, aki beszédében kiemelte a magyar kormány által 8 évvel ezelőtt megalakított Gábor Dénes Műszaki Főiskola eddigi kiváló szakmai teljesítményét. Dr. Selinger Sándor, az oktatási intézmény igazgatója elmondotta: a magyar fiatalok számára igen fontos intézményt sikerült teremteni, ahol 510 erdélyi fiatal tanul, és ahonnan eddig 110 informatikus mérnök kapott diplomát, amit a román oktatási minisztérium is elismer. A végzett mérnökök 95 százaléka szülőföldjén maradt. A Kolozsvári Műszaki Egyetemen további 8 vizsgával okleveles informatikus mérnöki diplomát kaphatnak a műszaki főiskola végzettjei. A távoktatási rendszerben működő főiskolának 7 erdélyi városban vannak tagozatai, ahol összesen 149 oktatót foglalkoztatnak. /Makkay József: Gábor Dénes Emlékérem dr. Selinger Sándornak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2001. június 9.
Nagy Olga Egy botcsinálta riporter emlékei /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ című memoárkötetét mutatták be jún. 7-én Kolozsváron, a Kriterion Könyvklub szervezésében, a Reményik Sándor pincegalériában. A kötetet Gábor Dénes, a Művelődés folyóirat munkatársa, a könyv szerkesztője méltatta. A könyvben a szerző rövid, hatéves újságírói életszakaszát mutatta be. A félszázadik kötetén túljáró folklorista, népmesegyűjtő, regényíró 1953-58-ban az Utunk, majd a Dolgozó Nő riportereként dolgozott. /(gédé): Mozzanat egy gazdag életműből. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./
2001. június 30.
A Gábor Dénes Főiskola és az Erdélyi Magyar Tudományegyetem közötti együttműködési lehetőségeket vizsgálja a magyar oktatási szaktárca delegátusa a főiskola csíksomlyói értekezletén. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem programirodájának vezetője, Székely István elmondta, az egyetem létrehozásával megbízott Sapientia Alapítvány olyan működési keretet alakított ki, amelyben a felsőoktatási intézmény saját maga indítja el a különböző szakokat. Nem akarnak más tanintézmények számára feladatokat és pénzösszegeket kihelyezni. /Együttműködési lehetőség? A Sapientia szerint a GDF-fel csak tapasztalatcseréről lehet szó. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./
2001. július 2.
Dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola erdélyi konzultációs központjának igazgatója az oktatási intézmény 45 konzultációs központja hétvégi csíksomlyói tanácskozásáról szólva elmondta, hogy a 35 magyarországi és a 10, Magyarország határain túl lévő konzultációs központ vezetői első ízben találkoznak a határokon túl. Az utóbbi 10 központból 7 Erdélyben, 2 a Felvidéken és egy Szabadkán, a Délvidéken működik. A főiskolának Erdélyben 550 hallgatója van, hét városban - köztük Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen - működő konzultációs központban tanul a félezer diák. A főiskola műszaki informatikus mérnököket képez. Eddig 132 hallgató szerzett oklevelet. /Határok nélküli főiskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./
2001. július 18.
Az RMDSZ ügyvezető elnökségének gondozásában Toborzó címmel felsőoktatási tájékoztató jelent meg. Egyrészt a magyar nyelven való hazai továbbtanulás lehetőségeit mutatja be részletesen, a történeti háttértől egészen napjainkig, másrészt ismerteti a konkrét eredményeket nemcsak az állami, hanem a magyar nyelvű magán felsőoktatásban is. Részletes információkkal szolgál a magyar tannyelvű képzést biztosító felsőoktatási intézményekről, ezeken belül a karok és szakok történetéről, az infrastrukturális felszereltségről, a részletes tantervről, megnevezve a magyar tisztségviselőket is. A Toborzó megtalálható az RMDSZ honlapján is (www.rmdsz.ro). /Toborzó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./ Nagy F. István ügyvezető alelnök, aki irányította a kötet összeállítását, megállapíthatta, hogy az elmúlt évek során számottevően növekedett a romániai magyar felsőoktatási képzés kínálata. Az állami képzésben legalább 2000 első éves hely várja a magyarul tanulni vágyókat. A magánszféra - Sapientia Egyetem, Gábor Dénes Főiskola - e mellett mintegy további 700 diák továbbtanulását biztosítja. 1995-ben még csak 350 elsőéves helyre lehetett jelentkezni. Nem jó hír viszont, hogy az elmúlt években érettségizettek száma erősen csökkent, az idén már csak 5500 magyarul végzett maturandusról beszélhetünk. Az európai uniós államokban egy korosztály felsőfokú továbbtanulási lehetősége 52 %, a mi esetünkben pedig megközelíti a 40 %-ot, ami nem rossz eredmény. Azonban nem biztos, hogy e számszerű növekedés a minőségi növekedést is maga után vonta. Az idén képességvizsgázók rossz képet nyújtottak. Közben a bőség zavara uralja a középfokú továbbtanulási lehetőségeket: 133 középiskolai intézmény áll a magyarul tovább tanulni óhajtó diákok rendelkezésére, közülük 56 önálló, 77 tagozat. /CSEKE GÁBOR: Közelítés az uniós kínálathoz? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./
2001. szeptember 11.
Okt. 5-től Csíkszeredának egyeteme lesz. A kolozsvári székhelyű Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem legtöbb kara Csíkszeredában fog működni, és legtöbb diákja is ebben a városban kezdi tanulmányait. A felvételi vizsga választ adott arra, hogy kell-e a Székelyföldön egyetem: a jelentkezők - és a felvételt nyert hallgatók - majdnem mind a Székelyföldről, Kovászna, Hargita és Maros megyékből származnak. Tehát van rá igény. Még akkor is, ha a városban működik felsőfokú oktatási intézmény: Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány szervezésében, tíz éve zajlik távoktatás különböző magyarországi egyetemek kihelyezett tagozatai révén. E távoktatási formákban eleddig 730-an szereztek egyetemi, illetve posztgraduális diplomát. Emellett a Babes-Bolyai Tudományegyetem csíkszeredai informatikai főiskolája idén indította harmadik első évfolyamát, továbbá ott van a Gábor Dénes Főiskola csíkszeredai konzultációs központja. Lányi Szabolcs dékánnak vesszőparipája az egyetemi szellem meghonosítása Csíkszeredában. /Sarány István: Szellemhonosítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./
2001. október 19.
Okt. 18-án kétnapos nemzetközi térinformatikai konferencia kezdődött Kolozsváron. A már hat éve folyamatosan megrendezésre kerülő konferenciát a Gábor Dénes Alapítvány ezúttal a Kolozs Megyei Tanáccsal közösen szervezte. A megnyitón az alapítvány részéről Selinger Sándor elnök, a megyei tanács részéről pedig Kerekes Sándor alelnök köszöntötte a jelenlévőket, a konferenciát mindig támogató és azon résztvevő budapesti Hungis Alapítvány részéről pedig Dr. Berenczey Rezső szólalt fel. A bemutatott dolgozatok témái között régió fejlesztési tervek, informatikai módszerrel előállított helységtérképek szerepeltek. /Nemzetközi térinformatikai konferencia. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 19./
2001. október 20.
Okt. 8-a és 13-a között tartották meg Székesfehérváron A határon túli magyar irodalom hete Székesfehérváron és Fejér megyében című rendezvénysorozatot, amelynek több erdélyi meghívottja volt. Kolozsvárról jelen volt, többek között, Kántor Lajos, Szabó Zsolt, Szilágyi István és Gábor Dénes. A rendezvényről Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, valamint Gábor Dénes, a Művelődés szerkesztője tájékoztatott. Kántor Lajos kifejtette, hogy a rendezvény egyrészt a magyar irodalomnak az egyetemességéről és mai problémáiról szólt, másrészt a határon túli magyar irodalomról külön-külön, de közös kérdéseiről is. A találkozó megszervezése Arató Antal, a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár címzetes igazgatója, továbbá az Árgus folyóirat főszerkesztőjének, Péntek Imrének az érdeme. Most jelent meg a Vissza a forrásokhoz, a Balázs Imre József által szerkesztett, az első Forrás-nemzedéket megszólaltató és bemutató interjúkötet, ennek kapcsán beszélt Kántor a Forrás-nemzedékről. - Gábor Dénes bibliográfus Arató Antallal együtt a romániai magyar művészek ex libriseiről tartott előadást. Dr. Arató Antal is ex libris gyűjtő. - Gábor Dénesnek körülbelül 35 ezer lapnyi gyűjteménye van. /Köllő Katalin: Erdélyi magyar irodalom és ex librisek Székesfehérvárott. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 20./
2001. november 19.
Nov. 17-én került negyedszerre sor a Gábor Dénes Főiskola erdélyi kirendeltségeinek diplomakiosztó ünnepségére. Öt városból, Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Sepsiszentgyörgyről és Székelyudvarhelyről érkeztek hallgatók okleveleiket átvenni. Dr. Selinger Sándor, a főiskola erdélyi konzultációs központjának elnöke elmondta, hogy az Erdélyben végzettek közül ez már a negyedik évfolyam, eddig 157, idén 46 hallgató kapott diplomát. A végzett diákok nyolcvan százaléka Erdélyben, a szakmában dolgozik, három éve pedig a román oktatási minisztérium elismeri a Gábor Dénes Főiskola budapesti központja által kiadott diplomát. A Vajdaságban és Felvidéken is léteznek kirendeltségei a főiskolának, szerte a Kárpát-medencének mindeddig 2000 oktatója és 3000 végzettje van. Jelenleg pedig a frissen megnyílt Sapientia jelenthet konkurenciát: "semmilyen tartalmi kapcsolat a két főiskola között nincs. Annak ellenére, hogy a Gábor Dénes Főiskola vezetősége mindennemű szakmai és egyéb együttműködést felajánlott, erre a mai napig semmilyen választ nem kaptunk." - mondta Selinger Sándor. /Jakab-Benke Nándor: Diplomakiosztás a Gábor Dénes Főiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./
2002. január 5.
A Művelődés (Kolozsvár) októberi számában többek között az erdélyi magyar szociográfiai irodalom első korszakára Pomogáts Béla emlékezett Megelevenedett a lap hasábjain a temesvári színház és az Amaryllis együttes története, a hatodik Minimum Party, a harmadik Zurboló Táncfórum és a torockói közgazdásztábor rendezvénysorozata és Harmath István Szent György szobrának sepsiszentgyörgyi fogadtatása. A novemberi lapszám Balázs Ferenc központú. A mindössze 36 évesen elhunyt unitárius lelkészről, íróról, ifjúsági egyletvezetőről, szövetkezet-alapítóról szóltak az írások. A decemberi számban Szabó Zsolt főszerkesztő összegezte a 2001. év eseményeit. Gábor Dénes Ipó László festőművészről, Kovács Ferenc Szentimrei Jenőről, Sas Péter gróf széki Teleki Ernőről, Simon Gábor Brassai Sámuelről írt. /Év végi Művelődések. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./
2002. január 19.
A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, amely 2001-ben ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját és jelentette meg századik, Ferenczi Géza Változások Udvarhelyszéken című könyvét, felvállalta a néprajzi, valamint szociográfiai, művelődéstörténeti, nyelvészeti köteteket, de a gyermekek számára készült irodalmat is. A kiadó sok értéket tett közzé, ezek között van Ferenczi Géza: Székely rovásírásos emlékek című tanulmánykötete, Murádin László: Anyanyelvünk ösvényein című kötete, Kozma Dezső: Erdélyi utakon. Régi kolozsvári arcok, Tankó Gyula: Gyimesi szokásvilág, Lászlóffy Csaba: Fej, vagy írás című verseskötete. Az Erdélyi Gondolat Kiadó és az 1991-ben megindult Székely Útkereső című irodalmi és művelődési folyóirat közös igazgatója Beke Sándor. - Az Erdélyi Gondolat szerkesztőbizottsága: Beke Sándor igazgató, Benkő András, Cseke Gábor, Cseke Péter, Csire Gabriella, Fodor Sándor, Gábor Dénes, Jancsik Pál, Péntek János. - Beke Sándor egyben kiváló költő is, 1993-ban jelent meg első verskötete /Madártemető/, azóta 9 verskötete látott napvilágot. /Nagy Olga: Az Erdélyi Gondolat szerepe, jelentősége. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./
2002. február 6.
A Művelődés folyóirat. januári számának gerincét a 2001-es EMKE-díjak képezik. A lap bemutatta a díjazottakat és közölte a laudációk szövegét. A Galéria rovatban Gábor Dénes Miklosovits László grafikusművészt, Szabó Vilmos pedig Vetró Bodoni András fiatal képzőművészt mutatta be. /Művelődés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2002. február 14.
A keresztény értékrend és a média kapcsolatáról szerveztek konferenciát a hét végén Sepsiszentgyörgyön. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület és az Erdélyi Magyar Zenetársaság a rendezte meg az egyház szerepvállalását elemző konferencialánc részeként a tanácskozást. Az előadások zömét médiaszakemberek tartották: a sepsiszentgyörgyi Bíró Béla, a budapesti Nánó Csaba, a kolozsvári Gábor Dénes, Lőrincz Emese, Sándor Krisztina és Farkas Imola. Márton Árpád parlamenti képviselő előadása A keresztyén értékek az RMDSZ programjában és cselekvésében címet viselte. A tanácskozás a környék egyházi vonatkozású látványosságai megtekintésével folytatódott. Illyefalva példája messzeföldön ismert. Kató Béla református tiszteletes, jelenlegi püspökhelyettes majdnem a semmiből teremtett ifjúsági keresztény központot, helyreállította a templomerődöt, felújította a templomot. Alsócsernátont példázza, hogy egyetlen ember, Haszmann Pál meg tudta alapozni egy egész térség hírnevét. Jelenleg a Székely Nemzeti Múzeum önálló részlegeként működő alsócsernátoni múzeum alapítója nevét viseli. /Sarány István: Háromszéki szellemi séta. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./
2002. április 17.
Székelyudvarhelyről új könyvkiadó jelentkezett: az Erdélyi Pegazus. A 2002-ben alakult könyvműhely szerkesztőbizottsága Beke Sándorból, Csire Gabriellából, Gábor Dénesből, Murádin Lászlóból, Németh Júliából és Ráduly Jánosból áll. Első kiadványuk verseskötet, amely Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános Jancsik Pál által szerkesztett Köt a gyökér című gyűjteményét tartalmazza. /Új kiadó a láthatáron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./
2002. június 19.
A frissen megalapított Erdélyi Pegazus Könyvkiadó /Székelyudvarhely/ egy első kötetes költőt közölt elsőként. A kiadót a székelyudvarhelyi Beke Sándor hozta létre, és az Erdélyi Gondolat Kiadóval párhuzamosan működteti, szerkesztőbizottságában pedig olyan nevek találhatók, mint Csire Gabriella, Gábor Dénes, Murádin László, Németh Júlia és Ráduly János. Az Erdélyi Pegazusnál elsősorban a szépirodalmi (de nem kizárólag) könyvek jelennek meg. Az első kötet Baricz Lajos /marosszentgyörgyi egyházközség plébánosa/ verseskötete: Köt a gyökér. /Zsidó Ferenc: Dalköltészet magyaros ritmussal, könnyed zenével. Új könyvkiadó, új szerző. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 19./
2002. július 29.
Júl. 28-án a Magyar Ház felavatásával kötötték egybe a fehéregyházi Petőfi-ünnepséget. Az egész napos Petőfi-ünnepség a református templomban vette kezdetét, ahol Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese hirdetett igét. Ezután a fehéregyházi és héjjasfalvi rezesbanda kíséretében, Petőfi-dalokat és Kossuth-nótákat énekelve vonult végig a tömeg a Petőfi-kerthez. A fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke, Gábor Dénes után Markó Béla RMDSZ-elnök mondott beszédet. Kalmár Zoltán, a nagyszebeni Polgári Művelődési Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy a szórványban élő magyarok is tisztelegnek Petőfi nagysága előtt, majd hozzátette, sajnos, egyre ritkábban keresik fel a magára hagyatott "magyarocskákat" az RMDSZ vezetői. Leleplezték a kiskunfélegyháziak ajándékát, a Petőfi verseit németre fordító Kerbeny Kálmán mellszobrát, melyet Krasznai János készített. Délután a fehéregyházi Magyar Ház ünnepélyes megnyitóját tartották meg. Az Illyés Alapítvány támogatásával létesült Magyar Házban többek között könyvtárat indítanának a körülbelül nyolcszáz személyt számláló fehéregyházi magyarság számára. /Orbán Zsolt: Egy korszak lelke. Petőfi-ünnepséget tartottak Fehéregyházán. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./
2002. szeptember 3.
Szabó Zsolt kolozsvári irodalomtörténész, szerkesztő, egyetemi óraadó tanár dolgozott a Jóbarátnál, a Kriterion Könyvkiadónál, volt megyei könyvtáros, szerkesztette az Erdélyi Szótörténeti Tárat; Nagyváradon és Kolozsvárott részt vesz a felső fokú újságíróképzésben, számos szakmai és civil szervezet tagja. 1991-től a Művelődés folyóirat főszerkesztője. Közben népművelőként járja az országot. Kisiratosra a médiatábor meghívott előadójaként érkezett. A Művelődés az 55. évfolyamnál tart. A folyóirat nehezen és, költségeit a pályázatok, a Művelődési és Egyházügyi Minisztérium, a MÚRE és a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Communitas Alapítvány, esetenként a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma segítségével tudják kifizetni. Most készül a szeptemberben megjelenő igen testes (120 oldalas) nyári, összevont szám, amely összefoglalója lesz a romániai magyar képzőművészeti életnek. Szabó Zsolt negyedmagával szerkeszti a lapot: Murad Bettyvel, Sütő Ferenccel és a már nyugdíjas Gábor Dénessel. Van egy megbízható, lelkes, külsős gárdájuk, szakemberek, egyetemi hallgatók. A folyóirat arculata némiképp változott. Egyrészt szűkítették a korábbi évek profilját, mivel egyes cikkek más szakkiadványokban is megjelenhetnek, ugyanakkor szélesítették is. E vonatkozásban először a szociális gondozást említette. A Művelődés felvállalta a településfejlesztés kérdését, a kis tájegységek fejlődési lehetőségeinek megvitatását. /Puskel Péter: Ötvenöt éves a Művelődés. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./
2002. szeptember 23.
A Kölcsey Főgimnáziumban /Szatmárnémeti/ már ötödik esztendeje képeznek turisztikai szakembereket, méghozzá a posztlíceális oktatás keretében. A Kölcseyben kihelyezett tagozata van a budapesti Gábor Dénes Informatikai Főiskolának is, melynek első évfolyamára várják a jelentkezőket /Posztliceális turisztikai képzés, magyarul! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./
2002. november 11.
November 9-én Kolozsváron, a Brassai Sámuel Gimnáziumban a Gábor Dénes Főiskola kolozsvári tagozatának végzettjeit ünnepelték. A tízéves múltra visszatekintő magyar nyelvű magánoktatási intézmény idén 51 informatikussal gazdagította a romániai magyar értelmiség sorait. Dr. Zárda Sarolta elnök asszony köszöntötte elsőként a frissen végzetteket. Dr. Selinger Sándor, az intézmény rektora számokban ismertette a hét erdélyi városban tagozattal rendelkező Gábor Dénes Főiskola tevékenységét. /Balázsi-Pál Előd: Diplomaosztás a Gábor Dénes Főiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./
