Ápr. 29-én átadták a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Édes anyanyelvünk elnevezésű programja 100 millió forint összdíjazású pályázatának jutalmait Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban. A pályázatot tavaly októberben – Magyarország európai uniós csatlakozásának küszöbén – hat kategóriában írták ki – emlékeztetett megnyitóbeszédében Hiller István miniszter. A pályázaton több erdélyi szerzőt is kitüntettek: Lövétei Lázár László vers kategóriában a második, Vida Gábor novella kategóriában a harmadik, Orbán János Dénes gyermekirodalom kategóriában szintén a harmadik díjat érdemelte ki, Mátyus Ilonát pedig a Jelentés az anyanyelvről csoportban, a Pedagógusok anyanyelvünkről – a gyakorlat tapasztalatai témakörben díjazták. A vers, novella, dráma és gyermekirodalom témában az első díj – kategóriánként – 10-10 millió forint volt. A második díjjal 6-6 millió forint, a harmadikkal 4-4 millió forint járt. Az elismeréseket megosztva ítélték oda – összesen 75 pályaművet díjaztak. /P. A. Zs.: Megosztott forintmilliók. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./
2004. augusztus 7.
Idén ünnepli 40 éves fennállását a Gyulai Várszínház. A nyaranta megrendezett Várjátékok állandó vendége a kolozsvári Magyar Opera, mely ez alkalommal a nyolcadik (egyben utolsó) Erkel-opera, a Dózsa György bemutatójával emelte az ünnepi hangulatot. 1991 óta majd minden nyári évadban, a Magyar Opera társulata a Gyulai Várszínházzal együttműködve sorozatban mutatta be Erkel operáit – a nyolc operából hatot. Az Erkel-művek mellett mindig színre vitt egy-egy operát, operettet vagy táncjátékot is. A bemutató közönsége lelkesen ünnepelte a kolozsvári társulat produkcióját. Magi István, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának művészeti főosztályvezetője dr. Hiller István miniszter nevében a nyolc Erkel-opera bemutatásáért díszoklevelet nyújtott át a társulatot képviselő Simon Gábor igazgatónak, mellyel a kolozsvári Magyar Opera társulatát miniszteri elismerésben részesíti a magyar zene, elsősorban Erkel Ferenc operáinak évről évre repertoáron tartó magas művészi fokon előadott sorozatáért. Ezen kívül dr. Hiller István miniszter Pro Cultura Hungarica kitüntetést adományozott Hary Béla karmesternek, a Magyar Opera örökös tagjának a hosszú évtizedeken átnyúló kimagasló művészi munkásságáért, a nyolc Erkel-opera színpadra állításáért és zenei vezetéséért. Dr. Perjési Klára polgármester díszoklevéllel jutalmazta Valkay Ferenc koreográfust, az Erkel-operák koreográfiájának megálmodóját. – A Gyulai Várszínház rendezésében tudományos ülés keretében emlékeztek meg Erkel Ferencről. /Laskay Adrienne: A kolozsvári Magyar Opera vendégjátéka Gyulán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./
2004. augusztus 24.
Jelentős költségvetési válsággal és a lakosság mély elégedetlenségével kell szembenéznie a budapesti kormánynak – írta az aug. 23-ai romániai sajtó. A Ziua szerint "Magyarország még mindig keresi következő miniszterelnökét", miközben Budapesten "öncélú bejelentések hangzanak el". A Cotidianul a legtöbb lapban említett Kis Péter és Gyurcsány Ferenc mellett további három – Szili Katalin, Hiller István, Veres János – kormányfőjelöltről írt. A legjelentősebb román pénzügyi-gazdasági napilap, a Ziarul Financiar is úgy tudja, hogy Kis és Gyurcsány közül választ az MSZP aug. 25-én. A lap szerint a magyar belpolitikai válság Medgyessy Péter és az SZDSZ "közötti veszekedés miatt" robbant ki, aminek az az alapja, hogy "a budapesti kormány jelentős költségvetési válsággal és a kormányintézkedésekkel szembeni mély lakossági elégedetlenséggel" került szembe. Az újság véleménye szerint Medgyessy "kormányátalakítással akart javítani kabinetje megítélésén", de Csillag István gazdasági miniszter menesztése miatt szembekerült a kisebbik koalíciós párttal. S hogy elkerülje a még súlyosabb belpolitikai válságot, a miniszterelnök benyújtotta lemondását – írta a román lap. /Román lapok a magyarországi belpolitikai fejleményekről. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./
2004. szeptember 4.
Szept. 3-án Kolozsváron megkoszorúzták Bocskai István fejedelem szülőházát. A koszorúzás a Bocskai-szabadságharc 400. évfordulójára szervezett eseménysorozat nyitóünnepsége volt. Az ünnepség a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Bocskai-házban működő központjában kezdődött, nagyszámú delegáció érkezett Hajdú-Bihar megyéből, innen indult ugyanis a kezdeményezés az évfordulós ünnepségsorozat megszervezésére. Az egybegyűlteket Szilágyi Pál, az EMTE rektora köszöntötte, aki elmondta: örülnek, hogy Bocskai szülőházában ma egy magyar intézmény, az EMTE központja működik. Az emlékezések során szept. 19-én, a mezőtelegdi református templom kertjében avatják fel Bocskai István feleségének, Hagymássy Katának a mellszobrát, melyet a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat ajándékozott a református egyháznak, az avatáson jelen lesz Hiller István kulturális miniszter is. December másodikán Kassán, a fejedelem elhalálozási helyén helyeznek el emléktáblát, valamint tudományos konferenciára is sor kerül, magyar és külföldi Bocskai-kutatók részvételével. – A reformáció genfi emlékművénél Bocskai István szobra Orániai Vilmos és Oliver Cromwell között áll. Bocskai István végrendeletében intette a magyarországiakat, hogy "az erdélyieket tőlök el ne taszítsák, tartsák jó atyafiaiknak". /Köllő Katalin: Szívében magyar, gondolkodásában európai volt. Koszorúzási ünnepség Bocskai István szülőházában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./
2004. szeptember 9.
A Magyar kulturális stratégia elnevezésű munkaanyagot, illetve az ennek hátteréül szolgáló felmérést Magyarország kulturális állapotáról szept. 7-én ismertette Budapesten Hiller István művelődési miniszter és Harsányi László, a Kulturális Stratégiai Bizottság elnöke. Átfogó kulturális felmérést legutóbb 1996-ban végeztek Magyarországon, a jelenlegire – Hiller István kezdeményezésére – 2003-ban került sor. A felmérés eredményeit Találkozások a kultúrával címmel, hatrészes kiadványsorozatban teszik közzé. Ez a stratégia munkaanyaga nem vonatkozik az anyaországon kívüli magyar közösségekre, de Hiller István miniszter kifejtette: ilyen kitekintésnek feltétlenül kell majd lennie, a stratégiának a későbbiekben foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel. /Guther M. Ilona: Magyarország kulturális stratégiájáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./
2004. szeptember 24.
Szept. 23-án, a Határon Túli Magyarok Hivatalában tartott budapesti sajtótájékoztatóján Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozott: aggasztóak azok a jövő évi magyarországi költségvetés-tervezetről szóló előrejelzések, amelyek szerint csökkenne a határon túli magyarok támogatása. Vannak olyan területek, ahol a támogatás csökkenését nem tudják elfogadni. Kifejtette: kialakult a támogatások egy bizonyos rendszere, ami azt eredményezi, hogy sok határon túli intézmény számít a támogatásra, és eszerint "tervezi az életét". Ha váratlanul csökkennek ezek az összegek, az rendkívül nehéz helyzetbe hozhat intézményeket. Markó Béla kiemelte: az RMDSZ nem tud egyetérteni azzal, hogy csökkentsék a magyar költségvetésből az Illyés Közalapítványnak, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek, illetve a kulturális támogatások céljára juttatott összegeket. Azt kérte, hogy "az idei költségvetési csökkentés előtti összeghez próbáljon visszatérni a kormány". Az RMDSZ elnöke az ügyben tárgyalást folytatott Kiss Péter kancelláriaminiszterrel és Hiller Istvánnal, a kulturális tárca vezetőjével. Találkozik még Draskovics Tibor pénzügyminiszterrel is. /Markó Béla: aggasztóak a határon túli magyarok támogatásáról szóló költségvetési előrejelzések. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./
2004. szeptember 25.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök Kiss Péter kancelláriaminiszterrel, Hiller István kulturális és Draskovics Tibor pénzügyminiszterrel tárgyalt a határon túli magyarságnak biztosítandó támogatásról Budapesten. A tárgyalásokat követően Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára sajtóközleményt adott ki. Ebben leszögezte, hogy a magyar kormány 2005-ben az ideinél magasabb összegű költségvetési támogatást nyújt a határainkon túl élő magyarok számára. /Guther M. Ilona: Meg kell védeni amit eddig elértünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./
2004. szeptember 29.
A XVII. században épült altorjai Apor-udvarházban szept. 26-án, vasárnap rendhagyó könyvbemutatóra került sor. A kastély helyreállításán és feltárásán dolgozó restaurátorok egy napra a nagyközönség számára is látogathatóvá tették a valószínűleg Apor Lázár által virághímes falfestményekkel díszített egyik déli fekvésű termet, ahol báró Apor Csaba fogadta és köszöntötte házigazdaként a nagy számban megjelent érdeklődőket. Apor báró a transzszilvanizmus, az erdélyi szellem, a szülőföldhöz való ragaszkodás fontosságára hívta fel a figyelmet. Benczédi Sándor köszönetet mondott Hiller Istvánnak, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma tárcavezetőjének, aki támogatást nyújtott az Apor-udvarház restaurálásához. A könyvbemutatón a szerzők maguk mutatták be köteteiket. Kovács András kolozsvári művészettörténész professzor Késő reneszánsz építészet Erdélyben című, a budapesti Teleki László Alapítvány és a kolozsvári Polis Könyvkiadó gondozásában megjelent műve átfogó képet rajzol az 1541 és 1720 közötti időszak erdélyi késő reneszánsz építészetéről. A könyvben közel háromszáz kép és reprodukció található. Lángi József és Mihály Ferenc az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ gondozásában megjelent Erdélyi falképek és festett faberendezések című munkájuk első két kötetét mutatták be. Az erdélyi falképek és festett faberendezések felmérését a budapesti Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ munkatársai 1997-ben kezdték, a kolozsvári székhelyű Transylvania Trust Alapítvány kezdeményezésére. A felmérés célja az állomány számbavétele, állapotfelmérése és sürgősségi beavatkozás sorrendjének felállítása. /Iochom István: Könyvbemutató az Apor-udvarházban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./
2004. október 4.
Okt. 3-án, vasárnap a Kolozsvári Magyar Színházban teltházzal, a tapssal köszöntötték a 90 éves Senkálszky Endrét, feltehetőleg ő a legidősebb aktív színész Európában, a színház szolgálatában eltöltött hét évtized önmagáért beszél. Felolvasták Hiller István kultuszminiszter köszöntését, Tompa Gábor igazgató üdvözletét. Senkálszky elmondta, hogy a színházat a rend, a tisztesség, a világosság, az igazság keresésének tartja. Az ő rendkívüli életművét formálta könyvvé Kötő József A színház fanatikusa /Korunk Baráti Társaság, Kompress, Kolozsvár/ címet viselő kötetében. Az est záróakkordjaként a monográfia-kötet dedikálására is sor került. /F. I.: Színház egy életen át. Senkálszky Endre 90 éves. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./
2004. október 7.
Okt. 6-án Aradon a megemlékezésen részt vett – többek között – Markó Béla RMDSZ-elnök, Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Hiller István, a magyar nemzeti kulturális örökség minisztere, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, illetve Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Hosszú idő után együtt ünnepelt Aradon az RMDSZ és a Tőkés László püspök által vezetett ellenzék. Délelőtt a református és a minorita templomban került sor ünnepi szertartásra. Az előbbiben Tőkés László hirdetett igét, az utóbbiban Fodor József érseki helynök. A minorita templomban az RMDSZ vezérkarán kívül részt vett Hiller István, Szili Katalin, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Terényi János új bukaresti magyar nagykövet és Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul is. Ezután az ünneplők a Tűzoltó térre vonultak, ahol a román és magyar himnusz eljátszása után az idén áprilisban felállított Szabadság-szobor előtt tisztelegtek. Először Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke szólt az egybegyűltekhez. A román kormány nevében Vasile Dan Ungureanu Arad megyei prefektus, a magyar vezetés részéről pedig Hiller István mondott beszédet. Magyar és román részről egyaránt elhangzott a felhívás: ezentúl minden október hatodikán magyarok és románok együtt ünnepeljék a szabadságot a Tűzoltó téren. Délután, a Vesztőhelyen álló obeliszknél tartott megemlékezésen Szili Katalin kifejtette: olyan "határokon átívelő társadalmi szolidaritásra" van szükség, amely arról tanúskodik, hogy "lelki értelemben véve már ma is egységes a magyar nemzet". Markó Béla azt hangsúlyozta: van értelme az összefogásnak. Markó teljes körű autonómia kiépítését ígérte a magyar közösségnek. Tőkés László püspök beszédében szintén a megbékélést és az összefogást sürgette, valamennyi lerombolt és elzárt magyar szobor újraállítását szorgalmazta. Miután a múltbeli elnyomásért a románságot megkövette, az őszinte megbékéléshez azt követelte, hogy a románok is ismerjék el a magyarság sok évtizedes jogfosztottságát és elnyomását. /T. Sz. Z.: Aradon az egység jegyében ünnepeltek. Markó Béla és Tőkés László együttes részvételét a közönség tapssal honorálta. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ Tőkés László arra figyelmeztetett beszédében, hogy Arad nemcsak a dicső tábornokok városa, hanem a pusztulásé, a fogyásé is. Míg 1910-ben a város lakosságának 63 százaléka vallotta magát magyarnak, ma a magyarság helyi aránya 13 százalék alá szorult. „A sörrel koccintás hagyományos tilalmától eljutottunk a pezsgős koccintásokig” – utalt a püspök az elvtelennek tartott román–magyar kiegyezésre. /Gazda Árpád: Ünnepi Markó–Tőkés-kontrasztok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./ Aradon az október 6-i megemlékezések este Koltay Gábornak a Jelen Ház nagytermében levetített filmjével zárultak. Az Erdélyi Hagyományőrző Polgári Kör szervezésében bemutatott Velünk élő Trianon című filmhez Tőkés László püspök mondott bevezetőt. Romániában már néhány városban – Temesváron, Zilahon és Nagyváradon – bemutatták a dokumentumfilmet, s bár az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) pályázatán 15 millió forintot nyert, s a szerződésben a Magyar Televízió vállalta a mű bemutatását, végül levették a műsorról. “Egy történelmi filmet, amely megmutatja a valóságot, s amelyben történészek, politikusok, szakemberek nyilatkoznak, még ma, 14 évvel a rendszerváltás után sem lehet bemutatni »a magyar királyi tévében«”, mondta a püspök. Borbély Zsolt Attila, az est házigazdája szerint az a fontos, hogy tudjuk a valóságot, s ez a film a magyar nép történelmi öntudatának helyreállítását szolgálja. /(nagyálmos): A velünk élő Trianon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./
2004. október 13.
Párbeszédre és összefogásra intett okt. 12-i felhívásában Tőkés László. A püspök Kovács László szocialista pártelnöknek a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kongresszusához intézett levelét, továbbá Markó Béla, Szili Katalin és Hiller István aradi beszédét idézte, akik valamennyien az erdélyi magyarság összefogását sürgették. Rámutatott: az RMDSZ vezetősége elzárkózott az MPSZ-szel való tárgyalásoktól. "Sőt Markó Béla elnök még az egyházaktól is csak a feltétel nélküli RMDSZ melletti felsorakozást tudja elképzelni", ami a püspök szerint "pártfőtitkári habitusra valló álláspont a plurális demokrácia értékeivel ellentétben". Tőkés az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöki minőségében szólított fel ismét arra, hogy "az RMDSZ és az MPSZ egymással tárgyalásba bocsátkozzanak". /Tőkés László párbeszédet sürget. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./
2004. október 19.
Az MSZP okt. 16-i tisztújító kongresszusának döntése alapján a párt elnöke Hiller István, az elnökhelyettes Szekeres Imre, a két alelnök Juhász Ferenc és Újhelyi István lett. Az elnökségben a régi gárdából benn maradt egy-két ember, így Kiss Péter, Lamperth Mónika, Lendvai Ildikó és Mandur László. /Politológusok az MSZP új vezetéséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
2004. október 30.
Károli Gáspár-díjjal tüntették ki Juhász Tamást, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet tanszékvezetőjét, teológia professzorát. Az elismerést Hiller István kulturális miniszter nevében Gulyás Kálmán, a kulturális tárca egyházi kapcsolatokért felelős címzetes államtitkára adta át okt. 29-én Budapesten. Az 1996-ban alapított díjat évente egyszer, a reformáció emléknapja, október 31-e alkalmából adják át. Az elismerést szakmai kuratórium javaslata alapján azoknak adományozzák, akik a biblikus tudományokban, illetőleg a teológiában kimagasló eredményeket értek el. /Átadták a Károli Gáspár-díjat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./
2004. november 3.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke szerint elsősorban lelki elégtétel és a méltányosság gyakorlása lenne a kettős állampolgárság megadása azoknak a magyaroknak, akik 84 éve a magyar hazától elszakítva is megőrizték nyelvüket, kultúrájukat, azonosságukat és a magyar nemzethez való tartozásuk tudatát. A Fidesz álláspontja szerint a kettős állampolgárság intézménye biztonságot, minden korábbinál erősebb kapcsot teremt a Trianon után a határon túl rekedt és a magyarországi magyarok között. Az MSZP ellenzi a kettős állampolgárságot, azzal érvelve, hogy ez egy második Trianon, az erdélyi 18 és 35 év közötti magyar fiatalok közül minden harmadik kivándorolna Magyarországra, ha megkapná az állampolgárságot. Patrubány arra buzdítja a határon túli magyarokat, hogy kapcsolódjanak be az Üzenet haza címmel indítandó mozgalomba: minden külhoni írjon most levelet magyarországi rokonainak, barátainak, ismerőseinek, testvértelepüléseken élő idegeneknek és kérje, hogy vegyenek részt a népszavazáson. A kettős állampolgárság nem megoldás sem a határon túli magyaroknak, sem Magyarországnak, mert egy tömeges bevándorlás összeroppanthatja az anyaország gazdaságát – jelentette ki Lendvai Ildikó, az Magyar Szocialista Párt (MPSZ) frakcióvezetője. Szavazzanak nemmel a decemberi népszavazáson mindkét kérdésre, vagyis a kettős állampolgárság megadására, illetve a kórházprivatizáció letiltására – erre bíztatja szavazóit Magyarországon az MSZP és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ). Ezt Kuncze Gábor SZDSZ-elnök és Hiller István MSZP-elnök nov. 2-án közösen monda ki. /Megoszlik a magyar pártok véleménye a kettős állampolgárságról. Fidesz: Összekapcsolja a Trianon után elválasztott magyarokat – MSZP: Második Trianon! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./
2004. november 3.
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke a Hiller István szocialista pártelnökkel folytatott megbeszélése után kijelentette: „Az MSZP és az SZDSZ arra biztatja választóit, hogy szavazzanak nemmel a decemberi népszavazáson mindkét kérdésre.” Gyurcsány Ferenc kormányfő fontosnak nevezte annak vizsgálatát, hogy a kettős állampolgárság miként hatna a szülőföldön maradásra, illetve a magyarországi oktatásra, egészségügyre, munkaerőpiacra. Kijelentette, kíváncsi arra, hogy a népszavazás kezdeményezői konzultáltak-e az ügyben a határon túli magyarság legitim politikai tényezőivel. Németh Zsolt (Fidesz) sajnálatát fejezte ki, amiért a kormány elutasítja a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás ügyét. A politikus a populizmus mintapéldányának nevezte a miniszterelnök azon kijelentését, hogy az intézkedés nagy terhet róna a hazai költségvetésre. Herényi Károly (MDF) azt emelte ki, a magyar állampolgárságot úgy kell biztosítani a határon túli magyaroknak, hogy ahhoz ne kelljen elhagyniuk szülőföldjüket, és az ne igényeljen többletforrást a költségvetésből. Csapody Miklós (MDF) pedig felkérte a kormányt: biztosítson kétmilliárd forintot a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazást megelőző tájékoztató kampányra. /Magyarországon megindult a vita a kettős állampolgárságról. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./
2004. november 5.
Egy szerencsétlen hasonlattal a jelenlegi magyar kormányzat képviselői, Gyurcsány Ferenc kormányfő és Lendvai Ildikó XXI. századi etnikai Trianonról beszélnek a Magyarország határain kívül élő magyarok kettős állampolgárságának könnyített odaítélése esetében. Kuncze Gábor, az SZDSZ és Hiller István, az MSZP elnöke hasonlóképpen nyilatkozott, arra biztatva a magyar népet, hogy utasítsa el a kettős állampolgárság igényét. A szabad mozgás, munkavállalás és letelepedés liberális kelléktárából csak a szerencsétlen magyaroknak nem juttatnának, állapította meg Sylvester Lajos. A cikkíró emlékeztetett: Trianon következményeként a rokoni szálak szövevénye behálózza az egész térséget. /Sylvester Lajos: Trianon és a kettős állampolgárság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./
2004. november 9.
Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke az erdélyi magyarság és az RMDSZ nevében kérni fogja a nov. 9-én Sepsiszentgyörgyre látogató Hiller Istvánt, a Magyar Szocialista Párt elnökét, hogy a magyarországi kormánypártok ne ellenezzék a határon túli magyarok kettős állampolgárságát. Az RMDSZ kereszténydemokrata platformja kérte a Kovászna Megyei Tanács vezetőségét, hogy az MSZP elnökével tervezett találkozón tiltakozzon a magyarországi kormánypártok álláspontja ellen. /Kettős állampolgárság. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./
2004. november 9.
A kettős állampolgárság magyarországi vitái az erdélyi vezetőket is állásfoglalásra kényszerítik. Az RMDSZ Bihar Megyei szervezete párhuzamos „népszavazást” kezdeményez a megyében. A Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) sajtóközleményben tudatta sajnálkozását amiatt, hogy a magyar kormánypártok a kedvezményes honosítás elutasítására hívták fel szavazóikat. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője Gyurcsány Ferenc kormányfőhöz és Hiller István MSZP-elnökhöz intézett nyílt levelet, amely szerint a „határon túli magyarokkal kapcsolatos gyakorlatot a magyarországi pártok és kormányok pillanatnyi politikai érdeke határozza meg”, és úgy véli, hogy a Rákosi-, majd a Kádár-rendszer felfogása és külpolitikai gyakorlata a nemzetértelmezésben nem tűnt el nyomtalanul. /Nemtetszését fejezte ki a Miért és Kántor Lajos is. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./
2004. november 10.
Az MSZP részt vesz a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ügyében kezdeményezett MDF-es négypárti egyeztetésen – jelentette be Hiller István elnök. Hiller utolsó percben visszamondta tervezett sepsiszentgyörgyi látogatását. Ezzel kapcsolatban annyit mondott: elsődlegesen a bukaresti magyar kulturális központ sepsiszentgyörgyi fiókjának ügyében utazott volna, de a román külügyminisztérium jelezte, hogy a pontos helyszín kérdésében további egyeztetés szükséges. Közölte: számára nem jelentett volna akadályt a tüntetés abban, hogy részt vegyen Sepsiszentgyörgyön a Magyar Kulturális Intézet fiókintézményének bemutatásán. /Kettős állampolgárság: Hiller egyeztetne. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./
2004. november 10.
Vass Lajos államtitkár Sepsiszentgyörgyön úgy magyarázta Hiller István miniszter távolmaradását, hogy egy fontos parlamenti szavazás csúszott át keddre, és ez rótt halaszthatatlan feladatokat a szocialista párt elnökére. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma sajtóirodája viszont arról tájékoztatott, hogy Hiller István diplomáciai okokból halasztotta el látogatását. /Farkas Réka, Gazda Árpád: Ellentmondásos magyarázatok Hiller István távolmaradására. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./
2004. november 10.
Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára látogatott Sepsiszentgyörgyre nov. 9-én, ahova eredetileg Hiller István minisztert, a Magyar Szocialista Párt elnökét (MSZP) várták. Vass Lajos találkozott a Kovászna megyei és a sepsiszentgyörgyi közigazgatási vezetőkkel, majd megtekintette a Lábas ház nemrég megkezdődött közös román–magyar helyreállítási munkálatait. Ezután a közeli Sepsikilyénben Vass Lajos Razvan Theodorescu kulturális miniszterrel együtt ünnepélyesen átadta az ottani középkori unitárius templomnak a magyar és a román kormány közös támogatásával restaurált részét. Előzőleg a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) – amikor még Hiller István nem mondta le látogatását – bejelentette, hogy nov. 9-én a Lábas háznál néma tüntetést szervez tiltakozásul a magyar kormány álláspontja ellen, amelyet a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ügyében képvisel. A tüntetők megjelentek a helyszínen. "Nemzetárulók!" – kiáltották többen is a tüntetők közül. A transzparenseken egyebek között olyan feliratok voltak olvashatók, mint "Van kormányotok, de szívetek nincs", "A határok változtak, mi maradtunk". Vass Lajos az MTI kérdésére válaszolva azt mondta: Hiller István más, halaszthatatlan programja miatt volt kénytelen lemondani látogatását. A sepsiszentgyörgyi látogatását visszamondó Hillert nyílt levélben kereste meg Demeter János, a Kovászna megyei tanács RMDSZ-es elnöke. Kifejtette: "Nem az erdélyi magyarság felelős a trinanoni tragédiáért, de hiszem, hogy a mindenkori magyar kormány felelős azért, hogy ezt a traumát orvosolja minden magyar lelkében. Pártérdekből nem történhet meg az, hogy az anyaország polgárai nemmel szavaznak arról a természetes igényről, hogy az elszakadt részek magyarjai újra örüljenek a magyar állampolgárságnak." A helyi RMDSZ ezért azzal a kéréssel fordul a kormányzó MSZP elnökéhez, hogy tájékoztassa az anyaország polgárait arról a természetes igényről, hogy Erdély magyarjai joggal kívánják a kettős állampolgárságot. Hasonló nyilatkozatot tett Baka Mátyás, a felső-háromszéki RMDSZ-szervezet elnöke is. /Hiller visszamondta sepsiszentgyörgyi látogatását. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./
2004. november 10.
Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke Hiller István szocialista pártelnöknek címzett levelet adott át Vass Lajos államtitkárnak. A nyílt levélben Demeter János kifejtette: Háromszék magyarsága őrzi tovább egy régi ország képzeletbeli határait, a régi dicsőséget, a Nemzet határait. Az új idők, ,,Erdély nagy romlása” akkor következett be, amikor a magyarországi pártok összetévesztették a nemzetpolitikát a pártpolitikával, a nemzeti érdeket a pártérdekkel, és próbálták a maguk képére faragni a Trianon utáni elszakadt magyarságot Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban, Kárpátalján, Muravidéken. Az erdélyi magyarság lélekben soha nem szakadt el nemzetétől. Nem szakadt el, mert ez a lelki közösség tartotta életben az elmúlt esztendőkben. Nem az erdélyi magyarság felelős a trianoni tragédiáért, azonban a mindenkori magyar kormány a felelős azért, hogy ezt a traumát orvosolja minden magyar lelkében. Pártérdekből nem történhet meg az, hogy az anyaország polgárai nemmel szavaznak arról a természetes igényről, hogy az elszakadt részek magyarjai újra örüljenek a magyar állampolgárságnak. Erdély magyarjai joggal kívánják a kettős állampolgárságot. /Egységes magyar nemzetet! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./
2004. november 10.
Kántor Lajos Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek és Hiller István miniszternek írott nyílt levelében fejtette ki véleményét a kettős állampolgárságról szóló vita kapcsán. Tizenöt éve a magyar (kultúr)nemzet egységéről, illetve összetartozásáról van szó, valójában azonban a pártok és kormányok pillanatnyi politikai érdeke határozza meg a határon túli magyarokkal kapcsolatos gyakorlatot, szögezte le Kántor Lajos. A Rákosi-, majd a Kádár-rendszer felfogása a nemzetértelmezésben nem tűnt el nyomtalanul. Egyes emberek, elsősorban Illyés Gyula, továbbá Csoóri Sándor, Ilia Mihály és Pomogáts Béla, sokat tettek e szemlélet ellenében. Jellemző a Duna Televízió helyzete: a Duna TV-t amolyan gettónak tekintik, amelyet az Antall-kormány idején hoztak létre, "különösen az országon kívül élő magyarok számára" – következésképpen nem kap megfelelő támogatást. A "határon túli" magyar kultúra kerülhet az eddiginél is nehezebb helyzetbe. /Kántor Lajos: Kós Károllyal szóló üzenet Gyurcsány Ferencnek és Hiller Istvánnak a 2004 novemberi MÁÉRT előtt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./
2004. november 11.
A lehetséges következményekről szóló háttéranyagokra épített, intenzív kampányt készül folytatni a magyar kormány a decemberi népszavazást megelőzően. A kabinet a kettős állampolgárság elutasítását szorgalmazza. A háttértanulmányokat nov. 10-i ülésén vizsgálta a magyar kormány, ezek szerint 537,4 milliárd forintjába kerül Magyarországnak, ha a jelenleg magyarigazolvánnyal rendelkező több mint 800 ezer magyar áttelepszik. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy pécsi látogatás alkalmával úgy nyilatkozott: egy kétkereső családnak évi 336 ezer (személyenként tehát 168 ezer) forintjába kerül, ha a referendum sikerrel jár. A kormány ugyanakkor igyekszik saját üzeneteket megfogalmazni. Ennek egyik eleme a Szülőföldprogram, azaz a szülőföldön való boldogulás elősegítése: a kormány magyar alap létrehozását és kedvezményes hitelprogram elindítását is vállalja. A kormány úgynevezett külhoni útlevél bevezetését is tervezi, amelyet a határokon kívül élő magyar anyanyelvű emberek igényelhetnének. Ez viszont ütközik az uniós normákkal. Hiller István MSZP-elnök nov. 10-én nyilatkozott: a külhoni magyar útlevéllel, egymilliárd forintos úgynevezett "szülőföld-alappal", valamint húszmilliárd forintos gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtési programmal a kormány többet tud nyújtani a határon túli magyaroknak, mint a kettős állampolgárság. Révész Máriusz Fidesz-szóvivő komolytalannak minősítette az MSZP kettős állampolgársággal kapcsolatos számításait: a kormánypártok riogatásának a több százezer áttelepülővel ugyanannyi a valóságtartalma, mint a "huszonhárommillió román" rohamának volt. Véleménye szerint a határon túli magyarok közül, aki át akart települni, eddig is át tudott, és a jövőben kettős állampolgárság nélkül is át tud települni. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke szerint a népszavazáson arról kell dönteni, hogy minden pénzkérdés-e, vagy van valami más is, ami fontosabb, mint a pénz. A határon túli magyarok szabadsága és az egészség szabadsága nem pénz kérdése – jelentette ki Pokorni Zoltán. /Mibe kerül a kettős állampolgárság? Gyurcsány: Felelős politikus először számol, utána dönt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./
2004. november 11.
Hiller István kulturális miniszter úgy fogalmazott, „a határon túli magyarság a nemzet szerves része, ebből kiindulva egyedülálló és kivételes státust teremtünk a határon túli magyarság számára. Mást és többet adunk, mint amit a népszavazás ajánl”. Hiller kifejtette: a miniszterelnök Petrétei József igazságügy-minisztert bízta meg azzal, hogy teremtse meg a külhoni magyar útlevél bevezetésének a lehetőségét a határon túli magyarság számára, megszüntetve ezzel a Magyarországra történő belépés minden akadályát. Draskovics Tibor pénzügyminiszter feladata, hogy előkészítse a úgynevezett szülőföldalapról szóló törvényjavaslatot, amelybe kezdő befizetésként a kabinet egymilliárd forintot helyez. Az alap a továbbiakban az állampolgárok, vállalkozók befizetéseiből bővülne, ezeket a befizetéseket a kormány megduplázza majd – vázolta a terveket Hiller. A kultuszminiszter elmondta, Kóka János gazdasági miniszter arra kapott felkérést, hogy teremtse meg a „szülőföldön boldogulást” elősegítő gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés feltételeit. Ennek egyik eleme, hogy a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül húszmilliárd forintot helyez ki a kormány a határon túli tőkebefektetések segítésére, jelentette ki Hiller István, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyar ügyekben illetékes államtitkára cáfolta, hogy a csomag afféle kompenzálása lenne annak, hogy az MSZP a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson „nem” szavazatra biztatja Magyarország polgárait. Az eddigi nyilatkozatok alapján látható, hogy a magyar kormány valamennyi határon túli magyar szervezettel szembehelyezkedett, amikor a kettős állampolgárság elutasítására biztatta a választókat. Szabó Vilmos a Krónikának elmondta, a magyar kormány arra tesz javaslatot, hogy bizottság vizsgálja meg, mely szervezeteket kell meghívni a következő Máért-ülésekre. /Gazda Árpád: Külhoni útlevelet ajánlanak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./
2004. november 11.
Debreceni barátai telefonon érdeklődtek: hogyan lehetséges, hogy Hiller Istvánt, az MSZP elnökét meghívják Székelyföldre, aki a kettős állampolgárság kiterjesztését ellenző párt vezetőjeként a határon túliakra nézve sértő kijelentéseket tett, írta Fekete Réka, a lap munkatársa. Sepsiszentgyörgyön a tüntető tömeg láttán Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nem tudta kendőzni felháborodását, és a Lábas Házból kijövet úgy becsapta maga mögött a diplomáciai kocsi ajtaját, mintha Magyarország határait csattintotta volna a határon túliak orrára. A hivatalos magyar álláspont tetszik a román politikumnak, élvezi, hogy a kisebbség nem kell az anyaországnak. /Fekete Réka: Nem minden magyar félti kenyerét tőlünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./
2004. november 13.
Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke kifejtette: megdöbbentette néhány magyarországi kormánypárti vezető politikusnak az utóbbi időben a népszavazás kapcsán elhangzott kijelentése. Emiatt Hiller István magyar miniszter, MSZP-pártelnök sepsiszentgyörgyi látogatásán sem akart részt venni. Mégis úgy döntött, hogy személyesen, szóban fog tiltakozni. Végül is Hiller látogatása elmaradt. /Hecser Zoltán: A társadalomfejlesztésről, az együvé tartozásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 13/
2004. november 15.
Hiller István, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke nov. 13-án kijelentette, pártja elvárja a kormánytól, hogy alkossa meg a "nemzetpolgárság" fogalmának jogi intézményét, és lehetőleg már a jövő héten nyújtsa be az Országgyűlésnek a határokon túli magyarok korlátlan, szabad beutazását biztosító úti okmányról szóló törvényjavaslatát, és azt vigye négypárti egyeztetésre. A nemzetpolgárság intézménye egyesítené a határokon túli magyarság jogos igényeit, illetve Magyarország lehetőségeit. A Máért-on elhangzottakat kommentálva Orbán Viktor Fidesz-elnök úgy nyilatkozott: a Kárpát-medencében csak Magyarország nem tudja nemzeti érdekeinek megfelelő módon rendezni a kettős állampolgárság ügyét. Hiller István a Máért-ülésből azt a következtetést is levonta, hogy a Fidesz és annak elnöke "visszavonulót fúj", nem a kettős állampolgárságot támogatja, hanem az útlevél megadását. Kuncze Gábor, a Szabaddemokraták Szövetségének (SZDSZ) elnöke úgy nyilatkozott: egyetért annak a programcsomagnak bizonyos elemeivel, amit az MSZP a szülőföldön maradás elősegítése érdekében készül benyújtani. A kettős állampolgárságról szóló december 5-i népszavazás a magyarság erkölcsi minőségét is meghatározó referendum – mondta Orbán Viktor. Szerinte biztató, hogy akik a Máérton a kettős állampolgárság ellen szóltak, azok "szava merő magyarázkodás volt". Ez – tette hozzá – azt mutatja, hogy létezik lelkiismeret. Orbán élesen kritizálta, hogy kormányzati szinten pénzben mérik az embert, kilóra mérik a határon túli magyarokat. A magyar kormány sodródik, se programja, se stratégiája nincsen a határon túli magyarok dolgában – hangoztatta Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke (EMNT) nyilatkozatában. A kormánynak ebben a vétkes mulasztásában – többekkel együtt – cinkos szerepet vállalt a RMDSZ – vélte Tőkés László, emlékeztetve: Markó Béla elnök még nem is olyan régen váltig hangoztatta, hogy a kettős állampolgárság és az autonómia egymással összeférhetetlenek. /Magyar helyett nemzetpolgárságot? Újabb Hiller-találmány kompromisszumra. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2004. november 18.
A Fidesz információi szerint a szocialisták titokban kampányújságot készíttetnek Erdélyben, Székelyudvarhelyen, amelyben "nem" szavazatra buzdítanak a december 5-i, kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazáson – mondta Szijjártó Péter (Fidesz) sajtótájékoztatóján Budapesten. A magyarországi terjesztésre szánt kampányújságot azért készíttetik Erdélyben, mert ott olcsóbb. A kampányújságban a szocialisták ismételten riogatnak: tömeges áttelepüléssel, gazdasági következményekkel. Nyakó István, az MSZP szóvivője cáfolta, hogy a fideszes politikus állításai igazak volnának. A Magyar Rádió megszólaltatta Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármestert, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökét, aki elmondta: ő maga látta a szórólapot. Ebben Gyurcsány miniszterelnök mellett Hiller István pártelnök is gyakorlatilag a kettős állampolgárság ellen agitál. Mindezt Székelyudvarhelyen, a székely anyavárosban, az RMDSZ-hez közelálló nyomdában, készítik, ahol RMDSZ-kampánylapokat, -plakátokat, -szórólapokat is nyomnak. A felelős döntés című MSZP-s kampányfüzet kiadását a székelyudvarhelyi Infopress nyomdának tulajdonítják – értesült az MTI. Ebben az egyik írás arról szól, hogy milyen költségtöbbletet jelentene a kettős állampolgárság megadása a határon túli magyaroknak. Minden oldal alján ez olvasható: "A december 5-i népszavazás: 2 X nem". /Fidesz: Erdélyben készítteti a népszavazási nemre buzdító kampányújságját az MSZP. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./ A kiadvány nyomtatásával hírbe hozott a székelyudvarhelyi nyomda, az Infopress vezetősége közleményben reagált a híresztelésekre, kifejtve, semmilyen kereskedelmi és másféle kapcsolatban nem állnak a Magyar Szocialista Párttal. Az Infopress rengeteg magyarországi nyomda alvállalkozójaként dolgozik. Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete közleményében kifejtette: a sajtóból értesültek az MSZP által állítólag Erdélyben, Székelyudvarhelyen nyomtatott kiadványról, amely a kettős állampolgárság ellen való szavazásra szólítja fel a magyar választópolgárokat. Az állásfoglalás szerint: „Ilyen vagy hasonló kiadvány tartalmával nem érthetünk egyet, hiszen az RMDSZ változatlanul és határozottan fenntartja álláspontját, mely szerint méltányosnak tartja a határon túli magyarok igényét, hogy aki magyar nemzetiségű, kedvezményesen juthasson magyar állampolgársághoz.” /J. Á.: Botrány egy kampányújság körül. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 18./
2004. november 19.
Budapest több kerületében szórólapokat szórtak. NE FIZESSÜNK RÁ A KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA! – áll a papírfecnin. ,,Ne fizessünk havi 20 000 forintot családunk pénzéből!” ,,Ne fizessünk mások helyett adót, nyugdíjat!” ,,Ne fizessünk állásunkkal az olcsó határon túli munkavállalók miatt!” ,,Ne fizessünk álmainkkal, mert nehezedik a lakáshelyzet!” ,,December 5-én szavazzunk nemmel!” Ezzel egy időben Budapesten Hiller István, az MSZP elnöke közleményt fogalmazott: ,,Felszólítom a kormányt, alkossa meg a magyar nemzetpolgárság fogalmát, és egy héten belül dolgozza ki annak bevezetésének jogi feltételeit. Azt várom és azt várjuk, hogy a Fidesz és annak elnöke dolgozza ki és haladéktalanul nyújtsa be a parlamentnek ezt a javaslatot…”,,Az MSZP elutasítja a rossz kérdést, elutasítja a kényszerpályát. Nemet mondunk december 5-én, hogy igent mondhassunk a nemzetpolgárság programjára.” A pártelnök másnap már helyesbített: a magyar útlevéllel egyenrangú okmány megadásának jogi feltételeit alkotmánymódosítással kell biztosítani. Észérvek, nemzeti érzelmek nincsenek, állapította meg erről Sylvester Lajos, ez a magyar nemzet egységének szétverési kísérlete. Nincs olyan európai nép és nemzet, amely hatalomféltésében kormányzati és tömegpárti szinten fordulna az övéi ellen. /Sylvester Lajos: Álmukban is hazudnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./
