A kolozsvári lapok tájékoztatnak Magyarország művelődési és közoktatási miniszterének kolozsvári látogatásáról. Magyar Bálint és a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, Andrei Marga négyszemközti megbeszélésen vitatták meg az egyetem keretében önállósuló magyar tagozat, illetve az egyetem esetleges szétválasztásának problémáját. A Bethlen Kata Diakóniai Központban tartott sajtóértekezleten a rektorral folytatott megbeszélésekre irányuló kérdések kapcsán a magyar miniszter elmondta, hogy semmiféle megállapodásra nem került sor. Elmondta, hogy a rektor ismertette álláspontját, miszerint igenis támogatja az egyetem keretében működő önálló magyar tagozat létrehozását, de mindkét fél számára károsnak tartja a BBTE kettéválasztását. Marga kijelentette, hogy az erdélyi magyarság körében sincs nézetazonosság az önálló felsőoktatási intézmény ügyében, majd hozzátette, hogy a kérdés különben a tanügyi törvény módosítási indítványainak a parlament általi elfogadásáig egyelőre lekerült az egyetem szenátusának napirendjéről. Magyar Bálint üdvözölte azon módosítások kormányszinten való elfogadását, melyek elhárítják a tanügyi törvénynek az anyanyelvű oktatást korlátozó intézkedéseit, illetve azt, hogy végre kimondatott a nemzeti kisebbségek joga az önálló felsőoktatási intézmény létrehozására. Ugyanakkor fontosnak tartja a BBTE keretében az önálló magyar tagozatnak a kialakulását – első lépésként. Hangsúlyozta, hogy a romániai magyar felsőoktatás jogát a tanügyi törvény módosítása rendezi. "A magyar kormány eddig sem és ezután sem óhajt a nemzetiségek feje fölött egyezkedni. A szakmai és politikai kérdések rendezésének felelőssége ebben az ügyben elsősorban az RMDSZ-t terheli." – majd hozzátette, hogy "amikor pedig a román törvényhozás a tanügyi törvény módosító indítványainak elfogadásakor hitet tesz amellett, hogy a magyar kisebbségnek joga van önálló felsőoktatási hálózatot kiépíteni, magának állít erkölcsi és szakmai mércét." Magyar Bálint kifejezte meggyőződését, hogy a magyar felsőoktatás kiteljesedése az egész romániai kultúra érdekeit szolgálja". A Stirea "Romániai magyar egyetem – "igen", magyarországi román egyetem – "nem" című cikke szerint Magyar Bálint kijelentette, hogy megbízatása a román-magyar ekvivalencia-egyezmény aláírására szólt, Virgil Petrescu miniszterrel pedig a magyar egyetem létesítésének vitatott kérdését tárgyalta meg. A lap szerint a magyar miniszter kijelentette, hogy román kollegájával megegyeztek, hogy a magyar egyetem első lépéseként a BBTE keretén belül két független, egy román és egy magyar egyetemet nyitnak. A lap ugyanakkor tájékoztat, hogy Magyar Bálint kijelentette, "noha kormánya egyetért egy magyar autonóm egyetem létesítésével, nem képviselhet nyilvános álláspontot ebben az ügyben, mivel a tanügyi törvény módosítása, mely erre a kérdésre vonatkozna, a román parlament hatáskörébe tartozik". A magyar művelődési és közoktatási miniszter elmondta, hogy a magyar egyetem struktúráját, és jellegét az erdélyi magyarság kellene eldöntse. "Magyar Bálint sem többet, sem kevesebbet nem jelentett ki, mint, hogy a romániai magyar autonóm oktatás annak az érdekeit szolgálja" – írja a lap, mely szerint a miniszter kijelentette, hogy Magyarországon nem lehet felsőfokú román oktatásról beszélni, mivel az ottani románok tízezer lelket számlálnak és azok számára nem lehet teljes autonóm oktatást szervezni. A Ziua szerint a magyar minisztert meglepte a román-magyar ekvivalencia egyezmény gyors aláírása. Az Adevarul de Cluj kiemeli a Magyar Bálint sajtóértekezletén elhangzottakból, hogy a magyar kormány támogatja a romániai magyar autonóm oktatás megvalósítását. Az Evenimentul Zilei megemlíti, hogy Magyar Bálint romániai látogatása alkalmából, részt vett egy erdélyi körúton. A lap szerint a miniszter kijelentette, hogy "támogatja egy magyar tagozat létesítését a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, illetve egyetért azzal, hogy a marosvásárhelyi Babes-Bolyai (!) líceumot magyar iskolává alakítsák." /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jún. 11., 108. sz./
1997. június 12.
Magyar Bálint művelődési és közoktatásügyi miniszter a Szabadságnak adott interjújában kifejtette: az ekvivalencia-egyezmény legfőbb érdeme, hogy egyáltalán létrejött. Mivel a romániai és a magyarországi oktatási rendszer nem teljesen kompatibilis, ezek az eltérések természetesen felbukkannak ebben az egyezményben is. "Ezért kell az a vegyes bizottság, amely a kérdés kezelésére hivatott" jelentette ki. Arra a kérdésre, hogy milyen struktúrában látja biztosítottnak a romániai magyar felsőoktatás fennmaradását és fejlődést, a magyar miniszter elmondta, fontosnak tartja az önálló magyar felsőoktatási intézmény létrejöttét, de ugyanakkor szintén fontosnak tartja a kétnyelvűség fenntartását minél több intézményben. "Úgy vélem, lényeges, hogy egy liberalizált oktatási rendszer lehetőséget teremtsen arra hogy elsősorban a diákok szempontjait figyelembe véve dőljön el, milyen típusú oktatásra van igény." "A magyar kormány kiegészítő, a minőségi fejlesztést szolgáló könyvtári ellátásban, a vendégprofesszori, illetve a diákcseréket elősegítő programban érdekelt, anyagi ereje maximum az ezekhez való hozzájárulásban merülhet ki. A felsőoktatási intézmények működésének a biztosítása ugyanis az adott ország feladata, hiszen az illető ország adófizetői adják össze a pénzt a felsőoktatási intézmények fenntartásának biztosítására." jelentette ki a lapnak Magyar Bálint. /Székely Kriszta: Magyar Bálint nyilatkozata a Szabadságnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./
1997. június 13.
A történészszakma inkább legyen ironikus, önironizáló, mint heroikus. - ez volt Magyar Bálint művelődési és közoktatásügyi miniszter egyik válasza Csíkszeredában, amely minden bizonnyal meglepte a hallgatóságot. Székelyföldnek ezt a részét ugyanis szélesebb körben is elbeszélgető magyarországi liberális politikus nem nagyon kereste fel, írta Székedi Ferenc. Az őt hallgató közel kétszáz pedagógus közül nagyon sokan más típusú diskurzushoz szoktak hozzá: "a magyarságtudat erősítése", "a nemzet egysége" és ehhez hasonló kifejezések gyakran elhangzottak az utóbbi esztendőkben, aki ezekre várt, csalódott. A miniszter utalt rá, hogy az erdélyi fiatalok magyarországi továbbtanulása zsákutcának bizonyult. A megoldás a támogatások átirányítása erdélyi intézmények, Romániában magyarul tanuló egyetemisták felé. Az egyházi vagyonok visszaadásáról "nem fogalmazott sablonszerűen", írta Székedi. Ha csak az egyházak kapják vissza ingatlanjaikat több ezernyi egykor létező alapítvánnyal, egyesülettel szemben, akkor ez privilégium és alkotmányossága megkérdőjelezhető, mondta a miniszter. - "A kisebbségi jogok nagyon nagy része önkormányzati jogként fogható fel - azaz nem területi, hanem települési jogként" - jelentette ki Magyar Bálint. /Székedi Ferenc: Egy liberális Csíkban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./
1997. június 13.
Bíró Béla interjút készített a jún. 7-én Brassóba látogató Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszterrel. Bíró Béla szerint Erdélyben azzal vádolták a magyar kormányt és a Határon Túli Magyarok Hivatalát, hogy Cs. Gyimesi Éva és mások az ő ösztönzésükre utasították el az önálló magyar egyetemet. "Nem is lehet ebbe beleszólása a magyar kormánynak" - felelte erre a miniszter. A magyar kormány nem akar állást foglalni abban a kérdésben, hogy legyen-e önálló magyar egyetem, és az milyen legyen. - Magyar Bálint meggyőződése, hogy nincs más választási lehetőség, mint a két nép megbékélése. /Brassói Lapok (Brassó), jún. 13-19./
1997. július 10.
Levélben gratulált Magyar Bálint művelődési miniszter román kollégájának, Virgil Petrescunak a kormány sürgősségi rendeletéhez, amellyel módosították az oktatási törvényt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12., Népszava, júl. 11./
1997. augusztus 16.
Az Anyanyelvi Konferencia aug. 12-16-a között tartja tanácskozását Illyefalván. Sepsiillyefalván magyarországi és más határon túli magyar nyelvészek az erdélyiekkel együtt gondolkodtak a nyelv nemzetmegtartó szerepéről. Az anyaországban természetességgel használt nyelv veszített presztízséből, addig a kisebbségbe szorult nemzetrészek körében nagyobb, féltenivalóbb kinccsé vált az anyanyelv. "Európa egyetlen, önmagával határos országában, az elcsatolt területeken és a nyugati magyarság körében más-más szinten áll a magyar nyelv, egyvalamiben mégis azonos: a magyar nyelv védelemre szorul." A nemrég Sepsiszentgyörgyön járt Magyar Bálint művelődési és közoktatási minisztertől megkérdezték, van-e a magyar államnak kidolgozott stratégiája a köznyelv romlásának megállítására. Nyelvrendőrséget nem lehet felállítani, válaszolt a miniszter, inkább csak pozitív ösztönzőkkel lehet hatni. Nagy szerepet játszhat az oktatás. Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia és a Magyar Írószövetség elnöke kifejtette, hogy az anyanyelvi kultúrát erősíteni kell. Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor hangsúlyozta, hogy a felsőbb, művelt nyelv kialakításához szükség van nyelvépítő, nyelvfejlesztő tudatos beavatkozásra. A Szó-Tartó mozgalmat ennek gyakorlati kivitelezését indítja útjára az Anyanyelvi Konferencia. A kezdeményezők olyan nyelvőrzőket kívánnak bevonni a tevékenységbe, akik érvényesíteni tudják a nyelvvédelmi program célkitűzéseit. /Fekete Réka: Anyanyelvi Konferencia Illyefalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./
1997. október 12.
Vasárnap, okt. 12-én Magyar Bálint magyar művelődési és közoktatásügyi miniszter Kolozsvárra utazott, hogy megnyissa a Babes-Bolyai Tudományegyetem, a Max Weber Szociológiai Szakkollégium és a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem közös szabadegyetemét a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Az egyhetes szabadegyetem főbb témái: informatika és az új kommunikációs stratégiák szerepe a közép- és kelet-európai demokráciák kiteljesítésében, nacionalizmus, kisebbségek és etnikumok. A megnyitón Ion Catamaru művelődésügyi minisztert Kelemen Hunor államtitkár képviselte. Bretter Zoltán SZDSZ-képviselő beszélt az évente Pécsett megrendezett szabadegyetemről. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Hetedszer rendezik meg ezt az előadássorozatot Nyílt társadalom és barátai címen. A nyílt társadalomban a véleménycsere kötelező, és a másság tiszteletben tartására épül fel. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
1997. október 12.
Magyar Bálint okt. 12-én Kolozsváron nyilatkozott, kiemelve az ilyen szemináriumok jelentőségét. "Eddig e rendezvényeknek sajnos csak magyarországi történetük volt", jegyezte meg. Hangsúlyozta, hogy rendkívül fontosnak tartja az "önálló magyar egyetem létrehozásának kérdését.", azt, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen belül kialakuljon a belső autonómia. "Jó lenne, ha minden visszahúzó erő ellenére ezt a folyamatot nem lehetne megállítani." /Csomafáy Ferenc: Magyar Bálint az önálló egyetemről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./
1997. október 12.
Magyar Bálint magyar művelődés- és közoktatásügyi miniszter a Szabadságnak adott nyilatkozatában kifejtette: nagy érdeklődéssel várja, hogy a parlament eredeti formájában fogadja el a sürgősségi kormányrendeleteket. "Ellenkező esetben könnyen elakadhat a bizalmi folyamat." A miniszter elmondta, hogy a határon túli magyarság oktatására szánt pénzeszköz évről évre növekedett. 1995-ben 73 millió forint volt, 1997-ben pedig 145 millió. A magyarországi felhasználás 1995-ben 157 milliót, 1996-ban 193 milliót, 1997 első felében 131 milliót tett ki. Megjelentek a határon túli magyar felsőoktatás támogatásának közvetett formái is, erre mintegy 90 millió forintot költöttek. A közművelődés támogatása is jelentősen növekedett: 1995-ben 71 millió volt, 1997-ben 155 millió. A határon túli magyar színházak támogatása megnégyszereződött: 1996-ban 16 millió forint, 1997-ben 60 millió forint. Az önálló magyar egyetem megteremtését is támogatják. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./
1997. október 12.
Okt. 12-én Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök Kolozsváron megbeszélést folytatott Magyar Bálint magyar művelődés- és közoktatásügyi miniszterrel és Bretter Zoltán országgyűlési képviselővel. A találkozón a romániai magyar oktatás helyzetéről folyt eszmecsere, de ugyanakkor áttekintették az RMDSZ és az SZDSZ kapcsolatait is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 13., 1031. sz./
1997. november 18.
A bukaresti magyar hét összköltsége 28 millió forint volt, Magyar Bálint művelődési miniszter bejelentette, hogy a jövő év tavaszán Budapesten megrendezendő román kulturális hét rendezvényeit a magyar fél 14 millió forinttal fogja támogatni. A bukaresti magyar kulturális bemutatók nem a gulyásos-csárdásos magyar kultúrát mutatták be, összegezte a látottakat Miklós László, azonban a rendezők láthatóan ódzkodtak mindattól, ami "magyaros", csak a magyar kultúrára jellemző. A mai magyar képzőművészet modern törekvéseit bemutató kiállítás képeit "akár Szingapurban is szignálhatták volna az ottani művészek." /Miklós László: Magyar-hétről, román-hétről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./
1997. december 6.
Az új Nemzeti Színházzal kapcsolatban aggasztó hírek érkeznek. De miért foglalkoznak a távoli színház ügyével? Azért, mert a Nemzeti a magyar nemzet egészének az ügye. Magyar Bálint nem tartotta szükségesnek a jelenlegi Nemzeti Színház társulatát megkérdezni, mielőtt azt nyilatkozta, hogy a társulat az egykori Magyar Színház épületében működik, ezen a néven folytathatná működését. Magyar Bálint ezzel a kijelentésével kollektíven kirekesztette az új Nemzeti Színházból a jelenlegi tagokat. Tiltakoztak is ellene. Az új színház még sehol sincs, de máris osztozkodnak. /Sylvester Lajos: Az Erzsébet téri Nemzeti... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./
1998. január 15.
A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium a határon túli magyar iskolák felsőoktatási intézményekre és könyvtárakra is szeretné kiterjeszteni a Sulinet programot, jelentette be Magyar Bálint miniszter jan. 15-én Budapesten, az Országos Idegennyelvű Könyvtárban megnyitott, külföldön el nem fogadott könyvekből rendezett tárlaton. Elmondta, hogy ebben az évben Erdélyben 16, Felvidéken 8, Vajdaságban 4, Kárpátalján pedig 2 intézmény számára biztosítják az internet hozzáférést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17-18./
1998. január 27.
Fogadtassa el a román kormány a szenátussal egy magyar nyelvű egyetem létrehozásának tervét - szorgalmazta Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter, amikor hivatalában fogadta a román kormánydelegáció tagjaként Magyarországra látogató Andrei Marga oktatási és Ion Caramitru kulturális minisztert. Magyar Bálint javaslatára februárban a budapesti CEPTUS /Közép-európai Egyetemi Csereprogram/ konferencián Romániát várhatóan felveszik a tagországok közé. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
1998. március 24.
Ion Caramitru kulturális miniszter Budapestre utazott és március 24-én a magyar-román kulturális együttműködés bővítéséről írt alá jegyzőkönyvet Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszterrel. A felek támogatják közös projektek megvalósítását az Európai Unió keretében elindított programokban; közös programok kezdeményezését a két országban működő európai kulturális központokban; kétnyelvű kulturális (népzenei, képzőművészeti és irodalmi) CD-ROM kiadását; három-négy könyv közös megjelentetését magyar és román nyelven; a budapesti Fesztiválzenekar részvételével az idei bukaresti George Enescu Nemzetközi Zenei Fesztiválon; román kamarazenekar részvételét az ősszel Budapesten megrendezendő kortárs zenei fesztiválok egyikén; romániai színtársulat részvételét a kisvárdai színházi fesztiválon. Magyar Bálint beszámolt arról, hogy a Román Művészet Hetét Budapesten március 26-án a román kulturális központban a régi Bukarestet bemutató fotókiállítással nyitják meg. A mostani rendezvénysorozat a tavaly ősszel Bukarestben nagy közönségsiker mellett megtartott Magyar Kulturális Hét "viszonzása. Ion Caramitru elmondta, hogy a hét további programjai között román színházi és zenei előadások, valamint filmvetítések szerepelnek. Szólt arról is, hogy a Műcsarnokban Színeváltozások címmel román kortárs képzőművészeti kiállítást is rendeznek. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
1999. január 11.
Tompa Gábor, a kolozsvári magyar színház igazgatója másfél éve megpályázta a budapesti Nemzeti Színház igazgatói állását. A Népszava kolozsvári tudósítójának elmondta, hogy Magyar Bálint akkori művelődésügyi miniszter kérte fel arra, hogy pályázzon. Tompa szerint a Nemzeti Színház nem sorolható még a magyar színházi élvonalba sem. A színháznak többszáz alkalmazottja van. Tompa szerint 20-25 alkalmazottja lenne a színháznak. Állandó társulat nélkül képzelték el Visky Andrással a Nemzeti Színházat, amely évadonként 2-3 produkciót mutatna be, az év többi részében pedig az ország, illetve a világ legjelentősebb színházait hívná meg. /A színházról - másképpen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11. - átvéve a Népszava jan. 9-i számából: Gál Mária /Kolozsvár/: A nemzeti ma elsősorban politikai harcok ürügye. Tompa Gábor kolozsvári rendező a magyarországi és a romániai színjátszásról. / A Romániai Magyar Szó nem idézte a beszélgetés további részét. Tompa szerint a Nemzetiben "a küldetéstudat agyonnyomta a művészi színvonalat." A tudósító, Gál Mária helyeselve jegyezte meg, hogy Tompa Gábornak Kolozsváron az elmúlt nyolc év sikerei segítettek elfogadtatni, "hogy a színháznak le kell vetkőznie azt a nemzetmentő küldetéstudatot, amely a kommunista érában nagyon hangsúlyozott volt az erdélyi színházakban". Tompa szerint a középszer a visszahúzó erő. Tompa büszkén sorolta, hogy az általa vezetett társulat eljutott különböző nyugati országokba és elismerően írt róluk a Le Monde, a The Times. - Marosvásárhelyről és az ottani színházról lekicsinylő Tompa Gábor véleménye: "egyre inkább provincializálódó, belterjes, önelégült transzilvanizmusban lubickoló társadalom alakult ki az egykoron oly pezsgő szellemi életű kisvárosban. Színházát már meg sem próbálom összehasonlítani az egykorival." /Népszava, jan. 9./
1999. február 9.
Radu Vasile miniszterelnök febr. 9-én kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. A kormányfőt több minisztere elkísérte útjára, köztük volt Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter. Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalt Radu Vasilével. "A magyar kormány tényként kezeli azt, hogy Románia döntést hozott a Petőfi-Schiller kétnyelvű egyetem felállításáról, így a romániai önálló magyar egyetem visszaállítása is megtörténhet" - jelentette ki Orbán Viktor. Radu Vasile megerősítette, hogy a magyar-román miniszterelnöki találkozókat mindkét fél rendszerességgel képzeli el. Magyarország Csíkszeredán szeretne új főkonzulátust nyitni, nyilatkozta Orbán Viktor. A magyar fél szívesen fogadná, ha Budapesten román, Kolozsvárott pedig magyar kulturális intézet nyílna. Radu Vasilét és a román küldöttséget fogadta még Göncz Árpád köztársasági elnök, illetve Áder János, az Országgyűlés elnöke. A két kormányfő tárgyalása mellett magyar és román miniszterek is találkoztak. Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter vendége volt Traian Basescu román közlekedésügyi miniszter, akivel az autópálya mellett határátlépők megnyitásának ügyéről is tárgyaltak. Torgyán József magyar és Ioan Avram Muresan román mezőgazdasági miniszter tárgyalásainak végeredménye az, hogy megállapodtak: a jövőben a felvetődő kérdéseket jó szomszédokként és barátokként fogják megoldani. Torgyán szerint a vámemelés kérdése föl sem vetődött, s a románok is a kereskedelem fejlesztése mellett nyilatkoztak. Hámori József magyar és Ion Caramitru román művelődésügyi miniszter megállapodtak abban, hogy a kulturális együttműködésről szóló tervet a bukaresti magyar Kulturális Hét keretében írják alá. Eckstein-Kovács Péter romániai kisebbségvédelmi miniszter felkereste Magyar Bálintot, az SZDSZ elnökét. Ez alkalommal leszögezték: április folyamán a párt küldöttsége felkeresi Romániát. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 10., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./
1999. december 20.
A Transilvania Jurnal román lap dec. 16-i száma írta, hogy Magyar Bálint, az SZDSZ első embere Aradra látogatott, s a kegyelet koszorúját elhelyezte a magyar állampolgárságú Tóth Sándor gépkocsivezető emlékjelénél. Magyar Bálintot és kíséretét Tokay György szenátor, volt kisebbségi miniszter fogadta. Tokay kijelentette, hogy az RMDSZ nem ért egyet magánegyetem létesítésével, mert ennek az akkreditálása a tanügyi törvény szerint hat évet vesz igénybe. Sylvester Lajos megjegyezte: ez egyszerűen nem igaz, valójában az RMDSZ egyetért a magánegyetem létesítésével. Tokay emiatt csak a maga nevében nyilatkozhat. A Tokay-féle álláspont akkor válik érthetővé, ha mellé illesztjük Magyar Bálint nyilatkozatát: a magyar politikusok a magyar nyelvű felsőoktatásról tárgyaltak Andrei Marga miniszterrel, de "az egyetem kérdése belső konfliktusok miatt politikailag manipulált, emiatt az alapvető kérdés az átpolitizálás áldozatává válik". Magyar Bálint nem ért egyet az egyházi hátterű erdélyi magyar egyetem létesítésével Erdélyben, s a magyar kormány által felajánlott kétmilliárd forintot "elviselhetetlen tehertételnek" minősíti a magyar kormány számára. Magyar Bálint Tokay Györggyel egyetemben nem ért egyet azzal sem, hogy a schengeni egyezmény után különleges státust biztosítsanak a határokon kívül rekedt magyarok számára. "Vizsgával kell bizonyítanod, hogy magyar vagy?" - tette fel a kérdést, és provokatív illúziónak nevezte az egész elképzelést. /Sylvester Lajos: Gomolyfelhők a Gránic fölött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 20./
2000. április 4.
A magyarországi sajtóviszonyok tanulmányozása céljával töltött egy hetet Budapesten a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium nappali tagozatának húsz hallgatója. A hallgatókat fogadta Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke is, aki válaszolt kérdéseikre. A Magyar Újságírók Országos Szövetségében Wisinger István elnök beszélt a magyar sajtóviszonyokról, a két országos napilap, a Magyar Nemzet és a Napi Magyarország közelgő fúziójáról. A hallgatók jártak az Országházban is, megtekinthették a Szent Koronát. "Kiemelkedő momentum minden évben a Népszabadság felkeresése" - olvasható a beszámolóban. Fogadta a hallgatókat Magyar Bálint, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke is. /(szűcs): Sajtóközelben Budapesten. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 4./
2000. május 23.
Az SZDSZ /Szabad Demokraták Szövetsége/ küldöttsége /Magyar Bálint pártelnök, Szent-Iványi István, a parlament Külügyi Bizottságának elnöke, Rajk László országgyűlési képviselő, Ara-Kovács Attila, a Szabaddemokrata Hírlap főszerkesztője és Udvarvölgyi Zsolt, az alakulat külügyi referense/ erdélyi körútra indult. Első állomásuk Nagyvárad volt, találkoztak Kapy István alpolgármesterrel, az RMDSZ megyei elnökével, majd a Bihari Napló szerkesztőségének vendégei voltak. Magyar Bálint kifejtette, hogy sok tekintetben elégedetlenek Orbán Viktor kabinetjének működésével. Szerinte a kormány egyre több hatáskört próbál megszerezni, nem egy esetben úgy, hogy személycserék révén igyekszik saját álláspontját érvényre juttatni. Említette a Surányi György jegybanki elnök ellen a szakminiszter által indított támadást. Szent-Iványi István a státustörvény kapcsán azt mondta, hogy a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságaiban távolról sem zajlott le olyan mértékű munka, mint amilyenről a magyar kormánykörök beszámolnak; szerinte teljesen kidolgozatlan még a jogszabálytervezet, és a bizottsági munkában inkább a határon túli magyar szervezetek s a magyarországi ellenzéki pártok képviselői vesznek részt, a kormányalakulatok reprezentánsai viszont kevésbé. Az SZDSZ szerint a Fidesz a határon túli magyar szervezetekkel fenntartott viszonyában megosztó módszerekkel él, kialakította saját klientúráját. A szabad demokraták is Románia mihamarabbi uniós csatlakozását látnák a legüdvösebbnek hosszabb távon, a korábbi magyar csatlakozás számunkra negatív következményeit (schengeni egyezmény alkalmazása) pedig a Romániával szembeni vízumkényszer mihamarabbi eltörlésével vélik semlegesíthetőnek. /SZDSZ-vezérkar a Naplónál. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 23./ Markó Béla szövetségi elnök máj. 22-én, Marosvásárhelyen fogadta az SZDSZ küldöttségét. A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Markó Béla szövetségi elnök elmondta: a találkozó során a felek megállapították, jók, zavartalanok az RMDSZ és az SZDSZ közötti kapcsolatok. A közeljövőben, a magyarországi parlamenti pártokkal sorra kerülő találkozók célja megerősíteni ezeket a kapcsolatokat, ennek szellemében kerül majd sor a Független Kisgazdapárt küldöttségének látogatására is. A megbeszéléseken az RMDSZ képviselői a szövetség választási előkészületeiről tájékoztatták a vendégeket, majd eszmecserét folytattak a készülő státusztörvényt érintő kérdésekről. Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke elmondta: az SZDSZ számos politikusa ápol szoros kapcsolatokat az RMDSZ-szel és erdélyi magyar személyiségekkel. Az SZDSZ nagyra értékeli az RMDSZ vezetésének felelős és bölcs politikáját. A státusztörvénnyel kapcsolatban Magyar Bálint kijelentette: szerencsésebb lett volna, ha a jelenlegi magyar kormány előre kidolgozott volna egy konkrét, megvalósítható intézkedéseket tartalmazó tervet, ezáltal elkerülve azt, hogy a magasfokú érdeklődés nyomán túlzott illúziókat keltsenek a határon túli magyarságban. A magyar állam támogatása elsősorban a kisebbségi magyarok életkörülményeinek javítását kellene hogy szolgálja, annak érdekében, hogy a határon túli magyarok otthon találják meg a boldogulásukat - mutatott rá. Az SZDSZ álláspontja ugyanakkor az, hogy a támogatásokat érintő döntésben ne a magyar kormány, hanem az illető magyar kisebbség legitim szervezetének álláspontja legyen a meghatározó. Ezt kell maximálisan tiszteletben tartanunk - mutatott rá Magyar Bálint. Az SZDSZ küldöttsége találkozott Fodor Imrével, Marosvásárhely polgármesterével, majd értelmiségi találkozón vett részt a Bernády Házban. RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 23. - 1727. sz./
2000. május 25.
Az SZDSZ küldöttsége Kolozsváron találkozott az RMDSZ képviselőivel. 2000 kihívásai a román politikai életben, az RMDSZ szerepe a román-magyar kapcsolatok alakulásában, kormányzati szerepvállalása, Románia euroatlanti integrációja, a státustörvénnyel kapcsolatos problémák, a romániai magyarság anyaországi támogatása - ezek voltak a Magyar Bálint vezette SZDSZ-küldöttség sajtótájékoztatójának központi kérdései. Megjelent Alföldi László főkonzul, Takács Csaba ügyvezető elnök és Eckstein-Kovács Péter polgármester-jelölt, az RMDSZ liberális platformjának elnöke is. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalását nagyra értékeli az SZDSZ. Szent-Iványi István, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke elmondta, hogy egész Európában figyelemmel és némi aggodalommal követik-várják a romániai választások eredményeit. Szerinte egy posztkommunista, szélsőséges politikai erőkből álló kormány negatívan befolyásolja az integrációt. A státustörvény kapcsán az SZDSZ-politikusok kiemelték: elképzelésük szerint e törvénynek konkrét segítséget kell majd nyújtania a határon túliaknak, de nem járulhat hozzá Erdély kiürítéséhez. Magyar Bálint, a Horn-kabinet oktatási és kulturális minisztere részletesen ismertette pártjának elképzeléseit. Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta: kérték az SZDSZ-t, hogy támogassa az RMDSZ-javaslatokat a következő MÁÉRT értekezleten. Az RMDSZ olyan feltételek megteremtését szorgalmazza, amelyek a kettős állampolgársághoz közel álló jogokat biztosítana a határon túli magyarok számára. /Kolozsváron az SZDSZ vezérkara. Konkrét segítség kell a határon túliaknak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./
2000. május 31.
A magyarországi SZDSZ-vezetők körútjuk során a kincses városba is ellátogattak. Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke a Szabadság kérdésére válaszolva /máj. 25-i szám/ a schengeni határzárra vonatkozóan kijelentette: "A hosszú lejáratú vízum tűnik a leginkább elérhető megoldásnak, de az európai normák nem engedik meg az etnikai alapú megkülönböztetést, a felkínált előnyök az adott ország minden állampolgárára érvényesek kell hogy legyenek." Fodor Sándor vitatta ezt a megállapítást, ugyanis a német nemzetiségű román állampolgárok, amennyiben nemzeti hovatartozásukat, származásukat okmányokkal igazolják, összehasonlíthatatlanul könnyebben jutnak német beutazási vízumhoz, mint a többi román állampolgár, románok, magyarok, romák és más nemzetiségűek együttvéve. Egy nagy nemzet talán többet megengedhet magának, mint egy kicsi? Magyar Bálint gondolata "mintha távolról rímelne a Bolyai-egyetem gondolatától - a maga idejében - kolozsvári barátaival együtt olyannyira viszolygó Törzsök Erika gondolkodásával. Hivatkozott is rá a román kormányzat és média, az önálló magyar egyetem ellen érvelve." Fodor Sándor hozzátette: máskor is szívesen látják Kolozsváron a magyarországi politikai pártok vezetőit, politikusokat. Miniszter korában Magyar Bálintnak is volt ilyen szándéka, amelyre azután nem került sor. /Fodor Sándor: Megjegyzés - tisztelettel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./
2000. augusztus 17.
Aug. 16-án Magyar Bálint, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke megbeszélést folytatott Gáspárik Attilával, a Román Médiatanács magyar tagjával Budapesten. A találkozón a felek áttekintették az ország médiaügyeit és a frekvenciaelosztás aktuális kérdéseit, különös tekintettel az erdélyi magyarság igényeire és lehetőségeire. /Gáspárik Attila találkozott Magyar Bálinttal. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 17./
2001. december 29.
Szent-Iványi István /SZDSZ/ képviselő szerint a kedvezménytörvény a magyar külpolitika legsúlyosabb veresége. Az ellenzéki politikus rámutatott, hogy a megállapodás ellentétes az elfogadott törvénnyel, ezért annak haladéktalan módosítására van szükség. Szent-Iványi István közölte: a külügyi bizottság ülésén a külügyminisztertől, a gazdasági minisztertől, valamint a szociális és családügyi minisztertől vár választ kérdéseire. Magyar Bálint ügyvivő a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy Grósz Károly volt az utolsó olyan magyar miniszterelnök, akit ilyen mértékben félrevezetett és lealázott a román diplomácia. /Az SZDSZ lépése. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./
2002. április 23.
A romániai választások után az anyaországban is visszajöttek a régi jó elvtársak, ezúttal szocialistának, szocdemnek, liberálisnak becézve magukat. Jött a középszerű, jellegtelen Medgyessy Péter, a szószátyár Kovács László, hogy Horn Gyuláról ne is beszéljünk, az ő kampánybeli szereplése egyetlen szóval jellemezhető: minősíthetetlen, írta Gábor Attila. Valószínű, hogy a kedvezménytörvény, illetve az azt követő román?magyar egyezmény miatt az Orbán-csapat vesztett néhány százalékot, hiszen a baloldal az erdélyi magyar és román munkavállalók millióinak beözönlésével riogatta ? néha Jörg Haidert is leköröző stílusban ? a választókat. A szocialistákhoz és szabaddemokratákhoz közel álló sajtó túlsúlya vitathatatlan, a Népszabadság, a Magyar Hírlap, a Népszava ellenében a Magyar Nemzet áll egyedül a napilapok porondján, és hasonló a helyzet a heti- és havilapok tekintetében is, nemkülönben az audiovizuális sajtó területén, ahol a mindent behálózó kereskedelmi rádió- és tévéállomás-rendszer gátlástalan kormányellenes kampányt folytatott, miközben a nyugati sajtó a közszolgálati médiumok pártatlanságát kérdőjelezte minduntalan meg. Következhet a megtorlás: "semleges és független" vezetők kinevezése, suba alatt persze, "hangváltás" várható a Vasárnapi Újságnál, a tévében "bekékül-rózsaszínesedik" A Hét, a Panoráma, a péntek esti Sajtóklub, és ami minket még inkább érint, kevesebb műsoridő jut majd a határon túliakra, sőt az előjelekből ítélve veszélyben a Duna TV is. Akik az új hatalommal baráti vagy elvbaráti viszonyban vannak, azok még jól is járhatnak, Medgyessy Péter, Tabajdi Csaba vagy Magyar Bálint tájainkon való meleg fogadtatásáért valószínűleg nem lesznek hálátlanok a pestiek, akik pedig Orbán Viktorral bratyiztak, megkapják méltó büntetésüket. /Gábor Attila: Ott is visszajöttek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 23./
2002. május 30.
Szabó Vilmos politikai államtitkár máj. 29-én találkozott Markó Bélával. Szabó Vilmos elmondta, megértik és tiszteletben tartják, ha a határon túli pártoknak, illetve szervezeteknek más véleményük van, de minden esetben konzultálni kívánnak velük arról, ami őket érinti. Ide tartozik az Magyar Állandó Értekezlet, a kedvezménytörvény végrehajtása, illetve a különböző minisztériumokat érintő egyeztetés is. Hangoztatta, folytatni kívánja mindazt, ami az elmúlt 12 évben elindult ezen a területen, mert véleménye szerint nagyon fontos értékek születtek. Markó Béla RMDSZ-elnök találkozott Szabó Vilmossal. Markó kifejtette: örömmel üdvözölték Szabó Vilmos államtitkári kinevezését, aki eddigi tevékenysége során is hangsúlyt fektetett a határon túli magyar közösségekkel való kapcsolatra, ugyanígy azt, hogy Bálint-Pataki József lett a HTMH elnöke. Markó Béla szerint a hivatalnak minél nagyobb súlyt kell kapnia a határon túli magyaroknak szóló támogatási rendszer áttekintésében és összehangolásában. Szabó Vilmos a státustörvénnyel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva felhívta a figyelmet: a magyar–román egyetértési nyilatkozat előirányozta, hogy tekintsék át a tapasztalatokat, a munkaerő témájában pedig a két kormány között megkezdődött tárgyalás még be sem fejeződött. Markó Béla közölte, hogy az RMDSZ véleménye szerint nem kell módosítani sem a magyar–román egyetértési nyilatkozatot, sem pedig a státustörvényt. Markó Bélát fogadta Magyar Bálint, az oktatási tárca SZDSZ-es vezetője is. Megállapodtak abban, hogy június második felében munkadelegáció érkezik az RMDSZ-től a határon túli oktatás egyes kérdéseinek áttekintésére és a továbblépés lehetőségeinek kialakítására. Magyar Bálint hangsúlyozta: a kedvezménytörvénnyel összefüggő oktatási támogatásokat a lehetőségekhez mérten szeretnék bővíteni. Ezek közül a magyar nyelven tanulók és oktatók különböző juttatásait emelte ki, példaként említve a továbbképzéseket és a tankönyv-ellátást. Jelezte: adott esetben lát lehetőséget új típusú támogatási formákra is. A szaktárca vezetője fontosnak tartja azt is, hogy az oktatáspolitikai kérdésekben az RMDSZ oktatási szakértői a korábbinál nagyobb szerepet kapjanak. /MSZP-elképzelések a határon túliakról. A kolozsvári Bálint-Pataki József lesz a HTMH elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./
2002. július 6.
Az RMDSZ-szel együttműködni kívánó ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) júl. 17-21. között a Maros megyei Nyárádszentmártonban lévő Lovasfogadóban szervezi meg első Nyári Akadémiáját. A román kormány részéről a meghívottak között szerepel Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, Georgiu Gingaras ifjúsági és sportminiszter, Vasile Dancu információs miniszter, Vasile Puscas, Románia EU tárgyalási bizottságának vezetője, a szociáldemokratákat pedig Cosmin Gusa főtitkár képviseli. A magyarországi meghívottai között szerepel Magyar Bálint oktatási miniszter, Jánosi György ifjúsági és sportminiszter, Szabó Vilmos politikai államtitkár stb. Az RMDSZ országos vezetősége mellett meghívást kapott az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciója, jelen lesznek még hazai és határon túli ifjúsági szervezetek vezetői. Nem Tusványos ellenpontja mindez? /(anikó): A Tusványos ellenpontja? A MIÉRT Nyárádszentmártonban rendezi meg az I. Nyári Akadémiát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 6./
2002. november 16.
Magyar Bálint oktatásügyi miniszter nemrég bejelentette: a magyar kormány ezután nem támogatja a határon túli fiatalok anyaországi tanulmányait. Sőt az ilyen diákoknak eddig folyósított ösztöndíj megszüntetésével ezután annak is fizetnie kell az oktatásért, aki az anyaországban érettségizett, s az alacsony gyermeklétszámot határon túli gyermekekkel feltöltő általános és középiskolák sem kapnak támogatást a nem magyar állampolgárságú tanulók után. (Egyetlen kivétel, ha a diák szüleivel együtt lakik Magyarországon.) /(boros): A magyar kormány ezentúl nem támogatja a határon túli fiatalok anyaországi tanulmányait. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 16./
2002. december 9.
Dec. 7-én díjátadással egybekötött gálaünnepséggel zárult Kolozsváron az ötödik Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia (ETDK). A rendezvény fővédnöke dr. Magyar Bálint, magyar oktatási minisztere volt. A verseny dec. 6-án kezdődött. A diákok összesen huszonöt különböző tagozaton mérhették össze tudásukat. A szervező Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) elnöke, Lokodi Csaba elmondta, hogy a 254 résztvevő összesen 183 dolgozattal jelentkezett. A díjakat a Sapientia Alapítvány és az Iskola Alapítvány biztosította. /Kónya Klára: V. ETDK. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./
2003. április 29.
A Magyar Professzorok Világtanácsa, megalakulásának ötödik évfordulóján, ápr. 25-én és 26-án Budapesten rendezték meg a Magyar Professzorok Találkozóját. A résztvevőket, a világ minden tájáról érkezett több száz professzort Mádl Ferenc köztársasági elnök és Magyar Bálint oktatási miniszter köszöntötte. A tanácskozás egyik legfontosabb témaköre az európai uniós csatlakozás nyomán várható feladatokat és elvárásokat érintette. Elhangzott, hogy gyökeres szemléletváltás várható a magyarországi felsőoktatásban, amelynek egyre inkább a tömegoktatás funkcióját kell betöltenie. A fejlett országokban ugyanis a fiatalságnak több mint fele szerez képesítést valamilyen felsőfokú tanintézményben. Az unió országaiban általános a háromszintű oktatási rendszer, amelynek bevezetése elkerülhetetlenné válik Magyarországon is. A világtanácsnak sokkal aktívabban kell részt vennie az oktatási reformfolyamat kidolgozásában, véleményezésében - hangzott el végkövetkeztetésként. /(-h): Ülésezett a Magyar Professzorok Világtanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
