Nov. 21-én a parlament elfogadta az alkotmányt. Név szerinti szavazással határozott a parlament az alkotmánytervezet elfogadásáról, a szavazást a tévé közvetítette. Az RMDSZ-képviselők egységesen ellene szavaztak, rajtuk kívül parasztpárti képviselők egy kivételével, a liberális pártiak közül pedig többen, továbbá az új igazságügyminiszter, Mircea Ionescu-Qintus is ellene voksolt, a túlnyomó rész azonban mellette, így nagy többséggel elfogadták az új alkotmányt /510 képviselő és szenátor közül 414 mellette, 95 ellene/. Szőcs Gézának - közbekiáltásokkal - nem engedték, hogy megindokolja döntését, a többi magyar képviselőnél is hangzottak a megjegyzések. Szőcs Géza a Romániai Magyar Szó munkatársának elmondta, hogy az RMDSZ parlamenti csoportjában jelentkezett bizonyos megosztottság az alkotmány elfogadásával kapcsolatban. Végül a szélsőséges kisebbségellenes hangulatkeltés hatására egységesen elutasító lett az RMDSZ-csoport álláspontja. Szilágyi Zsolt képviselő főleg azt kifogásolta, hogy az alkotmány nem az állampolgárból, az állampolgár védelméből indul ki, hanem az országból és a nemzetből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23-24./ Király Károly tiltakozásul távolmaradt a szavazástól, levélben indokolva meg döntését: ez az alkotmány a kisebbségieknek másodrangú állampolgári státust ad, a Nemzeti Megmentési Fronthoz tartozó parlamenti többség nyomást gyakorolt az ellenzékre és a kisebbségi képviselőkre, elvetették az anyanyelv használatát. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./ Domokos Géza az RMDSZ parlamenti csoportja nevében indokolta meg, hogy miért szavaznak a magyar képviselők az alkotmány elfogadása ellen. Az új alkotmány csorbítja a helyi autonómiát, a helyi közigazgatásban és a bíróságon kiiktatták az anyanyelv használatának garantálását, "Románia nemzeti állammá való nyilvánításával kapcsolatos fenntartásaink nem voltak alaptalanok." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23-24./
1991. december 7.
Mircea Druc volt kormányfőt, a moldovai népfront parlamenti csoportjának vezetőjét választották meg Kisinyovban Moldova és Románia "Nemzeti Újraegyesítési Tanácsa" elnökének. Ennek a testületnek 28 moldovai és 33 román képviselő a tagja. A tanács legutóbbi, Iasiban tartott legutóbbi ülésén e mozgalomhoz csatlakozott a Moldávia szakszervezeti szövetség, a Besszarábiáért és Bukovináért Világszövetség, a Román Munkapárt és a Nemzeti Liberális Párt, valamint több más szervezet. Ugyanakkor e tanács létrehozását elítélte több moldáviai vezető, köztük Mircea Snegur államfő is. /MTI/
1991. december 16.
Temesváron román-magyar kerekasztallal és református egyházi ünnepséggel kezdődtek a megemlékezések az 1989-ben történtekre. Dec. 16-án emlékeztek a városban a két évvel korábban történtekre, amely ökumenikus istentisztelettel kezdődött, ezen még kevese vettek rész. Ki van itt még a tavalyelőttiek közül -kérdezte Tőkés László. Felszólalt Doina Cornea. A város által rendezett "méltóság-felvonulás" már nem a református templom elől indult, az Opera térre meghirdetett nagygyűlésen mintegy 20 ezren jelentek meg. Mihály király lányai is eljöttek, felszólalt Doina Cornea, Corneliu Coposu, a parasztpárt elnöke, Radu Campeanu NLP-pártelnök, Sergiu Cunescu szocdem pártelnök, Stelian Tanase, a Polgári Szövetség Pártja alelnöke, Tokay György pedig az RMDSZ nevében beszélt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
1991. december 28.
A romániai Husi /Husz/ városban Stolojan-Muravski találkozóra került sor. A román-moldovai kormányfői találkozón jelen voltak a külügyi, a védelmi, a kereskedelmi és turisztikai miniszterek, továbbá a Román Nemzeti Bank kormányzója, a kőolajipari csúcsszerv és a vámhatóság vezetői. A tárgyalásokon szó volt a kétoldalú keretszerződés kidolgozásának szükségességéről. A moldovai fél elsősorban vállalati szinten képzeli el az integrációt. - Moldovában úgy látják, hogy jelenleg nem időszerű az egyesülés. - A tárgyalásokkal egyidejűleg Iasiban ülésezett a Mircea Druc moldvai exkormányfő elnökletével működő közös, román-moldovai Egyesülési Nemzeti Tanács, melynek román parlamenti képviselők is tagjai. Ők a kormányfői találkozót Románia és Moldova egyesülését szolgáló lépésként ünnepelték. /Népszabadság, dec. 30., Magyar Nemzet. dec. 31./
1991. december folyamán
A diáklapok változatlanul jelentkeznek, erre példa a Képződmény, a Benedek Elek Tanítóképző (Székelyudvarhely) "hébe-hóba megjelenő diáklapja" vagy a KHM, a Mikes Kelemen Líceum /Sepsiszentgyörgy/ kiadványa, ugyanezen középiskola lapja volt még a Fogak és a Pepita, no meg a Vándorló Iskola, a líceum alkalmi kiadványa. A KFT és a Tintaszósz a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ diáklapjai voltak, de az eredeti című: "...?" lap is az ő érdemük. Nehéz lenne összeszámolni hányfajta diáklap jelentkezett ebben az évben. Közöttük volt a Kobak, a Mircea Eliade Líceum /Segesvár/ lapja, a MÁG, a Márton Áron Líceum /Csíkszereda/ diáklapja, ez később Ergo néven látott napvilágot, a Garabonciás, az Ipari Iskola /Szilágysomlyó/ lapja, a Gaudeamus, a Mihai Eminescu Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Guguc, az Elméleti Líceum /Zilah/ diáklapja, a Gyorsuló Idő tudományos diáklap /Áprily Lajos Líceum, Brassó/, ugyanezen intézmény diákjai szerkesztették a Visszhang címűt is, a Haladjunk, a Bethlen Gábor Líceum /Nagyenyed/ lapja, az Isa, a Nagy Mózes Líceum /Kézdivásárhely/ lapja, a Kavics és az egy számot megért Tégla az Ady Endre Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Stafilokópé a Salamon Ernő Líceum /Gyergyószentmiklós/ kiadványa és a Stafilokópé karácsonyi melléklete, a Kópé Mellén/k/let/t/.
1992. január 9.
Tőkés László püspök közölte 1991. nov. 15-i sajtóértekezletének szövegét, mert azt később félremagyarázták. Romániában hamis képet adnak a magyar kisebbségről. Át kell törni a hazugság falát. Nem akarják meghallani azt, hogy mi történik, ezért is adta egyik legutóbbi tájékoztatásának a Segélykiáltás címet. Románia egészének a demokratizálása szükséges. Az uszító kampány keretében a szenátusban és a képviselőházban többször utaltak arra, hogy a magyar kisebbség polgárháborút akar kirobbantani. Hadgyakorlatot rendeznek lépten-nyomon a magyar vidékeken, tankokat és katonai egységeket vonultatnak fel nagy gyakorisággal. A hadgyakorlatokon az a parancs, hogy a magyar egységeket meg kell semmisíteni. Ezt éppen egy román lap leplezte le, közölve egy ilyen rendelkezés fotokópiáját a lapban. A szélsőségesek szítják a nacionalizmust. A román ellenzékiek kénytelenek alkalmazkodni a nacionalizmushoz. A székelyek például Radu Campeanura, a Nemzeti Liberális Párt elnökére szavaztak. Viszont Campeanunál nagyobb erejű támadást kevesen intéztek a székelyek ellen, éppen legutóbb. Vannak olyan esetek is, amikor versenyt fut a Front és az ellenzék a magyarellenes támadások terén. Különösen nyilvánvaló volt ez 1991 októberének közepén, amikor a parlamentben felszólaló hatvan képviselő közül egy sem akadt, aki a magyarokat védelmébe vette volna. - A Vatra Romaneasca tulajdonképpen egy fikció, egy alig azonosítható valami. A Vatra mindenben jelen van. Több Front-szenátor és képviselő vatrás színekben jutott be a parlamentben. - A jelenlegi helyzetet jellemzi, hogy egy tömeggyilkosság miatt letartóztatott Securitate-főnök levelet írt a börtönből, amelyben Tőkés Lászlót hazaárulónak, ügynöknek nevezte. Radu Ceontea felolvasta ezt a levelet a parlamentben, melyet óriási taps fogadott. /Ahogy valójában elhangzott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
1992. január 9.
Mircea Snegur, a Moldovai Köztársaság elnöke a Komszomolszkaja Pravdának így nyilatkozott: "Romániával egyesülésünkről szó sem lehet." /BBC román nyelvű adása, MTI/
1992. január 16.
Magyarország hivatalosan elismerte a Moldvai Köztársaságot, a megállapodást Jeszenszky Géza külügyminiszter írta alá Chisinauban. Mircea Snegur elnök az újságíróknak nyilatkozott. A moldvai-román kapcsolatokat nagyon jónak, két testvéri ország közti viszonynak értékelte. A magyar-román viszonyról azt mondta, hogy azok nem olyan bonyolultak, a két ország majd meg tudja oldani azokat. /Népszabadság, jan. 17./
1992. január 24.
Iasiban ülésezik az Egyesülés Nemzeti Tanácsa, amelyre mindkét országból érkeztek politikusok. A Tanács elnöki tisztségében megerősítették Mircea Druckot. /MTI/
1992. január 25.
Ungheni mellett találkozott Iliescu elnök Mircea Snegur moldovai elnökkel, a tanácskozáson részt vett a két külügyminiszter és a két jegybank elnöke is. A tanácskozás utáni sajtóértekezleten Iliescu elnök az integráció alapjainak lerakásáról beszélt, Snegur elnök pedig a találkozót Moldova függetlensége megerősítése felé tett lépésnek minősítette. A két elnök megegyezett egy testvéri és együttműködési keretszerződés kidolgozásában, továbbá egy kísérleti jellegű közös gazdasági övezet kialakításában, a Prut két partján az egész határszakaszt felölelő szabadkereskedelmi övezet létrehozásában. /Népszabadság, jan. 27., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
1992. február 15.
Chisinauban a Moldvai Népfront kongresszusán a felszólalók Románia és Moldova mielőbbi egyesítését sürgették. Bírálták Mircea Snegur elnököt, mert szerintük alkalmatlan az egyesítés megoldására. Korábban Snegur és Iliescu elnök is a gyors egyesülés ellen foglalt állást. /MTI/
1992. március 10.
Mircea Snegur moldovai elnök kijelentette, hogy Moldova mint független állam, mely az ENSZ-nek is tagja, fenntartja magának a jogát, hogy szüksége esetén külső segítséget is kérjen. /Azi (Bukarest), márc. 10./
1992. március 20.
Mircea Snegur moldvai elnök köztársasági fennhatóság alá vonta a Moldovában állomásozó összes katonai egységet. /ITAR-TASZSZ, Új Magyarország, márc. 21./
1992. március 21.
Mircea Snegur moldovai elnök Bukarestben tárgyalt Iliescu elnökkel a két ország közötti együttműködésről. /Román rádió, MTI/
1992. március 25.
Romániában román politikusok, a kimondottan egyesüléspárti szervezetek egyre gyakrabban nyilatkoznak arról, hogy a Pruton túli testvéreikkel való egyesülés szükségszerű, sőt történelmi igazságtétel. Amikor a Moldváviai Köztársaság a Független Államok Közösségének tagja lett, Mircea Snegur köztársasági elnököt a román nemzet árulójának nevezték. Éltették viszont a moldáviai unionista erők vezéralakját, Mircea Druckot. A tansznisztriai fegyveres összetűzés hírére minden román párt felháborodott, Adrian Nastase külügyminiszter Moszkvába utazott, a konfliktus békés rendezése ügyében. A román pártok közötti nézetkülönbségek főként az egyesülés időpontjában különböznek. Iliescu elnök, akárcsak a kormánypárt, még nem tartja elérkezettnek az időt. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: A "két Románia" egyesülése idő kérdése. = Magyar Nemzet, márc. 25./
1992. április 6.
Chisinauban megkezdődött a moldovai rendezést célul kitűző négyes külügyminiszteri konzultáció a moldovai, az orosz, az ukrán és a román külügyminiszter részvételével. A külügyminiszterek tárgyaltak a Dnyeszteren túli hatóságok küldöttségével, megjelent Igor Szmirnov is, majd találkoztak Mircea Snegur elnökkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./
1992. május 3.
Moldovai Köztársaságban letette az esküt az első "carabieri" ezred, jelen volt Mircea Snegur elnök is. Az ezred parancsnoka beszédében elmondta, hogy egy részük Romániában, Tirgu Jiuban kapott kiképzést. /MTI/
1992. május 12.
Mircea Snegur moldovai elnök táviratban követelte Borisz Jelcin elnöktől a Moldova Dnyeszter menti részén állomásozó 14. hadsereg kivonását, előzőleg pedig bejelentette, hogy nem vesz részt a FÁK államfőinek taskenti csúcstalálkozóján, "amíg Oroszország brutálisan beavatkozik Moldova belügyeibe." /AFP, MTI/
1992. május 18.
Máj. 18-án Ion Iliescu elnök először érkezett hivatalos látogatásra Chisinauba, hogy aláírjon kétoldalú szerződéseket, lefektessék az integráció jogi kereteit. Az elnököt elkísérte a román kormány több minisztere is. Iliescut fogadta Mircea Snegur elnök is. Nem kerül sor a tervezett román-moldáviai együttműködési és testvériségi szerződés aláírására. Közben kiújultak az összecsapások a Dnyeszter környékén. /Iliescu Kisinyovban. = Pesti Hírlap, máj. 19./
1992. május 19.
A Transznisztriában állomásozó 14. hadsereg nyíltan a szeparatista erők védelmére kelt, írta Mircea Snegur moldovai elnök Borisz Jelcin orosz elnökhöz intézett táviratában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
1992. június 1.
Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter azzal vádolta Romániát, hogy páncélozott csapatszállító járműveket és fegyvereket szállít a Moldovai Köztársaságnak, valamint román katonai szakértők tartózkodnak Moldovában, továbbá Romániában katonai kiképzésben részesítenek moldáviaiakat. Mircea Snegur moldovai elnök a józan ész győzelmének értékelte azt, hogy Moszkva kivonja a Moldovában állomásozó 14. hadsereget. /MTI/ /Nem tilos, de nem is tisztességes. = Népszava, jún. 1./
1992. június 3.
Mircea Ionescu Quintus igazságügyminiszter Eckstein Kovács Péternek Funar kolozsvári polgármester döntéseinek törvényességét megkérdőjelező levelére írt válaszában leszögezte: a cégtáblák elsősorban román, de más nyelvűek is lehetnek. Funar polgármester intézkedései tehát önkényesek. /Gál Éva Emese: Cégtáblákat, magyarul is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
1992. június 25.
A The Christian Observer észak-amerikai presbiteriánus hetilap meghívására Tőkés László püspök az Egyesült Államokban tartózkodott jún. 19-22. között. A hetilap és a Kongresszus Emberjogi Bizottságának szervezésében több rendezvényre került sor. Vladimir Tismaneanu politológus, Dorin Tudoran költő és Mircea Mihaies külföldi román ellenzéki, valamint Tőkés László püspök meghallgatásával tájékoztató értekezletet tartottak a kongresszusi képviselők számára, Románia, illetve a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény odaítélése kérdésében. Tőkés László kifejtette, hogy a legnagyobb kedvezménynek csak akkor van értelme, ha Románia népének érdekét és nem a visszarendeződést szolgálja. A püspök elmondta, hogy egy állítólagos református tanárral, bizonyos "Sasz Lászlo"-val gyalázkodó levelet írattak ellene. Vladimir Tismaneanu hangsúlyozta, hogy Románia egyedülálló a térség országai között abban, hogy továbbra is a titkosrendőrség maradt az országban a legerősebb hatalom. /Tőkés László püspök amerikai útjáról. = Pesti Hírlap, jún. 25., Sz. A.: ?Ha hallgatunk, vesztünkre hallgatunk?. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 30./
1992. július 6.
Radu Campeanu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke kifejtette, azért léptek ki a Demokratikus Konvencióból, mert nem akarnak az RMDSZ-szel egy listán szerepelni a választáson. /Baricada (Bukarest), júl. 6./
1992. augusztus 28.
Ion Iliescu elnök megbeszélést tartott Hus városában Mircea Snegur moldovai államfővel. Elsősorban a fegyverszünet megvalósításáról és a két ország gazdasági együttműködéséről tárgyaltak. /MTI/
1992. augusztus 30.
A Romania Libera aug. 30-i száma bemutatta a választáson induló hat elnökjelöltet: Ion Iliescu jelenlegi elnök /Demokratikus Nemzeti Megmentési Front/, Emil Constantinescu /Demokratikus Konvenció/, Caius Traian Dragomir /Nemzeti Megmentési Front/, Mircea Druc /független/, Gheorghe Funar /Román Nemzeti Egységpárt/ és Ion Manzatu /Republikánus Párt/. /Új Magyarország, aug. 31./ Ugyancsak a hat elnökjelölt bemutatása: Magyar Hírlap, szept. 21.
1992. szeptember 11.
Mircea Druc a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke volt. Áttelepült Romániába és független elnökjelöltként indul a választáson. Politikai célkitűzése Románia és Moldova újraegyesítése. Természetesnek tartja a kisebbségek követelései között az anyanyelvű oktatást, az önálló iskolahálózatot, beleértve az egyetemet is. A kisebbségekkel való törődés nem számít belügyekbe való beavatkozásnak. /Magyar Nemzet, 1992. szept. 11./
1992. október 2.
Iliescu elnök sajtóirodája bírálta azt a módot, ahogy a magyar televízió Panoráma műsora közölte az elnökkel készített interjút. Iliescu azzal a feltétellel egyezett bele az interjúba, ha azt megszakítások nélkül adják le. A műsorban ugyanis Mircea Dinescu írószövetségi elnök kommentárjait is bevágták az interjúba. /MTI, Népszava, okt. 2./ Reagálás: Chrudinák Alajos, a Panoráma főszerkesztője elmondta, hogy szó sem volt semmilyen feltételről az interjú sugárzásával kapcsolatban. /Népszava, okt. 3./
1992. október 4.
Az elnökválasztás első fordulójának hivatalos eredménye: 16 380 883 választásra jogosultból szavazott: 12 496 430 fő, érvénytelen szavazatok száma: 580 817. Ion Iliescura szavazott: 5 833 456 fő /47,34 %/, Emil Constantinescura szavazott: 3 717 006 fő /31,24 %/, Gheorghe Funarra voksolt: 1 294 388 fő /10,88 %/, Caius Traian Dragomir kapta a szavazatok 4,75 %-át, Ion Manzatu 3,05 %-át és Mircea Druc a 2,75 %-át. /Új Magyarország, okt. 5./
1993. január 12.
Mircea Snegur Moldova elnöke karácsonyi beszédében azt javasolta, hogy népszavazással kellene eldönteni, akar-e Moldova Romániával egyesülni. Ez a beszéd nagy vihart kavart. Moldova Köztársaságban a román értelmiségiek aktivizálódtak és sietve kongresszust hívtak össze Kisinyovban. A több mint 3500 értelmiségi, köztük írók, művészek síkra szálltak a Romániával való egyesülés mellett. /Értelmiségi kongresszus Kisnyovban Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./ Ők természetesnek tartják a Romániával való egyesülést, azonban a nem egyesüléspárti egyszerű emberek még nem értek meg arra, hogy ebben a kérdésben szavazzanak, jelentették ki. Ezért az egyesülésről való népszavazást elvetették. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: Értelmiségiek elvetették a népszavazást Moldova és Románia egyesítéséről. = Magyar Nemzet, jan. 12./
