Parászka Miklós színházigazgató tájékoztatott a Csíki Játékszín fejlesztéséről. Emlékeztetett arra, hogy 1998 őszén a következő javaslatot tette: biztosítsák évente egy működő vidéki színház költségvetésének a felét jelentő összeget, s ebből teljes értékű évadot valósítanak meg, kiváló színészekkel, bérletrendszert működtetnek és műszakilag felszerelik a színházat. Parászka összehasonlítást is tett: a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház számára az idén 4,5 milliárd lejt szavazott meg az eltartó város, Szatmárnémetiben a két társulatos Északi Színház számára pedig 7,6 milliárd lejes költségvetési keretet határoztak meg. A Csíki Játékszín léte most az 1,5-2 milliárd lejes működési keret mellett azon a 400-500 milliós beruházáson múlik, aminek a terve a városi tanács asztalán fekszik. Parászkának van gyakorlata, hiszen tizenöt évadon keresztül igazgatta a Harag György színtársulat /Szatmárnémeti/ munkáját. A központilag finanszírozott, nehézkes színházintézmények kora lejárt. Ma Csíkszereda a magyar kultúrához felelősen viszonyuló önkormányzatiság kísérleti terepe. Parászka elkötelezte magát a csíkszeredai hivatásos színjátszás mellett. Egyelőre létkérdésnek mutatkozik a szatmári kapcsolat. - Vörösmarty Csongor és Tündéje az évad első bemutatója. Az idei Vörösmarty év alkalmából lehetőség nyílt pályázatok benyújtására. Így sikerült másfél millió forinthoz jutni a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásából. /Budaházi Attila: Jó színházat fele pénzből. Beszélgetés Parászka Miklóssal. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./
2000. november 16.
Nov. 17-én Páskándi-ősbemutató lesz Szatmárnémetiben, bemutatják az író László, szent király című történelmi játékát. Parászka Miklós főrendező elmondta, hogy a szerzőnek, utolsó napjaiban még megígérte, hogy egy színpadi művét bemutatják a szatmárnémeti színpadon. A László, szent király 1992-ben íródott, a bemutatója azonban elmaradt. Az előadáshoz támogatást kaptak a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumtól. /Ágopcsa Marianna: Páskándi-ősbemutató Szatmárnémetiben: László, szent király - a millennium évében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 16./
2000. november 24.
Nov. 17-én Szatmárnémetiben a Harag György társulat a Csíki Játékszín közreműködésével bemutatta Páskándi Géza: László, szent király című történelmi drámáját. Az ősbemutató rendezője Parászka Miklós. A bemutatót rögzítette a Duna Televízió forgatócsoportja is. /Ősbemutató az ezredfordulón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
2000. december 15.
Második évadját tartja Erdély egyik legfiatalabb - alig egy esztendős - magyar színháza, a Csíki Játékszín. Már túl vannak az évad első bemutatóján (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde) és most készülnek a második bemutatóra. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín művészeti vezetője kifejtette: a hagyományosan szervezett színházi intézmények nem finanszírozhatók. Ezért tartotta rendkívül izgalmas kísérletnek a csíkszeredai színház megteremtését. Parászka 1998 őszén azt vállalta, hogy egy ma Romániában működő vidéki színház évi költségvetésének fele összegéből megteremti a hatékony intézményt. A vállalást teljesítette, minden bemutatót a tervezett időpontban megtartottak. 14 fős társulatuk van, működésük folyamatos. A szatmári Harag György Társulat segítsége nélkül már megállt volna az élet a Csíki Játékszínnél. Ha a 2001-es pénzügyi év közepéig megvalósul a Csíki Játékszín felszerelése, ha gördülékenyen rendeződnek a színészház fenntartása körüli gondjaik, akkor lesz folytatás, mégpedig olyan, amire a város büszke lehet, jelentette ki Parászka. /Forró Miklós: Beszélgetés Parászka Miklós úrral a "Csíki Játékszín″ igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
2001. január 12.
Hivatásunknak tekintjük az anyanyelv ápolását, vallja Parászka Miklós, a Csíki Játékszín művészeti igazgatója. Műsorra tűzik a magyar és a világirodalom klasszikusait, de mai szerzők felé is fordulnak. /Parászka Miklós, a Csíki Játékszín művészeti igazgatója: Minden műfajban magas színvonalon. A Csíki Játékszín közönségépítése. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 12.
2001. január 15.
A Szatmár Megyei Bíróság értesítette a szatmárnémeti Északi Színház vezetőségét arról, hogy megszüntették a Parászka Miklós volt társulatigazgató ellen a tavaly márciusban megtett feljelentés nyomán kezdett eljárást. 2000 tavaszán Cristian Ioan, a színház volt főigazgatója felfüggesztette Parászkát társulatigazgatói tisztségéből; lépését azzal indokolta, hogy a magyar társulat vezetője a Thalia kávézóval kapcsolatos zűrös gazdasági ügyei miatt méltatlan az intézmény vezetésére. A törvényszéki határozat szerint Cristian Ioan volt főigazgatónak - aki jelenleg a marosvásárhelyi színházat vezeti - a felfüggesztéshez vezető intézkedése jogtalannak bizonyult. Parászka Miklós, a csíkszeredai Csíki Játékszín vezetője nem kívánt reagálni a határozatra. /Princz Csaba: Ejtették a vádat. Megalapozatlan volt Cristian Ioan feljelentése. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./
2001. május 18.
Parászka Miklós /Szatmárnémeti/, a Rómeó és Júlia rendezője nyilatkozott munkájáról. Úgy látja, hogy megszűnt a hagyományos nevelés lehetősége, ezért aktuális Rómeó és Júlia, mert az tragédiájuk, hogy nem tudnak a szüleikkel szót érteni. A darabot először Nagykárolyban, majd mutatták be, a fogadtatás jó volt. /Shakespeare-bemutató Szatmárnémetiben. Beszélgetés Parászka Miklóssal, a Rómeó és Júlia rendezőjével. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 18./
2001. május 29.
Szatmárnémetiben bemutatták Shakespeare darabját. A Romeo és Júlia Parászka Miklós rendező olvasatában a nemzedékek között tátongó szakadék, a kapcsolatteremtési válság drámájává alakult át. A szatmárnémeti Harag György Társulat az idei évadját záró Romeo és Júlia előadással vesz részt a kisvárdai Határon Túli Színházak Fesztiválján. A Rómeót játszó Sebestyén Aba és a Júliát alakító Nagy Dorottya tökéletes illúziót teremtett a színpadon. /A szatmárnémetiek a Romeo és Júliával készülnek Kisvárdára. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./
2001. június 8.
Jún. 1-jén este nyílt meg Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak XIII. Fesztiválja. A nyitónapon Rockenbauer Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere találkozott a társulatok vezetőivel, és ez alkalommal azt is hangsúlyozta, hogy a tárca minden művészeti ágra kiterjedően, egységben szemléli a magyar kultúrát. A tárca évről évre egyre jelentősebb összeggel támogatja az anyaországon kívüli magyar színjátszást. Tavaly különböző forrásokból 205 millió forint támogatást kaptak e társulatok. - A seregszemlén a Csíki Játékszín is önálló produkcióval /Vérkötelék/ lépett színre. Parászka Miklós társulatigazgató leszögezte, hogy a társulat ezzel az egyórás táncprodukcióval bizonyította, a fő céljuk az értékteremtés. Az előadás szakmai értékelése és fogadtatása egyértelműen pozitív volt. Parászka beszélgetett Rockenbauer Zoltánnal és Elekes Botond főosztályvezetővel, kifejtette: a Csíki Játékszín célja, hogy elsősorban a Csíkszeredában és a város környékén élő mintegy 90 000 magyar ember igényét szolgálja ki. Ugyanakkor innen elérhető még a dél-erdélyi szórványvidék is. Parászka Kisvárdán találkozott a hat magyarországi szabadtéri színház igazgatójával, akikkel felvetették a csereelőadások lehetőségét is. /A Csíki Játékszín kisvárdai sikere. A fő cél az értékteremtés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./
2001. július 2.
Jún. 30-án a Csíki Játékszín évadzáró előadására voltak hivatalosak Csíkszereda színházbarátai. Ebben az évadban a Csíki Játékszín nyolc bemutatót tartott, 24 előadásukat több mint 24 ezer néző tekintette meg. Több ízben felléptek külföldön is, a Kisvárdai Fesztiválon legutóbb szakmai díjat is kiérdemeltek Vérkötelék című árnyékalakos táncjátékukkal. Parászka Miklós ismét kihangsúlyozta, hogy Csíkszereda stratégiailag is rendkívül fontos hely az erdélyi magyar színjátszásban, hiszen a Csíki Játékszín innen indulhatott turnékra, s olyan településekre is eljutottak, ahol évek óta nem járt magyar társulat. /Évadzáró gálaműsor. Kozma Attila - a legnépszerűbb. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./
2001. július 3.
A harmadik évad végéhez érkezett a Csíki Játékszín. Parászka Miklós igazgató sikeresnek mondotta az évadot, hiszen az elmúlt évben közel huszonötezer néző előtt léptek fel a színészek, kilencvennégy előadáson, amelyből nyolc bemutató volt. A Játékszín tizenhárom állandó színésszel dolgozik, de több vendégszínész is megfordult a csíki porondon. /Sikeres harmadik évad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./
2001. július 11.
Immár két teljes évadot tud maga mögött a Csíki Játékszín, állapította meg Parászka Miklós színművész, a Csíki Játékszín igazgatója. Adott a Csíki-medence 90 000 magyar emberrel, s adott a város 50 000 magyar emberrel, ahol egyetem létesül, s a kulturális igény napról napra nő. A bérletes nézők számát az első évadhoz képest sikerült megduplázniuk, most 2600 bérletesük van. A hagyományos színházak Románia-szerte válságban vannak, mindenütt a leépítés, szűkítés határozza meg a színházi életet. Náluk egyelőre az építésen van a hangsúly. 13 színészük van főállásban, akik mind ittmaradnak Csíkszeredában a következő szezonra, ezenkívül szerződött két fiatal színész is. /Gál Éva Emese: "Az előadás teljesítette feladatát". Beszélgetés Parászka Miklós színművésszel, a Csíki Játékszín igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2001. november 19.
Csíkszeredán megtartották a kritikusok fórumát. Az erdélyi színházi kritikaírás feltámasztására hivatott rendezvény szervezői, a szatmárnémeti Harag György Társulat és a Csíki Játékszín négynapos gazdag programot állított össze. A nov. 18-án zárult rendezvénysorozat részeként adta elő a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a Szarvas-rege c. táncelőadását, végül a Csíki Játékszín a szakmai sikereket kiérdemelt Vérkötelék c. táncjátékát. Az előző napon kerekasztal-beszélgetést tartottak. Szabó István, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet aligazgatója az anyaországi színházfinanszírozási modelleket ismertette, s a beszélgetésen részt vevő színidirektorok, Lőrincz Ágnes, Parászka Miklós a romániai finanszírozási formákról szóltak. A szakmai fórum központi témája az erdélyi magyar színikritika volt. A kritikusok fóruma díjkiosztással ért véget: az I. díjat Imreh István érdemelte ki, II. díjas Bálint Ildikó lett, a megosztott III. díjat Boros Kinga és Petres László kapta. /Kritikusok fóruma. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./
2001. december 14.
A színházépítés részének tekinthető a Művész Kávéház létrehozása - hangsúlyozta megnyitóbeszédében Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója. Csíkszeredában, a Városi Művelődési Házban dec. 13-án megnyílt a kávéház. /Művész Kávéház nyílt. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./
2002. március 11.
Márc. 7-én Szatmárnémetiben a premieren a színház társulatának két alapítótagjának tapsolt a közönség, Soós Angélának és Vándor Andrásnak. Bessenyei István Tennessee Williams: Beszélj, mint az eső, hadd hallgassalak című egyfelvonásosát vitte színre a két művésszel. Az előadás második része a meglepetés a közönség számára: kötetlen beszélgetés a művészekkel pályafutásukról, a színházalapításról, az első szatmári társulatról. A nézőtéren helyet foglaló színművészek, köztük Ács Alajos és Diószegi Iván hangulatos történetetekkel hozakodtak elő. András Gyula színművész Harag Györggyel párhuzamosan a színház korábbi vezetőjét, Parászka Miklóst méltatta. /Dancs Artúr: Köszönjük a Színházat és az 50 évet! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./
2002. május 18.
A Csíki Játékszín megalakulása óta a harmadik évadban jár. Parászka Miklós igazgató, művészeti vezető leszögezte: a legnagyobb elégtétel, hogy három év óta fokozatosan nő az előadások nézettsége, a bérletesek száma 5000-nél többre tehető. Sikerült felszerelni a színházat. Óriási veszteség érte társulatunkat az elmúlt évadban Hunyadi László halálával, a nagy művész lelke, mozgatója volt a színháznak. Jelenleg tizenhat fős a színészlétszám. A sikeres előadások érdekében folyamatosan meghívnak vendégművészeket, mint Lőrincz Ágnest a szatmárnémeti Harag György Társulattól vagy Hajdú Gézát a nagyváradi Szigligeti Ede Társulattól. A társulat eljutott a szórványvidékekre is előadásaival, így Brassóba és Fogarasra, illetve ezek környékére. A legnagyobb siker volt, hogy egyetlen előadásuk sem bukott meg. /Forró Miklós: Beszélgetés PARÁSZKA MIKLÓS színházigazgatóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
2002. december 6.
Amatőrként is lehet bábelőadásokat összehozni, de bábszínházat fenntartani csak profi szinten érdemes - szögezte le Szilágyi Regina, a Brighella Bábszínház lelkes vezetője (aki a kolozsvári színművészeti főiskolán végzett, dramaturgia szakon). A Brighella Bábszínház a Marco Kulturális Alapítvány keretén belül alakult, 1998-ban, és a bábjátszás "nagyasszonya", a kolozsvári Kovács Ildikó készítette fel a csapatot. Az első Erdélyi Magyar Bábfesztiválon már ismert együttesként léptek fel. Részt vettek az erdélyi Bábos Céh megalapításában, amelyben 7 csoport van még. Ezt követte egy nagy előrelépés: a 2000-2001-es színiévadban az akkori társulatigazgató, Parászka Miklós "befogadta" a bábosokat, és így a színház kötelékében dolgozhattak tovább. Majdnem minden erdélyi színház keretében működik profi bábszínház. Szatmárnémetiben ez egyetlen évadig tartott. Miután a színház a megyei tanács hatáskörébe került, a keretet szűkíteni kellett, és a bábosokat leépítették. Ismét fizetés nélkül maradtak. Talaj nincs a lábuk alatt, de megvan a bábszínház, az alapítvány támogatása, folyamatosan pályáznak. A társulat arra vár, hogy a színház ismét befogadja tagjait. /(benedek): Kiemelt helyet érdemelnének, ám a perifériára szorulnak. Brighella Bábszínház. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6./
2003. február 28.
Febr. 28-án mutatja be Szatmárnémetiben az Északi Színház Harag György Társulata Móricz Zsigmond kevésbé ismert darabját, a Búzakalászt. Parászka Miklós, a darab rendezője kiemelte: akár napjainkban is játszódhatna a cselekmény, a közélet és magánélet az utóbbi években ismét ennyire szembe került egymással. Parászka Miklós huszonöt évet töltött ennél a társulatnál, ebből tizennégyet igazgatóként, ez erős köteléket jelent. Parászka a bemutató után azonnal utazik vissza Csíkszeredába, az ottani társulatnál is rengeteg a dolga. /B. É.: A felfedezés élményét jelentette számomra a Móricz-darab - vallja Parászka Miklós, a Búzakalász rendezője. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 28./
2003. március 7.
Parászka Miklós igazgató szerint negyedik évadra a Csíki Játékszín intézményépítési folyamata befejezettnek tekinthető. Rendezett és stabil színházat mondhat magáénak Csíkszereda. A bérletesek száma 6000 fölött van. A városban mindent az elejéről kellett kezdeni. Bejárják a környéket, felléptek Gyergyóditróban, Gyergyóremetén, Csomafalván, Gyergyóújfaluban, Kászonaltízben és Csíkdánfalván. Tervezi színházi stúdió kialakítását. /Takács Éva: Csíki Játékszín, Csíkszereda. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./
2003. május 20.
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata máj. 19-től máj. 21-ig Nyíregyházán vendégszerepel, az erdélyi művészek Bernard Slade: Jövőre veled ugyanitt című darabját mutatják be. A kétfelvonásos vígjátékban Doris szerepét Lőrincz Ágnes, míg George-t Fülöp Zoltán játssza. A darabot Parászka Miklós rendezte, a díszlet- és jelmeztervezője pedig Gheorghiade Mária. /Nyíregyházán a szatmárnémeti színház vendégjátéka. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./
2003. június 14.
Sikeres volt a Csíki Játékszín évadzáró előadásának. A közönség szavazatai alapján Dálnoky Csilla, illetve Fülöp Zoltán lett az évad színésze, a legsikeresebb előadásnak pedig A dzsungel könyvét tartotta a publikum. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója bejelentette, hogy a következő évadtól hét színésszel bővül a társulat, a hétből öt csíki származású, ami a csapat állandósítása szempontjából cseppet sem elhanyagolható. Jún. 23-án a Határon Túli Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján szerepelnek a nagy sikerű Stílusgyakorlattal és Euripidész Iphigeneia Auliszban című tragédiájával. /Hét új taggal bővül a társulat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./
2003. augusztus 28.
Befejeződött az intézményépítés folyamata, összegezte az elmúlt esztendők történéseit Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója aug. 27-i sajtóértekezletén. Sikeresen ötvöződik a befogadó színházi modell és a társulattal rendelkező repertoárszínház-modell. Ez tükröződik idei műsortervükben is. Súlypontosan magyar szerzők művei szerepelnek repertoár-kínálatukban - összegezte Parászka Miklós. A társulatnak 17 tagja van, közülük öt ettől az évadtól szerződött Csíkszeredába. /Sarány István: Csíki játékszín. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./
2003. szeptember 9.
Befejeződött Gyergyószentmiklóson a színházak találkozója. Bocsárdi László /Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy/ szerint szükséges a gyergyószentmiklósi színpad megfelelő felszerelésére, mert akkor nagyon alkalmas lenne a legigényesebb darabok eljátszására is. Úgy látja, Gyergyó igen alkalmas hely arra, hogy itt legyen a jövőben is a találkozó, a kollokvium. Kötő József, a zsűri tagja szerint természetes, hogy szükség van a kollokviumra. Egy egészséges színházi élet feltételezi annak a szellemi fórumnak, műhelynek a meglétét, ahol meg lehet beszélni a szakma gondjait. Szerinte ennek versenyjellegűnek kell lennie, mert a verseny mindig biztosít egy értékteremtő, értékrend-kialakító törekvést. Gyergyóban megteremthetők a feltéteke ahhoz, hogy a jövőben is itt legyen a találkozó. Parászka Miklós (Csíki Játékszín) szerint kapkodva és takaréklángon megvalósított fesztivált láttak, nem kollokviumot. Szükség van arra, hogy az erdélyi magyar színház vonjon össze szellemi energiákat, találja ki az arculatát, a lebonyolító hatóságát és azt a finanszírozási rendszert, ami időben megteremtené a szakmai rendezvény körülményeit. Ő a műhelymunkára, a találkozójellegre fektetné a fő hangsúlyt. Zsehránszky István, a zsűri tagja úgy érzi, a lehetőségek szerinti maximumot hozták ki ebből a rendezvényből. A jövőben nagyobb anyagi keretek kellenek. Eddig egy vasat nem kaptak a Művelődési Minisztériumtól, amely tulajdonképpen a gazdája kellene legyen a rendezvénynek. Gyergyószentmiklósnak rendbe kellene tenni a színházi termet. Sepsiszentgyörgyön minden előadás előtt megostromolták a színházat a nézők. Itt viszont a terem igazából 2-3 alkalommal telt meg a kollokvium ideje alatt. Szabó Tibor, a rendezvény igazgatója kiemelte, a rendezvényre költött 810 millió teljesen Gyergyón kívüli forrásokból jött össze. Gyergyószentmiklóson helye van e rendezvénynek. /Bajna György: Mi maradt a taps után? = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 9./
2004. március 2.
Kamarateremmel bővült a Csíki Játékszín. A teremavató bemutató előadást márc. 2-án tartja a társulat, műsoron Conor McPherson A gát című darabja szerepel. Parászka Miklós, Csíkszereda önkormányzati színházának igazgatója jelezte, az új terem lehetővé teszi a színház kínálatának bővítését, az előadások száma havonta húsz-huszonnégyre emelkedhet az eddigi nyolc-tizenkettőről. /Kamaratermet avatnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 2./
2004. szeptember 6.
Rendhagyó módon, egyetlen szónoki felszólalás nélkül zajlott a Figura Stúdió Színház alapításának 20. évét ünneplő rendezvénysorozat Gyergyószentmiklóson. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Romeo és Júliája családivá avatta az ünnepet. Bocsárdi László Figura-alapító rendezte a darabot. Szabó Tibor igazgató a Romeo és Júlia jubileumi előadását a társulat a Figura-színház névadójának és társalapítójának, a tavaly elhunyt Bocsárdi Angi Gabriella emlékének ajánlotta. A rendezvénysorozat színházi miniévadnak is teret adott. A fórumon felmerült a helyi közművelődési intézmények és a színház összevonásától való félelem. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín gyergyói származású igazgatója, Kötő József színháztörténész, Zsehránszky István színikritikus, és Dézsi Zoltán Hargita megyei alprefektus a Figura önállóságának megőrzése mellett foglalt állást. A világhírű Bozsik Yvette Társulat is fellépett Gyergyószentmiklóson. /Gergely Edit: Huszadik születésnap sorsforduló előtt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./
2004. november 19.
Minden romániai magyar szavazatára szükség van ahhoz, hogy ez a közösség a jövőben is biztosíthassa képviseletét a román parlamentben – ezt fogalmazta meg nov. 18-án közzétett felhívásában tizenhét vezető erdélyi értelmiségi. A dokumentumot Ágoston Hugó, Dávid Gyula, Domokos Géza, Egyed Péter, Fodor Sándor, Gálfalvi György, Gálfalvi Zsolt, Horváth Andor, Jakobovits Miklós, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, László Ferenc, Parászka Miklós, Sütő András, Székedi Ferenc és Varga Gábor írta alá. "Egy erősen központosított országban, ahol a politikai mentalitások és cselekvésmódok többsége is erősen centralizált, a jelenlét a parlament döntéshozó folyamatában – az ehhez tartozó intézményrendszert is figyelembe véve – különösképpen nélkülözhetetlen" – állapítják meg az aláírók, hangsúlyozva, hogy ehhez minden magyar szavazatra szükség van. "Lehetnek közöttünk véleménykülönbségek világnézeti, politikai, magatartásbeli kérdésekben, beleértve az RMDSZ eddigi politikai gyakorlatának megítélését is" – fejtik ki a dokumentum szerzői, de hozzáfűzik: most nem egyszerűen az egyik vagy a másik politikai álláspontra, hanem az érdekképviseleti szövetség egészére, az erdélyi magyarság érdekvédelmének további lehetőségére és folyamatos érvényesítésére kell szavazni. /Értelmiségiek felszólítása a szavazásra. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./
2005. március 10.
„Az erdélyi magyar társadalom létének és fejlődésének biztosítéka az intolerancia és a gyűlölet minden formájának elutasítása és az eltérő vélemények közötti akadálymentes párbeszéd: a szólás- és véleményszabadság maradéktalan érvényesülése” – kezdődik Tiltakozás című közös nyilatkozat, melyben az aláírók védelmükbe vették Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselőt, akinek szólásszabadságát korlátozták a tüntetők, mégpedig „gyűlölködő, kirekesztő, sőt, olykor antiszemitának is minősíthető bekiabálások kíséretében. Mindennek semmi köze sem volt „az általuk – állítólag – fájlalt problémákhoz”. Az aláírók: Ármeán Otília, Bíró Béla, Bányai Péter, Boros Kinga, Egry Gábor, Demény Péter, Gagyi Ágnes, Gáspárik Attila, Cs. Gyimesi Éva, Irsai Zsolt, Kovács András Ferenc, Könczei Csilla, Láng Zsolt, M. László Ferenc, Miklós Ágnes Kata, Parászka Boróka, Parászka Miklós, Selyem Zsuzsa, Szabó Róbert Csaba, Szilágyi Júlia, Virginás Andrea, Visky András, Ungvári Zrínyi Imre, Ungvári Zrínyi Ildikó, Tibori Szabó Zoltán, Vakarcs Szilárd. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./
2005. március 10.
Erdélyi magyar értelmiségiek két levelet is közzétettek, mindkettőben az intolerancia és idegengyűlölet elutasítása és a véleményszabadság mellett foglalnak állást, ugyanakkor – a kolozsvári Eörsi-incidens kapcsán – felhívták a figyelmet az új, nyílt vagy burkolt alakban jelentkező antiszemitizmus leselkedő veszélyeire. A két közlemény szövegében nem, csak lényegét és aláíróinak egy részét tekintve azonos. Az első levél az SZDSZ országos sajtószolgálatán keresztül, a második A Hét szerkesztőségétől érkezett. Az aláírók: Ádám Gábor, Ágoston Hugó, Ármeán Otília, Balázsi-Pál Előd, Bányai Péter, Bíró Béla, Borbély Tamás, Boros Kinga, Egry Gábor, Demény Péter, Eckstein-Kovács Péter, Gagyi Ágnes, Gáspárik Attila, Gergely Edit, Cs. Gyimesi Éva, Haller István, Irsai Zsolt, Kovács András Ferenc, Kelemen Attila Ármin, Könczei Csilla, Láng Zsolt, M. László Ferenc, Miklós Ágnes Kata, Parászka Boróka, Parászka Miklós, Salamon Márton László, Schneider Tibor, Selyem Zsuzsa, Sipos Géza, Soós Károly Róbert, Spielmann-Sebestyén Mihály, Szabó Róbert Csaba, Székely Csaba, Székely István, Szilágyi Gál Mihály, Szilágyi Júlia, Tibori Szabó Zoltán, Ungvári Zrínyi Ildikó, Ungvári Zrínyi Imre, Virginás Andrea, Visky András, Vakarcs Szilárd. Ugyanakkor egy harmadik levél szerzője, Dénes László azon morfondírozott, hogy a véleménynyilvánítás miért csak az egyik felet illetné meg, illetve miért csak a tüntetőkön kérik számon az idegengyűlölet megnyilvánulásait. /Belföldi hírek rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./
2005. július 8.
Hogyan lehet összebékíteni a nézői igényt a szakmai elvárásokkal? Milyen irányba fejlődik a magyar és a román színjátszás? Parászka Miklós rendező, a Csíki Játékszín igazgatója próbál választ adni. Írását vitaindítónak szánják. A Csíki Játékszínnek nyolcezer bérletese van. A színház a konfliktusok természetrajzával foglalkozik. Az embereket természetszerűen megosztja a gazdasági élet, a politika és a vallás. A színház viszont egymás felé fordít. A társadalom megtartó erejéhez járul hozzá. Egy fesztivált a közönség érdeklődése hitelesít. Ha nagy az elvárás, kemény szelekció révén igényes műsorkínálat állhat össze. A díjak azonban torzulásokhoz vezetnek: a megjelenő társulatok nem a közönséggel való találkozásra, hanem az egymással való ,,megütközésre” koncentrálnak. Hiszen a díjak jelentik majd az újabb támogatások garanciáját! Innen már a piaci logika érvényesül. A kisvárdai fesztiválon évről évre ugyanazok a társulatok jelennek meg ,,nagydíjakért” versenyre kelni, ez „kifejezetten komikus”. A kisvárdai fesztivált a kiüresedés fenyegeti. /Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója: Színház (lesz) az egész világ? = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./
2006. január 27.
Háy János budapesti drámaíró jelenlétében tartottak vitát A Senák című kétrészes színművének szatmári bemutatójáról, melynek előadásai nem találtak a városban kedvező visszhangra. Szatmárnémetiben a Harag György Társulat és a Kölcsey Főgimnázium által rendezett vitán kiderült, hogy ami nem tetszett sok felnőttnek, főleg idősebbeknek, az tetszett a tanuló ifjúságnak. Ezúttal senki nem ütközött meg a darabban igen gyakran használt, a nemiségre utaló b és f betűvel kezdődő szavakon. Lőrincz Ágnes színművész, a Harag György Társulat igazgatója felhívta a fiatalok figyelmét, hogy a színpadon elhangzó nyelvet „az életben” nem tartja követendőnek és ne is kövessék. A vitába bekapcsolódott Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója, aki hiányolta a kortárs erdélyi magyar színműveket. /Sike Lajos: Vita a trágárságról Szatmárnémetiben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./
