Az államtitok védelméről szóló törvénynek a két ház általi újratárgyalása után a honatyák újból óvást emelhetnek az említett törvény ellen, akár ugyanazokra az alkotmányellenességi kifogásokra hivatkozva, mint első alkalommal - jelentették be hírügynökségek alkotmánybírósági forrásokra hivatkozva. Az Alkotmánybíróság ápr. 11-i döntése ugyanis csupán a törvény elfogadási módját ellenőrizte, és a jogszabály szövegéről nem volt érdembeni tárgyalás. Adrian Nastase miniszterelnök a parlamentben kijelentette, hogy az Alkotmánybíróság "jól döntött", hiszen ezzel lehetővé tette, hogy átnézzék és újból megvitassák a titokvédelmi törvényt. /Nem volt érdemi tárgyalás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./
2001. április 13.
A Nemzeti Liberális Párt (NLP) parlamenti frakciói felhatalmazták Valeriu Stoica pártelnököt, hogy indítványozza a párt vezető testületénél az RTDP-vel kötött együttműködési megállapodás felbontását. Az NLP parlamenti frakciói az RTDP-t a protokollum többszöri megszegésével vádolták meg. Adrian Nastase kormányfő ápr. 12-én a parlamentben kifejezte örömét, hogy a liberálisok a kétoldalú egyezmény felbontását kezdeményezik, mert az elmúlt három hónapban az NLP meglehetősen kétszínű volt. /Nastase örül, hogy megszabadul a liberálisoktól. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./
2001. április 13.
Egyes minisztériumokban felütötte fejét a maffia. A mezőgazdasági tárcánál egy ügyészcsapat már elkezdte vizsgálni a visszaéléseket, s hamarosan több másik minisztériumra is sor kerül, ahol törvénytelenség nyomára bukkannak, jelentette ki Adrian Nastase kormányfő ápr. 12-i távértekezletén. A mezőgazdasági minisztériumban meghamisították a kormányhatározatokat. A kormány megengedte egy bizonyos mennyiségű takarmánygabona kedvezményes behozatalát, ám a minisztériumban a kormányhatározat függelékében nem tüntették fel az importálható mennyiséget, ezáltal az alkoholgyártó cégeknek kedveztek. A kormányfő szerint az ország az illegális kivándorlók átjáróháza lett, ezért szigorítani kell a határőrizetet. /Albert Ferenc: A tevékeny megyéknek kedvez a büdzsé. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 13./
2001. április 19.
A bukaresti lapok a miniszterelnök kormányátalakítási szándékairól cikkeznek. Egyelőre az államtitkárok körében várhatók személycserék. Nastase kormányfő elsősorban a mezőgazdasági, illetve az ifjúsági tárca, továbbá a pénzügyminisztérium berkeiben teremtene rendet. Adrian Nastase és Ion Iliescu ápr. 17-i szűk körű megbeszélését követően Claudiu Lucaci kormányszóvivő visszautasított mindenféle sajtóspekulációt a kormányátalakítással kapcsolatban. Nastase miniszterelnök cáfolta a kormányátalakításra vonatkozó híreket. /Kormányátalakítás a láthatáron? Az államtitkároknál kezdik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./
2001. április 19.
Miközben Budapesten az Országgyűlés a státustörvény kapcsán a nemzeti "minimálkonszenzust" keresi, a román kormányzat úgy véli: azt már meg is találta. Természetesen nem a státustörvényével rokon kérdésekben. A román kormányzat konszenzusra egyelőre csak az új nemzetbiztonsági törvény kapcsán jutott, szögezte le Bakk Miklós. Ebben a törvényben Adrian Nastase kormányfő nem azt kifogásolta, hogy e törvénytervezet továbbra is a gondolati és szólásszabadság akadálya maradhat. Nem arra figyelmeztet, hogy a Román Hírszerző Szolgálat működésének alapjául szolgáló 1991-es törvény céljait átvevő új tervezet a "nemzetgyalázást" és az "etnikai autonómiaterveket" tartja - továbbra is - a nemzetbiztonságra nézve a legnagyobb kockázatnak. Nastase csak azt kifogásolta, hogy a törvény által megteremteni kívánt "információs közösség" - a hírszerző szervezetek élére szánt új koordinációs testület - Ion Iliescu hatalmát növeli, s nem a kormányét. /Bakk Miklós: A nemzetbiztonsági konszenzus. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./ A hírszerző szolgálatok "információs közösségének" létrehozását irányozza elő az új nemzetbiztonsági törvény, amelynek tervezetét ápr. 20-án vitatja meg a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács. A tervezet amerikai mintára akarja létrehozni a hírszerzéssel foglalkozó szervezetek, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE), valamint a belügyi, védelmi és igazságügyi tárcák keretében működő hírszerzési feladatokat ellátó szervezeti egységek és a SPP (kormányőrség) egyetlen "információs közösség" égisze alatti működtetését. A tervezet a nemzetbiztonságot veszélyeztető cselekmények közé sorolta az etnikai alapú autonómia tervét, az ország és a román nemzet nyilvános gyalázását. Az információk haszonélvezőinek köre: Románia elnöke, a szenátus és a képviselőház elnöke, a parlament honvédelmi bizottságainak elnöke, a hírszerzési tevékenységet felügyelő parlamenti bizottságok elnökei, a miniszterelnök, a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács tagjai. Nastase bírálta a tervezet "centralista" szemléletét, azt hogy "egyetlen diszpécser dönt arról, megnyitja-e az információk csapját". A törvény elfogadása Iliescu elnöknek és körének a hatalmát növelné, elsősorban Ioan Talpes elnöki tanácsos befolyását. /B. M.: Továbbra is kockázati tényező az autonómia. Hatalmi viták jegyében készül az új nemzetbiztonsági törvény. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./
2001. április 19.
Viorel Hrebenciuc RTDP-alelnök Budapestre utazott, hogy tárgyalásokat folytasson a Magyar Szocialista Párt illetékeseivel a két párt első számú vezetőinek találkozójáról. Hrebenciuc budapesti látogatása része azoknak az erőfeszítéseknek, amelyekkel a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja támogatást igyekszik szerezni a szocialista pártok körében a Szocialista Internacionáléba való felvételéhez. Az MSZP jelentős befolyással rendelkezik a Szocialista Internacionáléban. Adrian Nastase pártelnök és kormányfő már korábban felvette a kapcsolatot Kovács Lászlóval. Hrebenciuc budapesti útjával egy időben a Német Szociáldemokrata Párt képviselőinek részvételével munkatanácskozás kezdődött Bukarestben a Román Szociáldemokrata Párt és az RTDP között a két párt egyetlen szociáldemokrata párttá történő egyesítéséről. Mint ismeretes, az RSZDP - amely tagja a Szocialista Internacionálénak - a tavalyi választások előtt lépett szövetségre az RTDP-vel. /RTDP-MSZP tárgyalások. Magyar támogatást remélnek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./
2001. április 19.
Adrian Nastase kormányfő döntése értelmében Birtalan Józsefet (RMDSZ), a kis- és középvállalatokért felelős ügynökség volt alelnökét nevezték ki ideiglenesen a Közalkalmazottak Országos Ügynöksége élére a liberális Ludovic Orban helyett, akit menesztettek tisztségéből. /Újabb megbizatás Birtalan Józsefnek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./
2001. április 21.
Ápr. 20-án ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács, amelynek napirendjén a saját működését szabályozó törvénytervezet, a rendőrség működését szabályozó törvénytervezet, illetve a nemzetbiztonsági törvénytervezet szerepel. A Ion Iliescu vezette testület meghallgatja ugyanakkor a nemzetvédelmi minisztérium, a belügyminisztérium, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/, illetve a kormányőrség beszámolóját múlt évi tevékenységükről. A tanácskozáson részt vesz, többek közt, Adrian Nastase kormányfő, Ioan Talpes, a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes elnöki tanácsos, Mircea Geoana külügyminiszter, Ioan Mircea Pascu nemzetvédelmi miniszter, Ioan Rus belügyminiszter, Dan Ioan Popescu, az ipari tárca vezetője, Gheorghe Fulga és Radu Timofte, a külföldi, illetve a román hírszerzés vezetője, Rodica Stanoiu igazságügyminiszter. A nemzetbiztonsági törvénytervezetben szereplő "információs közösség" kialakításáról Iliescu kijelentette: "Nem vagyok híve ennek az elképzelésnek, amely nagyon zavarkeltő, és azt a látszatot kelti, mintha egy újabb Szekuritátét akarnánk létrehozni". Ez olyan szerv lenne, amelynek fennhatósága alá kerülne valamennyi hírszerzési feladatokat ellátó egység. /Ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./
2001. április 21.
Adrian Nastase miniszterelnök szokásos heti telekonferenciáján ismertette a prefektusokkal, hogy elhárult a parlament által elfogadott és már csak az Iliescu elnök aláírására váró közigazgatási törvény életbe léptetése elől minden akadály, hiszen az Alkotmánybíróság is kedvező döntést hozott. - Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke ápr. 20-i sajtóértekezletén bírálta az Alkotmánybíróságnak a helyi közigazgatási törvénnyel kapcsolatban hozott döntését. "Amennyiben Iliescu minden figyelmeztetésünk ellenére aláírja a törvényt, hazaáruló, a Nagy-Románia Párt pedig beindítja az államfő felfüggesztésének procedúráját" - hangoztatta Tudor szenátor. Tudor szerint Romániában az egyetlen hivatalos nyelv a román. - Gheorghe Funar polgármester kijelentette: Kolozsváron nem érvényes a közigazgatási törvény. Véleménye szerint a magyar nyelvnek a közigazgatásban való alkalmazásával a kormánypárt az RMDSZ-szel kötött egyezménynek igyekezett megfelelni. /A közigazgatási törvény alkalmazását szorgalmazza Nastase kormányfő. Iliescu felfüggesztését kéri az NRP. - Kolozsváron nem érvényes a törvény. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./
2001. április 24.
Adrian Nastase miniszterelnök bejelentette: az RTDP inkább előrehozott választásokat ír ki, semhogy szövetségre lépjen a Nagy-Románia Párttal. Az RMDSZ-szel kapcsolatos egyeztetésekről elmondta, hogy az RTDP csak azoknak a követeléseknek enged, amelyek elfogadhatók és megfelelnek a nemzeti érdekeknek. /Nastase: nem lesz szövetség az NRP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./
2001. április 24.
Az RTDP Ristea Priboi helyére Constantin Nicolescu szenátort javasolja a Külföldi Hírszerző Szolgálatot /SIE/ ellenőrző parlamenti bizottságának elnöki tisztségébe - jelentette be ápr. 23-án Adrian Nastase miniszterelnök. Mint ismeretes, Priboi RTDP-s képviselő a személyét ért támadások nyomán lemondott. /Priboi helyébe Nicolescu. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./
2001. április 24.
Ápr. 23-án Adrian Nastase kormányfő diszkriminatívnak nevezte nyilatkozatában a határon túli magyarok jogairól szóló törvénytervezetet. "A felmerülő kérdések a szabályozások diszkriminatív jellegéhez kapcsolódnak" - magyarázta a miniszterelnök. "Mindent egybevéve, ez (a törvény) hátrányos megkülönböztetést jelent a más nemzetiségű állampolgárokkal szemben" - szögezte le a kormányfő. Nastase felhívta a figyelmet az önazonosság megállapításáról szóló kitétel veszélyeire is. Mint mondta, a jogszabály nyújtotta kedvezmények elnyeréséért a román nemzetiségűek hajlamosak lesznek majd magyarnak vallani magukat. "Egy adott pillanatban rádöbbenünk majd, hogy Erdélyben meglepetésszerűen hétmillióra nőtt a magyarok száma"- vélte a kormányfő, aki szerint a helyzet tisztázásához a magyar parlamentben tárgyalt tervezetet az Európai Uniónak és az Európa Tanácsnak is láttamoznia kell. /Sz. L.: Multinacionális jogszabályt! A kormányfő bírálja a státustörvényt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./
2001. április 25.
A Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezettel kapcsolatban egyaránt vár magyarázatot az Európai Unió, illetve a környező országok kormányai. A törvénytervezet és az uniós szabályok összeegyeztethetőségével kapcsolatban felmerülő EU-kételyekre a magyar illetékesek azt válaszolják: a tervezet minden rendelkezése összhangban áll a Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel; a magyar igazolvány kibocsátása nem sérti a schengeni elveket; az EU több tagállama is alkalmaz pozitív diszkriminációt, mind az állampolgárságot, mind a vízumpolitikát illetően; a környező országokban is születtek hasonló törvények. Spanyolország például a latin-amerikai országok állampolgáraival alkalmaz pozitív diszkriminációt: 90 napnál rövidebb tartózkodásra nem szükséges számukra schengeni vízum, a beutazáshoz nemzeti vagy kedvezményes vízumot kapnak. Ugyanakkor pozitív elbírálásban részesülnek a tartózkodási és munkavállalási engedmények, illetve az állampolgárság megszerzésében is. Portugália Brazíliával és volt gyarmataival tart fenn különleges kapcsolatokat. A portugál és a brazil állam vízummentességi megállapodást kötött, ezenkívül Portugália "visszafogad" minden olyan brazil állampolgárt, aki a schengeni térségben túllépi a megengedett három hónapos tartózkodási időszakot. Írországban alanyi jogon illeti meg az ír útlevél azt a személyt, aki be tudja bizonyítani, hogy legalább egyik nagyszülője ír származású. Németországban szintén pozitív diszkriminációban részesülnek az állampolgárság megszerzésében az áttelepülő németek, akik kezdetben ún. "német jogállásúaknak" minősülnek. Ausztria kizárólag a Romániában élő német nemzetiségűek számára állít ki 1 éves érvényességű nemzeti vízumot. Az Albániában élő görög kisebbséghez tartozó személyek pedig 6 hónapos, csak Görögországba szóló vízumot kapnak, ennek birtokában pedig olyan személyi igazolványt kérhetnek, ami feljogosítja őket a görög területen való munkavállalásra, más EU-tagállamok meglátogatására. 1998-ban a román parlament is elfogadott egy, a határon túli román közösségek támogatására vonatkozó jogszabályt. Ennek értelmében a határon túli román közösségek által szervezett oktatási, művelődési, ifjúsági rendezvények támogatására, különleges orvosi beavatkozások finanszírozására stb. külön pénzalapot hoztak létre, amellyel a miniszterelnök rendelkezik. A támogatások odaítélése a Románia és Moldova Köztársaság között létrejött minisztériumközi bizottság dolga, amelynek összetételét a mindenkori román kormányfő hagyja jóvá. A bizottság tagjai: az oktatási, a külügyi, a művelődési és a pénzügyi tárcák, valamint a kormányfőtitkárság, illetve a vallásügyi államtitkárság képviselői. Létrejött ugyanakkor az oktatási minisztériumnak alárendelt Eudoxiu Hurmuzachi Központ, amelynek feladata a törvényben megjelölt támogatási akciók véghezvitele. Szintén e központ hatáskörébe tartozik a határon túli román fiatalok felvételi felkészítése a román oktatási rendszer valamennyi fokozatára. A felvételt nyert fiatalok erre az időre román állami ösztöndíjban, ingyenes bentlakásban, illetve más juttatásokban részesülhetnek. /Székely Kriszta: Magyarázatot várnak Magyarországtól. Nyugat- és kelet-európai "státus-példák". = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ (Helyben) - A Magyarországon készülő státustörvény diszkriminatív lehet abban az értelemben, hogy a magyar nemzetiségűeknek biztosított kedvezmények hátrányos megkülönböztetést jelenthetnek a többiekkel szemben - jelentette ki a hét elején Adrian Nastase miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva. Nastase szerint további problémát jelent az, hogy a tervezett törvény szerint elegendő, ha a román állampolgárok saját maguk kijelentik: ők magyar nemzetiségűek. "Előfordulhat, hogy arra ébredünk: Erdélyben hét millió magyar él - fogalmazott, hozzátéve azt, hogy nem tudni, miként fogják felkutatni a magyarokat."Ha ezt a szabályt az Európai Unió törvényesíteni fogja, akkor bennünket is érdekelni fog a határokon túl élő románok esetére"- szögezte le. - A hét elején Budapesten tartózkodó szlovák kormányfő, Mikulás Dzurinda aggályainak adott hangot a készülő státustörvénnyel kapcsolatosan. Felvetette, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat egyes passzusainak gyakorlati megvalósítása esetleg megronthatja a légkört a szomszédos országokban, illetve Magyarország és szomszédai között. Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: a magyar kormány készen áll az egyeztetésre az érintett országokkal. A Die Presse című bécsi lap ápr. 24-én ismertette a státustörvény lényegi elemeit, majd megállapította, hogy mindez az EU-hoz és Schengenhez való csatlakozás nyomán problémákat okozna. - A Romániai Magyar Szó idézte a Szabadságból Tibori cikkének néhány részletét. /Nincs béke a státustörvény körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./ Idézett cikk - Tibori Szabó Zoltán: Státus - egyik magyarországi választási kampánytól a másikig. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./
2001. április 26.
Előrehozott választások lehetőségét emlegette Adrian Nastase miniszterelnök, miután kisebbségben lévő kormányának sorsa most már a Nagy-Románia Párt, vagy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti támogatásától függ. Leszögezte: a PDSR nem fog parlamenti együttműködést kialakítani a szélsőségesen nacionalista Nagy-Romániai Párttal (PRM). - Adrian Nastase sorsa az RMDSZ kezébe került, s a miniszterelnök az előrehozott választások lehetőségének emlegetésével a magyaroknak üzent - állapították meg a román kommentárok. A miniszterelnök elismerte, hogy pártján belül "sokan nyugtalanok amiatt, hogy a PDSR egy bizonyos nyomás miatt túl nagy engedményeket kénytelen tenni az RMDSZ-nek". - Csak azt fogadjuk majd el az RMDSZ-től, ami számunkra és az ország számára is ésszerű. Ha nem számíthatunk a szövetség szavazataira, az előrehozott választások mellett döntünk, nem kötünk szövetséget a PRM-mel - fogalmazott Adrian Nastase. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke a román sajtónak adott nyilatkozatában leszögezte: alaptalannak érzi azt az elégedetlenséget, amelyet a PDSR fogalmazott meg az RMDSZ-szel kötött megállapodást illetően. Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a két szervezet kapcsolatai egy mindkét fél által aláírt egyezményen alapulnak. Markó nem értett egyet azzal, hogy a PDSR túlságosan sok engedményt tenne az RMDSZ-nek. /Nastase elveti az "engedményeket" = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./
2001. április 27.
Ápr. 23-án Nastase miniszterelnök a közszolgálati tévé meghívottja volt. Nastase kifejtette, hogy erős fenntartásai vannak a Magyarországon készülő "státustörvénnyel" kapcsolatban. Szerinte a törvény diszkriminatív, másrészt a törvény etnikai alapon különbséget tesz más országok, például Románia állampolgárai között, csak a magyaroknak nyújt kedvezményeket. Milyen módon állapítják meg, ki a magyar? Egy szép napon arra ébredhetünk, hogy Erdélyben 7 millió magyar van. Támogatni akarják azokat a román állampolgárokat is, akik a gyermekeiket magyar iskolába adják, az a belügyekbe való beavatkozás. Fey László a kormányfő megállapítását kommentálva hozzátette: itt végig pozitív diszkriminációról van szó, ami egyáltalán nem elítélendő. A különböző fejlesztési és támogatási programok (PHARE, SAPARD, vissza nem térítendő kölcsönök stb.), mind a pozitív diszkrimináció példái. - A zsidók, németek is kapnak külföldi támogatást, másrészt a román állam is segíti főleg a besszarábiai, de még a magyarországi románokat is. /Fey László: Adrian Nastase okoskodása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2001. április 27.
Ápr. 25-én kétnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Hoszni Mubarak egyiptomi államfő. Ő az első külföldi államfő, aki felkeresi a román fővárost Ion Iliescu tavalyi újraválasztását követően. Az államfői tárgyalások mellett Mubarak megbeszéléseket folytatott Adrian Nastase miniszterelnökkel és találkozott a román képviselőház, illetve a szenátus elnökeivel is. - Emile Lahoud libanoni elnök május elejére tervezett bukaresti látogatás mutatja, hogy Románia kész hozzájárulni a palesztinok és az izraeliek közötti ellentétek csökkentéséhez, a tartós békét megteremtő tárgyalások újrakezdéséhez - fogalmazott a román elnöki hivatal szóvivője. Ion Iliescu ápr. 25-én - Mubarak érkezése előtt - az izraeli Munkapárt főtitkárával, Ranaan Cohennel, az izraeli kormány tárca nélküli miniszterével folytatott megbeszéléseket Bukarestben. - Cristian Diaconescu külügyi államtitkár, aki az elmúlt héten körutat tett a Közel-Keleten, azt hangsúlyozta, hogy Romániának gazdasági érdekei vannak a Közel-Keleten, de nem vállalt közvetítői szerepet, csak ha felkérik arra. /Mubarak Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2001. április 27.
Aggodalmuknak adtak hangot a Har-Kov térségben tevékenykedő román civil egyesületek az Adrian Nastase kormányfőhöz intézett legújabb levelükben. Ezúttal a készülő magyar státustörvény kapcsán az "elmagyarosodás" veszélyét vélik felfedezni, kiemelve, hogy a törvény által ígért kedvezmények bizonytalanságot kelthetnek az "ingatag" etnikumi tudattal rendelkező románok, illetve a vegyes házasságokban élők körében. Egyúttal féltik a romákat is ama döntéstől, hogy magyarként jelölik meg identitásukat. Előrevetítve, hogy a majdani népszámlálás nem csak a Har-Kov övezetben, de Erdély-szinten valótlan adatokat mutat majd ki. /(Flóra Gábor): Ismét "aggódnak" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2001. május 2.
Románia kész anyagilag is hozzájárulni ahhoz a mintegy 2,5 millió dolláros kiadáshoz, amennyibe Moldova Köztársaságnak az új útlevelek kibocsátása kerül - jelentette ki Adrian Nastase kormányfő máj. 1-jén, miután megbeszélést folytatott Vlagyimir Voronyin moldáv államfővel. Románia azt szeretné, ha július elsejétől a moldovai állampolgárok kizárólag útlevéllel utaznának Romániába. Ezt a román vízummentesség elérése érdekében az EU is hangsúlyosan követeli Bukaresttől. Moldova azzal érvelt, hogy nincs elegendő pénze az úti okmányok kibocsátására. /Mi fizetjük a moldovaiak útlevelét? Nastase-Voronyin megbeszélés a határátkelésről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./
2001. május 2.
Ápr. 29-én Bukarestben Adrian Nastase kormányfő nyitotta meg a kárpát- és Duna-medencei országok környezetvédelmi csúcskonferenciáját. A Természetvédelmi Világalap (WWF) és a román államelnöki hivatal által szervezett tanácskozásra a szervezők a térség 16 országának környezetvédelmi miniszterét, miniszterhelyettesét, illetve a világszintű, az európai és a regionális nemzetközi környezetvédelmi szervezetek, nem kormányzati fórumok és szakmai központok képviselőit hívták meg. Nastase általános megállapításokra épülő, a súlyos tavalyi tiszai ciánszennyezést meg sem említő beszédet tartott. Az első napon a környezetvédelmi miniszterek tanácskoztak a szakemberekkel. A második napon, 30-án pedig kilenc balkáni államfő (bolgár, macedón, bosznia-hercegovinai, albán, horvát, moldovai, szlovák, ukrán és román) tanácskozott, és fogadott el általános megállapításokban bővelkedő nyilatkozatot. Üzletemberfórum és nem kormányzati szervezetek tanácskozása tette teljessé a rendezvénysorozatot. - A nagybányai Aurul Rt. által okozott tiszai folyószennyezés miatt Magyarország által követelt kártérítés kérdése nem témája a bukaresti környezetvédelmi konferenciának - jelentette ki Nastase. /Bukaresti környezetvédelmi csúcs - önvizsgálat nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./
2001. május 3.
Románia a NATO-csatlakozás útján fog haladni akkor is, ha a szövetség nem veszi fel tagjai közé a 2002-es prágai csúcstalálkozón - jelentette ki máj. 1-jén Mircea Geoana. Geoana szerint Románia csatlakozási esélyei komolyan megnövekedhetnek, ha időközben megtörténne a katonai reform, illetve a gazdasági növekedés. Ugyanakkor visszautasította a Washington Post újság múlt heti vezércikkében megjelenteket, miszerint a romániai politikai helyzet törékeny, és így nincs túl sok esély arra, hogy 2002-ben Románia csatlakozhasson az észak-atlanti szövetséghez. - A diplomáciai hadjárat része, hogy Adrian Nastase miniszterelnök máj. 14-én részt vesz a brüsszeli NATO-összejövetelen, amely a 2000-2001-es Nemzeti Csatlakozási Tervezet teljesítését vizsgálja majd. /NATO-csatlakozás akár 2002 után is. Nastase Brüsszelbe látogat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./
2001. május 5.
Az RMDSZ javaslatot dolgozott ki arról, hogy miként bővítsék a közszolgálati rádió magyar nyelvű adását az országnak azon területein, ahol jelentős számban élnek magyar nemzetiségűek - közölte máj. 4-én Kelemen Hunor Hargita megyei parlamenti képviselő. Ez a tavalyi választásokra kidolgozott programjában is szerepelt. A kormányzó Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjával (PDSR) kötött megállapodásba is bekerült az, hogy megvizsgálják a közszolgálati rádió 24 órás magyar nyelvű adásának lehetőségét. A javaslat kidolgozására az RMDSZ munkacsoportot hozott létre, amelynek munkáját Kelemen Hunor koordinálta. Az RMDSZ elképzelését eljuttattatta Adrian Nastase miniszterelnöknek. Az elképzelés lényege a román rádió jelenlegi négy magyar nyelvű területi adásának összekapcsolása, ennek eredményeként Romániában azokon a területeken, ahol jelentős számban élnek magyarok, egész nap hallható lenne magyar nyelvű rádióadás. /Egész napos magyar (nyelvű) rádióadás készül. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./
2001. május 9.
A Szocialista Internacionálé berlini tanácskozásán máj. 8-án Adrian Nastase megbeszélést folytatott Gerhard Schröder német kancellárral. Megegyeztek Nastase június 4-5-én esedékes hivatalos németországi látogatásának részleteiről. Az EU-os vízumokkal kapcsolatban Nastase és Schröder egyetértettek abban, hogy nem szabad összetéveszteni a munkához való jogot az utazáshoz való joggal, főleg ami a Németországba és Ausztriába történő utazásokat illeti. Ioan Rus belügyminiszter május 16-án az NSZK-ba érkezik, hogy tárgyalásokat folytasson német kollégájával. /Adrian Nastase Gerhard Schröderrel találkozott. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./
2001. május 14.
A román hatóságokkal való konzultálás és megfelelő kétoldalú megállapodás nélkül Románia területén nem alkalmazhatják a határon túli magyarok státusára vonatkozó törvényt, amelynek tervezetét már a magyar parlament elé terjesztették - jelentette ki pozsonyi látogatásáról hazatérve Adrian Nastase miniszterelnök. Máj. 12-i sajtónyilatkozatában Nastase elmondta: a NATO-jelölt tagországok pozsonyi kormányfői összejövetele alkalmából tárgyalt Mikulas Dzurinda szlovák kormányfővel a státustörvénnyel kapcsolatos problémákról. A román kormányfő hangoztatta: "a működő állami intézmények révén" megakadályozzák a jogszabály alkalmazását Románia területén. A miniszterelnök szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem alkalmazhat Budapesten elfogadott törvényeket Románia területén anélkül, hogy nem rögzítenek "bizonyos koordinátákat". /Román jóváhagyás nélkül nem alkalmazható a státustörvény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Adrian Nastase kormányfő kijelentése, miszerint Románia "nem fogja megengedni", hogy területén idegen államok törvényét hajtsák végre, természetesen nem a kérdés nemismeretéből fakad, állapította meg Bakk Miklós cikkében. Nem abból ered, hogy a román kormány ne tudná: a státustörvény nem Románia, hanem Magyarország területén adományoz kedvezményeket és jogokat. Nastas legfőbb pozsonyi bátorítójának, Dzurinda szlovák miniszterelnöknek hallgatnia kellene ebben a kérdésben, hiszen Szlovákiában már 1997 óta létezik hasonló törvény, mely a fényképes "határon túli szlovák igazolvánnyal" rendelkezőknek munkavállalási, oktatási és utazási kedvezményeket biztosít. A státustörvény elleni összehangolt fellépés valami egyébből fakad. Max van der Stoel és Günter Verheugen elmondták, Románia példaszerűen oldja meg a kisebbségi kérdést, George W. Bush pedig eloszlatta a tagjelöltek félelmeit, jelezve, lesz még NATO-bővítés. A román vezetés úgy számított, hogy Magyarország ezentúl megkerülhető az integrációs folyamatban. A nemzeti liberális pártvezér, Valeriu Stoica máris "felszólította" a kormányt, akadályozza meg a státustörvény "alkalmazását" Romániában. /Bakk Miklós: Etnikai arcvonal. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./
2001. május 15.
A magyar külügyminisztérium kész folytatni a már megkezdett konzultációt Romániával a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslatról, és várja a román fél érdemi felvetéseit, amelyekre válaszolni fog - közölte Horváth Gábor külügyi szóvivő az MTI érdeklődésére. Annak kapcsán nyilatkozott, hogy Adrian Nastase kormányfő a hét végén közölte: a román hatóságokkal való konzultálás és megfelelő kétoldalú megállapodás nélkül Románia területén nem alkalmazhatják a határon túli magyarok státusára vonatkozó törvényt. Horváth Gábor hozzátette: a román fél kérésére a törvényről a szakértői konzultációs fórum első fordulója már lezajlott Bukarestben, és egyetértés mutatkozott annak folytatásáról. A magyar fél igent mondott a román konzultációs igényre, ezért meglepő a sajtón keresztül történt bukaresti üzenet.- A státustörvény európai méretű botrányt fog okozni - írta a román kormányhoz közel álló Cronica Romana. Az Adevarul szerint az elszigetelődés a kormánypártot fenyegeti a parlamentben, az RTDP-nek már csak az RMDSZ maradt meg szövetségesként. Nastase kijelentésére reagálva Markó Béla RMDSZ-elnök a sajtónak úgy nyilatkozott: megítélése szerint eltúlozták a státustörvény jelentőségét. A szövetségi elnök nem tartotta szükségesnek azt, hogy a magyar kormány konzultáljon a román féllel a státustörvény parlamenti vitája előtt, mivel ez a jogszabály nem a két ország közti kapcsolatokra, hanem a határon túli magyaroknak Magyarország, s nem pedig Románia területén biztosított kedvezményekre vonatkozik. /Meglepő a bukaresti "sajtóüzenet" - véli Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./
2001. május 15.
Máj. 14-én Brüsszelben Adrian Nastase miniszterelnök, Ioan Mircea Pascu védelmi és Mihai Tanascu pénzügyminiszter társaságában ismertette a NATO-tagállamok nagykövetei előtt Románia nemzeti csatlakozási stratégiáját. A kormányfő közölte, lépéseket tesznek a hadsereg létszámának csökkentésére, így év végéig négyezer hivatásos katonát építenek le, és a tábornokok körét is 306-tal csökkentik. Natase biztosította a nagyköveteket, hogy 2006-ig Románia teljesíti a csatlakozáshoz szükséges feltételeket. /NATO-vizsgán a miniszterelnök. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 15./
2001. május 16.
A jövő héten Budapesten tartják meg a magyar-román szakértői konzultációk újabb fordulóját a magyar státustörvényről. A szakértői konzultációk már a múlt héten megkezdődtek, Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete a múlt héten felvilágosításokkal szolgált a román fél kérésére. Román részről csak egyes kérdések tisztázását kérték, fenntartásokat nem fogalmaztak meg. Szűkszavúan nyilatkozott a múlt heti konzultációról Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete. Elmondta, hogy a máj. 11-én járt a román külügyminisztériumban, ahol a kért tájékoztatáson túl azt javasolta, hogy a szakértői konzultációk újabb fordulóját Budapesten tartsák meg a közeljövőben. - Ján Figel szlovák külügyi államtitkár máj. 15-én Pozsonyban cáfolta azokat a román sajtóértesüléseket, amelyek szerint a készülő magyar státustörvény ellen "valamiféle közös szlovák-román front" kialakítását tervezik. A Mediafax szerint Mikulas Dzurinda szlovák és Adrian Nastase román kormányfők között tulajdonképpen az a döntés született múlt hét végén, a pozsonyi NATO-konferencián, hogy mindaddig nem foglalnak állást státustörvény-ügyben, amíg be nem fejeződnek a konzultációk a magyar féllel. /Jövő héten újabb magyar-román konzultációk Nincs semmiféle román-szlovák közös front a státustörvény ellen.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./
2001. május 18.
Késik az Adrian Nastase vezette Román Társadalmi Demokrácia Pártjának és az Alexandru Athanasiu vezette Román Szociáldemokrata Pártnak az egyesülése. A létrejövő új politikai formációt átkeresztelik Szociáldemokrata Párttá. Nem világos, hogy milyen arányban képviselteti majd az RTDP, illetve RSZDP magát az új párt vezetőségében. A Román Szociáldemokrata Párt tagja a Szocialista Internacionálénak, az RTDP viszont nem. Politikai megfigyelők szerint az RTDP azt reméli, hogy a fúzió után az új párt automatikusan a szervezet tagja lesz. Köztudott az is, hogy a Román Társadalmi Demokrácia Pártja segítséget remél a Magyar Szocialista Párttól is ez ügyben. /Késik az RTDP-RSZDP fúzió Athanasiu elégedetlen a felajánlott vezetőségi helyekkel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./
2001. május 23.
Kónya-Hamar Sándor interpellált Adrian Nastase miniszterelnökhöz azon állampolgárok ügyében, akiket 1944. augusztus 23-a után etnikai alapon deportáltak Erdélynek mind az északi, mind a déli részéből, de nemigen kárpótolják őket. Pedig ezeket az akkori fiatal fiúkat sok esetben román tisztekre cserélték ki, így kerültek hosszú évekre Oroszországba. A legtöbb magyar áldozatnak nem volt semmiféle dokumentuma, ezért sok tanúvallomást nem fogadtak el. Az RMDSZ tanácsára az érintettek írtak a hadügynek és a belügynek is. Olyan válaszok érkeztek azonban, amelyekben tagadták még e táborok létét is. Annak ellenére, hogy az 1944-es Hivatalos Közlönyben benne van e táborok működési szabályzata és jogi megalapozottsága. Földváron például haláltábor volt, időközben előkerült az itt elpusztultak listája, a helyi polgármesteri hivatal megőrizte az anyakönyveket az elhaltakról. /Magyar Balázs: Kónya-Hamar Sándor, Kolozs megyei képviselő A kormányfőtől várja a választ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./
2001. május 24.
Gheorghe Funar polgármester közleménye szerint 1992-2000 között a magyar nemzetiségű kolozsváriak születési aránya 13,64%, az elhalálozási ennek kétszerese, azaz 26,93% volt. Véleménye szerint ez világosan jelzi "a magyar nemzetiségű kolozsváriak természetes úton történő csökkenését". Ehhez még hozzáadódik több ezer kivándorolt is. Adrian Nastase kormányfőhöz intézett nyílt levelében Gheorghe Funar Ionel Flesariu közigazgatási államtitkár tisztségéből való felmentését kérte, azzal indokolva: a politikus a "bécsi diktátumot követő magyar megszállás idejéből származó" helységnévtáblák elhelyezését szorgalmazta. - A helyi közigazgatási törvényben előírt kétnyelvű feliratokat azokon a településeken lehet alkalmazni, ahol a kisebbségek száma az 1992-ben végzett népszámlálási adatok szerint meghaladja a 20 százalékot - nyilatkozta máj. 23-án Octav Cozmanca közigazgatási miniszter. Egyetlen hiteles okmány az Országos Statisztikai Hivatal által 1992-ben kibocsátott népszámlálási adatokat tartalmazó okirat. /Magyar születési statisztika a hivatalban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./
2001. május 26.
A máj. 25-i telekonferencián Adrian Nastase kormányfő kitért Gheorghe Funar sajátos törvényértelmezésére is, hangsúlyozta: az 1992-ben végzett népszámlálás adatai a jövőre szervezett cenzus elkészítéséig érvényesek. Mivel Vasile Soporan prefektus nem vette észre, hogy Funar fel szeretne szólalni, a telekonferencia végén a polgármester felháborodva elmondta: a kormányfő említette nevét és kijelentéseire szeretett volna válaszolni. Több telekonferencián nem vesz részt. Bejelentette, hogy mivel 14 tanácsos tisztsége összeférhetetlen a városi tanács hatáskörébe tartozó önálló vállalatok vezetőtanácsi tagságával, mandátumuk megszűnt. Ez azt jelenti, hogy 17 tanácsos marad. Nincs meg a többség, a tanács nem ülésezhet. Ő nem alkalmazza a kétnyelvű táblákra vonatkozó előírást. Amennyiben valaki kétnyelvű táblát tesz fel, ezeket le kell szedni, a tettesek pedig szigorúan büntetendők - mondta Funar polgármester. - A sajtó jelenlétében Vasile Soporan próbálta meggyőzni a polgármestert, hogy alkalmazza a törvényt, de Funar hajthatatlan maradt. /Kiss Olivér: Nastase megleckéztette Funart Csak egyféleképpen értelmezhető a törvény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
