A Régi(j)óvilág című regionális honismereti szemle lapindító író-olvasó találkozóját február 8-án Temesváron, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház nevében Szekernyés Irén irodalmi titkár, a Nyugati Jelen munkatársa köszöntötte a kultúrtörténeti esemény részvevőit. A temesvári Régi(j)óvilágot kiadó Szórvány Alapítvány elnöke, Bodó Barna elmondta, hogy a szemle az alapítvány honismereti stratégiájának a része. Következetes tervet azért kell kidolgozni a saját értékek újrafelfedezésére, mert a többségi nemzet kultúrája dominánssá vált. Mészáros Ildikó felelős szerkesztő hozzátette, hogy hisznek a regionalizmusban, a közigazgatási és államhatárokon átnyúló kulturális nemzetegyesítésben, szerzőik között is ezért szerepelnek temesvári, aradi, szegedi helytörténészek, kutatók és közírók. Az első, tavaly decemberben megjelent szám szerzői közül szót kaptak Ujj János, Oberten János, Koczka György és Jámbor (Péterszabó) Ilona. A szemle évente négyszer fog megjeleni. /(pataky): Lapindító író-olvasó találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./
2007. február 11.
A temesvári római katolikus egyházmegye tavalyi tevékenységét összefoglaló ismertető szerint a még 2003-ban felterjesztett 146 visszaigénylési kérvényből eddig 63-ra született határozat. A visszaszolgáltatott egyházi épületek nagy részében – több mint 30 ingatlanban – oktatási intézmény, óvoda vagy iskola működik. Böcskei László általános helynök elmondta, hogy kevés kivétellel, mindegyik óvoda, iskola esetében létrejött az egyház és a bérlő közötti öt évre szóló szerződés. A visszaszolgáltatási határozat ellen csak néhány esetben nyújtott be fellebbezést az épületet használó oktatási intézmény vezetősége. Van olyan eset is – Perjámos –, ahol az eddigi bérlő kiköltözött, felszabadította az ingatlant. Az egyház nem kíván semmilyen nehézséget gördíteni az oktatás, a jövő generáció felkészítésének útjába. Az aradi Csiky Gergely Iskolaközpont épületét az egyház negyvenkilenc esztendőre díjmentesen a tanintézet használatára bocsátotta. A megállapodásnak megfelelően az ingatlant kizárólag magyar tannyelvű oktatási intézmény használhatja, továbbá az iskola közigazgatási tanácsának állandó tagja a mindenkori arad-belvárosi plébános és a mindenkori marosi főesperes. /Sipos Enikő: Útkeresés. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 11./
2007. február 27.
Horányi László színművész, a Magyar Játékszíni Társaság elnöke személyesen adta át Jánó Jánosnak a határon túli, nyugdíjazott színészeknek alapított Hűségdíjat Temesváron. A négy éve alakult egyesület célja a nyelvileg és kulturálisan összetartozó, de más-más országban működő művészeti intézmények segítése, támogatása. Zsúfolásig megtelt a Csiky Gergely Színház Stúdió terme, Jánó János egykori közönsége, pályatársai, mai színházbarátok, fiatal színművészek és nagyszámú érdeklődő foglalta el a széksorokat. /(Sz. I.): Kitüntetés családias légkörben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./
2007. március 3.
Elhunyt Sinka Károly színművész, rendező, színházigazgató /Bukarest, 1934. szept. 28. – Szeged, 2007. márc. 2./, 1956-ban végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben és Temesvárra szerződött. 1957–1965 között a marosvásárhelyi színház tagja volt és tanított a főiskolán. 1965-ben visszatért Temesvárra és 25 éven át, 1990-ig a Temesvári Állami Magyar Színház igazgatója volt. Játszott tragédiákban és vígjátékokban, alakított királyt és pórt, gyakran vállalkozott rendezésre, irodalmi szövegek dramatizálására, vendégszerepelt Kolozsváron, a Temesvári Nemzeti Színházban, gyakori vendége volt a bukaresti televízió magyar nyelvű adásainak. Országos színházi fesztiválokon alakításait számos díjjal jutalmazták. Mintegy tíz román és magyar filmben játszott, klasszikus költők verseiből hanglemezt adott ki. /Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: Sinka Károly színművész. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./
2007. március 6.
A Szegedi Nemzeti Színház Liliomfi című előadása zárta a Csiky Gergely Állami Magyar Színház által múlt héten szervezett temesvári színházi minifesztivált, amelyen a két szomszédos országból három (magyar) társulatot látott vendégül. A Pogánytánc az újvidékiek előadásában, illetve a Záróra a szabadkai társulat tagjainak alakításában sikeres volt. A Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió színházait felsorakoztató fesztiválnak egyébként lesz folytatása – ígérte Szász Enikő, a Csiky Gergely Színház igazgatója. /(pataky): Színházi minifesztivál – folytatása következik. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./
2007. március 15.
Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport nemrég jelentette meg a két legutóbbi, azaz a 2004–2005-ös és a 2005–2006-os tanéveket átfogó évkönyvét a városi tanács és a szülői bizottság anyagi támogatásával. A kiadványban hiányzó, sőt néha zavaró képaláírások, ismétlődő képek fehér-feketén és színesen, megmagyarázhatatlanul szereplő román nyelvű szövegek is találhatók, ennek ellenére a mintegy 650 diák (valójában 719, azonban több testvér esetében csak a legnagyobb kapott belőle), valamint a közel 100 pedagógus, kisegítő személyzet, akik valamennyien kaptak egy-egy példányt, örömmel forgatják azt. /(Kiss): Csikys évkönyv. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./
2007. március 21.
A színházi „társulat kurvára le van robbanva. Színházi nemzet vagyunk, szeretünk komédiázni? Szeretünk. Lógó nép vagyunk, szeretünk fennakadni? Szeretünk. ” „Nyughatatlan nép ez. ” „A fene megette, ha van ötvenhatja, és van hozzá egy kaposvári színháza, ha van hozzá egy szatmárnémeti teátruma. Ha van kortársilag egy Háy Jánosa, ha van forradalmilag egy Tóth Ilonája” – írta Lokodi Imre, a lap munkatársa. Gyalázkodó sms-eket és e-mailek tucatjait kapta 56-os előadása kapcsán a kaposvári Csíky Gergely Színház, az „56 06/őrült lélek vert hadak” című produkció és az igazgató ellen egy budapesti jogászprofesszor személyiségi per indítását kezdeményezte. /A darabban ugyanis az 1956-os forradalom után kivégzett Tóth Ilona gyilkosként szerepel. / „Az író – ha jól értem – azért akasztani való, mert egy olyan hősnőhöz merészkedett nyúlni, aki jobboldalilag már rég le van nyúlva” – így a cikkíró. Szatmárnémetiben pedig tavaly felháborodtak, mert trágár szavak hangzottak el Háy János darabjában, a cikkíró szerint „világosan meg volt mondva, liberálisan trágár szavakból nem nevelünk kultúrnemzedéket. ” /Lokodi Imre: Volt már pestisjárvány. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./
2007. április 11.
Április 7-én Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásának étkezdéjében tartotta meg az RMDSZ Arad megyei szervezete a hagyományos magányosok húsvétját. Az idei rendezvényen soha nem tapasztalt nagy számban vettek részt a magányosok. A megjelenteket Király András parlamenti képviselő, megyei elnök köszöntötte, aki a magányosok közösségbe vonását, a velük való törődést a szövetség kiemelkedő célkitűzésének minősítette, majd a közelmúltban bejegyzett, a szociális gondok enyhítésére létrehozott Katalin-Ecaterina Egyesület célkitűzéseiről beszélt. /Együtt szebb, meghittebb. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./
2007. április 24.
A Bánsági Magyar Napok idei rendezvénysorozata április 25-én kezdődik és május 13-ig tart. A Temesvári Magyar Nőszövetség által immár 12. alkalommal rendezett szórakoztató és hagyományőrző rendezvénysorozat Temesvártól Aradig, Ópusztaszertől Igazfalváig kínál programokat. A Bánsági Magyar Napok idei főrendezvényének az István a király! című rockopera május 4-i bemutatója ígérkezik a Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásában. /Holnap kezdődnek a Bánsági Magyar Napok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 24./
2007. április 27.
A testvértelepülési látogatáson lévő szegedi képviselőtestület tagjai a hivatalos programon kívül “magyar–magyar” találkozóra is szakítottak időt Temesváron. Botka László szegedi polgármester a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban folytatott beszélgetést az intézmény igazgatójával, Szász Enikővel, majd a Kós Károly Közösségi Központban a szegedi küldöttség néhány tagja a temesvári magyar közélet, a vállalkozói és civil szféra, a tanügy egyes képviselőivel találkozott. A vendégeket – Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök tájékoztatta a bánsági szórványmagyarság elmúlt másfél évtizedbeli demográfiai alakulásáról, problémáiról és megvalósításairól is. A felsorolásból, sajnos, jobbára csak negatívumokat lehet kiemelni: a magyarság számának csökkenése, a beolvadás, az elvándorlás, a magyar oktatás nehézségei, amelyeket nem ellensúlyoz az, hogy az RMDSZ-nek sikerült fontos közintézmények élére jelentős posztokba juttatnia jelöltjeit. /P. L. Zs. : Magyar–magyar találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./
2007. május 8.
Bátorság kell hozzányúlni az István a királyhoz, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház megtette ezt, előadta Vas-Zoltán Iván magyarországi rendező irányításával. A darabot dupla szereposztásban vitték színre, a társulati tagokon kívül a Bokréta hagyományőrző csoport néptáncosai, illetve a statisztaválogatásra jelentkezett egyetemisták játszanak az előadásban. A társulat az István, a királlyal megkoronázta a 2006–2007-es színházi szezont, a május 5-én tartott bemutatón a publikum állva tapsolta meg a produkciót. /Pataky Lehel Zsolt: István, a király. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./
2007. május 11.
Május 10-án Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport vendége volt a velük testvérkapcsolatban lévő békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola 45 fős tantestülete, amely az aradi tanintézettel közösen 11 millió forintnak megfelelő összeget nyert el az INTER REG III európai uniós, határon átnyúló pályázaton. Ennek keretében most a békéscsabaiak ismerkednek a régióval, majd május 18-án csikys tanulók vesznek részt a madarak, fák napja alkalmával rendezett emléktúrán Békés megyében. A békéscsabaiak szak-, kézi- és szépirodalmi könyveket, feladatgyűjteményeket, gyakorlófüzeteket hoztak ajándékba. /(Kiss): Békéscsabai testvériskola tantestülete a Csikyben. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 11./
2007. május 15.
Május 14-én a Kincskeresők óvodásai, valamint a Csiky Gergely Iskolacsoport, az Aurel Vlaicu és a 10-es általános iskolák elemistái töltötték meg az Aradi Bábszínház előadótermét, hogy megtekintsék a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház magyar tagozatának Mirkó királyfi című előadását, Lengyel Pál rendezésében. /(Kiss): VIII. Euromarionett fesztivál. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 15./
2007. május 18.
Május 3-6. között harmincegy Kovászna megyei pedagógus vett részt immár nyolcadik alkalommal Aradon a szakmai napokon. Alkalmuk volt megtapasztalni a szórványmagyarság sajátos gondjait – Kisiratoson például öt magyar gyerekből álló vegyes csoportot (óvodások és egy-négy osztályosok), és egy román gyereket oktat egy magyar tanítónő. Az óvónők és tanítók a Nagyiratoson tartott módszertani tevékenységeken vettek részt, a tanárok a Csiky Gergely Iskolacsoportban cserélhették ki tapasztalataikat. /Korodi Hajnalka Kovászna megyei RMPSZ-elnök: Együttműködés szórványban is. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./
2007. május 22.
Az Arad megyei Pankotán három nemzet él egymás mellett egyetértésben. Többségben vannak a románok, több mint négyszáz magyar, alig kétszáz német lakója is van a településnek. A magyar nyelvű iskolába összesen kilenc gyerek jár, egyetlen nyugdíjas tanítónőjük van. Nem azt jelenti, hogy ilyen kevés a magyar, hanem a szülők román iskolába adják a kicsiket. A szintén magyar plébános románul tartja a hittanórát számukra. Csiky Gergely szülővárosában, Pankotán a magyarok kiejtése furcsa, a mondatképzés is sajátos. A magyarok évente szüreti bált szerveznek, Csiky Gergely születésnapján pedig megkoszorúzzák a szülőházán pár évvel ezelőtt elhelyezett emléktáblát. Ciurariu János plébános megerősítette, a magyar gyerekeknek is románul tartja a hittanórát, mert van egy román fiúcska is köztük, magyarázkodott. Szász Zoltán református lelkész feleségével, Tündével nyolc hónapja érkezett Pankotára, próbálják összefogni a magyarságot. Jóval kevesebb a városban a református, mint a katolikus, mégis egyre többen jönnek templomba. Tünde tartja a fakultatív magyar órákat, s több mint húsz kisebb-nagyobb lurkó vesz részt ezeken. Rajtuk kívül Gulyás László tanár karolta fel a magyarságot, ő vezeti a Csiky Gergely Alapítványt, s a tiszteletessel együtt próbálják elkerülni a pankotai magyarok elrománosodását. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke szerint a pankotai nem az egyetlen olyan bánsági példa, ahol az egyház nem a magyar kultúrát ápolni akaró egyént, hanem csak a hívőt látja az emberben. Több olyan település van, ahol nemcsak a katolikus, a református hittanórát is románul tartják, s a misét, istentiszteletet legjobb esetben két nyelven. „Ezen települések mindegyikén van viszont olyan véleményformáló személyiség, aki fontosnak tartja az anyanyelvápolást, az ilyeneknek kell segítenünk. ” – mondta Bodó. /Both Abigél: Már csak törik a magyart Pankotán. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2007. június 12.
Az erdélyi magyar szervezetek sikertelenül pályáztak a minisztérium Promocult 2007 programján. A kortárs román kultúrát az Európai Unióban népszerűsítő alkotások számára kiírt programban egy-egy pályázat legtöbb 400 ezer lej vissza nem térítendő támogatást nyerhetett a tízmilliós alapból, képzőművészet, színház, zene, tánc, film és irodalom kategóriában. „Nem a román művészeket, nem a kortárs román kultúrát képviseli a tervezet” – indokolta az elutasítást a Nemzeti Kulturális Alap (AFNC) a temesvári Csiky Gergely és a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház esetében, továbbá a sepsiszentgyörgyi Háromszék és az udvarhelyi Kékiringó Táncegyüttes pályázatát is hasonló indokkal utasították el. Nagy Pál, a Tomcsa Sándor Színház igazgatója szerint etnikai diszkrimináció miatt nem kaptak pénzt a magyar pályázók. „Úgy látszik, minket nem tekintenek a romániai kultúra részének, tehát nekünk nem jár pénz” – háborgott Nagy Pál, aki fontolgatja, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul az ügyben. Az AFNC előadója, Cristina Vlad szerint a nemzetiségi részrehajlásnak még a látszatát is igyekeztek elkerülni. A tanácsos szerint általános elvárás volt minden pályázóval szemben, hogy a világnyelvi elérhetőséget megteremtse, például fordítással. A Háromszék Táncegyüttes a Duna Karnevál nevű nemzetközi néptánc-fesztiválon vett volna részt Budapesten. A tánchoz ugyan nem szükséges szinkrontolmácsolás, a pályázati kiírás szerint azonban a szellemi örökséget bemutató előadásokat, műveket nem támogat a Promocult 2007 program. „Úgy látszik, magyar pályázó csak politikai közbenjárásra kaphat pénzt Bukarestből, nem a teljesítményére” – vélekedett Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója. „A Duna Karneválon már tizedik éve rangos olasz, görög, spanyol, lengyel együttesekkel közösen veszünk részt. Még mielőtt európai uniós tagállam lett volna Románia, mi a hazai kortárs táncművészetet képviseltük a fesztiválon. Most először írtak ki részvételi támogatásra pályázatot, de ki is zárnak belőle” – tette hozzá. A Temesvári Állami Csiky Gergely Színház egy Kirkegaard-adaptációval, A csábító naplójával vett volna részt a kecskeméti dán kulturális intézet tízéves évfordulójának ünnepségén. Pályázatukat elutasították. /Kovács Csaba: Pályázni művészet. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./
2007. június 12.
Mátray László színész e-Fauszt, avagy egy magányos öregúr csodálatos kalandjai a számítógéppel című könyvét mutatták be Temesváron a Csiky Gergely Színház stúdiótermében. A rendezvényt Szász Enikő igazgató nyitotta meg, aki kifejtette, hogy a művészeti intézmény szívesen vállal fel művelődési programokat. A kiadványt, mint Mátray László előző két könyvét is, Koczka György ismertette a jelenlevőkkel. – Nem kell lelkét eladnia, de a tudomány és technika e csodájának használata fiatalít – vallja a szerző, bár azt is érzi, hogy a számítógépes játékok ártó függőséget alakíthatnak ki az emberben. /(Sz. I.): Eladhatod-e a lelked a számítógépnek? = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./
2007. június 13.
Államtitkárrá nevezte ki Demeter András István eddigi kulturális minisztériumi főigazgatót június 12-én Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök. Demeter feladatköréhez tartozik a nemzeti kisebbségekkel, a civil társadalommal és a parlamenttel való kapcsolattartás. Demeter András 1993―2005 között a temesvári Csíky Gergely Színház igazgatója volt /Demeter András államtitkár. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./
2007. június 13.
Magyar nyelvű elemi iskolaközpont létrehozását tervezik az Arad megyei Pankotán, jelezte Gulyás László tanár, a helybeli Csiky Gergely Egyesület elnöke. – Mivel a térségben csak Pankotán van magyar nyelvű elemi, a gyerekeket a környékbeli településekről, Borossebesről, Borosjenőről, Csermőről, Ternováról, Világosról, valamint Galsáról naponta iskolabusszal szállítanák az iskolába és haza. /(b): Pankotán magyar nyelvű iskolaközpontot terveznek. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./
2007. június 13.
A magyar pályázók közül egyedül az A Hét internetes újság részesült a kultuszminisztérium Promocult 2007 programja támogatásában, a többi magyar pályázatot visszautasították. A kortárs román kultúrát az Európai Unióban népszerűsítő alkotások számára írták ki a Promocult 2007 programot. A legtöbb erdélyi magyar szervezet pályázatát annak ellenére utasították el, hogy az értékeléskor magas pontszámot kaptak. „Nem a román művészeket, nem a kortárs román kultúrát képviseli a tervezet” indoklással utasították el például a Temesvári Csiky Gergely Állami Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház és a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes pályázatát. Az indoklás alapján az érintettek etnikai diszkriminációnak tulajdonítják az elutasító döntést, Nagy Pál, a Tomcsa Sándor Színház igazgatója fontolgatja, hogy a Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordul az üggyel. Az egyetlen magyar nyertes az A Hét a Kelet-európai irodalom versus közép-európai irodalom című tervével, amelyet Prága, Pozsony, Bécs, Budapest és Bukarest helyszíneken szerveznek meg. „Kortárs elsőkötetes vagy kiadás előtt álló fiatal román íróknak szervezünk találkozót lehetséges fordítóikkal közép-európai fővárosokban”– foglalta össze a pályázat célját Parászka Boróka felelős szerkesztő. Elképzelhető, hogy magyar alkotók is bekapcsolódnak a programba – tette hozzá. /Kovács Csaba: Helyünk Európában. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./
2007. június 25.
A Nemzeti Kulturális Alap (AFNC) a múlt héten megváltoztatta a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor és a temesvári Csiky Gergely Színház pályázatainak elutasítására vonatkozó indoklását – pénzt azonban továbbra sem kap a két intézmény a kulturális minisztérium által meghirdetett Promocult 2007 program révén. A kortárs román kultúrát az Európai Unióban népszerűsítő alkotások számára kiírt program tízmillió lejes alapjából képzőművészet, színház, zene, tánc, film és irodalom kategóriában lehetett pályázni. A legtöbb erdélyi magyar szervezet sikertelenül jelentkezett a Promocult 2007 kiírására; annak ellenére, hogy az értékelésen magas pontszámot értek el, a végső elbírálásnál elutasították tervezetüket. Az indoklás szerint ugyanis az „nem a román művészeket, nem a kortárs román kultúrát képviseli. Ilyen kitételek azonban Nagy Pál, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház igazgatója szerint nem szerepeltek az eredeti kiírásban. Nagy Pál az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordult, kérve az AFNC döntéseinek kivizsgálását, mert szerinte rosszindulatú etnikai diszkrimináció történt. „A kiírás szövege eleve rosszat sejtetett, mert nem a romániai, hanem a román kultúra képviseletét jelölték meg célul. Ennek ellenére benyújtottunk egy pályázatot, amit magas pontszámmal elfogadtak, joggal gondolhattuk tehát, hogy a kiírás feltételeinek mégis megfeleltünk. Az elutasítás első indoklása etnikai diszkrimináció, az utólagos megváltoztatás pedig elveszi ugyan az elutasítás diszkriminatív élét, de mit sem változtat azon a tényen, hogy magyar kulturális intézmények nem kaphatnak állami támogatást, mert magyar szerzőket vagy magyar nyelvű előadásokat mutatnak be” – mondta Nagy Pál, aki reméli, külön alapból kárpótolhatják, ha számukra kedvező döntést hoz a CNCD. /Kovács Csaba: Régi döntés, új indoklás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./
2007. június 26.
Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak XIX. Fesztiválján délelőtt a gyülekezők kezében többnyire a Kisvárdai Lapok elnevezésű fesztiválújság friss száma látható. Műhelybeszélgetések is folynak, idén az előző napi produkcióiról szóló beszélgetéseket rendezők vezetik. /Köllő Katalin: Kisvárdai hangulatok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ Az Alvajáró románc a Tompa Miklós Társulat és a Yorick Stúdió közös produkciója, András Lóránt rendezésében. A nagyváradiak Gőzben előadását Meleg Vilmos rendezte. A Macskabaj a komáromi Jókai Színház előadása, Lukács Andor rendezte. A temesvári Csiky Gergely Színház azért nem vesz részt a versenyben, mert a kiválasztott előadáshoz nincs megfelelő színpad Kisvárdán. A szakértők a Mamma Lolita című produkciót szerették volna látni a fesztiválon, melyet Szabó K. István rendezett. /Simon Judit: Kisvárdai színházkrónika. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2007. június 26.
Karinthy Frigyes születésének 120. évfordulója előtt tisztelgett a Csiky Gergely Társulat idei tizedik bemutatójával, az Így írok én című kabaréműsorral. Karinthy paródiáiból, kabaré-jeleneteiből, humoreszkjeiből, költeményeiből Mátray László állított össze kabaréműsort, Valkay Ferenc koreográfiájával, Szász Enikő rendezésében. /Pataki Zoltán: Karinthy kabaréja. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2007. július 11.
Július 9-én hunyt el a temesvári magyar színház alapító társulatának tagja, Josán Emilné Hornok Rozália. Az 1950-es évek elején ő volt a lelke annak a főleg a fiatalokból verbuválódott színjátszó csoportnak, amelynek népszerűségére és sikereire alapozva alakult meg 1953-ban a temesvári Magyar Színház a Román Állami Színház tagozataként, majd 1957-től önálló Állami Magyar Színház. A kezdet nehézségeit társaival együtt példamutatóan vállalta, Amikor a műkedvelőket fokozatosan diplomás színészek váltották fel a temesvári magyar színpadon, Hornok Rozália megmaradt Thália szolgálatában, az ügyelő, majd a súgó munkáját vállalva az 1970-es évek végéig, nyugdíjazásáig. /Csiky Gergely Állami Magyar Színház: Josánné Hornok Rozália (1921–2007). = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./
2007. július 13.
Július 11-én megalakultnak nyilvánították az Arad Megyei Magyar Kulturális Autonómia Tanácsot, miután 14 alapító civilszervezet megbízottja kitöltötte a belépési szándéknyilatkozatot, Soraikba további magyar érdekeltségű civilszervezeteket várnak. A Szabadság-szobor Egyesület, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete, a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Katalin Egyesület, az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet, az Evangélikus Egyház, a Református Egyház, a Szülők a Magyar Oktatásért Egyesület, a Csiky Gergely Egyesület, az Aradi Máltai Segélyszolgálat, a PRO-KI-DOR Egyesület, az IRKATER Egyesület, a Kisiratosi Gazdák Egyesülete és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Egyesület által delegált megbízottak elfogadták az AMMKAT Alapszabályzatát. Dr. Túsz Ferenc ideiglenes elnök javaslatokat vár a Kulturális Autonómia Tanácsba való felvételre három közismert, nem politikai tisztségviselő, magyar személyre vonatkozóan. /(b): Megalakult a Kulturális Autonómia Tanács. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 13./
2007. július 17.
Július 16-án kezdődött Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban Bolyai Nyári Akadémia (BONYA) két tanfolyama, az egyik az Életvezetési ismeretek és készségek, a másik a Mentálhigiéné témakörben zajlik, melyre Vajdaságból és Szlovákiából is érkeztek pedagógusok. Matekovits Mária aligazgató, hangsúlyozta: Arad első alkalommal házigazdája BONYA-tanfolyamnak. Az aradival egy időben Erdély további hét városában másik 19 tanfolyam kezdődött meg. A két tanfolyam résztvevői számára szabad idős programra is lehetőséget biztosítanak, többek között, a Százszorszép Gyermekszínház Játsszunk együtt! című, Ujj Ágnes rendezte összeállításának megtekintésére, továbbá szakmai kirándulásra Kisiratosra. /Kiss Károly: XV. Bolyai Nyári Akadémia. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./
2007. július 26.
A Marosvásárhelyi Táblabíróság jóváhagyta a Hargita Megyei Törvényszék első fokon hozott ítéletét a Szabó K. István, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház jelenlegi főrendezője által a Temesvári Polgármesteri Hivatal ellen benyújtott perben, és mivel az ítélet megfellebbezhetetlen, újból meg kell szervezni a tavaly februári igazgatói versenyvizsga szóbeli szakaszát. A Demeter András távozásával megüresedett színházigazgatói tisztségre hárman jelentkeztek: Szász Enikő társulati tag, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke, a megyei RMDSZ művelődési alelnöke, Szabó K. István, akit Demeter néhány hónappal korábban szerződtetett Székelyudvarhelyről főállású rendezőnek, és Horányi László, az Esztergomi Várszínház Művészeti vezetője. Hármójuk közül a zsűri Szász Enikő pályázatát találta a legjobbnak, az eredményt viszont Szabó K. megóvta, majd miután ezt visszautasították, pert indított a versenyvizsgát lebonyolító polgármesteri hivatal (a színházfenntartó intézmény) ellen. /Pataky Lehel Zsolt: Megismétlik a színházigazgatói versenyvizsga szóbeli szakaszát. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./
2007. augusztus 23.
A nagyszebeni Ars Hungarica-hét a Hatvani Vegyeskórus hangversenyével folytatódott. Balogh Kálmán napjaink legismertebb cimbalmosa és zenekara is bemutatkozott a nagyszebenieknek. A kolozsvári Tarisznyás együttes előadásában a különböző régiók népzenéjét, népdalait hallgathatták meg az érdeklődők, őket a szlovákiai magyarok Ghymes együttese követte. Ütő Gusztáv színművész Performance című előadása után a temesvári Shake Kvartett négy fiatalja, a Csíky Gergely Állami Színház művészei adtak elő magyar és angol musicalrészleteket. Bemutatkozott a pozsonyi Ab-Art és a kolozsvári Polis Kiadó. Mihály Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti igazgatója elmondta: Verbunkos, a nemzeti tánc születése a címe műsorukban nemcsak néprajzi, hanem történelmi szempontból is bemutatják a táncok fejlődését. Orbán Péter belsőépítész a Szentháromság római-katolikus plébánián látogatható Szent Korona felnagyított képeiből álló kiállításra várja az érdeklődőket. /Dézsi Ildikó: Hangversenyek, népzene és musical Nagyszebenben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./
2007. augusztus 23.
Október 5-én lesz 90 éves Szabó Magda. A szatmári Harag György Társulat az évforduló alkalmából mutatja be az Ajtó című regénye Bereményi Géza által színpadra átdolgozott változatát. Az előadást Bereményi rendezi, s az ünnepélyes alkalom fővendége pedig maga Szabó Magda lesz. Szabó Magda műve után Molnár Ferenc Játék a kastélyban című darabja következik, Parászka Miklós rendezésében, amit Michel André–Fényes Szabolcs– Szenes Iván trió közös szerzeménye, a Lulu zenés vígjáték követ. Kolozsváron Andrei Serban rendező Csehov Ványa bácsi című műsorát állítja színpadra szeptemberben. A nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata első előadása Kincses Elemér Csatorna című, az elmúlt években játszott darabjának felújított változata lesz. A Csíki Játékszín első premierje a La Mancha lovagja című musical lesz. A marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata komoly anyagi problémákkal küzd, amelyek az idei évadkezdést is veszélyeztetik. A színházfelújítási munkálatok három hónapja állnak, az állam még nem adott pénzt sem a munkálatok kifizetésére, sem új előadásokra. Friedrich Dürenmatt A csendestárs című darabjával indul a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház új évadja október 5-én, ezt Zakariás Zalán rendezi. Öt darab bemutatóját tervezik. A Temesvári Csíky Gergely Állami Magyar Színház augusztus 31-én tartja évadnyitó szabadtéri előadását: magyar nóta est lesz, Fall Ilona rendezésében. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház júliusban a Figaro házasságát szabadtéri színpadon mutatta be, szeptemberben a darab beltéri változatán fognak dolgozni. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulata 7 új színésszel bővült – tájékoztatott Nagy Pál színházigazgató. /Évadnyitó színházkörkép. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./
2007. augusztus 28.
Temesváron társulati üléssel megkezdte a 2007–2008-as évadot a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház. Könczei Árpád zeneszerző és koreográfus, valamint Plugor Judit táncpedagógus irányításával megkezdődött az első mozgásművészeti mesterkurzus, amelyen nemcsak a temesváriak, hanem más romániai és vajdasági magyar színházak tagjai is részt vesznek. Könczei a Kövesdy István rendezte Ibusár és a Török Viola által jegyzett Ingyenélők színpadra állításánál működött közre a Csikyben, s ekkor támadt az ötlete, hogy fektessenek hangsúlyt a mozgáskultúra fejlesztésére. Szász Enikő igazgató kemény szezont ígér, 9-10 premierrel a műsorban. Az első kettőt mindjárt szeptemberben: 13-án Mátray László egyéni előadóestjére (Az állat is ember…) várják a nézőket a Művészetek Házába, 27-én meg a Gyöngyharmat János című bábjátékra Lábadi Éva rendezésében. Októberben Mátyás Zsolt Imre állít színpadra egy Csehov-adaptációt De mi lett a nővel? címmel, s az év végén bemutatják a Macskák című musicalt. Szász Enikő erősíteni szeretné a térségi együttműködést, ezért “elhozzák” az újvidéki Tanyaszínház Pál utcai fiúk című produkcióját, amelyben öt temesvári színész is játszik. Emellett rendszeresíteni akarja a szomszédos megyékbe a kiszállásokat. /Pataky Lehel Zsolt: Évadkezdés a magyar társulatnál. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 28./
