Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 489 találat lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 481-489
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Roman, Petre

2000. június 16.

Valeriu Stoica igazságügyi miniszter sajnálatosnak nevezte, hogy az 1990-es bányászjárás főszereplői közül sokat nem vontak felelősségre. A katonai ügyészek május közepére befejezték az "1990. június 13-15." nevű dosszié összeállítását. Eszerint bűnvádi eljárás indul öt magasrangú tiszt, köztük Mihai Chitac akkori belügyminiszter ellen. A vádirat szerint az öt tiszt vétkes annak a négy személynek a meggyilkolásában, akiket akkor hátba lőttek. Ion Iliescu akkori elnököt és Petre Roman külügyminisztert /akkori miniszterelnököt/ is meghallhatják tanúként. Erre azért van szükség, hogy kiderítsék, mi is hangzott el az 1990. jún. 11-én tartott kormányülésen, amelyen Iliescu elnökölt. Ezen az ülésen döntötték el, hogy a karhatalom erőszakkal fogja kiüríteni Bukaresten az Egyetem-teret, amelyet az egyetemisták tartottak megszállva. Ion Iliescu szerint "elfajzott elmeszülemény" az a kísérlet, hogy az akkori hatalmat tegyék felelőssé a bányászjárás néven ismertté vált véres bukaresti eseményekért. /Bűnvádi eljárás indul az 1990-es bányászjárás ügyében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./ Jún. 14-én a Bányászjárások Kárvallottainak Szövetsége hivatalosan felkérte Románia legfőbb ügyészét, hogy kezdeményezze Ion Iliescu szenátor mentelmi jogának felfüggesztését. A szövetség a volt államfőt tartja felelősnek a tíz évvel ezelőtti véres eseményekért, adta hírül a Curentul. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jún. 15. - 361. sz./

2000. június 23.

Petre Roman külügyminiszter részt vesz a Közép-európai Kezdeményezés külügyminisztereinek június 23-24-én Szegeden rendezendő találkozóján. A találkozó keretében Petre Roman kétoldalú megbeszélést folytat Martonyi János magyar külügyminiszterrel. Ennek során áttekintik a kétoldalú kapcsolatok helyzetét, és megvitatják, milyen konkrét intézkedésekkel lehet erősíteni a román-magyar partneri viszonyt. A román külügyminiszter Gyulán találkozik a magyarországi románság képviselőivel, továbbá felkeresi a városban működő román líceumot és a gyulai román ortodox püspökséget. /Petre Roman külügyminiszter magyarországi programja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

2000. június 24.

Nagyon fontos, hogy találkozom Martonyi János magyar külügyminiszterrel, mert nem normális dolog, hogy bár hat hónapja vagyok ebben a tisztségben, ilyen találkozó még nem volt - jelentette ki Petre Roman külügyminiszter. A román diplomácia vezetője abból az alkalomból nyilatkozott a román-magyar kapcsolatokról, hogy jún. 24-én részt vesz a Közép-Európai Kezdeményezés szegedi külügyminiszteri találkozóján. Petre Roman a megvalósulóban lévő jó példák között említette az átfogó kétoldalú környezetvédelmi megállapodást, amelyről a két szakminisztérium már tárgyalásokat folytat. Petre Roman elmondta, hogy Romániának nincs semmiféle előítélete új magyar konzulátusok megnyitásával szemben. Ezt akkor is leszögezte, amikor tavasszal közölte, hogy a választási év nem megfelelő pillanat a csíkszeredai magyar konzulátus megnyitására. Ezért fogadta sajnálattal, hogy Magyarországon volt olyan újság, mely agresszív hangnemben az ő magyarellenességéről írt. Azt elismerte, hogy Kolozsvárott Gheorghe Funar a helyhatósági választások között durván magyarellenes kampányt folytatott. - A román külügyminiszternek hat hónapja érvényes meghívása van egy hivatalos magyarországi látogatásra - közölte a magyar külügyi szóvivő az MTI kérdésére, Petre Romannak azzal a kijelentésével kapcsolatban, amely szerint természetellenes, hogy az elmúlt fél évben nem találkozott magyar partnerével, Martonyi Jánossal. A román fél bizonyos idő elteltével nyugtázta a meghívást, ám a budapesti tárgyalásokra vonatkozó időpont-elképzelést azóta sem kapott a magyar fél. /Martonyi - Roman találkozó Szegeden. Románia nem kifogásolja az új magyar konzulátusok létrehozását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./ Petre Roman külügyminiszter jún. 23-án meglátogatta a Tornya-Battonya határátkelőt, ahol megígérte: mindent megtesz, hogy itt a közeljövőben már a 20 tonnás teherszállító kamionok is átkelhessenek. Battonyán az önkormányzat székházában a külügyminiszter szörnyülködve vette tudomásul, hogy a helység ortodox templomában (ahol egyébként egy aradi lelkész teljesít szolgálatot) csupán 200 hívőt tartanak számon, s ezekből alig huszan járnak el vasárnaponként az istentiszteletre. Szükségük van az anyaország támogatására - jelentette ki Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Önkormányzatának elnöke. A magyarországi románok elpanaszolták, hogy egyetlen képviselőjük sincs a parlamentben, "viszont nem csak mi állunk rosszul, hanem az összes magyarországi kisebbség. Ígéretekkel ámítanak minket, ám a választások után mindig megfeledkeznek rólunk". Petre Roman megígérte: fellép érdekükben, hisz az anyaországon kívüli románok sorsa is foglalkoztatja. Egyelőre morálisan és könyvadománnyal támogatta őket; nem valószínű, hogy a közeljövőben konkrétan változtatni tud helyzetükön. Petre Roman jún. 24-én tárgyal Martonyi János magyar külügyminiszterrel Szegeden, többek között, a román és magyar állampolgároknak a két ország közötti határátkelőkön való zökkenőmentesebb átkelésének biztosításáról. Később 16 ország külügyminiszterével találkozik a Közép-európai Államok Szövetségének első találkozóján. /Andó András: Helyszíni tudósítónk jelentése. Gyér érdeklődéssel fogadták Petre Romant Magyarországon. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 24./

2000. június 24.

Jún. 24-én Szegeden a Közép-európai Kezdeményezés (KeK) külügyminiszteri találkozó megkezdése előtt Martonyi János magyar külügyminiszter megbeszélést folytatott román kollégájával, Petre Romannal. A zárt körű megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón a kétoldalú kérdéseket illetően a kapcsolatok folyamatosan javuló tendenciájának fontosságát hangsúlyozta Martonyi János. Értékelte, hogy a helyhatósági választásokon nem volt különösebb magyarellenes kampány. Martonyi hangsúlyozta: Magyarország továbbra is támogatja Románia euroatlanti törekvéseit, s szorgalmazza az Európai Uniónál és tagállamainál, hogy az unió szüntesse meg a vízumkötelezettséget a román állampolgárokkal szemben. A tiszai ciánszennyezésről Martonyi János jelezte román kollégájának, hogy Magyarország érvényesíti a polgárjogi igényeit, s nem zárja ki a közjogi érvényesítést sem. Martonyi János tájékoztatást kapott arról is, hogy nincs szó a ciánszennyezésért felelős üzem újraindításáról, sőt próbaüzemeltetéséről sem. Petre Roman a sajtótájékoztatón elmondta, hogy három közös határátkelő megnyitása, átfogó környezetvédelmi egyezmény, közös gazdasági projektek, beruházások mindkét ország listáján prioritásként szerepelnek. A magyar-román kapcsolatokat jónak minősítette. Roman közölte: elvben egyetért a csíkszeredai főkonzulátus megnyitásával, de tekintettel a választási évre, a megnyitásra csak később kerülhet sor. /Magyarország továbbra is támogatja Románia euroatlanti törekvéseit. Csíkszeredában továbbra sem nyílhat magyar főkonzulátus. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

2000. június 27.

Ruzsa György méhkeréki polgármester meghívására Gyulán tartott munkamegbeszélést Tódor Albert, Nagyszalonta első embere. Az eszmecserén Tódor Albert találkozhatott Petre Roman külügyminiszterrel, akinek több problémát is felvetett. A Határ Menti Kistérségi Együttműködés Operatív Tanácsában, amely Sarkad és Nagyszalonta központokkal működik, már egy fél éve szorgalmazzák a helyi közúti vám bővítését, tehát a 3,5 tonnás teherforgalmi korlátozás megszüntetését. Tódor Albert arra kérte a román diplomácia vezetőjét: járjon közben annak érdekében, hogy a 20 tonnánál könnyebb teherjárművek átmehessenek ezen a határátkelőhelyen, továbbá, hogy indítsák be a határon át a vasúti teherforgalmat. A Szeged-Békéscsaba-Sarkad-Nagyszalonta-Nagyvárad szakaszon egykoron hasznos vasúti teherforgalmat bonyolítottak le. /Nagyszalonta. Bővítenék a határátkelőhelyet. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 27./

2000. július 22.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsának júl. 22-i marosvásárhelyi rendkívüli ülésén kell döntenie arról, hogy indítson-e az RMDSZ saját államfőjelöltet az őszi választásokon. Öt lehetséges jelölt neve merült fel eddig. Birtalan Ákos volt turisztikai miniszter, parlamenti képviselő, Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, szenátor, Frunda György szenátor, Kolumbán Gábor volt Hargita megyei tanácselnök, illetve Markó Béla szövetségi elnök, szenátor közül kellene a testületnek kiválasztania azt a személyt, akit a következő hetekben a szövetségnek "fel kell építenie" a választási küzdelemre. A legesélyesebbek Frunda György, aki négy évvel ezelőtt sikeresnek bizonyult. Markó Béla szövetségi elnök leszögezte: Emil Constantinescu államelnök visszalépése az újabb jelöléstől e pillanatban még inkább balra nyomja a választókat. Mugur Isarescu is közelebb áll a mostani baloldalhoz, mint Constantinescu. Arra a kérdésre, elképzelhető-e a hárompólusú - szociál-liberális (SZR+NLP+DP), baloldali (RTDP), illetve jobboldali (KDNPP+JESZ) - helyzet az őszi konfrontáción, az RMDSZ elnöke kifejtette: a választások idejére már kétpólusú lesz a verseny. Érdekes analógiát lehet talán kimutatni azzal is, ami Bukarestben a főpolgármester-választáskor történt. Ahol a Ion Iliescu és a Petre Roman pártja versenyzett, s mindkettő baloldali párt. A választók nem akarják visszahozni a régi pártot. Ezért szavaztak végül is valószínűleg a legtöbben a Demokrata Párt jelöltjére, Traian Basescura a főpolgármesteri versenyben. Ez lehet analógiája annak, ami az ősszel is történni fog, de egyelőre mindez csak találgatás. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: Csak a második forduló előtt kötne az RMDSZ szövetséget. Markó Béla szerint Constantinescu visszalépése még inkább balra nyomja a választókat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

2000. július 22.

Victor Stanculescu tábornok azt állította, hogy Petre Roman egyik tanácsosa húsz kiló trotilt akart elhelyezni 1990 júniusában a bukaresti Egyetem téren, hogy levegőbe repítse a "golánokat", a tüntetőket, közölte a Ziua napilap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

2000. július 24.

A vezető román politikusok sorra közlik, hogy az eredeti tervektől eltérően ezúttal sem mennek el a Bálványosi Nyári Szabadegyetem rendezvényeire, amelyeken pedig a magyar kormányfő és a külügyminiszter is ott lesz. Mugur Isarescu miniszterelnök már le is mondta a részvételt és a szervezők szerint félő, hogy Petre Roman külügyminisztert sem látják a székelyföldi Tusnádfürdőn. A legmagasabb rangú román politikus így a gazdasági miniszter lesz, míg a magyar küldöttségnek a korábban említetteken kívül a Fidesz elnöke és az ifjúsági miniszter is tagja. /Bálványosi Szabadegyetem: nem mennek a román politikusok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./

2000. július 27.

Martonyi János magyar külügyminiszter Tusnádfürdőre utazik, ahol részt vesz a XI. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és "A gazdaság, mint a politikai kapcsolatok stabilizáló tényezője" témakörében tart előadást a rendezvényen. Martonyi ugyanaznap találkozik és Petre Roman külügyminiszterrel. A találkozóra - a román fél javaslatára - Sepsiszentgyörgyön kerül sor. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára július 26. és 29. között vesz részt a szabadegyetem munkájában, amelynek keretében júl. 27-én a "Dunának, Oltnak egy a hangja - a magyar-román kapcsolatépítés tapasztalatai" panel keretében tart előadást, többek között Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszterrel és Mihail Razvan Ungureanuval, a Külügyminisztérium politikai államtitkárával együtt. Németh Zsolt júl. 29-én Gyimesközéplokon megnyitja a kalotaszegi tánctábort. /Martonyi János magyar külügyminiszter Petre Romannal Sepsiszentgyörgyön találkozik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

2000. július 27.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szövetség Romániáért (ApR) közötti választási szövetséget célzó tárgyalások mindeddig nem hoztak konkrét eredményt. - A Románok Nemzeti Egységpártja (PUNR) és a Román Nemzeti Párt (PNR) vezetősége bejelentette: augusztus 1-jén aláírják a két párt egybeolvadását szentesítő protokollumot. Ioan Gavra PUNR-elnök elmondta, hogy a létrejövő új párt "nemzeti, nacionalista" formáció lesz. Választási jelük a VR (Vatra Romaneasca) lesz. - Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke jelezte: a PD önmagában indul a választásokon. - A Parasztpárt /KDNPP/ nem támogatja a parlamenti választások elhalasztását. /Folynak a pártközi egyeztetések. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

2000. július 29.

Júl. 28-án Sepsiszentgyörgyön Martonyi János külügyminiszter megbeszélést folytatott román kollégájával, Petre Romannal. Martonyi délelőtt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tartott előadást. Előadásában kifejtette, hogy a magyar-román alapszerződés gyenge pontjai azok, amelyek nem szerepelnek benne. Hiányzik például a felsőoktatás témája, vagy az egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdése. Martonyi szerint ezért az alapszerződést bővíteni kell. Martonyi kijelentését kommentálva Mihai Razvan Ungureanu külügyi államtitkár elmondta: mind az egyetem, mind az elkobzott ingatlanok visszaadásának ügyére indirekt módon utal az alapszerződés. Másfelől a román törvényhozás a tulajdonkérdés rendezésének útján halad. Az egyetemet illetően minden akadály elhárult egy romániai magyar magánegyetem létrehozás előtt, vélte a román államtitkár. A Petre Romannal való megbeszélés előtt Martonyi találkozott az RMDSZ vezetőivel. Rögtönzött sajtótájékoztatóján Martonyi leszögezte: "Nem látom megvalósíthatónak a magyar állampolgárság automatikus megadását. Azt viszont el tudom képzelni, hogy az állampolgárság egyes rendelkezéseit felülvizsgáljuk..." A két miniszter a kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt. /Martonyi-Roman találkozó Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./ Bár a megbeszélést mindkét fél igyekezett informális, "baráti" csevegésnek álcázni, megbízható források szerint azon a két ország kapcsolatainak szinte valamennyi kérdését áttekintették. Az idézett források szerint a Szegeden megkezdett párbeszéd folytatódott Sepsiszentgyörgyön, s a vacsora során a csíkszeredai magyar főkonzulátus ügye is terítékre került. A megbeszélések részleteiről egyik fél sem volt hajlandó nyilatkozni. /Tibori Szabó Zoltán: Baráti csevegés Sepsiszentgyörgyön. Martonyi és Roman között valamennyi vitás kérdés szóba került. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

2000. július 31.

Orbán Viktor miniszterelnök júl. 28-án délután érkezett Marosvásárhelyre. A repülőtéren a magyar kormányfőt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, Markó Béla RMDSZ-elnök és Virág György, a Maros megyei tanács elnöke fogadta. Jelen volt Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár és Kelemen Attila parlamenti képviselő, Maros megyei RMDSZ-elnök is. Megérkezése után, 28-án este Orbán és Markó az RMDSZ marosvásárhelyi szövetségi elnöki hivatalában csaknem kétórás tárgyalást folytatott. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Orbán elmondta: megvitatták az Emil Constantinescu elnök visszalépésével előállt új romániai belpolitikai helyzetet, és áttekintették, hogyan készül az RMDSZ az őszi parlamenti- és elnökválasztásra. A magyar miniszterelnök úgy értékelte, az RMDSZ összességében sikeresen szerepelt a júniusi helyhatósági választásokon, több polgármesteri és tanácsosi helyet szerzett, mint 1996-ban. A státustörvényt nem vitatták meg részletesen, hiszen az még kidolgozás alatt áll. Végleges formájáról ősszel magas szintű politikai egyeztetés után a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) döntenek. A magyar kormányfő a késő esti órákban érkezett Marosvásárhelyről Tusnádfürdőre. - Ugyancsak jún. 28-án került sor Sepsiszentgyörgyön Martonyi János magyar és Petre Roman román külügyminiszterek találkozójára. Petre Roman hivatalos volt Tusnádfürdőre, ám a meghívást a legtöbb román kormánytaghoz és vezető politikushoz hasonlóan ő is lemondta. Ehelyett azt ajánlotta Martonyinak, hogy Tusnádfürdőtől mintegy harminc kilométerre, Sepsiszentgyörgyön, vacsorával egybekötve tárgyaljanak. /Tibori Szabó Zoltán: Baráti csevegés Sepsiszentgyörgyön. Martonyi és Roman között valamennyi vitás kérdés szóba került. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

2000. augusztus 3.

A Demokrata Párt szövetségesek nélkül akar bekerülni a parlamentbe. Petre Roman pártelnök bízik abban. hogy pártja a választáson eléri a 12 %-ot. /Nem keres szövetségeseket a Demokrata Párt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

2000. augusztus 17.

Petre Roman külügyminiszter szerint az Európai Unió már ebben az évben feloldhatná a Romániával szembeni vízumkötelezettséget. A külügyminiszter kolozsvári sajtóértekezletén a románok számára ″megalázónak és diszkriminatívnak″ nevezte a vízumkötelezettséget. Mint mondta, Bukarest folytatja a diplomáciai offenzívát a feloldás érdekében. Az EU-csatlakozást illetően a külügyminiszter ismételten leszögezte, hogy Románia 2007-re készen lesz a csatlakozásra. /Petre Roman és a vízumkötelezettség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

2000. augusztus 17.

Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő beszámolt a 2000/1-es törvény alkalmazásáról. Romica Tomescu miniszter módosítani próbálta a parlamentben megszavazott két törvényt, de mindkettőt sikerült meghíúsítani. A próbálkozások folytatódtak, június-júliusban számtalan leirat érkezett a megyei erdészeti hivatalokba, amelyekben az örökhagyó utáni 10 hektár erdő visszaadását kérték. A Gyergyói-medencében azonban már öt település közbirtokossági aktáit érvényesítették, ami azt jelenti, hogy a tulajdonba helyezéstől már nincsenek messze. Gyergyóújfalu közbirtokossága már megkapta az erdőt, augusztus 1-jén pedig a marosfői erdészeti igazgatóság adta át a zöldaranyat. Hátra van még a birtokigazoló tulajdonpapírok kibocsátása. Gyergyószentmiklós, Szárhegy, Ditró és Alfalu kéréseit érvényesítette a megyei bizottság. A Csíki Magánjavak esetében Garda Dezső elérte, hogy ebből a közösségi vagyonból a szórványmagyarságnak legyen jövedelme. Nagyon pontos munka szükséges, mert várhatóak a magyar közösség elleni támadások. Júliusban például az országos erdészeti igazgatóság irányításával egy újságírócsoport jött Hargita megyébe, akik ellenőrizni próbálták a megyei bizottság munkáját, s a román sajtóban rosszindulatú értelmezések jelentek meg. Ezek az emberek ugyanazok, akik 90-91-ben megfogalmazták a Hargita-Kovászna jelentést, majd 97-ben a másodikat. Petre Roman külügyminiszter is nyilatkozott: közbe fog járni a törvény módosításáért. A kolozsvári prefektúrán is akadályozzák a munkálatokat. /Gál Éva Emese: "20 település birtokigényét érvényesítették″ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

2000. augusztus 26.

A Demokrata Párt rendkívüli országos vezetése aug. 25-i ülésén egyhangúlag elfogadta Petre Roman jelölését az államelnöki tisztségre. /Petre Roman a Demokrata Párt elnökjelöltje. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

2000. augusztus 30.

Csen Delaj, Kína bukaresti nagykövete és Stelian Oancea román külügyi államtitkár aug. 29-én aláírta a két ország között létrejött hitelegyezményt, amely értelmében a keleti ország ötmillió jüan értékű (megközelítőleg 600 ezer dollár) vissza nem térítendő hitelt nyújt Romániának. Petre Roman külügyminiszter elmondta, ebből a hitelből a román külügyminisztérium és a pekingi román nagykövetség műszaki felszerelését korszerűsítik. A kínai kormány az utóbbi három év folyamán immár a negyedik vissza nem térítendő pénzadományt juttatta Romániának, ezek összértéke eléri a 20 millió jüant, azaz körülbelül 2,5 millió dollárt. A kínai nagykövet kifejtette, az adomány lényegében a kínai nép rokonszenvét jelképező gesztus, amiért Románia az ENSZ genfi emberjogi ülésszakán segítette Kínát. Az említett értekezleten Románia küldöttsége tartózkodott a pekingi kormány politikájának szankcionálásáról rendelkező szavazáson. /Pénzadomány Kínától. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./.

2000. szeptember 7.

Petru Caraman parasztpárti szenátor szept. 6-án bejelentette, hogy Ion Iliescu és Petre Roman kivételével minden szenátort felkért, írják alá azt a nyilatkozatot, melyben kijelentik: nem működtek együtt a Szekuritátéval. A szenátorok közül 22-en elutasították a felkérést, különböző okokra hivatkozva. Ezek között vannak a liberális Mircea Ionescu-Quintus és Alexandru Paleologu, Victor Apostolache, Liviu Maior, Gheorghe Dumitrascu, Oliviu Gherman, Doru Ioan Taracila RTDP-s szenátorok, Dumitru Badea nagyrománia-párti honatya, valamint Szabó Károly az RMDSZ, Marcian Bleahu a környezetvédők részéről, és más demokrata, egységpárti vagy független szenátorok. Corneliu Vadim Tudor aláírta a fenti nyilatkozatot. /A 22-es csapdájába esett huszonkét honatya. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

2000. szeptember 7.

Az Európai Bizottság bukaresti küldöttsége aggodalmának adott hangot amiatt, hogy politikai síkra terelődött a román mezőgazdaság szerkezeti átalakítását szolgáló SAPARD-program. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy nevezzenek ki egy politikailag független, a vidéket és a közigazgatást jól ismerő személyt a leendő SAPARD-ügynökség vezetőjeként, és bízzák rá az ügynökség megszervezését. Az Európai Unió és Románia az év elején egyezett meg abban, hogy az EU a SAPARD előcsatlakozási alapból az elkövetkező hét évben évi mintegy 150 millió euróval támogatná a román mezőgazdaság átalakítását és az EU csatlakozásra való felkészítését. Az ügynökség létrehozásával kapcsolatban heves vita alakult ki a parasztpárti mezőgazdasági miniszter, Ioan Muresan, illetve a demokrata párti külügyminiszter, Petre Roman között. Muresan azzal vádolta Romant, hogy a Demokrata Párt ellenőrzi az EU-támogatásokat, s ugyanezt szeretné a SAPARD-pénzek esetében is, mikor a program több mint 60 százaléka a mezőgazdaságot érinti. Pete István mezőgazdasági államtitkár cáfolta azokat a feltevéseket, amely szerint az ügynökség körül kialakult botrány miatt Románia elesne az idei évre szóló támogatástól. /Tamás Kinga: Botrány a SAPARD ügynökség körül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

2000. szeptember 8.

Szept. 6-án Petre Roman külügyminiszter Párizsban tárgyalt Pierre Moscovici francia Európa-ügyi miniszterrel a román állampolgárok vízummentességének kérdéséről. Petre Roman előzően ugyanerről tárgyalt Brüsszelben is. Petre Roman párizsi sajtóértekezletén "diszkriminációnak", "megalázónak" nevezte, hogy hazája polgárait még mindig vízumkényszer sújtja az Európai Unió tagállamaiban, s ennek feloldása fejében azt ígérte, hogy országa az EU támasztotta követelményeknek megfelelően megszilárdítja országa határvédelmét, hogy elejét vegye a nyugatra törekvő illegális bevándorlás fenyegetésének. /Románia vízummentességet kér. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

2000. szeptember 8.

A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a novemberi elnökválasztáson a megkérdezettek 40,7 százaléka Ion Iliescura adná szavazatát. Mugur Isarescu a szavazatok 26,4 százalékát kapná, a harmadik helyre a Nemzeti Liberális Párt jelöltje, Theodor Stolojan kerülne a szavazatok 13,2 százalékával. Az indulásukat már bejelentők közül Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke a szavazatok 7,6, Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke 5,3, Teodor Melescanu, a Szövetség Romániáért Párt elnöke 4,9 százalékát kapná. /Iliescu vezet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./

2000. szeptember 16.

Dr. Újvári Ferenc emlékeztetőül idézte Ion Iliescut: "Mi, akik a tegnap még elnyomottak voltunk, reánk nézve kedvezően megváltozott történelmi helyzetben nem akarunk átvedleni elnyomókká" (1990), továbbá Nicolae Iorgát: "Nem azért szereztük meg Erdélyt, hogy elvegyük a magyarok egyetemét és más megvalósításaikat, hanem azért, hogy mi, románok is felépíthessük saját egyetemünket, kollégiumainkat, bentlakásaiknak, szeretetházainkat, árvaházainkat, kórházainkat, nemzeti színházunkat és így tovább és így tovább". (1918) A tények rácáfolnak a híres professzor szavaira. Petre Roman volt miniszterelnök 1993-ban Moldova Köztársaságba látogatott, és ott felvetette a Romániához való visszacsatolás gondolatát, mire az egyik "reálpolitikus" azt kérdezte: "jó, jó, miniszterelnök úr, visszacsatoljuk Moldovát, de mit kezdünk a kétmillió orosszal?" A válasz: "egyszerűen visszamennek oda, ahonnan jöttek!" Azok a kolozsvári románok, akik Funart visszaválasztották, ismerik a volt miniszterelnöknek ezt az elképzelését. Akik az ortodox érsekséget Csíkszeredára telepítették, vagy akik Sepsiszentgyörgyön, Nagykárolyban és más helységekben is, rendőri, katonai kaszárnyák felépítését tervezik, szintén találkoztak Roman ezen nyilatkozatával. - Újvári szerint szükség van a "változásra az RMDSZ berkeiben is, mert ahogyan 10 éven át politizáltak, az a stílus és műfaj elévült." Nem szégyen tanulni a román partnerektől sem. /Dr. Újvári Ferenc: Szükségszerű a változás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

2000. szeptember 18.

Petre Roman külügyminiszter szept. 15-én sajtótájékoztatót tartott New Yorkban. Hangsúlyozta, hogy senkinek sincs akkora esélye az elnöki posztra, mint neki, mert az Iliescu magasan ver mindenkit, de őt egyedül Petre Roman tudja legyőzni. /Petre Roman New Yorkban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2000. szeptember 23.

A PER /Project on Ethnic Relations/ amerikai nemkormányzati szervezet ügyvezető elnöke, Livia Plaks asszony New York-ban él, de Nagybánya szülötte, Elie Wiesel Nobel-díjas író unokahúga, aki románul és magyarul is beszél. A Romániai Magyar Szó munkatársának, Máthé Évának nyilatkozva elmondta, hogy a PER működését az Egyesült Államok négy legnagyobb alapítványa finanszírozza, ezek mind privát alapítványok, például a New York-i Carnegie Corporation alapítványa, a Hewlett Packard elektronikai cég William and Flora Hewlett nevű alapítványa, a világ legnagyobb biztosító társasága által fenntartott Charles Stewart Mott Fundation és újabban az Európa Tanács. A nagy cégek azért áldoznak konfliktusmegelőző, -kezelő programokra, hogy béke legyen, hogy, biztonságosan megtehessék befektetéseiket. Elmondta, hogy a Plaks a férje neve, az ő lányneve Pasch, és hozzátette: ő zsidó. Máthé Éva megjegyezte, hogy általában a zsidó emberekben van egy belső indíttatás egyrészt arra, hogy máson segítsenek, másrészt arra, hogy az ellentéteket elsimítsák. Livia Plaks egyetértett: a "zsidó nép tapasztalata, sok szenvedése vezetett oda, hogy a zsidó emberek békét szeretnének mindenkinek." - A PER 1993, és különösen 1997 óta sokat foglalkozott a szerb-albán kérdéssel. A PER volt az első abban, hogy párbeszédet szervezett a szerb és a koszovói albán vezetők között. Erre 1997 áprilisában New York-ban került sor. Akkor volt az utolsó pillanat, amikor még el lehetett volna kerülni a fegyveres konfliktust. Az albánok készek voltak a párbeszédre. Arról volt szó, hogy a párbeszéd Jugoszláviában folytatódik. Azonban Milosevics addig halasztotta az időpontját, míg kimondta, nincs értelme a tárgyalásnak. - Idén áprilisban ismét volt egy albán kérdéssel kapcsolatos rendezvényük - arról, hogy a koszovói helyzetnek milyen hatása lehet az egész régióra. Az összes albán vezetőt meghívták, nemcsak Koszovóból, hanem Albániából, Montenegróból, Macedóniából. Találkozójukra Budapesten került sor, a Dél-Kelet-Európai Stabilitási Egyezmény rendezvényeként, és "nagyon forró párbeszéd alakult ki Koszovó jövőjéről, Nagy Albániáról. Addig ilyen témájú rendezvény nem létezett." Ennek folytatása december elején lesz. A koszovói albánok csakis önállóan tudják elképzelni a sorsukat. A szerbiai választási eredményeket nem ismerik el. - Koszovó státusa most is nagyon kétértelmű. Egyelőre sem az USA, sem a nyugat-európai nagyhatalmak nem akarnak tovább haladni a tartomány státusának meghatározása terén. - A PER szerint várni kell még a végső megoldásokkal. - A másik sarkalatos kérdés, amivel foglalkozik a PER: a romakérdés. Livia Plaks szerint a kérdés megoldása az egyik feltétele annak, hogy valamely kelet-európai ország EU-tag legyen. "Romániában ez is nehezebben megy, mint a szomszédos országokban. Ez számomra meglepő." A PER szeretné a roma szervezeteket közös nevezőre hozni. Livia Plaks most Marosvásárhelyről Bukarestbe utazik, ahol Emil Constantinescu elnökkel, Petre Roman külügyminiszterrel, Valeriu Stoicával, Markó Bélával, Adrian Nastaseval, Melescanuval és másokkal találkozik. /Máthé Éva: Lívia asszony, a béke "nagykövete". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

2000. szeptember 26.

Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere ismét levelet intézett Petre Roman külügyminiszterhez, amelyben kérte: hasson oda a magyar hatóságoknál annak érdekében, hogy a "Nagy-Magyarország" jelképeit ábrázoló főkonzulátusi zászlót mihamarabb távolítsák el. A polgármester ugyanakkor azt szeretné, ha a főkonzulátus hivatalos pecsétjén nem szerepelne többé "a bécsi diktátumra emlékeztető" városnév. Alföldi László magyar főkonzul elmondta: A Szabadság olvasói és a romániai magyar közvélemény már hozzászokott ahhoz, hogy az utóbbi évek során a polgármester rögeszmésen összetéveszti az úgymond Osztrák-Magyar Monarchia és a Magyar Köztársaság címerét. Alkotmányunkban benne van, melyik az ország hivatalos címere. Amit mi használunk, természetesen az. A pecsét kétnyelvű, ezen a Cluj-Napoca és a Kolozsvár megnevezés is szerepel. Mi Kolozsvár román hivatalos megnevezését vesszük alapul, ezt is tüntetjük fel iratainkon, ugyanakkor a magyar név is szerepel - mondta Alföldi László. /Kiss Olivér: Rögeszmés a polgármester. Ismét a magyar zászlóval civódik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

2000. október 11.

Okt. 10-én román küldöttség utazott Belgrádba. Románia készen áll arra, hogy hivatalosan is felvegye a kapcsolatot az új jugoszláviai hatóságokkal, nyilatkozta Mugur Isarescu miniszterelnök. Petre Roman külügyminiszter és Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszter Vojislav Kostunica államfővel és Zoran Djindjiccsel a szerb Demokratikus Ellenzék egyik vezető politikusával találkozik. A megbeszélésen szó lesz arról, miként vehet részt Románia Jugoszlávia újjáépítésében. /Román küldöttség utazott Belgrádba. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

2000. október 14.

Petre Roman külügyminiszter, a Demokrata Párt államelnökjelöltje korteskörúton okt. 13-án Kolozsváron tartotta A szabadság mint kötelesség című önéletrajzi kötetének bemutatóját. Petre Roman elmondta, hogy könyve a franciaországi Éditions Payot 1992-ben született felkérésére született, és ugyanazon év szeptemberében jelent meg francia nyelven, Le devoir de liberté címmel. 1994-ben jelent meg, a kolozsvári Dacia Kiadó gondozásában a könyv román nyelvű változata. A Paideia Kiadónál idén megjelentetett, átdolgozott változatban Petre Roman leírta '89 decemberében játszott szerepét, majd miniszterelnökségét, és apjának, Valter Romannak is szán egy fejezetet. Petre Roman elmondta, annak idején Ion Iliescu, Dan Martian és Alexandru Barladeanu nem a rendszer megváltoztatásáért, hanem az "ésszerű szocializmus", a peresztrojka érdekében, a Ceausescu házaspár eltávolításáért és a Szovjetunióhoz való közeledésért szálltak síkra. A Szabadság kérdésére Petre Roman elmondta, az 1990. december 1-jei gyulafehérvári népgyűlésen tett gesztusáért /az RMDSZ és a magyarság ellen a szószékről bujtogatta a felbőszült tömeget/ vállalja a felelősséget, de nem táplál szégyenérzetet. Kijelentette, hogy akkor még nem volt érett politikus. "Nem saját szándékomból történt, én nem óhajtottam ezt tenni. Oda nem illő gesztusok mindkét részről voltak, és könnyen azzá alakult a párbaj, amivé nem kellett volna. Az, hogy ma eljutottunk addig, hogy az RMDSZ-szel közösen kormányzunk, mutatja, milyen hosszú utat sikerült megtennünk" - nyilatkozta Petre Roman, aki kihagyta önéletrajzi kötetéből a gyulafehérvári epizódot. A külügyminiszter kijelentette, nem tartja valószínűnek, hogy a Demokrata Párt a választások után az Iliescu vezette RTDP-vel szövetkezne. /Salamon Márton László: Petre Roman: Nem szégyellem 1990. december 1-jét! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

2000. október 17.

Tőkés László püspök a Bihari Napló főszerkesztőjének, Rais Istvánnak írt nyílt levelében megállapította, hogy "elcsúszófélben jobb sorsra érdemes lapjuk." Az utóbbi időben két fontos nyilatkozatukat nem hozta a lap. A püspök közlésre küldte "Biharban a jövő" című írását. Ebben feltette a kérdést, ki hívta meg Funar Gheorghe polgármestert Nagyváradra, hogy részt vegyen az ökumenikus címerszentelésen. Református, görög katolikus és ortodox főpapok társaságában mit keresett a kisebbség- és magyarellenességéről híres vadnacionalista politikus? A Bihari Napló okt. 13-i számában szemérmesen elhallgatta a meghökkentő látogatást. A helyi román lap beszámolt arról, hogy az ünnepségen - többek között - Kapy István alpolgármester, megyei RMDSZ-elnök és Kiss Sándor, a Megyei Tanács alelnöke, az RMDSZ megyei választmányának elnöke is részt vett Funar Gheorghe és Petre Roman társaságában. - Petre Roman bihari útján kifejezésre juttatta, hogy: "A kisebbségi ügy nem téma", hiszen "a nemzeti kérdéskör rendezése... mára már megvalósult", s "ezért becsüli ebben a tekintetben az egész világ ennyire Romániát" (Bihari Napló, okt. 13.). /Tőkés László püspök: A Bihari Napló Szerkesztőségének. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 17./ A püspök levelére válaszolt Szűcs László főszerkesző-helyettes, leszögezve: nem tudták előre, hogy Gheorghe Funar ott lesz az ünneplők között. Úgy érzik, a püspök igaztalanul marasztalja el a lapot. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 17./

2000. október 18.

Okt. 17-én Kolozsvárra látogatott Fokion Fotiadisz, az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve, bukaresti küldöttségének vezetője, és felavatta a prefektúra épületében helyet kapott Európai Információs Központot. A sajtótájékoztatón Fotiadisz elmondta: az európai uniós tagságra várakozó országokat évente 650 millió eurós vissza nem térítendő hitelben részesítik. Az összeg 60-70 százalékát régiófejlesztésre szánják. Az egyik legfontosabb feltétel a különböző projektek folytonosságának biztosítása, illetve az, hogy a programokat ne hassa át a politika. Fotiadisz realizmusra intette mindazokat, akik azt hiszik, Románia rövid időn belül befejezi a tárgyalásokat. Nem kommentálta Petre Roman azon kijelentését, amely szerint 2007. jan. 1-jén Románia az EU tagja lesz. /Kiss Olivér: Távol még Románia uniós tagsága. Fokion Fotiadisz bukaresti EU-nagykövet Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

2000. október 26.

Szilágy megyében az államfő-jelöltekneknek gyűjtöttek támogató aláírásokat. A megyében az összes jelölt között Frunda György kapta a legtöbbet, jelöléséhez 15 200 aláírást továbbítottak, Ion Iliescu jelöléséhez pedig 7335-öt. Még szeptember folyamán Mugur Isarescu jelöléséhez 6000 fölött, ugyanannyit Theodor Stolojannak. Vadim Tudor jelöléséhez 5400 aláírás gyűlt össze, ez kétezerrel több támogatót jelent, mint 1996-ban. Petre Roman részére 3400 aláírást továbbítottak a határidő előtt, a DP-től kapott tájékoztató szerint még 300 aláírás maradt Zilahon. /(Fejér László): Frunda kapta a legtöbbet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./


lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 481-489




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998