Adrian Nastase kormányfő jan. 7-én kijelentette, sohasem tárgyalt az RMDSZ-szel annak kormányba való belépéséről, és úgy véli, hogy a szervezet sem lenne érdekelt ebben. Rámutatott: egy adott pillanatban az RMDSZ egyik képviselője "ironikus formában" arra célozgatott, hogy az RMDSZ igényt tartana egy miniszterelnök helyettesi tisztségre és több miniszteri tárcára, de ezen túlmenően a kérdésről konkrétan nem esett szó. Mint ismeretes, december 19-én Verestóy Attila szenátor azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ kormányzati szerepet vállalna, ha az a magyarság sajátos problémáinak megoldásához vezetne. /Nastase cáfolja az RMDSZ esetleges kormánybalépést. Egyelőre nem lesz kormányátalakítás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./
2002. január 8.
Verestóy Attila szenátor nagy mértékben hasonult a bukaresti erkölcshöz. A helyi tévében újrasugárzott beszélgetésben Verestóy tagadta, hogy üzleti ügyekben összefolyna a kormánypárti politikusokkal. Verestóy RMDSZ-szenátor egy román tévéműsorban arról értekezett, hogy Orbán Viktor nem őt, hanem Székelyudvarhely független polgármesterét szereti, hogy az RMDSZ-ben belső harcok dúlnak, s ellenlábasaikat támogatja a Fidesz, és nem hihető, hogy az RMDSZ beleegyezése nélkül Viorel Hrebenciuc-kal a két párt koalíciós együttműködéséről tárgyalt. Nyílt titok, hogy Verestóynak Hrebenciuc testi-lelki jó barátja, s már az előzőt megelőző ciklus alatt több ízben írt a román sajtó arról, hogy a román korrupció mértékegységének tartott Hrebenciuc egyik üzlettársa Verestóy. Verestóy Hungastro nevet viselő cégének helyi igazgatója dr. Gheorghe Tatu demokrata párti politikus, ami nemcsak azt jelzi, hogy Verestóy a demokratáknak is elkötelezett, s egy jó állást (20 millió havi fixet) az ő emberüknek ad, hanem azt is, hogy az RMDSZ-es üzletember-politikus ugyanúgy románt helyez vezető funkcióba magáncégeinél is, mint a kormány, melynek miniszterelnök-helyettesi posztjáról álmodozik. Az sem használt Verestóy amúgy sem makulátlan hírének-nevének, amit sógora a csíki megyei önkormányzat vezetőivel egyetértésben a Hargita Népe ellen kifundált, s nem vált dicsőségére ez a mostani, félfasiszta román médiának adott interjú sem. /Simó Erzsébet: Az "ártalmatlan" szenátor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./
2002. január 10.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak ingatlanainak és javainak teljes körű visszaszolgáltatásával kapcsolatban fogalmazott meg nyílt levelet Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei rendi apát. A Bihari Napló jan. 6-i számában megjelent levelét az RMDSZ szövetségi elnökéhez, Markó Bélához, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetőjéhez, Verestóy Attilához és a képviselőházi RMDSZ frakció vezetőjéhez, Kelemen Attilához intézte. Az Európa Tanács ajánlását és határozatát az egyházak vagyonának "restitutio in integrum" elvén alapuló visszaszolgáltatásáról, valamint az Európai Parlamentnek a román törvénykezésbeli diszkrimináció kiküszöbölésére vonatkozó felszólítását állította szembe az egyházi vagyonok visszaadását szabályozó hazai törvényekkel a nagyváradi tanító szerzetesrend vezetője. Mivel a restitúcióért tavaly kezdeményezett törvénytervezet mellett nem álltak ki közösségi törvényhozói felelősséggel az RMDSZ frakciók, kérte: "Egyetérve a Romániai Kisebbségi Történelmi Magyar Egyházak Kolozsvári Nyilatkozatával, amelyet a Történelmi Magyar Egyházak főpapjai mellett a görög katolikus és a szebeni Szász Evangélikus Egyház képviselője is aláírt, felszólítom az RMDSZ Parlamenti Frakciójának tagjait, az igen tisztelt szenátor és képviselő urakat, szorgalmazzák az Európai Parlamentnél, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésénél, az Európai Bizottságnál Románia monitorizálását a retitutio in integrum elvének alkalmazása, az elkobzott vagyonok visszaadása, valamint az egyházi oktatás szabadságának tiszteletben tartása terén; továbbá hogy a Romániáról készített Európai Parlamenti Jelentést kibővítsék a kisebbségi egyházak és szerzetesrendek, valamint közösségek jogfosztottságának helyzetét érintően." /(Balla Tünde): Nagyváradi nyílt levél az RMDSZ honatyáihoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
2002. január 11.
Az Udvarhelyi Híradó, Verestóy Attila szenátor lapjában Pál Gábor bemutatta a választási kampány helyzetét Magyarországon. Egyelőre a kormányoldal látszik kevésbé aktívnak. "politikai elemzők szerint ez vagy egyszerű időzítés kérdése, vagy a jobboldalt meglepte az ellenzék sziporkázó, humorral és iróniával átitatott viharos kampánykezdése." – állította a cikkíró. Az egész cikk MSZP- párti. Jellemző módon a cikkíró egy szót sem szólt az MSZP-nek a kedvezménytörvény elleni támadásáról. Az "MDF-nek alig van saját ötlete, teljesen felfalta a Fidesz." – állította a lap. /Pál Gábor: Magyarországon célegyenesben a kampány. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 11./
2002. január 15.
Székelyudvarhelyen a csonka (12 RMDSZ-es és egy független tanácsosból álló) képviselő-testülete az idei költségvetés megvitatásakor önkormányzati támogatás nélkül hagyta az 1993-tól működő SZINFO ifjúsági információs és tanácsadó irodát, a nyugati pályázati pénzekből létrehozott Tourinfo irodát, valamint harmadára csökkentette a Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely szubvencióját. A költségvetési támogatás nélkül maradt udvarhelyi intézmények közül kettő létrejötte és mindegyik felvirágoztatása Szász Jenő független, az UPE által támogatott polgármester és az általa vezetett hivatal érdeme. A Verestóy Attila szenátor nevével fémjelzett RMDSZ-csapat törekvése: ellehetetleníteni a városvezetés sikeres megvalósításait, majd a nyilvánosság előtt támadni kudarcai miatt. A fenti eset és a Verestóy-féle kormánypárti udvarlás között rengeteg az összefüggés, írta az Erdélyi Napló. Sem a szenátornak, sem az általa Udvarhelyen verbuvált csapatnak nem számít, hogy mi az érdeke az erdélyi, székelyföldi, udvarhelyi magyarságnak: büntetik a választópolgárokat azért, mert független polgármestert választottak. A Verestóy Attila dominálta RMDSZ-nek azért kell paktumra lépnie az Iliescu–Nastase-féle "nemzeti szociáldemokráciával", mert a szenátor kiterjedt egyéni és családi érdekei ezt kívánják, állapította meg Z. Nagy István. /Z. Nagy István: Büntet az RMDSZ. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 15./ Székelyudvarhelyen az RMDSZ-frakcióból és egy független tanácsosból álló tanács majdnem felére csökkentette a kulturális intézmények finanszírozására szánt összeget, ellehetetlenítve ezáltal működésüket. Előzőleg a két hivatásos intézményt – a Tomcsa Sándor Színházat és az Udvarhelyi Táncműhely népi együttest – működtető művelődési ház, a városi könyvtár és a Haáz Rezső Múzeum vezetői egyeztettek Szász Jenő polgármesterrel az idei finanszírozási kérdésekben. A polgármester és a hivatal által kidolgozott tervezetben mintegy 10 milliárd lej szerepelt a három intézmény, meg a Szinfo ifjúsági információs iroda és a Tourinfo turisztikai információs iroda működtetésére. A művelődési intézmények vezetői kevésnek találták ezt az összegeket. A városi könyvtár igazgatója, dr. Hermann Gusztáv Mihály és a Haáz Rezső Múzeum igazgatója, Zepeczáner Jenő elmondták, a tervezett összegek éppen az alkalmazottak bérének kifizetésére és a fenntartási költségek fedezésére elegendők. A dec. 12-i önkormányzati testületi ülés ezzel szemben 1,7 milliárd lejt hagyott jóvá. Szász Jenő szerint a kapott összegek arra elegendőek, hogy a Szinfo és a Tourinfo már most becsukhatja kapuit, a színház és a táncegyüttes márciusban, a múzeum és a könyvtár pedig szeptemberben. /Sarány István: Megcsappant kulturális költségvetés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 15./
2002. január 16.
Az Udvarhelyi Híradó több politikust, közösségi vezetőt megkérdezett: igényelni fogja-e a magyar igazolványt? Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, Hegyi Sándor udvarhelyi református lelkipásztor, Kedei Mózes udvarhelyi unitárius esperes, Ladányi László tanácsos, az RMDSZ udvarhelyi szervezetének elnöke, Obán Árpád volt udvarhelyi alpolgármester, Szász Jenő udvarhelyi polgármester, Markó Béla RMDSZ-elnök, Tőkés László mind azt nyilatkozta, hogy igénylik a magyar igazolványt. Dr. Verestóy Attila szenátor, udvarhelyszéki RMDSZ-elnök válasza: "Nem. Azt hiszem, nem egy dokumentummal kell igazolnom a magyarságomat. Aki kételkedik ebben, annak elég bizonyíték lehet eddigi tizenkét éves politikai ténykedésem. Továbbá nem vagyok rászorulva azokra a kedvezményekre, amelyeket ez a törvény biztosít. Inkább azok igényeljék, akiknek valóban szükségük van erre, vagyis a diákok, pedagógusok, nyugdíjasok." /Vezetőink többsége elöl jár az igénylésben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 16.) Az Udvarhelyi Híradó számai interneten olvashatók, azonban a lap jan. 16-i száma nincs az interneten /a jan. 16-i számra kattintáskor a jan. 9-i jelenik meg/. Ezt a felháborodást kiváltó Verestóy nyilatkozatot az Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 29-i száma újraközölte.
2002. január 20.
Nov. 18-án Csíkszeredában Kelemen Attila főszerkesztő ismertette a Transindex internetes portál tevékenységét. A Transindex 1999-ben, mint heti frissítéssel megjelenő diáklap volt jelen az interneten. Jelenleg a szerkesztők napi 10-12 órát dolgozva vannak on-line módban, ami azt is jelenti, hogy egy nap alatt többször is frissítik az oldalakat. A www.transindex.ro címről lehívható oldalakon az aktuális hírek mellett több magazin jellegű hír is található, ugyanakkor számos olyan link-adattár, amelyről könnyen át lehet lépni más oldalakra. Jelenleg minden romániai magyar politikussal van kapcsolatuk, kivétel Verestóy Attila szenátor, aki többször is elutasította az olvasók kérdéseire való válaszadást. /(Daczó Dénes): Bemutatkozott a Transindex. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./
2002. január 22.
Garda Dezső parlamenti képviselő beszámolt arról, hogy perek az erdős gazdák és a közbirtokosságok birtokba helyezését Hargita megyében. A csíkszeredai erdészeti igazgatóság megpróbálja megakadályozni a magánerdészeti struktúrák létrejöttét, ők pereskednek. Bár a pereket a közbirtokosságok alapfokon megnyerték, az igazgatóság fellebbezett. Barbulescu, az Állami Erdőgazdálkodási Vállalat egyik aligazgatója kijelentette, hogy mindenkit be kell perelni, aki magánerdészeti struktúrában gondolkodik. Ezért az Antal István képviselő készítette kimutatásokkal bementek Verestóy Attila szenátorral Ilie Sarbu mezőgazdasági miniszterhez. Kérték a perek felfüggesztését. A miniszter megígérte, hogy felülvizsgáltatja a peres ügyeket. /Román Győző: Per a fáért. Beszélgetés GARDA DEZSŐ Hargita megyei parlamenti képviselővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 22./
2002. január 24.
Udvarhelyszéki értelmiségiek egy csoportja nyilatkozatot adott ki: megdöbbenéssel szereztek tudomást az Udvarhelyi Híradó 2002. január 16-i számában arról, hogy Verestóy Attila szenátor, udvarhelyszéki RMDSZ-elnök nem fogja igényelni a magyar igazolványt, mivel vallomása szerint nem egy ilyen dokumentummal kell igazolnia magyarságát. "Erkölcsileg elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az Udvarhelyszéki Felügyelő Testületben olyan szenátor elnököljön, aki a nemzetünkkel való közösséget ilyen értelemben nem vállalja. Ezért mi, udvarhelyszéki értelmiségiek kérjük az Országos Felügyelő Testületet, hogy a legrövidebb időn belül szíveskedjék kinevezni erre a tisztségre a Kedvezménytörvény szellemiségéhez méltó, azzal azonosuló és azt felvállaló személyt, aki nemzetünk szolgálatában jó példával jár elöl." Az aláírók: Kedei Mózes unitárius lelkész; Hegyi Sándor református lelkipásztor; Albert Sándor református lelkipásztor; Dr. András Zoltán szakorvos; Komoróczy György közíró–nyelvművelő; Lőrincz György író; Dr. Farkas Csaba orvos, RMDSZ-elnök; Fülöp Lajos múzeum igazgató, RMDSZ-alelnök; Székely Attila régész–tanár; Balázs Béla, a Petőfi Sándor iskola igazgatója; Dr. Farkas Sándor RMDSZ városi tanácsos; Dr. Sebestyén Gyula orvos; Szombatfalvi József unitárius esperes. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./
2002. január 28.
A Romániai Magyar Szó közölte az udvarhelyszéki értelmiségiek egy csoportjának tiltakozását Verestóy Attila szenátor nyilatkozata miatt, de úgy, hogy azonnal mellette hozta dr. Nagy E. József műegyetemi docens hozzászólását, aki bátran kiállt Verestóy Attila szenátor mellett, szembeszállva az udvarhelyszéki értelmiségiek egy csoportjának nyilatkozatával, nyílt levelével, akik a szenátor leváltását kérik az Udvarhelyszéki Felügyelő Testület éléről, mivel a szenátor nem fogja igényelni a magyar igazolványt. A levélíró azt sem fogadja el, hogy a magyar igazolvány az egész nemzettel való azonosulásé. /Dr. Nagy E. József műegyetemi docens: Igazolatlan magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
2002. január 28.
Várhatóan jan. 29-én kerül sor a kormányzó Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közti új támogatási megállapodás aláírására - jelentette ki jan. 27-én Markó Béla, a szövetség elnöke. A két párt jan. 26-27-én Slanic Moldován tárgyaló képviselői megállapodtak abban, hogy idén törvényhozási szempontból be kell fejezni az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását, s a két politikai alakulatnak "jóval nagyobb mértékben" kell összpontosítania a helyi szintű együttműködésre. Markó szerint az RMDSZ és a SZDP arra a következtetésre jutott, hogy a két pártnak tavaly "nem sikerült túlságosan jól együttműködnie", a kölcsönös tájékoztatás pedig "hiányos volt". Intézményesítik az együttműködést, azt tervezik, hogy hetente sor kerül egy országos szintű találkozóra. Markó közölte: a hétvégi tanácskozáson a kormánytámogatási megállapodás szövegéről nem folyt vita, annak tervezetét a két alakulat küldöttei már a múlt héten kidolgozták. A tervek szerint a megállapodást a héten írják alá, s a dokumentumot azt követően "ratifikálja" az RMDSZ és az SZDP vezető testülete. Markó február 2-ára Marosvásárhelyre hívta össze az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsát. A két delegáció arról is megállapodott, hogy a kormány az RMDSZ konzultálásával törvénytervezetet dolgoz ki az egyházi javak visszaszolgáltatásáról. A találkozón a két párt vezetőin kívül részt vettek a Hargita, Kovászna, Maros, Máramaros, Szatmár és Bihar megyei prefektusok, alprefektusok és területi szervezetek elnökei. /Az RMDSZ és az SZDP az alapelveket tisztázta. A hétvégi tanácskozáson a megyék képviselői is részt vettek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Az aradi Szabadság-szobor kérdését is beiktatták az RMDSZ–PSD megállapodás tervezetébe. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a Krónikának úgy fogalmazott, hogy a kormánypárt a szövetség valamennyi javaslatát elfogadta. Viorel Hrebenciuc, a PSD képviselőházi frakciójának elnöke kifejtette, a kormánynak szüksége van az RMDSZ szavazataira, hogy megvalósíthassa programját. A két politikus egybehangzó nyilatkozata szerint a kormánypárt a szövetséggel konzultálva dolgozza ki az egyházi ingatlanokra vonatkozó törvénytervezetét. Verestóy Attila kifejtette, a PSD politikusai támogatják a magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztését, az egyetemeken belüli önálló döntéshozatal létrejöttét. Az idei megállapodásban szerepel az önálló magyar gimnáziumok visszaállítása: Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas, Brassóban az Áprily Lajos nevét viselő gimnáziumokban oktatnak majd csak magyarul, emellett Máramarosszigeten is lesz magyar gimnázium. Verestóy elmondta, az oktatási fejezetben szerepel, hogy igény esetén a csángók anyanyelvükön is tanulhatnak, ebben a kérdésben az Európa Tanács határozata az irányadó. Verestóy Attila szenátor hangsúlyozta, hogy az idei protokollumban leszögezték az előírtak végrehajtásának ellenőrzését is, ami garanciát jelent a felek számára. Verestóy rámutatott, törvényhozási szinten is megteremtődik az egyeztetési mechanizmus, hogy ne történjenek "félreszavazások" a kormánypárti képviselők részéről. "Végső soron a PSD működik együtt az RMDSZ-szel a szövetség céljainak megvalósításáért, hiszen mi az ország jelentős kérdéseinek megoldásában támogatjuk a kormánypártot. Olyan célok ezek, melyek számunkra is jelentősek" – mondotta a frakcióvezető. A Mediafax tájékoztatása szerint Markó Béla úgy vélte, sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a helyi együttműködésre. /Simon Judit: Holnap aláírják a protokollumot. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./
2002. január 29.
A Reform Tömörülés Székelyföldi Választmánya csatlakozott "a székelyudvarhelyi értelmiség egy csoportjának nyilatkozatához, amelyben több, az aktív politizálástól független helyi személyiség is megdöbbenéssel vette tudomásul Verestóy Attila szenátor saját magyar igazolványával kapcsolatos álláspontját" - olvasható közleményükben. "Emlékeztetni szeretnénk a hazai magyar közvéleményt, hogy Verestóy Attila szenátorként az Operatív Tanács tagjaként, a szenátusi frakció elnökeként, olyan köztisztségeket visel amelyek által az RMDSZ jelenlegi politikai vezetésének egyik legmeghatározóbb szereplője. Jogos tehát a kérdés: hogyan tudja képviselni a romániai magyar közösség érdekeit egy olyan személy, aki a fent említett tisztségei mellett az Udvarhelyszéki Felügyelő Testület elnökeként a maga részére nem tartja fontosnak a magyar nemzet határmódosítások nélküli egyesítésének stratégiáját, ugyanakkor az elsősorban szimbolikus jellegénél fogva történelmi jelentőségű státustörvény lejáratásától sem riad vissza?" /Bármiféle tisztség betöltésére méltatlan… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
2002. január 31.
Az RMDSZ és a kormánypárt által aláírt egyezmény szerint új karok és tanszékek létesülnek az év folyamán a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen. Kása Zoltán rektorhelyettes emlékeztetett arra, hogy létezett egy, a magyar fél által kidolgozott tervezet, amely három új kar létrehozását tűzte ki célul. A tervezett természettudományi, a bölcsész-, valamint a gazdaság- és jogtudomány kar megalakulása azonban politikai akarat híján meghiúsult. A most aláírt protokollum tartalmát a rektorhelyettes nem ismerte a részleteiben, ezért semmilyen konkrét tervről nem tudott beszámolni. Verestóy Attila szenátor elmondta: az egyezmény nem tér ki pontosan az új karok és tanszékek létrehozására. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester tiltakozott a kormánypárt és az RMDSZ által megkötött egyezmény miatt., mondván, ezzel "megszűnt az erdélyi románok nyugalma". /Borbély Tamás: Csak általánosságok az új karok létrehozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./
2002. január 31.
Megjelent az Udvarhelyszéki RMDSZ Tájékoztató idei első száma. Verestóy Attila szenátor, a széki szervezet elnöke írásában leszögezte: "A mi helyzetünk bonyolult, sok árnyalata van kisebbségi sorsunknak... Közösségeinknek sajátos gondjait a román törvénykezés kell megoldja, mind szellemileg, mind anyagilag. Politikailag és kulturálisan olyan törvényes keret kell ezt biztosítsa, melyet – ha tetszik, ha nem – még mindig Bukarestben, a román parlamentben fognak eldönteni, többségi szavazással." Az értesítő közölte az RMDSZ-ben kifejtett tevékenységükért emléklapot kapott udvarhelyiek névorát. Íme: Bíró Tamás, Máthé Zoltán, Máthé Margit, Szabó Lenke, Balla Márton, Jakab Emil, Barkóczy István, Cseke Mózes, Mihály Márta, Gálfi Árpád, Simon Károly, László Etelka és Barabás Károly. /(oláh): Tetszik vagy sem... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./
2002. február 1.
Az Udvarhelyszéki RMDSZ közleményben kelt vezetője, Udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, Verestóy Attila szenátor védelmébe. A szenátor azt nyilatkozta, hogy nem váltja ki a magyarigazolványt: "..nem vagyok rászorulva azokra a kedvezményekre, amelyeket ez a törvény biztosít. Inkább azok igényeljék, akiknek valóban szükségük van erre, vagyis a diákok, pedagógusok, nyugdíjasok..." Ezen nyilatkozata miatt támadta Verestóyt az udvarhelyszéki értelmiségiek egy csoportja. Közleményükben Verestóy Attila leváltását követelték: "A magyarigazolvány kiváltása nem gazdasági rászorultság kérdése, hanem az egész nemzettel való azonosulásé". A nyilatkozatot aláírók szerint a kedvezménytörvényben az egész magyar nemzet egységesítő erejét látják. – Saját szervezete viszont védelmezte vezetőjét, Verestóyt. /Az Udvarhelyszéki RMDSZ sajtóirodája: Közlemény. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 1./
2002. február 4.
Jóváhagyta az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közti megállapodást a febr. 2-án Marosvásárhelyen ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A szövetségi képviselők név szerinti szavazással döntöttek a múlt hét elején aláírt megállapodás jóváhagyásáról. Az együttműködés mellett az SZKT 78 tagja, ellene 11 képviselő szavazott. Markó Béla szövetségi elnök politikai beszámolójában leszögezte: az RMDSZ-ben kétfajta koncepció vitázik egymással: a konfrontációs, illetve a kooperatív stratégiai elképzelések. Markó szerint csakis a kooperációs stratégiának köszönhetően születhetett meg a kedvezménytörvény alkalmazásával kapcsolatos román–magyar egyetértési nyilatkozat is. Az egyezmény létrejöttében döntő szerepe volt az RMDSZ közvetítésének. Markó úgy vélekedett: a protokollum közös, széles körben lebonyolított munka eredménye, amelyről mind a képviselő, illetve a szenátusi frakció, mind pedig a Területi Képviselők Konzultatív Tanácsának volt alkalma véleményt mondani, és nem maradt el az egyházi vezetőkkel való konzultáció sem. Az egyezmény szorosabb kötelezettségvállalást jelent mind a két párt részére. Tokay György úgy vélekedett: a protokollum jó politikai megoldás, amiben semmi olyasmi nem található, ami ellenkezne az RMDSZ programjával. Borbély Zsolt Attila szerint a mérce csak az lehet, hogy az egyezmény mennyivel visz közelebb az autonómiához. 1996-tól fogva az autonómia kérdése azonban teljesen lekerült az RMDSZ napirendjéről, holott továbbra ez kellett volna hogy legyen a fő üzenet — mondotta. Birtalan Ákos úgy értékelte: bár formailag jobb, mint az előző, lényegét tekintve ez az egyezmény sem múlja felül a tavalyit. A protokollum holmi "magunkra erőltetett béklyó", "szájkosár", egy évre szóló "bianko csekk" a kormánynak. Birtalan a megállapodás egyik legnagyobb hiányosságának azt tartja, hogy az nem szabályozza, mi is történik akkor, ha a kormánypárt nem tartja tiszteletben ígéreteit. Székely Ervin felszólalásában válaszolt Birtalannak, kifejtve: magától értetődik, hogy ha az egyik szerződő fél nem tartja be a szerződésben foglaltakat, az érvényét veszti. Vekov Károly Kolozs megyei képviselő is elismerte, hogy a megállapodásnak számtalan pozitív vonása van, a kulcskérdésekben azonban — egyházi ingatlanok, oktatás — a szöveg nem jobb a tavalyinál, pontatlan, pongyola, számonkérhetetlen — mondotta. Szilágyi Zsolt elsősorban azt kifogásolta, hogy az RMDSZ olyan párttal kötött együttműködést, amely üldözi a csángókat. Szerint ennek a protokollum-politikának a legnagyobb hátránya az, hogy az RMDSZ feladja saját külpolitikáját, azt üzenve Nyugatnak, hogy az erdélyi magyar kisebbség sorsa megnyugtatóan rendeződött. Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés RMDSZ-frakció elnöke az együttműködési megállapodás pozitívumaként emelte ki a konkrét határidők megállapítását, a monitorizálás lehetőségét. Toró szerint is biankó csekkről van szó, és maga is osztja a külpolitikáról való lemondás miatti aggodalmakat. Kelemen Attila képviselő kiállt a protokollum mellett. Markó Béla igyekezett felvázolni a szerződés azon pontjait, amelyek összhangban vannak az RMDSZ autonómiatörekvéseivel, és határozottan visszautasította a biankó csekk vádját. Jóllehet a felszólalásra jelentkezők névsorának fele még hátra volt, a testület korábban úgy döntött: ez a vita nem ér meg többet egy óránál. Ezért Frunda György SZKT-elnök — akinek sajátos ülésvezetői stílusát e tanácskozás alkalmával is többen kifogásolták — szigorúan berekesztette a vitát kiváltva ezzel az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnökének, Katona Ádám tiltakozását is, aki a szavazás bojkottálására szólította fel mindazokat, akik méltánytalannak tartják az eljárást. - Az SZKT elhalasztotta a romániai magyar felsőfokú oktatás helyzetéről tervezett vitát. Szilágyi Zsolt felszólította Markó Bélát, fejtse ki álláspontját Verestóy Attila szenátor azon kijelentésével kapcsolatban, miszerint ő maga nem fogja kiváltani a magyar igazolványt. A szövetségi elnök válasza elmaradt, Verestóy pedig azzal védekezett: csupán annyit mondott, személy szerint nincs rászorulva a státustörvény biztosította kedvezményekre, ezért nem tolakszik. Az SZKT által elfogadott állásfoglalás szerint erkölcsi kártérítés illeti meg a szekuritátéval való együttműködéssel vádolt, később ártatlannak bizonyult Bárányi Ferenc és Rákóczi Lajos volt képviselőket. /Székely Kriszta: Jóváhagyta az SZKT a megállapodást. Markóék cáfolták, hogy "biankó csekket" írtak volna alá. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2002. február 5.
Megkezdődött a parlament tavaszi ülésszaka. Az ülésszakot megelőzően az RMDSZ szenátusi frakciójában új titkárt választottak Kereskényi Sándor Szatmár megyei képviselő személyében, aki Sógor Csaba helyét veszi át. Itt nem került sor frakcióvezető választásra, Verestóy Attila mandátuma továbbra is érvényes. A szenátus állandó bürójában az RMDSZ-t ezen az ülésszakon egy titkári hely illeti meg, erre a tisztségre Puskás Bálintot javasolták, akit a plénum meg is szavazott. A képviselőházi RMDSZ frakció elnökének ismét Kelemen Attilát választották. Az alelnöki tisztséget Márton Árpád és Varga Attila tölti be, a titkárit pedig Pataki Júlia. Újdonság a frakciószóvivői tisztség, amit Tokay György tölt be. A frakció ismét Borbély Lászlót jelölte az állandó bizottság titkári tisztségére, akit a plénum szintén elfogadott. /Megkezdődött a parlament tavaszi ülésszaka. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2002. február 13.
Febr. 11-én került sor az RMDSZ–SZDP együttműködési megállapodást monitorizáló bizottság első ülésére. Az RMDSZ részéről Markó Béla szövetségi elnök, Kelemen Attila képviselőházi, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezetők, Borbély László ügyvezető alelnök, Frunda György SZKT-elnök és Kelemen Hunor SZET-elnök volt jelen. A tanácskozáson az egyezményben foglaltak gyakorlatba ültetésével kapcsolatos kérdések szerepeltek. Viorel Hrebenciuc SZDP-alelnök a találkozót követően a Mediafaxnak úgy nyilatkozott: megállapodtak abban, hogy febr. 28-ig véglegesítik az elkobzott termőföldek és erdők visszaszolgáltatásáról rendelkező, úgynevezett Lupu-törvény módosításával kapcsolatos tárgyalásokat. Toró T. Tibor Temes megyei képviselő, a képviselőházi frakcióban megalakult Polgári Szárny egyik tagja kifejtette: természetesnek tartaná, ha a hetente sorra kerülő kiértékelő tárgyalásokon a "kilencek" is meghívást kapnának. /Sz. K.: Elemezték az RMDSZ–SZDP megállapodást. A Polgári Szárny is részt szeretne venni a kiértékeléseken. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./
2002. február 14.
Markó Béla szövetségi elnök febr. 13-i sajtótájékoztatón tájékoztatta az újságírókat a kormánypárttal kötött egyezménybe foglaltak betartását felügyelő bizottság febr. 11-i üléséről. Elmondta, hogy a közös bizottság megállapította az elkövetkező időszak prioritásait, ugyanis több rövid határidős pontot is tartalmaz az egyezmény szövege. A Polgári Szárny megalakulásával kapcsolatos újságírói kérdésekre válaszolva Markó Béla kifejtette: az RMDSZ-ben eddig is léteztek különböző ideológiai platformok, ennek ellenére az RMDSZ bizonyult a román politikai skála legegységesebb alakulatának, mert a romániai magyarság érdeke ezt kívánja. Hozzátette: a Polgári Szárny munkacsoportként fog működni, és tevékenysége nem veszélyezteti sem az RMDSZ egységét, sem a kormánypárttal megkötött egyezményt. A szövetségi elnök álláspontját osztotta Kerekes Károly képviselő is, aki a Polgári Szárny tagja. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke a román sajtóban üzleti ügyeire vonatkozó összeállításra reagálva hangsúlyozta: üzletemberi tevékenysége eddig sem volt titok, viszont nem kötődök semmilyen módon az RMDSZ és a kormánypárt között létrejött egyezményhez. Az RMDSZ szenátora ugyanakkor alaptalannak és rosszindulatúnak minősítette azt a sajtóban megfogalmazott vádat, amelynek értelmében a tulajdonában lévő cégek erdőirtással foglakoznának. /Markó: Nincs veszélyben az RMDSZ egysége. Verestóy tagadja, hogy üzleti érdekei fűződnek a protokollumhoz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
2002. február 26.
Neves politikusok részvételével tartották meg Predeálon febr. 22–23-án a Project on Ethnic Relations (PER) rendezésében A nemzeti kisebbségek részvétele és a demokrácia megerősödése, a Szociáldemokrata Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség közti tárgyalások és megegyezések című szemináriumot. Az értekezleten az RMDSZ részéről jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László képviselő, kormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnök, Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője, Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke, Markó Attila helyettes államtitkár. A Szociáldemokrata Pártot többek között Viorel Hrebenciuc alelnök, képviselőházi frakcióvezető, Mircea Geoana külügyminiszter, Vasile Puscas integrációs miniszter képviselte. Mind a romániai felszólalók, mind a PER képviselői — Alen Kasoff elnök, Livia Plaks ügyvezető igazgató és Dan Pavel, a bukaresti iroda vezetője — úgy értékelték, hogy az 1989 után eltelt időszakban fokozatosan kibontakozott párbeszéd és együttműködés az RMDSZ és a román politikai pártok között, valamint az RMDSZ kormányzati szerepvállalása jelentős befolyással volt az interetnikai kapcsolatokra. /Használ Románia külföldi megítélésének az SZDP–RMDSZ együtműködés felújítása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./
2002. március 2.
Nehéz helyzetbe hozta a kormánypárt az RMDSZ-t azzal, hogy mindjárt az idei együttműködés első hónapjában látványosan nem teljesítette a pártközi megállapodásban vállalt kötelezettségeit: hat határidős ígéretéből csak kettőt teljesített, ezzel céltáblára tűzte Markó Béla elnököt, továbbá Verestóy Attilát, Borbély Lászlót és az együttműködés többi elkötelezettjét. A Szövetségi Képviselők Tanácsának legutóbbi ülésén is a bírálatok tüzét Markó Béla ekképpen hárította el: "A bírálók helyében én inkább ünnepelnék, mert a protokollum által az RMDSZ vezető politikai vonala is számon kérhető lesz." Székely Ervin pedig elmagyarázta Birtalan Ákosnak és a tisztelt háznak, hogy a be nem tartott szerződést a közjogi szabályok értelmében a vétlen fél felbonthatja. Akkor aligha gondoltak arra, hogy egy hónap sem telik el, és a szigorú számonkérésből máris a protokollum felbontása következhetne. - Adrian Nastase és pártja megtanulhatta, az RMDSZ-szel meg lehet ezt tenni. Megtehette a korábbi kormányzó partner is, amikor a Petőfi–Schiller Egyetemet emlegetett. A mostani kormányzók anélkül menthették újabb protokollumba át a tavaly nem teljesített ígéreteiket, hogy ennek megfizették volna az árát, szögezte le Gazda Árpád. /Gazda Árpád: Prágai smink. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./
2002. március 8.
Márc. 7-én 69 nem, 47 igen szavazattal és két tartózkodással a szenátus elutasította a Nagy-Románia Párt által kezdeményezett Erdély elárulása című egyszerű indítványt. A vita során a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt szenátorai az NRP indítványa mellett foglaltak állást. A román–magyar egyetértési megállapodás létrejöttével a határon túli magyarokról szóló törvény megszűnt eredeti formájában létezni Románia számára, jelentette ki a vita során Mircea Geoana külügyminiszter. Elmondta, a román kormány szerint az indítvány megvitatása a szenátusban "lehetőséget teremt bizonyos dolgok tisztázására, de a kezdeményezők javaslatainak támogatása nem indokolt, az indítványt pedig el kell utasítani ". Geoana rámutatott: az NRP szenátorai által támadott memorandum révén Románia néhány konkrét előnyre tett szert, mint például a magyar fél elkötelezettsége az iránt, hogy hat hónapon belül módosítja a státustörvényt, minden román állampolgár magyarországi munkavállalási lehetősége, valamint az, hogy a státustörvény nem alkalmazható a nem magyar családtagok esetében. Az indítványban megemlített csángó-helyzet kapcsán Mircea Geoana kijelentette, az Oktatásügyi Minisztérium nem regisztrált egyetlen, magyar tannyelvű osztály létrehozásával kapcsolatos kérelmet sem magánszemélyek részéről. "A román kormány eddig az aradi szabadság-emlékmű visszaállításával kapcsolatban sem vállalt semmiféle elkötelezettséget, ez az SZDP–RMDSZ protokollumban jelenik meg", szögezte le a külügyminiszter. Verestóy Attila szenátor élesen bírálta a liberálisokat és demokratákat, amiért a volt szövetségesek megszavazták az NRP által kezdeményezett egyszerű indítványt Erdélynek az úgymond elárulásáról. Az RMDSZ álláspontját Markó Béla szenátor fejtette ki. Kiváló alkalmat szolgáltat ez a vita arra, mondotta, hogy tisztázhassuk: a konfrontáció vagy az együttműködés stratégiáját választjuk a kisebbségi probléma megoldásához. Markó kiemelte: a magyar nyelvhez, a magyar kultúrához, a magyar hagyományokhoz, a magyar nemzethez való kapcsolódás szimbólumának fogja föl az igazolványt, s nem a felkínált kedvezmények miatt folyamodott érte. Ennek az országnak nem renegátokra, hanem önazonosságukat bátran vállaló polgárokra van szükségük. Áll ez a csángókra is, nyilváníthassa ki közülük bárki, hogy kinek-minek érzi magát. /Visszautasították az NRP-indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./
2002. március 8.
Az RMDSZ képviselőinek és szenátorainak márc., 7-i együttes frakcióülésén elvetették Márton Árpád képviselő javaslatát, mely szerint a kormány előterjesztései ellen szavazni szándékozó RMDSZ-képviselőknek kétharmados támogatásra kellett volna szert tenniük. Nem módosítottak a frakciók működési szabályzatán. "Márton Árpád javaslatát hevesen elleneztük, mivel alapszabályzat-ellenes és frakciószabályzat-ellenes – jelentette ki a Krónikának Toró T. Tibor képviselő, a Polgári Szárny tagja. Verestóy Attila szenátor erről korábban így nyilatkozott: "Csak azok a képviselők politizálhatnak saját elképzelésük szerint, akik függetlenként indultak a választásokon; az RMDSZ listáin bejutott parlamenti képviselők azonban – akiknek választóik az RMDSZ programját szavazták meg – kötelesek alávetni magukat a többség akaratának". /Salamon Márton László: Marad az eddigi frakciószabályzat. Elvetették Márton Árpád módosító javaslatát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./
2002. március 12.
Hónapok óta folyik a vita arról, melyik ifjúsági szervezet vagy csoportosulás az erdélyi magyar fiatalok legitim képviselője. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) alapszabályzata alapján a helyek 15%-a a fiatalságot illeti meg. Jó ideig a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) jelöltjei töltötték be az SZKT ifjúságot megillető 22 helyét, de 2001 elején romlani kezdett a MIT–RMDSZ viszony, ami szakadáshoz vezetett, ez 2001. július 4-én következett be. A MIT küldöttgyűlése leszögezte: nem zárkózik el teljesen a szövetségtől. Jakab István, a MIT elnöke elmondta: bátorítják a helyi szintű együtműködést ott, ahol készség mutatkozik ez irányba. Néhány helyen továbbra is felhőtlen a két fél közötti kapcsolat. Kolozsváron, Temesváron, Brassóban, Nagyváradon az ifjúsági szervezetek jó kapcsolatokat ápolnak az RMDSZ területi szervezeteivel. Negatív példa Székelyudvarhely, ahol Verestóy Attila szenátor befolyása miatt nem alakult ki semmilyen fajta helyi szintű együttműködés. A MIT tagszervezetei: az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), az Ifjúsági Keresztény Egyesület (IKE), az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), a Romániai Magyar Cserkészek Szövetsége (RMCSSZ), az Ifjúsági Információs Tanácsadói Egyesület (IFINET), a Romániai Doktorandusok Országos Szövetsége (RODOSZ). A szervezetek körülbelül 50 ezer taggal rendelkeznek.
2002. április 6.
Verestóy Attila szenátor 11 cég tulajdonosa. Családi birodalma behálózza az egész székelységet, tudósított a Romania Libera napilap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
2002. április 8.
A Romania Libera napilap ápr. 5-i száma egész oldalas összeállítást közölt az RMDSZ udvarhelyszéki szenátoráról, Verestóy Attiláról, akinek viselt dolgai immár a román közvéleményt is kezdik megdöbbenteni. A lap beszámolója szerint a székelyföldi szenátor "karrierje" tizenévesen kezdődött egy betörőbanda tagjaként: több udvarhelyszéki épületet rámoltak ki, mígnem megnövekedett étvágyuk Konstancára is elkalauzolta őket, itt azonban a társaság lebukott. Szerencséjére a tengerparti "bevetésben" a 17 éves fiatalember nem vett részt, azonban miután megtudta, hogy társait a milícia letartóztatta, hamarjában beutaltatta magát a marosvásárhelyi elmegyógyászati klinikára. Az újság szerint itt kezdődött el a fiatal Verestóy szoros kapcsolata a Szekuritáté tisztjeivel, amely későbbi életét is meghatározta. Az újság azt is tudni véli, hogy a magyar szenátor azért nem igényli a magyar igazolványt, mert talán meg sem kapná, hiszen az igazolványok odaítélése előtt a magyar belügyminisztérium is belepillant saját adatbankjába... A bukaresti napilap szerint Verestóy számos vállalkozása összfonódott sógorával, Ferenczy Károllyal, akivel közösen aprópénzért vásároltak meg sok tízmilliárdot érő több székelyföldi állami vállalatot, illetve az udvarhelyi kábeltévés cégeket különféle zsarolásos módszerekkel. Verestóy Attila összesen 11 kereskedelmi társaság kisebbségi vagy többségi tulajdonosa, amelyek az újság szerint napjainkban (legalábbis a könyvelési mérlegek szerint) sok profitot nem hoznak, azonban RMDSZ-forrásokra hivatkozva az újság úgy tudja, a magyar szenátornak csillagászati jövedelmei vannak, amelyek nyilván nem jelennek meg a könyvelésben. Mivel Udvarhely polgármestere nem volt hajlandó belemenni Verestóy Attila törvénytelenségeibe, kegyvesztetté vált, és elindult ellene a hajtóvadászat, közéleti ellehetetlenítése. Az újság szerint Verestóy számos megkérdőjelezhető ügyletét a legmagasabb kormányszinteken támogatják, személyesen jó barátja, Octav Cozmanca közigazgatási miniszter. Az újság szerint az RMDSZ-be befolyó pénzek, különféle támogatások "főkurátora" is Verestóy Attila. A pénzek elköltését feszegető kérdésekre azonban a kérdésfeltevők rendszerint nem kapnak választ. /Górcső alatt a Verestóy család. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./
2002. április 13.
Székelyudvarhelyen tartották meg a IV. Agrofórumot, ahol kilenc megye képviselete, minisztériumi tisztségviselők, politikusok vettek részt. A fórumot Bodó Géza, az RMGE alelnöke nyitotta meg, majd dr. Verestóy Attila szenátor kifejtette, hogy a mezőgazdasági ágazat fejlesztésére ma nagyobb szükség van, mint bármikor, melyet országos szinten nem vesznek elég komolyan. A fórumon elhangzott, hogy a kormány a diszkriminatív, kizáró jellegű támogatásokkal durván elferdítheti a mezőgazdaságban a versenyhelyzetet. Több rendelet egyenesen diszkriminatív jellegű a kis- és középméretű magán- és családi gazdaságokra nézve. Verestóy szenátor kifogásolta, hogy Hargita és Kovászna megyét hátrányos besorolásban részesítették, mely kiigazításra szorul. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke a szenátorral együtt szorgalmazta az RMDSZ parlamenti képviseletével történő szakmai szintű összefogást és egy országos stratégia kidolgozását. Kelemen Attila, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának alelnöke egy törvénytárat állított össze az RMGE részére. Rémán Domokos mezőgazdasági, élelmezésügyi és erdőgazdálkodási minisztériumi igazgató a támogatási rendszerről tartott előadást. /Bágyi Bencze Jakab: Agrofórum Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./
2002. április 17.
Ápr. 13-án Székelyudvarhelyen zajlott az Románia Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ ötödik Agrofórum rendezvénye. 1998-ban Marosvásárhelyen, 1999-ben Besztercén, 2000-ben Nagykárolyban, tavaly pedig Aradon találkoztak a mezőgazdasági termelők. Az idei fórumon több mint 80 érdeklődő vett részt Erdély valamennyi megyéjéből. Számos érdekes információval szolgált Román Domokos, a Mezőgazdasági, Élelmezési és Erdőgazdálkodási Minisztérium igazgatója. Dr. Antal Attila és dr. Pürök László a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóságtól, Bagoly Tibor a Kovászna megyei igazgatóság részéről és Názmán Jenő a Maros megyei igazgatóság képviseletében az erdélyi gazdálkodás esélyeit elemezte, jelezve: átgondolt agrártámogatás nélkül a gazdáknak nincs talpon maradási esélyük. Bár a Románia Magyar Gazdák Egyesületét a kormány elismeri (az RMGE elődje, az EGE 1844-ben jött létre), mégsem hagyták jóvá, hogy az RMGE civil szervezetként, más román szervezetekhez hasonlóan, beleszólhasson a kormány támogatási elképzeléseibe. Sem Verestóy Attila, sem Kelemen Attila képviselő nem várta ki a vitafórum végét, pedig ennek teljes anyaga hűen tükrözte a romániai magyar gazdálkodók mai lelkiállapotát, azt a kilátástalanságot, amely a falu népét övezi. /Barazsuly Emil: Erdélyi magyar gazdák fóruma Az RMDSZ-honatyák a kormányhoz továbbítják a kéréseket. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./
2002. április 24.
Ápr. 22-én az SZDP és az RMDSZ tárgyalóküldöttségének megbeszéléséről Verestóy Attila szenátor- frakcióvezető számolt be. Lesz önálló magyar tannyelvű Bolyai Farkas Líceum, hangsúlyozta. Erre nem most, évközben kerül sor, de a jövő tanév kezdetétől kezdve mindenképpen. Verestóy szerint Ecaterina miniszter asszony csúfos vereséget szenvedett. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ és a kormánypárt egyezsége kiállja minden tekintetben a próbát. Az egyik bukaresti lap ápr. 23-i száma szerint a protokollum gyenge lábakon áll, az egyik a marosvásárhelyi, a másik viszont a székelyudvarhelyi lenne, azaz a Bolyai és a Cserehát. Igaz lenne az, hogy létezik egy titkos megállapodás az utóbbival kapcsolatosan? - kérdezte Gyarmath János főszerkesztő. A megállapodás nem titkos, felelte Verestóy. Ennek értelmében a csereháti intézménynek a jogi helyzetét mindenképpen tisztázni kell. Az intézményt a román törvények alapján, ugyanakkor eredeti rendeltetésének megfelelően kell működtetni. Ilyen értelemben a szakmai felügyeletet a megyei gyerekvédelmi hivatalnak kell ellátnia, annak a működési engedélyével kell rendelkeznie. A fogyatékos, és megjegyezném, hogy elsősorban a Hargita megyei, gyerekek beiskolázása, beutalása is ennek véleményezése alapján kell, hogy megtörténjen. Természetesen egy ilyen intézmény működtetésében karitatív tevékenységre is szükség van, és vállalkozhat arra bármelyik felekezet vagy kongregáció, de csakis a törvények betűjének és szellemében teljes betartásával. /(Gyarmath János): A próbára tett egyezmény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
2002. május 4.
Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője Toró T. Tibortól, a Reform Tömörülés elnökétől tudakolta, mit jelent az RT közleményében ez a megállapírás: "Nem először tapasztalunk romániai magyar politikusok részéről a közösség értékrendjétől elforduló vagy azzal ellentétes magatartást, nyilatkozatot, legyen szó akár a státustörvényről, a magyar igazolványról vagy éppen a magyarországi választási eredményekről. Ezt egyetlen felelős politikus sem engedheti meg magának". Toró emlékeztetett: a magyar igazolványról elég említeni Verestóy Attila szenátor vagy Székely Ervin képviselő magatartását. Gyarmath mentegette őket: tisztázták, árnyalták álláspontjukat, amelyhez egyébként joguk lenne egy demokratikus társadalomban. Toró ellenvetette: mennyire nyilakozhat magánszemélyként egy szenátor vagy képviselő, főleg akkor, ha az udvarhelyi szenátor ráadásul a széki szervezet elnöke is. Mit jelent az, hogy az RMDSZ csúcsvezetése eltávolodott a polgári értékrendtől?- kérdezett tovább a főszerkesztő. Ez arra vonatkozik, hogy a választás két fordulója között Markó Béla szövetségi elnök tett egy nyilatkozatot, amelyben gyakorlatilag elkötelezte a szervezetet a második forduló után végül is győztes baloldal mellett. Gyarmath vitatta, hogy ilyen megállapítás elhangzott. /(Gyarmath János): Két malomban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
