Románia május 25-től megszüntette a határátkelőkön a belépő gépkocsik kötelező fertőtlenítését, csak az állatokat és a növényi termékeket szállító teherautók számára marad kötelező a fertőtlenítés - jelentette be Adrian Nastase miniszterelnök. Octav Cozmanca közigazgatási miniszter arról beszélt, hogy "rendkívüli problémák" alakultak ki a határátkelőknél, a külügyminisztérium pedig "naponta kap táviratokat, elsősorban a szomszédos országokból, a határátkelőknél a fertőtlenítés miatt kialakult sorokkal kapcsolatban". /Megszűnt a kötelező határátkelői fertőtlenítés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
2001. május 29.
A kormánypárt két tagja - Adrian Paunescu és George Pruteanu - szinte hetente felszólal a szenátusban, hogy óvja a többségi nemzetet, a legtöbbször a magyaroktól. Legutóbb Paunescu elmesélte, hogy Szovátafürdő teljesen magyar kézre került /mintha nem lenne még most is nagyjából magyarok lakta város/, mert a szállodákért versengő román turisztikai cégeket "kiejtették" a liciten. Főleg egy Salinas nevezetű cég ellen mennydörgött Paunescu. A szenátor főleg a magyar vállalkozókban ellenséget lát. Párttársa, George Pruteanu ebben teljesen egyetértett. Azt nehezményezte, hogy Frunda György szenátortársa merészelte javasolni a gazdasági életben, a törvényszéken is az anyanyelv használatát. "A kisujjunkat adtuk és az egész kezünket követelik" - magyarázta nekihevülve. A magyar szenátoroknak barátilag kérni kellene őket, hogy lapozzanak bele az Európai Unió ajánlataiba. Idézni kellene Adrian Nastase miniszterelnököt, aki szeretné, ha bejönne a külföldi tőke. /Magyar Balázs: Nemzetféltők a mikrofonnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2001. május 31.
Nem kell éppen mindent privatizálni, mondta a miniszterelnök. A kormány nem hajlandó külföldi cégeknek átengedni mindent, ami jövedelmező - jelentette ki Adrian Nastase kormányfő a külképviseletek sajtóattaséival folytatott megbeszélésen, utalva arra, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb külföldi nyomás nehezedik a kabinetre néhány nyereséges vállalat, például a Petrom vagy az ALRO privatizációja érdekében. A kormány, programjának megfelelően, a Petrom alaptőkéjének tíz százalékát szándékozik privatizálni. A kormányfő kitért az adórendszer átalakítására is. Bejelentette, hogy a kis és közepes vállalatok profitadója a jövőben hetvenöt százalékkal csökken. A sikerek közül Nastase megemlítette, hogy az év első hónapjaiban több mint százezer új munkahelyet teremtettek Romániában, s ezzel a munkanélküliséget tíz százalék alá szorították. /A. H. : Nastase tiltakozik a külföldi nyomás ellen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./
2001. május 31.
Funar kolozsvári polgármester magyargyűlölete, kisebbségellenessége közismert. A románok megmosolyogják, de sokan titkon szorítnak neki, hadd mutassa meg a magyaroknak, ki itt az úr. Az állami hatalom képviselői Pilátusként mossák kezüket. A polgármester bármiféle törvénytelenséget követett is el, az ország nagyobb része rendőrséggel, bírósággal együtt felsorakozott mögéje. Egy évtizede Kolozsvár magyarsága ellen harcot folytatnak, szüntelenül támadva múltját, jelenét és jövőjét. Victor Ciorbeanak, Emil Constantinescunak, Ion Iliescunak vagy Adrian Nastasenak is egyformán szüksége volt erre a szélsőségesen nacionalistára. A polgármester bármit elkövethet Kolozsváron, bántódása nem eshet. Makkay József számára, amint írta, rejtély, hogy az RMDSZ az évek során miért nem lépett fel határozottabban akkor, amikor a polgármester súlyos magyarellenes kijelentésekre és tettekre ragadtatta el magát. Az is érthetetlen, miért nem tiltakozott annak idején a magyar külügy, amikor Funar meggyalázta Kolozsvár főkonzulátusát? Miért nem indított ellene az RMDSZ magyarellenes gyalázkodásért bűnügyi eljárást, akár Strasbourgig víve az ügyet? - Bill Clinton amerikai elnök nem is olyan régen Romániát a kisebbségi ügyek megoldásában európai példaképnek tekintette, véleményét pedig azóta sok nyugati politikus osztja. /Makkay József: Elveszett Kolozsvár? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./
2001. június 1.
Veszélybe került Románia csatlakozása az Európai Unióhoz, mert az ország nem tartja tiszteletben a felzárkózás politikai kritériumait - jelentették román hírforrások. A román sajtó nagy teret szentelt Emma Nicholson bárónő jelentésének, amelyet az Európai Parlament /EP/ Románia-felelőseként készített a testület külpolitikai bizottsága számára. A Financial Times kidomborította: az állami gondozásban levő gyermekek helyzete Romániában sérti az emberi jogokat, így tehát az ország nem tesz eleget a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges politikai követelményeknek. Adrian Nastase miniszterelnök cáfolta, hogy az EP külügyi bizottságának jelentése javasolná Románia EU-csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztését. Ghiorghi Prisacaru, a szenátus külpolitikai bizottságának elnöke azt mondta a Nine OClock című angol nyelvű román gazdasági napilapnak, hogy az "EU-nak nagyobb szüksége van Romániára, mint Romániának az EU-hoz való csatlakozásra". Ion Iliescu államfő elmondta: Nicholson személyes véleményének adott hangot, aminek nincs jelentősége. /Csökkennek Románia csatlakozási esélyei? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
2001. június 5.
Adrian Nastase kormányfő jún. 4-én a Mediafaxnak kijelentette, hogy azok a kormánypárti szenátorok, akik az amnesztiatörvény kezdeményezését felvetették, nem kérték ki a párt csúcsvezetőségének a kérdéssel kapcsolatos véleményét. A miniszterelnök hangsúlyozta: az ügyet kormányszinten nem tárgyalták meg, az igazságügyi minisztérium pedig nem nyújtott be semmilyen törvénytervezetet. Nastase hozzáfűzte azonban, hogy előbb-utóbb elemezni kell a múlttal való megbékélés módját, az 1989-es forradalomra, a bányászjárásokra és a különböző társadalmi megmozdulásokra utalva. - A kormányfő ugyanakkor helytelennek ítélte meg Mircea Chelaru hadtesttábornoknak, a román hadsereg volt vezérkari főnökének a magatartását, mivel hétvégén részt vett Antonescu marsall bukaresti szobrának a felavatásán. /Nastase helytelennek tartja Chelaru magatartását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./
2001. június 6.
A görögországi Szocialista Párt (PASOK) támogatja az RTDP és az RSZDP összeolvadása nyomán létrejövő új párt belépését a Szocialista Internacionáléba - jelentette ki Costas Skandalidis, a PASOK főtitkára Adrian Nastase kormányfővel folytatott megbeszélése után. A megbeszélésen Skandalidis tolmácsolta a görög államfő üzenetét is, aki hangsúlyozta, hogy Görögország és Románia fontos stabilitási tényezőt képviselnek a Balkánon. /Görögország támogatja Románia csatlakozási törekvéseit. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./
2001. június 6.
Adrian Nastase miniszterelnök kezdeményezésére pár napja négytagú kormányküldöttség látogatott Hargita megyébe. A Zsombori Vilmos megyei tanácselnökkel valamint Egyed Árpáddal, a Megyei Tanács titkárával folytatott megbeszéléseket követően a küldöttség megígérte: külön pénzalapokból utalnak összegeket a Hargita megyei utak javítására, valamint a Csíkszentdomokost és Balánbányát összekötő út megjavítására. A tárgyalások során szó esett a csereháti építmény sorsáról is. A kormány képviselői kijelentették: ha Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere továbbra sem teszi lehetővé a működési engedélyek kibocsátását, a kormány a peres utat választja. Hargita megyében nagy hiány tapasztalható a szakképzett pedagógusokat illetően mind az elemi, mind a középfokú oktatásban - hangzott el a megbeszélésen. A küldöttség tagjai ígéretet tettek: az oktatásügy gondoskodni fog szakképzett tanárok kihelyezéséről ebbe az övezetbe. /(Hátsekné Kovács Kinga): A kormány kitüntetett figyelemmel kezeli Hargita megyét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./
2001. június 13.
Az RTDP jún. 11-én mélységes aggodalmát fejezte ki a készülő magyar státustörvény elfogadásának következményei miatt. Országos vezetőségének állásfoglalása különösen aggasztónak tartja azt, hogy a hivatalos magyar személyiségek "jóvátételi aktus" jelleget tulajdonítanak a készülő törvénynek az 1920. június 4-én aláírt trianoni béke-megállapodásokkal szemben. A kormánypárt véleménye szerint ez az álláspont nem felel meg a nemzetközi jogi keretnek, az Európa Tanács és az Európai Unió előírásainak. A készülő törvény kettős mércét alkalmaz, és nem felel meg az európai elvárásoknak, amit az is mutat, hogy nem mindegyik Magyarországgal határos államban élő magyar közösségre terjed ki: a már EU-tagállam Ausztriára nem vonatkozik - hangsúlyozta az állásfoglalás. Az RTDP szerint "a törvény alapján Magyarország a szomszédos országokban toborzott egy-két millió főnyi munkással számol, ami gyökeresen módosítja a törvény meghirdetett célját: annak egyértelműen gazdasági-szociális dimenziót ad". Az RTDP végezetül valamennyi felelős európai erőhöz, különösképpen a magyar parlamenti pártokhoz fordult azzal a felhívással, hogy a térségben kialakult jó megértés és bizalom megőrzésének tudatában cselekedjenek, mivel a térség stabilitása és biztonsága alapvetően függ attól, hogy milyen módon kezelik a nemzeti kisebbségek problémáját. Az RTDP vezetőségének ülése után Adrian Nastase miniszterelnök, a párt elnöke rövid nyilatkozatában azt hangsúlyozta: új elemek jelentek meg a törvény valódi céljairól. Nastase az új elemekről szólva rámutatott: Ausztria az Európai Unió észrevételei nyomán került ki a törvény hatálya alól, ami bizonyítja, hogy a jogszabály nem felel meg az európai elvárásoknak. Orbán Viktor magyar miniszterelnök legutóbbi kijelentése pedig Magyarország munkaerő-szükségletéről egyértelművé tette, hogy a törvény nem a határon túli magyarok kulturális önazonosságát kívánja megőrizni, hanem gazdasági célokat követ. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a kormánypárt alaptalanul túlértékeli a szomszédos államokban élő magyarokról készülő magyarországi státustörvényt. Markó teljesen megalapozatlannak nevezte az RTDP állásfoglalásának azt a kitételét, amely szerint a készülő törvény "jóvátételi aktus" lenne a trianoni szerződéssel szemben. /"Hátsó szándékai" vannak a magyar kormánynak. RTDP-állásfoglalás státustörvény ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
2001. június 13.
A képviselőház jún. 12-i plenáris ülésén Garda Dezső képviselő politikai nyilatkozatban ítélte el Ion Iliescu államfőnek a földtörvénnyel kapcsolatos kijelentéseit. Az államfő úgy nyilatkozott, hogy csökkenteni kell a közbirtokosságnak visszaszolgáltatott területeket, amelyek szerinte nem tekinthetők magántulajdonnak. A kormánypárt szenátusi frakciójának elnöke, Ion Solcanu pedig arról beszélt, hogy egy még 1923-ból származó jogszabály szerint a közbirtokhoz tartozó erdőket és földeket még akkor állami tulajdonba helyezték, ezek tehát nem esnek a Lupu-törvény hatálya alá. Garda Dezső képviselő szerint diverzióról van szó, figyelembe véve, hogy az 1923-as "tulajdonmegfosztó elmélet" soha nem lépett érvénybe. Annak idején a román közbirtokosságok is tiltakozásukat fejezték ki a törvénytervezet ellen, amelynek következtében a jogszabályt nem sikerült elfogadtatni. Mindez elsősorban a romániai magyar kisebbség ellen irányul, de ugyanúgy sújtja a hegy- és dombvidéken élő románságot is - mondotta Garda Dezső. Adrian Nastase kormányfő tájékoztatása szerint a kormány még ezen a héten megtárgyalja a földtörvény módosításának tervezetét. Garda Dezső elmondta: az egyeztetések során a kormánypárt látszólag elfogadta az RMDSZ észrevételeit. A szövetség többek között azt javasolta, hogy magánerdőket tíz hektárig szolgáltassanak vissza a tulajdonosaiknak, a magán- és a közbirtokos erdőket pedig válasszák szét. Az utóbbi esetében pedig tíz hektárt szolgáltassanak vissza a közbirtokosoknak. /Papp Annamária: Újabb diverzió a Lupu-törvény körül. Garda képviselő elítéli Iliescu kijelentéseit. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
2001. június 14.
A román kormány két évvel ezelőtt, 1999. július 1-jén egyoldalúan megszegte az előzőleg Magyarországgal is aláírt CEFTA-egyezményt, és a szerződésben szavatolt vámmentesség ellenére a magyar sertés- és baromfihús importját 45 százalékos védővámmal korlátozta. Azóta a magyar fél több ízben is szakértői tárgyalásokat kezdeményezett a CEFTA-tagországok gyakorlatában addig ismeretlen nagyságú védővámok mérséklésére, azonban mindannyiszor csak ígéreteket kapott, hogy a román illetékesek foglalkoznak az üggyel. Legutóbb május végén a román-magyar szakértői tárgyalások azzal értek véget, hogy a román illetékesek a minisztériumközi egyeztetéseket követően végleges választ adnak a magyaroknak. Az egyeztetésről azóta sincs hír, közben jún. 13-án Adrian Nastase miniszterelnök védelmébe vette a román baromfiágazatot, azzal vádolva meg a külügyminisztériumot, hogy az ellenőrizetlen húsbehozatallal veszélyezteti a hazai állattenyésztést. /Tovább tart a magyar húsáruk bojkottja. Egyoldalúan megszegett CEFTA-szerződés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./
2001. június 15.
A Magyar Szocialista Párt küldöttsége, az RMDSZ meghívásának eleget téve kétnapos bukaresti látogatása során tárgyalásokat folytatott, elsősorban az Országgyűlésben megszavazott kedvezménytörvény kapcsán a szövetség vezetőségével, valamint a kormánypárt vezérkarával, akik meglehetős ellenszenvvel fogadták a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvényt. Nagy Sándor frakcióvezető kifejtette: az MSZP támogatja a törvény egészét és alapgondolatát, bizonyos részletkérdésekben azonban különböző nézeteket ütköztetett a kormánypárt és az MSZP. A romániai magyarok helyzetére vonatkozóan az MSZP az úgynevezett igazolványok kiállítására legilletékesebb szervezetnek az RMDSZ-t tartja, s igen fontosnak vélik a szabad identitásvállalás tiszteletben tartását, az adatvédelmet, illetve az adómentességet. Nagy Sándor eltúlzottnak minősítette Adrian Nastase román kormányfő nyilatkozatát, hiszen a törvény azzal, hogy a romániai magyarok számára bizonyos kedvezményeket biztosít, nem érinti negatívan az ország román lakosságát. Tabajdi Csaba képviselő azt hangsúlyozta: Magyarország nem mondhat le arról az eszközről, hogy befolyást gyakoroljon a román kormánypártra az romániai magyarság érdekében. Tartalmilag nincs igazuk, formailag igazuk van - nyilatkozta Tabajdi - ugyanis az Orbán-kormány elmulasztott időben és megfelelő módón konzultáli az érintett országokkal. /(Szász Attila): A kedvezménytörvényről Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./ A Magyar Szocialista Párt azt szeretné, ha az RTDP-vel tervezett együttműködési megállapodásba bekerülne az, hogy a román kormánypárt elfogadja a határon túli magyarokról szóló státustörvényt - jelentette ki Nagy Sándor, az MSZP alelnöke. Nagy Sándor jún. 14-én találkozott Viorel Hrebenciuckal, az RTDP egyik alelnökével, a kormánypárt képviselőházi csoportjának vezetőjével. Nagy Sándor a találkozón kifejtette, hogy az MSZP megütközéssel fogadta az RTDP állásfoglalását, amelyben a román kormánypárt vezetése élesen támadta a státustörvényt. Nagy Sándor javasolta, hogy a készülő megállapodás szövegét egészítsék azzal: az RTDP megértéssel fogadja a státustörvényt, és mivel az az alapszerződés szellemével összhangban áll, megvalósulását támogatja. /Hangulatváltást szorgalmaz Nagy Sándor. Hrebenciuckal tárgyalt az MSZP küldöttsége. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./ Szabédi-napok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./
2001. június 16.
A román kormány képviselőinek eddigi optimista nyilatkozatai ellenére rendkívül kemény viták folynak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségével zajló tárgyalásokon. Komoly ellentétek vannak az idei román költségvetési hiány, a bérpolitika, a kis- és középvállalatoknak, illetve a külföldi közvetlen beruházóknak szánt kedvezmények kérdésében. Az ellentéteket közvetve elismerte jún.15-n Adrian Nastase miniszterelnök is, aki kijelentette: a külföldi befektetőknek szánt kedvezményeket akkor is megpróbálja elfogadtatni a törvényhozással a kormány, ha ennek a lépésnek szükségességét "az IMF egyes képviselői" nem értik meg. /Komoly ellentétek az IMF-el. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./
2001. június 18.
Jún. 16-án Bukarestben Szociáldemokrata Párt (SZDP) néven egyesült a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) és a vele eddig koalíciós partneri viszonyban álló Romániai Szociáldemokrata Párt. Az SZDP alakuló kongresszusán az új párt megalakulásáról egyhangú szavazattal döntöttek a küldöttek. Az új párt szimbóluma a Szocialista Internacionálé jelképe, a rózsát tartó kéz lesz. A kongresszus a kormánypárt eddigi vezetőjét, Adrian Nastase kormányfőt választotta az SZDP elnökévé. Nastase reményét fejezte ki, hogy az SZDP-hez csatlakozni fog a többi szociáldemokrata elveket követő román párt, mozgalom is. A pártelnök-kormányfő a kormányzás legfontosabb feladatai között a gazdasági és a társadalmi egyensúly helyreállítását, a hitelesség visszaszerzését nevezte meg. Ion Iliescu államfő az alakuló kongresszushoz intézett üzenetében az SZDP megszületését a román pluralista pártrendszer nagykorúsodásaként értékelte. - A jelenlegi kormánypárt kezdettől azt a célt tűzte ki, hogy bejusson a szociáldemokrata internacionáléba, ám a szocialista nevet eddig azért nem vehette fel, mert azt már korábban viselte a történelmi szociáldemokratáknak az 1989-es fordulat után újra működő formációja. A 40 tagú központi végrehajtó iroda tagjai között van Adrian Severin, egykori külügyminiszter és Cristian Dumitrescu, a román szenátus volt alelnöke, akik DP (PD) soraiból váltak ki. A testület tagja lett a Nagy-Románia Pártból nemrég kivált Dorin Lazar Maior is. Tagja a végrehajtó irodának Tudor Mohora is, aki a Verdet-féle Szocialista Munkapártból kivált és később az RTDP-be beolvadt Szocialista Pártnak volt az elnöke. Román elemzők felfigyeltek Adrian Paunescu költő és Adrian Casuneanu volt Kovászna megyei prefektus jelenlétére is az iroda tagjai között. /Ezentúl szociáldemokrata a kormánypárt. Adrian Nastase az új elnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./
2001. június 20.
Jún. 19-én Kolozsvárra érkezett Adrian Nastase miniszterelnök, a repülőtér belföldi és külföldi termináljának ünnepélyes átadására. A kormányfőt elkísérte Ioan Rus belügy-, Ioan Mircea Pascu honvédelmi, Vasile Dancu tájékoztatási miniszter is. A repülőtér új épületszárnyainak felavatását követően Nastase a Műegyetemre látogatott. Gheorghe Lazea, a Műegyetem rektora arról számolt be, hogy a felsőoktatási intézmény keretén belül 10 ezer diák tanul, a különböző PHARE-projektek révén pedig mintegy 4 millió dollár támogatást nyertek. - Inkább szolidaritásról és együttműködésről tennénk tanúbizonyságot ahelyett, hogy lövészárkokat ásnánk és egymás ellen harcolnánk - utalt Gheorghe Funar polgármester nyilatkozataira a kormányfő. Nastase sajtóértekezletén ismertette Kolozsvár gyenge gazdasági mutatóira vonatkozó adatokat. - Gheorghe Funar polgármesternek le kell vonnia a következtetéseket. Egy gerillaövezetben senki nem fektet be. Amennyiben a polgármester ezt nem érti meg, akkor a megye és Kolozsvár lakói is szenvedni fognak. A kormányfő meggyőződése, hogy a polgármester végül is alkalmazni fogja a törvényt. Az ország mintegy háromezer polgármesteréből ő az egyetlen elöljáró, aki nem értette meg a jogszabály előírásait. Nastase a sátustörvényről kifejtette: a kormány nem akadályozhatja meg, nem befolyásolhatja a magyar törvények elfogadását és alkalmazását Magyarországon. A státustörvény nem vonatkozik Ausztriára, amely az Európai Unió állama, holott ott is élnek magyarok. Ez azt igazolja, hogy a jogszabály nem egyeztethető össze az európai szellemmel. Ahogy a törvény nem vonatkozik az ausztriai magyarokra, mi is azt mondhatjuk, hogy a romániai magyarokra nem alkalmazandó. Egyetlen Budapesten elfogadott törvény sem alkalmazható Románia területén. Ez az alapszerződésre természetesen nem vonatkozik - mondta. "A törvény jellege diszkriminatív és ellentmond az idevágó nemzetközi dokumentumoknak. A román fél maximális hajlandóságot mutatott arra, hogy megfelelő szöveg szülessen meg. Elejétől kifejtette: nem kíván egyezkedni a törvény előírásait illetően, hisz ez magyar belső jogszabály, de azt szeretné, ha észrevételeit figyelembe veszik annak érdekében, hogy a kétoldalú egyeztetések ne csupán formálisak legyenek." /Kiss Olivér: Román kormánynyilatkozat a státustörvény ellen. Kolozsvárra látogatott a miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./
2001. június 22.
Annak ellenére, hogy a jún. 21-i román sajtó első számú témájának a magyar státustörvény bizonyult - a tucatnyi országos terjesztésű román napilap összesen 63 tudósítást, kommentárt, jegyzetet közölt e témáról -, észrevehető hangsúlyváltás történt. Adrian Nastase miniszterelnök legújabb nyilatkozatában leszögezte, hogy a román kormány nem tesz azonnali lépéseket, válaszul az inkriminált törvényre, lehetőséget adva a magyar kormánynak, hogy azt a saját szuverén térségére tegye át. "Bukarest nem kíván túl ideges lenni" - fogalmazott, s hasonló állásponton volt Mircea Geoana külügyminiszter is: Románia a törvény hatályba lépésének időpontjáig - 2002. január elsejéig - készen áll a tárgyalások és konzultációk folytatására, annál is inkább, mivel a törvényhez szükséges végrehajtási utasításokban van még mód a kényes pontok helyrehozatalára. /Bukaresti visszalépések státustörvény-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
2001. június 22.
A román kormány nem tesz azonnali lépéseket válaszul a magyar státustörvényre, Bukarest lehetőséget akar adni a magyar kormánynak arra, hogy a törvényt saját szuverén térségére méretezze át - jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. Mircea Geoana külügyminisztert idézte, aki kifejtette, hogy Románia a törvény hatályba lépésének időpontjáig - 2002. január 1-jéig - készen áll a tárgyalások és a konzultációk folytatására. /Bukarest nem kíván "túlságosan ideges" lenni Magyarország méretezze át saját térségére a státustörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
2001. június 23.
Adrian Nastase miniszterelnök jún. 21-én kijelentette, hogy Románia - az 1996-ban kötött alapszerződésen kívül - kész felbontani az összes kétoldalú megállapodását Magyarországgal a státustörvény miatt. Románia nem gyarmati terület, ahonnan Magyarország munkaerőt biztosíthat magának. Románia társulási szerződést írt alá az Európai Unióval. Léteznek a diszkriminációt tiltó szabályok, amelyeket Románia és Magyarország kapcsolataiban is alkalmazni kell. A kormányfő emellett egy sor intézkedést helyezett kilátásba: a szövetségek és alapítványok alapszabályzatának felülvizsgálatától kezdve adó- és vámintézkedéseken át a foglalkoztatási és társadalombiztosítási viszonyokat érintő kérdésekig. A pénzügyi intézkedések között konkrétan azt említette, hogy a Romániában folyósított munkanélküli segélyek és nyugdíjak mellett a személyi jövedelemadó rendszerében figyelembe fogják venni a határokon túlról kapott támogatást. /Retorzióval fenyeget Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
2001. június 23.
Mivel Gheorghe Funar többszöri beidézés ellenére sem jelent meg a kihallgatáson, a rendőrség előállítási parancsot bocsátott ki. A továbbra is tiltakozó-fenyegetőző polgármestert jún. 22-én négy, az erőszaktól sem visszariadó rohamrendőr kísérte be. A városházi alkalmazottak összecsaptak a rendfenntartókkal. - Rendőrök jöttek értem, hogy bekísérjenek. Én nem vagyok bűnöző, nem követtem el semmilyen gonosztettet, mégis le akarnak tartóztatni. Sajnálatos, hogy Kolozsvár megválasztott polgármesterével szemben így viselkednek a belügy emberei - hangoztatta Funar a rögtönzött sajtóértekezleten. Funart gépkocsiba tuszkolták, és elvitték azt a "hívét" is, aki durván meglökdöste és szidalmazta a rendőrparancsnokot. Puscas ezredes a következőket nyilatkozta a sajtónak: Gheorghe Funar polgármestert ki fogjuk hallgatni azoknak a dossziéknak az ügyében, amelyeket a sajtó és a közvélemény már ismer. Azért folyamodtunk erőszakhoz, mert számtalanszor küldtünk neki idézést, de nem tett ezeknek eleget. Az utcán trikolóros zászlóval a kezében megjelent Popa Eugen NRP-s városi tanácsos, több nagy-romániás társaságában. Egyikük, bizonyos Cheregi Ioan tartalékos ezredes, közelről szidalmazni kezdte a rendőrparancsnokot, amiért "bekísértette Kolozsvár legjobb emberét". Erre letartóztatták az ezredest. A rendőrség épülete előtt eközben gyülekeztek a Nagy-Románia Párt hívei, akik kiabálva kérték a város polgármesterének szabadon engedését. Funar a rendőrségről távozva rögtönzött sajtótájékoztatón kijelentette: nem érti, hogyan engedte meg magának a rendőrség, hogy úgy bánjon a város polgármesterével, mint egy közönséges bűnözővel. Parancsnokukkal az élen ezért nagy árat fognak fizetni. Véleménye szerint az egész felhajtásért az RMDSZ és a Demokrata Párt tehető felelőssé, annál is inkább, mivel az ügyészt, aki a parancsot kiállította, Szőcs Sándornak hívják. - Meggyőződésem, hogy az ügynek politikai háttere van - jelentette ki a polgármester. - Csak a kolozsváriaknak okoz gondot a polgármester azzal, hogy cirkuszt rendez a városban - jelentette ki a sajtónak Adrian Nastase kormányfő. /Ördög I. Béla-Nánó Csaba: Rendőrök kísérték be Funart a kihallgatásra. Erőszakos jelenetek a polgármesteri hivatalban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
2001. június 26.
Adrian Nastase miniszterelnök jún. 25-én kijelentette, hogy a magyar státustörvényt addig fel kell függeszteni, amíg Magyarország be nem fejezi a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Elmondta: a kormány már megtett minden szükséges lépést annak érdekében, hogy a törvény alkalmazását román területen megakadályozzák. A kormányfő, aki egyben a Szociáldemokrata Párt elnöke is, leszögezte, hogy pártja egyetért a Demokrata Párt (PD) kezdeményezésével. Traian Basescu, a PD elnöke a hét végén arra szólította fel a román politikai pártokat, hogy egységes állásponttal lépjenek fel a magyar státustörvénnyel szemben. Corneliu Ciontu, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt első alelnöke jún. 25-én bejelentette, hogy pártja már törvényjavaslatot terjesztett elő a képviselőházban arról, miként lehet a magyar státustörvény hatásait megakadályozni Románia területén. Andrei Marga, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke szerint a státustörvény negatívan befolyásolhatja a románok és a magyarok közt a viszonyt, amely az elmúlt években oly jelentősen javult. Vasile Lupu parasztpárti alelnök kijelentette: Romániának nincs erkölcsi alapja tiltakozni a státustörvény ellen, mivel szép számmal vannak hasonló jogszabályok szerte a világon, lásd Németország, Izrael, vagy akár Nagy-Britannia példáját. /Fokozódik a státustörvény elleni tiltakozás Fokozódik a státustörvény elleni tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
2001. június 28.
Adrian Nastase kormányfő bejelentette: egyetért azzal, hogy a román-magyar alapszerződés nyomán létrejött román-magyar kormányközi vegyes bizottság Budapesten üljön össze a státustörvénnyel kapcsolatos konzultációra. Egy nappal korábban Németh Zsolt, magyar külügyi államtitkára Budapesten kijelentette: a magyar konzultációs készség kinyilvánítása érdekében a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság magyar társelnöke, Szabó Tibor államtitkár román partneréhez fordult a bizottság összehívása érdekében. Nastase Markó Bélával, az RMDSZ elnökével sorra került jún. 27-i találkozó után nyilatkozott. Elmondta: ismertette a román kormány álláspontját az RMDSZ elnökével. A miniszterelnök szerint egy adott ország területén élő nemzeti kisebbség problémáival az adott ország foglalkozik. Markó Béla úgy nyilatkozott: nem annyira a törvény tartalmáról, hanem a törvény körül kialakult helyzetről beszéltek. Markó Nastasénak is elmondta, hogy rendkívüli módon eltúlozták ennek a jelentőségét, és kérte, hogy keressék a két ország közötti párbeszéd módját. /Összehívják a román-magyar vegyes bizottságot. Markó-Nastase találkozó a státustörvény ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2001. június 28.
A 2000/1-es földtörvényt módosító sürgősségi kormányhatározat-tervezet szerint az erdőt visszaigénylő közösségi szervezetek (közbirtokosságok) tagonként 25 hektáros felső határig kaphatnak vissza területeket, nyilatkozta Marian Ianculescu szociáldemokrata képviselő. Az elfogadás előtt álló kormányhatározat azt is kimondja, hogy erdők esetében nem veszik figyelembe a tanúvallomást: a bizonyítási eljárás kizárólag írásos bizonyítékok (telekkönyvi kivonat stb.) alapján történhet. További megszorítás, hogy erdészeti kutatóintézetek vagy rezervátumok területe nem igényelhető vissza: ilyen esetben lehetőség szerint a megye más területén mérnek ki erdőterületeket, vagy pénzbeni kártérítést kapnak a volt tulajdonosok. Markó Béla Adrian Nastase miniszterelnökkel folytatott jún. 27-i megbeszélése után úgy nyilatkozott: az RMDSZ számára megnyugtatóan rendeződik a földtörvény helyzete, a kormánypárt ugyanis elfogadta az RMDSZ javaslatait a közbirtokossági erdők visszajuttatása ügyében. Ezzel szemben a liberálisok tegnap bejelentették: még ezen a héten törvénytervezetet nyújtanak be a szenátusban, amely az egyházak teljes erdőtulajdonának visszaállítását szorgalmazza, a többi igénylő esetében pedig a felső határt 30 hektárban határozza meg. /Visszaadják a közbirtokossági erdőket. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2001. július 2.
Jún. 29-én a Szocialista Internacionálé lisszaboni tanácsülésén kétoldalú megbeszélést tartott Adrian Nastase miniszterelnök, a nemrég alakult Szociáldemokrata Párt első embere és Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke. Egyetértettek abban, hogy a státustörvény okozta feszültség kétoldalú magas szintű találkozó segítségével, valamint a kisebbségi vegyes bizottság keretein belül feloldható. Kovács László elmondta, hogy az MSZP megszavazta a határokon túli magyarokról szóló törvényt, egyetért támogatásunk szükségességével. Kovács sajnálatosnak minősítette, hogy a törvénnyel kapcsolatban Magyarországon és egyes szomszédainál nézeteltérés alakult ki, és a vita nemzetközi méreteket öltött. Nastase hangsúlyozta, hogy Bukarest is érdekelt a kétoldalú kapcsolatok erősítésében, majd röviden érintette a törvénnyel kapcsolatos román kifogásokat. A miniszterelnök egyetértett azzal, hogy a vitát kétoldalú keretek között kell rendezni. Kovács szerint a törvény elfogadásának megfelelő nemzetközi előkészítésével, magas szintű és érdemi véleménycserékkel elkerülhető lett volna Magyarország nemzetközi megítélésének károsodása. - A találkozón Adrian Nastase megköszönte az MSZP támogatását új pártja nemzetközi elfogadtatásához, és további segítségét kérte ahhoz, hogy a Szociáldemokrata Párt mielőbb az SZI teljes jogú tagja legyen. /A státusvitát kétoldalú keretek között kell rendezni Nastase-Kovács megbeszélés Lisszabonban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./
2001. július 2.
Sajtóértekezleten ismertette tapasztalatait a Szocialista Internacionálé vezetőtestületi ülésén részt vevő Adrian Nastase, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Nastase tájékoztatásából kiderül, Kovács Lászlóval, az MSZP elnökével folytatott megbeszélésén eltérően ítélték meg a státustörvény hatását: míg Kovács szerint kedvezményekről van szó, Nastase azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségek jogainak védelme arra az országra tartozik, amelyben azok élnek, tehát a státustörvény megszegi a nemzetközileg elfogadott normákat és értékeket. Mindazonáltal a román vezető rendkívül barátinak nevezte a beszélgetést Kováccsal. - Lisszabonban a Demokrata Párt külön felhívással szándékozott a Szocialista Internacionáléhoz fordulni a magyar státustörvény ügyében. Nastase elmondta, hogy a román demokraták velük, vagyis a szociáldemokratákkal erről nem konzultáltak, ezzel szemben felhívásuk nem tesz egyebet, mint megismétli a PSD korábbi nyilatkozatában foglaltakat. A két párt viszálya tehát "nemzetközi terepen" is tovább tart; mint ismeretes, a PD rendes tagja az Internacionálénak, míg a PSD éppen Lisszabonban, egy nappal korábban nagy sikerként elérte az állandó meghívotti státust, s minden esélye megvan rá, hogy a jövő évben megrendezendő kongresszuson rendes taggá választják. /Á. H.: Állandó meghívotti státust kapott Nastase pártja. A PD külön folyamodik a státustörvény ellen. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./
2001. július 5.
Adrian Nastase miniszterelnök júl. 4-én Németországban Gerhard Schröder kancellárral tárgyalt. A kancellár lehűtötte Románia reményeit a gyors EU-belépésre, további átfogó gazdasági erőfeszítésekre szólította fel a balkáni ország miniszterelnökét. Schröder szerint ha a román állam valóban biztonságosabbá teszi határait, Románia az év végéig lekerülhet a vízumköteles országok feketelistájáról. Nastase találkozott a német nagybefektetőkkel is, akikkel összesen egymilliárd márkás szerződést írt alá a vasúti szállítás, az energetikai-, hőenergiafejlesztés és gázipar területén. /Adrian Nastase Németországban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./
2001. július 5.
Július első napjaiban Adrian Nastase miniszterelnök Portugáliában részt vett a Szocialista Internacionálé 50. évfordulóján. A portugál Publico nevű lapnak adott interjújában a Magyarország parlamentje által elfogadott státustörvényről nyilatkozva kifejtette, hogy ennek meghozásával Magyarország a Romániában élő magyarok védelmét, támogatását vállalta fel, holott ez ellenkezik az Európai Unió által szabályozott törvényekkel, hiszen a nemzeti kisebbségekért az az ország felelős, amelyikben élnek. A lap riporterének arra a felvetésére, hogy a magyarok anyaországa három hónapos munkavállalási engedély kibocsátását, az orvosi ellátás biztosítását szögezi le ebben a törvényben, Adrian Nastase azt válaszolta, hogy ezt Románia állampolgárainak etnikai megkülönböztetése nélkül kellene megtegye. "Szerintünk ez a törvény nemzetiségi megkülönböztetésen alapul, és a 19. századot idézi." A román miniszterelnök furcsállta, hogy azok az államok, amelyek annak idején részt vettek Prága lerohanásában, már NATO-tagok, míg Románia nem. Nastase szerint a Balkánon Románia a legnagyobb és legstabilabb ország. Arra a kérdésre, hogy hogyan vélekedik Milosevicsről, akit nemzetközi törvényszék elé állítottak mint háborús bűnöst, azt válaszolta, hogy a politika Milosevicset feláldozta, bár ő volt az, aki öntörvényűen meghatározta Jugoszlávia és az európai hatalmak valamint az amerikaiak közti tárgyalások kimenetelét. "De ez a jugoszláviai politikai pártok ügye: én erről nem mondhatok határozott véleményt, nem kommentálhatom" - hangzik Nastase ez ügyben tett óvatos nyilatkozata, aki reméli, hogy nemsokára Románia NATO-tagállam lesz. /B. B. J.: Nastase szerint a volt jugoszláv elnök áldozat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 5./
2001. július 6.
Mircea Geoana román külügyminiszter levelet küldött Martonyi János magyar külügyminiszternek, hangsúlyozva: Románia őszinte vitát kíván folytatni a magyar státustörvény alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről az 1996-ban aláírt román-magyar alapszerződésnek megfelelően, az alapszerződés értelmében létrehozott kormányközi vegyes bizottság keretében. - A kormányközi vegyes bizottság román társelnökét a kormány struktúrájának átszervezése nyomán nem erősítették meg e tisztében, a tájékoztatási minisztérium bejelentette: a társelnök kinevezése a jövő hétre várható. - Mircea Geoana levelére reagálva a magyar külügyi szóvivő elmondta, hogy a kinyilvánított magyar szándék eddig is az érdemi párbeszéd fontosságát húzta alá. Mircea Geoana válaszlevele közelebb hozza az érdemi megbeszélés konkrét időpontját. - Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke szerint a magyar kormány gondoskodása a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekről ""legitim és dicséretes dolog", és a kormánynak minden joga megvan ahhoz, hogy támogassa a három milliónyi külföldön élő magyarságot. Az Európai Parlament legnagyobb pártcsoportjának, elnöke Brüsszelben kiadott nyilatkozatában túlreagálásnak nevezte a román szocialista kormány tiltakozásait a törvény miatt, főleg ahogy Adrian Nastase miniszterelnök a kétoldalú megállapodások felmondásával fenyegetőzött az Európa Tanács előtt. "Ez meglehetősen aggasztó egy olyan kormány részéről, amely egyértelműen önkényuralmi hajlamokat mutat. Senki sem maradhat közömbös ama sok magyar iránt, aki 1919 vagyis a trianoni szerződés után egyszerre egy másik országban találta magát. Azok jártak a legrosszabbul, akik Romániában voltak és következésképp ez a törvény különösen rájuk vonatkozik." Martens hozzátette, hogy tíz évvel Ceausescu bukása, meg sok szép beszéd után még egy magyar nyelvű egyetem sincs Romániában. /A státustörvényről - szelídebb hangfekvésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./ Salzburgban a nemrég lezajlott Világgazdasági Fórum alkalmából külön megbeszélést tartott Iliescu államfő osztrák kollégájával. Iliescu kijelentette, hogy Thomas Klestil hozzá hasonlóan vélekedik a státustörvényről. Emlékezetes, hogy a román államfő ismételten demokráciaellenesnek és diszkriminatívnak minősítette a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt. A Magyar Távirati Iroda felkérésére a bécsi elnöki hivatal sajtóosztályának vezetője júl. 5-én nyilatkozott az ügyről. Hans Magenschwab kijelentette, hogy Thomas Klestil nem osztja a státustörvénnyel kapcsolatos román álláspontot, és nem is mondott olyasmit a kétoldalú találkozón, amit így lehetne értelmezni. /M. Zs.: Nyugaton nem bírálják a státustörvényt. Bécs cáfolja Iliescu szavait. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 6./
2001. július 6.
Adrian Nastase kormányfő arra kérte Günther Verheugent, az Európa Unió bővítéséért felelős biztosát, hogy támogassa a román kormánynak azt a javaslatát, hogy mindaddig ne léptessék életbe a státustörvényt, amíg Magyarország nem fejezi be a csatlakozási tárgyalásokat az Európa Unióval. Az európai biztoshoz intézett levelében Nastase kifejtette: a román fél által ajánlott kompromisszumos megoldás összhangban van a koppenhágai csúcsértekezleten hozott döntésekkel, ennek értelmében Magyarországnak az európai normákhoz kell igazítania törvényhozását. /Kompromisszumot ajánl Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
2001. július 7.
A júl. 6-i telekonferencián Adrian Nastase miniszterelnök beszámolt egyiptomi és németországi látogatásáról. Szerinte a jövő év első felétől a román állampolgároknak sem kell schengeni vízum európai utazásaikhoz. Németországban Kovács Lászlóval, az MSZP elnökével is tárgyalt a román-magyar kapcsolatokról. (Daczó Dénes): Útjairól számolt be Nastase kormányfő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./ Nastase bejelentette: jelen pillanatban Kolozsvár az egyetlen romániai település, amelynek nincs költségvetése. Octav Cozmanca közigazgatási miniszter kijelentette. A jövő héten a tanácsnak el kell fogadnia a város költségvetését függetlenül attól, hogy mit akar Funar polgármester. A kormányfő adatai szerint az év első öt hónapjában nőtt az ipari termelés (11 százalékkal az előző év ugyanazon időszakához viszonyítva), csökkent a munkanélküliség (jelenleg 9,3 százalék a tavalyi 11 százalékhoz képest). /Kiss Olivér: Cozmanca ultimátuma: Jövő hétre legyen költségvetés! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./
2001. július 7.
Adrian Nastase román miniszterelnök szerint Romániának felértékelődött a szerepe a délkelet-európai térségben, miután a Visegrádi Csoport államai már természetes gazdasági és politikai kerékvágásban haladnak, geostratégiai szempontból pedig kevésbé fontosak. A román Mediafax hírügynökség jelentése szerint erről a hivatalos németországi látogatáson tartózkodó román kormányfő német bankárokkal és üzletemberekkel tartott találkozóján beszélt. Nastase szerint Jugoszlávia szétesése után Románia maradt a régió legerősebb és legfontosabb országa. Gerhard Schröder német kancellár elismerően szólt Románia eddig elért eredményeiről, de arra hívta fel Adrian Nastase figyelmét, hogy az országnak még hosszú utat kell megtennie az Európai Unióig, Románia NATO-tagságának lehetséges időpontjáról pedig nem kívánt nyilatkozni. Adrian Nastase mindenesetre a német vezetőkkel folytatott tárgyalások után közölte: Bukarest most már azt a célt fogalmazta meg, hogy az ország egy évvel korábban, 2006-ban felvételt nyerjen az Európai Unióba, ne pedig 2007-ben, mint ahogy az eddigi elképzelésekben szerepelt. /Felértékelődött Románia szerepe? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
