A Szegedi Nemzeti Színház Liliomfi című előadása zárta a Csiky Gergely Állami Magyar Színház által múlt héten szervezett temesvári színházi minifesztivált, amelyen a két szomszédos országból három (magyar) társulatot látott vendégül. A Pogánytánc az újvidékiek előadásában, illetve a Záróra a szabadkai társulat tagjainak alakításában sikeres volt. A Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió színházait felsorakoztató fesztiválnak egyébként lesz folytatása – ígérte Szász Enikő, a Csiky Gergely Színház igazgatója. /(pataky): Színházi minifesztivál – folytatása következik. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./
2007. március 10.
Csíky Csaba zeneszerző és orgonaművész másfél évtizedes gyűjtőmunka eredményeként doktori disszertációja kibővített és újraszerkesztett, kétnyelvű változatát adta közre: KOLONICS (Orgonaépítészet a 19. századi Erdélyben – Orga in secolul al XIX-lea in Transilvania). A kötet az egykori kézdivásárhelyi orgonaépítő, Kolonics István munkásságát foglalja össze, felvonultatva a korabeli Erdély szász és magyar orgonaépítészetének színe-virágát. /Könyv a hangszerek királynőjéről. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 10./
2007. március 15.
Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport nemrég jelentette meg a két legutóbbi, azaz a 2004–2005-ös és a 2005–2006-os tanéveket átfogó évkönyvét a városi tanács és a szülői bizottság anyagi támogatásával. A kiadványban hiányzó, sőt néha zavaró képaláírások, ismétlődő képek fehér-feketén és színesen, megmagyarázhatatlanul szereplő román nyelvű szövegek is találhatók, ennek ellenére a mintegy 650 diák (valójában 719, azonban több testvér esetében csak a legnagyobb kapott belőle), valamint a közel 100 pedagógus, kisegítő személyzet, akik valamennyien kaptak egy-egy példányt, örömmel forgatják azt. /(Kiss): Csikys évkönyv. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./
2007. március 24.
15. kötetét jelentette meg minap a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem könyvkiadója. A dr. Béres András főszerkesztésével működő kiadó első kötete 2003-ban látott napvilágot, azóta évente több-kevesebb új mű, doktori disszertáció jelenik meg. Színházművészeti, színházelméleti, drámatörténeti, irodalmi, zeneelméleti és egyéb kiadványok. Ezek mellett az egyetem tudományos ülésszakainak anyagát is rendszeresen közzé teszik könyv alakban, és kiadják a Symbolon című folyóiratot is. A legfrissebb kiadvány Csíky Csaba Kolonics című könyve, alcíme: Orgonaépítészet a 19. sz. Erdélyben. A könyv jóval túllép egy hangszerépítő munkájának keretein. Átfogó képet ad a hangszer karrierjéről, a vallási szertartáshoz kapcsolódó szerepéről. A könyvből kitűnik, hogy az európai orgonaépítészet egyik bölcsője Erdélyben volt. /Csíky Boldizsár: Színházi könyvek sorozatban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./
2007. április 11.
Április 7-én Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásának étkezdéjében tartotta meg az RMDSZ Arad megyei szervezete a hagyományos magányosok húsvétját. Az idei rendezvényen soha nem tapasztalt nagy számban vettek részt a magányosok. A megjelenteket Király András parlamenti képviselő, megyei elnök köszöntötte, aki a magányosok közösségbe vonását, a velük való törődést a szövetség kiemelkedő célkitűzésének minősítette, majd a közelmúltban bejegyzett, a szociális gondok enyhítésére létrehozott Katalin-Ecaterina Egyesület célkitűzéseiről beszélt. /Együtt szebb, meghittebb. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./
2007. április 24.
A Bánsági Magyar Napok idei rendezvénysorozata április 25-én kezdődik és május 13-ig tart. A Temesvári Magyar Nőszövetség által immár 12. alkalommal rendezett szórakoztató és hagyományőrző rendezvénysorozat Temesvártól Aradig, Ópusztaszertől Igazfalváig kínál programokat. A Bánsági Magyar Napok idei főrendezvényének az István a király! című rockopera május 4-i bemutatója ígérkezik a Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásában. /Holnap kezdődnek a Bánsági Magyar Napok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 24./
2007. április 27.
A testvértelepülési látogatáson lévő szegedi képviselőtestület tagjai a hivatalos programon kívül “magyar–magyar” találkozóra is szakítottak időt Temesváron. Botka László szegedi polgármester a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban folytatott beszélgetést az intézmény igazgatójával, Szász Enikővel, majd a Kós Károly Közösségi Központban a szegedi küldöttség néhány tagja a temesvári magyar közélet, a vállalkozói és civil szféra, a tanügy egyes képviselőivel találkozott. A vendégeket – Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök tájékoztatta a bánsági szórványmagyarság elmúlt másfél évtizedbeli demográfiai alakulásáról, problémáiról és megvalósításairól is. A felsorolásból, sajnos, jobbára csak negatívumokat lehet kiemelni: a magyarság számának csökkenése, a beolvadás, az elvándorlás, a magyar oktatás nehézségei, amelyeket nem ellensúlyoz az, hogy az RMDSZ-nek sikerült fontos közintézmények élére jelentős posztokba juttatnia jelöltjeit. /P. L. Zs. : Magyar–magyar találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./
2007. május 8.
Bátorság kell hozzányúlni az István a királyhoz, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház megtette ezt, előadta Vas-Zoltán Iván magyarországi rendező irányításával. A darabot dupla szereposztásban vitték színre, a társulati tagokon kívül a Bokréta hagyományőrző csoport néptáncosai, illetve a statisztaválogatásra jelentkezett egyetemisták játszanak az előadásban. A társulat az István, a királlyal megkoronázta a 2006–2007-es színházi szezont, a május 5-én tartott bemutatón a publikum állva tapsolta meg a produkciót. /Pataky Lehel Zsolt: István, a király. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./
2007. május 11.
Május 10-án Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport vendége volt a velük testvérkapcsolatban lévő békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola 45 fős tantestülete, amely az aradi tanintézettel közösen 11 millió forintnak megfelelő összeget nyert el az INTER REG III európai uniós, határon átnyúló pályázaton. Ennek keretében most a békéscsabaiak ismerkednek a régióval, majd május 18-án csikys tanulók vesznek részt a madarak, fák napja alkalmával rendezett emléktúrán Békés megyében. A békéscsabaiak szak-, kézi- és szépirodalmi könyveket, feladatgyűjteményeket, gyakorlófüzeteket hoztak ajándékba. /(Kiss): Békéscsabai testvériskola tantestülete a Csikyben. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 11./
2007. május 15.
Május 14-én a Kincskeresők óvodásai, valamint a Csiky Gergely Iskolacsoport, az Aurel Vlaicu és a 10-es általános iskolák elemistái töltötték meg az Aradi Bábszínház előadótermét, hogy megtekintsék a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház magyar tagozatának Mirkó királyfi című előadását, Lengyel Pál rendezésében. /(Kiss): VIII. Euromarionett fesztivál. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 15./
2007. május 18.
Május 3-6. között harmincegy Kovászna megyei pedagógus vett részt immár nyolcadik alkalommal Aradon a szakmai napokon. Alkalmuk volt megtapasztalni a szórványmagyarság sajátos gondjait – Kisiratoson például öt magyar gyerekből álló vegyes csoportot (óvodások és egy-négy osztályosok), és egy román gyereket oktat egy magyar tanítónő. Az óvónők és tanítók a Nagyiratoson tartott módszertani tevékenységeken vettek részt, a tanárok a Csiky Gergely Iskolacsoportban cserélhették ki tapasztalataikat. /Korodi Hajnalka Kovászna megyei RMPSZ-elnök: Együttműködés szórványban is. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./
2007. május 19.
Az Arad megyei magyartanárok módszertani tevékenységük keretében hagyományosan megrendezik a Tóth Árpád-szavalóversenyt. Idén erre május 18-án került sor a minorita kultúrház nagytermében. A legtöbben a Csikyből jöttek el, de a szép magyar szó barátai megtalálhatók az aradi 10-es, a pécskai 2-es számú, a simonyifalvi Simonyi Imre és a zimándújfalui általános iskolában is. /(Kiss): Tóth Árpád-szavalóverseny. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./
2007. május 22.
Az Arad megyei Pankotán három nemzet él egymás mellett egyetértésben. Többségben vannak a románok, több mint négyszáz magyar, alig kétszáz német lakója is van a településnek. A magyar nyelvű iskolába összesen kilenc gyerek jár, egyetlen nyugdíjas tanítónőjük van. Nem azt jelenti, hogy ilyen kevés a magyar, hanem a szülők román iskolába adják a kicsiket. A szintén magyar plébános románul tartja a hittanórát számukra. Csiky Gergely szülővárosában, Pankotán a magyarok kiejtése furcsa, a mondatképzés is sajátos. A magyarok évente szüreti bált szerveznek, Csiky Gergely születésnapján pedig megkoszorúzzák a szülőházán pár évvel ezelőtt elhelyezett emléktáblát. Ciurariu János plébános megerősítette, a magyar gyerekeknek is románul tartja a hittanórát, mert van egy román fiúcska is köztük, magyarázkodott. Szász Zoltán református lelkész feleségével, Tündével nyolc hónapja érkezett Pankotára, próbálják összefogni a magyarságot. Jóval kevesebb a városban a református, mint a katolikus, mégis egyre többen jönnek templomba. Tünde tartja a fakultatív magyar órákat, s több mint húsz kisebb-nagyobb lurkó vesz részt ezeken. Rajtuk kívül Gulyás László tanár karolta fel a magyarságot, ő vezeti a Csiky Gergely Alapítványt, s a tiszteletessel együtt próbálják elkerülni a pankotai magyarok elrománosodását. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke szerint a pankotai nem az egyetlen olyan bánsági példa, ahol az egyház nem a magyar kultúrát ápolni akaró egyént, hanem csak a hívőt látja az emberben. Több olyan település van, ahol nemcsak a katolikus, a református hittanórát is románul tartják, s a misét, istentiszteletet legjobb esetben két nyelven. „Ezen települések mindegyikén van viszont olyan véleményformáló személyiség, aki fontosnak tartja az anyanyelvápolást, az ilyeneknek kell segítenünk. ” – mondta Bodó. /Both Abigél: Már csak törik a magyart Pankotán. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2007. június 7.
Nem rendeződnek a félreértések az aradi minorita rendház és plébánia kapcsán. A katolikus egyház belső gondjainak orvoslására hierarchikus útvonal van: plébános, esperes, püspökség, a szerzetesek esetében házfőnök, tartományfőnök és rendfőnök. A hívek itt egyéni gondjaikat vethetik fel, a közös gondok megbeszélésére működik az egyháztanács, amely a plébánia híveit képviseli. A május 10-i számban írt cikkből kiderül, hogy “máris költözniük kell”, de tavaly április 1-jéig hosszabbították meg a máltaiak bérleti szerződését. Akkor mit jelent a máris szó? A Gájban épült (ugyancsak egyházi) Máltai Ház, kb. 10 helyiséggel egy éve készen és üresen várja a beköltözőket. A minorita rendház nagyon sokat segítette a Csikyt. Az önállóvá váláskor anyagilag is, előtte két-három állandó tanteremmel (felújítva, víz, villany, fűtés). A hála az volt, hogy év elején az igazgató azt kérdezte: melyik osztály megy Bangladesbe? Még szimbolikusan sem takarítottak a diákok után. A temesvári római katolikus püspökséggel a Városháza (személyesen Bognár Levente alpolgármester) és az iskola vezetősége egyezkedett, 50 évre, mindhárom fél és az aradi magyar diákság javára. /Matekovits Mihály: Álljunk meg... = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./ Előzmény: (irházi): Mennie kell a Máltai Segélyszolgálatnak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10.
2007. június 12.
Az erdélyi magyar szervezetek sikertelenül pályáztak a minisztérium Promocult 2007 programján. A kortárs román kultúrát az Európai Unióban népszerűsítő alkotások számára kiírt programban egy-egy pályázat legtöbb 400 ezer lej vissza nem térítendő támogatást nyerhetett a tízmilliós alapból, képzőművészet, színház, zene, tánc, film és irodalom kategóriában. „Nem a román művészeket, nem a kortárs román kultúrát képviseli a tervezet” – indokolta az elutasítást a Nemzeti Kulturális Alap (AFNC) a temesvári Csiky Gergely és a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház esetében, továbbá a sepsiszentgyörgyi Háromszék és az udvarhelyi Kékiringó Táncegyüttes pályázatát is hasonló indokkal utasították el. Nagy Pál, a Tomcsa Sándor Színház igazgatója szerint etnikai diszkrimináció miatt nem kaptak pénzt a magyar pályázók. „Úgy látszik, minket nem tekintenek a romániai kultúra részének, tehát nekünk nem jár pénz” – háborgott Nagy Pál, aki fontolgatja, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul az ügyben. Az AFNC előadója, Cristina Vlad szerint a nemzetiségi részrehajlásnak még a látszatát is igyekeztek elkerülni. A tanácsos szerint általános elvárás volt minden pályázóval szemben, hogy a világnyelvi elérhetőséget megteremtse, például fordítással. A Háromszék Táncegyüttes a Duna Karnevál nevű nemzetközi néptánc-fesztiválon vett volna részt Budapesten. A tánchoz ugyan nem szükséges szinkrontolmácsolás, a pályázati kiírás szerint azonban a szellemi örökséget bemutató előadásokat, műveket nem támogat a Promocult 2007 program. „Úgy látszik, magyar pályázó csak politikai közbenjárásra kaphat pénzt Bukarestből, nem a teljesítményére” – vélekedett Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója. „A Duna Karneválon már tizedik éve rangos olasz, görög, spanyol, lengyel együttesekkel közösen veszünk részt. Még mielőtt európai uniós tagállam lett volna Románia, mi a hazai kortárs táncművészetet képviseltük a fesztiválon. Most először írtak ki részvételi támogatásra pályázatot, de ki is zárnak belőle” – tette hozzá. A Temesvári Állami Csiky Gergely Színház egy Kirkegaard-adaptációval, A csábító naplójával vett volna részt a kecskeméti dán kulturális intézet tízéves évfordulójának ünnepségén. Pályázatukat elutasították. /Kovács Csaba: Pályázni művészet. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./
2007. június 12.
Mátray László színész e-Fauszt, avagy egy magányos öregúr csodálatos kalandjai a számítógéppel című könyvét mutatták be Temesváron a Csiky Gergely Színház stúdiótermében. A rendezvényt Szász Enikő igazgató nyitotta meg, aki kifejtette, hogy a művészeti intézmény szívesen vállal fel művelődési programokat. A kiadványt, mint Mátray László előző két könyvét is, Koczka György ismertette a jelenlevőkkel. – Nem kell lelkét eladnia, de a tudomány és technika e csodájának használata fiatalít – vallja a szerző, bár azt is érzi, hogy a számítógépes játékok ártó függőséget alakíthatnak ki az emberben. /(Sz. I.): Eladhatod-e a lelked a számítógépnek? = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./
2007. június 13.
Magyar nyelvű elemi iskolaközpont létrehozását tervezik az Arad megyei Pankotán, jelezte Gulyás László tanár, a helybeli Csiky Gergely Egyesület elnöke. – Mivel a térségben csak Pankotán van magyar nyelvű elemi, a gyerekeket a környékbeli településekről, Borossebesről, Borosjenőről, Csermőről, Ternováról, Világosról, valamint Galsáról naponta iskolabusszal szállítanák az iskolába és haza. /(b): Pankotán magyar nyelvű iskolaközpontot terveznek. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./
2007. június 13.
A magyar pályázók közül egyedül az A Hét internetes újság részesült a kultuszminisztérium Promocult 2007 programja támogatásában, a többi magyar pályázatot visszautasították. A kortárs román kultúrát az Európai Unióban népszerűsítő alkotások számára írták ki a Promocult 2007 programot. A legtöbb erdélyi magyar szervezet pályázatát annak ellenére utasították el, hogy az értékeléskor magas pontszámot kaptak. „Nem a román művészeket, nem a kortárs román kultúrát képviseli a tervezet” indoklással utasították el például a Temesvári Csiky Gergely Állami Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház és a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes pályázatát. Az indoklás alapján az érintettek etnikai diszkriminációnak tulajdonítják az elutasító döntést, Nagy Pál, a Tomcsa Sándor Színház igazgatója fontolgatja, hogy a Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordul az üggyel. Az egyetlen magyar nyertes az A Hét a Kelet-európai irodalom versus közép-európai irodalom című tervével, amelyet Prága, Pozsony, Bécs, Budapest és Bukarest helyszíneken szerveznek meg. „Kortárs elsőkötetes vagy kiadás előtt álló fiatal román íróknak szervezünk találkozót lehetséges fordítóikkal közép-európai fővárosokban”– foglalta össze a pályázat célját Parászka Boróka felelős szerkesztő. Elképzelhető, hogy magyar alkotók is bekapcsolódnak a programba – tette hozzá. /Kovács Csaba: Helyünk Európában. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./
2007. június 25.
A Nemzeti Kulturális Alap (AFNC) a múlt héten megváltoztatta a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor és a temesvári Csiky Gergely Színház pályázatainak elutasítására vonatkozó indoklását – pénzt azonban továbbra sem kap a két intézmény a kulturális minisztérium által meghirdetett Promocult 2007 program révén. A kortárs román kultúrát az Európai Unióban népszerűsítő alkotások számára kiírt program tízmillió lejes alapjából képzőművészet, színház, zene, tánc, film és irodalom kategóriában lehetett pályázni. A legtöbb erdélyi magyar szervezet sikertelenül jelentkezett a Promocult 2007 kiírására; annak ellenére, hogy az értékelésen magas pontszámot értek el, a végső elbírálásnál elutasították tervezetüket. Az indoklás szerint ugyanis az „nem a román művészeket, nem a kortárs román kultúrát képviseli. Ilyen kitételek azonban Nagy Pál, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház igazgatója szerint nem szerepeltek az eredeti kiírásban. Nagy Pál az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordult, kérve az AFNC döntéseinek kivizsgálását, mert szerinte rosszindulatú etnikai diszkrimináció történt. „A kiírás szövege eleve rosszat sejtetett, mert nem a romániai, hanem a román kultúra képviseletét jelölték meg célul. Ennek ellenére benyújtottunk egy pályázatot, amit magas pontszámmal elfogadtak, joggal gondolhattuk tehát, hogy a kiírás feltételeinek mégis megfeleltünk. Az elutasítás első indoklása etnikai diszkrimináció, az utólagos megváltoztatás pedig elveszi ugyan az elutasítás diszkriminatív élét, de mit sem változtat azon a tényen, hogy magyar kulturális intézmények nem kaphatnak állami támogatást, mert magyar szerzőket vagy magyar nyelvű előadásokat mutatnak be” – mondta Nagy Pál, aki reméli, külön alapból kárpótolhatják, ha számukra kedvező döntést hoz a CNCD. /Kovács Csaba: Régi döntés, új indoklás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./
2007. június 26.
Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak XIX. Fesztiválján délelőtt a gyülekezők kezében többnyire a Kisvárdai Lapok elnevezésű fesztiválújság friss száma látható. Műhelybeszélgetések is folynak, idén az előző napi produkcióiról szóló beszélgetéseket rendezők vezetik. /Köllő Katalin: Kisvárdai hangulatok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ Az Alvajáró románc a Tompa Miklós Társulat és a Yorick Stúdió közös produkciója, András Lóránt rendezésében. A nagyváradiak Gőzben előadását Meleg Vilmos rendezte. A Macskabaj a komáromi Jókai Színház előadása, Lukács Andor rendezte. A temesvári Csiky Gergely Színház azért nem vesz részt a versenyben, mert a kiválasztott előadáshoz nincs megfelelő színpad Kisvárdán. A szakértők a Mamma Lolita című produkciót szerették volna látni a fesztiválon, melyet Szabó K. István rendezett. /Simon Judit: Kisvárdai színházkrónika. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2007. június 26.
Karinthy Frigyes születésének 120. évfordulója előtt tisztelgett a Csiky Gergely Társulat idei tizedik bemutatójával, az Így írok én című kabaréműsorral. Karinthy paródiáiból, kabaré-jeleneteiből, humoreszkjeiből, költeményeiből Mátray László állított össze kabaréműsort, Valkay Ferenc koreográfiájával, Szász Enikő rendezésében. /Pataki Zoltán: Karinthy kabaréja. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2007. július 11.
Július 9-én hunyt el a temesvári magyar színház alapító társulatának tagja, Josán Emilné Hornok Rozália. Az 1950-es évek elején ő volt a lelke annak a főleg a fiatalokból verbuválódott színjátszó csoportnak, amelynek népszerűségére és sikereire alapozva alakult meg 1953-ban a temesvári Magyar Színház a Román Állami Színház tagozataként, majd 1957-től önálló Állami Magyar Színház. A kezdet nehézségeit társaival együtt példamutatóan vállalta, Amikor a műkedvelőket fokozatosan diplomás színészek váltották fel a temesvári magyar színpadon, Hornok Rozália megmaradt Thália szolgálatában, az ügyelő, majd a súgó munkáját vállalva az 1970-es évek végéig, nyugdíjazásáig. /Csiky Gergely Állami Magyar Színház: Josánné Hornok Rozália (1921–2007). = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./
2007. július 13.
Július 11-én megalakultnak nyilvánították az Arad Megyei Magyar Kulturális Autonómia Tanácsot, miután 14 alapító civilszervezet megbízottja kitöltötte a belépési szándéknyilatkozatot, Soraikba további magyar érdekeltségű civilszervezeteket várnak. A Szabadság-szobor Egyesület, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete, a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Katalin Egyesület, az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet, az Evangélikus Egyház, a Református Egyház, a Szülők a Magyar Oktatásért Egyesület, a Csiky Gergely Egyesület, az Aradi Máltai Segélyszolgálat, a PRO-KI-DOR Egyesület, az IRKATER Egyesület, a Kisiratosi Gazdák Egyesülete és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Egyesület által delegált megbízottak elfogadták az AMMKAT Alapszabályzatát. Dr. Túsz Ferenc ideiglenes elnök javaslatokat vár a Kulturális Autonómia Tanácsba való felvételre három közismert, nem politikai tisztségviselő, magyar személyre vonatkozóan. /(b): Megalakult a Kulturális Autonómia Tanács. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 13./
2007. július 17.
Július 16-án kezdődött Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban Bolyai Nyári Akadémia (BONYA) két tanfolyama, az egyik az Életvezetési ismeretek és készségek, a másik a Mentálhigiéné témakörben zajlik, melyre Vajdaságból és Szlovákiából is érkeztek pedagógusok. Matekovits Mária aligazgató, hangsúlyozta: Arad első alkalommal házigazdája BONYA-tanfolyamnak. Az aradival egy időben Erdély további hét városában másik 19 tanfolyam kezdődött meg. A két tanfolyam résztvevői számára szabad idős programra is lehetőséget biztosítanak, többek között, a Százszorszép Gyermekszínház Játsszunk együtt! című, Ujj Ágnes rendezte összeállításának megtekintésére, továbbá szakmai kirándulásra Kisiratosra. /Kiss Károly: XV. Bolyai Nyári Akadémia. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./
2007. július 26.
A Marosvásárhelyi Táblabíróság jóváhagyta a Hargita Megyei Törvényszék első fokon hozott ítéletét a Szabó K. István, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház jelenlegi főrendezője által a Temesvári Polgármesteri Hivatal ellen benyújtott perben, és mivel az ítélet megfellebbezhetetlen, újból meg kell szervezni a tavaly februári igazgatói versenyvizsga szóbeli szakaszát. A Demeter András távozásával megüresedett színházigazgatói tisztségre hárman jelentkeztek: Szász Enikő társulati tag, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke, a megyei RMDSZ művelődési alelnöke, Szabó K. István, akit Demeter néhány hónappal korábban szerződtetett Székelyudvarhelyről főállású rendezőnek, és Horányi László, az Esztergomi Várszínház Művészeti vezetője. Hármójuk közül a zsűri Szász Enikő pályázatát találta a legjobbnak, az eredményt viszont Szabó K. megóvta, majd miután ezt visszautasították, pert indított a versenyvizsgát lebonyolító polgármesteri hivatal (a színházfenntartó intézmény) ellen. /Pataky Lehel Zsolt: Megismétlik a színházigazgatói versenyvizsga szóbeli szakaszát. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./
2007. augusztus 28.
Temesváron társulati üléssel megkezdte a 2007–2008-as évadot a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház. Könczei Árpád zeneszerző és koreográfus, valamint Plugor Judit táncpedagógus irányításával megkezdődött az első mozgásművészeti mesterkurzus, amelyen nemcsak a temesváriak, hanem más romániai és vajdasági magyar színházak tagjai is részt vesznek. Könczei a Kövesdy István rendezte Ibusár és a Török Viola által jegyzett Ingyenélők színpadra állításánál működött közre a Csikyben, s ekkor támadt az ötlete, hogy fektessenek hangsúlyt a mozgáskultúra fejlesztésére. Szász Enikő igazgató kemény szezont ígér, 9-10 premierrel a műsorban. Az első kettőt mindjárt szeptemberben: 13-án Mátray László egyéni előadóestjére (Az állat is ember…) várják a nézőket a Művészetek Házába, 27-én meg a Gyöngyharmat János című bábjátékra Lábadi Éva rendezésében. Októberben Mátyás Zsolt Imre állít színpadra egy Csehov-adaptációt De mi lett a nővel? címmel, s az év végén bemutatják a Macskák című musicalt. Szász Enikő erősíteni szeretné a térségi együttműködést, ezért “elhozzák” az újvidéki Tanyaszínház Pál utcai fiúk című produkcióját, amelyben öt temesvári színész is játszik. Emellett rendszeresíteni akarja a szomszédos megyékbe a kiszállásokat. /Pataky Lehel Zsolt: Évadkezdés a magyar társulatnál. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 28./
2007. augusztus 31.
Az aradi magyar oktatásban dolgozók tudják csak igazán, milyen “manőverek” szükségesek ahhoz, hogy megmaradjon egy-egy magyar osztály. Idén nagyobb számú összevont osztály lesz, mint tavaly – tájékoztatott Pellegrini Miklós Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes. Arad megyében Nagyiratoson a legkényesebb a helyzet, ahol már tavaly is létszám alatti osztályok indítását kellett kérni a minisztériumtól. Idén Nagyiratoson az V–VIII. -ban összesen 27 tanuló várja az évkezdést, képtelenség őket négy különálló osztályba sorolni, ezért biztosan összevonás lesz. Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban a két szakosztály feltöltése jelenti a legnagyobb gondot. Pécskán elérkezett a demográfiai hullámvölgy. Tavaly 16 elsősük volt, idén csak tízen kezdik meg tanulmányaikat. Jövőre ismét legalább 16 gyermekre számítanak. Az V–VIII. osztályok is rendben vannak Pécskán. Arad megyében a beiskolázási adatok a magyar tagozaton: I–IV. V–VIII. IX. –XII. Szakisk. oszt. –diák oszt. –diák oszt. -diák oszt. –diák 2005–2006 65–877 55–763 18–407 6–129 2006–2007 61–841 54–731 16–352 7–142 2007–2008(terv) 62–845 50–740 14–335 6–162 Arad megyében, Nagyiratoshoz hasonlóan késhegyen táncol Majláthfalva is, ahol csak hét ötödikesre számítanak, miközben a VI–VII–VIII. osztályok nagyjából összeálltak. Az I–IV. -ben biztosan összevont osztályok indulnak szeptemberben. Kisperegen az I–IV. és az V–VIII. -ban két-két összevont osztállyal tudják most is megoldani a kérdést. Kisiratoson, Simonyifalván meglesz a szükséges létszám, viszont izgulni kell még Borosjenőért, hogy sikerüljön magyar óvodás csoportot indítani. A fenti statisztikából egyértelműen kiderül, hogy az iskolák a legtöbb magyar gyereket a IX., elméleti osztályokban veszítik el. Ugyanakkor egyértelmű, hogy az V–VIII. között a legnehezebb talpon tartani az önálló magyar oktatást. Amíg tavaly 54 osztályban 731 gyerek tanult, idén már csak 50 osztályra számítanak és 740 gyerekre, vagyis emelkedik az osztály-összevonások száma. /Irházi János: Magyar osztályok száma. Arad. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./
2007. szeptember 6.
A filharmónia épületében és a Szakszervezeti Művelődési Házban tartja előadásait a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata, amíg zajlanak a színház felújítási munkálatai, tájékoztatott Meleg Vilmos társulatigazgató. A társulat nyolc bemutatót tervez: Georges Feydeau A hülyéje című bohózatát Meleg Vilmos, Stanisław Ignacy Witkiewicz Az őrült és az apáca című drámáját Vadas László rendezi. Lesz operett, Kálmán Imre Csárdáskirálynőjét Nemlaha György viszi színre, a kortárs drámaíró, Kárpáti Péter Nick Carter, avagy végső leszámolás dr. Quartzcal című detektívtörténetét Pinczés István rendezi; Molnár Ferenc Az üvegcipő című vígjátékát Kovács Levente állítja színpadra. Kazem Shahryari A nők színei című darabját Meleg Vilmos rendezi, továbbá két klasszikus: Jean Racine Phaedráját Török Viola állítja színpadra, William Shakespeare Tévedések vígjátékát pedig Bodolay Géza. „A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház stratégiai szerepet tölt be a bánsági magyarság megmaradásában. Éppen ezért nem lehet rétegszínház, de a populáris kultúra közvetítője sem kíván lenni” – jegyezte meg Szász Enikő igazgató. Arra törekedtek, hogy minél szélesebb nézőréteget szólíthassanak meg. Egyelőre két produkció próbái zajlanak: a magyar népmese alapján készülő bábszínházi előadást, a Gyöngyharmat Jánost Lábadi Éva, Kiss Csaba De mi lett a nővel… című művét pedig Mátyás Zsolt viszi színre. Szatmárnémetiben a Harag György Társulatnál már megkezdődtek Az ajtó című Szabó Magda-regény adaptációjának próbái. Az előadás rendezője Bereményi Géza, a mű színpadi változatának szerzője. /Babos Krisztina, Rostás-Péter Emese: Kétlakiság és stratégiai szerep. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./
2007. szeptember 15.
Temesváron szeptember 13-án tartotta Mátray László színművész egyéni előadóestjét. A Csiky Gergely Állami Magyar Színház tagja magyar, román, ausztrál és szír költők, prózaírók szerzeményei alapján írta meg “vádbeszédét” Az állat is ember címmel. /(pataky): Mátray László egyéni előadóestje. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./
2007. szeptember 27.
Szeptember 26-án újból vizsgázott a temesvári Csiky Gergely Színház igazgatói székéért Szász Enikő jelenlegi igazgató és Szabó K. István rendező. Demeter András kulturális minisztériumi államtitkár azt nyilatkozta, hogy a tavalyinál sokkal korrektebb és demokratikusabb volt a „szóbeli vizsga”. Az államtitkár – aki politikai pályáját megelőzően maga is a temesvári színházat igazgatta – az ügyről korábban érintettként nyilatkozta: Szabó Enikő rágalmakkal mérgezte a közvéleményt. /Pataki Zoltán: Maratoni színipárbajozók. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
