Ápr. 4-én Mircea Geoana román külügyminiszter hivatalos látogatásra Budapestre utazott. - Minden feltétel megvan a kétoldalú kapcsolatok további töretlen fejlődéséhez, és ahhoz, hogy valódi partneri kapcsolat jöjjön létre Magyarország és Románia között - jelentette ki a Martonyi János külügyminiszterrel folytatott hivatalos megbeszélést követő sajtótájékoztatóján. A tárgyaláson nagy hangsúlyt fektettek a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére és a határok átjárhatóságának javítására. A román fél folytatja konzultációit a magyar kormánnyal a romániai magyarság helyzetét illetően, a romániai magyar főkonzulátusról pedig szélesebb körű tárgyalásokra van szükség. Kovács László MSZP-elnökkel való tanácskozásán Mircea Geoana sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar kormány eddig nem konzultált hivatalosan Romániával a készülő státustörvényről. A román külügyminisztert Orbán Viktor kormányfő is fogadta. /Mircea Geoana látogatása Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./
2001. április 6.
Ápr. 4.-én a marosvásárhelyi Közigazgatási Táblabíróság ítéletet hirdetett a székelyudvarhelyi alpolgármester-választás ügyében folyó perben. Az újonnan kinevezett Hargita megyei prefektus, Mircea Dusa megtámadta a csíkszeredai törvényszék döntését, amelyben jogszerűnek találták Orbán Árpád alpolgármesterré választását, aki az Udvarhelyi Polgári Egyesület színeiben lett székelyudvarhelyi városi tanácsos. Az ítélettel több hónapos pereskedésnek szakadt vége, a székelyudvarhelyi önkormányzatnak immár van alpolgármestere, továbbá a megalakult szakbizottságok is törvényesek. /Orbán Árpád az udvarhelyi alpolgármester. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
2001. április 10.
Az árvízvédelem volt a Kárpátok Eurorégió harmincadik ülésének fő napirendi pontja. A kétnapos ungvári találkozón Mircea Ardelean, a Megyei Tanács alelnöke és Nicolae Horea, a tanács külügyi- és sajtóirodájának vezetője képviselte Szatmár megyét. Az Eurorégió nemzetközi összefogást sürget árvízügyben, ugyanakkor az érintett országok közös vízgazdálkodási stratégiájának kidolgozását is üdvözölné. A közös megoldáskeresés az árvizek által leginkább sújtott három országot, Romániát, Magyarországot és Ukrajnát érintené. /Kárpátok Eurorégió. Összefogás árvízügyben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 10./
2001. április 11.
Ion Iliescu államfő szerint a határon túli magyarokra vonatkozó státustörvény kérdésében Magyarországnak körültekintően kell eljárnia és ajánlatos konzultálnia a szomszédos országokkal is. Elvárható lett volna Magyarország részéről, hogy konzultáljon az érintett országokkal, amint ezt Mircea Geoana külügyminiszter legutóbbi budapesti látogatása során szóvá is tette - hangsúlyozta Iliescu. Szerinte a törvénnyel összefüggésben "számolni kell a román állampolgárokat érintő diszkriminatív bánásmód bizonyos következményeivel". /Budapestnek körültekintően kell eljárnia a státustörvény kérdésében. Iliescu: a jogszabály kellemetlen helyzeteket teremthet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2001. április 11.
Mircea Geoana külügyminiszter egy napra Magyarországra látogatott. Mi volt az eredménye, tette fel a kérdést Fodor Sándor. Magyarország kormánya, mind az RMDSZ, mind pedig a Székelyföld népe szorgalmazta a magyar konzulátus megnyitását Csíkszeredában. Geoana elzárkózott ettől. /Ugyanakkor két német konzulátus is van az országban, Erdélyben, az egyik Szebenben, a másik Temesvárott. - A romániai magyar tannyelvű állami magyar egyetem kérdése már szóba se került Budapesten. A magánegyetemről Geoana azt mondta, a kérdést az akkreditációs bizottság vizsgálja. - Az olcsó és jó minőségű magyar élelmiszereket nem engedik be Romániába. Tulajdonképpen mi szükség is volt erre a kommunista időkére emlékeztető, semmitmondó külügyminiszteri vizitre? Az, hogy Románia jelezze Európa felé: mindent elkövet, hogy jó viszonyban legyen szomszédaival. /Fodor Sándor: Mi is volt az értelme? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11.
2001. április 18.
Ápr. 17-én a Babes-Bolyai Tudományegyetemen ünnepélyesen fogadták az ország 15 megyéjéből összesereglett magyar diákokat, akik a magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny Kolozsváron megrendezett országos szakaszára érkeztek. A diákokat Mariana Dragomir megyei főtanfelügyelő, majd Mircea Gavrila alpolgármester üdvözölte. Boros János alpolgármester románul, majd magyarul szólt az egybegyűltekhez. A bíráló bizottság elnöke, Egyed Emese egyetemi tanár is szólt a diákokhoz. Ezután az "olimpiai sereg" átvonult a Szent Mihály-templomba, ahol a vendégeket a Római Katolikus Líceum és az Unitárius Kollégium közös énekkara fogadta. Czirják Árpád pápai prelátus beszéde után a vendégeket a Báthory István Elméleti Líceum fogadta. /Szabó Csaba: Erős várunk nékünk a nyelv. Célegyenesben a magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny döntője. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./
2001. április 21.
Ápr. 20-án ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács, amelynek napirendjén a saját működését szabályozó törvénytervezet, a rendőrség működését szabályozó törvénytervezet, illetve a nemzetbiztonsági törvénytervezet szerepel. A Ion Iliescu vezette testület meghallgatja ugyanakkor a nemzetvédelmi minisztérium, a belügyminisztérium, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/, illetve a kormányőrség beszámolóját múlt évi tevékenységükről. A tanácskozáson részt vesz, többek közt, Adrian Nastase kormányfő, Ioan Talpes, a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes elnöki tanácsos, Mircea Geoana külügyminiszter, Ioan Mircea Pascu nemzetvédelmi miniszter, Ioan Rus belügyminiszter, Dan Ioan Popescu, az ipari tárca vezetője, Gheorghe Fulga és Radu Timofte, a külföldi, illetve a román hírszerzés vezetője, Rodica Stanoiu igazságügyminiszter. A nemzetbiztonsági törvénytervezetben szereplő "információs közösség" kialakításáról Iliescu kijelentette: "Nem vagyok híve ennek az elképzelésnek, amely nagyon zavarkeltő, és azt a látszatot kelti, mintha egy újabb Szekuritátét akarnánk létrehozni". Ez olyan szerv lenne, amelynek fennhatósága alá kerülne valamennyi hírszerzési feladatokat ellátó egység. /Ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./
2001. április 24.
Petru Cordos, Románia budapesti nagykövete megerősítette a hírt, hogy Románia konzultálni kíván a magyar féllel a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezetről. Petru Cordos április 20-án átadta a Külügyminisztériumnak a szóbeli jegyzéket tartalmazó dokumentumot, amelyben kétoldalú, román-magyar konzultációt javasolnak a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezet tárgyában. Mircea Geoana román külügyminiszter április 4-i budapesti látogatásakor a státustörvénnyel kapcsolatban a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy megítélése szerint nyitottsággal és konzultálással elkerülhető az a kockázat, hogy esetleg eltorzítva vagy oly módon állítsák be a magyar kormány szándékát a szomszédos országokban élő magyarokra vonatkozóan, ami problémákat okozhat. - A Duna TV ápr. 22-i Heti Hírmondó c. műsora vendégeként Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár úgy vélekedett: Mircea Geoana román külügyminiszter Craiovában tett múlt hét végi kijelentései a státustörvényről elkapkodott megjegyzések voltak, s reméli, hogy a dokumentum szövegét tanulmányozó román külügyminisztériumi munkacsoport konstruktív módon netán még ihletődik is belőle a határon túli románság vonatkozásában. /(Guther M. Ilona, Budapest): Bukarest a magyar fél válaszát várja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
2001. április 24.
A Hargita megyei kormánybiztos, az RMDSZ-szel szövetséges RSZDP által kinevezett Mircea Dusa kilátásba helyezte a székelyudvarhelyi önkormányzati testület feloszlatását, amennyiben az három hónapon belül nem kezd a közigazgatási törvénynek megfelelően működni. Március elején a prefektúra kivizsgálta a helyi tanács addigi működését, megállapítva, hogy az RMDSZ-többséggel hozott idei kilenc határozat közül hét törvénytelen. Székelyudvarhelyen az RMDSZ igyekszik minden eszközzel egyeduralmat gyakorolni a székelyudvarhelyi önkormányzatban, elutasítva a konszenzuskeresést a kisebbségben lévő Udvarhelyért Polgári Egyesülettel, amely a választók akaratából polgármestert adott a városnak, írta az Erdélyi Napló. /Dúl-fúl az RMDSZ Udvarhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./
2001. április 25.
Korábbi "félremagyarázott" állításaival ellentétben példaértékűnek nevezte Románia és Magyarország kapcsolatait Strasbourgban Mircea Geoana külügyminiszter, aki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnökeként ismertette az Európa Tanács közgyűlése előtt az EBESZ idei tevékenységét, terveit. Geoana magyar újságíróknak adott nyilatkozatában úgy vélte, bizonyára "fordítási hiba" történt, amikor az ápr. 19-én tett kijelentéseit úgy értelmezték, hogy Romániának komoly fenntartásai és kételyei lennének a készülő magyar státustörvénnyel kapcsolatban. Geoana ugyanakkor Strasbourgban is elmondta, hogy a román kormánynak vannak aggályai és kérdései a törvényt illetően. Hozzátette: hasonló kérdések Magyarország más szomszédai részéről is megfogalmazódtak. A román külügyminiszter szerint éppen a kiváló román-magyar kapcsolatok miatt természetes, ha Románia szeretné, hogy a román állampolgárokat érintő kérdésekről konzultáljanak vele. /Geoana cáfol: Félremagyarázták kijelentését a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./
2001. április 26.
Románia megvizsgálja a közös álláspont kialakításának lehetőségét Magyarországgal a státustörvénnyel kapcsolatban - jelentette ki Mircea Geoana külügyminiszter a Curentulnak adott interjújában. Annyit közölt, hogy a fenntartások "egy része formai, más része alapkérdés". A Curentul az interjúhoz azt a kommentárt fűzte, hogy a román vezetők végre bátorságot merítettek a szlovák miniszterelnök példájából és ők is keményen bírálni kezdték a magyar státustörvényt. - Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő nem volt hajlandó a nyilvánosság előtt megnevezni a státustörvénnyel kapcsolatos aggályait, amelyeknek ápr. 23-án, magyarországi látogatásakor Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalva hangot adott. /Románia egyelőre "aggódik" a státustörvény miatt. Konkrét fenntartásait később fogalmazza meg. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./
2001. április 26.
A romániai magyar egyetem létrehozását késleltető körülményekről, az akadályok elhárításának lehetőségéről kérdezte Mircea Geoana külügyminisztert Kelemen András magyar képviselő Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ápr. 24-i ülésnapján, de pozitívan értékelhető választ nem kapott. Kelemen azt tudakolta, hogy a romániai magyar egyetem érdekében létrehozott magánalapítvány számíthat-e a román költségvetés támogatására abban az esetben, ha az akkreditációs bizottság továbbra is ahhoz köti az engedélyt, hogy a magyar egyetemen román szak is létesüljön. A magyar ET-képviselő az MTI-nek elmondta, a miniszter az egyenes választ megkerülve, normális folyamatnak minősítette az akkreditációs procedúra elhúzódását, s mindössze azzal válaszolt a felvetésre, hogy az anyanyelvi oktatás problémáját meg kell oldani. Ez az állásfoglalás Kelemen értékelése szerint a kormányzati felelősségvállalás elhárításával ér fel. (Geoana egy másik felszólaló kérdésére válaszolva különben egyetértését hangoztatta azzal a javaslattal, hogy a macedóniai albán kisebbség számára saját egyetemet kell biztosítani Tetovóban.) /Román tagozat - román költségvetési támogatás? A magyar egyetemről faggatták Geoanat Strasbourgban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./
2001. április 26.
Kellő számú munkáltató, a vártnál viszont jóval kevesebb diplomás érdeklődött munkalehetőség után az ápr. 25-én Csíkszeredában megrendezett karrierbörzén. Tizenhat vállalkozás összesen 76 munkahelyet kínált felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek. Az előzetesen bejelentkezett 30 érdeklődőből mindössze 14-en voltak kíváncsiak az ajánlatokra, további 65-en a börze napján jelentkeztek be, és mintegy 45-en regisztráció nélkül vettek részt - jelentette be Dénes István a szervező Mercurius Gazdaságfejlesztő Szervezet elnöke, a rendezvényt követő sajtótájékoztatón. - A karrierbörze keretében konferenciát tartottak, amelyen előadást tartott többek között Lányi Szabolcs, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Tagozatának kinevezett dékánja; Bara Gyula, a Free Vállalkozásfejlesztési Alapítvány elnöke, volt munkaügyi államtitkár; Mircea Dusa prefektus; Papp Előd alpolgármester; Bogos Zsolt, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. - A karrierbörze rendezvényei Sepsiszentgyörgyön majd Brassóban folytatódnak. /Állásbörze diplomásoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./
2001. április 27.
Már megint félreértették Mircea Geoana román külügyminiszter szavait. Nastase miniszterelnök bejelentette: aggódik a státustörvény okán-jogán, nehogy arra ébredjünk, hogy Erdélyben hétmillió magyar él. Orbán Viktor magyar miniszterelnök leszögezte ápr. 25-én /heti szerdai rádióinterjújában/: a szabad identitásválasztás alapján áll, magyar az, aki magyarnak vallja magát, vagyis bejelenti, hogy a magyar nemzeti közösséghez tartozik. Orbán Viktor értékelése abszolút hihető. A szülőföldön maradás esélyét kínálja ez a törvény a határon túli magyaroknak. Néhány órával az Orbán-interjú után, a déli hírekben közölték, hogy Mircea Geoana, a román külügyminiszter Strasbourgban is elmondta, hogy aggályai és kérdései vannak Romániának a jogszabályt illetően csakúgy, mint Magyarország más szomszédainak is. /Oláh István: Státustolmács. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2001. április 28.
A román törvényhozás 1998-ban hozott törvényt a világ különböző országaiban élő román közösségeknek nyújtott segítségről, de sajnos, a román költségvetési szigor miatt csak szerény összegek jutnak a környező országokban élő románok támogatására - jelentette ki Doru Vasile Ionescu államtitkár, a tájékoztatási minisztérium keretében működő Határon Túli Románok Főosztályának vezetője. Az 1998 évi 150. számú törvény alapján a határon túli román közösségek által szervezett oktatási, művelődési, ifjúsági rendezvények támogatására, az együttműködést erősítő akciókra, különleges orvosi beavatkozások finanszírozására külön pénzalapot hoztak létre. Létrejött ugyanakkor az oktatási minisztériumnak alárendelt Eudoxiu Hurmuzachi Központ, amelynek feladata a törvényben megjelölt támogatási akciók véghezvitele. A központ hatáskörébe tartozik az is, hogy felkészítse a határon túli román fiatalokat a román oktatási rendszer valamennyi szintjén a felvételire. A felvételt nyert fiatalok tanulmányaik idejére román állami ösztöndíjban, ingyenes bentlakásban, illetve más juttatásokban részesülhetnek. Ionescu elmondta, hogy tavaly a román parlament elé került egy törvényjavaslat, amely a külföldön élő románoknak biztosított volna választójogot és képviseletet a román törvényhozásban, de ezt a tervezetet nem fogadták el. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a határon túl élő román nemzetiségűek a román állampolgárságról szóló törvény alapján kettős állampolgárságot kérhetnek. Ionescu közölte, hogy az idei költségvetésben 7 milliárd lejt irányoztak elő a főosztály számára a környező országokban élő román közösségek oktatási, kulturális, művészeti tevékenységének támogatására. Külön költségvetési tétel a román-moldovai gazdasági, kulturális kapcsolatok erősítése 57,5 milliárd lejjel. Ebből 2,25 milliárd lejt négy, a Moldovai Köztársaságban megjelenő folyóirat finanszírozására fordítanak. - Mircea Geoana román külügyminiszter szerint a határokon túl élő románok száma maximálisan 10 millió főre becsülhető. A miniszter a román sajtónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a tavaly decemberben hatalomra került új román kormány prioritásként kezeli a határon túli románok kérdését. A hét végére tervezett bukaresti regionális környezetvédelmi csúcstalálkozót is fel kívánják használni arra, hogy megvitassák a kérdést a térségbeli érintett országok jelenlévő államfőivel. /Románia és a határon túli románok támogatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
2001. május 3.
Elkezdődtek a tárgyalások a magyar féllel a státustörvényről - jelentette be máj. 2-i sajtótájékoztatóján Mircea Geoana külügyminiszter. - Mircea Geoana külügyminiszter kifejtette, a román kormány képviselői behatóan tanulmányozták a státustörvény tervezetét. Elsőként a magyar nagykövettel közlik észrevételeiket és kifogásaikat. A státustörvény tervezetéről tárgyalt máj. 2-án a román külügyminisztériumban Íjgyártó István magyar nagykövet. Arra a kérdésre, hogy a román kormány kíván-e hasonló álláspontot kialakítani a hazai horvátoknak etnikai alapon biztosított kettős állampolgársággal vagy a német nemzetiségűeknek szintén etnikai alapon biztosított beutazási kedvezményekkel kapcsolatban, Mircea Geoana határozott választ adott: A magyar státustörvényre összpontosítunk, amely sok vitát kavart -- jelentette ki a miniszter. - A külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a határon túli románok támogatása is a bukaresti kormány prioritásai között szerepel. Geoana szerint nem vonható párhuzam a Moldova köztársaságbelieknek megadott román állampolgárság és a készülő státustörvény között. /E. Ferencz Judit: Sajátos könnyítések. Tárgyalások kezdődtek a státustörvényről. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./
2001. május 3.
Románia a NATO-csatlakozás útján fog haladni akkor is, ha a szövetség nem veszi fel tagjai közé a 2002-es prágai csúcstalálkozón - jelentette ki máj. 1-jén Mircea Geoana. Geoana szerint Románia csatlakozási esélyei komolyan megnövekedhetnek, ha időközben megtörténne a katonai reform, illetve a gazdasági növekedés. Ugyanakkor visszautasította a Washington Post újság múlt heti vezércikkében megjelenteket, miszerint a romániai politikai helyzet törékeny, és így nincs túl sok esély arra, hogy 2002-ben Románia csatlakozhasson az észak-atlanti szövetséghez. - A diplomáciai hadjárat része, hogy Adrian Nastase miniszterelnök máj. 14-én részt vesz a brüsszeli NATO-összejövetelen, amely a 2000-2001-es Nemzeti Csatlakozási Tervezet teljesítését vizsgálja majd. /NATO-csatlakozás akár 2002 után is. Nastase Brüsszelbe látogat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./
2001. május 4.
A tervezett magyar státustörvénnyel foglalkozó román-magyar konzultációk máj. 9-én kezdődnek Bukarestben - jelentette be Mircea Geoana román külügyminiszter. Mircea Geoana leszögezte: Románia szerint nem lehet precedensnek tekinteni a magyar státustörvényhez azt, hogy a román állam bizonyos kedvezményeket nyújt a Moldovai Köztársaság állampolgárainak. Mint mondta, a magyar fél a határon túli szlovákokról szóló törvényre hivatkozik. /Román-magyar konzultációk a státustörvényről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
2001. május 4.
Máj. 3-án Szlobodan Krapovics jugoszláv védelmi miniszter Bukarestben tárgyalásokat folytatott Ioan Mircea Pascu román védelmi miniszterrel. A jugoszláv védelmi miniszter hivatalos bukaresti látogatásán a Balkán politikai-katonai helyzetének áttekintése, a Délkelet-európai Stabilitási Megállapodás megvitatása, valamint a kétoldalú kapcsolatok áttekintése szerepelt. Krapovics szerint a jövőben nem a NATO lesz az európai biztonság egyetlen kulcseleme, mivel már vizsgálják egy európai biztonsági struktúra kialakításának lehetőségét. A jugoszláv védelmi miniszter szerint hazája jónak és korrektnek tartja a Koszovóban lévő nemzetközi katonai erőkkel való együttműködést, ami kezdetét jelenti az európai gazdasági és politikai struktúrákba való jugoszláv integrálódásnak. Krapovics hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia szeretné megőrizni régi barátait. Úgy vélekedett, hogy Jugoszlávia és Románia a térség két olyan jelentős állama, amelyeknek kétoldalú együttműködése az egész térség hasznára válik. /Nem a NATO az európai biztonság kulcseleme? Román-jugoszláv katonai tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./
2001. május 7.
Azt, hogy milyen távol áll Románia az európai eszméktől, bizonyítja a státustörvény kapcsán a napokban kialakult vita. A román napilapok nem túl hízelgő kommentárokat közöltek a határon túli magyarok jogállását szabályozó törvénytervezetről. Sok esetben keményen bírálták a külügyminisztériumot, illetve Mircea Geoana külügyminisztert, amiért nem adtak határozott választ Magyarországnak a készülő státustörvényre. Románia nem fogad el semmilyen státustörvényt. Az ok: a készülő törvény - a Cronica Romana szavaival élve - "puha irredentizmus", hiszen a státustörvény nem más, mint a magyar nemzet határváltoztatások nélküli egyesítése. Ismét félnek, ismét ellenséget látnak a magyarban, az ország egységére törő mumust vélik felfedezni benne. Hogy mi rejtőzik ezek mögött? Vagy tudatlanság, vagy pedig irigység. /Balázs Bence: A mumus neve: státustörvény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
2001. május 15.
Máj. 14-én Brüsszelben Adrian Nastase miniszterelnök, Ioan Mircea Pascu védelmi és Mihai Tanascu pénzügyminiszter társaságában ismertette a NATO-tagállamok nagykövetei előtt Románia nemzeti csatlakozási stratégiáját. A kormányfő közölte, lépéseket tesznek a hadsereg létszámának csökkentésére, így év végéig négyezer hivatásos katonát építenek le, és a tábornokok körét is 306-tal csökkentik. Natase biztosította a nagyköveteket, hogy 2006-ig Románia teljesíti a csatlakozáshoz szükséges feltételeket. /NATO-vizsgán a miniszterelnök. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 15./
2001. május 16.
Mircea Geoana külügyminiszter máj. 15-én részt vett Brüsszelben az EU-tagállamok külügyminisztereinek biztonsági és együttműködési értekezletén. Geoana kifejtette: Románia szeretne minél aktívabban részt venni az Európai Unió védelmi és biztonsági politikájában. /Románia szeretne aktívabban részt venni a védelmi és biztonsági politikában.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./
2001. május 17.
Mircea Geoana külügyminiszter Csehországba utazott, máj. 15-én tárgyalt Milos Zeman cseh kormányfővel, aki kijelentette: Prága jelenleg nem számol azzal, hogy vízumkényszert vezessen be a látogató román állampolgárok számára. Csehország az utóbbi években román állampolgárok ezreit toloncolta vissza hazájukba, mert egy részük a cseh-német határon át megpróbált illegálisan Nyugatra jutni, míg mások loptak, koldultak és különféle bűncselekményeket követtek el az ország területén. A cseh kormány ezért még 2000-ben felszólította Bukarestet, hogy vessen gátat a Csehországba irányuló "álturizmusnak", különben Prága vízumkényszert vezet be a román állampolgárok számára. Zeman Geoanával arról is tárgyalt, hogy Csehország fegyvereket szállíthatna a román hadseregnek. /Románia cseh fegyverek iránt érdeklődik Prága nem vezet be vízumkényszert.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./
2001. május 18.
A magyar-román határon Románia a Magyarországról Ártándnál, Battonyánál és Méhkeréknél kilépő járművekre is kiterjesztette a díjköteles gépjármű-fertőtlenítést. Szilágyi Mátyás főosztályvezető a külügyminisztériumba kérette Petru Cordost, Románia budapesti nagykövetét. A főosztályvezető szóbeli jegyzéket adott át, amely leszögezi, hogy a külügyminisztérium elfogadhatatlannak tartja a fertőtlenítés hatályban tartását, és további határátkelőhelyekre történt kiterjesztését, és nyomatékosan felszólítja a román felet annak mielőbbi teljes megszüntetésére. Szilágyi Mátyás kifejtette, hogy az intézkedés összeegyeztethetetlen az európai csatlakozás perspektívájával, és ellentmond Mircea Geoana külügyminiszter április 4-i budapesti tárgyalásain tett azon ígéretének, amely szerint a fertőtlenítést a román fél megszünteti. /Még többet fertőtlenítenek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./
2001. május 25.
Máj. 23-án délután érkezett Iliescu elnök Hargita megyébe, Csíkszeredára. Fogadásán jelen voltak dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere, Zsombori Vilmos, a megyei önkormányzat elnöke, Verestóy Attila szenátor, valamint Dézsi Zoltán alprefektus és Mircea Dusa prefektus. Innen Iliescu Székelyudvarhelyre ment. A hivatalos programban nem szerepelt a csereháti épület meglátogatása, az államfő ennek ellenére ott is szemlét tartott. Az udvarhelyi találkozót követően Csíkszeredában zajlott a hivatalos megbeszélés. Ráduly Róbert Kálmán képviselő a közigazgatási törvény életbe lépésének napján román és magyar nyelven köszöntötte az államfőt, majd kifejtette: az RMDSZ azon egyedüli politikai szervezet közé tartozik, aki következetesen betartja a PDSR-vel kötött megállapodását. A kormánypárt részéről is ugyanezt várjuk el - hangsúlyozta. Elmondta, hogy a megyében vannak az ország legrosszabb útjai. Több olyan cég van a megyében, amelyek a csőd szélén állnak. Iliescu elmondta: megnyugtatták az itt látottak, az egyszerű emberek sokkal bölcsebbek a politikusoknál. Többször is hangoztatta: az állam nyelve ettől függetlenül a román nyelv marad, a kisebbségi nyelvhasználat egy lehetőség, de nagy felelőség hárul az önkormányzati vezetőkre ezt úgy alkalmazni, hogy az itteni román kisebbséget ne érje sérülés. A státustörvényről Iliescu elnök leszögezte: jó kezdeményezésnek tartja, hogy a magyar kormány foglalkozik a határain túl élő kisebbségiekkel, számára viszont érthetetlen, mi akar lenni a magyar igazolvány, ami teljesen ellentmond az európai normáknak. Újságírói kérdésre, hogy a hivatalos programtól eltérően Cserehátat miért ejtette útba, az államfő hevesen reagált. "Nem mehettem úgy Udvarhelyre, hogy elkerüljem ezt az intézményt." Indulatosan kifakadt: nekem senki nem csinál programot! Oda megyek, ahová akarok! - Máj. 24-én az államfő Borszékre, Maroshévízre, Marosfőre majd Csíkszépvízre látogatott. /(Daczó Dénes): A földön kell járnunk - tanácsolta Hargitában az államfő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./ Székelyudvarhelyi látogatása alkalmával Ion Iliescu államelnök és kísérete az eredetileg egyeztetett programot figyelmen kívül hagyva, meglepetésszerűen meglátogatta a csereháti helyi fogyatékosoknak szánt ingatlant, valamint a román tannyelű Marin Preda Gimnáziumot. A szervezők eltitkolták a város vezetősége előtt a csereháti látogatás tervét - áll a városi polgármesteri iroda közleményben -, a kisegítő iskola státusával kapcsolatban pedig félretájékoztatták az államelnököt, aki ilyenformán érzelmileg viszonyult a kérdéshez és Szász Jenő polgármester tárgyilagos magyarázata sem oldotta meg a problémát. Mint ismeretes a bukaresti Szeplőtelen Szív Kongregáció görög-katolikus apácái elfoglalták a helyi fogyatékos gyermekek részére külföldi segélyből felépült gyermekotthont. Az udvarhelyi RMDSZ sajtótájékoztatójában helyteleníti Szász Jenő polgármester közbelépését, aki előzetes egyeztetések hiányában próbálta tárgyalni ezt az összetett kérdést. Verestóy Attila szenátor arra kérte az államelnököt, ne hozzon elhamarkodott, a magyarságra nézve hátrányos döntést. Iliescu ezzel egyetértett. Az RMDSZ szerint a polgármesternek egyeztetnie kell az érdekvédelmi szervezettel. /Székelyföldi látogatáson Ion Iliescu. Az államelnök meglepetésszerűen érkezett Cserehátra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./
2001. május 28.
A magyar státustörvény-javaslatot kicsit elhamarkodottnak, az "elkülönülési törekvéseket bátorítónak" nevezte Ion Iliescu román államfő a Magyar Televíziónak adott interjújában, melyet máj. 27-én sugároztak. Iliescu úgy vélekedett, hogy Románia egységes nemzetállam, amelyben az együtt élő etnikumoknak túl kell magukat tenniük a szembenállásokon. Az anyanyelvhasználati lehetőségekről szólva a román elnök hangsúlyozta: az állam hivatalos nyelve a román, ugyanakkor a bukaresti kormány a "kisebbségek saját identitását és kulturális örökségét az ország közös kincsének tekinti". Ion Iliescu ennek kapcsán méltatta az RMDSZ politikáját. A magyar státustörvényt kicsit elhamarkodottnak mondta. Az államfő szerint a magyar igazolvány "nem is igazán demokratikus és egyáltalán nem európai". Iliescu ugyanakkor dicséretesnek mondta a magyar vezetésnek azt a törekvését, hogy nagy figyelmet szentel a határon túli magyaroknak. Románia és Magyarország kapcsolatairól szólva Iliescu Németország és Franciaország példáját említette: hogyan lett két korábban ellenséges országból az Európai Unió alappillére. - Gheorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke bejelentette, hogy a testület elé idézik a máj. 29-én Budapesten tárgyaló Mircea Geoana külügyminisztert, akitől tájékoztatást várnak a státustörvénnyel kapcsolatos konzultációk eredményéről. /Iliescu-interjú a Magyar Televíziónak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
2001. május 31.
Martonyi János külügyminiszter román kollégájával, Mircea Geoanaval máj. 30-án tartott találkozóról beszámolva leszögezte, hogy bár még több területen vannak jelentős véleménykülönbségek, bizonyos kérdésekben világosabbá kezd válni a kép a magyarországi státustörvény ügyében. Martonyi János felajánlotta a román félnek, hogy Bukarest levélben közölje észrevételeit és igényeit a jogszabály szövegére vonatkozóan. Martonyi János arra kérte a román külügyminisztert, hogy Bukarest a lehetőségek szerint próbálja visszafogni a sajtóban megjelenő szélsőséges megnyilvánulásokat. Megerősítette, hogy Ausztriára nem kívánják alkalmazni a majdani törvényt. /Martonyi-Geoana-találkozó. Bukarest levélben közölje észrevételeit a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./
2001. június 5.
A háborús bűnösként elítélt Ion Antonescu marsallnak állítottak szobrot Bukarestben kivégzésének 55. évfordulóján, jún. 1-jén. A szoboravatón a hivatalos román vezetést nem képviselte senki, de jelen volt C. V. Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke és Mircea Chelaru tábornok, aki nemrég még a román hadsereg vezérkari főnöke volt. /A hét legjei. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 5./
2001. június 5.
A védelmi minisztérium bíróságának tanácsa elé állítják Mircea Chelaru hadtesttábornokot, a román hadsereg volt vezérkari főnökét, mert részt vett Antonescu marsall bukaresti szobrának felavatásán. Az Antonescu kivégzésének 55. évfordulójára emlékező ünnepséget a Nagy-Románia Párt szervezte. A közlemény sajnálatosnak tartotta, hogy Chelaru tábornok egyéni gesztusa árnyékot vethet azokra a kollektív erőfeszítésekre, amelyeket az egész román hadsereg tesz a NATO- és az EU-integráció érdekében. /Chelaru tábornok és Antonescu szobra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ Saját kérésére nyugállományba helyezték Mircea Chelaru tábornokot, a hadsereg volt vezérkari főnökét, aki részt vett a háborús bűnök miatt kivégzett Antonescu bukaresti szobrának felavatásán. A mellszobrot az egyik ortodox templom kertjében avatták fel annak az ünnepségnek a keretében, amelyet a Nagy-Románia Párt (NRP) és az ortodox egyház rendezett. A hadtesttábornok nem egészen egy évig a hadsereg vezérkari főnöke volt. Tisztéről azt követően nyújtotta be lemondását, hogy kezdeményezője volt egy politikai célokat meghirdető katonai szövetség létrehozásának. Chelaru tábornokot - aki jelenleg a Stratégiai és Biztonsági Tanulmányok Román Központjának parancsnoka - az ünnepségen való részvétele miatt a román védelmi minisztérium bírósági tanácsa elé idézték. A minisztérium szerint Chelaru tábornok megsértette azt az 1995-ben jóváhagyott törvényt, amely megtiltja, hogy a hadsereg politikai akciókban vegyen részt. Corneliu Vadim Tudor szenátor, az NRP elnöke ugyanakkor Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter lemondását követelte a Chelaru tábornok ellen foganatosított intézkedés miatt. Tudor kilátásba helyezte, hogy ha a miniszter nem mond le, kénytelen lesz a Pascut kompromittáló dokumentumokat nyilvánosságra hozni. Mircea Chelaru kijelentette, hogy "míg az amerikaiak, a németek és az angolok elismeréssel adóznak saját nagy neveiknek és értékeiknek, Románia most leköp mindent, mert erre kapott parancsot". /Nyugállományba helyezték Chelarut. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./
2001. június 5.
Adrian Nastase kormányfő jún. 4-én a Mediafaxnak kijelentette, hogy azok a kormánypárti szenátorok, akik az amnesztiatörvény kezdeményezését felvetették, nem kérték ki a párt csúcsvezetőségének a kérdéssel kapcsolatos véleményét. A miniszterelnök hangsúlyozta: az ügyet kormányszinten nem tárgyalták meg, az igazságügyi minisztérium pedig nem nyújtott be semmilyen törvénytervezetet. Nastase hozzáfűzte azonban, hogy előbb-utóbb elemezni kell a múlttal való megbékélés módját, az 1989-es forradalomra, a bányászjárásokra és a különböző társadalmi megmozdulásokra utalva. - A kormányfő ugyanakkor helytelennek ítélte meg Mircea Chelaru hadtesttábornoknak, a román hadsereg volt vezérkari főnökének a magatartását, mivel hétvégén részt vett Antonescu marsall bukaresti szobrának a felavatásán. /Nastase helytelennek tartja Chelaru magatartását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./
