Mircea Chelaru tábornok, aki közben kérte nyugalomba helyezését, leszögezte: ismét elmenne az Antonescu-ünnepségre, adta hírül a Ziua. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./
2001. június 8.
Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor tiltakozott az ellen, hogy Corneliu Vadim Tudor a védelmi miniszter lemondását követelte. Ioan Mircea Pascu miniszter ugyanis Mircea Chelaru tábornokot a tárca bírósági tanácsa elé hívta, mert részt vett Antonescu marsall bukaresti szobrának leleplezésén. Vadim nyomdafestéket nem tűrő kifejezésekkel illette mindazokat, akik nem dicsőítik Antonescu marsallt. Azt mondta, hogy ellentétben Horthyval, aki a második világháború során 600 ezer zsidót deportáltatott, Antonescu zsidómentő volt. Eckstein-Kovács Péter leszögezte, hogy Antonescut háborús bűnökért és az emberiség ellen elkövetett bűncselekményekért ítélték el, mindeddig nem rehabilitálták. Magyarország 44 márciusától német megszállás alatt volt, és nem Horthy alatt deportálták a magyarországi zsidókat. /Eckstein-Kovács: Antonescu háborús bűnös volt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./
2001. június 14.
A román külügyminisztérium levelet küldött a magyar külügyminisztériumnak a készülő státustörvénnyel kapcsolatban, s a kapott válasz fényében teszi meg Románia a szükséges intézkedéseket - közölte jún. 13-án Ghiorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke. A kilátásba helyezett román intézkedések azt szolgálják majd, hogy Románia megakadályozza az állampolgárai közötti diszkriminációt. A magyar külügyminisztériumba valóban megérkezett a román partner levele, a két külügyminiszter közötti megállapodás alapján azonban a magyar fél nem kíván a sajtón keresztül üzengetni - közölte Horváth Gábor külügyi szóvivő. Horváth Gábor elmondta, a magyar fél, miután tanulmányozta a levelet, érdemben reagál a román felvetésekre. A szóvivő egyúttal kifejezte a magyar külügyminisztérium meglepetését azzal kapcsolatban, hogy Martonyi János és román partnere, Mircea Geoana közelmúltbeli egyértelmű megállapodása ellenére román részről ismételten hivatalos szintekről a sajtón keresztül küldenek üzeneteket álláspontjukról, illetve már az érdemi magyar válasz lehetősége előtt az általuk fontolgatott lépésekről. /"Óvintézkedések" státustörvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./
2001. június 16.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a román kormány leginkább a státustörvény romániai alkalmazását kifogásolja. Bukarest felnagyította a törvény jelentőségét, s ez kárt okozhat a két ország kapcsolatában. Az RMDSZ elnöke a státustörvénnyel párhuzamosan olyan intézkedéseket sürgetett, amelyek gazdasági eszközökkel támogassák az erdélyi magyarság szülőföldön maradását. Ennek elmaradása szerinte visszafordíthatatlanul legyengítheti az erdélyi magyar közösséget. Markó Béla határozottan elutasította az erdélyi magyarság programszerű áttelepítésére vonatkozó elképzeléseket. Markó leszögezte: a román kifogás többféle: diszkriminációt említenek, s a törvénynek területen kívüli jelleget tulajdonítanak. Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy jún. 13-án a román parlament külügyi bizottságainak ülésén folytattak párbeszédet a státustörvény kérdéséről is Mircea Geoana külügyminiszterrel, aki a kifogásokat ismét felhozta. Markó hangsúlyozta, hogy fölnagyították ennek a törvénytervezetnek a jelentőségét. Markó figyelmeztette a román külügyminisztert, hogy fontolják meg, nincs szükség a státustörvényről folyó, eltúlzott vitára. Az interjú készítője, Tibori Szabó Zoltán emlékeztetett: Tőkés László püspök bejelentette, hogy "stratégiai igénnyel kíván tárgyalni" Orbán Viktor kormányfővel a határon túli munkaerő magyarországi foglalkoztatásáról. Ugyanakkor leszögezte, hogy az RMDSZ nem monopolizálhatja a jogszabály hazai kivitelezését, mert az egyházak időállóbbak és legitimitásuk nagyobb. Markó válaszában kitért arra, hogy a munkaerő kérdéséről tárgyalni kell, a párbeszéd hasznos lehet. Az elmúlt napokban a Magyar Szocialista Párt küldöttségével beszéltek a munkaerő kérdéséről. "Ki kell dolgozni egy stratégiát, amely a gazdasági mozgások segítségével, munkahely-teremtéssel és más fajta támogatásokkal az erdélyi magyarságot a szülőföldjén megtartsa." Másfelől szomorúan szemlélte, hogy Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ilyen nehéz helyzetben kicsinyes RMDSZ-kritikával próbálkozott. - A törvény alapvetően arra alkalmas, hogy segítse az erdélyi magyarságot, és hozzájáruljon a szülőföldön maradáshoz. - A törvény által nyújtott kedvezményekre nemigen lehet majd román ellenintézkedéseket hozni, hiszen ez a jogszabály Magyarországon nyújt bizonyos kedvezményeket az ott tartózkodóknak. Az alkalmazást azonban meg lehet nehezíteni. Tibori Szabó Zoltán Csurka Istvánra hivatkozott, aki szerint a szórványban élő erdélyi magyarokat át kellene telepíteni Magyarországra. Markó ezt elutasította: Nekünk a szórványban is meg kell tartanunk a magyarságot, mert ez védelmet jelent a tömbmagyarság számára. /Tibori Szabó Zoltán: A magyarság szülőföldön tartását gazdasági stratégiával lehet elérni. Interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./
2001. június 18.
A bukaresti Dulles teremben gyűltek össze azok a volt vasgárdisták, illetve a mozgalom szimpatizánsai, akik tagadják a holokauszt valóságát. A meghívottak között volt Iosif Constantin Dragan, Ion Coja és Mircea Chelaru nyugalmazott tábornok, tudósított a Cotidianul című bukaresti lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./
2001. június 20.
Jún. 19-én Kolozsvárra érkezett Adrian Nastase miniszterelnök, a repülőtér belföldi és külföldi termináljának ünnepélyes átadására. A kormányfőt elkísérte Ioan Rus belügy-, Ioan Mircea Pascu honvédelmi, Vasile Dancu tájékoztatási miniszter is. A repülőtér új épületszárnyainak felavatását követően Nastase a Műegyetemre látogatott. Gheorghe Lazea, a Műegyetem rektora arról számolt be, hogy a felsőoktatási intézmény keretén belül 10 ezer diák tanul, a különböző PHARE-projektek révén pedig mintegy 4 millió dollár támogatást nyertek. - Inkább szolidaritásról és együttműködésről tennénk tanúbizonyságot ahelyett, hogy lövészárkokat ásnánk és egymás ellen harcolnánk - utalt Gheorghe Funar polgármester nyilatkozataira a kormányfő. Nastase sajtóértekezletén ismertette Kolozsvár gyenge gazdasági mutatóira vonatkozó adatokat. - Gheorghe Funar polgármesternek le kell vonnia a következtetéseket. Egy gerillaövezetben senki nem fektet be. Amennyiben a polgármester ezt nem érti meg, akkor a megye és Kolozsvár lakói is szenvedni fognak. A kormányfő meggyőződése, hogy a polgármester végül is alkalmazni fogja a törvényt. Az ország mintegy háromezer polgármesteréből ő az egyetlen elöljáró, aki nem értette meg a jogszabály előírásait. Nastase a sátustörvényről kifejtette: a kormány nem akadályozhatja meg, nem befolyásolhatja a magyar törvények elfogadását és alkalmazását Magyarországon. A státustörvény nem vonatkozik Ausztriára, amely az Európai Unió állama, holott ott is élnek magyarok. Ez azt igazolja, hogy a jogszabály nem egyeztethető össze az európai szellemmel. Ahogy a törvény nem vonatkozik az ausztriai magyarokra, mi is azt mondhatjuk, hogy a romániai magyarokra nem alkalmazandó. Egyetlen Budapesten elfogadott törvény sem alkalmazható Románia területén. Ez az alapszerződésre természetesen nem vonatkozik - mondta. "A törvény jellege diszkriminatív és ellentmond az idevágó nemzetközi dokumentumoknak. A román fél maximális hajlandóságot mutatott arra, hogy megfelelő szöveg szülessen meg. Elejétől kifejtette: nem kíván egyezkedni a törvény előírásait illetően, hisz ez magyar belső jogszabály, de azt szeretné, ha észrevételeit figyelembe veszik annak érdekében, hogy a kétoldalú egyeztetések ne csupán formálisak legyenek." /Kiss Olivér: Román kormánynyilatkozat a státustörvény ellen. Kolozsvárra látogatott a miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./
2001. június 21.
Románia nem lesz partnere Magyarországnak a státustörvény Romániát érintő alkalmazásában, szögezte ezt le Mircea Geoana külügyminiszter jún. 19-i rendkívüli sajtóértekezletén, hangoztatva: nemcsak a külügyi tárca vezetőjeként, hanem a román kormány, a miniszterelnök és az államfő nevében is beszél. "Semmilyen formában sem konzultáltak velünk a jogszabály tervezetének parlamenti előterjesztése előtt, pedig mi azt kezdeményeztük. Elküldtük szakértőinket Budapestre, Martonyi János magyar külügyminiszternek írásban eljuttattuk a román félnek a törvénnyel kapcsolatos észrevételeit, és két héttel ezelőtt Budapesten lezajlott találkozónkon megállapodtunk abban, hogy a jogszabály végleges formája megfelelő módon tükrözi majd a román fél észrevételeit. A törvénytervezetbe számtalan módosítás került bele, de sajnálattal kell megállapítanom, hogy a jogszabály ma elfogadott végleges formájában nem lelhetők fel a román fél észrevételei és ajánlásai. Vagyis: a nemzetközi politikában eleddig példátlan módon megvitattak és elfogadtak egy másik állam polgárait érintő törvényt, anélkül, hogy alapos konzultációt folytattak volna annak az országnak a kormányával, amely ország állampolgárainak a szóban forgó jogszabályt "szánták"... Ez az, ami a legkomolyabban foglalkoztatott és most is zavar bennünket." Alapvetően "anakronisztikusnak és európaiatlannak" nevezte a magyar törvényt, amely ellentétben áll mindazzal, amit a Göteborgban tartott EU-csúcson elhatároztak. Geoana felrótta: az Európai Unió közbelépésére Ausztriát kivonták e törvény földrajzi hatásköréből, majd emlékeztetett rá, hogy két érintett országnak: Szlovéniának és Szlovákiának esélye van rá, hogy EU-tagok legyenek, miközben Romániának valószínűleg néhány évig még várnia kell erre. Ennél fogva középtávon a törvénynek "elsősorban Románia lesz a célpontja", ami a román fél számára elfogadhatatlan. Geoana a kormány nevében kijelentette: a román fél úgy fog eljárni, hogy "a területen kívüliségnek e törvényben fellelhető elemei ne érvényesülhessenek román területen". Mircea Geoana elmondta: bekérették a bukaresti magyar nagykövetet és tiltakozó jegyzéket nyújtottak át neki, ugyanakkor utasították a budapesti román nagykövetet, hogy tájékoztassa a magyar külügyet Bukarest álláspontjáról. - Iliescu elnök szerint Románia területén nincs semmi keresnivalója a magyar igazolványnak. - Szlovákia is elutasította a törvényt. A szlovák külügyi nyilatkozat szerint "a státustörvény filozófiája és tartalma a szlovák társadalomban nyugtalanságot váltott ki, ezért erről a szlovák külügyminisztérium a megfelelő diplomáciai úton tájékoztatta Magyarországot és a fontos nemzetközi intézményeket". A dokumentum végül a szlovák külügy azon meggyőződésének adott hangot, hogy a magyar kormánya a státustörvényt a közös európai uniós törekvések sikeres megvalósulásával összeegyeztethető módon, a bizalomépítés és az egyetértésen alapuló kétoldalú viszony szellemében kívánja alkalmazni. /Román és szlovák visszhangok a budapesti végszavazás után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ Cordos Petru, Románia budapesti nagykövete jún. 20-án a magyar Külügyminisztériumnál jelentkezett kihallgatásra. Ez alkalommal tájékoztatta a magyar hatóságokat a román álláspontról a státustörvénnyel kapcsolatban - jelentette be Mircea Geoana külügyminiszter. Ezt a beadványt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövettel is ismertették Bukarestben. /Román álláspont státus-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./
2001. június 21.
Budapest Bukarest véleményének mellőzésével fogadta el a státustörvényt; Románia saját területén nem engedi meg a törvény egyetlen olyan cikkelyének alkalmazását sem, amely ellenkezik a kétoldalú alapszerződéssel; A bukaresti kormány hallani sem akar a magyar igazolványról - ilyen címek alatt számolt be a jún. 20-i román sajtó az Országgyűlés által elfogadott státustörvényről. Az Adevarul elsőoldalas főcíme - A budapesti parlament Bukarest megvetésével fogadta el a "magyar igazolvány"-törvényt - brüsszeli diplomáciai forrásokra hivatkozva egyebek között azt írta: az Európai Bizottság idejekorán figyelmeztette a magyar kormányt arra, hogy a törvény elfogadása "nem kívánatos feszültségeket gerjeszthet a térségben", s ha Budapest "nem javít a jogszabályon, az befolyásolhatja Magyarország EU-csatlakozási tárgyalásait". Mircea Geoana külügyminiszter közölte: utasították a budapesti román nagykövetet, hogy nyújtsa át a budapesti illetékeseknek a román kormány tiltakozó jegyzékét. /Bukarest hallani sem akar a magyar igazolványról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./
2001. június 22.
Annak ellenére, hogy a jún. 21-i román sajtó első számú témájának a magyar státustörvény bizonyult - a tucatnyi országos terjesztésű román napilap összesen 63 tudósítást, kommentárt, jegyzetet közölt e témáról -, észrevehető hangsúlyváltás történt. Adrian Nastase miniszterelnök legújabb nyilatkozatában leszögezte, hogy a román kormány nem tesz azonnali lépéseket, válaszul az inkriminált törvényre, lehetőséget adva a magyar kormánynak, hogy azt a saját szuverén térségére tegye át. "Bukarest nem kíván túl ideges lenni" - fogalmazott, s hasonló állásponton volt Mircea Geoana külügyminiszter is: Románia a törvény hatályba lépésének időpontjáig - 2002. január elsejéig - készen áll a tárgyalások és konzultációk folytatására, annál is inkább, mivel a törvényhez szükséges végrehajtási utasításokban van még mód a kényes pontok helyrehozatalára. /Bukaresti visszalépések státustörvény-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
2001. június 22.
A román kormány nem tesz azonnali lépéseket válaszul a magyar státustörvényre, Bukarest lehetőséget akar adni a magyar kormánynak arra, hogy a törvényt saját szuverén térségére méretezze át - jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. Mircea Geoana külügyminisztert idézte, aki kifejtette, hogy Románia a törvény hatályba lépésének időpontjáig - 2002. január 1-jéig - készen áll a tárgyalások és a konzultációk folytatására. /Bukarest nem kíván "túlságosan ideges" lenni Magyarország méretezze át saját térségére a státustörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
2001. június 26.
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának küldöttsége Szent-Iványi István (SZDSZ) bizottsági elnök vezetésével június 27-29. között hivatalos látogatást tesz Romániában. A delegációt fogadja Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke. A küldöttség találkozik a képviselőház és a szenátus külügyi bizottsága tagjaival, a képviselőket fogadja Adrian Severin, az EBESZ parlamenti bizottság soros elnöke, Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter, Markó Attila kisebbségügyi helyettes államtitkár és Mircea Geoaa külügyminiszter és Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke. /Magyar külügyi bizottság Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
2001. június 26.
Egyre gyakoribbak a kormánypárthoz közelálló lapok támadásai Mircea Geoana külügyminiszterrel szemben. A bírálatok eddig főként a magyar státustörvénnyel kapcsolatban hangzottak el, jún. 25-én viszont a kormánypárti gazdasági körökhöz közelálló Bursa című gazdasági napilap hivatali befolyással való üzérkedés vádját fogalmazta meg a külügyminiszterrel szemben. A lap szerint a külügyminiszter Adrian Sirbu üzletember, a legnagyobb román sajtócsoport, a Media Pro elnöke érdekeit képviselte Ausztriával szemben. A kormánypárt egyik legmegbízhatóbb szócsövének számító Curierul National név szerint a külügyminisztert tette felelőssé azért, hogy a román diplomácia hónapokon át tudomást sem volt hajlandó venni a Budapesten készülő törvényről. Hasonló véleményt fogalmazott meg az erőteljesen nacionalista és magyarellenes Jurnalul National is. /Sajtóhadjárat Geoana ellen. A státustörvényt a kolozsvári Media Pro nyomda miatt támadják. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
2001. június 27.
Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti ülésszakán résztvevő román küldöttség aláírásgyűjtésbe kezdett azzal a céllal, hogy támogatókat szerezzen a magyar státustörvényt kifogásoló indítványához, amelyet a közgyűlés elé akar terjeszteni. Ebben azzal vádolja Magyarországot, hogy a státustörvény diszkriminatív, feszültséget teremt a térségben, és javasolják, hogy az ET szólítsa fel Magyarországot a státustörvény alkalmazásának felfüggesztésére. A határozati javaslatot a román küldöttség négy képviselője írta alá, az aláírók között természetesen nem szerepel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője. - A magyar küldöttség és a Magyarországgal szomszédos országok delegációjának tagjaiként szintén Strasbourgban tartózkodó határon túli magyar küldöttek jún. 26-án válságtanácskozást tartottak. Eörsi Mátyás (SZDSZ) képviselő az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta: a tanácskozást az tette szükségessé, hogy a román delegáció Strasbourgban minden eddiginél erőteljesebb diplomáciai offenzívába kezdett Magyarországgal szemben. Mint Eörsi rámutatott, Magyarország szempontjából különösen aggasztó, hogy az indítványhoz olyan nemzetek képviselői is csatlakoztak - dán, finn, angol, német -, amelyek eddig kisebbségi kérdésekben mindig a magyar törekvéseket támogatták. Tabajdi Csaba (MSZP) /aki szintén tagja a magyar delegációnak/ szerint a magyar diplomáciának azonnal cselekednie kellene. Szerinte az Európa Tanács illetékeseit a magyar diplomácia nem tájékoztatta időben és megfelelő formában a státustörvény tartalmáról, céljáról, körülményeiről, s így most Magyarországnak magyarázkodnia kell. Tabajdi javasolta, hogy a jövő hétre hívják össze a Magyar Állandó Értekezlet rendkívüli ülését. Mindkét képviselő hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben a magyar küldöttség arra törekszik, hogy a lehetőség szerint el lehessen kerülni Magyarország elmarasztalását. - Kelemen Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, aki szintén tagja a román parlamenti küldöttségnek, az MTI-nek nyilatkozva sajnálatosnak nevezte a magyar és a román kormány között kialakult helyzetet. Hangsúlyozta, hogy a romániai magyar kisebbség, amennyire lehet, szeretne kívül maradni ezen a vitán. - Hasonló nyilatkozatott tett t Ráduly Róbert Hargita megyei RMDSZ képviselő is azt követően, hogy az RMDSZ jún. 25-én egyeztetett a kormánypárttal. Elmondta, hogy az RMDSZ és a SZDP konzultációján kölcsönösen tájékoztatták egymást erről az álláspontjukról. - A magyar igazolványok problémája katonai szempontból nem érinti Romániát és nincs befolyással az ország NATO-integrációjára - jelentette ki jún. 26-án Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter. /Strasbourg: Román diplomáciai offenzíva. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./
2001. június 28.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának küldöttsége háromnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe utazott, jún. 27-én tárgyalt Valer Dorneanuval, a román képviselőház elnökével. A megbeszélésen egyetértettünk abban, hogy a státustörvény kérdésének nemzetközivé tétele nem használ senkinek sem - jelentette ki Szent-Iványi István, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Bukarestben. "Bár érthető módon a megbeszélés központi témája volt a státustörvény, mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy a stratégiai fontosságú magyar-román kapcsolatok ne függjenek ettől a tényezőtől." - mondta Szent-Iványi. Semmiképpen nem szabad dramatizálni a helyzetet, mert ez senkinek nem áll érdekében. Magyarország ettől a vitától teljesen függetlenül érdekelt Románia euroatlanti integrációjában, támogatja Románia NATO-tagságát és felkészülését az Európai Unióhoz való csatlakozásra - szögezte le a külügyi bizottság elnöke. A küldöttséget a tervek szerint fogadja Nicolae Vacaroiu szenátusi elnök, Ioan Mircea Paşcu védelmi és Hildegard Puwak európai integrációs miniszter és Cristian Diaconescu külügyi államtitkár. /Megoldást sürgetnek. Magyar küldöttség a román házelnöknél. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./
2001. július 2.
Késeinek, de nem megkésettnek értékelte Mircea Geoana külügyminiszter azt a levelet, amelyet a státustörvény kérdésében Martonyi János magyar külügyminisztertől kapott. A román diplomácia vezetője azt követően nyilatkozott jún. 30-án Lisszabonban a magyar külügyminiszter leveléről, hogy annak részleteit a román sajtó - a magyar közszolgálati rádió beszámolója alapján - nyilvánosságra hozta. Geoana elmondta, hogy a román vezetés június 7-én küldött levelet Budapestnek. A magyar válasz kései, mivel azután érkezett Bukarestbe, hogy a magyar Országgyűlés elfogadta a státustörvényt. Geoana közölte, hogy Martonyi levelében ismételten kifejtették a magyar álláspontot, de megfogalmazódott a két félnek az az egyetértése is, hogy a törvénnyel kapcsolatos problémákat a két ország közötti alapszerződés értelmében létrehozott kormányközi vegyes bizottság kisebbségi albizottságában vitassák meg. Geoana derűlátását fogalmazta meg azt illetően, hogy folytatódhat Bukarest és Budapest összetett párbeszéde. /Kései, de nem megkésett Martonyi levele a státustörvény ügyében - véli Mircea Geoana. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./
2001. július 4.
Nem fogadta el a titkosszolgálatot /SRI/ felügyelő parlamenti szakbizottság a CNSAS mindegyik - a Ticu-törvény módosítására benyújtott - javaslatát. A bizottság szerint a papságot nem kellene átvilágítani, Mircea Dinescu viszont kilátásba helyezte: ha a parlament ezt elfogadja, lemond. Júl. 3-án a román ortodox egyház is közzétett egy nyilatkozatot, amely szerint a Ticu-törvénnyel szembeni fenntartásait a közvélemény félreértette. Az ortodox egyház korábbi tiltakozása nem az átvilágítással, hanem az egyházat "diszkrimináló" magatartással szemben fogalmazódott meg. A papok alkotják az egyetlen olyan társadalmi kategóriát, amelyet teljes egészében átvilágítanak, miközben minden más intézményben csak a vezetők múltját vizsgálják felül. /B. M.: Dinescu a papság átvilágítását követeli. Diszkriminatív a Ticu-törvény az egyházakkal szemben? = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./
2001. július 5.
Mircea Geoana külügyminiszter válasz levelet küldött Martonyi János magyar külügyminiszternek, s ebben hangsúlyozta, hogy Románia őszinte vitát kíván folytatni a magyar státustörvény alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről. Geoana kiemelte, hogy Románia figyelmet fordít a két ország kapcsolataira. Egyben kifejezte a román fél teljes készségét arra, hogy az őszinte és nyílt kapcsolatok, a jószomszédság, valamint az európai és euroatlanti értékek alapján mélyítsék el a román-magyar partnerséget, az alapszerződés szellemében. A román külügyminiszter szerint a két ország közötti párbeszéd eszköze a kormányközi vegyes bizottság. /Státustörvény: Geoana válasza Martonyinak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./
2001. július 5.
Júl. 4-én a kolozsvári rendőrség bűnvádi nyomozásba kezdett Gheorghe Funar polgármester ellen. Ezúttal a polgármestert a tanácstermi "csontkiállításért" vonják felelősségre. Az ellene felhozott vádak: erkölcssértés, rendbontás. Ha vétkesnek találják, 3 hónap és 2 év közötti börtönbüntetést vagy pénzbírságot kaphat. Funar maga is feljelentést tett ez ügyben, a polgármester a kiállított tárgyak ellopásával vádolja a rendőrséget. A polgármester több másik pernek is főszereplője. Gheorghe Funar nem hajlandó visszafizetni a tavalyi év folyamán saját magának jogtalanul - és két alpolgármesterének - kiutalt prémiumot és szabadságpénzt. Funarral ellentétben Mircea Gavrila parasztpárti és Boros János RMDSZ-es alpolgármester visszafizette a prémiumot. Funar nem bízik a kolozsvári igazságszolgáltatás pártatlanságában, a pénzügyőrség által ellene indított per áthelyezését kérte. Az iratcsomó a nagyváradi törvényszékre került át. A júl. 3-i tárgyaláson a polgármester nem jelent meg. A következőre szept. 4-én kerül sor. /Újabb bűnvádi nyomozás a polgármester ellen. A "csontkollekcióért" vonják felelősségre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./
2001. július 6.
Mircea Geoana román külügyminiszter levelet küldött Martonyi János magyar külügyminiszternek, hangsúlyozva: Románia őszinte vitát kíván folytatni a magyar státustörvény alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről az 1996-ban aláírt román-magyar alapszerződésnek megfelelően, az alapszerződés értelmében létrehozott kormányközi vegyes bizottság keretében. - A kormányközi vegyes bizottság román társelnökét a kormány struktúrájának átszervezése nyomán nem erősítették meg e tisztében, a tájékoztatási minisztérium bejelentette: a társelnök kinevezése a jövő hétre várható. - Mircea Geoana levelére reagálva a magyar külügyi szóvivő elmondta, hogy a kinyilvánított magyar szándék eddig is az érdemi párbeszéd fontosságát húzta alá. Mircea Geoana válaszlevele közelebb hozza az érdemi megbeszélés konkrét időpontját. - Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke szerint a magyar kormány gondoskodása a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekről ""legitim és dicséretes dolog", és a kormánynak minden joga megvan ahhoz, hogy támogassa a három milliónyi külföldön élő magyarságot. Az Európai Parlament legnagyobb pártcsoportjának, elnöke Brüsszelben kiadott nyilatkozatában túlreagálásnak nevezte a román szocialista kormány tiltakozásait a törvény miatt, főleg ahogy Adrian Nastase miniszterelnök a kétoldalú megállapodások felmondásával fenyegetőzött az Európa Tanács előtt. "Ez meglehetősen aggasztó egy olyan kormány részéről, amely egyértelműen önkényuralmi hajlamokat mutat. Senki sem maradhat közömbös ama sok magyar iránt, aki 1919 vagyis a trianoni szerződés után egyszerre egy másik országban találta magát. Azok jártak a legrosszabbul, akik Romániában voltak és következésképp ez a törvény különösen rájuk vonatkozik." Martens hozzátette, hogy tíz évvel Ceausescu bukása, meg sok szép beszéd után még egy magyar nyelvű egyetem sincs Romániában. /A státustörvényről - szelídebb hangfekvésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./ Salzburgban a nemrég lezajlott Világgazdasági Fórum alkalmából külön megbeszélést tartott Iliescu államfő osztrák kollégájával. Iliescu kijelentette, hogy Thomas Klestil hozzá hasonlóan vélekedik a státustörvényről. Emlékezetes, hogy a román államfő ismételten demokráciaellenesnek és diszkriminatívnak minősítette a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt. A Magyar Távirati Iroda felkérésére a bécsi elnöki hivatal sajtóosztályának vezetője júl. 5-én nyilatkozott az ügyről. Hans Magenschwab kijelentette, hogy Thomas Klestil nem osztja a státustörvénnyel kapcsolatos román álláspontot, és nem is mondott olyasmit a kétoldalú találkozón, amit így lehetne értelmezni. /M. Zs.: Nyugaton nem bírálják a státustörvényt. Bécs cáfolja Iliescu szavait. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 6./
2001. július 7.
Tibori Szabó Zoltán válaszolt Fodor Sándort írására /Kinek higgyek? - Szabadság, júl. 4./, aki vitatta Tibori Státusmentés /Szabadság, jún. 29/-i című cikkét. Fodor Martonyi külügyminiszterre hivatkozott, aki leszögezte, hogy "a készülő státustörvényről igenis idejében tájékoztatta mind az érintett államok diplomáciai képviseleteit - mind pedig az európai fórumokat". Tibori ezt is cáfolni igyekezett, elfogadva Mircea Geoana külügyminiszter állítását. Tibori azt sem tartja tájékoztatásnak, hogy április 5-re átadták a nagyköveteknek a törvény tervezetét. Tibori Frunda Györgyre hivatkozott, aki július 5-én a román rádióban elismerte: a magyar kormány "előrelátóbb és barátságosabb is lehetett volna" a státustörvény kidolgozásának időszakában. /Tibori Szabó Zoltán: Higgyünk a tényeknek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./
2001. július 12.
Mircea Dinescu a CNSAS (a szekuritáté irattárát átvizsgáló bizottság) elnökét, Gheorghe Onisorut azzal vádolja, hogy a bizottság nevében hoz határozatokat, és túlságosan hajlékony lett a politika és a politikusok irányába, mióta gyakran találkozik az államelnökkel valamint Teoctist patriárkával. Elmondta: a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ mindeddig visszautasította a kért iratcsomók átadását a bizottságnak. Több módosítást javasolnak, többek között azt, hogy a szekuritáté volt ügynökeinek adatait csak a nemzetbiztonsági intézmények jóváhagyásával lehetne nyilvánosságra hozni. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy a volt szekusok továbbra is megőrizhetnék ismeretlenségüket, állítják a kommentárok. /Módosítva értelmetlenné válna az átvilágítási törvény. Nyilvánosságra hozzák a kollaboráns egyházfők és újságírók dossziéját? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./
2001. július 14.
Júl. 13-án tárgyalt Romániában, Snagovban Martonyi János magyar és Mircea Geoana román külügyminiszter. A magyar státustörvény megítélésében nem közeledtek az álláspontok. A két fél abban állapodott meg, hogy a kormányközi vegyes bizottság keretében szeptemberben Budapesten folytatják a tárgyalásokat a kérdésről. A találkozó után a két külügyminiszter közös sajtóértekezletén Mircea Geoana hosszú nyilatkozatban ismertette a román álláspontot. Leszögezte, hogy a törvény számos eleme differenciáltan kezeli a román állampolgárokat. Aggodalmát fejezte ki a jogszabály területen kívüli hatása miatt, amit elfogadhatatlannak és az európai normák keretébe nem illeszthetőnek nevezett. Román megítélés szerint a törvénynek olyan szociális és gazdasági aspektusai is vannak, amelyek túllépnek a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozó európai normák keretein. Geoana hangsúlyozta, hogy a magyar fél érvei nem adtak választ a román fenntartásokra és aggodalmakra. Azt javasolta, hogy mindaddig függesszék fel a státustörvényt, amíg Magyarország be nem fejezi tárgyalásait az Európai Unióval. Martonyi ezt a román javaslatot határozottan visszautasította. Hozzátette: megítélése szerint a román aggodalmakat a törvény egyetlen betűjének módosítása nélkül is el lehet oszlatni. Hangsúlyozta: a magyar törvény nem kíván semmiféle hátrányos megkülönböztetést tenni a román állampolgárok között. Mindkét miniszter leszögezte, hogy a magyar és a román kormány egyaránt nagyon fontosnak tartja a két ország közti partneri kapcsolatok fejlesztését. Martonyi újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: Magyarország változatlanul határozottan támogatja Románia európai és euroatlanti integrációját, bármilyen legyen is Románia álláspontja a státustörvényről. A magyar külügyminiszter kifejtette: Magyarország nem vezet be vízumkényszert a szomszédos államokkal szemben, amikor elnyeri az Európai Uniós tagságot. Markó Béla szövetségi elnök találkozott Martonyi Jánossal. A magyar külügyminiszter tájékoztatta az RMDSZ vezetőit a román miniszterelnökkel és külügyminiszterrel folytatott tárgyalások eredményeiről. Markó Béla ismertette az RMDSZ álláspontját. Mint köztudott, a szövetség üdvözli a szomszédos országokban élő magyarokra vonatkozó kedvezménytörvényt, amelynek alkalmazását a romániai magyarság részéről nagy várakozás előzi meg. Az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy a törvény körüli vitának nem kellene rontania a román-magyar kapcsolatokon, és ez a mai magas szintű megbeszélés azt bizonyította, hogy van esély a közös megoldási módok megtalálására. /Nem sikerült közelíteni az álláspontokat. Magyar-román külügyminiszteri tárgyalások Snagovon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./
2001. július 16.
Mircea Geoana román külügyminiszterrel és Adrian Nastase román miniszterelnökkel való bukaresti tárgyalásai után Martonyi János magyar külügyminiszter még találkozott az RMDSZ székházban Markó Béla RMDSZ-elnökkel találkozott, majd így foglalta össze útjának summáját: megegyeztek abban, hogy a két ország közötti kapcsolatot minden területen erősíteni és mélyíteni fogják, e célt szolgálja az a megállapodás, hogy szeptemberben Budapesten vegyes bizottsági ülést tartanak. Martonyi János hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is töretlenül támogatja Románia euroatlanti törekvéseit. A magyar státustörvény kapcsán kifejtette, Magyarország egyetért az RMDSZ-szel abban, hogy olyan megoldásra van szükség, amely elhárítja a román aggodalmakat, biztosítja e törvény sima, zökkenőmentes alkalmazását. A törvény nem tartalmaz hátrányos megkülönböztetést a román állampolgárok többségével szemben. Martonyi szerint kizárólag a Romániában élő magyar kisebbségre tartozik, hogyan szervezi meg, hogyan teszi meg azokat a lépéseket, amelyek a törvény magyarországi alkalmazásához szükségesek. /Koszka Erika: Martonyi János külügyminiszter végkövetkeztetése: "Van megoldás, ha van politikai akarat hozzá" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./
2001. július 17.
Háromnapos hivatalos látogatásra Izraelbe utazott Adrian Nastase miniszterelnök a külügyminiszter kíséretében. Románia kész közreműködni a térségbeli konfliktus enyhítésében, ha erre felkérik - jelentette ki Jeruzsálemben Nastase júl. 16-án, miután tanácskozott izraeli kollégájával, Ariel Saronnal. A háromnapos hivatalos látogatása során Nastase egyébként találkozik Jasszer Arafat palesztin vezetővel is. A júl. 16-i megbeszélésen - amelyen részt vett Mircea Geoana külügyminiszter is - a román és az izraeli miniszterelnök a kétoldalú gazdasági kapcsolatok élénkítése mellett foglalt állást, annál is inkább, mert a kereskedelmi forgalom az elmúlt öt évben számottevően csökkent. A találkozó utáni sajtóértekezleten a Romániában tapasztalt rasszista megnyilvánulásokra utaló kérdésre Nastase leszögezte, hogy az ország demokratikus állam, ahol elfogadhatatlan az ilyesmi, és a hatóságok megtették és megteszik a szükséges jogi lépéseket minden ilyen esetben. /A román kormányfő Izraelben. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 17./ Ariel Saron miniszterelnök szerint a demokratikus Románia mindig barátként viszonyult a zsidó államhoz, és elismerően beszélt Nastaséról, amiért "fáradtságot nem ismerően vezeti népét a függetlenség, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása felé". Saron megemlítette azt is, hogy a második világháború idején a romániai zsidóság fele koncentrációs táborokban vesztette életét. - Romániának szándékában áll fellendíteni az Izraellel kiépített gazdasági kapcsolatokat, tárt karokkal várjuk az izraeli befektetőket, különösen a számítástechnikai iparba - fejtette ki Nastase. Romániában mintegy 1700 román-izraeli vegyes érdekeltségű vagy teljesen izraeli tőkével rendelkező céget jegyeztek be, amelyek 35 millió dollárt fektettek be. /Moldován Árpád Zsolt: Segítik a NATO-integrációt. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./
2001. július 17.
Az RMDSZ közleménye szerint Maros megye 17 középiskolájában a magyar tannyelvű osztályokban 314 hely maradt üresen. Marosvásárhelyen a Ion Vlasiu és Traian Vuia szakközépiskolákban 18-18, a Ion Vlasiuban 3, az Avram Iancu műszaki osztályaiban 49, a technológián 26, az Electromaros szakközépiskolában 20, a Gh. Sincaiban 18, az Aurel Persu-ban 12, a C. Brancusi szakiskolai osztályaiban 21. Segesváron, a Mircea Eliade líceum filológia oszályában 2, a szovátai faipari szakközépiskolában 22, az erdőszentgyörgyi szakközépiskolában 17, a társadalomtudományok szakon 16. Nyárádszeredában 7 hely, a szászrégeni Lucian Blaga líceumban 17, a bándi líceumban 25 hely, míg a dicsőszentmártoni C. Brancusi szakközépiskolában 23 hely maradt üresen. /314 betöltetlen középiskolai hely. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./
2001. július 23.
Orbán Viktor magyar kormányfő július 28-án munkamegbeszélést folytat Adrian Nastase miniszterelnökkel. Adrian Nastase is bejelentette a találkozás tényét, hangsúlyozva: Romániának továbbra is változatlan az álláspontja a magyar státustörvényt illetően, s ha ezt a kérdést 2002. január elseje előtt nem sikerül megoldani, a román kormány törvényi eszközökkel akadályozza meg a magyar jogszabály alkalmazását Romániában. Románia szilárd érvekkel rendelkezik ahhoz, hogy e kérdésben ne értsen egyet Magyarországgal. Hozzátette, hogy amikor Martonyi Jánost fogadta Bukarestben, "a magyar külügyminiszterrel abban értettünk egyet, hogy nem értünk egyet". Nastase elmondta: közölte Martonyival, hogy a nemzeti kisebbségekért az állam a felelős, s ha Magyarország kíván törődni a Romániában élő magyar nemzeti kisebbséggel, akkor magára kell vállalnia az ezzel járó összes problémát, a kétnyelvű helységtábláktól egészen a közbirtokos tulajdonforma kérdéséig bezárólag. Mircea Geoana román külügyminiszter elmondta, Adrian Nastase azt szeretné, ha e tervezett találkozó nemcsak az első román-magyar miniszterelnöki találkozás lenne azt követően, hogy tavaly decemberben hivatalba lépett az új román kormány, hanem "barátok közötti nyílt párbeszéd is". /Orbán-Nastase találkozó Marosvásárhely környékén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./
2001. július 24.
Romániába érkezett Rolf Ekeusz, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa, júl. 23-án Mircea Geoana külügyminiszterrel tárgyalt. A két diplomata a balkáni helyzetről és a státustörvényről tartott eszmecserét. A találkozó során a kisebbségi főbiztos elmondta, a státustörvény és a romák helyzete olyan kérdés, amelyre "európai választ" kell adni. A megbeszélés során szóba került a nemzetközi szervezetnek a régió stabilitásának biztosításában és a nemzeti kisebbségek helyzetének megoldásában vállalt szerepe is. A két diplomata a szeptember folyamán Romániában tartandó, az európai romák helyzetéről szóló konferenciáról is tárgyalt. /Romániában az EBESZ kisebbségi biztosa. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./
2001. augusztus 14.
Aug. 14-én Adrian Nastase kormányfő Bulgáriába látogat. A kétoldalú kapcsolatok alakulásáról tárgyal a nemrég lezajlott választások nyomán bolgár miniszterelnökké kinevezett Simeon de Saxa-Coburg-Gotha, azaz I. Simeon ex-cárral. Adrian Nastase a volt cár meghívására tesz egynapos munkalátogatást a szomszéd országba, ahol az új bolgár kormányfővel a Szófiától 80 kilométernyire fekvő Bolovácon találkozik. A román miniszterelnököt fogadja Petar Sztojanov bolgár államfő is. Nastasét elkíséri útjára Mircea Geoana külügyminiszter. Románia és Bulgária között meglehetősen feszült a viszony. A legnagyobb vitákat a román-bolgár határhoz közeli Kozlodui Atomerőmű veszélyessége, illetve a Turnu-Magurele vegyi kombinát által menetrendszerűen okozott ammóniaszennyezések ügye okozza. De nézeteltérés támadt két évvel ezelőtt a Calafat-Vidin Duna-híd terve körül is, amelyet a román fél keletebbre szeretett volna megépíteni. Az új bolgár vezetés rendezni szeretné viszonyát északi szomszédjával. /Adrian Nastase Bulgáriába látogat Az ex-cár rendezné viszonyát északi szomszédjával. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
2001. augusztus 14.
Megoldhatatlannak tetsző konfliktushelyzet alakult ki a székelyudvarhelyi önkormányzatban annak következtében, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése szerint az Udvarhelyi Polgári Egyesület (UPE) jelöltjei jogszerűtlenül jutottak mandátumhoz a városi tanácsban. Mircea Dusa prefektus átiratban közölte álláspontját a helyi önkormányzattal. Eszerint a nyolc helyi és négy megyei képviselő, akik az RMDSZ-szel rivális UPE listáján jutottak be az önkormányzati testületekbe, elveszítik mandátumukat, és erről a helyi testületeknek kell meghozni a döntést. A prefektus szerint az ítélőtábla korábbi döntését megerősítő legfelsőbb bírósági határozatot úgy kell értelmezni, hogy az UPE-képviselők megválasztása jogszerűtlen volt, ennek nyomán azok elveszítik mandátumukat, és az így megüresedett testületi helyeket az RMDSZ listájáról vett személyekkel pótolják. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, aki szintén a magyarországi Fidesz-Magyar Polgári Párthoz közel álló UPE színeiben jutott a város élére, kijelentette, hogy a prefektúra jogi értelmezése téves. Közölte: rövidesen közleményben fogalmazzák meg kifogásaikat és érveiket. /Visszavonják nyolc udvarhelyi tanácsos mandátumát? Az Udvarhelyi Polgári Egyesület nem ért egyet a Legfelsőbb Bíróság döntésével. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
2001. augusztus 16.
Christopher Smith New Jersey-i képviselő az amerikai kongresszus elé terjesztette jelentését, amelyben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöki tisztét ellátó Románia első féléves tevékenységét értékelte. A honatya a Helsinki Bizottságnak a társelnöke, az európai biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó bizottságnak pedig az elnöke. Christopher Smith dicsérőleg szólt Mircea Geoana román külügyminiszter EBESZ-elnöki munkájáról. Említést tett arról, hogy a Helsinki Bizottság több tagja is aggodalommal értesült egyes romániai antiszemita megnyilvánulásokról, jelesül az Antonescu marsall rehabilitálására tett kísérletekről. Bátorítónak tartja viszont az amerikai honatya azt a módot, ahogyan a bukaresti kormány reagált arra, hogy Mircea Chelaru akkori vezérkari főnök részt vett az Antonescu-szobor felállítása alkalmából tartott rendezvényen. Smith a romániai sajtó helyzetéről is szólt. Értékelte, hogy Adrian Nastase kormányfő nem szigorítaná az újságírói véleménynyilvánításért kiszabható büntetéseket, de hozzátette, hogy ez nem elég. Figyelmeztetett arra, hogy a jelenleg érvényben levő törvény, amely szerint hivatalos személy sajtóbeli megsértéséért és rágalmazásáért bebörtönözhetik az újságírókat, ellentmond a sajtószabadság tiszteletben tartására tett bukaresti vállalásnak. A kifogások között szerepeltek még az emberjog-sértések és az emberkereskedelem, ilyen téren az amerikai külügy azok közé az országok közé sorolta Romániát, amelyek nem teljesítik a minimális követelményeket, noha a kormány mutat hajlandóságot a helyzet megváltoztatására. /M. Zs.: A román EBESZ-elnökségről Washingtonban. Bársonyba burkolt bírálat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 16./
