A keresztény tanítás, a hitélet, valamint a modern kor és a piacgazdaság viszonyairól zajlott máj. 14-15-én kétnapos szakmai konferencia a Bihar megyei Fugyivásárhelyen. A hittudományi műhely előadás-sorozatán az ökuménia jegyében számos római katolikus, református és evangélikus egyházi vezető, teológus vett részt, de immár hagyományosan jelen voltak az RMDSZ vezető személyiségei is, köztük Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint a szövetség több szenátora és képviselője. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök is. /Az ökuménia jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./ Piacgazdaság és keresztény erkölcs címmel rendezte a fugyivásárhelyi központú Studium Academicum Alapítvány nemzetközi konferenciát, melynek vezetője Kállay László fugyivásárhelyi lelkész. /Balla Tünde: Piacgazdaság és keresztény erkölcs. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./ A Tőkés László ellenzékét tömörítő Református Megújulási Közösség (Remek) szervezte a fugyivásárhelyi Református Egyházi Központban a konferenciát.
2004. június 1.
Felavatták a nagyváradi Ady Endre Kulturális Központot, amelyet a Mecénás Alapítvány által magyarországi költségvetési támogatással hoztak létre. A városi strand területén fekvő, modern stílusú létesítményt Bíró Rozália alpolgármester, az RMDSZ polgármesterjelöltje avatta fel. Az ünnepséget követő konferencián Szabó Vilmos a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős államtitkára elmondta: Ady mához szóló üzenete az, hogy az ígéretes jövőt csak az egymás mellett élő népek összefogásával lehet felépíteni. A kulturális központot Tempfli József megyés püspök szentelte fel. /Nagyváradon megnyílt az Ady-központ. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./
2004. június 2.
Nagyvárad magyarsága június 1-én újra ünnepelt a külsőleg felújított Rhédey kápolna átadása alkalmából. A rendszerváltás előtt szándékosan hagyták szinte teljesen tönkremenni az épületet. Utána nem sikerült pénzt szerezni a gróf Rhédey Lajos által építtetett kápolna felújítására. Lelkes emberek azonban változtattak ezen, hangsúlyozta beszédében Tempfli József római katolikus megyés püspök. Ismét van egy olyan épületünk, ahol összegyűlhetünk, hogy fejet hajtsunk múltunk egyik jeles személyisége előtt, nyilatkozta Bíró Rozália polgármester-jelölt. Végül bemutatták S. Németh Katalin Rhédey, ki szárnyat fűz a jó szándéknak című emlékkönyvét. /Főhajtás őseink emléke előtt. = RMDSZ Tájékoztató, jún. 2., 2736. sz./
2004. június 4.
Tőkés László püspök megorrolt Tempfli József megyéspüspökre, amiért a nagyváradi római katolikus egyházfő az Ady Endre Kulturális és Szabadidőközpont avatóünnepségén közölte: szerinte inkább érdemes volt Nagyváradon felépíteni a centrumot mintsem Érmindszenten, ahol kihasználatlanul maradt volna egy hatalmas intézmény. Tőkés László szerint a posztkommunista magyar kormány a Mecénás Alapítvánnyal karöltve megosztotta a két egyházat, de reméli, hogy a két gyülekezeti közösségre nem fog kihatni ez az incidens. A püspök állásfoglalása szerint „... fordított helyzetben én, Tőkés László református püspök a magyar kormánnyal, valamint az RMDSZ-Mecénással, a római katolikus egyház és Érmindszent kárára nem lettem volna hajlandó kollaborálni... kijelenthetem, hogy én magam, illetve Egyházkerületem semmilyen haszon fejében nem lettünk volna képesek a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyével, illetve annak püspökével fennálló viszonyunkat kockára tenni." Az állásfoglalás a megyei napilapokban sorra megjelent, az érdeklődő újságíróknak a katolikus egyházfő nem kommentálta az ellene szóló vádakat. /(Balla Tünde): Tempfli József megyéspüspököt bírálta Tőkés László. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
2004. június 7.
Tempfli József püspök kifejtette, hogy a nagyváradi Ady Endre Kulturális Központ ügyében közzétett állásfoglalásban (Bihari Napló, jún. 2.) Tőkés László püspök félrevezette a közvéleményt. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség nem „orozott el" semmit a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettől. Nem méltó egy püspökhöz, hogy egy olyan rendezvényt, melyen részt sem vett, újsághírek alapján minősít. Tőkés László püspök mindenben illetékes, ugyanakkor, ha más megalapozottan tesz szóvá valamit, azt rögtön illetéktelennek minősíti. A továbbiakban Tempfli József nem óhajt a sajtón keresztül nyilvános vitát folytatni e témában. /Tempfli József megyéspüspök: Egy állásfoglalás margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./
2004. június 15.
Érmihályfalván jún. 13-án volt a templom búcsúja, amikor Tempfli József nagyváradi megyéspüspök 105 érmihályfalvi ifjút bérmált meg. A 2. Regionális Simonyi Napok keretében pedig emléktáblát avattak a legvitézebb huszár, báró Simonyi József ezredes a emlékére, aki az érmelléki városban is megfordult. /(Balla Tünde): A legvitézebb magyar huszárt is ünnepelték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./
2004. június 20.
Jún. 20-án a gyulafehérvári székesegyházban dr. Jakubinyi György érsek pappá szentel tizennégy diakónust, a következő hónapokban is pappá szentel fiatalokat. Bakos Istvánt Tempfli József püspök június 20-án Nagyváradon, a temesvári egyházmegyés Kovács Istvánt Roos Márton püspök. /Papszentelés. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 20./
2004. július 1.
Jún. 30-án volt Bukarestben a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség fellebbezési perének tárgyalása a Legfelsőbb Bíróságon. A tárgyaláson jelen volt, Tempfli József püspök, aki reményét fejezte ki, hogy ezúttal lezárul az évek óta húzódó fájdalmas per és a püspökség végre erkölcsi elégtételt nyer. A püspökség ügyvédje, Frunda György szenátor meggyőző érveléssel vázolta azt a kálváriát, amelyen átment az utóbbi évtizedekben az intézmény. A bírói tanács megállapította, hogy a Vatra Romaneasca beadványának nincs jogi alapja, ezért kérését, hogy beleavatkozzék a perbe, elutasította. Frunda György kifejtette, 1963-ban Bélteki Ferenc vikárius és dr. Hosszú László esperes aláírta azt az ajándékozási dokumentumot, amely szerint a püspöki palota örökös használati jogát átruházzák a városi tanácsra. Ez több szempontból is törvénytelen eljárás volt. Ilyen nagy értékű ingatlant csak a Szentszék ajándékozhat, vagy a püspökség, de ez esetben is szükséges a Szentszék részéről a meghatalmazás. A román Polgári Törvénykönyv szerint az ajándékozás szintén törvénytelennek bizonyul, mert csak a tulajdonos rendelkezhet az ingatlan sorsa fölött. Be kell bizonyítani, hogy az ajándékozás szándéka őszinte és hiteles volt. Az állam üldözte, letartóztatta és börtönbe vetette a papokat, ezért az ajándékozás nem lehetett őszinte. Aki a püspöki palotát megkapta, elrendelte, hogy 4 órán belül az egyház vonuljon ki az épületből, és így számtalan érték ment veszendőbe. A bírói tanács az ítélethirdetést júl. 9-re tűzte ki. /A per mélységesen erkölcsi jellegű. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
2004. július 3.
A könyvhéten Budapesten bemutatták a Horgony és vitorla /Válasz Kiadó, Budapest/ című interjúkötetet, amelyben Tempfli József, nagyváradi római katolikus megyéspüspök vallott életéről, a kettős elnyomás éveiről, Szent László király és Európa, valamint a vallásos hit és a politika viszonyáról Jezsó Ákos újságírónak. Tempfli József magyarázatában a horgony a szülőföldön maradást, a vitorla pedig az elvándorlást jelenti. „Tempfli Józsefnek elkobozhatatlan kincsei vannak...", írta a kötet előszavában Beke György író: „A szelídség, az alázat, a hűség és állhatatosság püspöke... Földműves szüleitől a sok szereteten kívül mélységes hitet és a munka szeretetét kapta." /Balla Tünde: Horgony és vitorla Tempfli József szól az itthon maradókhoz és az elmenőkhöz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./
2004. július 7.
Csíkszeredában Ráduly Róbert polgármester négy dokumentációs csomagot nyújtott át Medgyessy Péter miniszterelnöknek. Ez tartalmazza többek között a romban heverő csíkszeredai hősök temetőjének rendbetételét, ahol közel 450 magyar honvédsír található. Terítékre került a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíksomlyói bővítésének támogatása és a Csíkszeredában létrehozandó konzulátus ügye is. Hollanda Dénes, a Sapientia marosvásárhelyi dékánja az építkezéshez 300 millió forint megszerzését remélte a találkozótól. Csalódniuk kellett: „A magyar államnak is szüksége van arra a pénzre. Inkább próbáljunk közösen uniós alapokat megpályázni” – fejtette ki Medgyessy Péter, később hozzátette, hogy az infrastruktúra kialakításához nagyon szerény módon hozzájárulnak. Hollanda Dénes dékán elmondta, hogy a hiányzó 300 millió forint nélkül az épület több helyisége befejezetlen marad. Medgyessy Péter hazafelé tartva Nagyváradon látogatást tett Tempfli József megyés püspöknél. A látogatás végeztével a magyar miniszterelnök sietve autóba ült, anélkül hogy szóra méltatta volna a sajtó rá váró képviselőit. Tempfli József püspök közölte, a kormányfő megfogalmazta kérését, miszerint az európai integráció folyamatában a határon túli magyar egyházak tegyenek meg mindent a magyar kultúra, a hagyomány és a magyar nyelv megőrzéséért, ami hozzátartozik a magyar identitáshoz. Medgyessy Péter és Vastagh Pál /MSZP/ hangsúlyozták, hogy ez a tábor nem valamiféle ellen-Tusványos. Vastagh Pál kijelentette, a miniszterelnökkel ért egyet, nehezen kivitelezhetőnek tartja a kettős állampolgárság kérdésének újratárgyalását. /Csinta Samu: Medgyessy: mit szolgálna az állampolgárság? = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./
2004. július 16.
Tempfli József megyés püspök a németországi Altöttingben járt, a Szovjetunióba való deportálások 60. évfordulója alkalmából szervezett kétnapos ünnepségen, ahol öt volt szocialista országból gyűltek össze egykori deportáltak vagy hozzátartozói, s öt megyés püspök ugyanezen országokból, hogy a deportált megholtak lelkiüdvéért mutassanak be szentmisét. – A püspöki palota visszaadásáról a püspök kifejtette, hosszú pereskedés, nyolc év türelme és vagy 300.millió lej költség kellett hozzá. Tempfli József püspök közleményében mindenkinek köszönetet mondott. Köszöni a négy ügyvédnek, kik peres ügyeket hivatalosan képviselték. Kettő meghalt /dr. Margócsy László és Lencar Gavril ügyvéd/, Sárközi Lajos is dolgozott, de komoly operáción esett át, nem vállalhatta tovább a Bukarestbe való utazás nehézségeit. Legutóbbi két tárgyaláson az ügyvédi védelmet dr. Frunda György szenátor vállalta, akinek a per megnyerésében oroszlánrésze volt. Tempfli József püspök köszönetet mondott az RMDSZ országos vezetőinek, élükön Markó Béla elnökkel, ugyanígy a nagyváradi hivatal vezetőinek, Bíró Rozáliának. Tempfli kiemelten köszönetet mondott az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeinek, akik eljöttek tüntetni a püspöki palota visszaszerzése érdekében és együtt imádkoztak ezért. Mindez párhuzamba vonható azzal a bihari-váradi kiállással, mellyel a Körös-parti Szent László templomot is megvédték annak idején a lebontástól. /Tempfli József megyés püspök: Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./
2004. július 31.
A Nagykároly és Vidéke című hetilapot Boros Ernő (alias Kinál György) szerkeszti. Az egyik írása nagyobb figyelmet érdemel. A Nagykároly és Vidéke júl. 23-a is hírt adott arról, hogy Tempfli József nagyváradi katolikus püspöknek Horgony és vitorla címmel nemrég interjúkötete jelent meg, amelyben a 73 éves főpap egyebek között a magyarságról, az egyházról és Trianonról fejti ki nézeteit Jezsó Ákos újságírónak. A könyv budapesti bemutatóján Tempfli József is szót kapott. „Mikor Budapest díszpolgárának tettek, azt mondták a magyar állampolgárságot is megkaphatom” – idézte fel a püspök. „Azt mondtam: köszönöm szépen, de nem kérem” – emlékezett vissza, s azzal indokolva döntését, hogy Magyarország és Románia között nincs megegyezés a kettős állampolgárságról. Ha megkapná a magyar állampolgárságot és olyasmit tenne, ami a román kormánynak nem tetszik, akkor megvonhatnák tőle a román állampolgárságot. Nem akarom, hogy joga legyen kiutasítani, mert én itt akarok dolgozni és itt akarok meghalni. Rossz példát is mutatnék másoknak, ha élnék ezzel a lépéssel”- mondta a püspök. /(sike): A Nagykároly és Vidékében olvastuk: Tempfli püspök visszautasította a kettős állampolgárságot! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./
2004. július 31.
A 2004-es év eltelt és hátralévő időszakának kulturális eseményeit vette számba az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöksége. Sok jól sikerült esemény volt, így a zsibói Wesselényi-szobor avatása és a szilágyperecseni hősöknek állított Turulmadár-emlékmű felszentelése, mindkettő a zilahi Sepsi József szobrászművész munkája. Sok szilágysági település tervezett falunapokat, de támogatás hiányában le kellett mondaniuk tervükről. (A napokban többen kaptak az Illyés Alapítványtól elutasító választ pályázataikra.) Szilágysomlyón a Báthory Alapítvány szeptember 24–26. között rendezi a Báthory-napokat, ez alkalommal Tempfli József nagyváradi megyéspüspök tart ünnepi misét a felújított római katolikus templomban. Krasznán Petőfi-szobrot fognak avatni. /Gáspár Attila: Szilágy megye. Turulmadártól a Báthory-napokig. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./
2004. augusztus 19.
Borbély Imre, a Magyarok Világszövetségének Kárpát-medencei régióelnöke reagált arra, hogy Tempfli József püspök aggályait fejezte ki a magyar állampolgárság kiterjesztésével szemben: attól tart, hogy magyar állampolgársággal is rendelkező román állampolgárokat a román állam esetleg kitoloncolhatja. Borbély Imre leszögezte, hogy jelenleg a román-magyar kettős állampolgárok száma százezres nagyságrendű. Ezeknek döntő többsége román állampolgárságú magyar, aki végérvényes, vagy időleges áttelepülés által jutott magyar állampolgársághoz is. Nem ismeretes egyetlen kitoloncolás sem. A román alkotmány szerint „a román állampolgárság nem vonható meg azoktól, akik születésüknél fogva váltak azzá”. Továbbá Románia EU-csatlakozása után román állampolgársággal nem rendelkező EU-polgárokat sem lehet kitoloncolni. /Borbély Imre, a Magyarok Világszövetségének Kárpát-medencei régióelnöke: Tisztelt Szerkesztőség, igen tisztelt Németh Miklós Attila! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./
2004. augusztus 21.
Rajtunk áll, hogy az európai integráció valamennyiünk számára sikerrel járjon, s valamennyien nyertesei lehessünk – hangsúlyozta köszöntőjében Mádl Ferenc köztársasági elnök Budapesten, az Országházban, ahol államalapító Szent István király ünnepe alkalmából állami kitüntetéseket adott át. A legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét az államfő Glatz Ferencnek, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagjának, az MTA Történettudományi Intézet Igazgatójának és Frunda Györgynek, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátorának adományozta. (Frunda nem szakította meg egyiptomi nyaralását, az elismerést később veszi át.) A kitüntetettek között van Mózes Árpád evangélikus püspök, aki a közel fél évszázados lelkészi szolgálatáért, kiemelkedő egyházszervező munkásságáért, valamint Tempfli József, római katolikus megyéspüspök, aki az erdélyi magyarság érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő egyházszervező munkássága elismeréseként kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét (polgári tagozat). /Frundáé a legmagasabb magyar állami kitüntetés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./
2004. augusztus 31.
Ezer éve annak, hogy Szent István király létrehozta a Magyarországot megerősítő vármegyerendszert, és megalapította az első tíz püspökséget. A hagyomány szerint az utóbbiak közé tartozott a bihari püspökség is, amelyet egyháza leromboltatása után mintegy félszáz évvel Szent László helyeztetett át Nagyváradra, a biztonságosabb Sebes-Körös mentére. A bihari egyházalapítás ezeréves évfordulóján ünnepi szentmisét celebráltak augusztus 29-én a bihari megyeszékhelyhez közeli Bihar községben. A magyar konzulátus, a HTMH, az RMDSZ, a megyei önkormányzat képviselői is jelen voltak. Szentbeszédében Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök hangsúlyozta: itt az ideje, hogy a nagyváradinál régebbi nemzeti kegyhelyeket is kiemeljük a feledés homályából. Ilyen Bihar is, amelynek földvárában Szent László sok időt töltött, s itt állhatott a nagyváradit megelőző bihari püspökség is. „A mi népünk nő, és növekvő politikai, gazdasági tekintélye lesz" – mondta derűlátóan a püspök. A megyéspüspök egy Szent Istvánt és egy Szent Lászlót ábrázoló festménnyel ajándékozta meg a bihari gyülekezetet. A templom kertjébe vonuló tömeg pedig egy kétméteres, bronzból készülő Szent István-szobor alapkőletételének lehetett tanúja. A nagyváradi egyházmegye, a bihari plébánia és önkormányzat, a Bihar megyei RMDSZ és a megyei önkormányzat közösen írt alá alapítólevelet, mely szerint 2005 nyarára állni fog a szobor. Tempfli József bejelentette, hogy hamarosan Szentjobbon, a másik nemzeti kegyhelyen is újabb emléket állítanak, Szent István szobra után most a jobbot védő Mercurius apátnak. /Balla Tünde: Ezeresztendős egyházalapításra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./
2004. szeptember 5.
Aug. 20-án Budapesten, az Országháza kupolatermében Mádl Ferenc köztársasági elnök Tempfli József nagyváradi megyéspüspöknek adományozta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének középkeresztjét, elismerésként bátor és következetes kiállásáért, a hagyományok ápolásáért. Tempfli József püspök hangoztatta, a kitüntetést úgy értékeli, mint valamennyiük kitüntetését. Kezdheti közvetlen munkatársával, Fodor József püspöki helynökkel, folytathatja a papokkal, hívekkel, egyesületekkel, az ifjúsággal, a civil szervezeteikkel, de nem hagyhatja ki az RMDSZ megyei és központi vezetőségét sem. Sok még a feladat. Vissza kell szerezni mindazt, ami jogos tulajdona volt az egyházmegyének. /Fodor György: Kitüntették Tempfli József megyéspüspököt. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 5./
2004. szeptember 7.
Tempfli József püspök Magyarország nemzeti ünnepén megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztjét. Pesten is elmondta, nem magának könyveli el a magyar állami kitüntetést. Kitüntetés jár munkatársainak, papjaimnak, híveinek. A püspök hangsúlyozta, hogy kivétel nélkül mindenkivel szóba áll. Hétvégén mindenkinek szabadnapot ad. Szombaton és vasárnap reggel 7 órakor lesepri a járdát. Az anyaországi egyházzal a kapcsolatot a minden második évben Leányfalun tartott püspöki lelkigyakorlat szolgálja, vagy ha bármilyen könyvet adnak ki, beleértve liturgikus és misekönyveket is, annyit nyomtatnak, hogy a határon túliaknak is jusson. Segítenek a papképzésben is. Tempfli József nemrég a Vatikánban járt. A Szentatya a kihallgatáson azt mondta, a csángó kérdést ismerem, mondd a következőt. /Lokodi Imre: Aranyos emberek. Tempfli József püspöknél. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./
2004. szeptember 12.
A nagyváradi egyházmegyében épülethiány miatt nem indíthatnak e tanévtől új római katolikus iskolát, bár az igény megvan rá a szülők részéről – tájékoztatott Tempfli József megyéspüspök. Vidéken használhatatlan állapotban vannak a hajdani egyházi iskolaépületek, teljes felújítást igényelnének. A püspökség jelenleg 44 pert folytat épületei – köztük iskolaépületek – visszaszerzéséért. Temesváron sem indul új katolikus iskola, a gyulafehérvári főegyházmegyében pedig egyedül Marosvásárhelyen kezd új római katolikus teológiai osztály kilencediktől 19 (fiúk, lányok vegyesen) tanulóval, jelezte Gál László egyházmegyei főtanfelügyelő. A katolikus osztályt a Bolyai Farkas Líceum (állami iskola) fogadja be. /Az új tanévben. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 12./
2004. október 7.
Nagyváradon kevesen vettek részt okt. 6-án a Nagysándor József tábornok szülőházánál tartott rendezvényen. Az RMDSZ-t Szabó Ödön megyei alelnök képviselte, utána Tempfli József római katolikus megyés püspök mondott beszédet. /Alacsony részvétel és aktuálpolitikai szónoklatok az erdélyi megemlékezéseken. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./
2004. október 9.
Okt. 7-én avatták fel a nagyváradi Caritas Catholica szentjobbi árvaházának főépületeit. Az épületek felszentelését Tempfli József, nagyváradi római katolikus püspök végezte. Novemberre megérkezhetnek az első rászoruló fiatalok. A Szivárvány Ifjúsági Otthonba főleg kamasz fiatalokat várnak, akik családalapításig maradhatnak Szentjobbon. Szakmát tanulhatnak és dolgozhatnak is az árvaház gazdasági részlegén. Saját gazdasága lesz az intézménynek. A gazdaság megtervezésében hollandok segítik az árvaházat. A 36 gyermek és fiatal befogadására alkalmas Szivárvány Ifjúsági Ház és a 40 férőhelyes Szent Domokos Tanulmányi Ház két év alatt épült fel Ronald Ehlersa berlini érsek segítségével. A családi gyermekotthon már majd egy esztendeje működik. Kozma Enikő, a tanulmányi ház igazgatója elmondta: tanítás, konferenciák, szemináriumok szervezése lesz az intézmény legfőbb funkciója. Az anyagi támogatást nyújtó négy ország egyetemei, főiskolái között is kapocs kívánnak lenni. /Balla Tünde: Gyermekotthont avattak Szentjobbon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
2004. november 6.
Nov. 4-én a nagyváradi római katolikus püspöki palotában újraszentelték a Borromei Szent Károly tiszteletére emelt püspöki kápolnát. Utoljára 1949-ben miséztek a teremben, amelyet az elmúlt félszáz évben a Kőrösvidéki Múzeum tulajdona volt. Tempfli József megyéspüspök megköszönte az RMDSZ segítségét, hogy támogatta a püspökséget. /(Balla Tünde): Kápolnaszentelő a nagyváradi Barokk-palotában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
2004. november 22.
Gyalogos zarándoklat indult nov. 21-én, vasárnap Nagyváradról Budapestre, hogy elvigye a magyar lakossághoz a romániai magyarságnak a kettős állampolgárságot támogató üzenetét. Lakatos Péter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei elnöke elmondta: magyarországi fiatalok egy csoportja kezdeményezte korábban ezt a zarándoklatot, most eljöttek Nagyváradra, felajánlva, hogy elviszik Magyarországra az erdélyi és a partiumi magyarság üzenetét. A felajánlást a helyi RMDSZ és Tempfli József nagyváradi katolikus püspök egyaránt örömmel fogadta. Így a zarándokok – akikhez csatlakoztak romániai magyarok is – útjuk során megállnak a nagyobb magyarországi helységekben, felkeltve az ottani lakosság empátiáját a határon túli magyarok ügye iránt. Nov. 21-én Tempfli püspök misét celebrált a nagyváradi bazilikában. A mise után a bazilika melletti utcán felolvassák azokat az üzeneteket, amelyeket a fiatalok magukkal visznek. /Gyalogos zarándoklat Nagyváradról Budapestre. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./
2004. december 2.
Útjuk során mindenhol meleg fogadtatásban részesültek azok a zarándokok, akik november 21-én keltek útra a kettős állampolgárság érdekében Nagyváradról Budapest felé. A budapesti fiatalok szervezte menethez Kolozsvárról az Erdélyi Kárpát-Egyesület tagjai társultak, akik a határon túliak üzenetét eljuttatták valamennyi parlamenti párthoz. Egyedül Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek nem tudták átadni az üzeneteket tartalmazó kötetnyi vastagságú dossziét. Üzenetüket Mádl Ferenc államelnökhöz is eljuttatták, sőt a Szabad Demokraták Szövetsége is a sajtó jelenlétében vette át. Az üzenetek között szerepelt Tempfli József megyés püspök levele. /Lázár Lehel: Zarándokok útbeszámolója. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem fogadta a csoport tagjait. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./
2004. december 10.
Dec. 8-án Budapesten fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnök a határon túli magyar egyházak vezetőit. Az egyházi vezetők nyilatkozatot adtak át a sajtó képviselőinek, amelyben az áll: „mély megdöbbenéssel szereztünk tudomást a magyar állampolgárság határon túlra való kiterjesztése tárgyában rendezett vasárnapi népszavazás érvénytelenségéről." „Egyházaink hívei, határon túlra szakadt magyarságunk a szavazás sikertelenségét úgy értelmezik, hogy magyarországi Testvéreink cserbenhagyták őket, és 84 esztendővel Trianon után tulajdonképpen saját maguk erősítették meg és szentesítették a nemzetünket szétszakító igazságtalan békediktátumot." A szavazás eredményének mérlegén a megcsonkított nemzet „megmérettetett", és – lélekben is „híjával találtatott". A megbeszélés előtt Tőkés László azt mondta: a délvidéki és kárpátaljai magyarok számára jog- és létbiztonságot jelentett volna a népszavazás sikere. Tempfli József szerint: „nagy vigasz volt számunkra", hogy Mádl Ferenc kérte a magyar parlamentet: találjon megfelelő megoldást minden határon túli magyar számára. /Határon túli püspökök Mádl Ferencnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
2004. december 18.
A romániai magyar történelmi egyházak közzétették követelményeiket, melyeknek képviseletét az RMDSZ-től feltétlenül elvárják. I. Általános követelmények, melyek az egész erdélyi magyarságot érintik: 1. A magyarság háromszintű autonómiája – az RMDSZ Programjának és célkitűzésének megfelelően, ennek érdekében elvárjuk az RMDSZ-től a székelyföldi népszavazások kiírásának támogatását.; 2. Az állami magyar egyetem helyreállítása, illetve létrehozása.; 3. Az erdélyi magyar közösségnek járó romániai és magyarországi állami támogatások elosztási rendszerének gyökeres, pártsemleges átalakítása, és – ennek megfelelően – az egyházi és civil szféra tényleges bevonása az elosztásba.; 4. A magyar státustörvény alkalmazása terén tiszteletben tartani az egyházi, a civil és a politikai szféra hármas pillérjén nyugvó eredeti rendet.; 5. A létrehozandó erdélyi magyar televízió együttes igazgatása az RMDSZ, valamint a civil szféra és az egyházak által.; II. Egyházi vonatkozású követelmények 1. A vallásügyi törvény megalkotása egy éven belül, az egyházak konzultálásával.; 2. Átfogó keretmegállapodások megkötése az állam és az egyes egyházak között a kölcsönös viszony törvényerejű szabályozása végett.; 3. A Vallásügyi Államtitkárság átalakítása, egyházbarát struktúra kialakítása.; 4. A vagyon-visszaszolgáltatás folyamatának felgyorsítása, az ingatlan és ingó vagyon, úgymint épületek, földek, erdők, kegytárgyak, könyvtárak, levéltárak, anyakönyvek, ipari javak stb. visszaszolgáltatása.; 5. A felekezeti oktatásról szóló törvény elfogadása és életbeléptetése a 2005/2006-os tanévtől kezdődően A felekezeti oktatás, illetve tanintézetek normatív alapon történő pénzbeli támogatása az állam részéről Az egyházi oktatás autonómiájának törvény általi biztosítása.; 6. Az állami pénzbeli támogatások rendszerének szabályozása A lelkészi és nem-lelkészi javadalmak rendszerének újraszabályozása közös megállapodás szerint A teológiai tanárok és a vallástanárok javadalmazásának rendezése A műemlékek restaurálásának, a visszaszolgáltatott romos épületek helyreállításának és az egyházi építkezéseknek a fokozott mértékű anyagi támogatása.; 7. Az egyházi karitatív intézmények normatív módon való anyagi támogatása – a társadalmi közhasznúság elve alapján.; 8. A magyar nyelvű egyházi pénzügyvitel helyreállítása Mindezen kérdésekben az egyházak rendszeres és folyamatos konzultációra tartanak igényt mind az RMDSZ-szel, mind az illetékes kormányzati szervekkel. Az RMDSZ-től elvárják a negyedévenként egyeztetést az egyházakat és a nemzetet érintő ügyekben. Aláírták: dr. Jakubinyi György,római katolikus érsek; Tempfli József római katolikus püspök; Schönberger Jenő római katolikus püspök; Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök; Pap Géza református püspök; Tőkés László református püspök; Dr. Szabó Árpád unitárius püspök /A romániai magyar történelmi egyházak elsődleges követelményei melyeknek képviseletét az RMDSZ országos vezetőségétől feltétlenül elvárják. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./
2004. december 21.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa úgy döntött, hogy az RMDSZ a D.A. Szövetséggel folytatja a koalíciós tárgyalásokat. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy Romániának stabil kormányzásra van szüksége. Az SZKT meghívott vendége, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök utalva Gyurcsány Ferenc ama kijelentésre, hogy az egyház ne politizáljon, kijelentette: igaz, hogy az egyház fő feladata a tanítás és a nevelés. Amennyiben azonban a hívek egyéni és kollektív jogairól van szó "kutya kötelessége mindent megtenni". Ez összefonódik a politikával, és az egyház nem hallgathat, csak "ne essen át a ló másik oldalára". Mint mondta, "félretéve az egyéni érdekeket, a vallásos hit és a politikai ész összetartozik". Markó élete legnagyobb politikai teljesítményét nyújtotta – állapította meg Sütő András író, aki "klinikai kórteremből figyelte a választási küzdelmet". Sütő politikai kalandoroknak nevezte azokat, akik az RMDSZ ellen dolgoztak. Kifejtette, helyesen cselekszik az RMDSZ, ha nyíltan magyarázva viszi be a köztudatba, hogy mi az az autonómia, amit elképzel. /Mózes Edith: Habozás a keresztútnál. Toró T. Tibor szerint a tárgyalási alap az autonómia. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./
2005. január 19.
A szovjet fogságba deportált bihari németekre emlékeztek a hétvégén Nagyváradon. Az elhurcolt emberek nagy része nem tért vissza a több éves deportálásból. A felekezetek nevében Tempfli József római katolikus megyéspüspök, Sándor Lajos református lelkész, és Mátyás Attila evangélikus lelkipásztor beszélt. A Bihar megyei Mezőpetri lakosságának nagy részét elhurcolták. A deportáltak előtt tisztelegve emléktáblát avattak Nagyváradon. /Balla Tünde: Német deportáltakra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
2005. január 24.
Az RMDSZ választási kampányában vállalta a különböző autonómiaformák megteremtését és ezt teljesíteni fogja: még 2005-ben elfogadtatja a kulturális autonómia létrehozásának jogi kereteit rögzítő kisebbségi törvényt és a közigazgatási, intézményi decentralizáció révén a következő négy évben elérhető közelségbe hozza a közigazgatási, területi autonómia megteremtését is – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes január 22-én Nagyváradon, a magyar kultúra napja alkalmából rendezett vitafórumon. Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke tartott előadást a kulturális autonómia megteremtésének kérdéseiről. Az RMDSZ cselekvő részvétele Románia kormányzásában Trianon óta az első valóban sikeres nemzetpolitikai lépés – jelentette ki Glatz Ferenc. A fórumot követően a meghívottak részt vettek a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepi gálaműsoron is. A rendezvényen jelen volt Lakatos Péter képviselő, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, valamint Cseh Áron, kolozsvári magyar főkonzul is. /Magyar kultúra napja. Vitafórum Nagyváradon. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./
2005. február 11.
A nagyváradi Erdélyi Riport hetilap egy esztendeje hirdette meg az „Aranyalma díj az erdélyi magyarságért” megalapítását. Az Aranyalma-díjat azok a személyiségek kapják, akik a politika, közélet, a gazdaság, a kultúra, a társadalom területén az adott évben a legnagyobb teljesítményt nyújtották az erdélyi magyarságért. A lap külön díjazza azokat a magyarországi magyar és romániai román személyiségeket, akik az olvasók, illetve a szerkesztők megítélése szerint a legtöbbet tették a magyar közösségért. A kijelölt hat kategóriában – a szerkesztőség jelölései alapján – 2004 folyamán az olvasók és a szerkesztők havonta voksoltak. Szavazataik alapján a következő személyiségek részesülnek a 2004. évi Aranyalma díjban: Markó Béla államminiszter, az RMDSZ szövetségi elnöke, Nagy Zsolt miniszter, Tempfli József római katolikus megyés püspök, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, Halász János, az ITDH bukaresti irodavezetője, dr. Csányi Sándor, az OTB Bank elnök-vezérigazgatója, Kányádi Sándor költő, Szilágyi N. Sándor egyetemi tanár, nyelvész, Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, Calin Popescu Tariceanu, Románia miniszterelnöke, Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Szabó Vilmos, a magyar kormány határon túli magyarok ügyeiért felelős államtitkára. A díjátadás március 11-én lesz Nagyváradon, a Continental Szállodában. /Aranyalma díj – 2004. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./
