|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 522 találat | lapozás: 1-30 ... 391-420 | 421-450 | 451-480 ... 511-522 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Assisi Szent Ferenc 2016. március 19.Böjte Csaba „beköltözik” a Lázár-kastélybaA Böjte Csaba ferences szerzetes által vezetett Dévai Szent Ferenc Alapítványnak adományozta tulajdonrészét a gyergyószárhegyi Lázár-kastély egyik örököse, így az alapítvány lett az erdélyi reneszánsz építészet műremekének új többségi tulajdonosa – jelentette be a Hargita megyei önkormányzat. Közlésük szerint Lipthay Antal – báró Lipthay Frigyesné, született szárhegyi gróf Lázár Margit dédunokája – a kastély 13/24-ed részét adományozta az alapítványnak. A volt tulajdonos reményét fejezte ki, hogy ezzel az épület ismét megnyithatja kapuját a látogatók előtt, és „újból a szárhegyi népet, Székelyföld történetét és hagyományait szolgálja” majd. A kastélyt az után zárták be, hogy a másik két tulajdonos egyike beperelte a létesítményt bérlő Hargita megyei tanácsot, és olyan magas bért követelt, amelyet az önkormányzat nem tudott kifizetni. Szabadság (Kolozsvár) 2016. április 20.Pánsíp koncert SzékelyhídonÁprilis 15–28. között Kegye János pánsípművész idén is meglátogatja a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonait. Napközben foglalkozik a gyerekekkel, délutánonként pedig minden településen ingyenes koncertet ad, ahol adományozni lehet a gyermekotthonok javára. Székelyhídon április 24-én, vasárnap délután 18 órától tart nyilvános koncertet a Székelyhídi Városi Múzeumban. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2016. április 25.Közel ezer zarándok utazik majd a Boldogasszony zarándokvonattalAz idén 950 zarándok utazik a csíksomlyói búcsúra a Boldogasszony zarándokvonattal – mondták el hétfői kolozsvári sajtótájékoztatójukon a vonatos zarándokutat szervező Misszió Tours utazási iroda képviselői. Budai László, a Misszió Tours alapítója elmondta, a 16 vagonos zarándokvonat május 12-én hajnalban indul Budapestről, és a magyar-román határt átlépve Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely és Maroshévíz érintésével érkezik az esti órákban a vendéglátó településre, Gyergyószentmiklósra. Hozzátette, igény lett volna egy 17. kocsi helyeire is, de több vendégnek nem tudtak szállást biztosítani Gyergyószentmiklós térségében. Budai András, a Misszió Tours ügyvezetője elmondta: a szerelvény valamennyi kocsijában hallható rádió által alakul ki a zarándoklat sajátos hangulata. A vonatrádió élő műsorában lelki programok, közös imák hangzanak el, idegenvezető hívja fel az utazók figyelmét a látványosságokra, és közös énektanulásra is lehetőség nyílik. A lelki elcsendesedésre vagy gyónásra a szerelvény három csendes fülkéje teremt majd lehetőséget. A zarándoklat szervezői szerint a hangosítás azt is lehetővé teszi, hogy az állomásokon várakozók is hallják a benti közös imádságot és éneklést, a zarándokok pedig azt a műsort, amelyet egy-egy állomáson számukra szerveznek. „Hihetetlen az a szeretet, az a ragaszkodás, amely a vonat útvonalán megnyilvánul" – jelentette ki Budai László. Az utazás második napján a zarándokok Gyimesbükkre, az ezeréves határhoz látogatnak, harmadnap a csíksomlyói búcsún vesznek részt. A programot a negyedik nap Gyergyószentmiklós főterén szabadtéri szentmise zárja. E szentmise keretében bérmálnak a gyergyószentmiklósi fiatalok. A Boldogasszony vonat utasait Bíró László tábori püspök, Burbela Gergely verbita szerzetes, Görbe László piarista szerzetes és Timár Asztrik ferences szerzetes kíséri a zarándokútra, és Nagyváradtól Gyergyószentmiklósig Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője is csatlakozik hozzájuk. A zarándoklat világi fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke, egyházi fővédnöke pedig Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. MTI Erdély.ma 2016. április 29.Panaszkodott Borboly Csaba a Székelyföldre látogató brit nagykövetnekA területi autonómia kérdése, a Sapientia Tudományegyetem hiányzó állami finanszírozása valamint Böjte Csaba gyermekmentő munkája kapcsán tájékoztatta a H. E. Paul Brummell brit nagykövetet Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke csütörtökön. Borboly kifejtette: bár a helyi autonómia nemzetközi és hazai törvények által szavatolt, Hargita és Kovászna megyében akadályokba ütközik az alkalmazása. Felhívta a diplomata figyelmét arra, hogy más megyéknek is van zászlójuk, a hatóságok azonban mindössze a székely zászló használata ellen indított pereket. „A területi autonómia, amit a magyar közösség kér, kilencven százalékban a törvények által szavatolt helyi autonómia elemeit tartalmazná. A helyi autonómiára ugyanúgy szükség van az ország más részeiben is, a sajátos, eltérő kultúrájú térségekben azonban, mint amilyen a Székelyföld, tovább kell gondolni azt, és a helyi adottságokhoz kell igazítani. A bukaresti nacionalista retorika nem engedi, hogy normális párbeszédet folytassunk erről a kérdésről. A bukaresti nagykövetségeknek szerepük lehet e téma normális mederbe terelésében” – hangsúlyozta a megyei tanács elnöke. A brit nagykövetnek a megyeelnök bemutatta A székelység története kötetet, valamint a Gyöngyössy János ehhez készült illusztrációiból nyílt kiállítást a Megyeháza Galériában. Ismertette a megyei turisztikai fejlesztési célokat, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem román állam általi támogatásának igényét, a román nyelv oktatásának ügyét nem román ajkú diákok számára, a készülő román–magyar jó együttélési kódexet, az autonómiatörekvéseket, a megyezászló kérdését, továbbá a helyi vállalkozók segítésére és a szakképzés fellendítését célzó tevékenységet. Mindezekről írott anyagot is átadott elmondva, hogy a nagykövetségek figyelmét kéri ezekre a problémákra, és segítségüket kéri a bukaresti média és politika által gerjesztett etnikai feszültségkeltés csökkentése érdekében, akárcsak a valós problémák megoldásában – utóbbiak közül a fiatalság elvándorlását nevezve a legfontosabbnak. Borboly hangsúlyozta: a Sapientia egyetemet is megilletné román állami finanszírozás, ugyanis az itt élő magyarok is adófizetői a román államnak. A megyeházán tartott találkozó végén Borboly Csaba átadta a megyezászlót H. E. Paul Brummellnek, valamint a Károly walesi hercegnek Hargita megyébe szóló meghívót, amelyben Böjte Csaba tevékenységére hívja fel a figyelmet. A dévai Szent Ferenc Alapítvány csíksomlyói székhelyén működő Kájoni Herbáriumban a megyei elöljáró elmondta, hogy a szigorú törvényekkel akadályozzák Böjte Csaba tevékenységét, holott az hiánypótló, és bátorítani kellene, hiszen több ezer gyermeket, fiatalt nevel. maszol.ro 2016. május 4.Barcsay Ákos-díjak átadásávalMegkezdődtek a Hunyad Megyei Magyar Napok Dévai sportos „bemelegítő” után vasárnap hivatalosan is rajtolt a Hunyad Megyei Magyar Napok rendezvénysorozata. Idén a nyitórendezvényre a Zsil-völgyében került sor, pontosabban Lupényban, melyre nemcsak a megye többi településéről érkeztek magyarok, hanem magyarországi és franciaországi küldöttségek is részt vettek. Rúgták, de nem egymást A hetedik alkalommal szervezett magyar napokról természetesen a sport sem hiányozhatott, akárcsak az előző években idén is sor került a kispályás focikupára. Kemény küzdelem után a csernakeresztúriak csapata diadalmaskodott a dévai Keresztesek, illetve a szintén dévai magyar ifjak csapata előtt. Az évről évre visszatérő kolozsvári vendégek, a lupényi Barbárock, illetve a dévai Szent Ferenc Alapítvány csapata számára az idei torna aligha szerepel különleges élményként, hiszen nem jutottak a dobogóra. Részvételüket azonban egy pillanatig sem bánták meg, a hangulat most is nagyszerű volt. Sűrített összerdélyi hagyományok A kezdet fénypontja kétségtelenül a vasárnapi lupényi rendezvény volt, melyen Kocsis Attila fő szervező, a dévai Téglás Gábor elméleti líceum igazgatója hivatalosan is megnyitotta a Hunyad Megyei Magyar Napokat. Köszöntő beszédében elismerte, hogy 2010-ben, amikor a rendezvényt elindították, még a szervezők sem remélték volna, hogy ennyire sikeres lehet a többnapos rendezvénysorozat a szórványban. Benedekfi Dávid, a lupényi RMDSZ elnöke házigazdaként üdvözölte a vendégeket, hangsúlyozván, hogy a Zsil-völgyi magyarság az iparosítás révén került a bányavidékre a Székelyföldről, Szilágyságból és Erdély szinte minden magyarok által lakott csücskéből, ezért szinte egész Erdély hagyományait magában hordozza. A bányászat viszont rendkívüli szolidaritással kovácsolta össze és gazdagította mindezeket. Winkler Gyula EP-képviselő, a megyei RMDSZ elnöke emlékeztetett, hogy idén a magyar napok az identitás, anyanyelv, kultúra címszavak köré szerveződnek, és a Zsil-völgyében az itt élő emberek identitásának részét képezi a bányászat hagyománya, ezért is fontos, hogy két olyan bányavidékről érkezett küldöttség, amelyektől gazdasági és közösségépítés terén is lehet tanulni. A magyarországi Dorog és a franciaországi Belfort küldöttségei szintén jelentős bányavidékekről érkeztek, s az ottani közösségek életére ugyancsak a szolidaritás jellemző. Winkler Gyula már évek óta kiemelkedő szerepet vállal a Belfort és Hunyad megye közötti kapcsolat kiépítésében, a Belforti Energia-Völgye klaszter követendő modell lehet a Zsil völgye számára, ahol még mindig zajlik az ipar szerkezeti átalakulása. A Magyar Országos Bányászati és Kohászati Egyesület dorogi szervezete – melynek képviselői Benedekfi Dávid meghívására érkeztek Lupényba – az ipari szerkezeti átalakítás mellett a bányaipari emlékek ápolásával is foglalkozik. Barcsay-díj, avagy szórványünnep nemzetközi környezetben Az ünnepségen kiosztották a Dézsi Attila egykori prefektus javaslatára 2014-ben elindított Barcsay Ákos-díjakat, amelyet évente három, a közösségépítő munkában egyházi, pedagógiai és civil téren kiemelkedő teljesítményt elérő személy kap meg. Az idei díjazottak Deák Piroska dévai nyugalmazott tanárnő, Zsargó János református esperes, valamint a Menyhárt házaspár, Rita és Ernő, akik a Böjte atya hálózatához tartozó, Szászvárosi Szent Erzsébet Gyermekotthont vezetik rendkívüli odaadással. Az ünnepségen csak Deák tanárnő vett részt személyesen, aki meghatódva mondott köszönetet számos egykori tanítványának, a Hunyad megyei magyarságnak és különösképpen férjének, Leventének és két leánygyermeküknek, akik évekig mellette álltak a magyarság művelésének és felemelésének áldozatos és nehéz, de annál szebb munkájában. Amikor a hatvanas évek elején Hunyad megyében került, a tősgyökeres kolozsvári fiatal tanárnő nem is gondolta volna, hogy fél évszád múlva annyira kötődik új szűkebb pátriájához. A kötődés kölcsönös, a Hunyad megyei magyarság a Barcsay Ákos-díjjal fejezte ki elismerését több évtizedes tevékenységéért. Az ünnepség felemelő mivoltát mi sem bizonyítja jobban, mint a külföldi vendégek meghatottsága: a magyarországiak a Hunyad megyei szórvány kitartása és élni akarása előtt hajtottak fejet, míg a franciák a – későbbi beszélgetések alapján – az összetartás erejét sejtették, az ünnepség ezen részén nem volt magyar–francia fordítás. Közösségi nap Azaz mégis volt tolmácsolás, a díjak átadása és a csernakeresztúri hagyományőrző egyesület néptánc előadása után Benedekfi Dávid humoros szöveggel, télapószerűen ajándékozta meg a vendégeket, méghozzá saját 26 éves bányásztevékenysége egykori munkaeszközeivel. Mivel a 7. magyar napokat tematikusan állították össze, vasárnap pedig a közösség napja volt. Lupényban a nyitórendezvényt követően szabadtéri programot szerveztek a városi parkban, ahol a helyi szakácsmesterek és Maros megyei vendégek finomabbnál finomabb gulyással kényeztették el az egybegyűlteket, majd a Marshall- és DJ Pongrácz-koncertekre került sor, a nap pedig lézerjátékkal végződött. Chirmiciu András Nyugati Jelen (Arad) 2016. május 9.Csíksomlyói Mária-búcsúAz 1440-es évektől Somlyóra telepedett Ferenc-rendi szerzetesek az évszázadok során olyan anyagi és szellemi értékeket halmoztak fel, amelyek egyedülállóak egész Erdélyben. A csíksomlyói kegytemplomban látható Madonna-szobor, amely az 1520-as évekből származik és méretei alapján Közép-Európa legnagyobb gótikus szobra, nemcsak művészeti értéke, hanem a neki tulajdonított csodatevések folytán is méltán vívta ki azt a hírnevet, amelynek az egész katolikus világban örvend. A kolostor, a kegytemplom, valamint a körülöttük álló figyelemre méltó épületek megtekintésén kívül nagy vonzerőt gyakorol a vendégekre a közeli Somlyó-hegy a maga különleges alakjával és a rajta található kultikus helyek folytán. Tulajdonképpen két hegyről van szó, a Nagy- és Kissomlyóról, s ezek közül ez utóbbi tarthat számot nagyobb érdeklődésre. Lábánál bővizű ásványvízforrás van, amelyből a helybeliek és a vendégek kedvenc ivóvize bugyog elő. Oldalában van a Kálvária (helyi nevén Krisztus- hágó) és tetején három kápolna (Szent Antal, Salvator és Szenvedő Krisztus), ugyancsak fenn a tetőn áll a remeteház. A két csúcs közötti nyeregben, ahol az utóbbi években a nagy búcsús szentmiséket tartják, látható a Hármashalom-oltár, amely modern építészeti stílusával vonja magára a figyelmet (Makovecz Imre építész tervei szerint készült). Ha a fentiekhez hozzászámítjuk a kegytemplommal átellenben épült Jakab Antal Tanulmányi Házat, számtalan konferencia és találkozó színhelyét, a hozzá kapcsolódó KALOT épületével, amely az 1930-as években épült Kós Károly tervei szerint, egy olyan együttest ismerhetünk meg, amelyhez hasonló csak kevés van Erdélyben. Mindez elég bizonyíték arra, hogy Csíksomlyó óriási szellemi és idegenforgalmi potenciállal rendelkezik. Mint ismeretes, a csíksomlyói pünkösdi búcsú, különösen az 1989-es fordulat után, minden évben több százezres római katolikus, sőt más testvéregyházhoz tartozó zarándoknak nyújt lelki megújulást. Rövid történelmi visszatekintés A székelyeknek I. (Szent) László király 1092-ben kiadott oklevelében történő első említése után az első híradás a csíki katolikusság létezéséről az a kőlap lehet, amely a régi zárda lakásházának falában állt C.C. 1202 felirattal. A rövidítés – Conventum Cistercientium – ciszterci zárdát jelent, és arra is utalást tesz, hogy Szent Ferenc hívei előtt kik telepedtek itt le – egyébként róluk "fehér barátok"- ként maradt fenn feljegyzés. Csíksomlyót először az 1332–33-as pápai tizedjegyzék említi, több csíki falu nevével együtt. Az akkori megnevezés – Somlov – a település szláv eredetére is utalhat, hiszen a környéket a honfoglalás előtt gyér szláv népesség lakta, akiknek emléke ma már csak a helynevekben lelhető fel: Taploca – melegvízforrás, Szereda – középső, Somlyó – sűrű zúgó erdő, Delne – völgy, Borzsova – gyors vizű patak stb. A ferencesek csíki tartózkodásáról okmánnyal alátámasztott adatunk 1400. október 29- ről van. Ebben az esztendőben IX. Bonifác pápa Alvernai Bertalan bosnyák helynöknek engedélyt adott, hogy négy ferences klastromot alapítson, egyet a kelet- magyarországi Chichiense tartományban. 1442-ben a Gyulafehérvár közelében fekvő Marosszentimrénél Hunyadi János kormányzó fényes győzelmet arat az Erdélybe betört török hadak ellen. Az ütközet előtt fogadalmat tett, hogy győzelme esetén hálából négy templomot építtet Isten dicsőségére. Az egyiket éppen Csíksomlyón építik fel gótikus stílusban, de ez a templom később, az 1661-es és az 1692-es tatár betörések alkalmával elpusztult (a vele egy időben épített marosszentimrei és tövisi templomok még ma is állnak). 1444-ben IV. Jenő pápa levelében a somlyói ferences templom építését sürgeti, s teljes búcsút engedélyez mindazoknak, akik segédkeznek a somlyói atyák templomának kivitelezésében. Tehát már akkor szó esik a szent helyen való búcsú elnyerésének lehetőségéről. 1919-ben a nagyszebeni levéltárban került elő egy 1562-ben keltezett kézirat, amelyet P. Fabricius, Izabella királyné udvari papja jegyzett fel és tudósít: "Csíki csodálatos Boldog Asszony képe – Erdélyben, a székelyek között, kik a régi igaz hitet megtartják, Csíkszékben, a páter franciscanusok templomában, tisztelik a boldogságos Szüzet, kik közül sokan lelki, s testi vigasztalásokat is vésznek, nem kicsiny csoda lévén az is, hogy annyi eretnekek között, a régi igaz pápista hitben, mind ekkoráig is megmaradtanak, amit bizonyára a boldogságos Szűz Mária értük való törekedésének, esedezésének lehet tulajdonítani". Egy másik régi híradás Cserei Farkas történésztől származik, aki a Geographia Marianna Regni Hungariae 1780-ban megjelent könyvében így ír: "Vagyon Csík Székben, Somlyó nevezetű hegy alatt boldog Asszonynak szép temploma a páter franciskánusok Klastromával. Tiszteltetik abban a nagy oltáron a dicsőséges szent Szűznek egy gyönyörű csodálatos régi faragott képe". A somlyói két vulkanikus kúp különlegessége, hogy a Csíki-havasok amolyan előhegyeként mélyen benyúlnak a medencébe, amolyan viszonyítási, tájékozódási pontot képezve, például a nagyobbik kúp a maga 1032 méteres magasságával. Kultikus szempontból a Nagysomlyónak ma már kevés szerepe van. A szerzetesek letelepedésekor – egyes feltételezések szerint a XII. században – ez a hegy nyújtott menedéket számukra, ugyanis ekkor Európa-szerte a kolostorok magaslatokra, az emberi településektől távol épültek. A mintát számukra kétségtelenül Assisi Szent Ferenc és kezdeti közössége szolgáltatta, ugyanis "Isten szegénykéje" sziklás magaslatokat választott ki elmélkedése, önmegvalósítása számára (Greccio, Fonté Colombo, Alverna stb.). Később a szerzetesek a hegy lábánál építették fel kolostorukat, mert ily módon jobban be tudták tölteni küldetésüket. A hegy iránti igényükről azonban nem mondtak le, csak most már a nagyobbik csúcs helyett a közelebbit, a kisebbet választották. A 834 méter magasságú Kissomlyó minden szempontból megfelelt hivatásuknak. A kolostor felőli oldalának meredeksége tökéletes feltételeket kínált a kálvária stációinak kiépítésére. A hegy lapos tetején kápolnák épülhettek. A helyhez kapcsolódó jelenések (égből alászálló lajtorja), a kultikus építmények, a napkultusz színhelye együttesen teszik azt, hogy a Kissomlyót a népi hagyomány szent hegyként tartja számon. A kolostor felőli lábánál fakadó borvizet a néphagyomány "Krisztus verejtékének" tekinti. A környék lakossága ezt a vizet issza. A hegytömböt mind északi, mind déli oldaláról a keletebbre fekvő hegyekből eredő patakok völgyei határolják. Az északi völgyet a Somlyó-pataka alakította ki, s tette emberi településre alkalmassá. A Somlyó név tulajdonképpen a templom és környékének megjelölésére szolgált. Később az egész környéki település egyesülése után ezt a nevet vette fel. Somlyónak van plébániatemploma is, amely a csobotfalvi részen, a falu feletti magaslaton áll. A csíksomlyói kegytemplom Magától értetődik, hogy Csíksomlyóval való közelebbi ismerkedésünket a kegytemplommal és a körülötte található egyházi és világi épületekkel kezdjük. Első hiteles adatunk az itt álló templomról 1448-ból való, amikor felszentelték a Hunyadi János anyagi támogatásával, a marosszentimrei csata (1442) zsákmányából épült gótikus templomot. Ennek a templomnak Sarlós Boldogasszony volt a védőszentje és július 2-a, az akkori templom búcsús napja, amely a mai napig a csíksomlyói kegytemplom nagy ünnepe. Sajnos, ez a csúcsíves épületa történelem viharában elpusztult, ezért alaprajzi rekonstruálása is nehézségbe ütközik. Szerencse viszont az, hogy a somlyói templommal egy időben a nagy törökverő fogadalma alapján még két olyan templom épült Erdélyben, mint említettük, amelyek a mai napig fennmaradtak. Ezek alapján és a korabeli feljegyzések felhasználásával készült el az az ábra, amely ma a kegytemplomban látható, a főbejárattól közvetlenül jobbra. Ezt a templomot magas kőfal övezte, amely válságos időkben menedéket nyújtott a környék lakosságának. A védelmi célokat szolgáló kerítőfalak építése általános szokás volt a XV–XVI. században mindenütt a Székelyföldön, ahová minden bizonnyal a sokkal urbánusabban építkező szomszédos szászoktól terjedt át. A Hunyadi-féle templomot a környező falvakkal együtt 1661-ben a tatárok felégették, feldúlták, a földdel egyenlővé tették. Nagyszámú székelyt megöltek, és még többet rabszíjra fűzve elhurcoltak. Akkor négy ferences atya is a támadás áldozatául esett, négyet pedig magukkal hurcoltak a támadók. Talán ez volt Csík régi történetének legszomorúbb eseménye. Most vegyük szemügyre a jelenlegi templomot. Hadd lássuk először építésének történetét. Az említett gótikus templom nagyon rozzant állapotban 1802-ig állott fenn, amikor a hívek számának állandó növekedése is szükségessé tette egy nagyobb templomnak az építését. Sajnos a régi templomot teljesen lebontották, faragott ajtóiból, ablakaiból semmit sem őriztek meg, az egészet beleépítették az új templomba. Csupán egy szemöldökkő – kibetűzhetetlen írással – maradt fenn a kórusfeljáró lépcsőjének alján. Az építkezés 1804-ben kezdődött Schmitt Konstantin építész tervei szerint. A munkálatok viszonylag lassan haladtak, s csak 1876-ban fejeződtek be. A kegytemplomot ünnepélyesen 1876. augusztus 20-án szentelte fel Fogarassy Mihály gyulafehérvári püspök. A templom belső berendezése a barokk korra jellemző, legnagyobb részét Papp Miklós brassói festő és szobrász készítette. A diadalív két oldalán a ferences rend nagyjainak oltárai láthatók: balról a rendalapító Szent Ferencé, jobbról, a sekrestye felőli oldalon a Szent Antal-oltár áll. A szentélyben a főoltár fölött található a templom legértékesebb tárgya, Szűz Mária kegyszobra. A világon ismert kegyszobrok között a legnagyobb, magassága 2,27 m. Mind alkotója, mind pontos keletkezési dátuma ismeretlen. Stílusjegyei alapján a szakértők XVI. század eleji reneszánsz alkotásnak tekintik, egyesek szerint tiroli mester műve, mások a helyi képfaragó iskola termékeként tartják számon. Ábrázolása is egyedi. Máriát napba öltöztetett királynőként mutatja be, lába alatt van a hold, feje fölött tizenkét csillagból álló koszorú, fején korona, a jobb kezében jogar. Bal karján ül a kisded Jézus. 1798-ban az egyház csodatevőnek ismeri el, és a "Csodálatos és az eretnekek ellenében megsegítő Anya" feliratot kapja. Ekkortól gyűjtötték össze azokat a fogadalmi jelvényeket (ex voto), amelyeket a szobor két oldalán láthatunk. A bal oldali táblán a nagyméretű láb Batthyány Ignác erdélyi püspök adománya, aki a szobor csodatevő erejét is hirdeti. A lépcsőfeljáró két oldalán nagyon sok és egyre sokasodó táblácska van elhelyezve, amelyek a székelységnek a Szűzanya iránti tiszteletét és megsegítő hatalmát igazolják. A kegyszobor a Mária-zarándoklatok központjában áll. Ősi szokás szerint a zarándokok könyörgéseik elmondása után megsimogatják a szobor lábát, vagy valamilyen ruhadarabjukat, kegytárgyaikat hozzáérintik. Ez a gesztus megerősíti őket hitükben, erőt nyernek belőle mindennapi életükhöz. A krónikások több, a szoborhoz kapcsolódó csodatételt jegyeztek fel az évszázadok során, amelyeket a zarándokok is ismernek és a maguk számára hasonlókat remélnek. A Mária-szobor jobb oldalán Szent István király, bal felén Szent László szobra áll, a múlt század elején Tirolban készült jó minőségű alkotások, amelyek Joseph Runggaldier keze alól kerültek ki. Magasságuk 2,6 m. A templom más értékei közül külön kell szólnunk a labarumról, amely a búcsús körmenetnek is az egyik fő szimbóluma. Állandó helye a kegyszobor jobb oldali részén, a lejárati lépcső mellett van. Henger alakú, nyéllel ellátott fémszerkezet, szövet bevonattal. Neve minden valószínűség szerint a latin "labrum" szóból származik, ami magyarul üstöt jelent. Tudjuk, hogy már Nagy Konstantin (306–337) császár idejében hasonló hadi jelvényt vittek a csatasor élén a győzelem szimbólumaként. A csíksomlyói labarum a hagyomány szerint a katolikus hit védelméért vívott nagyerdei győztes csata (1567) emlékére készült, és ennek évfordulóját ünneplő pünkösdszombati körmenet élén viszi a katolikus gimnázium mindenkori legerősebb végzős diákja. A kegytemplomban található az ország egyik legnagyobb orgonája, amelynek hangja méltó hangulatot teremt az áhítathoz, a meditációhoz. Kitűnően alkalmas az egyetemes zeneirodalom legjelentősebb műveinek megszólaltatására, ezért gyakran rendeznek a templomban orgonakoncerteket. Több előző orgonáról van tudomásunk, az egyiket 1664-ben a polihisztor Kájoni János atya építette. A mostanit Gergely József, a budapesti zeneművészeti főiskola tanára tervezte, és 1931-ben készült el Temesváron a Wagenstein Lipót és fia cég műhelyében. Negyven szólóváltozatával és 2824 sípjával hívja fel magára a szakértők figyelmét. A kegytemplommal épült össze a zárda, amelyet 1733- tól kezdtek építeni, mai formáját 1770-ben kapta. A zárt belsejű klastromokhoz hasonlóan négyszögű (kvadrát) udvara van, amelynek közepén a rend életében olyan nagy szerepet játszó Kájoni János páternek, a híres orgonaépítőnek, a nyomda alapítójának, zeneszerzőnek és írónak a mellszobra áll. A kvadrát érdekessége a három falra festett napóra, amely bármelyik napszakban mutatja az időt. A szép barokk berendezésű zárda egyik látványossága a stukkódíszes refektórium (ebédlő), valamint az a leszelt ívű késő gótikus ajtókeret, amely a keleti szárny földszinti folyosójának falába van beépítve. Minden bizonnyal a régi kolostor egyik bejárati ajtaja volt. Miklós József (Folytatjuk) Népújság ( Marosvásárhely), 2016. máj. 11. (Folytatás május 9-i lapszámunkból) Csíksomlyó nemzetközi hírét, amint már hangsúlyoztuk, a minden év pünkösdszombatján sorra kerülő nagy zarándoklatnak, a csíksomlyói búcsúnak köszönheti. A katolikus hagyomány szerint (sz.m.: amelyet napjaink történetírása cáfol) János Zsigmond erdélyi fejedelem 1567-ben, a hitújítás korában haddal akarta a színtiszta katolikus Csíkot, Gyergyót és Kászont kényszeríteni az unitárus vallás felvételére. A három tájegység népe, István, gyergyóalfalvi plébános vezetésével, fegyverrel védte meg hitét. A gyülekező pünkösd szombatján Csíksomlyón volt. Isten kegyelmébe ajánlották magukat és a Szűz Mária segítségéért esedeztek, majd elindultak a hegy irányába (Tolvajos-tető, Hargita), szembeszállni a hitújítók hadával. Ezalatt az idősek, az asszonyok, a gyermekek Somlyón maradtak, és a győzelemért imádkoztak. Miután csellel sikerült az ellenséget szétzilálni, majd megfutamítani, a győztes sereg diadalmenetben vonult le Csíksomlyóra. Lobogóikat frissen hajtott nyírfaágakkal díszítették, ezért a menet távolról mozgó erdőhöz hasonlított. A nyírfaág azóta is az örömérzés kifejezése maradt, a zarándokok tömege ágacskákkal tér haza Csíksomlyóról, miután azokat hozzáérintik a Szűzanya szobrához. A keresztaljak is nyírfaágakkal díszítik zászlóikat. A győzelem utáni első búcsúsmenetet ugyanaz az István pap vezette Gyergyóalfaluból, aki egy évvel korábban hadba szólította a székelységet. Természetesen a zarándoklat gyalog zajlott, ami a mai napig a közelebbi falvak esetében fennmaradt. Habár János Zsigmond hadserege elleni győzelmet Csíkszék és a hozzá tartozó két fiúszék (Gyergyó, Kászon) népe vívta ki, a somlyói zarándoklat hamarosan össz-székely katolikus ünnepé vált, mert csatlakoztak a kezdeményezőkhöz a Nyárád völgye, Udvarhely vidéke és Felső-Háromszék katolikus falvainak lakosai is, később a gyimesi és moldovai csángók. A csíksomlyói zarándoklat töretlenül zajlott még a forradalmak, háborúk idején is, hiszen az önmagára utalt székelység kitől várhatott lelki megerősítést, ha nem a csíksomlyói Madonnától? A második világháború után uralomra került kommunista rezsim mindent megtett, hogy akadályozza a búcsút. Persze, minden akadály ellenére a hívek sokasága szervezetlenül is özönlött Somlyóra. Az 1949-es búcsún még Márton Áron püspököt is le akarták tartóztatni, de a gyimesi csángóság és Csíksomlyó lakói megvédték. Az 1989-es fordulat után soha nem tapasztalt erővel újult meg a csíksomlyói búcsú. A zarándokok száma évről évre nő, amolyanösszerdélyi magyar ünnepé vált. Egyre több nem katolikus magyar is eljön, és az anyaországból 20-25 ezerre tehető a zarándokok száma. Nem hivatalos adatok szerint az utóbbi években több mint negyedmillió ember gyűl össze évente a két Somlyó-hegy közötti nyeregben tartott ünnepi szentmisén. A fentiekből kitűnik, hogy a búcsú fokozatosan elveszítette kizárólagos egyházi jellegét, bizonyos szempontból a tömegturisztika területére csapott át. Nyilván az ide érkezőket áthatja a hely szelleme, többségük meghatódottsággal, áhítattal kapcsolódik be a rendezvényekbe. A búcsú megszervezése most már új rendszabály szerint történik. Társasgépkocsival, más járművekkel érkező zarándokok a Márton Áron Főgimnázium előtt, a taplocai úton gyülekeznek, itt keresztaljába szerveződnek és a Székútján keresztalja formájában haladnak végig. A keresztalják, a más egyéni zarándokok sokasága gyalog, megállás nélkül folytatják útjukat egészen a kegytemplomig. Itt a szervezők korszerű kommunikációs eszközökkel köszöntik az érkezőket. Tájegységenként, a tradíció szerinti sorrendben indítják a Kissomlyó-hegy két feljárója felé, azaz a hagyományos körmeneti útra és az újabban megnyitott autóútra. A nyeregben, vagyis a szentmise helyszínén a számukra kijelölt ún. "szektorban" helyezkednek el. Itt is hangosbemondóval köszöntik a zarándokokat, majd közös imádsággal és énekléssel töltik a szentmise kezdetéig fennmaradt időt. A papi méltóságok tömege külön vonul az úgynevezett kordonon belül. Itt viszik a kisbazilika jelvényt és a labarumot. A kordon a hagyományos körmeneti utat teszi meg, felvonul a Salvator kápolnához, ahol kórus köszönti a főpapokat. Innen jönnek le a szentmise színhelyére. Az egész ünnepség során külön figyelem illeti a gyergyóalfalvi keresztalját, a búcsú kezdeményezőit, akik mind a felfelé, mind a lefelé vezető úton az élen haladnak. A jelenlegi több százezres méreteivel a búcsúnak van egy olyan fogyatékossága, amit a szervezők sem tudnak egyelőre kiküszöbölni. Arról van szó tulajdonképpen, hogy a zarándokokat, elenyésző kivétellel, a Szűzanya iránti szeretet vonzza ide, azonban a hatalmas áradat miatt nem mindenkinek sikerül bejutnia a kegytemplomba és felmenni a szoborhoz. Sokan éppen ezért nem távoznak szombaton délután, este, éjszaka, sőt még vasárnap sem addig, amíg nem jutnak fel a Szűzanyához. Pünkösd szombatjának Csíksomlyón van még három nevezetes eseménye. Az egyik a "csángó mise", amelyet a gyimesi és moldvai csángó magyaroknak tartanak este a Szent Péter- plébániatemplomban. Ennek a misének az a különlegessége, hogy a nagyszámú bákói magyar csángó csak itt vehet részt, évente egyszer, magyar nyelvű szentmisén. Ők, sajnos odahaza, templomaikban csak román szót hallanak, habár pópáik nagy többsége közülük való. Ezek a pópák Iasi-ban végzik a teológiai tanulmányaikat, s lehet, hogy nem is tudnak, de nem is akarnak magyarul misézni. Papjaik nem támogatják híveik Csíksomlyóra való zarándoklását, innen nem indulnak szervezett keresztalják, ezért szervezetlenül indulnak útnak, és az általuk jól ismert hegyi ösvényeken szelik át, gyalog, a Kárpátokat. A kegytemplom előtt szerveződnek keresztaljába, miután átadják nekik a Szent Péter-templomban őrzött zászlójukat. A másik jelentős esemény a csíksomlyói passió előadása, amelyre fent a nyeregben kerül sor, ugyancsak szombat délután. Az 1720-as években igen népszerűek voltak a passió-előadások, amelyek főleg a nagyhéthez és virágvasárnaphoz kötődtek, és Krisztus kínszenvedésének és kereszthalálának eseményeit elevenítették fel. Csíksomlyón az újraindított passiójátékot 1996-ban a Művészeti Líceum, a Segítő Mária Líceum és a Márton Áron Főgimnázium diákjai adták elő, tanáraik által írt szöveg alapján. A minden évben a kissomlyói amfiteátrumban tartott passió sajátossága az, hogy a nézők Krisztussal együtt teszik meg a keresztutat, mintegy magukra vállalva szenvedését. A passiójáték feltehetően német nyelvterületről került át a mi vidékünkre. A mai Magyarország területén is csak a budaörsi svábok vitték színre. 1996-tól a csíksomlyói passió komoly támogatást kapott az olasz, német és francia passióközpontoktól, és meghívásra részt vett az Európassió nemzetközi rendezvényein. A pünkösdi búcsú másik érdekes tartozéka a szombat éjjeli virrasztás és a napfelkelte bevárása. Ez a hagyomány valószínűleg a magyarság őstörténetére vezethető vissza, a pogány kori napimádásra. S az a tény, hogy éppen itt honosodott meg, arra enged következtetni, hogy a kereszténység felvétele előtt Csíksomlyó pogány kultikus hely volt. Ezt az ősi szokást aztán a keresztény vallás új tartalommal töltötte meg, s pünkösd hajnalára lokalizálva, a Szentlélek eljövetelével azonosította. A virrasztásra a Csíksomlyó hegyén kerül sor, a Salvator kápolnában és környékén. A több száz virrasztó imádsággal és énekléssel tölti az éjszakát, majd hajnalban kivonulnak a Szenvedő Jézus kápolnája mögé, s ott bevárják a napkeltét. Sokan az éppen a láthatáron megjelenő napkorongban a Szentlélek Istent vélik megpillantani, galamb formájában. Más, nem a pünkösdi búcsúhoz kapcsolódó rendezvények is növelik Csíksomlyó vonzerejét, és az év más időszakában is kiemelik rendkívüli fontosságát. Nevezetesen a csíksomlyói ifjúsági (CSIT) és az Ezer Székely Leány találkozókról van szó. Az ifjúsági találkozóra Erdély minden részéről jönnek a fiatalok. A találkozón az ifjak csoportokba szerveződve vitatják meg a hit és az élet alapvető problémáit, ifjúsági miséken vesznek részt, szabadtéri műsorokat rendeznek, virrasztanak a hegyen. Éppen fiatalos jellege és meglehetős kötetlensége folytán ez az augusztus eleji rendezvény nagy népszerűségnek örvend. Az Ezer Székely Leány ünnepség ötlete a ’30-as években született meg. Domokos Pál Péter néprajzkutató és Vámszer Géza rajztanár abból az elképzelésből indult ki, hogy a hagyományos székely népviselet az urbanizáció következtében kezdett kiveszni. Tehát sürgősen kellett valamit tenni, legalább a huszonnegyedik órában. Ezért indítványozták, hogy évente gyűljenek össze Csíksomlyón a székely fiatalok népviseletbe öltözve, és egy seregszemle keretében mutassák be falujuk táncait, dalait, a hagyományos népművészeti alkotásokat. Ezt a seregszemlét is betiltotta a múlt rendszer, ilyen-olyan fesztiválokkal helyettesítette, mint pl.: Megéneklünk, Románia, Tavasz a Hargitán stb. Az Ezer Székely Leány somlyói ünnepének felújítását az egyház kezdeményezte 1992-ben, s bár közben többször gazdát cserélt, mégis megmaradt annak, aminek elindítói szánták: egy színpompás székely, magyar népművészeti seregszemlének, amely egyre nagyobb tömegeket vonz mind a nézők, mind a résztvevők táborából. Bibliográfia: • Domokos Pál Péter: Rendületlenül – Márton Áron, Erdély püspöke. Eötvös Kiadó – Szent Gellért Egyházi Kiadó, Budapest, 1989 • Szádeczki Kardoss Lajos: A székely nemzet története és alkotmánya. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1927, reprint 1993 • Hankó Vilmos: Székelyföld. Akadémiai Kiadó 1993 • A szálfaember, Ábrahám Ambrus önéletírása, JATE Szeged, 1993 • Dr. Endes Miklós: Csík–Gyergyó–Kászon-székek földjének és népének története 1918-ig, Akadémiai Kiadó, Budapest 1994 • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása, Pest, 1868, II. kötet – Csík • Hargita megye útikönyve, Csíkszereda, 1973 • Hazajöttünk. Pünkösd Csíksomlyón, Glória Könyvkiadó, Kolozsvár, 1992 • Pünkösdi búcsú Csíksomlyón, Szent Gellért Kiadó, Budapest, 1998 • Csíkszereda – Szeklerburg – Miercurea Ciuc, ProPrint Könyvkiadó, Csíkszereda, 1995 • Barangolás a Székelyföldön: Hargita megye, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1998 • A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium évkönyvei Népújság (Marosvásárhely) 2016. május 9.Hunyad Megyei Magyar NapokEmléktúra, kultúra és gasztronómia Pénteken és szombaton több településen érdekesnél érdekesebb rendezvényekkel folytatódtak a hetedik alkalommal megszervezett Hunyad Megyei Magyar Napok. A tavalyi siker nyomán idén Lupényban másodszor szervezték meg a helytörténeti kirándulást Maderspach Viktor menekülésének nyomdokain. Ezen nemcsak lupényi magyarok vettek részt, hanem magyarországi vendégek is: három makói az interneten olvasott az emléktúráról, és annak nyomán utaztak el a Zsil-völgyébe, hogy személyesen is részt vegyenek rajta. Aligha bánták meg, a hangulat nagyszerű volt, a természetben tett félnapos túra kellemes, s megismerhették a bányavidéki magyarság egyik kiemelkedő történelmi személyiségét. A Zsil-völgyi Iszkornyban született Maderspach Viktor (1875–1941) érdekes személyiség volt, 1916-ban kommandószerű önkéntes csapatot létesített saját költségén a Zsil völgyébe betörő román hadsereg visszaszorítására, illetve a civil lakosság megvédésére a megszállóktól. Magyar hazafias tevékenysége miatt az impériumváltás után szálka lett az új román hatóságok szemében, akik 1921-ben csapdába akarták ejteni. Maderspach azonban megmenekült, több hegyi hágón haladt át gyalog, hatósági üldözés elől. Pénteken a kultúrának is jutott szerep a Zsil völgyében, amikor a petrozsényi katolikus templomban fellépett a magyarországi testvérváros, Várpalota bányászkórusa, szombaton pedig ismét nagyszerű előadást tartottak, ezúttal Lupényban. Piskin és Vajdahunyadon a gasztronómiáé volt a főszerep. Előbbi városban finom krumpligulyást főztek, a kohászvárosban pedig többféle magyaros ízek között válogathattak a Corvin-Savaria magyar házhoz látogató vendégek. A helyiek hagyományos gulyást és babgulyást készítettek, míg a Vas megyei Jánosházáról érkezett vendégek a gulyás mellett marhapörköltet és őrségi dödölét, azaz a szlovák knédlihez hasonló krumpligaluskát. A finomabbnál finomabb falatok mellett vagy tízféle palacsintából is kóstolhattak, illetve hagyományos magyar és vasi különleges édességekből. A szórakozás nagyszerű volt, még Szabó Zoli esti koncertje előtt is, Kofity Zoltán és Winkler Gyula az összetartás fontosságát hangsúlyozták rövid felszólalásukban, míg a magyarországi vendégek a szórványmagyarság szívóssága és kitartása előtt emeltek kalapot, a gasztronómiai fesztivál pedig kimondottan a 26 éves kétoldalú testvérkapcsolat jegyében zajlott. Szombaton a kisebb településeken is voltak rendezvények, Brádon, a szórvány-szórványában a római katolikus parókián érmekiállításra került sor, melyen Baráth Árpád tekintélyes magángyűjteményét mutatta be a maroknyi magyarságnak, mielőtt ott is jóízűen elfogyasztották a finom gulyást, Szászvároson pedig hasonló finomságokkal megspékelt szabadtéri közösségi összejövetelre került sor. Magyar fesztivál Déva főterén Természetesen a gulyásfőzés Déván sem maradhatott el, idén hat csapat állt a 80-90 literes üstök mellett, és aprította a belevalót: húst, csülköt, kolbászt, zöldséget, pityókát, babot, gombát, s keverték bele a titkos fűszereket. A kora délutáni órákban, az eső elállta után már többtucatnyian sorakoztak az üstök körül, türelmetlenül várva, hogy megkóstolhassák az ízletesnek ígérkező falatokat. Kevesebb, mint egy óra alatt ki is ürült valamennyi: elsőként az RMDSZ Nőszervezetének kolozsvári káposztája fogyott el, de nem kellett kínálni a Téglás Gábor elméleti Líceum csapatának gombás gulyását, a csernakeresztúriak hagyományos krumplis gulyását, illetve a dévai RMDSZ babgulyását sem. Vitték jó szívvel a Szent Ferenc Alapítvány bográcsát és a Lengyel család pityókás pörköltjét is. És a szakácsok nagy örömére szinte el sem kellett mosni az üstöket, az utolsó cseppig kitakarították. Ezután persze jólesett egy-egy a Szeged melletti Zsombóról évről évre visszatérő vendégek palacsintája, illetve a hargitaiak sütötte kürtöskalács. Közben a zene sem hiányzott. Déva főterén reggel óta szólt a magyar muzsika, s mire mindenki jóllakott, benépesült a színpad is. Vagyis a főtér, a dévai Renaissance együttes nem is ment fel a színpadra, hanem a téren adta elő a szépséges tizenhatodik és tizenhetedik századi táncokat. A gyergyószentmiklósi néptánccsoport viszont már a színpadon lépett fel felcsíki és marosszéki táncokkal, Péter Noémi, pedig Gyergyó-vidéki dalokat énekelt. Radikális stílusváltás következett, amikor a szombahelyi Red Rockets kemény rockkal lépett fel a dévai közönség előtt. A 2012-ben, fiatalok által alapított együttes saját dalait adta elő, amelyek főleg az ifjabbak tetszését nyerték el. Az est fénypontját a magyar romantikus dalok királya, a Békés megyéből származó Balázs Pali koncertje jelentette. Ekkorra már jócskán benépesedett a színpad előtti tér, fiatalok és idősek együtt élvezték a közismert slágereket, a végén pedig autogramokért rohamozták meg a magyarországi előadót. A dévai rendezvény felemás hatást keltett. Idén ugyanis kevesebben jöttek el, mint az előző években a főtéri egész napos rendezvénysorozatra. Igaz, kézműves vásár sem volt, közismert nagy sztárok sem léptek fel, mint korábban a Bikini, Republic vagy Edda, az előző éveknél kisebb érdeklődés mégsem örvendetes, még ha a megszokottnál hidegebb, két rendbeli esővel megspékelt időjárás sem kedvezett. Idén Vajdahunyadról, Csernakeresztúrról és a Zsil völgyéből is alig jöttek, miközben az előző években szép számmal érkeztek. A székelyföldi Háromszékkel való kapcsolat is mintha lazult volna, idén onnan sem érkeztek vendégek, míg az előző magyar napokon mindig eljöttek. A hangulat mégis nagyszerű volt, ha kevesebben is, de jól érezték magukat, felemelő érzés volt a főtéren annyi magyar szót hallani, magyar gasztronómiai finomságokat kóstolni. A szervezők idén is kitettek magukért! Chirmiciu András Nyugati Jelen (Arad) 2016. május 10.Színház a lurkóknak isHét társulat, tizenöt produkció, huszonhárom előadás – foglalható össze számokban a negyedik alkalommal Csíkszeredában megrendezendő Lurkó Fesztivál. Május 16-22. között a legkisebbektől a felnőttekig, mindenki számára kínálnak magyarországi és erdélyi társulatok előadásokat több helyszínen. „Az évad bizonyos szempontból legjelentősebb színházi eseménye következik: a gyerekek számára hoznak minőségi kínálatot különböző társulatok, ami a színházzal való találkozás legnemesebb pillanatait teremtheti számukra. Nem mintha az évad többi része nem lenne épp ilyen fontos, de ennek, hogy a gyerekeknek játszunk, különös jelentősége van, mert a jövő színházát alapozzuk” – jelentette be Parászka Miklós, a szervező Csíki Játékszín vezetője a közelgő fesztivál programját ismertető keddi sajtótájékoztatón. Az idei fesztivál különlegessége, hogy több helyszínen tartanak előadásokat, különlegességként a Nagy Imre Általános Iskola tornatermében, továbbá a Márton Áron Gimnázium dísztermében, a Művészetek Házában, a Csíki Moziban, a Hunyadi László Kamarateremben, illetve szabad téren, a Csíki Játékszín melletti parkban. Bemelegítő, nulladik napként hétfőn Gyerekek báboznak címmel a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola I-II. osztályos tanulóinak két csoportja mutatja be bábelőadásait a Csíki Moziban. Kedden már itt lesz a győri Vaskertes Bábszínház, a társulat öt produkcióját hozza el, minden korosztályt megszólítva – tájékoztatott Szabó Noémi sajtóreferens. A Szemenszedett mesével kezdenek négy éven felüli gyerekeknek, ami egyféle Hamupipőke-történet. Az időnk rövid története már nagyobb gyerekeknek szól. A kisebbeknek hozzák a Bob és Bobek című produkciót, a cilinderből kikerülő két nyúl történeteit. Lesz egy tárgyanimációs előadásuk, amelynek a Fehér varázs a címe, az 1-3 éveseknek szól az Egyik kicsi, másik nagy című előadás, amely gyerekversekre, mondókákra épül. Budapestről itt lesz a Juhász Kata társulata, ők fognak a Bemelegítés című előadással a tornateremben fellépni, és ez nem föltétlenül egy testnevelés órai bemelegítésre utal, hanem egyfajta felkészülés az életre. Itt lesz Budapestről a Nézőművészeti Kft. két produkciója, A gyáva és az Ady/Petőfi. Előbbi szövege drogfogyasztók történetei alapján állt össze. A fesztivál utolsó napján, jövő vasárnap a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház két előadással örvendezteti meg a közönséget, A Hepp, cirkuszi bohócjáték kisebbeknek, este a Kövek a zsebben című előadásukat láthatjuk, mely 14 év fölöttieknek szól. Az erdélyi társulatok közül jelen lesz a fesztiválon a marosvásárhelyi Ariel román tagozata A kíváncsi kiselefánt előadással, a nagyváradi Lilliput Társulat A helység kalapácsával, szabad téren pedig a kolozsvári Puck bábszínház a Világszép nádszálkisasszonyt mutatja be. A házigazda Csíki Játékszín két előadással jelentkezik: a Hamupipőkét elsőssorban a dévai Szent Ferenc Alapítvány gyerekeinek kínálják fel ajándékként, és lesz egy premierjük is, az 1-4 éves korosztálynak szóló Pity-Palatty című, közös játékkal végződő stúdiószínházi bemutató. A jegyek ára az előadásokra 7 és 10 lej. Izsák-Székely Judith Székelyhon.ro 2016. május 16.„Énekből és imából is házat lehet építeni” – Marianum házat avattak SzovátánSzovátán hétfőn felszentelték az iskolanővérek Marianum háznak nevezett lelkiségi és kulturális központját. A központ több mint kétszáz Nyárád menti és szovátai gyermek rendszeres zenei oktatását és nevelését teszi lehetővé. A magyar állami támogatással felépített épületet Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentelte fel – számolt be az MTI. Az avatóünnepségen Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára arról beszélt, hogy az elmúlt napok székelyföldi eseményei – Márton Áron püspök szobrának és a Marianum háznak az avatása is – a közösség erejét jelzik, amely mellett a magyar kormány mindig ki fog állni. Az államtitkár hozzátette: mindig számíthatnak a magyar kormányra azok az emberek, akik gyújtópontjai közösségeiknek, akik a gyermekeket keresztény életre, hazaszeretetre, magyarságra, de ugyanakkor a mások tiszteletére tanítják. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke kijelentette: Erdély betöltéséhez „népességmegtartó képesség és képességmegtartó népesség kell”. Úgy vélte, az új központ mindkettőt szolgálhatja és a térség népfőiskolája lehet. Az erdélyi népfőiskolai hagyományokra utalt Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is ünnepi beszédében. Kijelentette, hogy a népfőiskolai mozgalom újraélesztéséhez mind az alap, mind a közösségi igény megvan. Úgy vélte, az alap és az igény találkozása biztosíthatja a következő évtizedekben is az erdélyi magyarság fejlődését. Böjte Csaba ferences szerzetes szerint a Marianum ház arra példa, hogy énekből és imából is házat lehet építeni. „Ne nyafogjunk, ne panaszkodjunk, ne hisztizzünk, hanem álljunk neki felépíteni Erdélyországot, a Kárpát-medencét” – biztatott a Szent Ferenc Alapítvány elnöke. Lobmayer M. Judit, a Boldogasszony Iskolanővérek tartományfőnöknője arra emlékeztetett, hogy a rend épp 105 éve nyitotta meg a kolozsvári Marianumot, amelyben leánygimnázium és tanítóképző is működött az 1948-as államosításáig. A szovátai Marianum ház az egykori kolozsvári Marianum szellemiségét viszi tovább. Szovátán hétfőn délután avatták fel a Szent Ferenc Alapítvány Szent József Gyermekotthonának a sportpályáját is, melynek létrehozásához szintén a magyar kormány nyújtott támogatást. MTI Erdély.ma 2016. május 16.A térség népfőiskolája lehet az új szovátai központSzovátán hétfőn felszentelték az iskolanővérek Marianum-háznak nevezett lelkiségi és kulturális központját. A központ több mint kétszáz nyárádmenti és szovátai gyermek rendszeres zenei oktatását és nevelését teszi lehetővé. A magyar állami támogatással felépített épületet Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentelte fel. Az avatóünnepségen Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára arról beszélt, hogy az elmúlt napok székelyföldi eseményei – Márton Áron püspök szobrának és a Marianum-háznak az avatása is – a közösség erejét jelzik, amely mellett a magyar kormány mindig ki fog állni. Az államtitkár hozzátette, mindig számíthatnak a magyar kormányra azok az emberek, akik gyújtópontjai közösségeiknek, akik a gyermekeket keresztény életre, hazaszeretetre, magyarságra, de ugyanakkor a mások tiszteletére tanítják. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke kijelentette, Erdély betöltéséhez „népességmegtartó képesség és képességmegtartó népesség kell”. Úgy vélte, az új központ mindkettőt szolgálhatja és a térség népfőiskolája lehet. Az erdélyi népfőiskolai hagyományokra utalt Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is ünnepi beszédében. Kijelentette, hogy a népfőiskolai mozgalom újraélesztéséhez mind az alap, mind a közösségi igény megvan. Úgy vélte, az alap és az igény találkozása biztosíthatja a következő évtizedekben is az erdélyi magyarság fejlődését. Böjte Csaba ferences szerzetes szerint a Marianum-ház arra példa, hogy énekből és imából is házat lehet építeni. „Ne nyafogjunk, ne panaszkodjunk, ne hisztizzünk, hanem álljunk neki felépíteni Erdélyországot, a Kárpát-medencét” – biztatott a Szent Ferenc Alapítvány elnöke. Lobmayer M. Judit, a Boldogasszony Iskolanővérek tartományfőnöknője arra emlékeztetett, hogy a rend épp 105 éve nyitotta meg a kolozsvári Marianumot, amelyben leánygimnázium és tanítóképző is működött az 1948-as államosításáig. A szovátai Marianum-ház az egykori kolozsvári Marianum szellemiségét viszi tovább. Szovátán hétfőn délután avatták fel a Szent Ferenc Alapítvány Szent József Gyermekotthonának a sportpályáját is, melynek létrehozásához szintén a magyar kormány nyújtott támogatást. MTI Székelyhon.ro 2016. május 16.Pünkösdi forgatag jótékony zarándokokkalJelentős érdeklődés övezte az első alkalommal megszervezett madéfalvi Pünkösdi Forgatagot vasárnap. Több ezren vettek részt a rendezvényen. Kulturális programpontokkal, kikapcsolódási lehetőséggel várták a zarándokokat, érdeklődőket Madéfalvára a hétvégén. Az énekes, táncos bemutatókat követően Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere köszöntötte az összegyűlteket, kiemelve, hogy az elmúlt időszakban Madéfalva a találkozások helyévé vált. A községvezető felkérte a Székely Gyors – Csíksomlyó Expressz össznemzeti zarándokvonat vezetőit, hogy adják át az útjuk során gyűjtött adományokat, amelyeket a Dévai Szent Ferenc Alapítvány szárhegyi és kovásznai otthonában élő gyermekek nevelésére fordítanak az illetékesek. Mező Tibor, a vonatos zarándoklat egyik főszervezője elmondta, szervezésükkel több mint ezren érkeztek zarándokvonaton a pünkösdi búcsúra. Az elmúlt napokban tapasztaltak alapján pedig kijelentette, Magyarország egy és oszthatatlan. Frigyesy Ágnes újságíró a gyűjtéssel kapcsolatban hozzátette, 1,2 millió forintot (közel 18 ezer lejt) ajánlottak fel a vonat utasai. Az összegyűlt összeg felét Csergő Hajnalnak, a gyergyószárhegyi Kájoni János Gyermekvédelmi Központ munkatársának, míg másik részét Kolozsi Istvánnak és feleségének, a kovásznai Boldog Apor Vilmos Gyermekvédelmi Központ nevelőinek adták át. Az otthonok neveltjei verssel és énekkel mondtak köszönetet az adományokért. Kömény Kamilla | Székelyhon.ro 2016. május 17.„Énekből és imából is házat lehet építeni”Szovátán hétfőn felszentelték az iskolanővérek Marianum háznak nevezett lelkiségi és kulturális központját. A központ több mint kétszáz Nyárád menti és szovátai gyermek rendszeres zenei oktatását és nevelését teszi lehetővé. A magyar állami támogatással felépített épületet Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentelte fel – számolt be az MTI. Az avatóünnepségen Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára arról beszélt, hogy az elmúlt napok székelyföldi eseményei – Márton Áron püspök szobrának és a Marianum háznak az avatása is – a közösség erejét jelzik, amely mellett a magyar kormány mindig ki fog állni. Az államtitkár hozzátette: mindig számíthatnak a magyar kormányra azok az emberek, akik gyújtópontjai közösségeiknek, akik a gyermekeket keresztény életre, hazaszeretetre, magyarságra, de ugyanakkor a mások tiszteletére tanítják. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke kijelentette: Erdély betöltéséhez „népességmegtartó képesség és képességmegtartó népesség kell”. Úgy vélte, az új központ mindkettőt szolgálhatja és a térség népfőiskolája lehet. Az erdélyi népfőiskolai hagyományokra utalt Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is ünnepi beszédében. Kijelentette, hogy a népfőiskolai mozgalom újraélesztéséhez mind az alap, mind a közösségi igény megvan. Úgy vélte, az alap és az igény találkozása biztosíthatja a következő évtizedekben is az erdélyi magyarság fejlődését. Böjte Csaba ferences szerzetes szerint a Marianum ház arra példa, hogy énekből és imából is házat lehet építeni. „Ne nyafogjunk, ne panaszkodjunk, ne hisztizzünk, hanem álljunk neki felépíteni Erdélyországot, a Kárpát-medencét” – biztatott a Szent Ferenc Alapítvány elnöke. Lobmayer M. Judit, a Boldogasszony Iskolanővérek tartományfőnöknője arra emlékeztetett, hogy a rend épp 105 éve nyitotta meg a kolozsvári Marianumot, amelyben leánygimnázium és tanítóképző is működött az 1948-as államosításáig. A szovátai Marianum ház az egykori kolozsvári Marianum szellemiségét viszi tovább. Szovátán hétfőn délután avatták fel a Szent Ferenc Alapítvány Szent József Gyermekotthonának a sportpályáját is, melynek létrehozásához szintén a magyar kormány nyújtott támogatást. Krónika (Kolozsvár) 2016. május 18.Böjte atya Erdélybe „hívta" Szent ErzsébetetAz elkövetkező napokban Nagyszalontán, Temesváron, Szászvárosban, Petrozsényben, Déván, Gyulafehérváron, Kolozsváron, Székelyudvarhelyen, Csíksomlyón, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Kovásznán, Marosillyén és Székelyhídon tartanak szentmisét az ereklye fogadása alkalmából. Ez ünnepi alkalmakon a nagyszalontai Béke királynője otthon gyermekei előadásával idézik fel Szent Erzsébet alakját. A nagyváradi székesegyházban az ereklye fogadására tartott szentmise után Ternyák Csaba érsek a közmédiának elmondta: a Sárospatakon született Szent Erzsébetre különleges ajándékként tekintenek az egri főegyházmegyében. Szent Erzsébetet a szeretet szentjének tekintik, aki képes áldozatot hozni a szeretetért. Az érsek elmondta: Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke kereste meg az erdélyi körút javaslatával, és mindketten úgy gondolták: szükség van arra, hogy Szent Erzsébet szeretetét időről-időre megfoghatóvá tegyék. Böjte Csaba szerzetes – aki körbeviszi az ereklyét Erdélyen – elmondta, Sárospatakon misézett abban a templomban, ahol az ereklyét őrzik, és akkor támadt az ötlete, hogy „elhívja Erdélybe" Szent Erzsébetet. „Érsek atya nemcsak hogy elengedte, hanem maga hozta le, hogy az irgalmasság iskolájának a nagy tanítójától tanuljunk mindannyian" – mondta Böjte Csaba. Hozzátette, az irgalmasság évében nagy szükség van „az irgalmasság szentjének" bemutatására. Szent Erzsébet „nem ítélt el senkit, hanem ahol tudott, jót tett. Ha ezt meg tudnánk tanulni tőle, élhetőbb világ lenne a Kárpát-medencében, és itt, Erdélyben" – fogalmazott a ferences szerzetes. Árpád-házi Szent Erzsébet 1207-ben született II. András és merániai Gertrúd harmadik gyermekeként. I. Hermann thüringiai őrgróf fiával, Lajossal kötött 1221-ben házasságot, melyből három gyermeke született. Húsz éves volt, amikor férje meghalt, és mert nem volt hajlandó lemondani fia fejedelmi jogairól, sógorai mindenétől megfosztották. Az egyébként is szegénységre vágyó asszony kenyerét fonással kereste, gyermekeit ékszerei eladásából neveltette. Gyóntatója utasításai szerint igyekezett egy kolostori szabályok szerint élő, de fogadalmat nem tett apácákból álló, jótékonyságot és betegápolást gyakorló szerzetesrendet létrehozni. Ő honosította meg Németországban Assisi Szent Ferenc harmadrendjét. 1231-ben megbetegedett, utolsó napjaiban mindenét szétosztotta. Marburgi sírja fölé nem sokkal halála után templomot emeltek, ez a német gótika első megmaradt emléke. A sírnál történt számos csodálatos esemény miatt már 1235-ben szentté avatták. hirado.hu Erdély.ma 2016. május 18.Csökkent az elhelyező otthonokban lévő gyermekek számaA Hargita megyei családi típusú elhelyező otthonokból az utóbbi időben egyre több gyermeket helyeztek vissza családjukhoz. A kiskorúak sorsáról egy gyermekvédelmi bizottság vagy az igazságügyi szervek dönthetnek. Hargita megyében jelenleg 45 családi típusú elhelyező központ tartozik a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatósághoz, jelenleg hozzávetőleg 350 gyermeket nevelnek bennük. Arra a kérdésünkre, hogy milyen körülmények vezetnek oda, hogy egy kiskorút ilyen központba, otthonba helyezzenek, Elekes Zoltán, az intézmény vezetője elmondta, elsősorban a helyi önkormányzatok szociális osztályának, továbbá a gyermekvédelmi igazgatóság saját munkatársainak felmérését veszik figyelembe. Ezzel párhuzamosan információkat kérnek az iskoláktól, óvodáktól, ahová járnak a gyermekek, és ha szükséges az egészségügyi rendszertől is. Emellett a szomszédokat és minden családtagot kikérdeznek – tudtuk meg. Elekes kiemelte, mindig arra keresnek megoldást, hogy lehetőleg a gyermek a családban maradhasson. „Ha nem maradhat a szűkebb családban, akkor megpróbáljuk a tágabb családban megoldani a helyzetét. Ha ez nem lehetséges, akkor a hivatásos nevelőszülőknél is van mód az elhelyezésre” – sorolta a lehetőségeket Elekes. Mint megtudtuk, a megyében kétszáz körüli a hivatásos nevelőszülők száma, akik több mint négyszáz kiskorút gondoznak jelenleg. A legutolsó megoldás, hogy családi típusú elhelyező központba helyezzék őket. „A gyermeket csak akkor emeljük ki a családból, ha veszélyben van a fejlődése, nincs biztonságban, olyan nélkülözésnek van kitéve, ami veszélyezteti a növekedést, és nem járatják iskolába sem” – magyarázta az igazgató. Hozzátette: ha egy család szegény, például csak egy szobában laknak, az még nem ok arra, hogy elvegyék onnan a gyereket. Ha végül mégis elhelyező központba kerülnek, akkor is cél marad, hogy idővel visszakerüljenek a családjukhoz, vagy örökbefogadó szülők gondoskodjanak róla, a lényeg, hogy valamilyen formában családban nevelődjön. Az intézmény vezetője megerősítette, valóban csökkent az elhelyező központjaikban a gyermekek létszáma, többen visszakerültek családjukhoz. Ez a helyes út – fogalmazott. Szerinte az jelenthetne megoldást, főleg a szegénységből adandó problémákra, ha a közösségekben lennének olyan szolgáltatások, amelyek a családot segítik, hogy ne kelljen a gyermeket kiemelni, azért mert nem részesül például megfelelő táplálékban. „Nappali központokat kellene működtetni, ahol legalább egy meleg ebédet bíztosítanának nekik” – vélte Elekes. Ugyanakkor szociális bentlakás létrehozását is kezdeményezték azok számára, akik valamilyen okból nem tudnak iskolába járni, de még egyelőre ennek megvalósításához nincs törvényes keret. „Nem a gyermekvédelmi igazgatóság dönti el, hogy az elhelyező központban marad-e egy gyermek, erről csak javaslat születik a kollégáink részéről. Valójában két fórum dönthet: a gyermekvédelmi bizottság – amelyben több intézmény képviselője van jelen –, abban az esetben, ha a szülő beleegyezik az intézkedésbe. Ha ehhez nem járul hozzá, vagy megvannak vonva szülői jogaik, esetleg nem elérhetők, akkor a törvényszék az illetékes az ügyben” – ismertette Elekes. Hozzátette azonban, hogy sürgős esetekben ők is dönthetnek egy gyermek azonnali elhelyezéséről, de ezt a döntést is végül a törvényszéknek kell megerősítenie. A fentiekre példaként említhetjük Böjte Csaba ferences szerzetes gyermekmentő szervezetének, a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak a gyergyószentmiklósi Szent Anna házában lecsökkent ottlakók számát is: az említett házban negyvenhaton voltak, most harmincöten vannak. Régebb úgy volt, hogy Isten nevében befogadták az otthonokban azokat, akik rászorultak a gondoskodásra. A szociális szolgáltatások minőségére vonatkozó jogszabály azonban megváltozott: csak úgy kaphat működési engedélyt, ha mind hivatalosan beutalt gyerekek vannak benne. A beutalás szükségességéről, az otthonban maradásról – hasonlóan, mint az állami elhelyező otthonokban –, a gyermekvédelmi bizottságnak kell döntenie. Tekintettel arra, hogy prioritásként kezelik a gyermekek családban való nevelését, a bizottság döntése nyomán a gyergyói otthonból tizenegy gyermeket helyeztek vissza a családjukhoz. Biró Edit, a csíkszeredai városháza szociális osztályának vezetője elmondta, 83 csíkszeredai gyermek él családi típusú elhelyező központban, akik beutalási költségeinek egy részét az önkormányzat állja. Továbbá jelenleg öt olyan kiskorú életkörülményeit kell figyelemmel követniük – egy-két évig is akár –, akiket az utóbbi időben helyeztek vissza a családjaikhoz. Balázs Katalin, Barabás Hajnal | Székelyhon.ro 2016. május 18.Hol van az életünk töréspontjaBöjte Csaba szerzetes celebrálta azt a szerda délelőtti misét, mely a Szent Erzsébet Otthon fennállásának második évfordulóját jelezte. Névadó szentjük ereklyéjét is elhozta az otthon lakóinak. Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéjét Böjte Csaba ferences-rendi szerzetes viszi körbe Erdélyben, az irgalmasságot, a szeretetet, a jóságot hirdetve. „Árpád-házi Szent Erzsébet életében is sokat segített az embereken, s hiszem, hogy most, nyolcszáz évvel halála után méginkább vágyik arra, hogy segítségünkre legyen” – mondta Böjte Csaba, a dévai Szent Ferenc alapítvány vezetője, majd röviden szólt a szent életéről, arról, hogy sosem zúgolódott sorsa ellen, hanem megmutatta, hogy milyen szépen élni és szeretni. Töréspont Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy életünk töréspontja az, hogy fiatalok vagyunk-e, vagy idősek, egészségesek, vagy betegek, sikeresek, népszerűek, vagy ismeretlenek – de Szent Erzsébettől megtanulhatjuk, hogy egyedül az számít igazán: szeretünk-e vagy sem. „A mi urunk Jézus Krisztus nem azt a parancsot adta, hogy legyünk sikeresek és egészségesek, hanem hogy szeressük egymást, ezt pedig bárhol, bármikor gyakorolhatjuk” – mondta a szerzetes. Szent Erzsébet rajongva szerette férjét, gyermekeit és azt akarta, hogy minden ember boldog legyen – s ez most, a XXI. században is példaértékű. Nem létezik olyan helyzet, hogy ne tudjunk szeretni, mindig eldönthetjük, hgoy rámordulunk, vagy rámosolygunk a mellettünk lévőkre – s ez képezi valójában az életünk nagy tengelyét. Elmosta az idő Sárospatakon immár semmi nem őrzi Szent Erzsébet emlékét, a történelem teljesen elmosta azt a Sárospatakot, ahol Szent Erzsébet született, semmi nem maradt ránk, „csak ez az ereklye, Szent Erzsébet maga”, azaz egyedül a szeretet, amelyet képviselt. Tanuljunk tőle, s az irgalmasság évében merjünk egymással és önmagunkkal is irgalmasak lenni. „Bár lett volna rá oka, ő nem panaszkodott, nem siralmai, hanem rózsái vannak, áldása van, és forró szeretete a Megváltó és embertársai iránt.” Később Böjte Csaba egy 98 éves atyáról szólt, aki, miután elmondta a Te Deum himnuszt, ismét felfedezte magában a bizalmat Isten egyszülött Fia iránt. „Ha a Megváltó, ránk, bűnös papokra tudja bízni magát, nekünk is mernünk kellene letennünk életünket az Ő kezébe” – jegyezte meg a ferences-rendi szerzetes. Zene A mise, melyet Kor Balázs atya, az otthon lelki vezetője, Egeli József atya, a Caritas aligazgatója, Vakon Zsolt püspökségi titkár, s Németh László, a Szent Márton otthon lelki vezetője koncelebrált, áldozással folytatódott, majd a hívek az ereklye elé járultak. A mise alatt és azt követően Perei Benita és Gulyás Mónika énekelt dicsőítő dalokat, s a budapesti Kegye János pánsípművész Szivacs Balog Jenő kíséretével lépett fel. Mint megtudtuk, utóbbiak az erdélyi körút során végig a biztosítják a zenei kíséretet. Neumann Andrea erdon.ro 2016. május 30.Az RMDSZ jelöltjeinek támogatásra biztat Böjte atya a választások előttAz RMDSZ jelöltjeinek támogatására biztat a szövetség honlapján hétfőn közzétett üzenetében Böjte Csaba. A dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke felhívásában aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Románia újból „a kisebbségek elutasításának útjára lépett”. Felidézte: sorkatonasága ideje alatt egyetlen magyar szóért száz fekvőtámaszt kellett végeznie. „Remélem, hogy soha nem jön vissza az az idő!” – fogalmazott. Böjte atya kifejtette: nem érti, hogy most, amikor Európára nehéz idők köszöntenek, amikor minden társadalmat fenntartó erőre szükség van, miért „rúgnak bele durván” Románia jelenlegi vezetői a több mint egymilliós magyar közösségbe. „Fogjunk össze Erdély legerősebb, a jelképeinkért küzdő érdekvédelmi szervezetével és tegyünk meg mindent, hogy a választásokon olyan pozícióba kerüljenek helyi és országos szinten, hogy meg tudják védeni demokratikus eszközökkel a Romániában élő kisebbségek jogait!” – olvasható a felhívásában. maszol.ro 2016. június 7.RMDSZ eredmények Hunyad megyébenFelívelő tendencia Sikert hoztak az RMDSZ-nek a vasárnapi helyhatósági választások, a jelek arra utalnak, hogy megerősödik a magyar képviselet a helyi tanácsokban. Az előzetes eredmények szerint Vajdahunyadon (Kofity Zoltán) és Lupényban (Benedekfi Dávid) az RMDSZ megtartotta a helyi tanácsosi tisztséget, Bácsi (Margai Zoltán) és Martinyesd (Székely Attila) községekben bejutott a helyi tanácsba, a legnagyobb siker azonban Déván született, ahol 8 év után sikerült megszerezni a második tanácsosi tisztséget is, Pogocsán Ferdinánd mellett Máté Márta is mandátumot szerzett. Toplicán is esély lenne még helyi tanácsosi mandátumra, e sorok írása pillanatában még nincs végeredmény. Ezenkívül Felsőszálláspatakon (Dănuţ Poenaru) és Nagybáron (Deatc Ioan) is tanácsosi mandátumot szerzett az RMDSZ, noha ezek inkább csak a statisztikát javítják, mintsem a magyarság reális pozíciószerzését tükröznék. Az eredmények értékelésére Winkler Gyula EP-képviselőt, a megyei RMDSZ-szervezet elnökét kértük fel. – Elnök úr, gratulálunk a sikernek. Megyei szinten az RMDSZ jóformán megduplázta helyi tanácsosi számát, az eddigi 3 helyett 6, esetleg 7 lesz. – Köszönöm szépen. Én is köszönettel kezdeném, köszönettel tartozom mindazoknak, akik mellénk álltak, s akik szavazatukkal tisztelték meg jelöltjeinket. A mostani siker két tényezőre vezethető vissza, egyrészt az évek óta tartó folyamatos közösségépítő munkára, másrészt pedig annak, hogy a szórványmagyarság tudatosította, milyen fontos, hogy saját képviselőit küldje a döntéshozó intézményekbe, hiszen másoknak nem lehet szívügyük a magyar érdek érvényesítése. Ismét bebizonyítottuk, hogy széleskörű összefogással a szórványmagyarság nehéz körülmények között is képes megtartani képviseletét, sőt, még kibővíteni is. Meg kell azonban jegyezni, hogy az eredmények még nem véglegesek, Vajdahunyadon például fellebbezés miatt a szavazatok újraszámlálására kerül sor. – Korábban szinte minden helyhatósági választáson a Hunyad megyei magyarság veszített valamit pozícióiból. Most megfordult a helyzet, az RMDSZ pozíciói egyértelműen javuló tendenciára utalnak, különösképpen Déván. – Bizalommal tölt el, hogy túljutottunk a mélyponton, sikerült javítani választási eredményeinket. A dévai siker különösen örvendetes, sokat jelent számunkra, mivel a megyeszékhely szimbolikus helyszínéről van szó. Az eredmény a dévai szervezet kitartó munkája elismerésének tekinthető, de egyéb tényezők is hozzájárultak. Megérett például a Téglás Gábor Elméleti Líceum szerepe, mint a megye magyarságának egyik szellemi központja, s a Szent Ferenc Alapítvány támogatása is sokat segített. Az eredmény az őszi parlamenti választás szempontjából is bizalomkeltő, a mostani siker alapján remélhető, hogy a megyei listás rendszer nyomán az ősszel talán sikerül megszerezni egy képviselői mandátumot Hunyad megyében. – Petrozsényban viszont 44 szavazaton úszott el a tanácsosi mandátum, s a Zsil völgye többi városában sem sikerült mandátumot szerezni. – Nagyon sajnálom Petrozsényt, nagyszerű lett volna, ha sikerült volna visszakerülni a helyi tanácsba. Tény azonban, hogy van néhány szervezetünk, főleg a Zsil völgyében, melyet élettel és tartalommal kellene feltölteni. – Bácsiban és a Martinyesd községhez tartozó Lozsádon azonban sikerült mandátumot szerezni. – Ennek nagyon örülök, reményeim szerint ez a falusi közösségek megerősödését eredményezi, a magyar élet ott is fellendül. – A megyei tanácsba azonban nem sikerült visszajutni, noha ez nem is annyira meglepő, ez eleve a legnagyobb kihívás volt. – Itt a demográfia a legnagyobb ellenfelünk, a Hunyad megyei magyarság aránya olyan 4% körüli, amivel nem érhetjük el az 5%-os bejutási küszöböt. Nagy szerencse kellett volna, rendkívül alacsony általános részvételi arány. Sajnos nem jött be, s a jövőben is leginkább úgy juthatunk vissza, ha törvény által sikerülne valahogy levinni a küszöböt. – Köszönöm szépen a beszélgetést. – Én is köszönöm. Chirmiciu András Nyugati Jelen (Arad) 2016. június 17.Az irgalmasság arcaiSzékelyudvarhely, Brassó, Marosvásárhely, Medgyes, Kolozsvár, Gyergyóremete, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda után Sepsiszentgyörgyön a Szent József-plébánián mutatta be június 19-én Bereczki Silvia segítőnővér, a Vasárnap és Keresztény Szó felelős szerkesztője a Verbum Keresztény Kulturális Egyesület gondozásában Kolozsváron nemrég kiadott, Sokarcú irgalmasság Vallomások, interjúk, tanulmányok című kötetet. Szabó Lajos kanonok-plébános házigazdaként köszöntötte a jelenlevőket, bemutatta a segítőnővért, akit a háromszékiek jól ismernek a különböző lelkigyakorlatokról. Silvia nővér Az irgalmas szeretet átalakító ereje című előadásában kitért a Ferenc pápa által meghirdetett irgalmasság évére – szerinte az irgalmasság út, amely egyesíti Istent és embert: kitárja az ember szívét arra a reményre, hogy bűneink korlátai ellenére is mindenkor szeret minket a jó Isten. A nővér több gondolatkört közvetített: az Isten odahajló szeretetéről beszélt, aki a rászoruló ember segítségére siet. Ez csoda és felhívás arra, hogy mi is ezzel a gondoskodó szeretettel, odahajló alázattal és dinamikus erővel közelítsünk egymáshoz. A Sokarcú irgalmasság című kötetben különböző településeken élők vallanak arról, hogyan jelenik meg e téma az egyes emberek, szerzetesek, családok életében. Az irgalmasság gyakorlásának fontos és érzékeny voltáról tett tanúságot Kozma Ferenc lelki gondozó, mentős asszisztens, aki már hét éve önkéntes munkatárs a Bonus Pastor Alapítvány sepsiszentgyörgyi csoportjában. Elmondása szerint legtöbbször a bizalmatlanságot kell leküzdeni, de valójában arra vágynak a betegek, hogy valaki lehajoljon hozzájuk és felemelje valamilyen formában. A könyvbemutatón elhangzott: a közösségi élet az irgalmasság iskolája, akár szerzetesként, akár családban éljük. Dánél Francesca elöljáró nővér az árkosi Irgalmasság Anyja Kismamaotthonért felel, az Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővéreinek rendjéhez tartozik. Beszélt azokról a helyzetekről, amikor emberi méltóságukban sérült lányanyáknak segítenek, hogy új életet kezdjenek. A könyvben Regina nővér is vall élettörténetéről, és megismerhetjük az Őrkőn lakó Szeretet Misszionáriusainak munkáját, akik a roma telep lakói között élik életüket. Józsa Zsuzsanna Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. július 1.Magyarok kenyere összefogássalIdén a felvidéki Gútáról érkezik Baranyába a kovász a magyarok kenyeréhez, a sót ismét Parajdról küldik, elkészítéséhez a Tisza forrásvidékéről származó vizet használnak, a megőrölt liszt pedig a külhoni rászorulókon kívül minden magyarországi megyébe eljut. A 2011-ben indult Magyarok kenyere program pécsi sajtótájékoztatóján Korinek László jogászprofesszor, ötletgazda a kezdeményezés sikeréről úgy fogalmazott: „túlnőtt rajtunk a program”, amely sok jó embernek köszönhetően rendszerré kezd összeállni. Az első évben a Pécsen elindított jótékonysági akció során magyarországi és külhoni magyarlakta településekről 10 tonna búza érkezett Baranyába, 2012-ben húsz, egy évvel később 100, 2014-ben 220, míg tavaly már 440 tonna. Az elmúlt három év nagy mennyisége annak köszönhető, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2013-ban 77, egy esztendővel később 120, tavaly pedig 362 tonna összegyűjtésével járult hozzá a kezdeményezés sikeréhez. Korinek László hangsúlyozta: tovább terjesztik a programot a határokon túl, mivel nagyon jó a fogadókészség a környező országok magyarlakta területein. Vajdaság tavalyi csatlakozása után a kezdeményezés idén beindul Felvidéken és Észak-Erdélyben is. Győrffy Balázs, az NAK elnöke kiemelte: az adományok összeöntési ünnepségét augusztus 7-én tartják a Pécshez közeli Orfű malommúzeumában. Az augusztus 20-ai kenyerekhez a felvidéki Gútáról érkezik Baranyába a kovász, a sót ismét az erdélyi Parajdról küldik, elkészítéséhez a legmagyarabb folyóként emlegetett Tisza forrásvidékéről származó vizet használnak. A karitatív akció idei nagy kedvezményezettjei között említette a Dévai Szent Ferenc Alapítványt, a Nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthont és a fővárosi Oltalom Karitatív Egyesületet. A támogatást szeptember 20-án, a gyermekek világnapján osztják szét a rászorulók között. Idén már lehetőség van arra, hogy a lisztadományból minden magyarországi megye karitatív szervezetei is részesüljenek. Páva Zsolt (Fidesz–KDNP), Pécs polgármestere azt mondta: a kezdeményezés kezdetén senki sem számított arra, hogy egy ilyen nemzetegyesítő programot sikerült elindítani a baranyai megyeszékhelyről. Böjte Csaba a sajtótájékoztatón lejátszott videoüzenetében méltatta az összefogást, és beszámolt arról, hogy évről évre egyre több gyermek arcára csal mosolyt a lisztből sült kenyér, fánk, palacsinta vagy éppen pizza az alapítvány árvaházaiban. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. július 4.Régészekké válhatnak egy hétre Vajdahunyadon a fiatal táborozókRégészeti tábort szervez az RMDSZ Hunyad megyei szervezete és az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének kulturális főosztálya Vajdahunyadon július 4–13. között a Hunyad Megyei Ifjúsági Igazgatóság, a Communitas Alapítvány, valamint Winkler Gyula európai parlamenti képviselő támogatásával. A régészeti szakgyakorlaton 18 fiatal fog leletanyagokat gyűjteni Vajdahunyadon, Erdély egyik legjelentősebb és impozánsabb várának árkát kutatva. Winkler Gyula a kezdeményezésről elmondta: nagy fantáziát lát azokban a programokban, amelyek a fiatalokat szólítják meg, megismertetik velük a műemlékvédelmet. „Úgy vélem, a szórványnak épp ilyen kezdeményezésekre van szüksége, hiszen ha bekapcsolódnak a fiatalok ezekbe a programokba, az garanciát is jelent arra, hogy lesz magyar élet a szórványban évtizedek múlva is” – jelentette ki a képviselő, majd hozzátette: „a dél-erdélyi szórvány és Hunyad megye különösen gazdag az épített örökség vagy akár a feltáratlan történelmi emlékhelyek szempontjából is. Mind olyan értéket hordoznak, amelyet érdemes megismerni, ezért igyekeznünk kell, hogy feltárjuk, megmentsük és értékesítsük ezt az örökséget.” A dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumból öt diák, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemről négy hallgató érkezik a gyakorlatra, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány nagyszalontai gyermekotthonából pedig nyolcan vesznek részt a dr. Csók Zsolt régész vezette ásatáson. „Úgy gondolom, hogy a múlt feltárásával, a régészet lebilincselő tudományának megismerésével egyben a jövőjüket, szülőföld iránti ragaszkodásukat is építik a táborban résztvevő fiatalok” – nyilatkozta Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke a tábort megelőzően. Rámutatott: „a diákok kultúránk, épített örökségünk iránti érdeklődésének felkeltésére Vajdahunyad remek helyszíni választás. Az Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket mozgalom fiatal győztesei is a napokban vesznek részt egy hasonló elgondolású táborban Kalotaszentkirályon, ahol a műemlékekkel való foglalkozás mellett kommunikációs képzést szervezünk nekik. Bízom benne, hogy mindkét tábor eredményes lesz, és a szakmai alapok elsajátítása mellett a történelem iránti szeretetüket is megalapozzuk.” A diákokat beavatják a fotózás rejtelmeibe, megtanulhatnak műszaki rajzot készíteni, megismerhetik a tudományos kutatás munkafolyamatait, valamint leletanyagok tisztítását, fényképezését, rajzolását is gyakorolhatják. A tábor célja a résztvevők képességeinek, szakmai és helytörténeti ismereteinek fejlesztése mellett a várárokkal kapcsolatos régészeti anyagok gyűjtése, fényképes dokumentáció készítése, topográfiai mérések elvégzése. Nyugati Jelen (Arad) 2016. július 11.Nagy sikerű tánctábor-záró KisiratosonA bokrétások apraja-nagyja kitett magáért Amint arról előzetesen beszámoltunk, a Temesvári Bokréta Néptánccsoport július 2-ától a hagyományos, egyhetes néptánctáborát Kisiratoson szervezte meg, ahol a következő pénteken a helybeli kultúrotthonban mutatták be a héten tanult tánclépéseket, illetve a Morzsa csoport által a kézműves foglalkozásokon készített dísztárgyakat. Nos, pénteken valamivel 18 óra előtt már az is jelezte az esemény iránti fokozott érdeklődést, hogy Kisiratos központjában alig lehetett parkolóhelyet találni a Temes megyei vendégek autói miatt. A kultúrotthon előcsarnokában elhelyezett asztalsoron számos színes, papírból, illetve textíliából készült dísztárgy, hímzés, kaláris, a Morzsa gyermekcsoport alkotásai fogadták a szemlélődőt. A szinte telt házas nagyteremben 18 órakor Szabó Ferenc, a Bokréta Néptánccsoport vezetője köszöntötte az egybegyűlt hozzátartozókat, érdeklődőket, megjegyezve: a Temesvári Csiky Gergely Állami Színház előadásain is gyakran elkelne ilyen sok néző. Miután név szerint is köszöntötte, illetve köszönetet mondott a vendéglátásért és a segítségért az első sorban helyet foglaló Korondi Józsa Erika kisiratosi polgármesternek, Andó László alpolgármesternek, Hadnagy Dénes iskolaigazgatónak, a szakácsnőknek a finomságokért, illetve a kisiratosi segítőknek a gyermekek elszállásolásáért, elmondta: azért választották az idei néptánctábor helyszínéül az alföldi települést, mert ahányszor itt járt, mindig meleg lelkű, barátságos embereket ismert meg. Az egyhetes foglalkozáson a Temes megyei gyermekek mellett mintegy 30-an Hódmezővásárhelyről és a Szeged melletti Tiszaszigetről érkeztek, de a helybeli Szent Ferenc Alapítvány Pio Atya Gyermekotthonának a lakói is részt vettek. Sajnos a záróprogramra a hódmezővásárhelyiek már nem tudtak mAradni, de a színpadra kérték az összes, még itt lévő gyermeket és fiatalt, akik közül az elöl lévők ülve, a többiek állva, a maguk hegedűkíséretével, sárközi nótacsokorral kedveskedtek. A továbbiakban a tiszaszigeti, valamint a kisiratosi Pio Atya Gyermekotthon tagjai sárközi táncokat adtak elő nagy sikerrel. Majd a közönség Galga menti táncokat, a Morzsa csoport által, Szabó Ferenc vezetésével bemutatott színes, énekszóval kísért citerazenét, 4 gyermek remek furulyajátékát, a Bokréta nagycsoport kalocsai táncát, vajdaszentiványi táncokat, a Morzsa csoport 17 párjának ropogós táncát láthatta. Szabó Ferenc ismertette az elmúlt héten zajlott kézművesfoglalkozások programját, eredményeit, Korondi Józsa Erika polgármesternek, valamint Andó László alpolgármester feleségének, Ildikó asszonynak egy-egy általuk készített dísztárggyal kedveskedtek. A pénteki nagyszabású rendezvény végét, egyben csattanóját a Bokréta nagycsoport dél-alföldi tánca képezte, amivel a szegedi néptáncversenyen Arany-minősítést nyertek. A nagy fegyelmet igénylő, hajszálpontosan kidolgozott koreográfián alapuló, művészi igénnyel összeállított tánc a kisiratosi nézők körében is nagy sikert aratott, vastapssal jutalmazták. Korondi Józsa Erika polgármester az előadás végén köszönetet mondott a gyermekek magas színvonalú oktatásáért, a színvonalas programért Szabó Ferencnek és munkatársainak, a Bokréta Néptánccsoport tagjainak, akiknek további sok sikert kívánt, illetve elmondta, máskor is szívesen látják őket vendégül Kisiratoson. Amint az előadás után Szabó Ferenc a Nyugati Jelennek elmondta, már ideérkezés előtt akkora hírverése volt a kisiratosi tánctábornak, hogy ide csakis pozitív gondolatokkal lehetett érkezni. Azt a szeretetet, odafigyelést, amit a község vezetősége, de lakosai részéről is tapasztaltak, abban máshol aligha lehetett volna részük. A falu utcáit kerékpárral járva, az emberek köszöntek, illetve visszaköszöntek neki, ami csodálatos érzés. Kisiratosnak olyan varázsa van, ha az embernek egyszer része volt benne, mindig visszavágyik ide. A kultúrotthon előtt készített közös fotó, illetve a Rózsika néni és csapata által főzött finom töltött káposzta elfogyasztása után, a bokrétások közel százfős csapata feltöltődve utazott haza. Balta János Nyugati Jelen (Arad) 2016. július 12.Régészeti szakgyakorlat diákoknak VajdahunyadonEurópa-napot tartottak a hét végén a július 4–13. között zajló vajdahunyadi régészeti táborban, ahol a 18 egyetemista és középiskolás Erdély egyik legjelentősebb, Szent István korabeli ispánsági várának árkát kutatja. A résztvevők nemcsak arra voltak kíváncsiak az Európa-napon, hogy miként alakult meg az Európai Unió és milyen lehetőségeket biztosít az erdélyi fiataloknak, hanem arra is, hogy az öreg kontinens hogyan kezeli a migránsválságot. A táborban a dévai Téglás Gábor Elméleti Gimnáziumból öten, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemről négyen, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány nagyszalontai gyermekotthonából pedig nyolcan vesznek részt. A Vajdahunyadi Magyar Házban szervezett kerekasztal-beszélgetésen Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, Csók Zsolt régész, a tábor szakmai vezetője, Winkler Gyula EP-képviselő is részt vett. „Azt szerettük volna, ha az egyetemisták az ispánsági vár kutatásába kapcsolódnának be, a kisebb diákok pedig életpályamodellt láthatnának, megismerhetnék, hogy mivel foglalkoznak a régészek, de az is fontos, hogy az ilyen táborok közösségformálók" – emelte ki Hegedüs Csilla. Felidézte, számára is életre szóló élmény volt diákként részt venni a magyarlétai régészeti táborban. „Megtanultunk csapatban dolgozni, elosztani a munkát, azt, hogy miben kire hagyatkozhatunk, ezek az élmények a mai napig elkísérnek, örülök, hogy egy ilyen kezdeményezés ma is támogatásra talál. Itt, a szórványban kiemelten fontos a közösségépítő programok szervezése. Hunyad megyében az Örökségünk Őrei után ez a második örökségvédelmi program, amit elindítunk" – tette hozzá. A siker alapja és kulcsa a kétkezi és értelmi munka, ha ezt betartják, akkor a határ a csillagos ég – biztatta a diákokat Csók Zsolt régész, kiemelve, hogy a kutatás azért is fontos, mert itt van az egyik legrégebbi, Árpád-kori ispánsági vár. „Szeretnénk ezt a projektet folytatni, jövőre is hasonló tábort szervezni egyetemistáknak és középiskolás diákoknak. És nemcsak itt Hunyad megyében, hanem egész Erdélyre kiterjesztenénk a programot" – jelentette be a tábor szakmai vezetője. A régészeti szakgyakorlatot az RMDSZ Hunyad megyei szervezete és az RMDSZ ügyvezető elnökségének kulturális főosztálya szervezi a Communitas Alapítvány, a Hunyad megyei ifjúsági igazgatóság, valamint Winkler Gyula európai parlamenti képviselő támogatásával. Krónika (Kolozsvár) 2016. július 18.Lovastábor a szárhegyi gazdaság udvaránTábort zártak pénteken a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyergyószentmiklósi gyermekvédelmi központjában. Az ötnapos vakációs program 45 gyermeknek nyújtott hasznos kikapcsolódást. Hagyomány immár a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyergyói otthonaiban, hogy táboroztatással kárpótolják azokat a gyerekeket, akinek az év folyamán nem sikerült külföldi kirándulásokon részt venniük. Ez általában azon múlik, hogy az utazáshoz szükséges szülői beleegyezést nem kapják meg, vagy éppen az útlevélkészítés okoz előre kiszámíthatatlan bonyodalmakat. Idén összesen 44 ilyen helyzetben lévő gyerek vakációját vidították a lovas és kézműves foglalkozásokkal, és természetesen befogadták a „külsős” jelentkezőt is, így összesen 55 résztvevővel tartották meg a lovastábort. A helyszín ezúttal is a szárhegyi gazdaság udvara volt, ahol a gyerekek három csoportra osztva váltották egymást a naponta tartott lovagláson, íjászaton és a kézműves foglalkozásokon. Az ügyességet, rátermettséget igénylő programok mellett a kirándulások is nyújtottak számukra kihívást, hisz a környék felfedezése és az itt fellelhető gyógynövények megismerése jócskán tartogatott izgalmakat. A kézműves tevékenységeket a Szent Anna-otthon vezetője és a nagyobb lányok, illetve szentmiklósi és szárhegyi önkéntesek vezették, a lovaglás alapjait Pécsről érkezett fiataloktól sajátíthatták el a táborozók. Harcz Richárd a lovas foglalkozások egyik vezetőjeként mondta, örömmel térnek vissza évről évre a szárhegyi táborba, ahol önkéntesen végzik a rájuk bízott feladatokat. „Az itteni gyerekektől amit kapunk, azt nem pénzben mérik, hanem szeretetben, és ez olyan vonzerő, ami újra és újra visszahúz ide minket” – mondta a pécsi önkéntes. Arról biztosította a táborozó gyerekeket és nevelőiket, hogy jövőben is számíthatnak jelenlétükre, tudásukra. Pethő Melánia Székelyhon.ro 2016. július 23.Magyar Bukarest 19. (Hencz Hilda)A román nyelvű érettségi vizsgákra vonatkozó törvények 1924-es megjelenéséig szállingózni kezdtek Bukarestbe a tanulmányaikat folytatni óhajtó fiatalok, akiket az erdélyi magyarok többsége „árulónak” tartott. Jövetelük legfőbb oka az volt, hogy rendkívül leszűkültek a választási lehetőségek a továbbtanulás terén. A magyarországi tanulmányokat nem ismerték el Romániában, és Kolozsváron majdnem az összes magyar kart megszüntették. Biztos karriert csak a teológia ígért, azonban ide túl sok volt a jelentkező. Más karokon csak román nyelven lehetett tanulni, és műegyetem, orvosi, gyógyszerész, jogi, műépítész vagy képzőművész képzés csak Bukarestben volt. A közgazdaságról nem nagyon tudott senki. 1924-ben Erdélyben mindössze 150 magyar egyetemista mAradt. Az érettségi diploma lehetővé tette a beiratkozást bármelyik karra, felvételi vizsga nélkül. Az egyetemi tandíjak viszonylag alacsonyak voltak, azonban magasak a fenntartási költségek a diákok számára; sokba kerültek a nyomtatott egyetemi kurzusok is. Vagy albérletben laktak, vagy hotelszobát béreltek, kedvencük a Győzelem úti Splendid Hotel volt, az Athénée Palace-szal szemben (amelyet 1938-ban lebontottak). A magyar egyetemisták majdnem egyáltalán nem tudtak románul, de egy felkészítő év állt a rendelkezésükre, hogy megtanulják a nyelvet, nagyon értékessé vált a magyarul is tudó erdélyi román diáktársak segítsége. Az is igaz, hogy például az orvosi egyetemen nem is igazán volt szükség románnyelv-ismeretre, ugyanis minden előadást franciául tartottak; még N. Păulescu professzor kurzusa is franciául jelent meg nyomtatásban. Néhányan az „árulók” közül emlékirataikban is megemlékeztek Bukaresti diákéveikről, Nagy András orvossal, az író Szemlér Ferenccel, a szobrász Fekete Józseffel több interjú is készült a kommunista időszakban. Fekete József (1903–1979) 1921-ben érkezett Bukarestbe. Rendkívüli tehetségét a vajdahunyadi acélművek aligazgatója fedezte föl, ahol inasként dolgozott. Mivel Budapesti továbbtanulási tervei elúsztak, rokoni tanácsra a Bukaresti Szépművészeti Iskolát választotta. Ekkor még az iskola nem volt felsőfokú tanintézmény, a státust csak a következő évtizedben nyerte el. Olyan híres szobrászoktól tanult, mint Franz Storck, Oscar Han és Dimitrie Paciurea. Már diákként díjat nyert az 1925-ös hivatalos szalonban kiállított művével. A kötelező katonai szolgálat után, a szobrász Ion Jalea ajánlásával másfél évig, 1928 és 1929 között Lydia Kotzebuhe műhelyében dolgozott, ahol szabad kezet kapott, hogy Kotzebue makettvázlatai alapján elkészítse A repülősök emlékművét. Corneliu Vasiu számolt be az alkotási folyamatról, arról, hogy Fekete József hol változtatott a maketten, és hogyan vezette az emlékmű elkészítését a bronzba öntésig, ám nem tesz említést alkotói hozzájárulásáról. Mégis, Kotzebue makettjének publikálása után nyilvánvalóvá váltak a lényegi eltérések a terv és a ma ismert emlékmű között. Kotzebue a román államtól több mint 800 ezer lejt kapott, az emlékmű megöntése és felállítása 3 383 000 lejbe került. A szobrásznő alkalmazottjaként dolgozó Fekete fizetéséről nincs értesülésünk. A több mint 20 méter magas emlékművet 1935. július 20-án avatták fel II. Károly király jelenlétében, ahogy arról a Bukaresti Gazeta municipală egy rövid hírben beszámolt. A hírt a Brassói Lapok is átvette a július 22-i számában, a lap időszakosan a fővárosban is megjelent Bukaresti Lapok címmel. Fekete nevét egyik lapban sem említik. Leírták azonban az avatóünnepség pompáját, ahol a király mellett a trónörökös herceg, a kormány tagjai, a hadsereg képviselői, a légforgalmi hatóságok és az egyház képviselői is részt vettek; katonai díszszemlét is tartottak. Július 20., Szent Illés, a repülők védőszentjének napja a román repülők napja mAradt azóta is. Fekete hozzájárulását A repülősök emlékművének megalkotásához a legtöbb román szakmunka elhallgatja, nem említi a Bukaresti Kalauz (Ghidul Bucureştilor) és az enciklopédiák sem. Vélhetően nem lehetett egy magyar művész érdemeit elismerni az egyik legnagyszerűbb reprezentatív fővárosi emlékmű megalkotásában, annak ellenére, hogy Bukarestben akkor már több köztéri szobor állt német, francia, olasz de még magyar szobrásztól is, és nem sokkal később elkészült a horvát Ivan Mestrovici műve is. Egy Bogdan Furtună nevű egyén 1939-ben azt állította, hogy az emlékmű teljes egészében Lydia Kotzebue „besszarábiai román” művész alkotása. Az emlékmű mai, a legsötétebb Ceauşescu-korban, 1983-ban odakerült felirata szerint egyetlen alkotója Lydia Kotzebue (1930–1935). Az is igaz, hogy a legtöbb román enciklopédiából az orosz származású művésznő neve is hiányzik; születési neve Suhanova volt, elvégezte a moszkvai képzőművészeti intézetet, tábornokfeleségként telepedett meg Bukarestben a bolsevik forradalom után. A Dinu C. Giurescu szerkesztette Istoria României în date (Románia története évszámokban) és Gheorghe Parusi Kronológiája mégis feltünteti mindkettejüket az emlékmű alkotóiként. A Román Akadémia égisze alatt megjelent Románia történelme csak Fekete Józsefet jelzi alkotóként, így állítva helyre az igazságot. Tulajdonképpen lehet, hogy nem is szabad elvárni a románoktól, hogy tisztában legyenek a magyarok hozzájárulásával a romániai vagy akár a Bukaresti művészethez, tudományos élethez, kultúrához, amíg hiányoznak a román nyelvű referenciamunkák. Mégis, Fekete Józsefről megjelent 1977-ben egy román nyelvű kismonográfia Mircea Ţoca tollából; és a szobrász felesége is írhatott róla egy könyvet. M. Ţoca szerint Fekete életműve „a modern román szobrászat történetének egyik legérdekesebb és legeredetibb fejezete” és „A repülősök emlékműve kivitelezésének, de mindenekelőtt művészi értékeinek kritikus szemmel történő elemzése egyre inkább arra enged következtetni, hogy igazi alkotójának Fekete Józsefet tekintsük.” Kijelentését Ion Jalea Feketének címzett, 1970. február 12-én keltezett levele is megerősíti, amelyben azt jegyzi meg, hogy Lydia Kotzebue egyetlen más szobra sem indokolja, hogy az emlékművet neki tulajdonítsuk, míg Fekete alkotása „az első egy viszonylag nagyszámú, a repülő embert ábrázoló szoborsorozatból”. A repülősök emlékművének megalkotására kiírt pályázat díjazásáról nemrég előkerült információk még inkább erősítik a Lydia Kotzebue tehetségével kapcsolatos kétségeket. Annak ellenére, hogy úgy tűnik, a legjobb terv Medrea Corneliu szobrászé volt, Cantacuzino professzor, a zsűri elnöke házasságán keresztüli rokonának, Lydia Kotzebuenek ítélte az első díjat. A szobrásznő 1917-ben az ogyesszai forradalmi törvényszék bírónője volt, ahol halálra ítéltek egy román tábornokot a Cantacuzino családból. Kotzebue szerelmes lett a tábornokba, kimentette a börtönből, és Romániába menekültek. Fekete munkái közül meg kell említenünk Dumitru Hubert repülőkapitány emlékművét (1935) a Bellu katonai temetőben (szignó nélkül), a Repülős szobrát a Nagyváradi repülőtér csarnokában (1975) és a Horea, Cloşca és Crişan emlékművet (1937). Fekete művei tovább élnek, annak dacára, hogy neve nem mAradt meg a Bukarestiek kollektív emlékezetében, és a Nagyváradiakéban sem, pedig ott élt 35 évig. A Központi Katonai Kör (Cercul Militar Central) 2009-ben a repülők napja alkalmából szervezett kiállításon bemutatta szobrainak két kis léptékű másolatát. A szobrokon a Fekete név (fordításban Negru) román változata szerepel: I. Negrulea. Ezt a nevet viselte a művész, amíg Bukarestben lakott, talán azért, hogy elfogadtassa magát a románokkal, feleségül is román nőt, Anisia Dumitrut vett el 1933-ban. Miután lejárt a Lydia Kotzebuevel kötött szerződése, Feketét 1930-ban állatformázó szobrásznak nevezték ki a Zootechnikai Intézethez, tulajdonképpen ő volt a legnevesebb állatszobrász Romániában. Több megrendelést is kapott ebben a korszakban, és a Bukaresti hivatalos kiállításokon több díjat nyert. 1931-ben megfaragta Assisi Szent Ferenc kültéri szobrát a Szűz Mária Királynő római katolikus templom számára. Nevét és az alkotás évét belevésték a szobor talapzatába, azonban szinte olvashatatlanná vált az utolsó „restaurálás” során. A Páduai Szent Antalnak szentelt, Colentina negyedbeli római katolikus templom számára 1937-ben külső domborműveket készített, ezeken azonban nem szerepel szignója. A katolikus magyarok lapja a munkálat kivitelezőjeként említi, de részletekkel nem szolgál. A műről Ţoca is említést tett könyvében. Még készített néhány domborművet a jogi kar épületébe, az igazságügyi minisztérium Erzsébet királyné sugárúti bejáratához, a Mezőgazdasági Bankhoz és a Colentina Kórház számára, utóbbi három azonban 1990 után eltűnt. 1951-ben még egyszer felkérték a Bukarestiek, feltehetően a Magyar Népi Szövetség, Mark Twain mellszobrának elkészítésére, amely ma is a Herăstrău Parkban található (nevét román helyesírással Fechetenek írták). A kommunizmus idején adott interjúiban nem tett említést vallási témájú műveiről. Habár sokra tartották, mégsem tudott a művészek élvonalába kerülni, ezért húsz év Bukaresti tartózkodás után Nagyváradon telepedett meg. A képzőművészetre több magyar diák járt, megemlíthetjük Andrássy Zoltánt, Bene Józsefet (1924–1928 között), Zsiga Jánost (Ioan Jiga), 1928–1933 között és Abodi Nagy Bélát (1936–1940 között). Előbb vagy utóbb mind elhagyták Bukarestet, inkább Erdélyt választották; a kommunista korszakban karriert futottak be a Kolozsvári képzőművészeti intézetnél, Andrássy egy ideig az intézet helyettes rektora volt. Egy másik fiatal tehetség, Jakab András, az Anastase Simu-díj nyertese 1939-ben elhunyt egy, a rendőrség és a Vasgárda tagjai között lezajló lövöldözés ártatlan áldozataként. (folytatjuk) JÁNOS ANDRÁS fordítása Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. augusztus 10.Kiválóságokat díjaztakOlcsóbb lesz a minorita rendház felújítása Tegnap reggel rendkívüli tanácsülést tartottak Kézdivásárhelyen, amelyen a szabadságolási időszak ellenére a tanácsosok zöme jelen volt. A testület többek között ismét módosította a kantai minorita rendház pályázatára vonatkozó korábbi határozatát, pozitív értelemben: a felújítás kevesebbe fog kerülni. A tanácsülés kezdetén kiosztották a tavaly létrehozott kiválósági érdemdíjakat, az ezer lejes pénzjutalmat az általános iskolások közül Rancz-Gyárfás Hanna, a Petőfi Sándor-iskola hetedikes tanulója, a felső tagozatosok közül Bejan Norbert, a Budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tizedikes tanulója kapta. A tanácsosok elsőként elfogadták a város második negyedévi pénzügyi zárómérlegét, majd a 2016/57-es, a helyi tanács szakbizottságainak összetételére vonatkozó tanácshatározatot is jóváhagyták. Erre azért volt szükség, mert egy tanácsos jelezte, hogy kilép az egyik szakbizottságból. Ezt követően jóváhagyták azt a tervezetet, ami szabályozza, hogy a döntéshozó testület tagjai mikor tartják a negyedévi fogadóórájukat. Bokor Tibor azt javasolta, hogy minden tanácsos az erre vonatkozó elképzelését juttassa el Mátyus Kálmán irodavezetőhöz, hogy lehessen összeállítani egy naptárt erre vonatkozóan. A napirend legfontosabb határozata ezután következett, ugyanis ismét terítékre került a minorita rendház felújításának a kérdése. Az impozáns épületegyüttes a kantai templomhoz tartozik, és nagyon romos állapotban van. A barokk stílusú épületet 1740 és 1828 között emelték, a rendház régebbi, hátsó és két oldalsó szárnyát 1740-ben, majd az utcára néző, közvetlenül a templomhoz csatolt részét 1828-ban építették, amellyel a rendház négyszögű belső, zárt udvarát alakították ki. A szép és tágas épület felújítására 2014-ben gondolt első alkalommal az önkormányzat, és még akkor elkészültek a helyreállítási tervek, miszerint az elkövetkezendő években ott a Böjte Csaba vezette Szent Ferenc Alapítvány által működtetett szakiskolát hoznak majd létre. A projektet Tövissi Zsolt Csíkszeredai építész készítette el. Ennek érdekében Fejér László Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő és Bokor Tibor polgármester kezdeményezésére jegyeztették be a GyerekKéz Baráti Társaságot azzal a céllal, hogy Böjte Csaba ferences szerzetes és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány megkeresésével újra létjogosultságot adjanak az egykori minorita rendház épületének. A tervek elkészítésére szükséges 60 ezer euró felét a Baráti Társaság, felét pedig Kézdivásárhely önkormányzata teremtette elő. Az elképzelés szerint a projekt hat év alatt valósulna meg, és némiképp olcsóbb lesz, 12 millió 717 ezer lej (áfa nélkül), mivel a pályázati kiírás szerint reklám és digitalizálási költségektől mentesül az elképzelés. Az ülés hátralevő részében elfogadták a tanács képviselőinek kinevezését a Kézdivásárhelyi municípiumi kórház vezető tanácsába (a javaslat értelmében Bejan András és Budău Ionuţ feladata lesz ez), majd megszavazták a municípiumi kórház szervezeti felépítését is. Bartos Lóránt Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. augusztus 12.A Lázár-kastély többségi tulajdonosa kapta idén a Hargita megyéért DíjatHargita Megyéért Díjjal tüntette ki a megyei önkormányzat Lipthay Antalt, a Gyergyószárhegyi Lázár-kastély többségi tulajdonosát a Csíkszeredai megyeházán augusztus 12-én megtartott dísztanácsülésen. A Hargita Megyéért Díjat évente adják át, és olyan személyek részesülnek az elismerésben, akik kiemelkedő tevékenységükkel helyi és országos szinten egyaránt hozzájárultak a megye jó hírének öregbítéséhez – tájékoztat közleményben a megyei tanács sajtószolgálata. Borboly Csaba megyei önkormányzati elnök a dísztanácsülésen köszönetet mondott Zsombori Vilmos korábbi elnöknek, hiszen a Hargita Megyéért Díjat ő alapította 2001-ben az akkori testülettel. Az idei díjazott mecénási tevékenységével hozzájárul ahhoz, hogy Hargita megye kulturális és turisztikai szempontból fejlődjön – mondta el Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke. A Lázár-kastély többségi tulajdonosa részét a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak adományozta, amellyel feloldhatja a több éves jogi hercehurcát, fogalmazott az alelnök. Mint mondta, biztos benne, hogy a helyi polgármesteri hivatal a továbbiakban is segíteni fogja a kastély ügyét, majd bejelentette az idei díjazottat, Lipthay Antalt. Lipthay megköszönte a kitüntetést és a megható gondolatokat, amelyek, mint mondta, tovább erősítik Székelyföld iránti elkötelezettségét. Céljuk az, hogy gyarapítsák Székelyföld kulturális értékeit. A Lázár-kastély Székelyföldről üzen a nagyvilágnak, ezért a továbbiakban is kulturális központként kell működnie, szolgálva a térség hagyományait – fogalmazott. Székelyhon.ro 2016. augusztus 15.Keresztény fiatalok találkoznak CsíksomlyónTöbb mint ezer erdélyi keresztény fiatal jelentkezett előzetesen a kedden kezdődő Csíksomlyói Ifjúsági Találkozóra (CSIT), amelynek ezúttal is a csíksomlyói Mária-kert, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány Szent István Kollégiumának udvara ad otthont. A szombatig tartó rendezvényen 1060, 14 és 30 év közötti fiatal vesz részt, akik közelebb szeretnének kerülni Istenhez, új barátokat szeretnének megismerni vagy a régiekkel találkozni, és velük együtt lelkiekben gazdagodni, hangulatos tevékenységeken részt venni és megtapasztalni, hogy öröm egy nagy krisztusi közösséghez tartozni – közölte érdeklődésünkre Tamás Barna, a rendezvény főszervezője. „Bár a rendezvénynek táborjellege van, nem arra törekszünk, hogy minél zajosabb, színesebb és szórakoztatóbb legyen, hanem hogy a fiatalok elmélyüljenek a hitükben” – nyilatkozta. A már három évtizedes múlttal rendelkező találkozót a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Ifjúsági Főlelkészsége szervezi. A rendezvény Erdélyi Krakkó néven is ismeretes, mivel a lengyelországi, július végén tartott krakkói ifjúsági zarándoklat mintájára szervezik. A napok programjai szerint a részvevőknek lehetőségük lesz reggel szerzetesekkel imádkozni, azt követően közösen dicsőíthetik az urat imákkal, énekekkel, ezután tematikus előadásokon vehetnek részt a fiatalok, majd műhelyfoglalkozások, szabadidős, illetve sporttevékenységek lesznek. Az esték szentmisével zárulnak – tudtuk meg a főszervezőtől. Hozzátette, minden napnak külön célja van, például kedden az ismerkedésen van a hangsúly, szerdán arra fókuszálnak, hogy a fiatalok megtapasztalják Isten személyes szeretetét, pénteken pedig arra, hogy a táborozók felismerjék, ők Isten irgalmának az eszközei. Molnár Rajmond Székelyhon.ro 2016. augusztus 16.Kezdődik a Csíksomlyói Ifjúsági TalálkozóErdélyi Krakkó címmel szervezik az idei Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót. Augusztus 16. és 20. között, száz településről, több mint ezer fiatal vesz részt a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye idei legnagyobb ifjúsági rendezvényén. Sajátos az idei Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó, mert az Erdélyi Krakkó keresztnevet kapja. Két héttel ezelőtt Krakkóban találkozott a világ katolikus ifjúsága, kétszáz erdélyi fiatal is részt vett a rendezvényen. „Jelen volt Szentatyánk is, és törekszünk arra, hogy azt a szellemiséget, és annak hangulatát Csíksomlyóra hozzuk. A Szentatya tanításai is lényegesek számunkra, arra is fogunk figyelni", mondta Tamás Barna, Székelyudvarhelyi plébános, a Főegyházmegye ifjúsági lelkésze, a CsIT főszervezője. Szerinte az is fontos az, hogy az egyházmegye fiataljai közösségi élményben részesüljenek. „Az Erdélyben élő katolikus fiatalok tudjanak egymásról, a különböző vidékekről érkezők megismerhessék egymást, megbeszéljék az őket foglalkoztató témákat, kérdéseikre a mi egyházunk tanítása szerint világos útmutatást kapjanak. A Csíksomlyói Ifjúsági Találkozón életre szóló barátságok, párkapcsolatok is születnek. Nagyon fontos az, hogy fiataljaink kikkel barátkoznak, kikkel kötnek majd házasságot. Ide hasonló értékrendű fiatalok érkeznek. Azt gondolom, hogy ez a jövőnk, egyházunk, nemzetünk jövője szempontjából is lényeges, és ezáltal hozzájárulunk ahhoz, hogy Erdélyben egy komoly, keresztény életet élő generáció nőjön fel." Az idei CsIT témáját is a krakkói találkozó ihleti. Az irgalmasság lesz a központi téma, ezt „napi célokra" bontották. Az első nap témája: Isten a Vele való kapcsolatra hív, és nem véletlenül hívta el a fiatalokat a CsIT-re. A második nap témája Isten szeretetének megtapasztalásáról szól, az Ő gyermekei vagyunk, ezt szeretnénk a fiataloknak hangsúlyozni, tájékoztatott Jére Noémi programszervező. A találkozón délelőttönként lelki-programok, korosztályonként tartott előadások, tanítások lesznek. Ezeket kiscsoportos beszélgetések követik, amelyek Jére Noémi szerint nagyon fontosak, hiszen a fiatalok ott tudnak önmagukról beszélni, és elmondhatják milyen üzenetet jelent számukra a tanítás. A találkozó meghívottjai: Eberlein Éva, a Budapesti Szent András Evangelizációs Iskola munkatársa, Gert Overmeer, holland lelkész, illetve Péter Júlia és Berci, a Székelyudvarhelyi Forrás Közösség tagjai. Délutánonként műhelyfoglalkozásokra, sportolni és szabadidős tevékenységekre várják a táborozókat. Szerdán este lesz játékest, filmest, slam poetry. Csütörtökön este a csíksomlyói kegytemplomban lesz a Szentségimádás. A találkozó visszajáró vendége, Csiszér László, pénteken este koncertezik. A találkozót az önkéntesek négynapos felkészülése előzte meg. 150 önkéntes dolgozik a táborban, akik nagyon komolyan vették a felkészülést, mondta Péter Noémi. Az Erdélyi Krakkónak is, a CSIT korábbi helyszíne, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány Szent István Kollégiuma, és a körülötte lévő Mária-kert ad otthont. Az ünnepélyes megnyitó kedden este 20,30 órától kezdődik. Erdély.ma 2016. augusztus 16.Hargita megyéért díjat kapott Lipthay AntalHargita megyéért díjjal tüntette ki Lipthay Antalt, a Gyergyószárhegyi Lázár-kastély többségi örökösét a Hargita megyei önkormányzat. A megyei tanács közleménye szerint az ünnepi tanácsülésen Barti Tihamér, a Hargita megyei tanács alelnöke méltatásában elmondta, Lipthay Antal (képünkön jobbra) mecénási tevékenységével járult hozzá ahhoz, hogy Hargita megye kulturális és turisztikai szempontból fejlődjék. Lipthay Antal márciusban jelentette be, hogy a Böjte Csaba ferences szerzetes által vezetett Dévai Szent Ferenc Alapítványnak adományozta a Gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban birtokolt 13/24-edes tulajdonrészét. Az adománnyal a mecénás lehetővé tette, hogy a Székelyföldi reneszánsz kastély megőrizze kulturális szerepét. Az egykor államosított kastélyban az elmúlt évtizedekben művészeti központ működött, ám az ingatlan visszaszolgáltatása után az intézményt be kellett zárni, mert a másik két tulajdonos egyike beperelte a létesítményt bérlő Hargita Megyei Tanácsot, és olyan magas bért követelt, amelyet az önkormányzat nem tudott kifizetni. Barti Tihamér méltatásában hangsúlyozta: talán ez az egyetlen olyan kastély Romániában, „ahol lelkes embereknek köszönhetően nem lerombolták, hanem gyarapították az elkobzott, majd jogos tulajdonosainak visszaszolgáltatott vagyont”. Lipthay Antal köszönetében elmondta, hogy a díj és a méltatás tovább erősíti Székelyföld iránti elkötelezettségét. Úgy fogalmazott, hogy a Lázár-kastély Székelyföldről üzen a nagyvilágnak, ezért a továbbiakban is legyen kulturális központ, szolgálva a térség hagyományait. A 15. században épített, a 16. és 17. században többször átépített Gyergyószárhegyi Lázár-kastély az erdélyi reneszánsz építészet egyik legszebb alkotása. Krónika (Kolozsvár) 2016. augusztus 20.Székelyország Tündérkertje BudapestenMarosszéki sokadalmat szerveznek Budapesten Magyarország nemzeti ünnepe alkalmából. A Kispesten kialakított Székelyország Tündérkertje Látványparkban megrendezendő esemény fővédnöke Bölöni László labdarúgóedző – számol be írja Gligor Róbert László a kronika.ro-n. A kispesti látványparkban idén kezdődik a székely székeket bemutató programsorozat, amelynek első állomásaként Marosszéket ismerhetik meg közelebbről az anyaországi magyarok és az ott élő erdélyiek – tudtuk meg Bacsó Andrástól, a látványpark megálmodójától és megteremtőjétől, aki a nemzeti egység ünnepére változatos programot állított össze. Augusztus 20-án délben nyitja meg kapuját a látványpark, népdalénekesek, előadóművészek, zenészek lépnek fel, Gligor Attila Csaba budaörsi fotós pedig Marosvásárhelyt és Nyárádszeredát bemutató fényképeiből, illetve természetfotóiból mutat be válogatást. A rendezvényen Budapesti személyiségek is részt vesznek, a nap fővédnöke és díszvendége a Maros megyei születésű Bölöni László labdarúgóedző lesz, aki előadást is tart. Ezután szentelik meg a székely kenyeret, majd a nemzeti összetartozás és a megmAradás jelképeként fáklyát gyújtanak. A program idején marosszéki „tokányt”, helyben sütött kürtőskalácsot és székely sört lehet fogyasztani, jelképes áron sorsjegyeket lehet vásárolni, amellyel székely termékek nyerhetők. A gyerekeket kézműves alkotóházban foglalkoztatják. A látványparkot a kispesti Bujdosó Székely éttermet működtető, a Székelyföldről származó Bacsó András hozta létre, és idén májusban avatták fel Böjte Csaba ferences szerzetes részvételével a Dévai Szent Ferenc Alapítvány javára szervezett jótékonysági nap keretében. A látványparkban megismerheti a közönség a Székelyföld régióit, a Székelyföldi ásványvizeket, hagyományos eszközöket, találkozhat a medvével és a hargitai rengetegben mAradt Ábellel, de lesz Csíksomlyóra „vezető” imahely, Márton Áron-kultúrcsűr és a gyergyói születésű, 2013-ban eltűnt Erőss Zsolt hegymászó tiszteletére állított mászófal is. Bacsó tervei szerint szeptember 10-én Csíkszéket mutatják be a látványparkban, október folyamán valószínűleg Gyergyószék is sorra kerül, majd jövő év tavaszán folytatják a sorozatot, hiszen nemcsak az egykori székeket, hanem azok „fiúszékeit” is szeretnék majd megmutatni a magyar fővárosban – írja a kronika.ro. Erdély.ma (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
