|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 489 találat | lapozás: 1-30 ... 391-420 | 421-450 | 451-480 | 481-489 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Melescanu, Teodor 2006. augusztus 16.Frunda György RMDSZ-szenátor megtekintette mind az öt szekusdossziét. Az átvilágító bizottság /CNSAS/ leköszönő szóvivője, Cazimir Ionescu bejelentette: ezentúl titkosan, és csakis igennel vagy nemmel szavazhatnak, de mindaddig nem hoznak döntést a politikusok ügyében, ameddig a két titkosszolgáltat, az RHSZ és a KHSZ nem adja írásban, hogy valamennyi politikus-dossziét átadtak. Frunda, miután szembesítették dossziéi tartalmával, ismételten kijelentette: nem működött együtt a Szekuritátéval. Nem írt alá együttműködési kötelezvényt, nem írt jelentéseket, nincs fedőneve, a róla kiállított megfigyelési dossziékban viszont öt álnevet használtak vele kapcsolatban. – Ebben a helyzetben van a többi RMDSZ-vezető is – vélekedett Frunda, aki szerint ennek a dosszié-cirkusznak a célja – többek közt – a szövetség kompromittálása. Elmondta: ’89 előtt két nyilatkozatot is írt, az egyikben visszautasította az együttműködést, a másikban pedig arról „tett ígéretet”, hogy nem hozza nyilvánosságra a titkosrendőrség behálózási kísérletét. E két nyilatkozat közül csak a második lelhető meg az iratok közt. A szenátornak összesen öt, két hálózati és három megfigyelési dossziét mutattak be. Frunda szerint a hálózati iratcsomók, amelyeket azon személyek számára is kiállítottak, akiket megpróbáltak ugyan behálózni, de nem sikerült, az ő esetében is ilyen sikertelen kísérletről tanúskodnak. – Amikor 2000-ben az államfői tisztségre jelöltek, kértem, mutassák meg a dossziémat, de visszautasítottak azzal az indoklással, hogy olyan tisztek neve szerepel benne, akik még mindig aktívak, és akiknek személyét nem lehet nyilvánosságra hozni. Most viszont, amikor átnéztem az iratcsomók tartalmát, egyetlen ilyen nevet sem találtam, csak azokét a régi szekusokét, akik még Marosvásárhelyen figyeltek – mondotta. Sorin Oprescu szociáldemokrata párti szenátor szerint ez az egész dosszié-hisztériának Traian Basescu az értelmi szerzője. Basescu mindent megpróbált, hogy kiteljesítse hatalmát. A szenátor szerint azzal, hogy Basescu jóváhagyta a parlamenti képviselők eddig titkosított dossziéinak a nyilvánosságra hozatalát, elsősorban nem a szekusmúltat akarja tisztázni, hanem a román törvényhozást akarja lejáratni, a teljes káoszban pedig kiprovokálni az előrehozott választásokat. Az SZDP szóvivője, Cristian Diaconescu bejelentette: pártja megfosztja párttagságától minden olyan tisztségviselőjét, akiről kiderül, hogy együttműködött a Szekuritátéval. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (KP) elnöke, akit az átvilágító bizottság korábban elmarasztalt, kijelentette: biztos forrásból tudja, hogy Traian Basescu államfő is együttműködött a Szekuritátéval. Ezt az álláspontot képviseli Emil Constantinescu volt államfő is, aki már tavaly decemberben megkereste a bizottságot azzal a kéréssel, hogy világítsák át Basescu múltját. Claudiu Secasiu, a bizottság elnöke bejelentette: elkezdték a vizsgálatot Constantinescu bejelentése nyomán, eddig azonban csak a Külügyi Hírszerző Szolgálattól /SIE/ kaptak választ, amely szerint egyetlen, Basescu elnök múltjával kapcsolatos dokumentumra sem akadtak az archívumban. Cazimir Ionescu szóvivő cáfolta azokat a sajtóban napvilágot látott információkat, amelyek szerint a következő „csomagban” olyan politikusok dossziéi szerepelnek, mint Theodor Stolojan, Teodor Melescanu, Adrian Severin és Mircea Geoana. Ioan Talpes független szenátor, a SIE volt elnöke azt nyilatkozta, hogy azon politikusok, akiknek megfigyelési dossziéja – akár hiányosan is – a CNSAS-nál van, egytől-egyig besúgók és ügynökök. Ezzel Talpes cáfolta a politikusok azon állítását, miszerint a megfigyelési dosszié léte nem a Szekuritátéval való együttműködést, hanem a megfigyelést jelentette. Ioan Talpes szerint újabb dosszié-hullám várható: az 1990 után keletkezett dossziék is a politikusoknak a Szekuritátéval való együttműködését bizonyítják. Szerinte léteznek olyan politikusok, akik 1990 után is együttműködtek a Szekuritátéval a régi hagyományok szellemében, akiket új, „pozitív, a változásoknak megfelelő” feladatok elvégzésével bíztak meg. /Sz. K.: Szavazási módszert változtatott az átvilágító bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./2006. augusztus 21.Cozmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának (PIN) elnöke sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy „Ioan Talpes közel állt a Ceausescu családhoz és a Kémelhárító Szolgálat egyik olyan igazgatója volt, aki semmit sem tett a Szekuritáté felfedése érdekében”. Gusa szerinte Teodor Melescanu, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöke szintén „egykori titkos tiszt”. „A Szekuritáté titkos tisztjei többnyire megmaradtak titkos tiszteknek a jelenlegi titkosszolgálatoknál. Azt hiszem, elég kevés annak a valószínűsége, hogy mindez nyilvánosságra kerüljön” – tette hozzá Gusa. Ami az RMDSZ-vezetőket illeti, a politikus kifejtette: „Hogyan mondhatná bárki is a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságról (CNSAS), hogy ő nem vádolható politikai rendőrséggel, amikor nyilvánosan maga is elismerte: információkat szolgáltatott a Szekuritáténak magyarországi írókról, akik Romániába látogattak. Ott van még Frunda György és Verestóy Attila esete is”. Ioan Talpes, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt elnöke, független szenátor kijelentette: egy második és egy harmadik „hullám” is következik, ami a Szekuritátéval együttműködők felfedését illeti, és ezek komoly meglepetéseket fognak jelenteni, mivel, „a politikusok jó része úgy tudja, hogy két levéltár létezett, de valójában három volt”. Talpes szerint „a harmadik levéltár” filmeket és különleges mikrofilmeket tartalmaz. Elmondta: ezek jelenleg a titkosszolgálatok adminisztrálásában vannak, és véletlenül fedezték fel, amikor az irodáját kifestették. Szerinte második dossziéhullám lesz, amely az 1990 utáni eseményekkel is kapcsolatos, de egy harmadikra is lehet számítani. Ezek azon titkosszolgálati tisztekre vonatkoznak, „akik hamis identitással rendelkeztek, és most a romániai politikában tevékenykednek”. /Talpest és Melescanut vádolja Gusa. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./2006. szeptember 8.Traian Basescu államfő levélben közölte Teodor Atanasiu védelmi miniszterrel, hogy egyetért az elnöki hivatal különleges szakbizottsága által kezdeményezett kivizsgálással. Mint ismeretes, a védelmi minisztert munkahelyi visszaélésekkel vádolja Adriana Saftoiu elnöki tanácsos és Eugen Bejinariu szociáldemokrata politikus. Teodor Melescanu, a Nemzeti Liberális Párt képviselője elmondta: az államelnöknek jogában áll ilyen kivizsgálást kezdeményezni, de meggyőződése, hogy a bíróság Atanasiu javára fog dönteni. Eckstein-Kovács Péter szenátor elmondta: amennyiben elkezdődik a bűnvádi nyomozás Atanasiu ellen, a miniszternek le kell mondania. /Eckstein-Kovács: Atanasiunak le kell mondania. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./2006. november 7.Varujan Vosganian után az Egyesült Államokban élő Liviu Turcu egykori hírszerzési vezető újabb politikusokat vádol azzal, hogy együttműködtek a kommunista hatalmat kiszolgáló Szekuritátéval. Az érintettek többsége ellen nem először hangzik el ez a vád, de újdonságot jelent, hogy a kommunista külügyi hírszerzés volt igazgatója most már a bizonyító iratokat rejtegető katonai és hírszerzési egységek számjelzését is nyilvánosságra hozta. A listán nagy nevek találhatók, olyan politikusoké, akik meghatározták Románia politikai életét az elmúlt tizenhat évben. Turcu szerint Románia két volt miniszterelnöke, Adrian Nastase és Radu Vasile is kompromittálta magát azáltal, hogy együttműködött a kommunista hírszerzéssel, de a volt hadügyminiszter Mircea Pascu és a volt mezőgazdasági miniszter Ilie Sarbu, valamint a liberális Teodor Melescanu és Mircea Cosea politikusok is foltos múltúak lennének. A volt hírszerzési vezető még Alin Teodorescu, Eugen Dijmarescu és Gelu Voican-Voiculescu ellen fogalmazott meg hasonló vádat. Turcu szerint a dossziék megcsonkításáról a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) tagjai is meggyőződhettek. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ azt állítja, mindent átszállított az átvilágítóknak, a több mint egymillió iratcsomónak azonban csak a fele rendelkezik kartotékokkal. Utóbbiak tartalmazzák azokat az útmutató adatokat, amelyek megkönnyítik a kutatók munkáját. Turcu szerint 1989 óta többször is megcsonkították az iratokat, ezért amikor a titkosszolgálatok jelenlegi vezetői úgy nyilatkoznak X vagy Y politikusról, hogy nem léteznek olyan dokumentumok, amelyek a Szekuritátéval való együttműködésüket bizonyítanák, akkor azt jelenti, hogy ezeket valójában eltüntették. Az átvilágítók közölték, hogy megvizsgálják a Turcu által közzétett információkat. /Turcu listája: ismert politikusokat vádol együttműködéssel a volt hírszerzési vezető. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./2006. november 11.Nagy port kavart Liviu Turcu volt kémfőnök, aki 1989 elején az Egyesült Államokban kért és kapott menedékjogot, és aki két héttel ezelőtt előállt egy listával. Turcu szerint az elmúlt tizenhat esztendőben az éppen hatalmon lévők úgy használták fel a szeku irattáraiban levő dossziékat, ahogyan érdekeik megkívánták. Iratcsomókat tüntettek el, más iratcsomókat átfésültek, meghamisítottak, így a dossziéállomány mára már teljes megbízhatatlanná vált. Turcu több vezető politikusról tudja, hogy fedett tisztjei voltak a Szekuritáténak, a rájuk vonatkozó akták mégsem érkeztek meg az átvilágítókhoz. Turcu tizenegy névből álló listát közölt. A lista élén Adrian Nastase volt kormányfő áll, de szerepel a lajstromon Radu Vasile volt parasztpárti miniszterelnök, Teodor Melescanu szenátor, jelenlegi liberális párti alelnök, volt külügyminiszter, valamint egész sor olyan személyiség, akik 1990 után miniszterek vagy miniszteri rangú kormánytagok voltak. Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa két példát hozott fel a lista hitelességére. Amikor 2000-ben Adrian Nastase miniszterelnök lett, sebtében közzétett életrajzában még olvasható volt, hogy a nyolcvanas évek végén hosszabb időre Oslóban járt, ahol a világbékét tanulmányozta. Ezekben az években Romániából nem lehetett átjutni a határokon, világbékét tanulmányozni. Nastase akkoriban Franciaországban is gyakran megfordult, s 1984-től kezdve a strasbourgi emberjogi intézet tanulmányi igazgatója volt. Ezek az információk kis idő múltán kikerültek a kormány-honlapon olvasható életrajzából. Hasonló eset Ilie Sarbu volt miniszteré, aki teológiát végzett, 1984–1985-ben ökumenizmust tanult Svájcban, 1989-ben angolt Birminghamben. Turcu azt állítja, hogy Teodor Melescanu szenátornak ő maga írta alá 1989 előtt fedett tisztként a külföldi misszióra történő kiküldetési parancsát. Turcu azt bizonyítja, hogy mindenki, aki 1989 előtt a nagypolitikában labdába rúgott, valamilyen szinten a kommunista titkosszolgálatok embere volt. Valamennyien zsarolhatók voltak. Emlékezetesek Emil Constantinescu szavai: „legyőztek a struktúrák”, amikor bejelentette, hogy nem vállalja az újabb megmérettetést, és visszavonul az államelnöki posztért folytatott harcból. /Tibori Szabó Zoltán: Turcu listája. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./2006. november 13.Kovásznán a Montana Szálló szomszédságában november 12-én Ioan Selejan Kovászna-Hargita megyei ortodox püspök a környék ortodox papjainak segédletével és a városközpontban lakó románság jelenlétében megszentelte a felépítendő ortodox templom alapkövét. Az eseményen templomalapítóként jelen volt Teodor Melescanu és Radu Campeanu liberális szenátor is. /Bodor János: Ortodox templomot építenek (Kovászna). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./2007. január 15.Január 13-án Calin Popescu Tariceanu miniszterelnököt másodszorra választották meg a Nemzeti Liberális Párt elnökévé. A párt kongresszusán megválasztották az alelnököket is: Ludovic Orban, a PNL bukaresti szervezetének elnöke a párt kommunikációért és kapcsolatokért felelős alelnöke, Crin Antonescu a közterületért felelős alelnök, Teodor Melescanu pedig a nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnök lett. /Másodszor is pártelnök lett Tariceanu. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./2007. április 5.A kormányátalakítás legfontosabb tétje a továbbiakban az államtitkári tisztségek elosztása, a Demokrata Párt ellenzékbe vonulásával számos ilyen poszt betöltetlenül marad. Az államtitkári tisztségek elosztásáról a liberálisok és az RMDSZ elkezdik a tárgyalásokat. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője jelezte, az RMDSZ azt szeretné, hogy megtartsa államtitkárait azokban a minisztériumokban, ahol már léteznek ilyenek. A tárgyalásokon azt szorgalmazzák, hogy valamennyi tárcánál legyen legalább egy RMDSZ-es államtitkár. Az új kormány hét minisztere nem teljesíti a feddhetetlenségi kritériumokat, amelyeket a jelenlegi kormánypártok és a Koalíció egy Tiszta Parlamentért civil szervezetek szövetsége közösen állapított meg 2004-ben, olvasható a Koalíció egy Tiszta Kormányzásért (CGC) kiadott közleményében. Szerintük az új kabinet tagjai közül erkölcsi szempontból alkalmatlan tisztségére Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Nagy Zsolt informatikai és távközlési, Ludovic Orban szállításügyi, Decebal-Traian Remes mezőgazdasági, Paul Pacuraru munkaügyi, Cristian David belügy- és Teodor Melescanu külügyminiszter. A külügyminiszter személyével kapcsolatban azt kifogásolják a civilek, hogy a kommunista rendszerben is a külügyi tárcánál dolgozott, továbbá 2002 és 2004 között igazgatótanácsi tag volt a Dinu Patriciu tulajdonában levő Rompetrol vállalatnál. Patriciut több gazdasági bűncselekmény elkövetésével vádolják. Ugyancsak Patriciu-közeli cégek igazgatásában való részvétel miatt tartják alkalmatlannak tisztségére Ludovic Orban szállításügyi minisztert. Cristian David belügyminiszterrel szemben a CGC kifogása az, hogy 2004-ben 107 millió régi lejt adományozott a Nemzeti Liberális Pártnak, holott vagyonnyilatkozata szerint összjövedelme 83 millió régi lej volt abban az évben. Hasonló kifogásokat emeltek Markó Béla ellen is. Markó szerzői jogdíjként több mint egymilliárd régi lejt vett fel előre egy, a könyvpiacon ismeretlennek számító csíkszeredai kiadótól. A CGC emlékeztet: Nagy Zsolt ellen hazaárulás és kémkedés gyanújával indítottak vizsgálatot. Kétes gazdasági ügyletek kötődnek Paul Pacuraru munkaügyi miniszter nevéhez is. A CGC közleménye óriási felháborodást váltott ki a liberálisok és az RMDSZ köreiben. Markó Béla miniszterelnök-helyettes ízléstelennek nevezte a szervezet közleményét. Anca Boagiu leköszönő integrációs miniszter arra célzott, hogy Borbély László a székelyföldi megyéket részesíti majd előnyben a fejlesztési projektek finanszírozása során. /F. B. : Rajtra készen áll a PNL–RMDSZ kormány. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./2007. április 11.Április 11-én tartja első ülését a második Tariceanu-kormány. A Nemzeti Liberális Pártból és az RMDSZ-ből újraalakult kabinetnek április 3-án szavazott bizalmat a parlament, a miniszterek pedig április 5-én esküdtek fel a Cotroceni-palotában. Adrian Cioroianu külügyminiszter az államfő és a kormányfő közötti „ütköző” szerepét kívánja felvállalni. Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter fő gondja a tárca új struktúrájának kidolgozása. Tudor Chiuariu igazságügyi tárcavezető leszögezte, nem kíván például elődje, Monica Macovei nyomdokain haladni, vagyis egy ellene a parlamentben elfogadott egyszerű indítvány esetén nyomban leköszönne tisztségéből. Cristian David belügyminiszter a decentralizációra, a közigazgatási rendszer korszerűsítésére törekszik. Védelmi miniszterként Teodor Melescanu első útja Irakba vezetett, ahol a román katonai egységet kereste fel. Egyetért Calin Popescu-Tariceanu kormányfővel a román haderő visszahívásában, de csak a partnerekkel való egyeztetés után. Ludovic Orban szállítási miniszteri fontos teendőjeként nevezte meg az európai fejlesztési pénzalapokhoz való hozzájutás megkönnyítését, az autópályák építésének felgyorsítását, a vasúti közlekedés és a dunai hajózás fejlesztését. Cristian Adomnitei oktatási tárcavezető a minisztérium politikamentessé tételét ígérte. Szeptembertől 3-5 százalékkal nőnek a nyugdíjak – biztosított Paul Pacuraru munkaügyi miniszter. Ovidiu Silaghi az általa irányított területeken, a kis- és középvállalatok, az idegenforgalom, a kereskedelem és a szabadfoglalkozások esetében ígér előrelépést. Decebal Traian Remes mezőgazdasági miniszter gyökeresen átalakítaná a tárcát. Eugen Nicolaescu az eddigi vonalat viszi tovább az egészségügyi tárcánál, de nagyobb hangsúlyt helyez a decentralizációra,. A művelődési tárcavezetői tisztségben szintén megmaradó Adrian Iorgulescu is eddigi elképzeléseinek kiteljesítésén dolgozna. Mihai Voicu, a kormány és a parlament közötti kapcsolattartással megbízott miniszter azt kívánja, hogy: ez a kapcsolat minél olajozottabb legyen. /Bogdán Tibor: II. Tariceanu kabinet: van aki újít, van aki nem. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./2007. június 20.A külföldön – elsősorban Afganisztánban és Irakban – állomásozó román csapatok és a román–orosz katonai viszony képezte a fő témáit Teodor Melescanu védelmi miniszter meghallgatásának a szenátus védelmi, közrendfenntartási és nemzetbiztonsági bizottsága előtt. A tárcavezetőt azt követően kérették a honatyák elé, hogy Romániában de Oroszországban is visszhangot keltett egyrészt a román csapatok Irakból történő kivonására, másrészt a közös román-bolgár-orosz-amerikai hadgyakorlatra tett javaslata, amelyet, nagyrészt a romániai felháborodás nyomán később a visszavonásig „árnyalt”. A védelmi ügyek korábbi vezetője, a demokrata párti Sorin Frunzaverde az orosz csapatokkal való közös hadgyakorlat ötletét „furcsának” és „időszerűtlennek” minősítette. Traian Basescu államfő a Grúziát, Ukrajnát, Azerbajdzsánt és a Moldovai Köztársaságot magában foglaló szervezet, a GUAM bakui értekezletéről hazatérve kifejtette, Románia támogatja a békekezdeményezéseket, és szükségesnek tartja az európai hagyományos fegyverzetek csökkentésére vonatkozó egyezmény gyakorlatba ültetését – de csak azt követően, hogy Oroszország kivonja csapatait a Moldovai Köztársaságból és Grúziából. /Bogdán Tibor: Vallatták” az oroszbarát Melescanut. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./2007. szeptember 27.Újra hallatott magáról Ion Mihai Pacepa, Ceausescu egykori kémfőnöke, aki a hetvenes évek végén külföldre szökött és jelenleg is az amerikai hatóságok védelmét élvezi. Pacepa hollétéről hivatalosan senki nem tud, az amerikai hatóságok kivételével. 1978-ban szökött ki az Egyesült Államokba. Azóta – saját állítása szerint – bujkál a Szekuritáté, illetve a rendszerváltás óta a volt Szekuritáté elől. Hangsúlyozza, hogy az egykori kommunista titkosrendőrség ma is kutat utána, s ha megtalálják, az életével fizet a lassan három évtizede elkövetett „árulásért”. Pacepa gyakran közöl cikket a National Review című konzervatív amerikai hetilapban – Romániáról, a volt Szovjetunióról, sőt az ENSZ-ről is. Ugyanakkor perrel próbálja visszaszerezni a szökése után elkobzott javait, harcol a rehabilitálásáért. Felfogadta az egyik legnevesebb bukaresti ügyvédet, aki nemrégiben elérte, hogy Pacepa – tábornoki rangjának, ledolgozott éveinek és kitüntetéseinek megfelelően – havonta 20 millió lejes nyugdíjat kapjon a román államtól. Daniel Daianu, a PNL EP-listavezetője szerint Pacepa újabban egyértelműen jobboldali érzelmeket táplál. A National Rewiev-ben megjelent cikkeiben meglehetősen pozitív hangnemben ír Traian Basescuról. Pacepa nemrégiben Teodor Melescanu védelmi miniszterről sejttette, hogy jelenleg is aktív titkosszolgálati tiszt, legutóbb pedig megkérdőjelezte – a liberális EP-listáján szereplő – Daniel Daianu pénzügyi szakértő nyilatkozatát, miszerint 1978-ban kilépett az akkori kémszolgálatból. /Újra „kísért” az ex-kémfőnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./2007. október 2.Nem hívta meg az aradi vértanúk emlékére tartott október 6-i ünnepségre Tőkés László királyhágómelléki püspököt, független európai parlamenti képviselőjelöltet Király András, az aradi RMDSZ elnöke, azzal indokolva döntését, szeretné, ha a megemlékezés az eddigieknél ünnepélyesebb lenne, és a romániai magyarság egységének jegyében zajlana. „Tőkés hozzáállása igen negatív a magyar közösség számára. Mi nem hívtuk meg, ám előfordulhat, hogy eljön, ahogy az már előfordult. A megemlékezések azonban nem lehetnek politikai csatározások színhelyei” – szögezte le Király András. Az október 6-i megemlékezésre több hazai és magyarországi politikust is meghívott az eseményt szervező aradi RMDSZ. Eddig Markó Béla RMDSZ-elnök, valamint Szekeres Imre magyar honvédelmi miniszter jelezte, hogy ott lesz az ünnepségen. Továbbá az RMDSZ EP-képviselő listájának első helyezettjeit is Aradra várják. A szervezők Teodor Melescanu védelmi minisztert is meghívták, a liberális politikus azonban még nem jelzett vissza. /Ünnep Tőkés nélkül. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./2008. január 16.Teodor Melescanu védelmi minisztert javasolta január 15-én az igazságügyi tárca ideiglenes vezetőjévé a kormányfő, Traian Basescu államfő pedig már alá is írta a kinevezését. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a jogi bizottság elnöke úgy véli: a miniszterelnöknek nem kell lemondania eredeti jelöltjéről. „Az államfőnek előbb-utóbb alá kell írnia Nicolai kinevezését. Fölösleges emiatt az Alkotmánybírósághoz fordulni, hiszen hasonló ügyben a taláros testület már egyszer döntött” – mondta. /B. T. : Melescanuval oldják a válságot. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./2008. január 17.Traian Basescu bűnvádi eljárás megindítását kérte nyolc volt és jelenlegi kormánytag ellen az igazságügyi tárca élére ideiglenesen kinevezett Teodor Melescanutól. Mint hangsúlyozta: döntésével segíteni kívánja az igazságszolgáltatás munkáját. Nagy Zsolt volt informatikai tárcavezetőről, Adrian Nastase volt miniszterelnökről, Paul Pacuraru jelenlegi munkaügyi miniszterről, Miron Mitrea korábbi szállításügyi, Tudor Chiuariu volt igazságügyi, Victor Babiuc volt védelmi, Decebal Traian Remes volt mezőgazdasági miniszterről, valamint Codrut Seresről, a gazdasági tárca volt vezetőjéről van szó. Paul Pacuraru liberális munkaügyi miniszter szerint ez a kezdeményezés nem más, mint az államfő kísérlete politikai leszámolásra. Az államelnöknek alkotmányos joga van ahhoz, hogy az ügyészség felkérésére igent mondjon egyik vagy másik jelenlegi vagy volt miniszter elleni bűnvádi eljárásra, vagy pedig visszautasítsa ezt – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. „Viszont az, hogy ő ezt úgymond ‘csomagban’ teszi nyolc jelenlegi és volt miniszter esetében, szerintem nem véletlen: ezáltal is megvetését fejezi ki a miniszteri tisztség és általában a kormány intézményével szemben“ – jelentette ki. /Nyolc miniszter „egy csapásra” = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./2008. január 19.Teodor Melescanu ideiglenes igazságügyi miniszter levélben közölte Traian Basescu államfővel, nem tudja továbbküldeni a nyolc miniszter elleni bűnvádi eljárás megkezdéséhez szükséges iratanyagot, mivel a dokumentáció nem teljes, csupán az üggyel foglalkozó ügyészek jelentéseit tartalmazza. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy vélte: az államelnöknek alkotmányos joga, sőt kötelessége, hogy igent vagy nemet mondjon egyik vagy másik miniszter ellen indítandó bűnvádi eljárásra, viszont az, hogy ő ezt úgymond „csomagban” teszi, ezzel megvetését fejezi ki a miniszteri tisztség és általában a kormány intézményével szemben. Másrészt azt a látszatot kívánja kelteni, hogy itt egyfajta „bűnöző csoportról” lenne szó. /Visszakerült a Cotroceni-be a miniszterek ügye. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./2008. január 21.„Uraim, erdélyi vagyok!” – mondta öntudatosan Teodor Melescanu, az átmeneti igazságügy miniszter a sok tévébeszélgetés egyikének meghívottjaként. Melescanuról sok mindent mondanak, egyesek szerint a titkosszolgálatok által irányított, fedezett ügynök. Azonban nem csak ő az, hanem az államelnök is – tehát kettejük konfliktusa voltaképpen biztonsági kulisszaharcok jéghegyének a csúcsa. Melescanu fel sem meri tételezni az államfőről, hogy olcsó választási fogásként okoz mindegyre harci állapotot immár az igazságügyben is. Romániában a törvény jórészt értelmezés kérdése és politikai csapdák meg bosszúállások tárgya, ahol a dossziék politikai megrendelésre születnek. /Ágoston Hugó: Melescanu. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./2008. január 21.Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, a jelenlegi politikai helyzet az oka annak, hogy az állami intézmények megpróbálják magyarázni az alkotmányt, és az államelnök az, aki állandó jelleggel próbálkozott ezzel. Így kommentálta azt, hogy Teodor Melescanu visszaküldte az államelnöknek az egy nappal korábban kapott, a nyolc volt vagy jelenlegi miniszterre vonatkozó dokumentumokat. /Markó: Basescu magyarázza az alkotmányt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./2008. január 22.Traian Basescu államfő január 21-én levélben szólította fel Teodor Melescanu ideiglenesen kinevezett igazságügyi minisztert, hogy továbbítsa az ügyészségnek a nyolc miniszter elleni bűnvádi eljárás megindítására vonatkozó kérelmét. Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter közölte: értesülései szerint Basescu telefonon is megfenyegette Melescanut. Az államfőt támogató demokrata-liberális párti képviselők ugyanakkor azt kérik, Traian Basescu függessze fel tisztségéből Melescanut, és kezdeményezze a bűnvádi eljárás megindítását ellene hivatali hatáskörrel való visszaélés miatt. Ezt Emil Boc pártelnök és Elena Udrea ügyvezető titkár jelentette be. /Basescu ultimátumot adott Melescanunak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./2008. január 23.Teodor Melescanu ideiglenes igazságügyi miniszter január 22-én továbbküldte az ügyészséghez az Államelnöki Hivataltól kapott, nyolc korábbi vagy jelenlegi miniszter elleni bűnvádi eljárási indítványt. Melescanu ugyanakkor kijelentette: az ügyekkel kapcsolatban elhárít magától minden felelősséget. /A miniszter elküldte... = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./2008. február 12.Elálltak a liberálisok mind a kormányátalakítás, mind az előrehozott választások szándékától: a párt vezető testülete új jelöltet nevezett meg az igazságügyi tárca élére. Teodor Melescanu jelenlegi védelmi miniszterről van szó, aki néhány hete ideiglenes jelleggel az igazságügyi tárcát is irányítja. Amennyiben Traian Basescu aláírja Melescanu kinevezését, az igazságügyi tárca új vezetőjének le kell mondania védelmi miniszteri megbízatásáról. Ezt a tisztséget a tervek szerint Radu Stroe szenátor, a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét ellenőrző bizottság elnöke, volt kormányfőtitkár venné át. /Melescanu az igazságügy, Stroe a védelmi tárca élén. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./2008. február 22.Végre ismertette a vádakat Miron Mitrea szociáldemokrata politikussal az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA). Mitrea ugyanabban az ügyben érintett, mint amiben „sorstársa”, Adrian Nastase volt kormányfő, éspedig a Zambaccian utcai ingatlan megszerzésében. A vád kenőpénz elfogadása. Adrian Nastase másfél millió euróra becsült házáról van szó. 2007 szeptemberében a DNA azt kérte Traian Basescu államfőtől, hogy hagyja jóvá a Mitrea elleni bűnvádi eljárás beindítását. Traian Basescu ez év januárjában kérte Teodor Melescanu ideiglenes igazságügyi minisztert, indítsák be a bűnvádi eljárást nyolc volt és jelenlegi tárcavezető ellen. Az érintettek: Adrian Nastase, Miron Mitrea, Tudor Chiuariu, Paul Pacuraru, Nagy Zsolt, Victor Babiuc, Codrut Seres és Traian Decebal Remes. /DNA-meghallgatáson Mitrea. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./2008. február 27.A kormányfő meghagyta Melescanut ideiglenes igazságügyi miniszternek, nem hívja vissza a védelmi tárca éléről, az államfő pedig felhagyott a vádaskodásokkal. A liberálisok tárgyalnak a szociáldemokratákkal /PSD/. Tariceanu kormányfő nem bírálta a magyar minisztereket, és nem vette rossz néven Markóék Koszovóval kapcsolatos különvéleményét. Emil Boc, a PD-L elnöke kijelentette: a választások után számítanának az RMDSZ partnerségére a kormányalakításban. Ez azt is jelentheti, hogy az államfő többé nem tekinti ellenségnek az RMDSZ-t. A PSD-nek néhány vezető embere tárgyal az RMDSZ vezetőivel. Teljesen választás előtti hangulat ez. Az RMDSZ újra jó helyzetbe került, ismét keresik a kegyeit. Elkezdődött a választási násztánc. /Simon Judit: Násztánc. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./2008. március 7.Március 6-án Bukarestben aláírta a hadisírok kölcsönös gondozásáról szóló kétoldalú egyezményt Szekeres Imre magyar és Teodor Melescanu román védelmi miniszter. A felek kölcsönösen biztosítják a hadisírok és a háborús emlékművek eredeti helyükön való megőrzését és gondozását. Az emlékműveken mindkét országban magyarul és románul is szerepelnek majd a feliratok. Szekeres román kollégája támogatását kérte abban, hogy Bukarestben egy hős parcellát építsenek, amelynek alapkövét 2002-ben a magyar köztársasági elnök rakta le akkori látogatása alkalmával. Melescanu elmondta, hogy vendégével a két ország katonai együttműködésének bővítéséről, az áprilisi bukaresti NATO-csúcstalálkozóról is tárgyaltak. – A hadisírok jogi helyzetét szabályozó egyezmény aláírását a harmadik együttes román-magyar kormányülésre terveztük, de Nagyszebenben procedurális okokból nem lehetett ezt megejteni – nyilatkozta Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes. A Magyar Köztársasággal kötött mostani egyezmény meghatározatlan időre szól, és a belső elfogadási procedúrák teljesítéséről szóló diplomáciai értesítés után léphet érvénybe. Hivatalos statisztikák szerint mintegy 150 000 román katona nyugszik Európa és Ázsia 30 országában, ezek közül 16 000-re becsülik a Magyarország területén elesettek vagy a világháborúk utáni fogságban elhunytak számát. Ugyanakkor a második világháborúból 4136 magyar hősről tudnak, az első világháború idején pedig az Osztrák–Magyar Monarchia több mint 2000 katonája esett el Románia területén. /Aláírták a román–magyar hadisír egyezményt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./2008. március 10.Olyan parlamenti többséget kell kialakítani a választások után, amely ellenzékbe szorítja a Demokrata Liberális-Pártot (PDL) vélekednek a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnökei. Teodor Melescanu és Norica Nicolai szerint az Emil Boc vezette pártnak nincsenek valós elképzelései Románia jövőjéről. /PNL: Ellenzékbe kell szorítani a PDL-t. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./2008. március 11.Pénzügyi támogatás hiányában nem engedélyezi Teodor Melescanu védelmi miniszter a román katonák külföldi küldetését. A tárcavezető nehezményezte a minisztériumnak szánt költségvetés lefaragását /800 millió lejjel csökkentették/. /Nincs elég pénz a külföldi katonai missziókra. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./2008. augusztus 18.Teodor Atanasiu volt honvédelmi miniszter elmondta, ha exportáltak géppisztolyokat Grúziába, akkor csakis Kudzsirban gyártottakról lehet szó, ugyanis az országban csak ott gyártanak hasonló fegyvert. Teodor Melescanu védelmi miniszter kijelentette, Románia nem exportált fegyvereket Grúziának, vizsgálatokat végeznek azonban, hogy kiderítsék, voltak-e ilyen szerződések „kereskedelmi vonalon”. „Nem exportáltunk fegyvereket a konfliktusos övezetekbe, ha mégis volt export, az közvetítők útján történt” – mondta Melescanu. Szergej Bagapsh abház vezető bejelentette, a grúz fegyverraktárakban nagy mennyiségű fegyvert találtak, köztük amerikai és román gyártmányú fegyvereket is. (Mediafax) /Román fegyverszállítási botrány. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./2009. szeptember 2.Nem akartam támadási felületet hagyni az RMDSZ-en azzal, hogy az elnökválasztási kampányban a parlament infrastruktúráját használom – indokolta Kelemen Hunor képviselő, az RMDSZ államfőjelöltje azt, hogy az új parlamenti ülésszakban már nem indult háznagynak. „Öt évig voltam benne a ház vezetőségében, és most úgy döntöttem, nem indulok a tisztségért, amelyre Seres Dénes Szilágy megyei képviselőt javasoltam a frakciónak, akit meg is választottak” – nyilatkozta az RMDSZ ügyvezető elnöke. Visszalépést várt volna a Demokrata–Liberális Párt (PD-L) is Mircea Geoana szenátusi elnöktől. Geoana azonban erre nem volt hajlandó. Előzőleg Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke bejelentette lemondását a szenátus alelnöki tisztségéből arra hivatkozva, hogy nem akarja, hogy elnökjelöltként funkciójával való visszaéléssel vádolják. A szenátus szeptember 1-jén kezdődő ülésszakán a PNL-nek járó alelnöki helyre Teodor Melescanut választották. /S. M. L. : Geoana nem követi Kelemen és Crin példáját. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./2012. február 28.Megszavazták a külföldi hírszerzés új vezetőjének a kinevezésétA román parlament megszavazta kedden, hogy Teodor Melescanu ellenzéki politikus legyen a román külföldi hírszerzés új igazgatója. Melescanut egy nappal korábban kérte fel Traian Basescu román államfő a tisztség betöltésére, miután február elején a jelenlegi miniszterelnök Mihai Razvan Ungureanu lemondott a titkosszolgálat éléről azt követően, hogy a kormányalakítás feladatával bízta meg őt az államfő. A parlamenti szavazáson az ellenzék nem vett részt, mivel egy hónapja bojkottálja a törvényhozás munkáját. Ők elégedetlenek amiatt, hogy az államfő nem írt ki előre hozott parlamenti választásokat. A kormánykoalíciót alkotó erők azonban így is biztosítani tudták a parlament döntőképességét, és Melescanu 238 támogató voksot kapott, valamint egy ellenszavazatot. Melescanu az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora volt, de bejelentette, hogy felfüggeszti párttagságát. Korábban védelmi és külügyminiszter is volt. erdon.ro 2014. szeptember 18.Belföldi hírekOrosz–román vita Moldováról Stratégiai célkitűzése mind a bukaresti, mind a kisinyovi Európa-barát kormánynak, hogy Románia és a Moldovai Köztársaság újra egyesüljön az Európai Unióban – nyilatkozta tegnap Victor Ponta miniszterelnök válaszul arra, hogy korábbi, hasonló tartalmú kijelentését az orosz külügyminisztérium felelőtlennek és elfogadhatatlannak minősítette. Ponta a tegnapi kormányülés elején kifejtette: elkötelezetten támogatja Moldova európai integrációját, és – bár ez túl ambiciózus célkitűzésnek tűnhet – azt szeretné, hogy Moldova 2018–2019-ig (Besszarábia és a román királyság egyesülésének századik évfordulójáig) az Európai Unió tagja legyen. v Tavaly novemberben Traian Băsescu államfő hasonló nyilatkozata keltett nemzetközi visszhangot: kijelentette, hogy országa következő nagy célja a Moldovával való egyesülés kell legyen, de később úgy árnyalta, hogy az Európai Unión belüli „egymásra találásra” gondolt. Ponta akkor bírálta Băsescut, amiért úgymond a román terjeszkedési törekvésekkel riogató moldovai kommunisták malmára hajtja a vizet. Elemzők szerint most Ponta a parlamenti választások előtt álló Iurie Leanca moldovai kormányfő vezette Európa-barát erőknek is segíteni akart. Európai kórházaknak is tartozunk Az Európai Román Közösségek Egyesületeinek Szövetsége kéri a román kormányt, hogy sürgősen fizesse ki több mint 200 millió eurós adósságát a különböző európai kórházaknak, mert ha nem törleszt, a romániai betegeket nem fogják kezelni az európai egészségügyi intézményekben. A föderáció megemlíti, hogy egyre több súlyos, esetleg Romániában kezelhetetlen betegségben szenvedő román állampolgár megy el külföldre, hogy megműtsék vagy kezeltesse magát. Egy 2007-es szabályozás ezt megengedi, de a román egészségbiztosítónak meg kell térítenie a külföldi kórházaknak a román betegekre fordított kiadásait. A felhalmozott, 200 millió eurót meghaladó adósságok miatt sok kórházban nem akarnak már romániai betegeket fogadni. A legnagyobb összegekkel Németországnak, Olaszországnak, Ausztriának és Franciaországnak tartozik Románia. Leszavazták a migrációs tervezetet Elutasította a képviselőház az önkormányzati vezetők – polgármesterek és tanácstagok – politikai migrációját lehetővé tevő sürgősségi kormányrendeletet. A végső szavazáson 195-en voksoltak a rendelet mellett (ellene 109-en, 21-en pedig tartózkodtak), de ez nem volt elég az elfogadásához. A tervezet ezzel nem bukott el, a szenátusi szavazáson még fordulhat a kocka. A szeptember 2-ától érvénybe lépett sürgősségi kormányrendelet lehetővé teszi az önkormányzati képviselőknek, hogy 45 napon belül más párthoz csatlakozzanak a mandátumuk elvesztése nélkül. A parlament még nem erősítette ezt meg, de már többen éltek a lehetőséggel, és az ellenzék soraiból valamelyik kormánypárthoz igazoltak át. Az RMDSZ nem támogatja a migrációs tervezetet. v Ugyancsak tegnap utasította el a képviselőház a Keresztény-Liberális Szövetség (KLSZ) által a magas adók és a hanyatló gazdaság ügyében benyújtott egyszerű indítványt. Később a kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítványt is felolvasták, ezt is a KLSZ dolgozta ki, és hétfőn vitatják meg, bár Victor Ponta kormányfő szerint az alkotmánybíróság keddi döntése után tárgytalanná vált. Nincsenek titkos ügynökök A Külföldi Hírszerző Szolgálat szerint sem az államelnökjelöltek, sem a miniszterek és a parlamenti képviselők között nincs titkos ügynök – jelentette be tegnap Ilie Sârbu SZDP-frakcióvezető, a parlamenti ellenőrző bizottság alelnöke arra a dokumentumra hivatkozva, amelyet Teodor Melescanu hírszerzési igazgató írt alá. Sârbu szerint a Román Hírszerző Szolgálatnak is hasonlóan kellene eljárnia, és el kellene küldenie jelentését a parlamenti szakbizottságnak. Inog a tanügyminiszter széke Jövő hétig adott ultimátumot Victor Ponta kormányfő Remus Pricopie tanügyminiszternek arra, hogy megoldja az időben el nem készült tankönyvek problémáját, azt sugallva, hogy a gyors megoldás hiánya a menesztéshez vezethet. Az utasítás a tegnapi kormányülésen hangzott el. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. szeptember 22.Lemondott Teodor Melescanu kémfőnökLemondott tisztségéről Teodor Melescanu, a román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatója hétfőn, hogy indulhasson az elnökválasztáson. A Központi Választási Iroda (BEC) szóvivője közölte: keddre várják Melescanut a hivatalba, hogy iktassák az államfőjelöltségét támogató aláírásokat. Melescanu 2012 februárja óta vezeti a SIE-t, amikor a poszt azért üresedett meg, mert Traian Basescu államfő Mihai Razvan Ungureanu akkori SIE-igazgatót jelölte miniszterelnöknek. A jelenleg 73 éves politikus 2012-ben az akkor ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátori tisztségéből került a külföldi hírszerzés élére, korábban védelmi és külügyminiszter is volt. 1995-ben, a magyar-román alapszerződés előkészítése és aláírása idején ő vezette a román diplomáciát. Romániában kedd éjfélkor jár le a jelöltállítás határideje a novemberi államfőválasztásra. Melescanut a – gyakorlatilag ismeretlen – Társadalmi Igazságosság Pártja (PDS) jelöli az államfői tisztségre – közölte a BEC. MTI, Erdély.ma (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
