A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ parlamenti ellenőrző bizottsága aug. 28-án beszámolót kért a román titkosszolgálattól az országban létező revizionista törekvésekről. A kérést Adrian Nastase miniszterelnök múlt heti kijelentéseire alapozták, aki a magyar lakosság körében tapasztalható revizionista véleményekre hívta fel a figyelmet. A kormányfő több romániai magyar lapot és jeles közéleti személyiségeket vádolt meg a revizionista eszmék terjesztésével. Szerinte az önrendelkezés gondolata nem támasztható alá gazdasági indokokkal. A bizottság elnöke, Ion Stan szerint módosítani kellene az RHSZ működésére és szervezésére vonatkozó törvényt, hogy a titkosszolgálat átfogóbb munkát végezhessen az ország biztonságát veszélyeztető fenyegetések felderítésében. A bizottsági elnök veszélyesnek tartotta az ország föderalizálására vonatkozó elképzeléseket, amelyeknek - az RHSZ jelentéseire alapozva - elejét lehet venni. /Magyar revizionistákra vadászik a román titkosszolgálat. Bukarestben Románia föderalizálásától tartanak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./
2001. augusztus 29.
Medgyessy Péter, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) miniszterelnök-jelöltje aug. 28-án érkezett kétnapos romániai látogatásra. Megbeszélést folytatott Adrian Nastase kormányfővel, a Szociáldemokrata Párt elnökével a két ország, a két nép és a két párt közötti viszonyról, a közös eurointegrációs törekvésekről, a határon túli magyarok számára kedvezményeket biztosító státustörvényről. Megbeszéléseik után román és Bukarestben akkreditált külföldi tudósítóknak nyilatkozva mind Nastase, mind Medgyessy "igen érdekesnek és hasznosnak" minősítette a párbeszédet. Medgyessy, aki néhány szó erejéig románul köszöntötte az újságírókat, magyar nyelven elhangzott rövid nyilatkozatában jelképes értékűnek mondotta, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként első külföldi útja Romániába vezetetett, ahol közelebbről is meg szeretne ismerkedni az erdélyi magyar nemzeti közösség életével. /Igen érdekes és hasznos találkozó. Adrian Nastase fogadta Medgyessy Pétert. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./
2001. augusztus 30.
Medgyessy Péter az RMDSZ meghívására utazott Romániába. Aug. 28-án Bukarestben vezető román politikusokkal és az RMDSZ vezetőivel tárgyalt, aug. 29-án pedig erdélyi körútra indul. Ennek során Sepsiszentgyörgyön a város polgármesterével és a helyi RMDSZ vezetőivel találkoznak, Marosvásárhelyen pedig felkeresik hivatalában Markó Béla szövetségi elnököt, és a város közéleti személyiségeinek részvételével megtartott fórumon vesznek részt, Kolozsváron Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével tárgyal, Nagyváradon pedig felkeresi Tempfli József katolikus püspököt. Az erdélyi program utolsó állomása aug. 30-án Nagyszalonta lesz. Medgyessy Péter Nastase kormányfővel tárgyalt. Adrian Nastase rosszallását fejezte ki a nemrég felavatott nagykanizsai emlékmű és az Erdélybe juttatott millenniumi zászlók miatt. Medgyessy felkereste Traian Basescu DP-elnököt, bukaresti főpolgármestert. Basescu a magyarországi román közösség útján az MSZP támogatását ígérte a jövő évi választásokon, s kifejezte reményét, hogy a magyar választók Orbán Viktor kormányfőt - "fenegyerekeskedései" okán - szavazataikkal meg fogják büntetni. Medgyessy az újságírónak elmondta: romániai látogatásának fő célja az MSZP elkötelezettségének kinyilvánítása a határon túl elő magyar közösségek ügyei iránt, ugyanakkor a kormányzásra készülő MSZP a környező országok vezető politikusaival is jó viszony kiépítésére törekszik. Medgyessy sürgette a magyar egyházi ingatlanok mielőbbi visszajuttatását, külön megemlítve a nagyváradi katolikus püspöki palota, a gyulafehérvári Batthyaneum Könyvtár, illetve a kolozsvári Református Kollégium épületének rég óta húzódó ügyét. Medgyessy a már elfogadott közigazgatási törvény és az anyanyelv-használati jogok mielőbbi alkalmazását, az ehhez szükséges végrehajtási rendeletek meghozatalát sürgette. A státustörvénnyel szemben az MSZP-nek is megvoltak a maga fenntartásai, ennek ellenére Medgyessy elmagyarázta partnereinek, hogy ez a törvény a magyar kisebbség szempontjából fontos lépést jelent. Az MSZP-politikus Markó Bélával és az RMDSZ vezető politikusaival folytatott megbeszélést. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Medgyessy Péter elmondta: a szövetség vezetői által azt az üzenetet szeretné eljuttatni az erdélyi magyarságnak, hogy "az MSZP és annak miniszterelnök-jelöltje mélységesen elkötelezett az Erdélyben élő magyar közösség dolgai iránt", s azt szeretné, ha a magyarság minél jobban boldogulna szülőföldjén. /T. Sz. Z.: Párbeszéddel és emberi kapcsolatokkal. Medgyessy Péter szocialista kormányfőjelölt elkötelezett az erdélyi magyarság dolgai iránt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./ Nastase kijelentette: biztos benne, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltjével mind pártvonalon, mind a képviselt országok szintjén sikerül majd együttműködnie. A Curentul című napilap szerint "Románia immár Orbán legjelentősebb választási ellenfelének keresi a kegyeit". A román kormánypárt megpróbálta elhitetni a budapesti "barátokkal", hogy a román-magyar kapcsolatrendszer új alapokra helyezhető, ha a magyar kormányt nem Orbán Viktor és pártja fogja irányítani. A Curentul rámutatott arra, hogy Adrian Nastase és csapata számára sokkal többet jelentett ez a látogatás, mivel meg akarják szerezni az MSZP támogatását a Szocialista Internacionáléba való felvétel előtt. /Bukarest a magyar szocialistáknak kedveskedik. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 30./
2001. augusztus 31.
Adrian Nastase miniszterelnök Pro Transilvania-ellenes kijelentéseit felháborodott sajtólavina követte. "Adrian Nastase regionizálódás, illetve Pro Transilvania-ellenes kirohanásainak elsődleges célja az, hogy - akárcsak a státustörvény esetében - nacionalista hisztériát keltsen - nyilatkozta Sabin Gherman. Nastase tudja, hogy elkerülhetetlen egy olyan párt színre lépése, amelyet a regionális eszmék éltetnek. Az Erdély-Bánság Liga bejegyzéséhez szükséges tízezer aláírást már régen sikerült összegyűjteni. Minden erdélyi megyében vannak szervezeteik. Szeptember 15-én tartják a szervezet első országos egyeztető értekezletét. Gherman szerint csak a tartományok, jól körvonalazott történelmi térségek közigazgatási autonómiájának megszerzésével lehet az országot Európába emelni. Háromtagú elnökség lesz: egy román, egy magyar és egy német nemzetiségű. A magyar elnöki posztra négy jelöltjük van. /Szabó Csaba: Bejegyzés előtt a Sabin Gherman pártja. Négy magyar elnökjelöltjük van. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./
2001. augusztus 31.
Csehország október elsejétől vízumkötelezettséget vezetett be Romániával szemben. Libor Roucek, a cseh kormány szóvivője azzal indokolta a döntést, hogy az utóbbi időben nagyon megnőtt a menedékjogot kérő román állampolgárok száma. Míg 2000-ben összesen 510 hazai polgár kért menedéket Csehországban, az idén június 11-ig már 811 ilyen irányú kérelem érkezett a hatóságokhoz. A menekültek 17%-át románok teszik ki, és szintén ők vezetik az illegális határátlépők listáját is: a tavaly 32 720 határsértőből 4281 volt román állampolgár. Adrian Nastase miniszterelnök a cseh kormány lépésére reagálva úgy nyilatkozott: az intézkedést azoknak a honfitársainknak köszönhetjük, akik törvénytelenül utazgatnak külföldre. / vízumkényszert vezetett be Romániával szemben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./
2001. augusztus 31.
Adrian Nastase miniszterelnök és Emma Nicholson, az Európa Parlament romániai jelentéstevője aug. 30-i találkozásuk alkalmával úgy döntöttek, hogy alapítványt hoznak létre a romániai gyermekek helyzetének megkönnyítésére. Az alapítvány a 6,5 millió főnyi romániai kiskorú életkörülményeinek javítását, a szociális támogatás minőségének növelését tűzte ki célul. A miniszterelnök szerint az alapítvány olyan nemzetközi keret létrehozásásához fog hozzájárulni, amely segítséget nyújt a román hatóságoknak abban, hogy kiegészítő pénzügyi alapokat és megoldásokat találjon a hazai gyermekek helyzetének könnyítésére. Emma Nicholson értékelte a román kormány intézkedéseit, de hozzátette: még sok a tennivaló. /Nicholson és Nastase alapítványt hoz létre a romániai gyerekek megsegítésére. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./
2001. szeptember 1.
Romániai körútja végén a nagyváradi római katolikus püspökségre látogatott el Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, ahol Tempfli József megyéspüspök fogadta őt, több helyi RMDSZ-vezető társaságában. Medgyessy Péter közölte: az Adrian Nastase kormányfővel folytatott megbeszélésekor kérte, adják vissza a váradi püspöki palotát a katolikus egyháznak. A román miniszterelnök ígérte: megfontolják a dolgot. Hangsúlyozta, fontos számára a határon túli magyarság sorsa, Magyarország pedig jószomszédi viszonyra törekszik Romániával. Medgyessy a jelenlegi magyar kormány határon túli politikáját nem volt hajlandó kommentálni. Tódor Albert nagyszalontai polgármester meghívásának eleget téve Nagyváradról a hajdúvárosba, romániai látogatásának utolsó állomására látogatott az MSZP miniszterelnök-jelöltje. (Balla Tünde): Medgyessy Péter Biharban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./
2001. szeptember 4.
Öt héttel a javaslattétel után a román fél még nem adott választ Orbán Viktor Marosvásárhelyen bejelentett ötpontos javaslatcsomagjára. Noha Adrian Nastase miniszterelnök korábban elmondta, hogy a válaszadás előtt a szakminisztériumok elemzik a javaslatokat, az illetékes tárcák sajtóosztálya alig szolgált információval a Krónika érdeklődésére. A szállításügyi tárca szóvivője nem tudja, miben segíthetné Magyarország az autópálya-építést. A román fél nem fogadta túl nagy lelkesedéssel az ötpontos javaslatcsomagot. A magyar kormányfő felajánlotta, hogy a román fél rendelkezésére bocsát egy állandóan Bukarestben tartózkodó, európai integrációval foglalkozó szakértői csoportot, amelynek költségeit a magyar kormány fedezi. Orbán Viktor ugyanakkor felajánlotta, hogy tetemesen hozzájárul a magyar határt Bukaresttel összekötő autópálya építéséhez, ha a román fél eldönti, hogy a nyomvonalat Észak-Erdélyen át húzza meg. A javaslatcsomag a kétoldalú munkavállalási egyezmény bővítésére is kitér: eszerint hétezerről tizennégyezerre emelnék a Magyarországon munkát vállaló román állampolgárok keretszámát. A marosvásárhelyi találkozón Orbán Viktor indítványozta a kis- és középvállalatok kölcsönös támogatását is. Az elképzelés szerint tíz-tízmilliárd forintos pénzalapot hoznának létre a Magyarországon beruházni kívánó román, illetve a Romániában beruházó magyar vállalkozások hitelezésére. Végezetül a magyar kormányfő javasolta, hogy Románia is dolgozzon ki a státustörvényhez hasonló jogszabályt a határain kívül élő románok támogatására. /E. Ferencz Judit: Románia nem kér a támogatásból? Feledésbe merült Orbán Viktor ötpontos javaslatcsomagja. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./
2001. szeptember 6.
Günther Verhaugen EU-főbiztos a romániai példát javasolta követendőnek Brüsszelben, az Európai Parlamentnek a bővítésről tartott szept. 4-i vitáján kijelentette: a tagjelölt országoknak meg kell teremteni az intézményes kereteket a roma kérdés kezelésére - jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. Az Európa Parlament szept. 5-én elfogadta a Románia előmeneteléről szóló jelentést. - Verhaugen EU-biztos úgy nyilatkozott: az EU elvárja a tagjelöltektől, hogy hiteles közép- és hosszú távú stratégiákat dolgozzanak ki e területen, anélkül azonban, hogy egy szóval is említette volna a "pozitív román példát". - Emma Nicholson Romániáról szóló országjelentését szept. 4-én terjesztett az Európa Parlament elé, Nastase úgy vélekedett: szerzőjének határozottan javult a véleménye az országról. - Emma Nicholson de Winterbourne bárónő Románia felkészültségéről szóló előterjesztésében kifejtette: sok jó dolog történt ebben az évben az országban. A jelentés szerint Románia csatlakozási esélyei nőttek, de nem teljesíti még a tagsághoz szükséges gazdasági feltételeket. Emlékezetes, hogy a bárónő néhány hónappal korábban készített jelentésében mélyen elítélte Romániát azt javasolva: amennyiben a kormány nem hoz sürgős intézkedéseket az árvaházi gyermekek helyzetének javítására, az EU vegye le Romániát a tagjelöltek listájáról. /Nastase pozitívnak értékeli a román országjelentést. Az EU szerint azonban Románia még távol áll a tagságtól. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./
2001. szeptember 6.
Az Európa Parlament egyik tömörülése, a Kereszténydemokrata Néppárt aggodalmának adott hangot, amiért Romániában meg akarják vonni a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttól a politikai párt státust. Ismeretes, hogy a bukaresti bíróság visszautasította az Andrei Marga vezette Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Victor Ciorbea vezette Kereszténydemokrata Nemzeti Szövetség egyesülését, így a hivatalos nyilvántartás szerint a KDNPP összetétele nem változott, elnöke továbbra is Andrei Marga maradt. A párt új vezetősége, élén a Marga helyébe lépő Victor Ciorbeával fellebbezett a törvényszéki döntés ellen. A Kereszténydemokrata Néppárt elnökének felvetésére Adrian Nastase kormányfő már másnap válaszolt elküldve Pitteringnek a "hiányzó" adatokat. - Nem igaz az az állítás, hogy egyetlen kereszténydemokrata párt sincs Romániában. A jelenlegi helyzet épp az, hogy két ilyen politikai formáció létezik: a KDNPP, és a KDNSZ. /Kereszténydemokrata szolidaritás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./
2001. szeptember 7.
Szept. 6-án kétnapos hivatalos romániai látogatásra érkezett Eduard Sevardnadze grúz elnök. A grúz államfő kétoldalú tárgyalásokat folytatott román kollégájával. A látogatás során a két államfő két gazdasági jellegű egyezményt is aláír. A grúz államfőt Adrian Nastase kormányfő fogadja. /Romániába látogatott Sevardnadze. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
2001. szeptember 8.
Riasztónak nevezte Adrian Nastase a települések télire való felkészülését. A kormányfő szept. 7-én a prefektusokkal tartott telekonferenciáján elmondta, hogy a távfűtési rendszerrel rendelkező 283 település közül 104-ben szünetel a szolgáltatás: ebből 24 helységben fizetésképtelenség miatt, 36 településen pedig a lakók kérésére. A 179 működő távfűtési rendszerből 38-nak még nincs téli üzemanyag-tartaléka. A miniszterelnök kiemelte, hogy állami beavatkozás szükséges a kommunális szolgáltatások megnövekedett díjszabásai ellensúlyozására. Nastase elégedetlen volt a mezőgazdasági kampány lefolyásával is. Mint mondotta, a tervezett terület 33 százalékán végezték az őszi szántást, Hargita megyében ez az arány alig 15%. /Felkészületlen települések. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./
2001. szeptember 11.
Adrian Nastase miniszterelnök nyitotta meg szept. 10-én Bukarestben azt a nemzetközi konferenciát, amelyet a romák helyzetének felmérésére rendez az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöksége. Az "Egyenlő esélyek a romák és sintik számára" elnevezésű háromnapos szakértői konferenciára azokat hívták meg, akik az EBESZ-tagállamokban részt vesznek a kormányzati romapolitika alakításában. Mircea Geoana külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke a találkozó előtt abban foglalta össze a konferencia célját, hogy a tanácskozáson igyekeznek felmérni az EBESZ térségében élő romák valós helyzetét. A bukaresti konferencián megkezdik annak a 10 évre szóló akcióprogramnak a kidolgozását, amiről az EBESZ isztambuli csúcsértekezletén hoztak határozatot a tagállamok. A tanácskozáson három munkacsoportban folyik a munka. Az első munkacsoportban, amelynek tevékenységét Tabajdi Csaba magyar országgyűlési képviselő, az európai romák helyzetéről készülő európai parlamenti jelentés összeállítója irányítja, a diszkrimináció minden formája elleni fellépés, a hatékony romapolitika kérdéseit elemzi. A második munkacsoport a romák politikai és közéleti szereplésével, míg a harmadik a válsághelyzetben, különösképpen a délkelet-európai térségben élő romák helyzetével foglalkoznak. /EBESZ-konferencia a romákról. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./
2001. szeptember 11.
Szept. 28-ra megbeszélésre várja Adrian Nastase kormányfő a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) Ciorbea-féle szárnyának küldöttségét. Ciorbea nyílt levelet intézett a kormányfőhöz, amelyben találkozót kért Nastasétól mert állítása szerint a kabinetvezető pontatlanságokat közölt Gunther Verhaugennel és Hans Gert-Potteringgel a parasztpárt helyzetéről. /Nastase-Ciorbea találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./
2001. szeptember 14.
A Krassó-Szörény megyei vezetők és a helyi szakszervezeti vezetők szept. 13-án tanácskozásra ültek össze a kohászati kombinátban kialakult válsághelyzet miatt. A résztvevők levelet intéztek az államfőhöz és a kormányfőhöz, amelyben felvázolták a Krassó-Szörény megyei kritikus helyzetet. A munkaadók és munkavállalók közötti tárgyalásra Adrian Nastase miniszterelnököt is meghívják. A prefektúra előtti éhségsztrájkolók száma 110-re növekedett. /A resicai szakszervezetek válságbizottság létesítését javasolták. /110-re nőtt az éhségsztrájkolók száma. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 14./
2001. szeptember 15.
A szept. 14-i telekonferencián Adrian Nastase kormányfő kijelentette: függetlenül attól, milyen jellegű terrorellenes akcióról van szó, Románia a NATO országokat és az Amerikai Egyesült Államokat támogatja. Erről a Legfelsőbb Védelmi Tanács döntött. -Nastase figyelmeztetett, hogy a bombariadósdival játszó "felelőtlen" személyeket "a telefonfülkéből egyenesen a börtönbe" viszik. Nastase bejelentette: a kormány hozzájárult ahhoz, hogy a védelmi ipar elbocsátott alkalmazottai számára december 31-ig meghosszabbítsák a munkanélküli segély biztosítását. Az intézkedés 280 milliárd lejbe kerül. Adrian Nastase kormányfő, Ion Iliescu államfő, a parlament két házának vezetői, valamint a legfontosabb minisztériumok képviselői részt vettek a bukaresti anglikán templomban rendezett emlékszertartáson. A néma emlékezés perceiben leállt a tömegközlekedés. /Romániának NATO-tagként kell viselkednie - jelentette ki Adrian Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./
2001. szeptember 15.
Az RMDSZ törvénytervezetet dolgozott ki az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, amelyet a magyar történelmi egyházak beleegyezésével a parlament elé terjesztenek. Ekstein-Kovács Péter elmondta: a kormánypárt meglehetősen visszafogott magatartást tanúsít az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával szemben. "Az RMDSZ-nek erkölcsi kötelessége felvállalni ezt az ügyet függetlenül attól, hogyan vélekedik erről a parlamentben a többség" - mondotta a szenátor. Az RMDSZ teljes alkotmányreformot szorgalmaz, a klasszikus értelemben vett európai parlamenti modellt támogatja. Kónya-Hamar Sándor képviselő kijelentette: a kormánypárt részéről tett ígéretek többnyire az ígéretek szintjén maradtak. Kónya-Hamar Sándor a helyhatósági törvény alkalmazására szólította fel az önkormányzati képviselőket emlékeztetvén az erdőfeleki román polgármester precedensteremtő gesztusára, miszerint utasítására Györgyfalván kifüggesztették a kétnyelvű településtáblát. Az RMDSZ-politikus szorgalmazta, hogy a házasságkötésre anyanyelven is sor kerülhessen. Kónya-Hamar hangsúlyozta: az a tény, hogy a kormánypárt tárgyalni sem akar az állami magyar egyetem ügyéről, illetve az, hogy függővé tették az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását a státustörvényhez való viszonyulástól, rendkívül elgondolkoztató. A kormánypártnak ez a megnyilvánulása egyfajta "politikai zsarolásnak" tekinthető. - Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése szerepelt az erdélyi magyar történelmi egyházak szept. 14-i találkozójának napirendjén. Az egyházak jogi szakértőkkel közösen törvénytervezetet dolgoztak ki. A tegnapi tanácskozáson sikerült szakaszonként végigtárgyalni a tervezet szövegét, amelyet az RMDSZ vezetői a parlament elé fognak terjeszteni. Az egyház képviselői a törvénytervezetet személyesen fogják Ion Iliescu államfővel Adrian Nastase miniszterelnökkel ismertetni. /Papp Annamária: Elkészült az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény tervezete. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./
2001. szeptember 17.
A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete ülésezett szept. 13-án Kolozsváron, törvénytervezetet fogadott el a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról. A testület közleménye szerint az egyházvezetők állást foglaltak ugyanakkor a státustörvény, illetve a zilahi Református Wesselényi Kollégium tartós válságának ügyében is. A magyar egyházfők rövid határidőn belül meghallgatást kérnek Ion Iliescu államelnöktől és Adrian Nastase kormányfőtől az egyházi ingatlanok, valamint a felekezeti oktatás méltányos és jogszerű rendezésének ügyében. Az egyházfők találkozni kívánnak a NATO, az Európai Unió és az Európa Tanács kelet-európai, illetve romániai, valamint egyházi, emberjogi és kisebbségi kérdésekben illetékes képviselőivel, hogy az égető kérdéseket feltárják előttük. Az egyházak azzal a felhívással fordulnak az RMDSZ-hez, hogy a kormányzattal való együttműködés fenntartását az egyházi ingatlanok ügyének törvény általi rendezése alapfeltételéhez kössék. A státustörvénnyel kapcsolatban a magyar egyházfők ismételten kinyilvánították, hogy az RMDSZ-szel és a magyar civil szervezetekkel együttműködve a státustörvény végrehajtásában szerepet vállalnak. A magyar egyházfők aggodalmukat fejezték ki a zilahi kollégium ügyében. Az egyházfők szolidaritásukat nyilvánították ki a kollégiumot újraalakító és fenntartó Királyhágómelléki Református Egyházkerület iránt, az iskola felekezeti iskola gyanánt való megőrzéséért folytatott küzdelmében. /Egyházi állásfoglalás ingatlan-, státus- és iskolaügyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./
2001. szeptember 18.
Ion Iliescu elnök és Adrian Nastase kormányfő egészen másként viszonyul a NATO-hoz most Románia vezetőjeként, mint két évvel ezelőtt ellenzéki politikusként - állapította meg szept. 17-i számában a Curentul című napilap. Az ellenzéki román újság emlékeztetett arra, hogy 1999-ben - a NATO jugoszláviai katonai beavatkozása idején - Iliescu és Nastase felesleges és sajnálatos szolgalelkűséggel vádolta az ország akkori vezetését az észak-atlanti szövetség akciójának támogatása miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Adrian Nastase 1999-ben azzal vádolta Emil Constantinescu akkori államfőt: a NATO fellépését támogató nyilatkozata "rendkívül súlyos, semmivel sem igazolható hiba, amely teljes mértékben ellentmond az ENSZ gyakorlatának". Romániában működnek olyan érdekcsoportok, politikai pártok, alapítványok, újságok és tévéállomások, amelyek azért kapnak külföldről pénzt, hogy a közvéleményben, a politikai életben, a hadseregben, a titkosszolgálatokban, a rendőrségben és a közigazgatásban Amerika-ellenes, antiszemita, demokráciaellenes, antiliberális és NATO-ellenes nézeteket tápláljanak - hangsúlyozta a Ziua című lapban Dan Pavel neves politológus. /Nastase pártja ellenzékben elítélte a NATO-t. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./
2001. szeptember 18.
Szept. 17-én Adrian Nastase miniszterelnök a kíséretében lévő személyekkel - Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke, Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, Octav Cosmanca közigazgatási miniszter, Ioan Rus belügyminiszter, Serban Mihailescu kormányfőtitkár, valamint népes újságíróküldöttség - egy óra késéssel érkezett Csíkszeredába. A kormányfő fogadta a katonai tiszteletadást, majd az Octavian Goga Főgimnáziumba indult, a román gimnáziumból pedig a Márton Áron Gimnáziumban tett látogatást. Az etnikumközi és a generációk közötti párbeszéd társadalma kell legyünk - hangsúlyozta a kormányfő. Nastase felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy zárjanak ki körükből mindenféle szélsőséges egyént vagy megnyilvánulást, a bölcsesség és az etnikai másság elismerése legyen a jellemző. Mindkét iskolában megtekintette az oktatási minisztérium által kezdeményezett, az iskolák számítógépekkel való ellátását célzó program részeként kapott számítógépekkel berendezett informatikai laboratóriumot, illetve könyvadományt nyújtott át az iskolák könyvtárának. Varga László, a Márton Áron Gimnázium igazgatója románul és magyarul köszöntötte a vendégeket. Nastase hangsúlyozta a román nyelv mint hivatalos nyelv fontosságát. - Hargita megye mindeddig kimaradt a nagyobb infrastruktúra-fejlesztési programokból - fejtette ki Zsombori Vilmos, a megyei önkormányzat elnöke a kormányfőnek és kíséretének, majd vázolta a szükségleteket. Hasonló gondokat vetett fel Demeter János háromszéki megyeelnök is. Horia Granma háromszéki prefektus azt vetette fel, nincs elegendő romántanár. Javasolta, hogy az oktatási tárca támogassa brassói egyetemek román nyelvtanárképző kihelyezett tagozatainak létesítését Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában. - Másként értelmezünk közös szavakat - hangsúlyozta hozzászólásában Ráduly Róbert parlamenti képviselő, példaként az autonómia fogalmát említve. Nastase a felvetett kérdésekkel kapcsolatban elmondta, hogy egyénileg kell elbírálni valamennyit. A sajtótájékoztatón Adrian Nastase elmondta: a csángó-ügynek túl sok a fogadatlan prókátora, a magyar oktatás kérdése a Csángóföldön pedig túlpolitizált. Véleménye szerint a csángók nem igénylik azt. /Sarány István: Csíkszeredában járt Adrian Nastase kormányfő. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./
2001. szeptember 19.
Szept. 18-án a képviselőház egyhangú szavazással ratifikálta a román kormány és az Észak-atlanti Szövetség (NATO) között 1994. július 8-án, Brüsszelben aláírt biztonsági egyezményt. A megállapodás lehetővé teszi a bizalmas információk cseréjét Románia és a NATO között. A honvédelmi bizottság két nappal az Amerikai Egyesült Államokat ért terrortámadás után, szept. 13-án készítette el erre vonatkozó jelentését. Adrian Nastase kormányfő azt nyilatkozta: egy esetleges NATO válaszcsapás esetén, Románia kész részt venni a katonai akcióban, amennyiben erre Washington és Brüsszel felkéri. A kérdéssel kapcsolatban Nicolae Dohotariu, a román vezérkari főnök tegnap kijelentette: az ország légtere, szárazföldi területe, tengeri vizei mellett katonai egységeket, harci eszközöket, fegyvereket, lőszert bocsátanának a NATO rendelkezésére. A vezérkar főnöke a bevethető katonai egységek között említette a kolozsvári, besztercei és dési 81. gépesített dandárt. -A Román Hírszerző Szolgálat vizsgálatot indított Oszama bin Laden terroristavezér egy évekkel ezelőtti, interjúbeli kijelentésével kapcsolatban, miszerint üzleti szálak fűznék Romániához - jelentette be Ion Iliescu államfő. - A Nagy-Románia Párt elnökének, Corneliu Vadim Tudor szenátornak arra a kijelentésére reagálva, miszerint 1995-ben a Hamasz nevű szervezet tagjai kaptak kiképzést Romániában, elmondta: 1994-1996 között az Őrzővédő Szolgálat (SPP) nevű román titkosszolgálat több izraeli útlevéllel rendelkező palesztin fiatalt képzett ki a palesztin képviselet őrizetének és védelmének biztosítása érdekében. Hangsúlyozta: hasonló képzés folyt több országban, az Amerikai Egyesület Államok, Izrael, Oroszország és a nemzetközi szervek támogatásával. /Washington és Brüsszel döntésére vár Románia. Kolozsvári, dési és besztercei katonai egységeket vetnének be. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
2001. szeptember 19.
Adrian Nastase miniszterelnök székelyföldi látogatása során Csíkszeredában ismét napirendre került a háromszéki kistérségi társulások kérdése. Demeter János, Kovászna megye önkormányzatának elnöke szóvá tette, hogy Háromszéken hónapok óta nem sikerült a prefektúrával tisztáznia a kérdést. A kisrégiós tervek az előző kormánybiztos miatt dőltek dugába, ugyanis a prefektúra tizenegy helyi tanácsi határozatot támadott meg a közigazgatási bíróságon, és a pereket sorozatosan megnyerte. Horia Grama, az új prefektus fenntartja elődje álláspontját. Bár minden alkalommal hangsúlyozza, nem akar gátat vetni a térség fejlődésének, kötelessége a törvény betartásának ellenőrzése. Demeter János elmondta, szept. 17-én megegyezett Octav Cozmanca közigazgatási miniszterrel, hogy szept. 19-én Bukarestben tárgyalnak a kérdésről. /Farkas Réka: Minisztérium dönt a kérdésben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./
2001. szeptember 24.
Adrian Nastase miniszterelnöknek szept. 21-i telekonferenciáján felhívta a prefektusok figyelmét a magyar sajtó veszélyeire. Kollektív módon bélyegezte meg a teljes magyar sajtót. Adrian Nastase frontálisan támadott, méghozzá egy olyan intézményt, amit meglett demokráciákban a politika csúcsairól nem szokás támadni. /Kormányfői szólásszabadság. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./
2001. szeptember 24.
Kolozsváron ülésezett szept. 21-én az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa. Jelen volt: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Kelemen Hunor, a SZET elnöke. Markó Béla szövetségi elnök utólag elmondta, bár viszonylag foghíjas volt a jelenlét, a vita hasznosnak bizonyult. Sok fontos vélemény hangzott el a státustörvényről, az oktatás helyzetéről, az egyetem kérdéséről, a magyarországi támogatási rendszerek működéséről, illetve működési zavarairól. /(Csomafáy Ferenc): SZET-ülés Kolozsvárott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./ A romániai magyar civil szervezetek, és az egyházak képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) ülésén Markó Béla szövetségi elnök beszámolójában az RMDSZ és a kormánypárt közti együttműködésre helyezte a hangsúlyt. A kormányfő nacionalista retorikája arra enged következtetni, hogy tudja, Románia nem lesz NATO-tag, tehát megengedheti magának e kevésbé eukonform magatartást a kisebbségi kérdésekben. Markó kiemelte: sikerült kiharcolni egy önálló magyar középiskolát Aradon, és remélik, hogy a második évharmadtól Máramarosszigeten is megvalósítható lesz ez. Októberben indul a Sapientia Tudományegyetem, amelynek akkreditálásáért az RMDSZ nehéz politikai küzdelmet folytatott. Szintén az RMDSZ érdeme, hogy a földtörvény nem rossz irányba módosult. Az egyházi ingatlanok kérdésében nem sikerült eredményt elérni. Markó kritizálta, hogy az RMDSZ egyes platformjai ahelyett, hogy ideológiai műhelyként működnének, puccsot terveznek. Csép Sándor, a MÚRE elnöke arra kérte a szövetségi elnököt, reagáljon Adrian Nastase miniszterelnök kijelentésére, amelyben a romániai magyar sajtót "tudati manipulálással" vádolta, és leváltással fenyegette azokat az iskolaigazgatókat, akik tudtával különböző "import" tankönyvekből oktatnak. Ami a tankönyveket illeti: a román-magyar kormányközi vegyes bizottságban elfogadták a román fél azon óhaját, hogy tanszerekkel és tankönyvekkel támogassa a magyarországi románokat, ilyen összefüggésben tehát szintén érthetetlen a kormányfő kifogása. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője szerint a kormányfő kijelentése fölerősíti a nacionalista hangokat. Kántor szerint az RMDSZ-nek sokkal határozottabban kellene fellépnie ez ellen, mint ahogy számos más ügyben is. Példaként Kolozsvár helyzetét említette, ahol továbbra is folyik a szélsőséges polgármester regnálása. Markó válaszában kijelentette: Kolozsvár helyzetét talán a helyi RMDSZ vezetéstől kellene elsősorban számon kérni. Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke szerint az RMDSZ vezetőinek nem lenne szabad egyformán kezelni a BBTE, illetve a Sapientia ügyét, sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az önálló struktúra kialakítására az állami egyetemen. Veres Valér, a Román Doktorandusok Szövetségének (RODOSZ) vezetője Wanek Ferenc szavait kiegészítve elmondta: addig, amíg a Sapientia Tudományegyetemre forint milliárdokat költenek, a BBTE-n anyagi fedezet híján idén nem tudják beindítani a vendégtanárprogramot. Válaszában Markó Béla úgy értékelte: Sapientia-ügyben az RMDSZ nem lehet címzettje azoknak a bírálatoknak, amelyek tulajdonképpen a szakmát illetik. Egyetértett abban: nem állhat elő olyan helyzet, hogy a Sapientia gyengítse a BBTE-t. Arra kell törekedni, hogy a BBTE megerősödjön - hangoztatta. Kötő József EMKE-elnök szerint is túlságosan sarkított a magánegyetem és a BBTE szembeállítása. A státustörvénnyel kapcsolatban Takács Csaba kifejtette: ha felkérik, az RMDSZ vállalja az igazolványt igénylők regisztrációját. Egyes vélemények szerint sem az RMDSZ, a SZET pedig semmiképpen sem vállalhat szerepet az ajánlások kiállításában. Mások szerint ezeknek az ajánlószerveknek minél szélesebbnek kell lenniük, nagy hiba volna kihagyni belőlük az egyházakat. - Kelemen Hunor ismertette annak a háromtagú helyzetfelmérő bizottságnak az állásfoglalását, amelyik a helyszínen igyekezett tájékozódni a zilahi Wesselényi-kollégiumban kialakult válságról. A konfliktus nem elvi, hanem személyes jellegű. A Molnár Kálmán esperes és Seres Magda igazgató közötti nézeteltérést az érvényben levő törvények eltérő értelmezése váltotta ki, a választási kampány ideje alatt azonban egyesek megpróbálták ezt RMDSZ-konfliktussá fokozni. A SZET-elnök visszautasította Tőkés László Királyhágómelléki református püspök kijelentéseit, aki az iskola "újraállamosításával" vádolta az RMDSZ-t. /Nincs döntés az ajánló szervezetről. Ülésezett a Szövetségi Egyeztető Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./
2001. szeptember 24.
Szept. 22-én ülésezett a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa. Nyilatkozatot fogadtak el, amelyben a testület szolidaritását nyilvánította ki a romániai magyar sajtó munkatársaival. Aggasztónak tartják a kormányfőnek azokat a kijelentéseit, amelyekben a lakosság tudati megfertőzésével vádolta a romániai magyar sajtót, ezzel megsértette a sajtószabadság alkotmányos elvét. A "krónikus tankönyvhiány feltételei között a miniszterelnök legfontosabb gondja azoknak az iskolaigazgatóknak a menesztése, akiknek az iskoláiban nem engedélyezett tankönyveket használnak". Az MKT szerint Nastase túllépte hatáskörét, és megsérti az iskolák autonómiájának elvét. A megyei testület felkérte az SZKT-t, tiltakozzon a miniszterelnök kijelentései miatt. /Salamon Márton László: Szolidáris az MKT. "Adrian Nastase túllépte hatáskörét". = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./ A MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/. értetlenül fogadta Nastase miniszterelnök kritikáját a magyar sajtóval kapcsolatban. A miniszterelnöknek is el kell fogadnia, hogy léteznek szempontok, amelyek nem egyeznek az ő véleményével. /Tiltakozik a MÚRE. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 24./
2001. szeptember 26.
Súlyos ténnyel szembesülünk, magát a szabad sajtó eszméjét ért sérelemről van szó - jelentette ki szept. 25-én napirend előtti felszólalásában Kelemen Hunor képviselő, reagálva Adrian Nastase kormányfő kijelentésére, amelyben mélységes elégedetlenségét fejezte ki azzal szemben, hogy a Hargita és Kovászna megyei magyar sajtó miként mutatta be e két megyében tett látogatását, illetve "egyfajta indoktrinálással" vádolta a médiát. Kelemen Hunor, utalva a kormányfő ama kijelentésére, miszerint utasította a kormány tagjait, hogy kísérjék figyelemmel az "idegen nyelvű" romániai médiát, hangsúlyozta: Egy felelős kormány vezetőjének tudnia kell: a világon egyetlen hatalom sem kényszerítheti egy demokratikus ország szabad sajtóját arra, hogy csak jót írjon a kormány tevékenységéről, akkor is, ha az a tevékenység nem arra érdemes. Ez idegesítheti, de semmiképp nem hatalmazza fel arra, hogy megfigyelés alá helyezze a sajtót. Végezetül a képviselő kijelentette: Reméljük, hogy a miniszterelnök úrnak lesz elég lelkiereje ahhoz, hogy nyilvánosan kiigazítsa szerencsétlen kijelentéseit. Ugyanakkor reméljük, hogy a jövőben tartózkodni fog hasonló kijelentésektől. /A sajtószabadság védelmében. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./
2001. szeptember 27.
Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök ismertette az RMDSZ küldöttségének Ion Iliescu államelnökkel folytatandó megbeszélése aktuális kérdéseit. Adrian Nastase kormányfőnek a magyar nyelvű sajtó- és tankönyvellenes nyilatkozata kapcsán az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy az ilyen megnyilvánulások elavultak, a 90-es évek elejét idézik. Markó Béla megjegyezte, hogy a magyar kisebbség értékelné, ha a kormány állami támogatással működő 24 órás magyar nyelvű televíziót finanszírozna. Ugyanakkor George Pruteanu kormánypárti szenátornak a román nyelv védelmére vonatkozó törvénytervezete kapcsán elmondta: ez a tervezet a kisebbségi anyanyelv-használatot korlátozza. A PSD egyre gyakoribbá váló nacionalista hangvételű megnyilvánulásai ártanak a kormánypárt és az RMDSZ által megkötött együttműködési szerződésben foglaltaknak. Adrian Nastase kormányfő a két párt közötti eredményes együttműködés elmérgesedésének okaként a státustörvényt nevezte meg. Tokay György kiemelt néhány, az RMDSZ által kidolgozott, konkrét alkotmány módosító javaslatot. Az RMDSZ sürgette a parlament két háza szerepének éles elhatárolását. Markó Béla a magyar-román vegyes bizottság munkálatairól elmondta, hogy lényeges előrelépés történt a kulturális, oktatási kérdések, prioritások összehangolásában, azonban nem beszélhetünk haladásról a gazdasági-társadalmi kérdések kezelésében. /RMDSZ-sajtóértekezlet Bukarestbe. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./
2001. szeptember 28.
Adrian Nastase miniszterelnök az MTI-nek nyilatkozva szept. 27-én kijelentette: a jövő évi magyarországi választásokig nem várhatók látványos fejlemények Románia és Magyarország kapcsolataiban, ezért "most az a fontos, hogy feleslegesen ne rontsuk meg kapcsolatainkat". A státustörvénnyel kapcsolatos vitát a magyarországi választásokkal összefüggő konjunkturális problémának minősítette. Nastase kész ismét találkozni Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, mivel véleménye szerint a párbeszéddel sok félreértés tisztázható. A státustörvényt illetően a román kormányfő úgy vélte: egyrészt meg kell várni a törvénnyel kapcsolatos nemzetközi állásfoglalást, másrészt több kérdés megoldható, ha van rá akarat. Példaként említette a munkavállalás ügyét. Véleménye szerint elegáns megoldás lenne az, ha a munkavállalásról kötött román-magyar megállapodás jelenleg nyolcezer főben rögzített kvótáját eltörölnék. Ez megteremtené annak keretét, hogy mindenki - aki akar, vagy akit hívnak - Romániából Magyarországra mehessen dolgozni. Nem tekinthető szerinte kudarcnak az, hogy a román-magyar kisebbségvédelmi szakbizottság bukaresti ülése jegyzőkönyv aláírása nélkül fejeződött be, elvégre nem a státustörvény, hanem a romániai magyar nyelvű állami egyetem problémája miatt nem történt meg az aláírás. A kérdést az tette bonyolulttá, hogy a magyar fél óhajtotta: a jegyzőkönyvben legyen utalás arra is, hogy a román félnek szándékában áll egy magyar nyelvű állami egyetem létrehozásának támogatása Romániában. "Román részről ezzel szemben ellenvetés volt, mivel a kérdés kizárólag arra vonatkozik, miként is szervezi meg a román állam saját oktatási rendszerét. Ez nem lehet témája a magyar kormánnyal folytatott tárgyalásoknak". Emlékeztetett arra, hogy a romániai magyar nyelvű állami egyetem ügyét román részről mindig is a román állam belügyének tekintették. 1998-ban a kisebbségvédelmi szakbizottság budapesti ülésén a román tárgyalófél elfogadta ajánlásként, hogy támogatják a magyar nyelvű állami egyetem létrehozását, de ezt a megállapodást már az akkori kormány is azonnal semmisnek mondta ki. Nastase elmondta: ő soha nem támogatta az önálló magyar nyelvű állami egyetem létrehozását, mert semmiféle olyan nemzetközi norma nincs, amely előírná az anyanyelvű állami egyetem alapításának kötelezettségét. "Fontos, hogy támogassuk a magyar nyelv használatát és tanítását, teremtsük meg a szükséges feltételeket a magyar nemzetiségű diákoknak. A kisebbségekre vonatkozó nemzetközi normák az anyanyelv megőrzését és elsajátítását biztosítják. Az állami egyetem létrehozása már más magyar nyelvű közintézmények létrehozását is felveti, a következő lépés a magyar anyanyelvű rendőrőrsök, kórházak kérdése lenne" - vélekedett. Román részről azt támogatják, hogy a Kolozsváron működő Babes-Bolyai Egyetemen belül magyar nyelvű katedrákat, tanszékeket hozzanak létre. "A magyar nyelvű magánegyetem alapítása egészen más kérdés: ilyen egyetemet most alapítottak Romániában, és ez az egyetem a jövő héten nyitja meg kapuit" - tette hozzá. /(Az MTI nyomán): Román-magyar kapcsolatok. Nastase nem vár látványos fejleményeket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./
2001. szeptember 28.
Szept. 27-én Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette, hogy pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyugtalanítónak tartja a radikális szárny erősödését a Romániai Magyar Demokrata Szövetségen belül. Ez megmutatkozik az alkotmány módosításával kapcsolatos egyes állásfoglalásokban is. Nastase szerint pártja esetében nem lehet nacionalista retorikáról beszélni. A román nyelvtörvény kérdésében az egyedüli nyitott kérdés a helyi magyar nyelvű tévéadók műsorának feliratozása volt. Nastase hangsúlyozta, a PSD egyetért azzal, hogy a vallási, a sport és a szórakoztató műsorokat ne feliratozzák, de a politikai műsorok esetében elvárják a fordítást. Nastase az RMDSZ képviselőinek szemére vetette, hogy a Románia-Európai Unió parlamenti vegyes bizottság napirendjére vitték az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését. "Úgy véltük, az európai kapcsolatokban támaszkodhatunk az RMDSZ-re. Kértem, ezt a kérdést ne vessék fel, úgyis van elég égető problémánk. Zavart okoz, hogy mégis napirendre tűzték... Az RMDSZ négy évig kormányon volt. Akkor semmit nem oldottak meg, és most, amikor ellenzékben vannak, mindent meg akarnak oldani. Még csak nyolc hónap telt el, egy kis türelemre lenne szükség". A miniszterelnök ugyanakkor elismerte, hogy a kormány a kétnyelvű helységnévtáblák kérdésében késésben van ígéretéhez képest. Megjegyezte, hogy nagy figyelemmel követi a romániai magyar sajtót. /(Az MTI nyomán): "Nagy figyelemmel követem a romániai magyar sajtót". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./
2001. szeptember 28.
A Hargita Megyei Tanfelügyelőség ellenőrzi a tanintézményekben használt, külföldről származó tankönyveket - közölte Kálmán Ungvári Zsófia főtanfelügyelő. Erre azért kerül sor, mert Adrian Nastase miniszterelnök a külföldi tankönyvek használatának felülvizsgálását kérte. Ha bebizonyosodik ennek igaza, az iskolák igazgatóinak leváltására is sor kerülhet - mondotta Kálmán Ungvári Zsófia főtanfelügyelő, aki fontosnak találta kihangsúlyozni: neki még senki nem tett jelentést eddig arról, hogy a megye valamely iskolájában külföldi tankönyvből tanulnának a gyerekek. A tanintézmények könyvtáraiban vannak ugyan más országokból származó könyvek, de azok sem tankönyvek. /(Hátsekné Kovács Kinga): Ellenőrzik az iskolákban használt külföldi tankönyveket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./
