|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 484 találat | lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-484 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Bíró Zsolt 2017. május 18.Élesen bírálta Bukarest kisebbségpolitikáját az RMDSZ a kolozsvári FUEN-kongresszuson„A román diplomácia lépten-nyomon azt állítja, hogy itt a kisebbségi kérdést megoldották, az modellértékű lehetne bárki számára. Mi ezzel szemben azt mondjuk, hogy ma szinte semmi nincs rendben” – fogalmazott Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kolozsvári kongresszusának csütörtöki megnyitóján. Az európai kisebbségek legnagyobb ernyőszervezetének rendezvénye a köszöntőbeszédekkel kezdődött csütörtökön. Azért esett a FUEN választása Erdélyre, hogy ezzel fejezze ki elismerését az RMDSZ-nek az utóbbi hét évben vállalt kezdeményező szerepéért, amelynek legfontosabb eredménye a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés – mondta nyitóbeszédében a FUEN elnöke, Vincze Loránt az RMDSZ hírlevele szerint. Hozzátette: a FUEN helyszínválasztása azt is jelzi, hogy a szervezet fokozottan figyel Közép- és Kelet-Európára. Beszédében emlékeztetett: az erdélyi magyarok azt szeretnék, ha elismernék őket államalkotó nemzetnek, ha kollektív jogaik és autonómiájuk lenne, de a régió nemzetiségei számára még mindig nem biztosított a közel száz éve, a gyulafehérvári nyilatkozatban megígért egyenlőség és önrendelkezés. A kisebbségek védelmét nem lehet belpolitikai ügynek tekinteni – vonta le a következtetést. „A mi felfogásunk szerint az Európai Uniónak kell a kisebbségi jogokat garantálnia, és megfelelő politikákkal, erőforrásokkal védelmeznie, népszerűsítenie a kisebbségek hozzájárulását a közös európai örökséghez, legyen szó kulturális örökségről vagy anyanyelvhasználatról. Erről szól a Minority SafePack” – mondta, történelmi sikernek nevezve, hogy a kezdeményezők pert nyertek az Európai Bizottság ellen, így a polgári kezdeményezés peres úton kapott zöld utat. A FUEN elnöke a szövetség közleménye szerint bírálta Romániát, amiért modellértékűnek próbálja beállítani a hazai kisebbségvédelmet, de ugyanakkor elzárkózik a párbeszédtől a közösségi jogok kérdésében. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök még inkább kikelt Bukarest kisebbségpolitikája ellen. „A román diplomácia lépten-nyomon azt állítja, hogy itt a kisebbségi kérdést megoldották, az modellértékű lehetne bárki számára. Mi ezzel szemben azt mondjuk, hogy ma szinte semmi nincs rendben. A modellértékűnek nevezett Romániában, amint azt a most kezdődő kongresszus is hűen igazolja, egyetlen román hatalmi ág képviselője sem tett eleget a meghívásunknak. A FUEN kongresszusa szerinte azt üzeni a többségi társadalmaknak, hogy párbeszédre, nyitottságra, közös tervezésre van szükség, hogy az őshonos kisebbségek nem akarnak semmit sem elvenni a többségtől, de asszimilálódni sincs szándékukban. „Amióta elindítottuk az MSPI polgári kezdeményezést, ismét fontossá váltunk a román diplomácia számára. Állandóan rossz hírünket keltik, valótlan dolgokat állítanak rólunk és szándékainkról. Ezt úgy is mondhatnám, hogy hazudnak” – hangsúlyozta. Mint felsorolta, úgy állítják be, mintha az MSPI szándéka az etnikai szeparatizmus volna, a magyar közösség pedig arra törekedne, hogy veszélybe sodorja Románia területi integritását. „Az igazság az, hogy törekvéseinket Románia határain belül képzeljük el, és kizárólag a parlamenti politizálás eszközeit használjuk” – mondta el Kelemen Hunor. Elmondása szerint nemrégiben egy román államtitkár azt a valótlanságot állította, hogy a kolozsvári kongresszusra előkészített FUEN-dokumentumok és -határozattervezetek a területi autonómiára irányulnak. Kelemen Hunor szerint az igazság az, hogy nem készült ilyen határozat, de nem látná annak problémáját, ha készült is volna. Határozott meggyőződése az, hogy Románia többnemzetiségű állam, a romániai magyar közösség pedig csakis azt kéri, ami kijár neki: hogy betartsák 1918-ban tett ígéreteket, hogy államalkotó tényezőként ismerjék el a magyar embereket. A szövetség hírlevelében úgy fogalmaznak, Románia az EU-csatlakozás előtt azt vállalta: érvényesíti a jogállamiság kritériumait, európai módon rendezi a többség-kisebbség viszonyát, visszaszolgáltatja a kommunista diktatúra alatt elkobzott egyházi és közösségi vagyont. Bukarest a kilencvenes évek végétől tett is néhány, akkor határozottnak tűnő lépést ebbe az irányba, viszont a NATO-, majd a 2007-es uniós csatlakozás után jól érzékelhetően elkezdődött egy visszarendeződési folyamat. „Nincs ellenőrzési mechanizmus, nincs szankció. Közben olyan eszközöket vezettek be a megszerzett jogok megnyirbálására, a politikai és közéleti vezetők megfélemlítésére, amelyeknek az ellenszerét nehezen találjuk. A bűnüldözést, az ügyészséget és a bíróságokat, egyszóval az igazságszolgáltatást és az erőszakszervek intézményeit. A korrupció elleni harc jó ürügy, hogy személyeket és intézményeket tiporjanak el” – véli Kelemen Hunor, megemlítve ennek legutóbbi példáját: a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium esetét. Mint arra rámutatott, Kolozsvár polgármestere, Románia volt miniszterelnöke „ma nem ért rá eljönni”, levelet küldött: ez megismétli és részletezi azt az üzenetet, amelyet az egyik volt külügyminiszter szajkózott néhány évvel ezelőtt itt, Kolozsváron, amikor megünnepelte azt a tényt, hogy Románia aláírta a kisebbségi keretegyezményt. „Az ünnepnek volt két aprócska szépséghibája. Az egyik, hogy a kisebbségeket nem hívták meg az ünnepre. A másik szépséghiba meg az, hogy a volt miniszter elfelejtette mondani, a keretegyezményt azóta sem alkalmazzák” – sérelmezte az RMDSZ elnöke. A polgármester levelében azt állítja, hogy a magyar közösség jól van – Kelemen Hunor ezt cáfolja. „De bizakodóak vagyunk, mert azt látjuk, hogy 27 év után a FUEN-kongresszus előtti napokban Kolozsvár egyik bejáratánál többnyelvű helységnévtáblák jelentek meg. Nem önszántából, nem saját kezdeményezésére helyezte ki, hanem bírósági ítélet kötelezte az önkormányzatot, hogy tegye ki a többnyelvű táblákat” – részletezte. Összegzésként kiemelte: a 60 milliós őshonos kisebbség Nagy-Britannia kiválását követően az Európai Unió negyedik legnagyobb államát alkothatná: „60 millió ember. Bátran mondjuk, bátran mondhatjuk: szükség van ránk, értéket képviselünk, értéket alkotunk, része vagyunk annak a nagy közösségnek, amit ma Európa népeinek, nemzeteinek hívunk. Nem hátrálunk meg!” Biró Zsolt, a FUEN-be nem rég felvett erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke az MTI szerint arra emlékeztetett, hogy Románia számtalan esetben felemelte a hangját a többsebességes Európa ellen. Úgy vélte, a kisebbségpolitikában sem megengedhető a többsebességes Európa, és az erdélyi magyarok ugyanazokat a jogokat kérik, amelyekkel például a dél-tiroli osztrákok rendelkeznek Olaszországban. A román kormánynak alárendelt Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának az államtitkári rangú, tatár nemzetiségű vezetője a romániai kisebbségekkel foglalkozó hivatal munkáját ismertette. Azt is megemlítette, hogy a román kormányprogramnak kisebbségi fejezete is van, és a kabinet figyelmet fordít az anyanyelvhasználat kiszélesítésére, és az identitásmegőrzésre. Üdvözölte, hogy a FUEN Kolozsváron rendezte kongresszusát, hiszen – mint fogalmazott – itt a résztvevők „összevethetik a valóságot azzal, amit egyesek állítanak a román kisebbségvédelemről”. Krónika (Kolozsvár) 2017. május 18.Jogai garantálását kéri az EU-tól hatvan millió őshonos kisebbségiVincze: nem veszünk el semmit a többség jogaiból „A Minority SafePack kezdeményezéssel történelmet írtunk. Nyertünk, minden esélytelenségünk és a negatív jóslatok ellenére. Keményen megdolgoztunk ezért a győzelemért” – hangsúlyozta Vincze Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) 62-ik kolozsvári kongresszusának csütörtöki hivatalos megnyitóján elmondott beszédében, emlékeztetve arra, hogy pénteken hivatalosan is aláírják az első petíciókat a bonchidai Bánffy kastélyban. A rendezvényen elhangzó üdvözlő beszédekben a házigazdák élesen bírálták a román kormány kisebbségpolitikáját, de a felszólalók szóvá tették azt is, hogy az európai uniós intézmények sem kezelik kellőképpen az őshonos nemzeti kisebbségek ügyét. Ugyan a szervezők meghívást intéztek az ország vezetőihez, ezek semmilyen formában „nem tisztelték meg” a kongresszust. A román kormány részéről csupán az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkári rangú, tatár nemzetiségű vezetője vett részt. Emil Boc kolozsvári polgármester is csupán angol nyelven írt levelében üzent a kongresszus résztvevőinek. Távol maradtak a román országvezetők a kongresszustól Alig ötven kilométerre Tordától, amelynek katolikus templomában 1568-ban tartott ülésén a Magyar Országgyűlés Európában először iktatta törvénybe a vallásszabadságot, tegnap reggel az üdvözlő beszédekkel hivatalosan is elkezdődtek az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) 62. Kolozsvári kongresszusának munkálatai. „Az európai kisebbségek legnagyobb ernyőszervezetének azért is esett a választása Erdélyre, hogy ezzel fejezze ki elismerését az RMDSZ-nek az utóbbi hét évben vállalt kezdeményező szerepéért, amelynek legfontosabb eredménye a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés” – mondta megnyitó beszédében a FUEN elnöke, Vincze Loránt, hozzáfűzve: a FUEN helyszínválasztása azt is jelzi, hogy a szervezet fokozottan figyel Közép- és Kelet-Európára. Felhívta a figyelmet, a régió valamennyi nemzetének a beígért egyenlőség és autonómia majdnem 100 évvel az Erdélynek Romániával való egyesülését kimondó Nyilatkozat elfogadása után sem vált még valósággá, ezért az erdélyi magyarok azt szeretnék, ha elismernék őket államalkotó nemzetnek, kollektív jogaik és autonómiájuk lenne. Vincze Loránt hangsúlyozta: a Minority SafePack kezdeményezéssel történelmet írtunk. „Nyertünk, minden esélytelenségünk és a negatív jóslatok ellenére. Keményen megdolgoztunk ezért a győzelemért” – hangsúlyozta a FUEN elnöke, emlékeztetve: pénteken hivatalosan is aláírják az első petíciókat a bonchidai Bánffy kastélyban. „Szeretném világossá tenni, hogy kezdeményezésünk nem irányul senki ellen, nem vesz el semmit az államoktól, a többség jogaiból. Éppen ellenkezőleg, igyekszik forrásokat irányítani a kulturális és nyelvi sokszínűség támogatására. Mi csak annyit szeretnénk elérni, a kisebbségi jogokat ismerjék el emberi jogoknak, legyen esélyegyenlőség, különösen az anyanyelvhasználat terén” – fejtette ki. A kisebbségek védelmét nem lehet belpolitikai ügynek tekinteni, a nemzeti közösségek jogait az Európai Uniónak (EU) kell garantálnia – mondta. Vincze Loránt bírálta Romániát, amiért modellértékűnek próbálja beállítani a hazai kisebbségvédelmet, de ugyanakkor elzárkózik a párbeszédtől a közösségi jogok kérdésében. „Soha nem tagadtuk, hogy az elmúlt 27 évben Románia fontos lépéseket tett a kisebbségi anyanyelvhasználatot lehetővé tevő egyéni jogok biztosítása terén, de az is igaz, hogy ezeket a lépéseket gyakran külső nyomásra tette” – szögezte le. Úgy vélte: a román állam hozzáállása, mellyel elutasítja a magyar közösség vágyait, idejétmúlt hozzáállás. Szerinte Romániának a jövő felé kellene tekintenie és arra törekednie, hogy valóban nyitott, a megbékélést pártoló országgá váljon. Hozzátette: közeledik a modern román állam megalakulásának 100. évfordulója, amely lehetőséget teremthet a gondolkodásbeli megújulásra, a társadalom igazi értékeinek megerősítésére. Emlékeztett arra, hogy meghívást küldtek ugyan a kongresszusra a román államfőnek, miniszterelnöknek, külügyminiszternek és az európai ügyekért felelős miniszternek, de egyikük sem tett eleget ennek. Kelemen: Ma szinte semmi sincs rendben Üdvözlő beszédében Kelemen Hunor kiemelte: a román diplomácia lépten-nyomon azt állítja, hogy a kisebbségi kérdést megoldották, az modellértékű lehetne bárki számára. „Mi ezzel szemben azt mondjuk, hogy ma szinte semmi nincs rendben. A modellértékűnek nevezett Romániában, amint azt a most kezdődő kongresszus is hűen igazolja, egyetlen román hatalmi ág képviselője sem tett eleget a meghívásunknak. A román elnök nem küldött üzenetet, a román külügyminisztérium és a román kormány úgyszintén. Ettől persze még fontosak vagyunk számukra: odafigyelésüket, ránk irányuló perzselő tekintetüket szinte a bőrünkön érezzük. A román diplomácia minden követ megmozgatott, hogy ezt a rendezvényt minimalizálják” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Kelemen kifejtette: az EU nem mradhat képmutató, ugyanis a mi ügyünk is van annyira fontos, mint az, hogy a fogyasztásra szánt sertés vagy csirket mennyire emberséges módon kerül terítékre. A FUEN kongresszusa szerinte azt üzeni a többségi társadalmaknak, hogy párbeszédre, nyitottságra, közös tervezésre van szükség, hogy az őshonos kisebbségek nem akarnak semmit sem elvenni a többségtől, de asszimilálódni sincs szándékukban. „Közösen kell megtalálnunk azokat az intézményes politikai és jogi kereteket, amelyek lehetővé teszik, minden egyes őshonos nyelvi, etnikai és vallási kisebbség szabadon dönthessen arról, hogy miként őrzi meg az örökségét és hogyan tudja azt továbbadni” –vélekedett. „Amióta elindítottuk a MSPI polgári kezdeményezést, ismét fontossá váltunk a román diplomácia számára. Állandóan rossz hírünket keltik, valótlan dolgokat állítanak rólunk és szándékainkról. Ezt úgy is mondhatnám, hogy hazudnak” – hangsúlyozta. Hozzátette: úgy állítják be, mintha a MSPI szándéka az etnikai szeparatizmus volna, a magyar közösség pedig arra törekedne, hogy veszélybe sodorja Románia területi integritását. „Az igazság az, hogy törekvéseinket Románia határain belül képzeljük el, és kizárólag a parlamenti politizálás eszközeit használjuk” – mondta. Felhívta a figyelmet: nemrég egy román államtitkár azt a valótlanságot állította, hogy a kolozsvári kongresszusra előkészített FUEN-dokumentumok és - határozattervezetek a területi autonómiára irányulnak. Kelemen Hunor szerint az igazság az, hogy nem készült ilyen határozat, de nem látná annak problémáját, ha készült is volna. Határozott meggyőződése az, hogy Románia többnemzetiségű állam, a romániai magyar közösség pedig csakis azt kéri, ami kijár neki: tartsák be az 1918-ban tett ígéreteket, hogy államalkotó tényezőként ismerjék el a magyar embereket. Emlékeztetett: Bukarest a kilencvenes évek végétől tett is néhány, akkor határozottnak tűnő lépést a kisebbségek irányába, de a NATO, majd a 2007-es uniós csatlakozás után jól érzékelhetően elkezdődött egy visszarendeződési folyamat. „Nincs ellenőrzési mechanizmus, nincs szankció. Közben olyan eszközöket vezettek be a megszerzett jogok megnyirbálására, a politikai és közéleti vezetők megfélemlítésére, amelyeknek az ellenszerét nehezen találjuk. A korrupció elleni harc jó ürügy, hogy személyeket és intézményeket tiporjanak el” – vélte Kelemen Hunor. Kolozsvár polgármestere, Románia volt miniszterelnöke „ma nem ért rá eljönni”, levelet küldött: ez megismétli és részletezi azt az üzenetet, amelyet az egyik volt külügyminiszter szajkózott néhány évvel ezelőtt itt, Kolozsváron, amikor megünnepelte azt a tényt, hogy Románia aláírta a kisebbségi keretegyezményt – emlékeztetett. „Az ünnepnek volt két aprócska szépséghibája. Az egyik, hogy a kisebbségeket nem hívták meg az ünnepre. A másik szépséghiba meg az, hogy a volt miniszter elfelejtette mondani, a keretegyezményt azóta sem alkalmazzák” – sérelmezte az RMDSZ elnöke. A polgármester levelében azt állítja, hogy a magyar közösség jól van, Kelemen Hunor azonban ezt cáfolta. „De bizakodóak vagyunk, mert azt látjuk, hogy 27 év után a FUEN kongresszus előtti napokban Kolozsvár egyik bejáratánál többnyelvű helységnévtáblák jelentek meg. Nem önszántából helyezte ki, hanem bírósági ítélet kötelezte az önkormányzatot, hogy tegye ki a többnyelvű táblákat” – szögezte le. Összegzésként kiemelte: a 60 milliós őshonos kisebbség Nagy-Britannia kiválását követően az EU negyedik legnagyobb államát alkothatná. A FUEN kongresszus társzervezőjeként Biró Zsolt, az MPP elnöke elmondta: Románia uniós csatlakozása óta nem tartja be vállalásait, és másodrangú állampolgárokként kezeli a kisebbségeket. Helyben topogás, visszafejlődés zajlik, Románia kettős mércét alkalmaz a kisebbségekkel szemben – vélekedett. Amint megszűnik az európai nyomás a kisebbségi jogérvényesítésre vonatkozóan, teljesen leáll a folyamat, ezért is fontos, hogy a FUEN-kongresszus Erdélyben zajlik. „ Ha elutasítjuk a többsebességes Európát, el kell utasítanunk a kettős mércét is!” – fogalmazott Biró Zsolt. Muszáj sikeresnek lennie a kezdeményezésnek Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettesének levelét Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezető-helyettese olvasta fel. Ebben a politikus leszögezi: bizonyos tagállamokban egyáltalán nem rendezték megnyugtatóan a kisebbségek és a többség együttélését, ez a menatalitás z EU intézményeiben is fellelhető. Mint ilyen, jelzésértékűnek tartja a kongresszus helyszínét, hiszen Kolozsvár a Romániában élő magyarok fővárosának tekinthető sok értelemben, ez a közösség pedig számos megoldatlan problémával küzd. Hogyan tekinthetne értékként egy állam a területén élő nemzeti kisebbségekre, ha nem tiszteli annak nyelvét, szimbólumait és szokásait, ha a közösség képviselőinek állásfoglalása és az ezt alátámasztó tények ellenére azt állítja: ez a kérdés megoldott- tette fel a kérdést Semjén levelében, hozzáfúzve: éppen ezért azt gondolja, itt az ideje annak, hogy a nemzeti kisebbségek problémáit európai szinten is megtárgyalják. Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár a magyar kormány nevében köszöntötte a FUEN kongresszust. Elmondta: Kolozsvár szimbolikus jelleggel bír az esemény számára, hiszen mindamellett, hogy egy multikulturális városról beszélünk, a magyar történelem számtalan fontos eseménye kötődik a városhoz. Üdvözölte a többnyelvű kolozsvári várostáblák kihelyezését és nehezményezte, hogy ez a folyamat hosszas bírósági tárgyalások eredményeként válhatott valóra. Emlékeztett arra, hogy Magyarország számos nemzetközi fórumon elvszerűen áll ki a kisebbségi és kisebbségeket megillető jogokért. Igéretet tett arra, hogy Magyarország és minden magyar nemzetrész ki fogja venni részét a polgári kezdeményezés érvényesítéséhez szükséges 1 millió aláírás begyűjtésében. Mint fogalmazott, 60 millió emberről beszélünk Európában, és joggal várjuk el, ne csak az alapszerződéseiben deklarálja értékként az unió a kisebbségek sokszínűségét, hanem olyan uniós szintű szabályozást alkosson, amely nem csak védelmet, de kedvező körülményeket teremt kultúránk megőrzésére. Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyekben közreműködő miniszterelnöki megbízott meggyőződésének adott hangot, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság teljes mellszélességgel ki fog állni a Minority SafePack kezdeményezés mellett. „Azt a sokszínűséget, amellyel Európa rendelkezik, meg kell őrizni. „A FUEN a kisebbségek lelkiismeretét jelenti Európában” – fejtette ki. Hozzátette: különbséget kell tenni az őshonos nemzeti közösségek és a bevándorlók között, és a demokrácia csak akkor teljesedhet ki, ha az előbbiek számára biztosítják a jogaikat. Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos az etnikai sokszínűség ünnepének nevezte a kongresszust. Szerinte a FUEN szerepe az, hogy előmozdítsa a sokszínűségen át megszülető egységet az EU-ban, és fontos, hogy ez a tagállamokon belül is érvényesüljön. Hangsúlyozta, a nemzeti kisebbségeket nem szabad fenyegetésként kezelni, hanem erőforrásként, államalkotó tényezőként kell tekinteni rájuk. „A Minority Safepack muszáj, hogy sikeres legyen, hiszen 60 millió ember érdekeit képviseljük, és ez egészen új jogi nyomást gyakorol az EU-ra” – fogalmazott. Államtitkári szintű román üdvözlés A kongresszust ugyanakkor üdvözölte Constantin Damov, a hivatalos romániai kisebbségként nem elismert aromán közösség vezetője, valamint Radu Nebert, a Német Demokrata Fórum Kolozs megyei elnöke is. A FUEN egyik legfontosabb támogatója, a Német Szövetségi Kormány nemzeti kisebbségi főbiztosa, Hartmut Koschyk levélben kívánt eredményes munkát a küldötteknek Olga Martens FUEN-alelnök tolmácsolásában. Dél-Tirol kormányzója, Arno Kompatcher, illetve a belgiumi német nyelvközösség miniszterelnöke, Oliver Paasch videóüzenetet küldött a kongresszusra, akárcsak a dániai németek régiója, Schleswig Holstein kisebbségi biztosa, Renate Schnack. A román kormányt egyezdül csak Amet Aledin államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője képviselte. Beszédében abbéli reményét fejezte ki, hogy a jelenlévők a tanácskozás nyomán jobban megismerik majd a kisebbségeket, objektíven tudnak majd helyzetükre tekinteni, és fel tudják mérni, hol tart e kérdésben Európa. Emlékeztett arra, hogy a Romániában a nemzeti kisebbségek képviselői jelen vannak a parlamentben, és állami költségvetési támogatásban részesülnek. Kiemelte, hogy a kormányprogramnak kisebbségi fejezete is van, és figyelmet fordítanak az anyanyelvhasználat kiszélesítésére és az identitásmegőrzésre. Szabadság (Kolozsvár) 2017. május 25.Biró Zsolt: diszkriminatív a Maros megyei beiskolázási tervA 2017/2018-as tanévre vonatkozó Maros megyei beiskolázási terv hátrányosan érinti a magyar diákokat és ezáltal a közösséget – hívta fel a figyelmet Biró Zsolt Maros megyei parlamenti képviselő, aki írásban fordult az oktatásügyi minisztériumhoz, és a tanfelügyelőt is tárgyalni hívta. Rámutatott: a 8. osztályt magyar tagozaton elvégző diákok 15 százaléka nem folytathatja a tanulmányait magyar nyelven a beiskolázási terv szerint, míg a román tagozaton ez az arány 105 százalékos, azaz több a hely, mint a diák. A Maros megyei beiskolázási tervnek egyik kiemelt összetevője a Római Katolikus Teológiai Gimnázium körüli káosz, mégpedig, hogy nem engedték elindítani a cikluskezdő osztályokat. Emellett a tervet teljességében nézve egy évek óta létező anomáliára kértem választ Pavel Năstase minisztertől. A napokban találkozni fogok Ioan Macarie főtanfelügyelővel is” – jelentette ki szerdán a politikus. Biró Zsolt a 2011-es tanügyi törvénynek az oktatáshoz való jog- és esélyegyenlőségre vonatkozó kitételének megszegését rója fel a Maros megyei tanfelügyelőségnek, mivel idén magyar tagozaton 1653 diák végzi a nyolcadik osztályt, ennek ellenére a középiskolai beiskolázási tervben csak 53 kilencedik osztályt irányoztak elő, ami 28-as létszámmal számolva 1484 helyet jelent. Mivel azonban a tanfelügyelőség megtagadta a Római Katolikus Teológiai Gimnázium három kilencedik osztályának elindítását, a fent említett szám 1400-ra csökkent. A diszkrimináció egyértelmű, a lemorzsolódást említő eddigi válaszok nem megnyugtatóak, mivel a román tagozat esetében azzal indokolják a túltervezést, hogy a környékbeli megyékből is érkeznek diákok” – mondta Biró Zsolt. Ezzel szemben a román tagozaton idén 3042-en végzik el a nyolcadik osztályt, és számukra 114 osztályt indítanak, azaz 3192 helyet biztosítanak, ami 105 százalékot, azaz 5 százalékos többletet jelent. A képviselő beadványában azt kérdezte a minisztertől, hogy miként akarja biztosítani az esélyegyenlőséget, és hogyan kívánja orvosolni a helyzetet. Gáspár Botond / Krónika (Kolozsvár) 2017. május 25.Kongresszusi távszemleVélemény Szerencsémre ültem, amikor mellbe vágott Semjén Zsolt kijelentése. A magyar miniszterelnök-helyettes ugyanis az RMDSZ-kongresszus egyik „folyosói” pillanatában azt nyilatkozta az M1 televíziónak, hogy „volt időszak, amikor szárnyaltak a magyar–román kapcsolatok”! Ezen, hogy sokat ne mondjak, elképedtem, majd pánikba estem. Jó ideje taposom az anyaföldet, s fogom, amíg rám nem borítják, de mindeddig nem szereztem tudomást az idézett szárnyalásról. Egy fia kapaszkodót sem találok, mert a sajtósok vagy nem merték, vagy nem akarták megkérdezni a nyilatkozót, hogy mikor is lehetett a szóban forgó kapcsolatokban az említett páratlan időszak. S a kongresszushoz fűzött sajtóbeli utóhangoktól sem lettem okosabb. Maradok hát a Semjén-talánnyal, meg azzal, hogy eléggé ép még a memóriám… A kongresszus iránti érdeklődésemet valójában a visszhangtalansága keltette fel, és Semjén Zsolt megjegyzése volt hozzá az impulzus, mint fentebb már részleteztem. Kutakodásom közben fedeztem fel, hogy a 13. (bűvös szám!) kongresszust különös kettősség jellemezte. Nincs nyoma az „utóhangokban” annak, hogy bármiről is vita folyt volna, pró és kontra érvekkel, valami ellen, valami mellett, hogy végül a „legmagasabb” fórumon előkerüljenek a demokrácia olyan „kellékei”, mint az, hogy ki van mellette, ellene, ki tartózkodik, majd az eredményhirdetés… Az egyhangúsághoz aligha volt szükség sok száz küldöttre. S arról sem tudhattunk meg semmit, hogy mi van a hajdan igen aktív platformokkal, amelyek az egyes kérdésekben legalább árnyalatnyi, de gyakrabban élesebb, nemegyszer eszmei nézetkülönbségeket jelenítettek meg. Mert a valóság sokszínű, akárcsak az élethelyzetek. Ez az „objektív” forrása az elkerülhetetlen nézetkülönbségeknek, s az ebből fakadó termékeny vitáknak. Tegyem hozzá: amiért korábban érdemes volt odafigyelni a szervezetre. Szemléletbeli homogenizáláson esett át az RMDSZ? Alig több mint fél év alatt, hiszen a parlamenti választások előtt élénk, helyenként agresszív vita zajlott a „hogyan tovább” dolgában. Igaz, ebben az RMDSZ meghatározónak mondható személyiségei inkább hallgatásba burkolóztak, így joggal tűnhetett a szóban forgó vita a politika környékén hozzám hasonlóan kibickedők steril fontoskodásának. Én, persze, másként gondolom! A mostani egyöntetűség velejárója lehet, hogy néhány ember, a beavatottak szűk köre, szabad kezet kapott. Talán az ilyen „könnyed”, majdhogynem észrevétlen fordulattal kerültek közelebb „a Párt mindent jobban tud” állapothoz. Nem lesz újdonság, ha hozzáteszem, hogy eddig sem volt másként. Szinte minden szinten a „kiscsoportos” társaságokban születtek a legfontosabb döntések, de ezt a demokráciadeficitet mégsem éreztem annyira, mint most. Hanem az egyhangúság mégsem jelentette feltétlenül azt, hogy unalmas is volt az esemény. Hangzottak el egymásnak ellentmondó vélemények, megállapítások, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Akkor sem, ha a kongresszust értékelő/méltató politikusok meg egyéb kommentátorok jobbára elengedték ezeket a fülük mellett. Így például azt sem tudhattam meg, hogy milyen fogadtatása volt a küldöttek körében Kelemen Hunor autonómiával kapcsolatos álláspontjának. Az elnök szerint nem időszerű a területi, illetve a kulturális autonómiáról szóló törvénytervezetek parlamenti beterjesztése! S még egy meglepő elnöki kijelentés egy újságírói kérdésre: akkor lesz időszerű, amikor „az RMDSZ azt érzi, hogy lehet”… Ettől majdnem annyira kiakadtam, mint Semjén Zsolt berámázásra érdemes „szárnyalásától”. A jobb kezemet nem, de a balt tűzbe teszem, hogy aki akár egy évvel ezelőtt ilyennel állt volna elő, alaposan kiverte volna a magyar közvéleményben a biztosítékot. Most semmi. Még a „nemzeti ügyek” önkéntes felvállalójának, Biró Zsoltnak sem volt hozzáfűznivalója, pedig az RMDSZ–MPP frigy összehozása során az autonómiatervezetek sűrűn szóba kerültek. Legalább a székely felvonulások szervezői rákérdezhettek volna: miért húzzák ki a lábuk alól a talajt ilyen szánalmas „majd, ha úgy érzik”-módon? „Apró” ellentmondásnak tűnik, hogy közben a „Gyulafehérvári Kiáltvány” jövő évi évfordulójára készülgetve a százéves ígéreteket kívánják számonkérni… Az ilyetén bizonytalanná tett/vált autonómiáért Semjén Zsolt „állt ki”, bizonyára nem tudott a készülő fordulatról. A jogsérelmeket lajstromozva beszélt a „szerzett jogok visszavágásáról”. S itt úszik be a képbe Liviu Dragnea, aki az RMDSZ-szel való együttműködést méltatta. Ezt egyesek mindjárt a kormányzásra való felhívásként értelmezték. Nem sokkal később azonban lehűtötte a kedélyeket, kiegészítve a korábbiakat azzal, hogy ő mindössze a parlamenti, valamint a helyi együttműködés elmélyítésére gondolt. S ekkor hangzott el az IGAZI, korántsem az RMDSZ-nek szóló üzenet. A pártelnök kifejtette, hogy kedvező tapasztalatai vannak az RMDSZ-politikusokkal való együttműködésben, bármiről is legyen szó, s nincs szükség ebben sem közvetítőre, sem ügyvédre… Ez a félreérthetetlen utalás a magyar államra és Semjén Zsolt szereplésére vonatkozott. A dilemma: két nemzetállami ambícióktól fűtött ország soha nem veszi jó néven a belügyekbe való beavatkozást. Ez az a történelminek is mondható „kátyú”, ami útját állja az érdemi elmozdulásnak a román–magyar vagy magyar–román kapcsolatokban, s így mindegyre elodázódik, a magyar miniszterelnök szavaival élve, a mellény „újragombolásának” az esélye… Az iménti, amolyan kongresszusi távszemléhez még hozzátenném, hogy nem sikerült megvilágosodnom a Wesselényi bárótól kölcsönzött „Nem hátrálunk meg” hatásvadász szlogen dolgában. Szóba jöhet, hogy ez esetleg azt jelenti, a fal van mögöttünk. Ha nem, akkor hol tartunk, hol is van pillanatnyilag a „frontvonal”? Belátom, nem könnyű rátalálni, mert például az ugyancsak nemrégiben tartott Székelyföld-konferencia marosvásárhelyi megnyitóján Egyed Ákos történészprofesszor első megállapítása így hangzott: „Az 1902-ben tartott I. székely kongresszus óta nem sokat változtak a dolgok, a gondok ugyanazok maradtak”. S akkor? Ne felejtsük el, hogy a székelység helyzete és a Székelyföld társadalmi-gazdasági állapota számunkra, az egész erdélyi magyarság számára egyensúlyi kérdés. Ha ez elvész, minden gyorsított ütemben odalesz... MAKKAI JÁNOS / Népújság (Marosvásárhely) 2017. május 26.Biró Zsolt írásban kérdezte a tanügyminisztert: Mit tesz a diszkrimináció megszüntetése érdekében?Biró Zsolt képviselő, a képviselőház tanügyi bizottságának tagja szerdán bejelentette: írásos kérdéssel fordult Pavel Năstase tanügyminiszterhez, akitől azt kérdezte: mit tesz a diszkrimináció megszüntetése és a törvény által szavatolt jogok biztosítása érdekében? A képviselő diszkriminatívnak nevezte a Maros megyei beiskolázási tervet, amely, mint mondta, hátrányosan érinti a magyar diákokat, és ezáltal a magyar közösséget is, hiszen a nyolcadik osztályt magyar tagozaton elvégző diákok 15%-a nem folytathatja a tanulmányait magyar nyelven a beiskolázási terv szerint, míg a román tagozaton ez az arány 105 százalé- kos, vagyis több a hely, mint a diák. Hangsúlyozta, hogy a Maros megyei beiskolázási tervnek egyik kiemelt összetevője a Római Katolikus Teológiai Líceum körül kialakult helyzet, az, hogy nem engedték elindítani a cikluskezdő osztályokat. Ezért fordult az oktatási minisztériumhoz, és a katolikus iskola ügye mellett a beiskolázási terv egészében évek óta létező anomáliákra is választ kért Pavel Năstase tárcavezetőtől. Ugyanakkor bejelentette, hogy a napokban találkozni fog Ioan Macarie főtanfelügyelővel is. „Diszkrimináció, hogy Maros megyében 253 hellyel kevesebbet hirdettek a magyar tagozaton a VIII. osztályt végzett tanulók számára, miközben ugyanez a román tagozat esetében nem áll fenn, sőt, ott jóval több a meghirdetett helyek száma, mint a végzősöké! Nekik 150-nel több hely jut, mint a végzősök száma!” Ezért fordult írásos kérdéssel Pavel Năstase tanügyminiszterhez, akitől azt kérdezte: mit tesz a diszkrimináció megszüntetése és a törvény által szavatolt jogok biztosítása érdekében? Biró korábban is interpellált a katolikus iskola ügyében Biró Zsolt képviselő, a Magyar Polgári Párt elnöke már korábban is interpellált a parlamentben, arra hívta fel a figyelmet, hogy egy jog-államban nehezen értelmezhető, ami Marosvásárhelyen történik. – Egy jogállamban nehezen értelmezhető az, ami Marosvásárhelyen zajlik, ahol az Országos Korrupcióellenes ügyészség (DNA) egyenként hallgatja ki a római katolikus iskolában tanuló diákok szüleit” – jelentette ki napirend előtti felszólalásában a képviselő a líceum körül kialakult botrányos helyzet kapcsán. Parlamenti beszédében, felelevenítve a tanintézet történetét, kiemelte: az iskola létjogosultsága – amelynek védelmében tavaly novemberben tízezrek vonultak utcára – nem kérdőjelezhető meg. *** Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy Tamási Zsolt iskolaigazgató és Ştefan Someşan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen tavaly november elején indított eljárást a DNA. A vád szerint annak ellenére járultak hozzá a Római Katolikus Teológiai Líceum működéséhez, hogy tudták: valójában az iskola nem rendelkezik az ehhez szükséges engedélyekkel. Később a szülőket is kihallgatták az ügyben. Biró Zsolt szerint természetesen a vádhatóság dolga az igazság kiderítése, de „megengedhetetlen a szülők zaklatása csak azért, mert gyermekeik számára egy egyházi szellemben működő, és e szellemben nevelő oktatási intézményt választottak”. Biró Zsolt a 2011-es tanügyi törvénynek az oktatáshoz való jogra és esélyegyenlőségre vonatkozó kitétele megszegését rója fel a Maros megyei tanfelügyelőségnek, mivel idén magyar tagozaton 1653 diák végzi a nyolcadik osztályt, ennek ellenére a középiskolai beiskolázási tervben csak 53 kilencedik osztályt irányoztak elő, ami 28-as létszámmal számolva 1484 helyet jelent. Mivel azonban a tanfelügyelőség megtagadta a Római Katolikus Teológiai Líceum három kilencedik osztályának elindítását, ez a szám 1400-ra csökkent. „A diszkrimináció egyértelmű, a lemorzsolódást említő eddigi válaszok nem megnyugtatóak, mivel a román tagozat esetében azzal indokolják a túltervezést, hogy a környékbeli megyékből is érkeznek diákok” – mondta Biró Zsolt. Mózes Edith / Népújság (Marosvásárhely) 2017. május 30.Még jól látszik a csillagösvényCsaba királyfit ünnepelték Nyárádszeredában Szombaton ötödszörre szerveztek emlékünnepséget a kisvárosban Csaba királyfi tiszteletére. A tartalmas program keretében aktuálpolitikai kérdések is felvetődtek, díjakat adtak át, koszorúztak, szórakoztak. A Magyar Polgári Párt országos és helyi szervezetei, Nyárádszereda Székely Tanácsa, az Erdélyi Magyar Ifjak helyi szervezete és a Kerecsen egyesület szervezésében ötödször ünnepelték Csaba királyfit. Erre 2012 óta kerül sor, amióta a kisváros Kövér Lászlótól, a magyar országgyűlés elnökétől Csaba-szobrot kapott elismerésül, amiért határozottan fellépett az ortodox egyház erőszakos templomépítési szándéka ellen. Minden évben május utolsó hétvégéjén kerül sor az ünnepségre, tavaly a választási kampány miatt maradt el. 1944-ig május 30. Csaba királyfi hivatalos ünnepe volt, ezt próbálták feléleszteni a szeredai kezdeményezők azért, hogy erősítsék Maros megyében a székely nemzettudatot. Ebben segített a székely zászló és a Csaba-szobor is, és remélhetőleg „ragályos” lesz, mások is megszervezik – mondta el lapunknak Bíró József Attila, az MPP helyi elnöke. Az ünnepség a városi könyvtárban kezdődött délután, de előtte nem feledkeztek meg arról, hogy néhai Csíki Sándor sírját felkeressék, aki ezt az ünnepséget megálmodta, létrehozta. Siklódi Réka a székely himnusz kevésbé ismert sorait énekelte el, Nagy Hunor Gergő Csaba királyfi mondáját adta elő, majd két érdekes előadást is meghallgathatott a mintegy százfős közönség. Miholcsa József szobrászművész Csaba királyfi és a székelyek mitológiáját tizenhat éve faragta meg, s ennek kapcsán tartott a csodaszarvasig, csillagképekig, szkítákig, de az indiai művészetig is elnyúló tartalmas értekezést. Szerinte a székelyek mitológiája a csillagok tükörcserepeiből igenis összerakható, sőt hiszi azt is, hogy Csaba királyfi Szent László lényében, személyében is visszatért népéhez egykoron. Dr. Köllő Gábor nyárádremetei plébános a csillagképeken túli szimbólumrendszerekről is szót ejtett, amelyet csak mi ismerünk, a mi életünk kulcsrendszere van benne, míg a pentaton dallam struktúrája a csillagképekben is benne van – fejtegette, rámutatva, hogy történelmünket és oktatásunkat ma mások írják, ezért kiesett szívünkből az ősmagyar tudás, elfelejtjük énekeinket, táncainkat is. Az ünneplők megkoszorúzták Csaba királyfi főtéri szobrát, majd a középiskola udvarán Biró Zsolt parlamenti képviselő és Novák Zoltán szenátor megadták a kezdőrúgást a helyi RMDSZ és MPP szervezetek közötti focimeccsre, a szervezők pedig hatalmas adag babgulyásra is várták a tömeget, a gyerekeknek pedig foglalkozásokat szerveztek. „Lészen autonómia” Egy ilyen ünnep kapcsán elkerülhetetlen rávilágítani az aktuálpolitikai kérdésekre, így Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke arra mutatott rá, hogy minden állítás ellenére a székely autonómiamozgalom nem fulladt ki. Kipróbálták a tömegmozgalmat és a nemzetközi diplomáciához is fordultak, mert a törvényesség eszközeit kell felsorakoztatni az autonómia mellett. A székelység sem a lendületéből, sem a szabadságvágyából nem fogyott ki, mert az autonómia maga a szabadság intézménye. A székelység egész történelme a szabadságért folytatott harcról, a jogtiprásról és az az elleni fellépésekről szólt, a székely a „jog népévé” vált, és az autonómiát a jog eszközeivel fogja megszerezni – hangzott el. Biró Zsolt, az MPP elnöke ajándékokat adott át a helyieknek és a felvidéki Berzéte küldöttségének, majd rámutatott: Európában és Romániában kettős mércét használnak a kisebbségek és a különböző régiók identitását illetően. Ezt a helyzetet szeretnék most a parlamentben a helyi közigazgatási törvény módosítása révén feloldani, rendezni a szimbólumhasználat kérdését, de azt is megpróbálják később elérni, hogy Székelyföldnek is legyen hivatalos ünnepnapja, ahogyan más romániai térségeknek már van. Továbbviszik az éneklést Csaba királyfi ünnepén a kezdeményezők minden évben díjat nyújtanak át egy személynek vagy szervezetnek, intézménynek „szülő- földünkön való megmaradásunk érdekében végzett önzetlen munkásságáért és hagyományaink, valamint kultúránk ápolásáért”. Idén a szeredai Bocskai Dalkarnak ítélték oda a díjat, a sokévi munka tiszteletéül és köszönetéül. Az oklevél és emlékplakett mellé egy 1000 lejes vásárlási utalvány is járt, ezzel segítenének a kórust leendő új székházának berendezésében. Ferencz Csaba karnagy meglepődve vette át a díjat, amely erőt, lendületet adhat a „lányoknak”, hogy a következő évben nagyobb szabású ünnepséget szervezhessenek a női kar megalakulásának 30. és a szeredai karéneklés 150. évfordulójára. Az 1988-ban alakult női kar az 1929-ben létrejött Bocskai Dalkar „jogutódja”, az elmúlt húsz év alatt mintegy 50 településen 250 fellépést számlált itthon és külföldön, öt éve ezüst fokozattal minősített kórus, és nélküle elképzelhetetlen a kisváros és a Nyárádmente kultu- rális élete – hangzott el Kovács Júlia volt tanfelügyelő laudációjában. Gligor Róbert László / Népújság (Marosvásárhely) 2017. június 8.Újabb fejezetek a katolikus iskola ügyébenJogtiszta kezdés a 2018/2019-es tanévben Tegnap délben a Római Katolikus Teológiai Líceum diákjainak szüleiből álló Civilek a katolikus iskoláért csoport képviselői találkoztak a parlament emberi, vallási és nemzeti kisebbségi jogokért felelő bizottságával, ugyanakkor az iskola vezetősége nevében Székely Szilárd-János megbízott igazgató állásfoglalást juttatott el szerkesztőségünkbe. Közben Biró Zsolt-István képviselő is a parlamentben Pavel Năstase oktatás- ügyi miniszterhez intézett interpellációjával sürgette az iskolaügy mielőbbi rendezését. Tárgyalások a parlamentben A civil csoport találkozójáról Csíky Csengele szóvivő számolt be lapunknak. Elmondta, a parlamenti bizottsági ülés előtt találkoztak az RMDSZ parlamenti frakciójának tagjaival is. A csoport képviselői ismertették az iskolaügy jelenlegi helyzetét az emberjogi és kisebbségi bizottsággal, kiemelve azokat az alkotmányos jogsérelmeket, amelyek érintik a diákokat és a szülőket egyaránt. A megbeszélésen részt vett a szaktárca jogásza is, aki azt az álláspontot képviselte, hogy „egy tanintézetet nem helyi tanácsi határozattal, hanem minisztériumi rendelettel kell megalapítani”. A bizottság tagjai ismerték az ügyet, ezért majdnem kétórás jogvita alakult ki, amelyben keresték a törvényes kiutat a patthelyzetből. A tárgyalásokon jelen volt Marius Paşcan képviselő is, aki kitartott amellett, hogy törvénytelenül működik a tanintézet. A tárgyalások végeredményeként a bizottság tagjai megígérték, hogy a bemutatott dokumentumok és a megbeszélések jegyző- könyve alapján összeállítanak egy jelentést, amelyet a képviselőház oktatási bizottságához továbbítanak, ugyanakkor a Legfelsőbb Bírói Tanácshoz azzal a kéréssel fordulnak, hogy sürgesse meg a Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) által folytatott kivizsgálást, ugyanis ezen a téren nem történt még előrelépés, és születnie kell egy döntésnek, amely ezt az ügyet valamiképpen lezárja. Abban mindenki egyet- értett, hogy a romániai magyar kisebbségnek joga van felekezeti jellegű iskolák működtetéséhez. Az emberjogi bizottsági ülés után a csoport újabb tárgyalásokat folytatott az RMDSZ frakcióval. A testület Szabó Ödön képviselőt bízta meg azzal, hogy szakértőként foglalkozzon az üggyel. A frakció tagjai egyetértettek abban, hogy az idei tanévben nem lehet jogtisztán elindítani az osztályokat, ezért, ha minden jól megy, a 2018/2019-es tanévben önálló jogi státussal újraindulhat a katolikus felekezeti iskola – nyilatkozta Csíky Csengele. Állásfoglalás A szerkesztőségbe eljuttatott állásfoglalásban az iskola vezetősége ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a tanintézet jogi helyzete még nincs megoldva, az iskola cikluskezdő osztályainak indítását megtiltó 70-es számú rendelet érvényben van. Azok a cikluskezdő osztályok, amelyeket a tanfelügyelőség jóváhagyott a Bolyai Farkas Elméleti Líceumnak, illetve a Pedagógiai Líceumnak, nem a Római Katolikus Teológiai Líceumból átvett osztályok. Az történt, hogy a tanfelügyelőség engedélyezte az általuk már korábban kért előkészítő természettudomány, illetve társadalomtudomány osztályokat. Ez azt is jelenti, hogy ezeket az osztályokat ők iskolázzák be, és ők is fogják majd végigvinni. Az iskola vezetősége többek között azt szeretné, ha visszavonnák a tanfelügyelőség 70/2017-es határozatát, így ezáltal szavatolnák az iskola működésének folytonosságát egy esetleges bírói döntésig. Interpelláció Biró Zsolt interpellációjában az alkotmányra és az oktatásügyi törvényre hivatkozva rámutat a Maros megyei 2017/2018-as beiskolázási terv megkülönböztető jellegére, ugyanis nem biztosítanak megfelelő helyet a líceumokban a VIII. osztályt végző magyar diákoknak, az 1653 végzősre csak 1400 helyet írtak ki, 253-mal kevesebbet, ezzel szemben a végzős román diákok 132-vel több helyre pályázhatnak. (3060 VIII. osztályt végző román diák szerepel a nyilvántartásban.) A jogegyenlőtlenséget nemcsak ez az intézkedés, hanem a római katolikus iskola hónapok óta húzódó ügye is igazolja. Emiatt sincs még Marosvásárhelynek iskolahálózata – áll a miniszterhez eljuttatott beadványban, amely azzal a két kérdéssel zárul, hogy miként biztosítja a szaktárca az esélyegyenlőséget a diákoknak, és meddig tűri a minisztérium, hogy „a Maros megyei tanfelügyelőség játsszon a gyerekek sorsával?” Vajda György Népújság (Marosvásárhely) 2017. június 19.A bizonytalanság hálójábanHatáridőkön túl Az iskolaalapítók emlékét szerte a világon nagy tisztelettel és kegyelettel őrzik. Iskolát alapítani ugyanis a legszebb és legnemesebb feladatok egyike. Színvonalas iskolát alapítani, amely rövid idő alatt teljesítményt tud felmutatni, annál inkább. Jó hangulatú iskolát létrehozni, ahol helye van a lelkiség mellett a vidámságnak is, ahova jókedvvel mennek a diákok, különösképpen szép feladat. Erényből bűn 2017-ben Marosvásárhelyen mindez bűnnek minősül, az alapítókat felfújt, eltorzított okokból meghurcolják, mintha főbenjáró bűnt követtek volna el azzal, hogy színvonalat teremtettek, a szülőket – akiknek joggal alakult ki a bizalmuk az iskola iránt, és nem adják fel a küzdelmet – megfélemlítik, a gyermekek jogait durván megsértik, lelkivilágukat, a felnőttekbe vetett bizalmukat összetörik. El lehet-e fogadni, hogy mindazt, amit jó szándékú pedagógusok felépítettek, alattomos, rossz szándékú erők minden eszközt, akár az „igazságszolgáltatást” is felhasználva, lebontsák? Erre gondoltam június 15-én délelőtt, a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum évzáró ünnepségén, amikor a kitűnő tanuló diákokat szólították ki sorra, és elhangzott, hogy egy-két felsőbb osztály kivételével mindeniknek az általánosa kilencesen fölül van. A legkülönbözőbb versenyeken, vetélkedőkön díjat, helyezést elért, teljesítményükre büszke diákok mellett lelkes pedagógusok és szülők örömét is beárnyékolja az iskola körül a felelősség hárításáról szóló elvtelen labdajáték. Azt, ami két év alatt a más tanintézményekből hozott anyagból összeforrott, és a frissen kapott anyagból felépült, akkora nagy bűn tönkretenni, amit az iskola rosszakarói sem követhetnek el következmények nélkül. Azok számára, akiknek feltett szándéka az intézmény tönkretétele, az sem számít, hogy a katolikus iskola körüli helyzet rendezésének elmaradása szinte az egész megye diákságát érinti, ugyanis a vidéki általános iskolák végzettjei közül is sokan készülnek marosvásárhelyi tanintézménybe. Hétfőn megkezdődik az országos képességfelmérő teszt, amelyen a diákok úgy vesznek részt, hogy nem ismerik pontosan, hova, melyik iskolába nyerhetnek felvételt. Sokak véleménye megegyezik abban, hogy az alapításakor történt adminisztratív hiba ellenére a katolikus iskola törvényesen működik. Ezért a legészszerűbb megoldás az lett volna, ha a tanfelügyelőség érvényteleníti február végi határozatát, miszerint a vizsgálat alatt álló tanintézmény nem vehet fel diákokat, így nem indulhatnak az előkészítő és a tervezett kilencedik osztályok, köztük a katolikus teológia osztály sem, ami a Római Katolikus Püspökök Konferenciája és a közoktatási minisztérium egyezsége alapján jöhetett létre. Szorul a hurok Az említett megoldás helyett az egymást követő bírósági ítéletekkel a hurkot mind szorosabbra fűzik az iskola körül. Egyrészt elutasították az iskola és a szülők kérését, hogy a bíróság érvénytelenítse a tanfelügyelőség említett határozatát, amely megbénította az iskola működését. A közigazgatási bíróságon pedig az Unirea Főgimnáziumba járó szülők kérésére érvénytelenítették azt a tanfelügyelőségi határozatot is, amelynek alapján a tanfelügyelőség a szülők kérésének eleget téve a katolikus iskolába sorolta be az Unirea alsó és gimnáziumi tagozatos osztályait. A helyi önkormányzat döntéseit, egyrészt amellyel korrigálni szerették volna az iskola alapításáról szóló tanácsi határozat két kifogásolt szavát (a „se propune”-t a „se aprobă”-val helyettesítve), valamint egy új iskola alapításáról szóló határozatot is, a prefektus megtámadta. A Szentszék nagykövetének marosvásárhelyi látogatásakor viszont a legkategorikusabb fogadalmat tette a helyzet rendezésére, de ennek a jelei még nem mutatkoznak. Felelősség minden fokon Az alapítás körüli jogi helyzetről a polgármesteri hivatal jegyzője, Szövérfi László fenntartja, hogy a sokat emlegetett 33-as határozat, amellyel a tanács Marosvásárhely iskolahálózatáról szavazott, és az 1385-ös tanfelügyelőségi határozat alapján a Római Katolikus Teológiai Líceum törvényesen működik. Ezt erősíti meg, hogy 2015-ben a minisztérium belefoglalta az országos iskolahálózatba, és a középiskolai oktatás minőségét ellenőrző ügynökség mindent rendben talált, akkreditálva a kezdő osztályokat. Ha az igazságügyi szervek úgy döntenének, hogy a katolikus iskola nem működik törvényesen, akkor mind a minisztériumnak, mind a minőségellenőrző szervnek vállalnia kell a felelősséget, ahogy egyébként Marosvásárhely polgármesteri hivatalának és tanácsának is. A jegyző szerint, ha jóindulattal kezelnék az ügyet, a tárcavezető meg tudta volna oldani, egy miniszteri rendelettel, illetve egy kormányrendelettel. A kérdésre, hogy a polgármesteri hivatal miért lépett be ellenfélként az iskola elleni perbe, azt válaszolta, hogy abban az időben nem ő volt a jegyző. „További jogi eszközökkel próbálkozunk” Az iskola évzáró ünnepségén Novák Csaba Zoltán RMDSZ-szenátornak tettük fel a kérdést, hogy az említett bírósági határozatok alapján van-e még remény, hogy a katolikus iskola megmaradjon. Mivel a remény hal meg utoljára, bízom abban, hogy nem az utolsó évzárón vettünk részt. Bár nehéz félévet zártunk, úgy érzem, van remény a megoldásra. A beszédekben elhangzott, hogy az elmúlt időszakban a diákok, pedagógusok és szülők példaértékű összefogásának vol- tunk a tanúi, az ügyet felkaroló és támogató különböző színezetű politikai alakulatok képviselői a politikum és a civil társadalom közötti összefogásról tettek tanúbizonyságot. Továbbá jogi eszközökkel próbálkozunk, amelyek törvényes megoldást kínálnak az iskola helyzetének a rendezésére. Önkormányzati szinten is folytatódnak a próbálkozások, illetve a törvényhozás szintjén is reménykedünk az elmozdulásban. Lehet-e hinni a pápai nuncius előtt tett ígéreteknek, vagy csak pillanatnyi szemfényvesztés volt az egész? Az eddigi tárgyalások során azt tapasztaltam, hogy az intézmények közül minden érintett fél – tanfelügyelőség, minisztérium, polgármesteri hivatal, prefektúra – deklaratív módon a megoldásról beszél, de hathatós módon segítséget egyik intézmény sem nyújtott a katolikus teológiai líceum ügyének rendezésére. Mindez beleillik az általános romániai képbe, ahogy különböző jogi eszközökkel, módszerekkel próbálják az eddig kivívott jogainkat csökkenteni, intézményeinket lebontani. Hangsúlyosan fölszólítjuk az érintett szerveket, hogy lássák el feladatukat! A prefektus feladatköri leírásában szerepel, hogy közvetítenie kell a különböző szereplők között. Ennek érdekében olyan jogi javaslatokat indítványozhatna, amelyek megoldást, kiutat jelentenének ebből az ügyből. Szintén országos jellegű probléma, hogy olyan törvényi keret van érvényben Romániában, amelyet többféleképpen lehet értelmezni, s kafkai módszerrel hónapokig-évekig lehet húzni-halasztani ügyeket. Az iskolának létjogosultsága van Biró Zsolt parlamenti képviselő is részt vett az évzárón. Kiegészítésként először is a bibliai idézetet említeném, amelyben Pál apostol a zsidókhoz írott levelében úgy fogalmaz, hogy nem vagyunk a meghátrálás emberei, hanem a hitéi. Ebbe az iskolába jártam, és 1988-ban itt érettségiztem. Arra gondoltam, hogy akkoriban hány embernek jutott eszébe, hogy ezen az udvaron 27-28 év múlva egy római katolikus iskola évzáró ünnepségén veszünk részt. Ez kell számunkra a hitet és a reményt adja a továbbiakban is, nem szabad ebben a kérdésben meghátrálni, ugyanis az elmúlt évek során egyértelműen beigazolódott, hogy ennek az iskolának létjogosultsága van, a közösség igényli, az eredmények megerősítik, a jogi helyzetet kell a következőkben úgy alakítani, hogy megoldást biztosítson az iskola jövőjére. Ugyanakkor felhívnám a figyelmet arra a diszkriminációra, ami a marosvásárhelyi tanfelügyelőség szintjén ismétlődik azzal, hogy jóval kevesebb magyar osztályt indítanak annál, mint amire a magyar közösségnek megyénkben joga és szüksége lenne. 27 éve folyton csak visszalépünk, és az idén már 253 magyar gyermek számára nem biztosítanak továbbtanulási lehetőséget anyanyelven, holott a törvény világosan fogalmaz az ellenkezőjéről. A román és a német tagozaton több a hely, mint a végzős diák, csak a magyar tagozatot sújtja a diszkrimináció. Konkrét megoldásnak mit lát a katolikus iskolát illetően? Egyelőre beiskolázási terv sincsen Marosvásárhelyen, a helyzet tehát nemcsak a katolikus iskolára éleződik ki, hanem a többi tanintézményre is, amelyek ősztől el kell kezdjék a tevékenységüket. Nem beszélve arról, hogy a kilencedik osztályba készülő gyermekek kezében a módszertani útmutató szerint már régen ott kellene legyen az induló kilencedik osztályokat tartalmazó füzet, ami alapján eldönthetik, hogy hol szeretnének továbbtanulni. Hétfőn kezdődik az országos képességfelmérő vizsga, és nem tudni, hogy Marosvásárhelyen mit választanak a diákok. Ha a városvezetés, a szakmai felügyelet ennyire felelőtlen, tennünk kell azért, hogy hasonló helyzetek ne ismétlődhessenek meg. Fellebbez az iskola Székely Szilárd, az RKTL megbízott igazgatója elmondta, hogy az iskola nevében fellebbeznek a közigazgatási bíróság határozata ellen. Továbbá úgy gondolják, hogy amíg a katolikus iskola létezik, nem lehet az ellenkezőjét állítani egy kétely alapján. Fenntartásaik vannak egy új iskola indításával kapcsolatosan is, arra gondolva, hogy mi lesz a diákokkal a 2017/18-as tanévben. Ha nem vonják vissza a beiratkozási tilalmat, a végzős osztályok távozásával megszűnik a lehetőség a diákok pótlására, ami komoly következménnyel járhat a tanári karra is. Kik fognak a 2018-ban induló új iskolában tanítani, és hol lesznek a megmaradt diákok? – hangzik a kétely az iskola részéről. Melyek lesznek a befogadó iskolák, és mi a biztosíték arra, hogy visszaadják az áthelyezett kapott osztályokat? Mi a garancia arra, hogy az új alapítást nem fogják megtámadni? Marad-e még bizalom a szülőkben, hogy az új iskolába írassák a gyermeküket a történtek után? – néhány a kérdések közül, amelyek megválaszolásáig a jelenlegi intézmény megtartását vélik az egyetlen lehetséges útnak, nyilván a beiskolázás tilalmának a feloldásával – erősítette meg a tantestület nevében Székely Szilárd megbízott igazgató az iskolának a már korábban is közölt állásfoglalását. BODOLAI GYÖNGYI Népújság (Marosvásárhely) 2017. június 23.„Nem szabad összemosni a katolikus iskolát a többi magyar osztállyal” 59 helyett csupán 50 osztály– Remélem, hogy a tanfelügyelőség által levágott magyar osztályok visszakerülnek a beiskolázási tervbe. A főtanfelügyelővel folytatott beszélgetésen ezt tisztáztam, félig-meddig ígéretet is kaptam. Kérdés, tartja-e a szavát, vagy ő is megijed a ránehezedő nacionalista nyomástól – jelentette ki tegnapi sajtó- tájékoztatóján Biró Zsolt képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának tagja. A képviselő annak kapcsán nyilatkozott, hogy Marosvásárhelyen annyi magyar gyermek végzi el a 8. osztályt, hogy 59 osztályra lenne szükség. Ezzel szemben a tanfelügyelőség mindössze 50 osztályt engedélyezett. „Ha hozzáadjuk a katolikus iskolában indítandó három osztályt, még mindig csak 53-nál tartunk” – mutatott rá Biró. Hangsúlyozta: nem szabad összemosni a római katolikus iskola osztályait a magyar közösségnek járó többi osztállyal. „Ha megadják számunkra azokat az osztályokat, amelyeket igényeltünk, az nem azt jelenti, hogy a római katolikus iskolától vettünk el. Ezt egyértelműen és világosan elmondták az intézmények vezetői is. Ha adnak egy osztályt a Bolyainak vagy a pedagógiai líceumnak, akkor nem a római katolikus iskolát rövidítettük meg. Ennek az iskolának a helyzetét meg kell oldani önálló intézményként.” Magyar osztályt kért Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceum (egy természettudományi osztályt), amelyet a tanfelügyelőség korábban visszautasított, a pedagó- giai líceum (egy társadalomtudományi osztályt), amelyet szintén visszautasított a tanfelügyelőség azzal, hogy „a magyar osztállyal a románokat rövidítenék meg, illetve, megváltozna az etnikai arány az Eminescu líceumban, ha egy újabb magyar osztály indulna”. Az Elektromaros líceumban a tervek szerint indult volna egy matematika-informatika osztály, de magyar tagozaton indított volna osztályt a C. Brâncuşi és a I. Vlasiu iskolaközpont, ahol szakiskolai osztályokról lett volna szó, ezeket is „levágták”. „Nagyon fontosnak tartom, hogy ezek az osztályok is visszakerüljenek a beiskolázási hálózatba, hiszen megfosztjuk a magyar közösséget attól, hogy szakmát tanuljon anyanyelvén, ha ezeket az osztályokat nem engedélyezzük, és pontosan azoktól a tanulóktól vesszük el az anyanyelven való tanulás lehetőségét, akik esetleg most gyengébben vizsgáznak, de ősszel a pótvizsgán átmennek, és szakiskolában folytatnák tanulmányaikat. Fontos, hogy mind az Elektromarosban, mind a Brâncuşi-ban, mind a Vlasiuban induljanak magyar osztályok.” Elfogadhatatlannak tartja azt is, hogy Erdőszentgyörgyön azzal vágták le a társadalomtudományi osztályt, hogy az ottani gyermekek nagy része amúgy is Vásárhelyre jár iskolába. Felháborító és diszkriminatív Felháborítónak és diszkriminatívnak nevezte, hogy Maros megyében 253 magyar diák számára nem biztosítanak továbbtanulási lehetőséget, bár a 9. osztály kötelező, mi- közben a román tagozaton közel 150 hellyel, a német kisebbség ese- tében pedig 18 hellyel hirdettek meg többet a 9. osztályba. „A tanügyi törvény világosan fogalmaz a nemzetiségi oktatás tekintetében is. A magyar közösségnek alkotmányos és tanügyi törvényben is rögzített joga, hogy anyanyelvén tanuljon, a tanfelügyelőségnek pedig az a kötelessége, hogy ahány tanuló végez, annyinak biztosítson továbbtanulási lehetőséget” – mondta. Elfogadhatatlannak nevezte a tanfelügyelőség érveit, mely szerint kevesebb diák iratkozik be a 8. osztályt követően a vizsgára, mint ahányan elvégezték a tanulmányaikat, vannak, akik megbuknak. A képviselő kijelentette: ezeknek pótvizsgát szerveznek, és az érvényes mód- szertan szerint, mivel kötelező a 9. osztály, akik a pótvizsgán átmennek, de azok is, akik a felmérőn nem érik el az átmenő jegyet, be tudnak iratkozni szeptemberben a 9. osztályba. Tehát őket is számításba kell venni. Mint mondta, többször tárgyalt – nemcsak parlamenti interpellációk és a minisztériumokhoz levelek formájában – a tanügyminisztérium szakembereivel, és mindenki megerősítette, hogy annyi helyet kell meghirdetni, ahány tanuló végzi az iskolát. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2017. július 17.Biró: mondjanak le a Maros megyei tanfelügyelőség vezetői!Lemondásra szólította fel Ioan Macarie Maros megyei főtanfelügyelőt és Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettest Biró Zsolt. A Magyar Polgári Párt (MPP) országos elnöke a volt oktatási miniszter álláspontjára hivatkozva azt állítja: egyértelmű, hogy a tanfelügyelőség diszkriminálja a magyar diákokat. A parlamenti képviselő korábban levelet küldött az oktatási tárca vezetőjének, melyben arra hívta fel a miniszter figyelmét, hogy a tanfelügyelőség idén sem gondoskodott arról, hogy minden nyolcadikos magyar gyermek anyanyelvén tanulhasson tovább. Ezzel szemben a román gyermekek részére több helyet irányoztak elő, mint ahányra szükségük lenne. Pavel Năstase leköszönt miniszter válaszlevelében azt írta, nem az oktatási tárcán, hanem a Maros megyei tanfelügyelőségen múlott, hogy a magyar diákok hátrányba kerültek. A tanfelügyelőség hivatalos magyarázata évről évre ugyanaz: a jelenlegi elosztásban sem telnek be a helyek. Én minden évben megvívom a harcomat a helyekért, hogy aztán kiderüljön: még így is több a hely, mint ahány diákunk van. Ha túl sok osztályt tervezünk, szétszóródnak a magyar gyerekek, esetleg nem jönnek létre azok az osztályok” – adott hangot álláspontjának Illés Ildikó. A lapunk által megkeresett helyettes főtanfelügyelő hozzátette: Biró Zsolt – ha már Bukarestbe került – többet is tehetne a Maros megyei anyanyelvű oktatásért. Egyébként Illés nem érzi hibásnak magát az utóbbi időben adódott gondok miatt. Mint mondta, ő mindig is igyekezett a magyar diákok és oktatók érdekeit képviselni – a törvényes keretek betartásával. Az utóbbi öt esztendőben az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) minden évben megállapította, hogy a Biró által kifogásolt intézkedéssel – mellyel szerinte lényegében román osztályba terelik a magyar gyerekek egy részét – sérül az alkotmány és az oktatási törvény által is szavatolt anyanyelvű tanuláshoz való jog. A volt miniszter levele birtokában Biró szerdán a CNCD-hez fordult, kérve, hogy ismét állapítsák meg a diszkrimináció tényét. Az MPP elnöke tisztában van azzal, hogy a pár ezer lejes bírság nem oldja meg a helyzetet, hisz az érintettek valószínűleg „szponzorpénzből” fogják törleszteni az összeget. A politikus csütörtöki sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: nincs mit keresniük a tanfelügyelőség élén olyan személyeknek, akik az utóbbi időben ily módon igazgatták az intézményt. Az MPP-elnök egyébként nemcsak a legutóbbi botrány miatt neheztel a tanfelügyelőség vezetőire, hanem a rosszhiszeműen kezelt katolikus iskola ügyét, illetve a tavalyi iskolaigazgatói és aligazgatói vizsgák alkalmával megállapított diszkriminációt is felrója. Emlékeztetett: 2016-ban Ştefan Someşan akkori főtanfelügyelő a megye 40 vegyes tannyelvű iskolájában csak aligazgatói tisztségre engedélyezte a „magyarul beszélő személy” jelentkezését. A diszkriminációellenes tanács döntése következtében a főtanfelügyelő kénytelen volt visszavonni korábbi döntését. Szucher Ervin / Krónika (Kolozsvár) 2017. július 22.Kiálltak a magyar nemzetpolitika mellett a kárpát-medencei magyar szervezetekImmár hagyománnyá vált a Tusnádfürdőn tartott Bálványosi Nyári Szabadegyetemen a péntek délelőtti kárpát-medencei nemzetpolitikai kerekasztal, amelyen évről évre részt vesznek a magyar kormány megbízottai mellett a határon túli nemzetrészek érdekképviseleti szervezeteinek vezetői, és egyfajta helyzetképet körvonalaznak az őket érintő aktuálpolitikai kérdésekről, nehézségekről, adott esetben megvalósításokról. Idén az erdélyi magyar politikai paletta mindhárom alakulatának vezető politikusai jelen voltak a panelbeszélgetésen, és a többi kárpát-medencei magyar szervezettel egyetemben határozott állást foglaltak az elmúlt hét év következetes magyar nemzetpolitikája, a Fidesz-KDNP-kormányzat megmaradásának fontossága mellett. A magyar nemzet léte az egyetemes magyarság jólétével függ össze; a Trianon kihívásaira adott, a kornak megfelelő válasz pedig a nemzet közjogi egyesítése – hangsúlyozta Semjén Zsolt magyar kormányfő-helyettes. A magyar állam értelme és célja, hogy a nemzet fennmaradjon, és az emberek életminősége javuljon. Minden egyes nemzetrész fontos, hiszen ha bármelyik elvész, az egyetemes magyarság csonkul – emelte ki a magyar kormány nemzetpolitikájának meghatározó elemeit összegző Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Mint mondta, valamennyi nemzetrész felelős önmagáért, de a többiért is, hiszen mindaz, ami egyikben vagy másikban történik, kihat a többire is. Felhívta a figyelmet például arra, hogy a többi magyar nemzetrészek pozitív példaként használhatják fel jogkövetelésükben, hogy Szerbiában a megvalósulás fázisában van a magyar közösség kulturális autonómiája. A kormányfő-helyettes megállapítása szerint Magyarország és a magyarság a történelmi sebeken túllépve kiegyezett és kibékült Szerbiával, és nemzetközi téren is bizalmi jellegű a két ország együttműködése. Megjegyezte azt is, hogy a visegrádi együttműködés keretében Szlovákia magyarul beszélő katonákat küldött Magyarországra, akik résztvettek a magyar határ védelmében. Ilyen körülmények között úgy vélte, nem Magyarország hibája, hogy a román-magyar viszony még mindig nem megfelelően alakul. Száz év múlva is számítsanak A Magyarország határain túl élő nemzetrészek és a világban szétszóródott magyarság számára nyújtott anyaországi támogatás egyik alapvető pillére az oktatás, a kultúra és az identitás megőrzésének elősegítése. Erre a célra fordított összeget a kormány 2010 óta megtízszerezte, így most eléri a kilencven milliárd forintot – hangsúlyozta Semjén Zsolt. Hasonló mérvű támogatást szánnak a határon túli gazdaságfejlesztési projektekre is. A nemzetpolitika fontos tényezője továbbá a nemzet közjogi egyesítése az állampolgárság kiterjesztése által, illetve a külhoni magyar érdekvédelmi szervezetek támogatása – összegezte a kormányfő-helyettes. Felhívta a figyelmet arra, hogy teljes jogú állampolgársága révén a határon túli magyarság száz év múlva is rá tudja kényszeríteni a választások révén a mindenkori magyar kormányt arra, hogy komolyan vegye az anyaország határain kívüli nemzetrészeket. Semjén Zsolt kommentálta Lendvai Ildikó magyar szocialista politikusnak a közelmúltban elhangzott, a szavazati jog kiterjesztését bíráló kijelentését is. Emlékeztetett, 2004-ben nem fogadták el a szocialista javaslatot, hogy szavazati jog nélkül adjanak, „B” kategóriás állampolgárságot a határon túliaknak. „Lendvai Ildikó úgy kóvályog a magyar belpolitikában, mint vasorrú bába a mágneses viharban” – tette hozzá a kormányfő-helyettes. Válság és konfliktusok Ukrajnában Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke borús megállapításokat körvonalazott a magyar közösség életét, jövőjét illetően. Elmondta, az Ukrajnát érintő geopolitikai konfliktus nem könnyíti meg a magyarok helyzetét, tekintve, hogy az súlyos gazdasági válságot is eredményezett. Dél-Kelet és Nyugat-Ukrajna között eleve hatalmas különbségek vannak, nemcsak politikai irányultság tekintetében, hanem kulturális, civilizációs kérdésekben is, egy ilyen ország egységét pedig csak egy olyan óvatos, többvektorú politikával lehetne megtartani, amelyet a kilencvenes években folytattak az ukrán vezetők – részletezte. A minszki megállapodás megteremthetné a békét, de ennek az ukrán parlamentben való keresztülvitele problematikus, ugyanis alkotmánymódosításra lenne szükség, hogy a leszakadt területnek szélesebb önkormányzatiságot adjanak. A helyzetet súlyosbítja, hogy többmillió fegyver van magánkézben az országban, és különféle önkéntes félkatonai alakulatok tevékenykednek. Az adósságválság, amelybe Ukrajna belekerült, nem teszi lehetővé azt sem, hogy a továbbiakban önálló gazdaságpolitikát folytasson, ennek pedig az lesz a következménye, hogy az állam rövidesen felszámolja a szociális háló maradványait is – mondta Brenzovics. Arról is beszámolt, hogy míg az 1996-os alkotmányban rögzítették a kisebbségi nyelvhasználathoz való jogot, az anyanyelvi oktatást, jelenleg egyfajta bújtatott alaptörvény módosítás zajlik; a közelmúltban elfogadott felsőoktatási törvény nem engedélyezi például a nem ukrán nyelvű oktatást ezekben az intézményekben. Hozzátette ugyanakkor, ha tovább korlátozzák is újabb törvények elfogadásával a kisebbségi nyelvhasználatot a közoktatásban, nem valószínű, hogy a magyar, bolgár, román, orosz többségű vidékek iskolái hirtelen átálljanak ukrán nyelvű oktatásra. Mindamellett, ezek a törekvések feszültségeket keltenek, s egy ilyen soknemzetiségű országban a nemzetiségek jogainak biztonsága nélkül nem lesz társadalmi stabilitás. – Mi továbbra is fenntartjuk intézményeinket, iskoláinkat, a sajtót, de ez nem lenne lehetséges Magyarország támogatása nélkül – hangsúlyozta a KMKSZ elnöke. Magyar „követek” a diaszpórában Klement Kornél, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének alelnöke azt a kérést intézte a szülőföldjükön élő magyarokhoz, próbáljanak nyíltan, befogadóan közelíteni mindazokhoz, akik jelenleg a különböző államokban szétszóródva élnek, de megőrizték magyarságukat. Hangsúlyozta, sajnos tényként kell kezelni, hogy 2,5-3 millió ember él távol szülőföldjétől. A diaszpóra magyarjai a maguk során a kultúrkincsek megismertetésének „kis követei”, és civil utakon tiltakoznak a Magyarországot érő, rosszindulatú támadások ellen is. Mint mondta, a Kárpát-medencei magyarságot a különféle autonómiaformák létjogosultságának tudatosításával segíthetik. Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke úgyszintén a gazdaságfejlesztési projektnek a kisvállalkozások számára nyitott lehetőségeit értékelte, illetve a közösség erősítése szempontjából pozitívumnak minősítette azt is, hogy legkésőbb a jövő év elején megnyílik Lendván a magyar főkonzulátus. Említést tett arról is, hogy mindmáig nem sikerült átfogó nemzetiségi kerettörvényt elfogadtatni, nem utolsósorban azért, mert az olaszokkal nem sikerült egyezségre jutni. RMDSZ: biztos pont Budapest A Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai szakértő által moderált beszélgetés az erdélyi magyar szervezetek képviselőinek összegzéseivel folytatódott. Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke többek között megállapította, az RMDSZ-szel kötött politikai együttműködés „biztos pont” lehet azt illetően, hogy etnikai alapon szerveződő pártokként képviselhessék közösségüket. – Nemzetpolitikai tekintetben számunkra a biztos pont Budapest. Támogatjuk azt a határozott, meg nem alkuvó külpolitikát is, amelyet az Orbán-kormány folytat a Balkánon belül és kívül – emelte ki hozzászólásában Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátora. Hozzátette, hogy a „vazallusi” kapcsolatrendszerekhez szokott nagyhatalmaknak ez a fajta politizálás kényelmetlen, a Balkánon pedig kuriózumnak számít. A színfalak mögött a román politikusok is irigykedve tekintenek Magyarország politikai magatartására, de a felszínen továbbra is a simulékony, balkáni politizálást folytatják. Szerinte egy esetleges budapesti kormányváltás elakasztaná a mostani nemzetpolitikát, ezért fontos, hogy a mostani kormánypártokat a külhoni magyarok szavazataikkal is támogassák, amikor erre sor kerül. Az erdélyi magyarság számára biztos pont továbbá az RMDSZ, amely a maga hibáin és problémáin túlmenően, az elmúlt 27 évben állandóan jelen volt a román törvényhozásban – állapította meg a szenátor, megjegyezve, hogy az MPP-vel tavaly őszinte partnerséget tudtak kötni, ezzel is bizonyítva, hogy nem zárkóznak el az erdélyi magyar politikai párbeszédtől. Nem mulasztotta el megjegyezni, hogy a közelmúltban néhány óra alatt olyan magyarellenes hangulatot sikerült a román sajtóban és a közösségi oldalakon kelteni, amely megakadályozta három fontos törvénytervezet elfogadtatását. Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke kiemelte, az általa irányított politikai alakulat feladatának tekinti a magyar nemzeti együttműködés rendszerének kiteljesítését, a magyar országgyűlési választásokat megelőző mozgósítást. Mint mondta, az EMNP „ellenzéki párt” Erdélyben, de az erdélyi magyarok önrendelkezésének, az autonómiaigények megvalósításának tekintetében összehangolt politikai stratégiákra, együttműködésre lenne szükség. Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető alelnöke örömmel számolt be arról, hogy a HMDK az önkormányzati választásokon nagyszerű eredményt ért el, meghatározó tisztségeket szerzett fontos magyarlakta térségekben. Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke a Kisebbségi Szemle legújabb számában olvasható tanulmányra hivatkozva elmondta: a Felvidéken az etnikai alapú politizálás fontosságát alátámasztja az, hogy a magyarok 16 százaléka saját népcsoportját a szlovák nemzet részének tekinti, 27 százalékuk akkor vallja magát magyarnak, ha abból nem származik kára, 19 százalékuk pedig szlovák iskolába járatja gyermekét. A törvényhozásból kimaradt MKP folyamatosan dolgozik támogatottságának javításán, és tudatos fiatalítási folyamatot is elindított a pártban. Mint mondta, a magyar oktatási és kulturális intézményeket a Felvidéken is a magyar kormány támogatásának köszönhetően működtetik, és szívesen fogadják a tervezett gazdaságfejlesztési projekteket is. Hangsúlyozta, hisz a kárpát-medencei magyarság összefogásában, a „felvidéki magyar nemzetpolitika pedig a felvidéki hálószobában kezdődik”. Három külhoni magyar mandátum várható Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke kijelentette, a VMSZ abban érdekelt, hogy stratégiai partnere, a Fidesz-KDNP pártszövetség győzzön a magyar országgyűlési választásokon, és folytatódjék az elkezdett nemzetpolitikai építkezés. Választási részvételre buzdította a visszahonosított magyar állampolgárokat, hangsúlyozva, hogy a magyar nemzet- és szomszédságpolitika folytonossága biztosítja többek között azt is, hogy Szerbiában a magyarokat ne veszélyforrásnak tekintsék. A külhoni állampolgárokban tudatosulnia kell annak, hogy a sikeres választási regisztrációt követően el is kell menni szavazni – hangsúlyozta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, megjegyezve, hogy körülbelül három külhoni magyar mandátumra lehet számítani, amellyel élni kellene. Elmondta, a 2014-es országgyűlési választásokig csaknem 200 ezren regisztráltak, és a beérkezett 160 ezer levélszavazat több mint 95 százalékát adták a kormánykoalíció pártjaira. Jelenleg a nem magyarországi lakcímmel rendelkező, regisztrált magyar állampolgárok száma meghaladja a 350 ezret. Az államtitkár kifejezte abbéli reményét, hogy a jövő évi választásokig ez a szám jelentősen nőni fog. Az 1918-as gyulafehérvári nemzetgyűlés közelgő centenáriuma kapcsán, Semjén Zsolt kérdésre válaszolva kifejtette: a tudományos műhelyeknek meg kell adni minden állami támogatást ahhoz, hogy a történelmi valóságnak megfelelően írhassák meg az első világháború, Trianon és az idegen impériumokba szakadt magyarság történetét, mert „ha azok írják meg, akik velünk szemben állnak és álltak, abból nem fogunk jól kijönni”. Felidézte, Trianonnak részben azért lett ilyen végkimenetele, mert Budapesten „egy nemzetietlen, hazafiatlan társaság szétverte, felszámolta a magyar honvédelmet, feloszlatta a hadsereget. Ez történelmi tanulság arra nézve, hogy ha „nemzetietlen hatalom van Pesten, az egyetemes magyarság ügye rosszul fog állni” – hangsúlyozta a magyar kormányfő-helyettes. Zay Éva / Szabadság (Kolozsvár) 2017. július 24.Utazás a közös pont körül (Mini-Máért Tusványoson)Második alkalommal találkoztak „bővített ülésen” a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor pénteki nemzetpolitikai fórumán a Kárpát-medencei magyar képviseleti szervezetek és a budapesti kormány képviselői. A nagy érdeklődés mellett lezajlott, a Kárpát-medence, a biztos pont címet viselő pódiumbeszélgetés – a budapesti kormányzat irányában megfogalmazott köszönetek során, illetve a jövőre esedékes választásokkal kapcsolatos határon túli szerepvállaláson túlmenően – újból remek alkalom volt a pártpolitikusoknak, hogy a jelszavakon, programokon túl a térségük valóságából is felmutassanak egy szeletet, illetve a kapaszkodókat is megjelöljék. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai szakértő, volt államtitkár elsőként Semjén Zsoltot, Magyarország miniszterelnök-helyettesét kérte szólásra, aki három nagy témakör köré rendezve adta elő mondanivalóját: az egyetemes magyar megmaradást szolgáló anyaországi támogatások (ideértve a külhoni politikai alakulatokét mint az érdekképviselet letéteményeseit), az állampolgárság (mint válasz Trianon igazságtalanságára és a nemzet közjogi egyesítésének eszköze), illetve Magyarország szomszédsági viszonya (mint a határon túli magyar közösségek jogérvényesítési törekvéseit támogató alapvető eszköz). Kiútkeresés északon és keleten Az elcsatolt nemzetrészek képviselői közül elsőként – noha bevallása szerint ezt a több éve hagyománnyá vált megtiszteltetést szívesen továbbadná – Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szólalhatott meg, Répás Zsuzsanna indoklása szerint mint a legproblémásabb térség képviselője. A politikusnak ez alkalommal sem adatott meg, hogy jó vagy legalábbis jobb hírrel érkezzen, hiszen az ukrajnai helyzet egyelőre nem mutat javulást. A geopolitikai események még mélyebb válságba sodorták az amúgy is igen megosztott országot, amelynek Kárpátalja is része. Az ország keleti felén harcokban formát öltött orosz–Nyugat konfliktusból – a minszki erőfeszítések ellenére – járható kiút egyelőre nem látszik. Erre rátevődik a szintén mély gazdasági válság, amelyet Ukrajna átél. „Az az ország, amely korábban repülőgépeket, rakétákat volt képes gyártani, most ezen iparágak felszámolását éli meg, ráadásul nem tudni, hány lakosa van, a csökkenés viszont drasztikus” – fogalmazott. A problémákra a nemzetközi pénzügyi szervezetek (valutaalap, Világbank) – az ország egyre fokozódó eladósodásához vezető – támogatási ajánlata, politikája nem gyógyír, az ország lakosságának érdekeit nem is szolgálja. Brenzovics egyben a 2014 óta egyre erősebb lendületet mutató belpolitikai válságra is rámutatott: az elmúlt három évben beindult, az 1996-os alaptörvény által garantált nyelvhasználati, oktatási, állampolgársági jogok megnyirbálása állandóvá vált a kijevi törvényhozásban. Brenzovics szerint a nehéz helyzetben egyelőre a kárpátaljai magyarság továbbra is képes fenntartani kulturális és oktatási intézményeit, a sajtót és mindazt, ami a közösség fennmaradásához szükséges, annak ellenére, hogy az – országos szinten ijesztő méreteket öltő – elvándorlás sújtja. Magyarország támogatása, valamint a teljes Kárpát-medencei magyarság szolidaritása nélkül nem sikerülne – zárta mondandóját. A szlovákiai közösség helyzetét illetően Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) vezetője sem ütött meg túl derűlátó hangnemet, bár elmondása szerint a tavalyi évhez képest javult valamelyest az állás. Az elnök mindenekelőtt igen súlyos demográfiai adatokkal is alátámasztva kijelentette: két urat nem lehet szolgálni, ezért a többnemzeti, azaz vegyes pártoknak nincs jövője. Ezek ugyanis az asszimiláció tökéletes eszközei, hatásukat Szlovákiában igen jól érezni, erőteljes a beolvadási tendencia (több mint 20 százaléka a magyar családoknak nem meri vállalni magyarságát, ha fennáll a lehetőség, hogy abból kára származzon). Menyhárt József a magyar–magyar párbeszéd akadozását is megemlítette, egyebek mellett a tárgyalópartner (a többnemzetiségi HID) alantas szándékai miatt, miközben a követendő stratégiák kidolgozásán kellene ügyködni. Menyhárt József a magyar közképviselet legfőbb feladataiként az asszimiláció visszaszorítását (az identitásmegőrzési kezdeményezések erősítésével), valamint a helyi gazdasági fejlesztést nevezte meg (ami a belső, megélhetési migrációra és a kötődő demográfiai visszaesésre is megfelelő ellenlépés lehet). „A határon túli magyar politika a magyar hálószobákban kezdődik!” – szögezte le utalva ezzel a gyermekvállalás ösztönzésének fontosságára. Pártharc és autonómia Noha valamelyest ragaszkodtak a címben meghirdetett mottóhoz, az erdélyi magyar szervezetek képviselői – Biró Zsolt parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Párt elnöke, Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora, valamint Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke – egyúttal egy kisebb politikai csörtébe és programismertetésbe gabalyodtak. A biztos pont, kapaszkodó tekintetében Biró Zsolt és Tánczos Barna saját alakulatát nevezte meg az erdélyi közösség számára, illetve Budapestet a Kárpát-medence magyarsága számára. Biró Zsolt úgy vélte: a határon túli térségekben a magyar–magyar politikai együttműködés lehet egy további biztos pont (amire a tavaly óta kézzelfogható példa is van az RMDSZ–MPP-paktum formájában, amely stabil bukaresti képviseletet is jelent), illetve a román közösséggel való viszonyban a gyulafehérvári ígéretekre való következetes emlékeztetés, számonkérés. Tánczos Barna Orbán Viktor kormányának – a román politikum által egyébként nagymértékben irigyelt – markáns politikáját nevezte meg biztos pontnak, szemben a bukaresti megalkuvó, behódoló „balkáni” politikai játékokkal. A szenátor az autonómiát is szóba hozta, rámutatva: a román politikum és egyes intézmények (főképp a titkosszolgálatok) mindent megtesznek a törekvések meggátolásáért, és egyre újabb manipulatív eszközöket is bevetnek a közvéleménynek a magyar közösség ellen történő hergeléséért. Az autonómiából semmilyen kára nem származna a románságnak sem – tette hozzá. Szilágyi Zsolt az autonómiát (mint népakarat), illetve annak következetes képviseletét (utalva ezzel arra, hogy szerinte ezt az RMDSZ sorozatosan elfelejtette mint célt) nevezte meg biztos pontként, és egyben garanciaként a közösségi megmaradásra. Szilágyi Zsolt szerint inventív, kreatív és offenzív nemzetpolitikát kell folytatni, kihasználva a román politikai élet sajátosságait. „Egyetlen román politikus sem fogja felajánlani az autonómiát, ha azt a magyarok nem kérik. Ha nincs autonómia, elveszünk, mint a szászok” – fogalmazott. A külpolitika tekintetében ugyanakkor az összehangolt szolidaritást nevezte meg kapaszkodóként. A pártelnök ugyanakkor azt is leszögezte: a tömörülések közötti együttműködést a nemzeti ügyek mentén tartják elfogadottnak, az RMDSZ és az MPP által választott formában nem szándékoznak részt venni. A diaszpóra is számít Helyzetük sajátosságából adódóan egyedi üzenettel érkezett Klement Kornél a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége részéről, aki a diaszpóra képviselőjeként szólva felhívta a figyelmet: a kint élő magyarok is képesek megőrizni identitásukat, érzéseikben és elkötelezettségeikben értékes magyar emberek tudnak lenni. Emellett hatékonyan hozzá tudnak járulni az anyaországi és általánosan a Kárpát-medencei magyarság sorsának alakulásához mint a magyar értékkör nagykövetei, országimázs-javítók, valamint az autonómia eszméjének terjesztői – fogalmazott. Kedvező szelek Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, valamint Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége ügyvezető alelnöke az általuk képviselt közösségek helyzetének javulásáról számolt be – egyebek mellett a magyar kormány nemzetpolitikai lépései nyomán. Szavaikból ugyanakkor az is kiderült: Szlovéniában az elviekben igen széles körben garantált kisebbségi jogok gyakorlatba ültetése terén a kormányzattal igen nehéz dolguk van, míg Horvátországban is az elmúlt egy év hozott számottevő változást, hiszen a korábbi kormányzat szinte lerombolta a magyar közösség megmaradásához elengedhetetlen rendszert. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a vajdasági magyarság, „kegyelmi időt él meg”, a társadalom megbecsült tagjai lettek. Ez több tényező együttállásából (így a magyar–szerb szomszédsági viszony jelentős javulása) alakulhatott ki, és amelyet arra kell kihasználniuk, hogy minél többet megvalósítsanak. A közösség fennmaradásához szükséges ügyek fenntartását viszont csak a jelenlegi magyar kormányzat folytonossága tudja biztosítani, ezért elemi érdekük ennek fennmaradásához hozzájárulni. Utolsóként Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szólt, rámutatva: az elmúlt évek sikerei közösek, és a kialakult nagyon erős Kárpát-medencei magyar politikai intézményi rendszer megőrzése és megszilárdítása az eljövendő évek kihívása. A felszólalók kivétel nélkül támogatásukról biztosították a jelenlegi budapesti kormánykoalíciót mind a szavazói regisztrációt, mind a jövő évi magyar országgyűlési választást illetően. Nagy D. István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. július 28.Nem kérnek a megosztottságból: elítélik a székelyek honos népcsoporttá nyilvánításátTermészetellenesnek, meggondolatlannak és nevetségesnek tartja a romániai magyar pártok és szervezetek vezetőinek többsége azt a polgári kezdeményezést, miszerint a székelységnek külön népcsoportot kellene alkotnia Magyarországon. Jobbára csodálkozást és döbbenetet váltott ki Erdélyben a magyarországi Nemzeti Választási Bizottság (NVB) kedden hozott döntése, melynek alapján a testület hitelesítette a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést. Az NVB honlapja szerint a kezdeményezést bizonyos Váradi Barna nyújtotta be. Megosztást szolgáló kezdeményezés Az RMDSZ minden egyes népszámlálás alkalmával arra kérte a magyarokat, így a székelyföldieket is: vállalják magyarságukat „székely öntudatuk” mellett, hiszen a magyar közösség valós létszámától függ több olyan alapvető jog is, amely például az anyanyelv-használathoz kapcsolódik – válaszolta a szövetség sajtószolgálata lapunk kérdésére. Bár az identitás szabad kinyilvánításának oldalán áll, a szövetség mégis arra figyelmeztet: a hasonló kezdeményezések következményei beláthatatlanok lehetnek. Ebben annak veszélye is rejlik, hogy a román szélsőségesek – az „oszd meg és uralkodj elve” alapján – ismét bizonyítgatni kezdik: a székelyek külön kisebbséget alkotnak, a magyar közösség számaránya így Romániában nem is tehető 1,3 millióra. „Székely vagyok, de a magyar nemzeten belül nem vagyok kisebbség. A kezdeményezést nem támogatom” – hangsúlyozta érdeklődésünkre Kelemen Hunor szövetségi elnök a téma kapcsán. Nem tartja hasznos kezdeményezésnek a magyarországi próbálkozást Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke sem. „Minden identitás a pozitív ismérvek mellett negatív tényezőkkel is jár, ilyen ez is. Mihelyt létezik Székelyföld, létezhet székely identitás is, csakhogy ez a népcsoport annyira integrálódott a magyar közösségbe, hogy meggondolatlan és felesleges ilyen kezdeményezésekbe fogni” – vélekedett Toró. A néppárti vezető emlékeztetett azokra a román megosztási kísérletekre, melyek ’89 után megerősödtek. Ilyen volt például a forradalom utáni első két népszámlálás metodológiája, mely külön entitásként tüntette fel a magyart és a székelyt. Pozsony Ferenc néprajzkutató lapunktól értesült a hírről, amelynek hallatán nevetéssel reagált a kezdeményezésre. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja kifejtette: ő is csak azt mondhatja, amit Egyed Ákos már rég megfogalmazott. A neves történész elmélete szerint a székelység már 1848–49-ben betagolódott a modern, polgári magyar nemzeti közösségbe. Utoljára Nicolae Ceauşescu próbálkozott a székelység kiragadásával a magyarság sorából, igyekezete azonban nem járt sikerrel” – mondta Pozsony Ferenc. Már csak a jászok és a kunok hiányoznak "Ilyen alapon a jászok és a kunok is alkothatnak külön népcsoportot” – reagált Váradi Barna kezdeményezésére Biró Zsolt. Bár meglepte a kezdeményezés, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke úgy véli, a Székelyföldön is akadnak székelyebbek a székelyeknél. Ez a legutóbbi népszámláláson is kiderült, amikor egyesek mindenáron székelyként szerették volna bejegyeztetni magukat. Biró nem zárja ki azt sem, hogy egyes áttelepültek így próbálnának hasznot húzni a legközelebbi kisebbségi önkormányzati választásokon. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke természetellenesnek és abszurdnak tartja a felvetést. Ugyanakkor nem zárja ki a kívülről irányított provokáció lehetőségét sem. „A törvény szerint az a népcsoport számít hivatalosan elismert kisebbségnek Magyarország területén, amely a magyar nyelvtől és kultúrától eltérő nyelvet beszél és kultúrát képvisel, ugyanakkor legalább száz éve az ország jelenlegi határain belül él. Tudomásom szerint sem a bukovinai székelyek, sem a Ceauşescu-rendszerben áttelepültek vagy a zöld határon átszököttek nem élnek száz éve Magyarországon. Hogy a nyelvükről meg a kultúrájukról ne is beszéljünk!” – fejtette ki lapunknak az SZNT elnöke. Izsák Balázs továbbá leszögezte: bárhol is élnének, a székelyek magyar identitásúak. „Aki székely Csíkban, székely Pesten is!” Lényegesen különbözik a fentiek véleményétől Ráduly Róbert, az RMDSZ csíkszeredai polgármesterének álláspontja. Szerinte a Székelyföldön nagyon sok sors- és nemzettársában komoly igény mutatkozik arra, hogy magyar anyanyelvű székelynek vallja magát. Érvelése szerint az, aki Csíkban székelynek mondja magát, Magyarországon sem vallhatja másnak magát. Ha egyszer felkerülök a mennybe, és találkozok tősgyökeres székely nagyszüleimmel, hogyan magyarázzam meg nekik, hogy én elmagyarosodtam, már nem vagyok székely?” – kérdezett vissza Ráduly. Az Országgyűlésé a végső szó Amint arról a Krónika is beszámolt, a nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében nemzetiség minden olyan – Magyarország területén legalább egy évszázada honos – népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. Jelenleg tizenhárom, az állam által elismert nemzetiség van Magyarországon: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. A törvény szerint amennyiben további nemzetiség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel a feltételeknek, legalább ezer, magát ehhez a nemzetiséghez tartozónak valló, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkező magyar választópolgár kezdeményezheti a nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítását. Ennek első lépéseként a kezdeményezők benyújtják a honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést az NVB-hez, amely azt formai szempon¬tok alapján elbírálja. Az NVB keddi ülésén a kezdeményezést hitelesítette, a határozat jogerőre emelkedése után a kezdeményezőknek 120 nap alatt ezer támogató aláírást kell összegyűjteniük. Ezek hitelességét a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi, és amennyiben megvan a szükséges számú aláírás, az NVB kikéri a népcsoporttá nyilvánításról a Magyar Tudományos Akadémia véleményét. Ezt követően az NVB az MTA véleményével és az összegyűlt aláírások számával felterjeszti a kérelmet az Országgyűléshez, amely dönt a honos népcsoporttá nyilvánításról. A választási bizottsághoz forduló Váradi Barnáról egyesek tudni vélik, hogy azonos azzal a Csibi Barnával, aki 2011 márciusában Csíkszereda központjában felakasztott egy Avram Iancut jelképező szalmabábut. A Székely Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alapítója „hőstettét” pedig a világhálón is közzétette. A férfi ellen két bűnvádi per is folyamatban van. 2015 decemberében idegengyűlöletre való felbujtásért és revizionista eszmék terjesztéséért állították bíróság elé, két hónappal korábban pedig rasszista, fasiszta és idegengyűlölő nézetek terjesztéséért. Az időközben Kárpátaljára telepedett és megházasodott férfi felvette felesége nevét, így lett belőle Váradi Barna. Az utóbbi időben többször is felbukkant szülővárosában, bizonyos források szerint pedig nemrég hazaköltözött. Szucher Ervin / Krónika (Kolozsvár) 2017. július 31.A Beke-ügyről az EMI-táborbanNagy érdeklődés övezte Beke István Attila és Szőcs Zoltán, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi, illetve erdélyi elnökének beszámolóját a székelyföldi terrorvádként elhíresült ügyről a 13. EMI-táborban szombaton. Meghurcoltatásukról szabad emberekként tartottak beszámolót a fiatalok, hiszen alapfokon épp annyi büntetést kaptak, amennyit előzetes letartóztatásban előzőleg már eltöltöttek, az első fellebbezési tárgyalást pedig csak szeptember 15-re tűzték ki. A két fiatal beszélt a házkutatásokról, a börtönben töltött időszakról, az ott uralkodó körülményekről. „A tény, hogy nem beszélhetsz, nem láthatod a családodat, elviselhetetlen. Mi ezt azoknak sem kívánjuk, akik ide juttattak minket” – jegyezték meg. Az előzetes letartóztatást végző intézményekről, valamint a börtönbeli körülményekről Kis Júlia ügyvéd is tartott egy rövid ismertetőt. Szerinte sem biztosítanak megfelelő körülményeket ezek az intézmények, így a legerősebb embert is próbára teszik. Az előzetes letartóztatás ilyen szempontból megfélemlítés is lehet – vélekedett. Arra a kérdésre, hogy mikor és milyen végkifejlettel lesz vége az ügynek, nem tudtak pontos választ adni, minden a tárgyalásoktól függ. A fiatalok azonban bíznak és vallják, hogy minden szenvedésnek van értelme és van vége. A szervezők közleménye szerint a 13. EMI-tábor szombati napján a Beke-ügy mellett politikai panelek is helyet kaptak: a délelőtti előadások között Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke beszélt az erdélyi magyar érdekképviselet lehetőségeiről. A későbbiekben Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő szólalt fel. A könnyedebb témák között a Kurultáj bemutatói és előadásai kaptak helyet, az EMI-sátorban a TrollFoci Facebook-mémoldal szerkesztői tartottak közönségtalálkozót. Az estet a Romantikus Erőszak és az Ossian koncertje zárta, majd őket követte az Alteregó kisegyüttes. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. augusztus 3.Székelyabod is ünnepeltMúlt szombaton első alkalommal rendeztek falunapot a félreeső küküllőmenti településen, Székelyabodon. A rendezvény főszervezője, Nagy Miklós helyi tanácsos és Makfalva község önkormányzata ez alkalomból nemcsak a falu lakóit és elszármazottait hívta össze, hanem az anyaországi testvértelepülés, Tiszasüly küldöttségét is vendégül látta, tiszteletükre a falu bejáratánál üdvözlő táblát állítottak fel. Délelőtt istentisztelet keretében adtak hálát a találkozásért, együttlétért, a kultúrotthonban képkiállítás nyílt, majd a szabadtéren zajlott a rendezvény, amelyet Vass Imre polgármester, Izsák Balázs és Biró Zsolt politikusok is köszöntöttek. Amíg az ebéd elkészült, színpadi műsorok szórakoztatták a minden várakozást felülmúló számban összegyűlt ünneplő tömeget: a parajdi fúvószenekar, Zsiga Miki és zenekara, a szovátai Mezőhavas népi zenekar és énekesei gondoskodtak az egyébként is jó hangulat fenntartásáról. Ezt csak fokozta a nyeremények kisorsolása, amelynek fődíját – egy kisrepülős utat a nemrég egyéni és országos rekordot felállító makfalvi Fülöp Zoltán gépén – a főszervező neje nyerte, de azt végül fia élvezhette. A napot bállal zárták az abodiak és vendégeik, valamint azzal a végszóval, hogy ezt a jövőben folytatni kell. Gligor Róbert László / Népújság (Marosvásárhely) 2017. augusztus 24.A magyar kultúra ünnepe: hivatalosan is megkezdődött az 5. Vásárhelyi ForgatagA magyar kultúra ünnepének nevezte köszöntőbeszédében Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Vásárhelyi Forgatag szerda megnyitóján a marosvásárhelyi rendezvénysorozatot. A Kultúrpalota nagytermében úgy fogalmazott, hogy a Forgatag értékekről, értékteremtésről, értékmentésről, újról és régiről, azok szintéziséről szól. A megnyitó ünnepségen jelen voltak a meghívott testvértelepülési küldöttségek mellett a város és a megye előljárói, helyi és országos, romániai és magyarországi politikusok. Elsőként a két főszervező, Portik Vilmos és Soós Zoltán lépett a színpadra, hogy köszöntse a Kultúrpalota nagytermét megtöltő közönséget. „A szervezőcsapat tagjai valamennyien hittel és meggyőződéssel dolgoztak, hogy ötödik alkalommal is megvalósuljon a Vásárhelyi Forgatag” – mondta köszöntőjében Portik, aki szerint az a legnagyobb értelme a Forgatagnak, hogy nagyon sok sokféle ember képes leülni egymás mellé és együtt ünnepelni. Pirosbetűs napokról, vagyis pirosbetűs hétről beszélt Soós Zoltán, aki az 500 éve Mátyás király által Marosvásárhelynek adományozott vásárjogról beszélt, illetve arról is szólt, hogy milyen nagyszerű, hogy a Kárpát-Medence más-más vidékeiről érkező magyar küldöttségekkel együtt ünnepelhetnek a vásárhelyi magyarok. „Mert Marosvásárhelynek volt múltja, van jelene és van jövője is” – hangsúlyozta. Vitorlát kell bontani Portik Vilmosnak és Soós Zoltánnak, valamint szervezőtársaiknak gratulált Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, amiért immár ötödik alkalommal szervezik meg a Forgatagot, általában komoly ellenszélben. „Azok, akik hosszú ideje vitorláznak, pontosan tudják, hogy a szélcsendnél még az ellenszél is jobb. Nekünk pedig a történelem azt tanította, különösen az elmúlt száz esztendőben, hogy vitorlát kell bontani, mert szél vagy ellenszél, az mindig akad. Azt kívánom, hogy még sokáig legyetek képesek vitorlázni itt, Marosvásárhelyen, és legyen hozzá jó szél, de néha legyen kedvező időjárás is. Azt gondolom, rég megérett az idő arra, hogy tudjunk és képesek legyünk haladni” – fogalmazott a politikus. Az RMDSZ-elnök ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy a Forgatag mindenek előtt a magyar kultúra ünnepe, és ez így van rendjén. Ünnep, mert értékekről, értékteremtésről, értékmentésről, újról és régiről, azok szintéziséről szól. Ugyanakkor számvetés is, felmutatása annak, amit a különböző műfajok és művészeti ágak alkotói „asztalra” tettek. „Jó látni azt, hogy szellemiekben gazdagodunk, hogy évről-évre többek leszünk. Ezért is jöttem örömmel” – hangsúlyozta, köszönetet mondva az alkotóknak, akik lehetővé teszik az ünnepet. Mert nekünk ünnep, de az ő teljesítményük mögött – legyen az irodalom, színház, zene, tánc, vizuális művészetek, film vagy bármi más – rengeteg munka van, nappalok és éjszakák, keményen átdolgozott hónapok, gyakran esztendők. Elsősorban őket kell ünnepelnünk és megbecsülnünk. Vásárhely centrum szerepe Arról is beszélt Kelemen, hogy a nyolcvanas években, amikor Marosvásárhelyre érkezett, ahol aztán négy évet töltött, arról a helyről, ahonnan jött, a város sok szempontból centrumnak számított. De nemcsupán akkor, hanem évszázadokon át. Hogy mitől lesz valami centrum, mi kell ahhoz, hogy hosszabb vagy rövidebb ideig centrumnak számítson? – tette fel a kérdés a politikus, majd válaszolt is rá: mindenek előtt befolyás, vonzó erő, ami a tekintetet abba az irányba fordítja. Ami a helykereső embernek otthont ad, mert odavonzza valamilyen látható, de inkább láthatatlan erő által. Ahol élni nemcsak lehet, nem a túlélés helye, hanem egyszerűen jó, mert pluszminőséget biztosít, versenyképes és motivál. „A mi 21. századunkban nem egyszerű kihívás ennek eleget tenni. Talán nem is lenne jó, ha csak egyetlen centrum lenne. Talán ez ma már lehetetlen elvárás. Ám úgy gondolom, hogy Vásárhelynek meg kell őriznie azt a helyét és szerepét ebben a régióban, Székelyföld szélén, de nem csak Székelyföld számára, amellyel rendelkezett. És ha vannak olyan területek, ahol elveszítette, ott vissza kell azt szereznie. Kultúrában, gazdaságban, társadalmi folyamatokban egyaránt. Ez pedig azokon múlik mindenek előtt, akik itt élnek. A vásárhelyi polgárok akaratán és döntésein” – mondta az elnök, hozzátéve, hogy ezért nemcsak szurkol, hanem szerény lehetőségeivel és eszközeivel készen áll arra is, hogy segítsen. Hogyan lesz holnap? Kelemen továbbá arra is kitért, hogy a Forgatagot úgy emlegetik, mint a marosvásárhelyi magyar napokat. „Az itt élő magyar embereknek minden nap magyar nap. Az Erdélyben élő magyar emberek életében két ünnep között a magyar hétköznapok állnak. Persze, ezek kicsit mindig másabbak, mint a budapesti, ráckevei, nyitrai, újvidéki vagy munkácsi magyar napok. És mégis van valami közös bennük: a nyelv, a kultúra, a történelem, az identitásunk alapjai. A közös alapra pedig rendszeresen rá szoktunk kérdezni, mindenki a saját társadalmi környezetében a kihívásait látva és láttatva. Hogyan lesz holnap? És holnapután? Hát azután? Lesznek-e transzilván magyar hétköznapok és magyar ünnepek? Itt is bátran kell mondanunk és vállalnunk: ez is csak rajtunk múlik! A mi döntéseinken, a mi választásainkon” – szögezte le a politikus. Arra is kitért ünnepi beszédében Kelemen Hunor, hogy az elmúlt hetekben találkozott olyan felvetéssel mind román, mind magyar oldalról, hogy ezt a kérdést feltenni ma színtiszta nacionalizmus. „Ugyanis román részről azt állítják, hogy nekünk még soha ilyen jól nem ment dolgunk. Példaértékű kisebbségpolitikáról beszélnek, s közben korlátozzák az anyanyelv használatát, és csakis a mi közösségi szimbólumaink sértik a szemüket, senkit és semmit nem kímélve, eszközökben nem válogatva próbálnak nyomni a megszűnés szélére egy magyar katolikus iskolát itt, Marosvásárhelyen” – emlékeztette hallgatóságát. Nem akarunk összeveszni senkivel Felidézte azt is, hogy több mint öt éve nem alkalmazzák a tanügyi törvényt a MOGYE esetében. „És közben kioktatnak, hogy hogyan kell éreznünk magunkat ebben az országban, és csodálkozva háborognak azon, hogy nem akarjuk, mert nem tudjuk ünnepelni velük együtt a centenáriumot. Kitessékelnek az országból, s azt a látszatot keltik, hogy minden bajnak mi vagyunk az okozói, és ha mi nem lennénk, akkor ez az ország lenne a mennyei haza” – fogalmazott. Ugyanakkor magyar oldalról egyesek azért nyafognak, hogy „miért akarunk összeveszni a románokkal”. Holott Kelemen szerint „nem akarunk összeveszni senkivel, ám azt szeretnénk, hogy ezer év után Erdélyben és száz év után Romániában arra a kérdésre, hogy lesznek-e holnap, holnapután és azután magyar hétköznapok és magyar ünnepek Erdélyben, a válasz egyértelmű legyen: az állam, amelynek polgárai vagyunk, valóban mindent biztosít ahhoz, hogy ez csak és kizárólag a mi döntésünkön múljon. Ma ettől még távol vagyunk”. Végül a két nemzet közötti párbeszédre, a kényes és kellemetlen, fájó dolgok megbeszélésére, a közös jövőhöz szükséges lépésekre is felhívta a figyelmet Kelemen. Nehéz év áll előttünk A Vásárhelyi Forgatag a marosvásárhelyi közösség legnagyobb rendezvénye, amely remélhetőleg ahhoz is hozzájárul, hogy a román és magyar közösség békében éljen egymás mellett – mondta Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke, aki a jövőre várható nehézségekre is figyelmeztetett, arra, hogy az 1918-as centenáriuma kapcsán már most mennyi támadás éri a magyarságot. „Holott mi itthon vagyunk, és nem mondunk le otthonunkról, ugyanakkor a román és a szász közösség is itthon van és ezt tiszteletben tartjuk” – jelentette ki. Az ünnepi szónokok sorában továbbá Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, parlamenti képviselő lépett mikrofonhoz, őt követte Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, Seszták Miklós fejlesztési miniszter, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye országgyűlési képviselője, valamint Kovács Ferenc, a díszvendég Nyíregyháza polgármestere. Zsedényi Adrienn, népszerű nevén Zséda koncertjével folytatódott az 5. Vásárhelyi Forgatag nyitóönnepsége. Antal Erika / maszol.ro 2017. augusztus 25.Forgatag-megnyitó a KultúrpalotábanTelt házas közönség énekelte állva a magyar és székely himnuszt szerdán délután a Kultúrpalota nagytermében, a Vásárhelyi Forgatag megnyitójának első perceiben. Az egybegyűlteket – melyek között a tizenéves és a még fiatalabb korosztály is képviseltetett – Ritziu Ilka Krisztina Székely János, negyedszázada elhunyt költő, próza- és drámaíró Krokodilok és elefántok című, ma is érvényes üzenetű versével köszöntötte. A továbbiakban a házigazda szerepét is betöltő színművésznő Kinda Szilárd színésszel együtt idézte fel a színes szélforgó 2013-as felbukkanását, emlékeztetve a hallgatóságot arra, hogy a Kolozsvári Magyar Napok mintájára született rendezvénysorozatot a tenni akarás vágya hívta életre. A továbbiakban a Forgatag két főszervezője, Portik Vilmos és Soós Zoltán szólt a marosvásárhelyiekhez és a határon túlról is érkezett vendégekhez. Portik a hitből és meggyőződésből dolgozó szervezőcsapatnak – kiemelten a láthatatlan háttérmunkát végző tagoknak – mondott köszönetet, és azt is megemlítette, hogy a Forgatag első alkalommal élvezi nemcsak a megyei önkormányzat, hanem a város anyagi támogatását is. A főszervező az együttlét ünnepének nevezte a rendezvénysorozatot, amelynek lényege, hogy „egy asztalhoz tudunk kerülni sokan, sokfélék”. Magyar ünnep- és hétköznapok Soós Zoltán arra a történelmi pillanatra emlékeztette a hallgatóságot, amikor Mátyás király országos vásártartási jogot adományozott a városnak, és a fél évezredes kiváltság megéléseként, a hagyomány feltámadásaként értékelte a piros betűs Forgatag ünnepet. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint a Vásárhelyi Forgatag „számvetés is, felmutatása annak, hogy szellemiekben gazdagodunk, hogy évről évre többek leszünk”. Az RMDSZ-elnök kiemelte, bár a Forgatagot úgy emlegetik, mint a marosvásárhelyi magyar napokat, az itt élő magyar embereknek minden nap magyar nap, és a két ünnep között a magyar hétköznapok állnak. A magyar transzszilván hétköznapok megteremtéséért, a magyar jövő biztosításáért viszont még bőven van tennivaló. „Sokkal jobban kellene ismernünk egymás kultúráját, de túl azon meg kell próbálnunk az állam és kisebbség viszonyáról, az alapvető értékekről és szabadságjogokról, a közösnek tűnő jövőről, a közös problémákról őszinte, értelmes és néha fájó párbeszédet folytatni.” Kelemen Hunor szerint azért különösen fontos ez, mivel „eszközökben nem válogatva próbálnak a megszűnés szélére nyomni egy magyar katolikus iskolát itt, Marosvásárhelyen; több mint öt esztendeje nem alkalmazzák a tanügyi törvényt, és közben kioktatnak, hogy hogyan kell éreznünk magunkat ebben az országban”. Az RMDSZ elnöke úgy vélte, Marosvásárhelynek a kultú-rában, a gazdaságban és a társadalmi folyamatokban is vissza kell szereznie azt a központi szerepet, amellyel egykor rendelkezett. – Az erdélyi városokban megrendezett kulturális napok arra ösztönöznek, hogy vitorláinkból kifogjuk a változás szelét – zárta beszédét az RMDSZ elnöke. Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke a Vásárhelyi Forgatag közösségépítő szerepét emelte ki, majd beszédében arra is kitért, hogy 2018 nehéz év lesz az erdélyi magyarság számára, hiszen az ország akkor ünnepli Erdély Romániához való csatolásának 100. évfordulóját. A megyei tanácselnök szerint ennek az időszaknak a feladata a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd mellett a magyar értékek felmutatása lesz. Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke így értékelte a Forgatagot: „Kell ez a rendezvény, mint megerősítés abban a városban, ahol a magyar közösség tagjai gyakran érzik kiszorítva magukat, ahol másodrendűnek tekintik őket”. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Marosvásárhely mindig is az értékteremtő, értékmegtartó polgárok városa volt, ezt bizonyítja a Forgatag is. Az EMNP alelnöke ugyanakkor úgy vélte, annak érdekében, hogy Vásárhely újra az őt megillető helyre kerüljön, nemcsak ezekben a napokban, de a többi 51 hétben is szükség van a pörgésre, egy Bernády- vagy egy Bolyai-tervre, amelyben mindenkinek megvan a maga helye, szerepe. Seszták Oszkár, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közgyűlésének elnöke a székely-magyar szellemiség fantasztikus lenyomatának nevezte a Kultúrpalotát, ahova mindig szívesen, megilletődve tér vissza. Dr. Kovács Ferenc, a Forgatagon díszvendégként jelen levő Nyíregyháza polgármestere a Ligetben mától zajló programjaikról szólt, majd minden marosvásárhelyi és Marosvásárhely környéki résztvevőt meghívott a számos nevezetessége miatt vonzó turisztikai helyszínnek számító városba. Hazahívó erő A felszólalók sorát dr. Mernyei Ákos, a magyar kormány Nemzeti Fejlesztési Minisztériuma európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára zárta. Mernyei a Forgatag hazahívó erejéről szólt, majd hangsúlyozta: „A magyar kormány számára a világ magyarsága egyetlen közösséget alkot, ennek megfelelően felelősségtudata az egész Kárpát-medencére kiterjed”. A helyettes államtitkár igazi sikertörténetnek nevezte a Forgatagot, amely jelentős szerepet tölt be a nemzeti öntudat, a lélekmagyarság erősítésében. A köszöntők után Zsedényi Adrienn énekesnő és a Kvartett vette át a színpadot. Zséda sokszínű zenei utazásra hívta a marosvásárhelyieket, dzsesszdallamok, sanzonok, operaária és saját slágerek váltották egymást az egyórás produkció során. A legszemélyesebb üzenet mégis talán a La vie en rose (Egy rózsa élete) című Piaf-dal előtt hangzott el: „nem az a fontos, hogy hova vágyunk, hanem az, hogy honnan nem tudunk elszakadni”. NAGY SZÉKELY ILDIKÓ / Népújság (Marosvásárhely) 2017. szeptember 5.Vásárhelyi iskolaügy: tüntetésre buzdítanak a magyar pártok és az unitáriusok isAz RMDSZ, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt is közleményben kérte hétfőn szimpatizánsait, hogy vegyenek részt azon a szerda délutáni marosvásárhelyi tiltakozó megmozduláson, amelyet a Római Katolikus Státus Alapítvány hirdetett a megszűnés határára juttatott Római Katolikus Gimnázium védelmében. Az RMDSZ hétfői közleményében megállapította: a román hatóságok egy éven keresztül csúfot űztek a szülőkből, semmibe vették a diákok jövőjét, végveszélybe sodorták az iskolát. Miután a hatóságok helyi szinten minden megoldási próbálkozást elgáncsoltak, a diákok jövője a tanügyminiszter kezében van – folytatódik a közlemény. Nyomást kell gyakorolnunk a minisztériumra, hogy biztosítsa az iskola működését. Ezért tüntetünk!” – áll a dokumentumban. A szövetség arra kérte szimpatizánsait, mindenki hozzon magával egy barátot és egy gyertyát is. A Biró Zsolt MPP-elnök által jegyzett közlemény úgy fogalmaz: Adjunk hangot az igazunknak. Mondjunk nemet a jogköntösbe bújtatott intézkedések kitervelőinek. Ne hagyjuk az iskolát!” A Szilágyi Zsolt EMNP-elnök által jegyzett közlemény arra kér minden civil és politikai szereplőt, hogy közösen helyezzék nyomás alá Románia kormányát. „Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a marosvásárhelyi iskola ügye megoldódjon, s a felekezeti oktatáshoz való jog se sérüljön” – áll az EMNP közleményében. Az EMNP álláspontja szerint a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügye az elnyomás, a diszkrimináció és az erőszakos asszimiláció szimbólumává vált. Általuk a román kormány képviselői azt bizonyítják, hogy „nem vesznek tudomást azoknak a törvénytisztelő, adófizető román állampolgároknak a véleményéről, akikért - hivatali kötelességükből adódóan – felelősek” – fogalmaz az EMNP. A marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnáziumért szervezett szerdai tüntetésen való részvételre szólít a Magyar Unitárius Egyház vezetői nevében Bálint Benczédi Ferenc püspök is, aki hétfői közleményében jelezte: együttérzésüket fejezik ki római katolikus hittestvéreikkel szemben a felekezeti iskola körül kialakult helyzet kapcsán. Úgy fogalmazott: sajnálatos és megdöbbentő, hogy az illetékes állami intézmények egy héttel az iskolakezdés előtt még mindig bizonytalanságban tartják a tanintézetbe iratkozott diákokat és szüleiket. Az unitárius egyház fontosnak tartja, hogy – akárcsak korábban a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium esetében – szolidaritásukat ne csak szavakban, hanem tettel is bizonyítsák, ezért arra kérik lelkészeiket és híveiket, hogy vegyenek részt a szerdán 18 órától Marosvásárhelyen, a prefektúra épülete előtt sorra kerülő, az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány által szervezett tüntetésen. Az MTI-hez hétfőn eljuttatott felhívásában a Civilek a Katolikus Iskoláért szülői csoport közölte: a múlt héten tartott megmozdulásaik során 3670-en írták alá azt a kiáltványukat, amellyel a katolikus iskola ügyének rendezésére szólították fel az illetékes intézményeket. A szülői csoport közölte: a magyar pártok és a Római Katolikus Státus Alapítvány képviselőivel közösen egyeztek meg pénteken a szerdai tüntetés megszervezéséről. A Státus „a házigazda feladatait”, az RMDSZ a logisztika biztosítását, a többi párt és szervezet pedig a mozgósítást vállalta. „Ugyanakkor felszólítottunk mindenkit, hogy mellőzzék a politikai megnyilvánulásokat, és tartsák tiszteletben, hogy gyermekeinkről van szó” – áll a szülői csoport felhívásában. A múlt héten bizonyossá vált, hogy a román állami hatóságok a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium megszüntetését készítik elő. Erről Liviu Pop tanügyminiszter tájékoztatta Miguel Maury Buendía pápai nunciust. A Maros megyei tanfelügyelőség egy augusztus 2-án kimondott jogerős ítélet hivatalos közlésére vár ahhoz, hogy a gimnázium feloszlatását kinyilvánítsa. Romániában szeptember 11-én kezdődik a 2017-2018-as tanév. A katolikus gimnázium több mint háromszáz diákjának és tanárainak még mindig rendezetlen a helyzete. A Római Katolikus Státus Alapítvány elnöke, Jakubinyi György érsek szerdán 18 órára hívott tüntetni „minden jóakaratú embert” Maros megye prefektusi hivatala elé. Krónika (Kolozsvár) 2017. szeptember 15.Beterjesztik az autonómiastatútumotMég az idén benyújtják a román parlamentbe Székelyföld autonómiastatútumát, erről döntött a Magyar Polgári Párt (MPP) választmánya – közölte Kulcsár-Terza József képviselő. Az RMDSZ színeiben mandátumot nyert háromszéki honatya elmondta, egyeztetnek az RMDSZ-szel (kijelölték a háromfős tárgyalódelegációt), és bíznak benne, hogy többen melléjük állnak majd, de ha nem, akkor a másik MPP-s képviselővel, Bíró Zsolttal mindenképpen beterjesztik az RMDSZ-szel közösen kidolgozott, 2014 nyarára elkészült tervezetet. Kulcsár-Terza szerint ezt már korábban meg kellett volna tenniük, és úgy véli, a most őszi beterjesztés időszerű, a december elsejei nemzeti ünnep küszöbén kell emlékeztetni a románokat a 99 évvel ezelőtti gyulafehérvári ígéretekre. Ugyanakkor, ha jövőre halasztanák, akár provokációnak is tekinthetnék azt – mondotta. A háromszéki képviselő elmondta, az MPP választmánya arról is döntött, hogy november utolsó napjaiban ismét megszervezik a gyulafehérvári ígéretekre emlékeztető nagygyűlésüket. Három évvel ezelőtt Sepsiszentgyörgyön, két éve Csíkszeredában tartottak ilyen rendezvényt, tavaly a kampány okán elmaradt, ám most felélesztik a hagyományt, bár egyelőre még nem tudni sem a helyszínt, sem a pontos időpontot. Farkas Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. szeptember 25.Megerősödik képviseletünk a tanügyminisztériumbanKonzultációs tanács alakul A megye tanintézményeit vezető igazgatókkal és aligazgatókkal találkozott a pedagógusszövetséggel közösen szervezett beszélgetésen Novák Csaba Zoltán RMDSZ-szenátor, aki a felsőház oktatási bizottságában fejti ki tevékenységét. A tanácskozáson részt vett Biró Zsolt, az MPP elnöke, a képviselőház tanügyi bizottságának tagja, valamint Péter Ferenc, a megyei tanács elnöke. A találkozóra meghívták a megyei tanfelügyelőség magyar nyelvű oktatásért felelős képviselőit. A Horváth Gabriella vezette megbeszélésen felmerült problémákról Novák Csaba Zoltán szenátort kérdeztük. – Mivel a szeptemberi tanévkezdéskor újra meg újra szembesülünk az évek óta fennálló gondokkal, és a pedagógusszövetség helyi szervezete a tanfelügyelőséggel közösen ilyenkor egy évnyitó találkozót szervez, arra gondoltam, hogy azoknak a tapasztalatoknak a birtokában, amelyekre kilenc hónap alatt a terepen és a szenátus oktatásügyi bizottságában szert tettem, hasznos lenne egy közös eszmecsere. Az elsődleges szempont a diákok és pedagógusok helyzete. Mivel megyénkben kisebbségben vagyunk, és az utóbbi időszak történései alapján a megyei tanfelügyelőség jóindulatára nem számíthatunk, nagyon fontosnak tartom, hogy hatékony és szervezett együttműködés, átjárás, kommunikáció működjön a megye pedagógusait képviselő intézmények, szervezetek és az oktatásért felelős politikusok között – mondta a szenátor. – Melyek voltak a találkozón felmerült problémák? – Észrevételem szerint évről évre két jellegzetes témakörrel szembesülünk az oktatásügyben. A törvénykezés szintjén felmerülő kérdések miatt tartom fontosnak, hogy politikusként is részt vegyek ezeken a találkozókon, ahol első kézből értesülhetek azokról a problémákról, amelyeket képviselnünk kell a parlamentben. Ilyen például az osztatlan csoportot irányító óvónők bérezése, az óvodába járás kötelezővé tétele, az óvodai pszichológusok számának növelése, az előkészítő osztályokba való beiratkozások szabályozása... A találkozón felmerült problémák nyolcvan százaléka viszont helyi kérdés, amit a tanfelügyelőséggel, a helyben dolgozó pedagógusokkal, a helyi vezetőkkel közösen kialakított stratégia alapján lehet megoldani. Nem tabutéma, és nem szabad elhallgatni, hogy demográfiai zuhanással számolunk az elkövetkező években, és az oktatást úgy kell átszervezni, hogy a kellemetlen következményeket, amennyiben lehet, kivédjük, a pedagógusainkat megmentsük, de mindenekelőtt a gyermekek szempontjait figyelembe véve egy működőképes rendszert dolgozzunk ki. Nagyon érzékeny problémáról van szó, hiszen az ülésen láthattuk, hogy a gyermekek számának csökkenése Szászrégenben például milyen gondokat okoz iskolák, pedagógusok és szülők között. Ilyen kérdésekben a helyi közigazgatásban jelen levő szakembereink révén vehetjük számba a legjobb megoldásokat. Hogy a megoldási javaslatok ne csak üres szavak maradjanak, egy konzultációs tanácsot állítottunk össze, amelyben az RMDSZ oktatásért felelős politikusaként jómagam, az RMPSZ, a tanfelügyelőséget képviselő pedagógusok, valamint a különböző szakterületeket, oktatási ciklusokat és földrajzi régiókat képviselő tanerők vesznek részt. Azért tartottuk fontosnak a konzultációs tanács létrehozását, hogy konkrét ütemterveket kidolgozva a különböző szakproblémákra megoldást keressünk. A következő szűkebb körben tartandó megbeszélésen a beiskolázás akut problémáit fogjuk „kivesézni”. Abban is megegyeztünk, hogy erre a találkozóra a pedagógusszövetség kérdőívet fog kiküldeni a nyolcadikosok osztályfőnökeinek, hogy felmérjük a végzősök elképzeléseit a választandó iskolákról, szakokról. Ennek alapján fogjuk javasolni az elméleti és szakoktatásban igényelt osztályok tervezését. – Feltételezem, hogy ennek a konzultatív tanácsnak lesz gondja arra is, hogy a helyben megoldható problémákat minél gyorsabban a helyszínen orvosolja... – Tevékenységemben meghatározó lesz a következő hónapokra tervezett konzultációs körút, amelynek az állomásai már ki vannak jelölve. Szeretném meglátogatni a megye összes fontos települését, ahol magyar tannyelvű iskolák mű- ködnek, és a helyben elhangzott észrevételeket is figyelembe véve föltérképezni az adott település oktatási egységeinek legfontosabb problémáit, köztük azokat is, amelyeket a parlamentben is figyelemmel kell követni. Ha lezajlott a körút, azt szeretném, hogy a létrehozott konzultációs tanácsot januárban az iskolahálózat megtervezésekor a megye magyar településeinek oktatási gondjait összefoglaló problémakatalógussal szembesíthetném. – Eddigi tapasztalataim alapján a nyolcadik osztályt végző diákok elképzeléseinek a felmérése előtt hasznos lenne egy magyar nyelvű tájékoztatót összeállítani a választható mesterségek leírásáról, a munka jellegéről, a pályaalkalmasságról, az elhelyezkedés esélyeiről. A román nyelvű tájékoztató füzetben levő cirkalmas megfogalmazásokból ugyanis a tapasztalat szerint a magyar diáknak és a szülőnek sem könnyű tájékozódni. A szakközép- és szakiskolák által összeállított, könnyen érthető anyag feldolgozása után kellene elkészíteni a felmérést. Elgondolkoztató ugyanis, hogy egy magyar tannyelvű műszaki rajzoló osztály megvalósítása egy-két diákon bukhat el, holott egy keresett és szép mesterségről van szó. – Jó ötletnek tartom a tájékoztató anyag összeállítását, fel is jegyeztem. Egy másik probléma, aminek megoldásáért már lépéseket is tettem, a cégekkel való egyeztetés. Ez a tanfelügyelőség dolga lenne, ahelyett, hogy a katolikus iskola ellehetetlenítésével foglalkoznának, ami kilenc hónapon keresztül az energiánk 90 százalékát felemésztette. Visszatérve a cégek és iskolák közötti kapcsolatra, van pozitív példa is Szováta, Nyárádszereda, Erdőszentgyörgy esetében. Bár tabunak számít, úgy gondolom, hogy Marosvásárhelyen újra kellene tervezni a szakoktatást. – A szórványban még meglévő iskolák is nagyobb figyelmet érdemelnének. – Ha a tanács megalakult, mindennek lesz felelőse, az összetételét, tagjainak az elérhetőségét közölni fogjuk, akik számbaveszik és továbbítják a problémákat. – Elhangzott, hogy megerősödik megyénk képviselete az oktatásügyi tárcában. Kik az új tisztségviselők? – Fodor Sándor József, a dicsőszentmártoni Traian Gimnázium igazgatóhelyettese szaktanfelügyelőként, Gáll Krisztina pedig a minisztérium magyar oktatásért felelős államtitkárságán sajtóreferensként fog dolgozni. Hozzá kell tennem, hogy az új államtitkár asszonnyal nagyon jó az együttműködésünk minden területen. A zilahi Kovács Irénke újult erővel szervezi át az államtitkárság munkáját, ennek következménye, hogy megyénk két képviselője is Bukarestbe helyezi át a székhelyét. Reméljük, hogy megyénk és az erdélyi magyarság érdekeit szem előtt tartva fognak dolgozni. – Halottuk, hogy interpellált a tankönyvhiány miatt, érkezett-e válasz a felvetésre? – Az elmúlt héten az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be a tanügyminiszter ellen. Az RMDSZ szenátusi frakciója nevében közöltem, hogy tartózkodunk, ami egyértelmű jelzés, hogy nem állunk ki a tanügyminiszter személye mellett, hiszen még akkor is, ha az előző évekből származó problémáról van szó, sokkal szervezettebben, átgondoltabban kellett volna eljárni, és nem lett volna szabad a pedagógusokat tankönyv és segédeszköz nélkül hagyni, ami a jelenlegi káoszt és zűrzavart okozza. Véleményünk szerint a miniszter a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyében sem volt egyértelműen aktív, ugyanakkor az eltelt hónapok során az ellenzék sem állt elő semmilyen kezdeményezéssel, hogy változtassunk a helyzeten. Ezért úgy gondoltuk, hogy politikai tőkét akartak kovácsolni, a képviselőházban pedig a magyarkérdésből próbálnak a népszerűségüket növelő vihart kavarni. Mivel nem állhattunk be egyik politikai szándék mögé sem, az álláspontunkat tartózkodással jeleztük. A kormánypártokat arra kértem, hogy a tervezett törvénymódosítást konszenzus alapján minél hamarabb mutassák be, a minisztérium pedig hatékonyabban kezelje a tankönyvproblémát és az erdélyi magyarokat bántó katolikus iskola ügyét. Az ellenzéket arra szólítottuk fel, hogy építő javaslatokat várunk, mert az oktatás közös országos ügyet jelent, és ebbe a legkevésbé kellene a politikát belevinni, amivel sok többségi kolléga is egyetért. – Vádat emeltek Tamási Zsolt József, a Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója ellen, hogyan vélekedik erről? – A nyomozás méreteiből ítélve várható volt, de nagyon remélem, hogy felmentik, mert ha ilyen ügyért el lehet ítélni egy embert, akkor ebben az országban lekapcsolhatjuk a villanyt. Bodolai Gyöngyi / Népújság (Marosvásárhely) 2017. október 13.Visszatérni a Kolozsvári Nyilatkozathoz (Bíró Zsolt Sepsiszentgyörgyön)Huszonöt éves a Kolozsvári Nyilatkozat, mely mérföldkő volt az erdélyi magyar politizálásban, ideje lenne leporolni, aktualizálni és ismét a román közvélemény elé tárni a magyar közösség igényeit – nyilatkozta tegnap Sepsiszentgyörgyön Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. Meglátása szerint ez a lépés azért is időszerű, mert ma Romániában a hangulat igencsak hasonlít a negyedszázaddal ezelőttihez.Az MPP elnöke és képviselője elsősorban a parlamentben uralkodó hangulatra utalt, a magyar képviselet minden kérését lesöprik, elutasítják, de egyre sűrűsödnek a magyarellenes uszítások a sportpályákon és a hírtévék műsoraiban is. Úgy véli, fontos lenne pontosan megfogalmazni a magyar igényeket, célkitűzéseket, mert jelenleg ezeket nem ismeri a románság, nem tudják pozicionálni a követeléseket, így odajutunk, mint a közigazgatási törvény módosításának elutasításakor, amikor azzal érveltek, hogy „a magyaroknak semmi nem elég, ha a kisujjukat adják, az egész kezüket követeljük”. „Rögzíteni kellene a célokat, aztán pedig haladni feléjük, ha csak apró lépésekben lehet, akkor úgy, de nem szem elől téveszteni a fontos dolgokat” – fogalmazott Bíró Zsolt. A centenáriumi év küszöbén a magyar képviselet teljesen defenzívába szorult, ezért kell visszavonulni a gyökerekhez, és nagyon pontosan leszögezni néhány alapvető célkitűzést. Elsőként az alkotmánymódosítás szükségességét említette, meglátása szerint a modern román állam megszületésének századik évfordulóján helyet kellene kapniuk az alaptörvényben a gyulafehérvári nyilatkozat fontosabb ígéreteinek, de nagyon határozottan meg kell fogalmazni a székelyföldi területi autonómia igényét, illetve egy gazdasági terv szükségességét Székelyföld felzárkóztatására. Az 1992. október 25-én elfogadott Kolozsvári Nyilatkozat kihangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság megmaradásának és fejlődésének biztos záloga a belső önrendelkezés elvén nyugvó autonómia megteremtése. Huszonöt évvel ezelőtt az RMDSZ képviselői és szenátorai a kolozsvári Szent Mihály-templomban felesküdtek az erdélyi autonómiatörekvések képviseletére. Farkas Réka / Háromszék; Erdély.ma 2017. október 26.Az ideggyógyász főorvos anekdotái (Könyvbemutató Kézdivásárhelyen)Kicsinek bizonyult kedd este a kézdivásárhelyi Vigadó emeleti díszterme dr. Bíró Gábor nyugalmazott ideggyógyász főorvosnak az Ambrózia Kiadónál megjelent, A nevető kórház című könyve bemutatójához. A rendezvényt végül a színházteremben tartották meg mintegy kétszáz érdeklődő jelenlétében, hasonlóra az utóbbi évtizedekben egyszer volt példa, amikor Kányádi Sándorral találkozhattak Kézdivásárhely lakói. Borcsa János irodalomkritikus, az Ambrózia Kiadó igazgatója köszöntötte a szerzőt és a nagyszámú olvasótábort. Elmondta: a most bemutatott könyv az Ambrózia Kiadó tizenötödik kötete, és több, mint egyszerű anekdotagyűjtemény, a szerző jó fél évszázados orvosi pályájáról ad számot benne, ezért is kapta a Pályakép adomákkal, anekdotákkal alcímet. Mint mondta, az olvasók személyes és hiteles képet kaphatnak a marosvásárhelyi magyar orvosképzés fénykoráról, majd annak fokozatos és tudatos leépítéséről, ugyanakkor szembesülhetnek az orvosi pálya buktatóival és kiteljesedési lehetőségeivel is. A könyv második felében kaptak helyet az anekdoták és adomák. A kiadó vezetője felolvasott egy anekdotát, majd azt is elmondta: a kötet háromszéki nyomdában készült, a rajzokat szintén helyi alkotó, Sárosi Csaba grafikus készítette, a borítót pedig a főorvos fia, Bíró Zsolt tervezte. Miért is ír könyvet egy ideggyógyász? – tette fel önmagának a kérdést a könyv szerzője, aki arról beszélt, hogy korábban esze ágában sem volt könyvet írni – „ilyesmire vetemedni” –, de barátjának, Borcsa Jánosnak az unszolására nekifogott, és emlékezetből írta le a kötetben szereplő anekdotákat. A találkozó végén Bíró Enikő egyetemi oktató, a szerző leánya tucatnyi anekdotát olvasott fel, majd a szerző válaszolt a hozzá intézett kérdésekre, és dedikálta első könyvét. Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. október 27.Új irodalmi emlékhely SzékelyudvarhelyenA Szentimre utca 29-es szám alatti ház falára mostantól kissé megilletődöttebben nézhet fel az ember, ha arra jár. Itt élt Magyari Lajos költő családja 1942-ben, míg a közeli Rózsa utcában felépült új otthonuk. Fél éve Balázs Árpád újságíró kezdeményezésére láttak hozzá az adománygyűjtéshez, hogy az író születésének 75. évfordulója napjára elkészülhessen az emléktábla Zavaczky Walter Levente székelyudvarhelyi szobrászművész műhelyében. Tegnap délután délután 4 órakor, a meghirdetett program szerint gyűlt össze a helyszínen a költő jó néhány családtagja és tisztelője. Czegő Zoltán költő barátként és pályatársként idézte Magyari Lajos alakját, hiszen egyetemi hallgatóként és a második Forrás-nemzedék tagjaiként, már a múlt század hatvanas éveinek közepétől ismerték és becsülték egymást, aztán úgy adatott, hogy a Megyei Tükör című lapnál, illetve annak jogutódjánál, a Háromszéknél is együtt dolgozhattak. Simó Márton író a lírikust idézte, Szabó Zsolt közíró, szerkesztő a publicistáról szólt, hiszen munkái iskolapéldái az erdélyi újságírásnak, a felelős közösségi gondolkodásnak. Nehezményezte, hogy az elmúlt évek során soha nem jutott pénz arra, hogy publicisztikáit kötetben is kiadják. A maga részéről a jelenlevők figyelmébe ajánlott egy válogatást, amely egy sorozat első darabja. Bíró Zsolt parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Párt elnöke a költőre emlékezve, nem feledkezett meg arról, hogy elődje volt az országos politizálásban, hiszen egy mandátumon át – 1992–1996 között – az RMDSZ szenátora is volt. A továbbiakban a költő fia, Magyari Zoltán és Péter Eszter szavalatát hallgathatták meg a jelenlevők, majd sor került a plakett leleplezésére. Hargita Népe (Csíkszereda) 2017. október 31.Nemzetiségi sorsunk kibeszélője – emléktábla került Magyari Lajos szülőházára„Van olyan föld, mely vélt gyengeségünk értőn-bocsátón majd mind fölissza. Van olyan föld, mely jövőnket bízva fogadni gyermekeinket is megtanítja.” (Magyari Lajos) Napra pontosan születésének 75. évfordulóján, október 26-án leplezték le néhai Magyari Lajos költő, közíró, politikus, lapunk korábbi főmunkatársa emléktábláját Székelyudvarhelyen álló szülőházának a homlokzatán. Az ünnepi eseményt a családtagokon, pályatársakon és az erdélyi magyar újságírói társadalom képviselőin kívül Gálfi Árpád, a székely anyaváros polgármestere, valamint Biró Zsolt, az MPP országos elnöke, parlamenti képviselő is megtisztelte jelenlétével. Csütörtökön délután bágyadt napsütésben, még színpompás, de már a lombjuktól búcsúzó erdőkön át kanyargó úton igyekeztünk Sepsiszentgyörgyről – Barót érintésével – Székelyudvarhelyre. A bükk- és tölgyrengetegben itt-ott üde szigetként feltünedező fenyőligetek haragos zöldje azonban a megmaradás és folytonosság cáfolhatatlan bizonyítékaként dacolt az idő múlásával és a karmait már élesítő téllel. Mint ahogy Magyari Lajos életműve is szembeszegül az elmúlással, hiszen hordozza és nemzedékről nemzedékre átörökíti megtartó gondolatait, valamint érzelmeit. Fittyet hányva a dölyfös és pöffeszkedő hatalom elvárásaira, Székelyföld és népe szeretetét, a hozzájuk való kötődést, ragaszkodást és hűséget hirdeti. A helyszínen az emlékállítás kezdeményezője, mozgatórugója és megszervezője, Balázs Árpád újságíró, író, szerkesztő köszöntötte a Czegő Zoltán, Magyari Zoltán, Ferenczy L. Tiborné és jómagam alkotta sepsiszentgyörgyi küldöttséget. Magyari Lajos a Szentimre utca 29. szám alatti ház kifelé tekintő szobájában látta meg a napvilágot 1942. október 26-án. Az egykori otthon emléktáblával történő megjelölésének gondolata tavaly tavaszszal született meg Balázs Árpádnak a költő nővérével folytatott beszélgetése során. Megvalósulása pedig több magánszemély és cég anyagi hozzájárulásának, valamint az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány, az Élő Székelyföld Egyesület, a Magyar Írószövetség és a Magyar Polgári Párt székelyudvarhelyi szervezete támogatásának köszönhető. Kérdésünkre válaszolva pedig azt is elárulta, hogy a költő és közíró személyének, valamint életművének a nagy tisztelete késztette az emléktábla-állításra. „A hét testvér közül (már csak ketten vannak életben – szerz. megj.) négyen születtünk ebben a házban, ahol a családunk albérletben lakott, amíg a közeli Rózsa utcában fel nem épült az új otthonunk. Akkor egy távoli rokonunk, Jánosi Péter tulajdonában volt, aki nagybetűs emberként viszonyult hozzánk a családjával együtt, ezért nem csak a házhoz, hanem hozzájuk is szép emlékek fűznek. Örömmel nyugtáztam az emléktábla-állítást, mert mindig is büszke voltam az öcsémre és boldog vagyok, hogy a testvére lehettem” – egészítette ki Magyari Lajos nővére, Ágoston Ilonka az addig elhangzottakat. „Magyari Lajos költészete és szókimondó stílusa számunkra mindig megtartó üzenete volt – nyilatkozta az esemény kapcsán lapunknak Lőrincz József nyugalmazott gimnáziumi magyar nyelv és irodalom szakos tanár. – Lehet, hogy akadtak, akik ezért elítélték, mi azonban hitet és erőt merítettünk belőle. Mások azért fanyalogtak tőle, mert szerintük nem volt elég modern, pedig az a modern és igazi költő, akinek a gondolatai, valamint érzelmei vibrálni kezdnek a befogadóban vagy olvasóban, és ő ilyen volt. Éppen ezért nagy öröm számomra, hogy Székelyudvarhelyen végre emléktábla kerül a szülőházára, és remélem, ezentúl az eddiginél több alkalommal fogunk ebben a városban rá emlékezni.” Az emléktábla-avató ünnepség a Palló Imre Zene és Képzőművészeti Szakközépiskola diákjai fúvószenekarának játékával kezdődött, majd a rendezvényt levezető Balázs Árpád ismertette a szülőház megjelölésének történetét, egyúttal köszönetet mondván a kivitelezését szíves beleegyezésével lehetővé tevő jelenlegi tulajdonosnak, Kocsis Árpádnak. Elsőként a Sepsiszentgyörgyön élő Czegő Zoltán író, költő, közíró emlékezett veretes szavakkal és tisztelettel telített szeretettel az egykori barátra, sors- és pályatársra, illetve életpályájára és költészetére. Beszéde Az önvigasz is a nemzeté cím alatt olvasható. „Hogyha Magyari Lajos mindössze egy verset írt volna, történetesen a Nem a fenyők… címűt, akkor is megmaradna az emlékezetünkben, mert minden benne van: borvíz, fenyő, Európa és szabadság. Minden olyan fontos alkotóelem, amely a miénk volt, s az is, amiből hiányt szenvedtünk. Hogyha Magyari Lajos, a költő csak egyetlen poémát írt volna, a Csoma Sándor naplóját, akkor is megmaradna nekünk a székely és a magyar Parnasszuson” – vélekedett az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány képviseletében felszólaló Simó Márton székelyudvarhelyi író, szerkesztő. Ünnepi beszédét a következő gondolattal zárta: „A mai naptól kezdve a Szentimre utcában járva, ha felnézünk erre a házra, mindjárt felötlik bennünk a költő emlékezete, példája, s a vágy, hogy próbáljunk napról napra többek lenni, vagy legalább ennyik maradni.” A költő fia, Magyari Zoltán saját, Vigyázz című versének a felolvasásával tisztelgett édesapja emléke előtt. Az utána felszólaló Szabó Zsolt közíró, szerkesztő, a Művelődés kulturális folyóirat nyugalmazott főszerkesztője Magyari Lajos publicisztikájának jelentőségére hívta fel a hallgatóság figyelmét. Szerinte ugyanis „nemcsak költőként, hanem újságíróként is különös expresszivitással és termékenységgel szólaltatta meg a nemzetiségi lét időszerű gondjait és egyetemes összefüggéseit. Patrióta volt, Illyés Gyula-i értelemben: jogot védett, egyetlen nép méltóságát sem sértette.” Éppen ezért a ’89-es romániai változások sajtódokumentumaiból a Kolozsvári Művelődési Egyesület által útjára bocsátott könyvsorozat indító köteteként Magyari Lajos vezércikkeinek válogatott gyűjteményét adták közre. Szabó Zsolt megfogalmazásában „pontos lenyomatai ezek annak a kornak, azoknak az eseményeknek, amelyek idehaza akkor történtek. Kivételes éleslátással, remek ráérzéssel és páratlan nyelvi erővel megfogalmazott írások.” Végezetül Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt országos elnöke, parlamenti képviselő osztotta meg a hallgatósággal az alkalomhoz illő gondolatait. „Székelyföld jelentette számára azt a hangulatot, amely nemcsak a Hargitán kerítette hatalmába, de például a Bekecs alatt, Nyárád mentén is, pedig oda különösebb személyes emlék sem kötötte… Célja és eszménye az volt, hogy az irodalomban kibeszélje nemzetiségi sorsunkat, a székelyföldi magyarok közérzetét, hogy ereje és hozzáértése szerint mozdítson valamit a világon” – fogalmazott a politikus. Az egyszerűségében és visszafogottságában is lelki tüzeket gyújtó, mindvégig méltóságteljes rendezvényt Magyari Lajos Van olyan föld című költeményének kortársa, Péter Eszter általi tolmácsolása zárta. Utolsó mozzanatként pedig a költő lánya, Zselyke, illetve az emléktáblát megálmodó és alkotó Zavaczky Walter székelyudvarhelyi szobrász leleplezték és koszorúzták meg a költő–közíró–politikus emlékét bronzban megörökítő domborművet. Bedő Zoltán / Székely Hírmondó; Erdély.ma 2017. november 2.M1: több határon túli magyar szervezet tiltakozott Gyurcsány Ferenc kezdeményezése ellenTöbb határon túli magyar szervezet tiltakozott, mert Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke bejelentette, aláírásgyűjtést indít azért, hogy ne szavazhassanak, akik soha nem éltek Magyarországon, így nem viselik szavazatuk következményeit – hangzott el az M1 aktuális csatorna híradójában szerda este. A DK elnökének keddi bejelentése után az M1 megszólaltatta mások mellett Zubánics Lászlót, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökét, aki Gyurcsány Ferencre utalva azt mondta: valószínűleg „a lemeztűje akadhatott be”, hiszen 2004. december 5-én is hasonló témákkal próbálták a hangulatot kelteni a határon túli magyarok ellen. (Akkor tartották a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazást.) Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke úgy fogalmazott: ez a javaslat „összeugrasztja a magyart a magyarral” ezért szerinte ettől a magyarországi ellenzék többi pártjának is vagy el kell határolódnia vagy el kell majd mondania, hogy egyetért vagy nem ért egyet a kezdeményezéssel, mert 2017-ben ez „elképesztően rossz üzenet”. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint Gyurcsány Ferenc „szerbekről, románokról, ukránokról és szlovákokról beszél külhoni magyarok helyett”, amit kikérnek maguknak. Ezt sértőnek nevezte és hozzátette: ilyen minősítéseket a „többségi politikától” nem szoktak kapni. Biró Zsolt, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke azt mondta: az utóbbi 8-10 évben egy „egészséges folyamat zajlik az anyaországban”, és „ma már evidencia” a nemzet egysége a Kárpát-medencében. Hozzátette, azt ajánlja Gyurcsány Ferencnek, hogy „Szatmárnémetitől Kovásznáig járja végig átlósan Erdélyországot, álljon meg minden településen, nézze meg az első és második világháborús emlékműveket, olvassa végig a neveket”. A Fidesz is reagált Gyurcsány Ferenc felvetésére, Hidvéghi Balázs, a nagyobbik kormánypárt kommunikációs igazgatója azt hangsúlyozta: a baloldal illegális bevándorlók „tömegeit” telepítené be Magyarországra, de közben kész bármikor „magyarok ellen fordulni és gyűlöletkampányt kezdeni”. Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója pedig arra hívta fel a figyelmet: az alaptörvény nagyon világosan fogalmaz, aki magyar állampolgár, az választójoggal rendelkezik. A „legaljasabb” politikai kategóriának nevezte a magyarországi és határon túli magyarok egymás ellen „uszítását”. MTI; Erdély.ma 2017. november 2.Elfogadhatatlan Gyurcsány-terv: az erdélyi magyar pártvezetők elutasítják a szavazati jog megvonásátEgyöntetűen és határozottan elutasítják az erdélyi magyar pártok vezetői Gyurcsány Ferenc volt magyar miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke kezdeményezését, amelynek értelmében – azon az alapon, hogy akik sohasem éltek Magyarországon, nem viselik szavazatuk következményét – elvennék a határon túli magyarok magyarországi választójogát. A Krónikának nyilatkozva Kelemen Hunor, az RMDSZ, Biró Zsolt, az MPP és Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke is elfogadhatatlannak minősítette Gyurcsány Ferenc felvetését. Egyöntetűen és határozottan elutasítják az erdélyi magyar pártok vezetői Gyurcsány Ferenc volt magyar miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke kezdeményezését, amelynek értelmében elvennék a határon túli magyarok magyarországi választójogát. Gyurcsány kedden este egy budapesti fórumon jelentette be hivatalosan: a DK aláírásgyűjtést indít annak érdekében, hogy ne szavazhassanak azok, akik soha nem éltek Magyarországon, így nem viselik szavazatuk következményeit. Gyurcsány Ferenc pártja megvonná a kettős állampolgárok szavazati jogát Aláírásgyűjtésbe kezd a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK), hogy ne szavazhasson az, aki soha nem élt Magyarországon. A Fidesz szerint a volt kormányfő ismét gyűlöletkampányt indít a magyarok ellen. Mint mondta, az állampolgárságtól nem akarnak megfosztani senkit, de nem látják be, miért a magyarság próbája az, hogy az ország mindennapjaiban nem osztozók perdöntő hatást gyakoroljanak arra, hogy a Magyarországon élők miként éljenek. Ne Sydney-ből, Caracasból vagy Székelyudvarhelyről döntsék el, hogy milyen legyen a magyar egészségügyi vagy nyugdíjrendszer – jelentette ki. Hozzátette: a választások előtt öt hónappal nem látnak esélyt a választási törvény ilyen tartalmú módosítására, ám az a céljuk, hogy a hatalom „meghallja az emberek szavát”. Úgy vélte: 2004 óta folyamatosan tematizálja a közbeszédet és szembeállít magyart magyarral az a kérdés, hogy miként kell együttműködnie a trianoni trauma után a határon belül maradt és a határon kívül rekedt magyarságnak. Miniszterelnökként azt képviselte, hogy a trianoni trauma felszámolható, a többi közt a határok légiesítése révén az új európai közös hazában. Ezzel szemben – folytatta – azt gyanította, hogy a Fidesz magyarsága semmi más, mint a párt hatalmi törekvései szolgálatába állított eszköz. Azt mondta: a 2014-es országgyűlési választásokon a Fidesz a határon túli magyarok szavazatával szerzett kétharmados többséget. „Az ehhez szükséges egy mandátum a határon túlról jött” – fűzte hozzá. Kelemen Hunor: totális tévedés és manipuláció Az erdélyi magyar pártok elnökei egységesen elutasítják a felvetést. „Gyurcsány Ferenc ismét csak azt bizonyítja, hogy a politikai fantáziája és kreativitása eléggé korlátolt” – kommentálta szerdán a Krónikának nyilatkozva Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a DK-elnök javaslatát. Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár) 2017. november 6.Román képviselő: Székelyek nem léteznek és Székelyföld semSzékelyek nem léteznek és Székelyföld sem – állította hétfőn közreadott közleményében Răzvan Rotaru, a bukaresti kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) Botosani megyei képviselője, hozzátéve, hogy pártja számára kizárólag Románia létezik, és a PSD sosem támogatná valamely régió autonómiáját. A képviselőház külügyi bizottságának tagja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltlistáján parlamenti mandátumhoz jutott Biró Zsolt képviselőnek, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökének egy múlt heti Facebook-bejegyzésével szállt vitába, amelyről az Agerpres hírügynökség is beszámolt. A magyar képviselő a katalán függetlenedési kísérletre érkezett reakciókból azt a következtetést vonta le, hogy Európa nem támogatja az elszakadást, de az autonómiát igen. Hozzátette: a kisebbségek ügyét a nemzetállamok keretében kell rendezni, a megoldás pedig az autonómia, a romániai magyarság is száz éve erre vár. „Az európai nemzetállamok viszonyulását figyelve megállapítható, hogy azt, amit mi Erdély és különösen Székelyföld tekintetében mindig is hangsúlyoztunk, most az európai politika szereplői is egyre nyíltabban hangoztatják, nevezetesen azt, hogy az autonómia legitim, pozitív, és biztonságpolitikai szempontból stabilitást jelent; az egyoldalú területi elszakadás pedig negatív, illegitim és biztonságpolitikai szempontból instabilitást generál” – írta közösségi oldalán az MPP elnöke. Răzvan Rotaru a PSD által közreadott állásfoglalásában arra emlékeztet: Románia nem szövetségi állam, nem régiók alkotják, mint más európai államokat. „Azt üzenem Biró Zsoltnak és kollégáinak, hogy Erdély azonos Romániával, és Románia azonos Erdéllyel. Székelyek nem léteznek és Székelyföld sem. Romániában csak – különböző etnikumú – román állampolgárok léteznek” – szögezte le a PSD képviselője. Hozzátette: az Egyesült Államoktól az Európai Unió valamennyi tagjáig minden állam Spanyolország részének tekinti Katalóniát, és nem ismeri el függetlenségét, Románia pedig mindig is egységes, oszthatatlan, szuverén és független nemzetállam marad. „Arra kérem az országunk történelmében jártas RMDSZ-eseket: magyarázzák el Biró Zsolt képviselő kollégának, hogy nem létezik semmilyen Székelyföld, csak Hargita és Kovászna megye, valamint magyar etnikumú román állampolgárok” – írta közleményében Rotaru, felhívást intézve az RMDSZ-hez, hogy ne szítson mesterséges vitát az autonómiáról a román és magyar etnikumúak között a többségében magyarok alkotta közösségekben. MTI; itthon.ma/erdelyorszag 2017. november 10.Hasznos olvasmány a nem létező székelyekrőlElég-e valamit tagadni ahhoz, hogy ne legyen? Szilágyi Aladár jegyzete. Nagyot pukkant médiaszerte Răzvan Rotaru Botoşani megyei szocdem képviselő halálosan komolynak szánt tirádája, mellyel Biró Zsolt RMDSZ-es képviselőnek, a Magyar Polgári Párt elnökének egy Facebook-bejegyzésével szállt vitába, a Katalónia, függetlenség/autonómia kérdés apropóján. Rotaru kerek-perec kijelentette: „Azt üzenem Biró Zsoltnak és kollégáinak, hogy Erdély azonos Romániával, és Románia azonos Erdéllyel. A székelyek nem léteznek, és Székelyföld sem létezik, pártom számára kizárólag Románia létezik, és az SZDP sosem támogatná valamely régió autonómiáját.” Az efféle ihletett kinyilatkoztatások immár banalitásszámba mennek, a román politikusok – pártszínezetüktől függetlenül – előszeretettel gyakorolják az efféle „ha tagadom a létezését, akkor nincs is” észjárást. Ami ezt a szellemi mutatványt aktuálisan az átlagosnál pikánsabbá teszi az, hogy szinte napra, órára ezzel egyidőben, szinkronban a Rotaru-féle szöveg közkinccsé tételével, egy sepsiszentgyörgyi illetőségü román férfiú a képviselő állításának homlokegyenest ellentmondva bizonygatta, hogy… a székelyek pedig léteznek, nagyon is léteznek! Az illető történészt, egyetemi tanárt a Trinitas TV nagyszakállú, pocakján vastag aranykereszttel száguldó riportere szólaltatta meg a patriárkális televízió nézőinek épülésére. Dr. Ioan Lăcătuşu professzort, a Székelyföldön élő román kisebbség történelmének és jelenlegi kibírhatatlan helyzetének legavatottabb ismerőjeként mutatta be. Nem szándékozom feleleveníteni a nagytudományú interjúalany dákokkal kezdődő, a rómaiakkal folytatódó, a helybéli román kontinuitással végződő eszmefuttatását, csupán egyetlen mondatát ragadom ki a szövetéből: „Istoria a cunoscut aici un moment deosebit aşezarea secuilor, după invazia secuiască din 1241.” Kétszer, háromszor is visszahallgattam a YouTube-on élvezhető beszélgetést, de minden alkalommal azt hallottam vissza, hogy „a történelem egy különleges mozzanata következett itt a székelyek betelepedése, az 1241-es székely invázió után.” Nem tudom, más hogy van vele, nekem fölöttébb gyanúsnak tűnik ez az 1241-es esztendő. Azonos az első tatárjárás évével. Ha hiszünk Lăcătuşu professzornak, és elfogadjuk Rotaru képviselő aktuális megállapítását is, akkor imígyen szintetizálhatjuk a kettejük gondolatait: a nem létező székelyek betelepedése a nem létező székelyek 1241-es inváziója után következett be. Megfogadtam: nem fogok dühöngeni, szörnyülködni sem ennyi baromság láttán-hallatán. Eszembe jutott, hogy éppen Lăcătuşu professzorék minden évben megtartják Marosfőn a maguk Nyári Egyetemét, ahol zavartalanul kitombolhatják nemzetféltő nacionalizmusokat. Nos, a táborlakóknak ajánlanék olvasmányul egy közel kétszáz esztendeje, 1818-ban Pesten Trattner János Tamás betűivel s költségével nyomtattatott gyűjteményes kötetet, mely A’ Nemes Székely Nemzetnek Constitucióji, privilegiumai és a’ Jószág’ leszállását tárgyazó némelly törvényes ítéletei, több hiteles Leveles-tárakból egybe-szedve cím alatt jelent meg. Nem kell a Marosfőn táborozó uraknak halálra rémülniük, a barokkosan cikornyás magyar cím ellenére a történeti törvénytár internetre került szövege latin nyelvű, ami – remélem – nem képez megértési akadályt számukra! A hat évszázad joganyagából egyetlen, a kötet 81. oldalától a 86. oldaláig terjedő passzusra hívnám fel a figyelmüket, mely az 1599. – Mihály vajda által a’ Székelyeknek régi szabadságainak meg erőssítése címet viseli: „Nos Michael Valachiae, Transalpinae Vajvoda, Sacreae Caesareae Regiaeque Majestatis Consiliarius, per Transylvaniam Locumtenens etc. etc.” Figyelem! Oláhország és Havaselve vajdája tisztában volt azzal, hogy Erdélyben csak a helytartói titulus illeti meg, arról is „tudomása volt”, hogy a székelyek pedig léteznek… erport.ro 2017. november 10.Hátrányosan megkülönböztette a magyar diákokat a Maros megyei tanfelügyelőségAz Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) kétezer lejes bírságot rótt ki a Maros megyei tanfelügyelőségre a magyar gyermekek hátrányos megkülönböztetése miatt. A szerdán hozott határozat szövegét a tanács juttatta el pénteken az MTI-hez. A tanfelügyelőséget szülői és parlamenti képviselői minőségében panaszolta be Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke amiatt, hogy a 2017-2018-as tanévre kiszabott beiskolázási tervben 169-cel kevesebb kilencedik osztályos helyet szabott meg a magyar tannyelvű osztályokban, mint ahány diák a korábbi tanévben magyarul végezte a nyolcadik osztályt. A román tannyelvű kilencedik osztályokban ugyanakkor 139-cel több helyet, a német nyelvűekben pedig 18-cal többet biztosított, mint ahányan e nyelveken egy évvel korábban tanultak. A tanfelügyelőség többek között azzal védekezett, hogy így sem teltek be a magyar gyerekek számára fenntartott helyek, mert a nyolcadikot végzettek egy része más megyében vagy román tagozaton folytatta, vagy pedig félbe hagyta a tanulmányait. Az érvet azonban a tanács nem fogadta el. Megállapította, hogy az a 2547 diák, aki román nyelven tanult és iratkozott be a ciklus végi képességfelmérő vizsgára, 3181 kilencedikes hely közül választhatott. Számukra tehát a túlkínálat 25 százalékos volt. Ezzel szemben a képességvizsgára beiratkozó 1325 magyar gyermek csak 12 százalékos túlkínálatból választhatott. „Visszaeső” a Maros megyei tanfelügyelőség A tanács a tanfelügyelőség által közölt adatokból megállapította, hogy a hátrányos megkülönböztetés a korábbi években is fennállt, és ez kihatással van a térség etnikai arányaira is. Azt idézi ugyanis elő, hogy a magyar gyermekek elvándorolnak Maros megyéből, míg a megye más megyékből is vonzza a román gyermekeket. A testület azt tanácsolta a Maros megyei tanfelügyelőségnek, hogy a továbbiakban járjon el méltányosan a beiskolázási keretek megszabásakor. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke az MTI-nek elmondta: 2008-ban egyszer már elmarasztalták ugyanezért a Maros megyei tanfelügyelőséget. Az intézmény akkor megtámadta a bíróságon a határozatukat, de mind első, mind másodfokon elvesztette a pert. Azért róttak ki pénzbírságot is a mostani határozatukban, mert a Maros megyei tanfelügyelőség visszaesőnek számít. maszol.ro 2017. november 12.Semjén a Fidesz-kongresszuson: ha egységesek vagyunk, győzni fogunkKövér: meg kell védeni Magyarország szuverenitását, nemzeti jellegét Ha egységesek vagyunk, győzni fogunk - mondta ma Semjén Zsolt magyar nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Fidesz tisztújító kongresszusán Budapesten. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke rámutatott: a nagy tanulság, amit mindig szem előtt kell tartani, hogy 1994-ben, bár a jobboldal több szavazatot kapott, mégis a baloldalnak lett végül kétharmados mandátumtöbbsége. Azaz, ha „mi darabokban vagyunk, ők pedig egységesek, vesztünk, ha mi egyben vagyunk, ők pedig darabokban, akkor nyerünk” – fogalmazott Semjén Zsolt. Rámutatott: a szövetség csak akkor lehetséges, ha az egy táborban lévők elfogadják egymást és nem tekintik szavazatkonkurenciának a másikat. A kormányfő helyettese kiemelte, hogy a Fidesz-KDNP egy nagy gyűjtőpárt és egy világnézeti párt szövetsége, amihez a politikai belátáson és filozófiai alapon túl még valami kell, az emberi minőség. Ez náluk megvan, ez egy értékrendi alapokon nyugvó, „kipróbált bajtársi közösség”, míg a baloldal olyan mint egy tál skorpió – mondta. Jelezte: a polgári-keresztény-nemzeti világban minden szövetségesüknek saját értékgazdagságával otthona van. Semjén Zsolt beszámolt arról is, hogy megcselekedték, amit 2010-ben vállaltak, megtörtént a nemzet közjogi egyesítése, és megvan az egymilliomodik új állampolgár. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke kiemelte: a magyarságon belül a legnehezebb helyzetben az ő közösségük van. Hozzátette: a rendszerváltozás után a Fidesz volt az, amelyik a „fogai között tartva” átvitte a magyarságot a „túlsó partra”. Köszönjük! – mondta a külhoni magyar vezető. Kitért arra is, hogy a többi határon túli magyar közösség is küzd helyzete javításáért. Felhívta a figyelmet a Minority SafePack kezdeményezésre. Rámutatott: a felvidéki Magyar Közösség Pártja újra megpróbálja megteremteni a magyar érdekképviseletet, majd kiemelte Pásztor István tevékenységét a Délvidéken. Mint mondta, harcuk nemcsak Kárpátaljáról és Magyarországról szól, hanem arról is, hogy ne engedjék, hogy újabb ordas eszmék éket verjenek közéjük, és hogyan maradhassanak meg magyarnak és kereszténynek Európában. Védjék meg Magyarországot és a Kárpát-medencei magyarságot! – hívott fel Brenzovics László. Schmitt Pál volt köztársasági elnök azt mondta: újabb verseny, erőpróba előtt állnak, és minden tudásukra, hitükre, akaraterejükre szükségük lesz. Hinni kell a lelkiismeretesen elvégzett munkában és hinnünk kell magukban, a választott vezetőinkben és a nemzet egységében - hangoztatta. Kitért arra is, hogy meglett volna a gazdasági fedezete a budapesti olimpia megrendezésének, de „jött egy álomgyilkos, rossz pillanat”, és az álom szerte foszlott. A tanácskozáson köszöntötték többek között Kelemen Hunort, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökét, Bíró Zsoltot, a Magyar Polgári Párt elnökét, Szilágyi Zsoltot, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökét, Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét, Menyhárt Józsefet, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnökét, Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, Jakab Sándort, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnökét, Horváth Ferencet, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnökét, valamint a diaszpóraszervezetek képviselőit. Kövér: meg kell védeni Magyarország szuverenitását, nemzeti jellegétA 2018-as parlamenti választást is sorsdöntőnek tartja Kövér László házelnök, aki szerint a választás tétje az, hogy „megvédjük-e, ami a miénk”. A Fidesz országos választmányának elnöke vasárnap a kormánypárt tisztújító kongresszusán, Budapesten azt mondta: meg kell védeni a rendbeszedett pénzügyeket, a tartósan növekvő jövedelmeket, a családtámogatási rendszert, a közteherviselés új rendszerét, a nemzet határokon átívelő újraegyesítésének lehetőségét, a biztonságot, a kultúrát, a hitet, a nyelvet, Magyarország szuverenitását, nemzeti jellegét. Arról is beszélt, még 1994-ben sem hitte volna el, hogy „a kommunizmus bukása után fenyegethet minket egy még aberráltabb rendszer, amely az ember társadalmi meghatározottsága után már annak biológiai meghatározottságát is vitathatóvá teszi”. Ahogyan azt sem, hogy „a nyugati média (...) az egypárti sajtónál összehasonlíthatatlanul hatékonyabban manipulálja a társadalmat” – tette hozzá. Szabadság (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
