A parlament június 11-én elvetette a Demokrata Párt /PD/ egyszerű bizalmatlansági indítványát. A legnagyobb ellenzéki alakulat, a Szociáldemokrata Párt (PSD) előzetesen bejelentette, hogy honatyái részt vesznek az egyszerű bizalmatlansági indítvány vitáján, de nem szavaznak. A szintén ellenzéki Nagy-Románia Párt (PRM) tagjai jelezték, hogy elhagyják a termet, amikor a szavazásra kerül sor. A kormánypártok, a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ honatyái ugyancsak az indítvány ellenzőinek táborát erősítették. /Tovább kormányozhat Tariceanu és csapata. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./
2007. június 13.
Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök június 12-én Brüsszelbe utazott, ahol tárgyalásokat folytatott. Alaptalannak nevezte José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke azokat a híreszteléseket, miszerint a június végi jelentésben a védzáradék életbe léptetésére tenne javaslatot Brüsszel. Tariceanu főként azért látogatott Brüsszelbe, hogy megnyugtassa a feszült belpolitikai helyzet miatt Románia egyre inkább aggódó külföldi partnereit. A kormányfő lobbija hatékonynak bizonyult, Barroso kijelentette: a június 26-i jelentés objektív lesz, tükrözni fogja az igazságszolgáltatás terén tapasztalt eredményeket. /B. T. : Brüsszel nyugtat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
2007. június 13.
Államtitkárrá nevezte ki Demeter András István eddigi kulturális minisztériumi főigazgatót június 12-én Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök. Demeter feladatköréhez tartozik a nemzeti kisebbségekkel, a civil társadalommal és a parlamenttel való kapcsolattartás. Demeter András 1993―2005 között a temesvári Csíky Gergely Színház igazgatója volt /Demeter András államtitkár. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./
2007. június 15.
Calin Popescu Tariceanu kormányfő José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének elmondta: az ügyészség nem kommunikál kellőképpen a végrehajtó hatalommal. Ezt azzal indokolta, hogy a sajtóból értesült két minisztere kivizsgálásáról. Tariceanu tudatta Barrosoval: tiszteletben tartja az államhatalmak különválasztásának elvét, és egyetért az igazságszolgáltatás függetlenségével, de ez nem „szakítható” el a többi intézménytől. Válaszában Barroso kitért arra, hogy az államhatalmak kölcsönhatásban állnak egymással, s mivel tevékenységüket az állam és az állampolgár érdekében fejtik ki, ez magába foglalja az intézmények közti kommunikációt is. /Barrosonak panaszkodott a kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./
2007. június 15.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) semmilyen tisztséget nem kap a kormányban – szögezte le Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök tévé-interjújában. A PSD válasza erre az volt, hogy ilyen körülmények között nincs miről tárgyalniuk. /Bogdán Tibor: Kormányfői elutasítás – a PSD nem kap posztokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./
2007. június 15.
Demeter Andrást nevezte ki az RMDSZ ajánlatára Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök június 11-én a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium államtitkári tisztségébe. Demeter elmondta, továbbra is azt a területet vezeti államtitkárként, amelyen eddig, a Kortárs Művészetek, Kulturális Sokszínűség Igazgatósága vezérigazgatójaként tevékenykedett. Most mindezt magasabb pozícióból végzi. A kulturális sokszínűség négy dolgot foglal magába, az előadóművészeteket (színház, zene), a könyv- és különböző kiadványok megjelentetését, a nemzeti kisebbségek kulturális programjait, projektjeit, továbbá a film és audiovizuális stratégiákat stb. Az államtitkári tisztségnek köszönhetően kibővült mindez a szakszervezetekkel, valamint a parlamenttel való kapcsolattartásra. /F. I. : Demeter András művelődési államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./
2007. június 16.
„Nevetségessé tette Romániát külügyminiszterünk, Adrian Cioroianu, aki washingtoni látogatása alkalmával afféle «bólogató János» látszatát keltette” – kommentálják a lapok a román diplomácia vezetőjének az első hivatalos amerikai útján nyújtott teljesítményét. Felróják Adrian Cioroianunak azt is, hogy – a Dnyeszter-menti területekkel kapcsolatos amerikai állásponttal ellentétben – kétértelműen fogalmazott, ami az orosz csapatok esetleges kivonulását illeti. Ebből többen is azt a következtetést vonták le, Románia hirtelen stratégiát váltott Moszkvával szemben. Tariceanu miniszterelnök előzőleg kimondta. hogy karácsonyig kivonja a csapatokat Irakból, Cioroianu viszont most megígérte: Románia több katonát küldhet Afganisztánba, amennyiben a NATO ezt szükségesnek tartja. /Bólogató János látszatát keltette Cioroianu Washingtonban – bírálja a külügyminisztert a román sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./
2007. június 19.
A Demokrata Párt (PD) és a Liberális Demokrata Párt (PLD) az európai parlamenti választások „környékén, vagy azok után” írja alá a két alakulat közti együttműködési megállapodást azt követően, hogy a demokraták bíróság előtt érvénytelennek nyilvánítják a D. A. Szövetség protokollumát – jelentette be Emil Boc, a PD és Theodor Stolojan, a PLD elnöke. Június 18-án Emil Boc és Theodor Stolojan bejelentette, hogy benyújtották az egészségügyre vonatkozó, a kormányt elmarasztaló indítványukat. Röviddel ezután Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője is bejelentette hasonló szándékát. /Együttműködési megállapodást ír alá a PD és a PLD. Egyszerű indítványok a Tariceanu-kormány ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./
2007. június 21.
Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök lemondását kérte négy demokrata párti európarlamenti képviselő, amiért az RMDSZ EP-képviselői a Bolyai Egyetem visszaállítását követelték, és elítélték a román kormány diszkriminatív magatartását. Szerintük az RMDSZ EP-képviselőinek cselekedete ront Románia megítélésén. – Nem lep meg a négy PD-képviselő magatartása, hiszen ismerjük a demokraták álláspontját a kisebbségi kérdésekről – nyilatkozta Asztalos Ferenc RMDSZ-es képviselő. – Több mint egy éve nem sikerül a parlamentben zöld ágra vergődni a kisebbségi törvény ügyében, a demokraták felrúgták a megegyezést. Kónya-Hamar Sándor képviselő kijelentette: a nyilatkozatban az RMDSZ-es EP-képviselők a mindenkori kormány kisebbségpolitikáját kifogásolták, azonban az angol fordításban a „mindenkori” jelző elmaradt. Ezért a kezdeményezők helyesbítést kértek. /Sz. K. : PD-ellentámadás Bolyai-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21/
2007. június 22.
Negyvenegy EP-képviselő csatlakozott ahhoz az írásbeli nyilatkozathoz, amelyben az RMDSZ három európarlamenti képviselője, Kónya-Hamar Sándor, Szabó Károly és Kelemen Atilla felkérte az EP-t, javasolja a román hatóságoknak, hogy tegyenek lépéseket a magyar nyelvű Bolyai Tudományegyetem újraalapítása érdekében. A reakciók nem maradtak el. A demokrata EP-képviselők a Tariceanu-kormány lemondását követelték, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig úgy vélte, az RMDSZ-nek távoznia kell a koalícióból, mert a kormány politikájával ellentétes törekvései vannak. A Cozmin Gusa vezette Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) újabb RMDSZ-ellenes jelentést fog küldeni az EP-be a Babes-Bolyai Tudományegyetem kapcsán – fenyegetőztek. /Brüsszelben népszerű a Bolyai Egyetem újraalapításának gondolata. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
2007. június 28.
Nem tartotta elégségesnek az Európai Bizottság (EB) Brüsszelben kiadott jelentésében azt a haladást, amelyet Bulgária és Románia ért el a korrupcióellenes fellépésben, ugyanakkor úgy ítélte meg, egyelőre korai még bármilyen szankcióról dönteni ellenük. Mindkét ország felmutatott bizonyos előrelépéseket. Románia például jól áll a szükséges jogszabályok készítésében és elfogadásában – hiányosság elsősorban a gyakorlatba ültetés során található. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök szerint a jelentés korrekt, szigorú, és nem elfogult. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke úgy vélte, hogy kizárólag a parlament érdeme a védzáradék elkerülése. /Brüsszel nem büntetett, de további eredményeket vár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2007. június 28.
Az országot sújtó szárazság következményeiről tanácskoztak június 27-én az Országos Katasztrófavédelmi Hivatal szakemberei. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök megnyugtatta a résztvevőket, hogy egyelőre egyetlen országrészből sem jeleztek vízhiányt. Felhívta a figyelmet, hogy szeptemberben a cernavodai atomerőmű működtetése is nehézségeket okozhat a Duna vízszintjének csökkenése miatt. „Felborulhat az ország villamosenergia ellátásának mérlege, ezért már most fel kell készülnünk arra, hogy ne akkor kényszerüljünk a villamosenergia korlátozására” – figyelmeztette a kormányfő Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminisztert. Basescu államfő kifejtette: 26 település lakosságának okoz gondot az ivóvízellátás, míg 10 településen egyetlen kútban sincs víz. A június 26-án kitört vihar után villanyáram nélkül maradt több mint négyszáz település. A szél fákat tépett ki gyökerestől, 1500 trafót és mintegy 100 telefonvonalat tett tönkre. /Viharos kánikula tombol az országban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2007. június 28.
Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök bejelentette, szeptember 1-jétől ötven százalékkal növelik a mezőgazdasági nyugdíjat, jövő év január elsejétől pedig 43 százalékkal emeli a nyugdíjakat. Közölte: az átlagnyugdíj 399 lejről 568 lejre nő, ami minden idők legjelentősebb nyugdíjemelésének számít. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy szeptember elsejétől a nyugellátmány 5 százalékkal növekszik, s ezáltal idén összesen 23 százalékos lesz a nyugdíjemelés. Bejelentéséért immorális politizálással vádolta a kormányfőt Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik politikusa, sietve hozzátéve, hogy az elképzelés tőlük származik. A Romániai Akadémiai Társaság meghúzta a vészharangot. A nyugdíjrendszerről készített jelentésükben a szerzők arra figyelmeztetnek, hogy a sok megalapozatlan ígérgetés a demagógia veszélybe sodorhatja a teljes biztosítási rendszert, a nyugdíjakkal együtt. Az 50 százalékos járandóság növelés katasztrofális következményekkel járna ebben a nyugdíjrendszerben. Az adatok szerint jelenleg már több a nyugdíjas, mint a járulékfizető, a rendszerhez való hozzájárulás nagyságát pedig már nem növelhetik. /Jelentősen nő a nyugellátmány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2007. június 30.
Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök és Vasile Tarlev, a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke június 29-én Chisinauban megegyeztek, hogy évente egy-egy közös kormányülést szerveznek. A román és a magyar kormány már rendszeresen szervez ilyen közös kormányüléseket. /Román–magyar példa. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./
2007. július 4.
Calin Popescu Tariceanu kormányfő kijelentette: lemondana tisztségéről, ha a parlament vagy a politikai pártok arra késztetnék, hogy kompromisszumokat kössön, például az egységes adózási rendszer kérdésében. Azt is elmondta, hogy lemondása más politikai okból is számításba jöhet. /Lemondását fontolgatja Tariceanu? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./
2007. július 4.
Markó Béla benyújtotta lemondását Románia miniszterelnök-helyettesi tisztségéről Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek. Markó kijelentette: a szövetségen belül kell majd eldönteni, mi legyen a miniszterelnök-helyettesi poszt sorsa, azaz jelöljön-e egy másik személyt a tisztségre, avagy üresen hagyja. Markó Béla kijelentette: az RMDSZ képviselői találkozni fognak Tőkés Lászlóval, és az EP-választásokról is beszélni fognak. /Markó lemondott a kormányfő-helyettesi tisztségről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./ „Intézményi és politikai szinten is „kiváló és bizalomteljes” volt az együttműködésem Markó Béla leköszönő kormányfő-helyettessel” – jelentette ki Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök, aki arról is tájékoztatott, hogy az RMDSZ még nem nevezte meg azt a politikust, aki az államminiszteri tisztséget átveszi. /Megüresedett Markó posztja. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./
2007. július 5.
A romák egyesülete szerint a kormányfő Brassóban tett látogatásán fogalmazta meg azt a diszkriminatív kijelentést, amely miatt panaszt emeltek az diszkriminációellenes testületnél. Tariceanu ugyanis azt mondta: a Belügyminisztérium rendőralakulatot küld Olaszországba, hogy azonosítsák és visszatoloncolják az országba azokat a romákat, akik – szerinte – külföldön „minden lehetséges bűntettet elkövettek”, a prostitúción, rabláson, drogcsempészeten át a szervezett betörésekig. A kormányfő kijelentését több napilap is közölte. A vádak valótlanok, „szövegkörnyezetükből kiragadott” kijelentéseken alapulnak – magyarázta a miniszterelnök. /K. A. : A kormányfő is „cigányozott” = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
2007. július 5.
A kormány július 4-i ülésének elején Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök megköszönte Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek a kormányban kifejtette tevékenységét. Markó is köszönetet mondott: “Sajnálattal hagyom el a kormányt, mivel nagyon jó csapattal dolgoztam együtt, és nem csupán kollégák, hanem partnerek, sőt, remélem, hogy barátok is voltunk. ” /Köszönet Markónak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./
2007. július 7.
Hiábavalónak bizonyulhatnak a romániai nagykorrupció leleplezése érdekében tett ügyészi erőfeszítések, miután az Alkotmánybíróság precedens értékű döntést hozott Adrian Nastase volt miniszterelnök pere ügyében. A volt kormányfő ellen fél év alatt kétszer is vádat emeltek. Azzal vádolják: kormányfői mandátuma alatt az építkezési szakhatóság vezetőjétől összesen 1,3 millió euró értékű kenőpénzt kért cserébe azért, hogy megtartsa tisztségében. Emellett a nyomozók azzal is el akarják számoltatni őt, hogy a 2004-es választási kampány alatt a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökeként majdnem 1 millió eurót szerzett, amit a törvényes előírások megszegésével fordították a PSD választási kampányának finanszírozására. A 2004 végén kinevezett Monica Macovei igazságügyi miniszter szinte teljes mértékben kicserélte az ügyészi gárdát és megkezdték Adrian Nastase gyanús ügyeit vizsgálni. Most Nastase azt kérte az alkotmánybíróságtól, hogy ne „halandó” román állampolgárként, hanem egykori miniszteri rangú vezetőként kezelje őt a vádhatóság. Egyelőre csak a Calin Popescu Tariceanu kormányfő kabinetjének volt miniszterelnök-helyettese, az egymillió eurós adócsalással vádolt George Copos ellen indított per folytatódik, mivel az ő hasonló kérését elutasította a taláros testület. /Borbély Tamás: Füstbe ment nagykorrupciós küzdelem? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./
2007. július 12.
Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök július 12-én Romano Prodi olasz kormányfővel találkozik Rómában, másnap pedig és Jose Socrates portugál miniszterelnökkel Lisszabonban. A kormányfő az Olaszországban letelepedett, vagy ott dolgozó románok képviselőivel is találkozik. /Olasz és portugál látogatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./
2007. július 12.
A kormány nem avatkozik be az igazságszolgáltatásba, az igazságszolgáltatásnak sem lenne szabad beavatkoznia a kormány teendőibe – nyilatkozta Calin Popescu Tariceanu kormányfő azokról az ügyészségi eljárásokról, melyeket az RMDSZ kormányzati és önkormányzati tisztségviselői ellen indítottak a magyar közösségek számára kiutalt pénzforrások miatt.,,Azt hiszem, néhány ügyész a 1990. előtti politikai rendszert veszi alapul” – nyilatkozta az ügyészségi eljárásokról a kormányfő. A Korrupcióellenes Ügyészség jelenleg Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes, Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, Erdei Doloczki István Szatmár megyei képviselő, Szabó István szatmári tanácselnök és Riedl Rudolf, a megye alprefektusa ellen folytat vizsgálatot amiatt, hogy a magyar közösségek lakta erdélyi települések számára aránytalanul magas pénzforrásokat utaltak ki. /(-kas): Kiállt az RMDSZ-es tisztségviselők mellett a kormányfő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./
2007. július 13.
Calin Popescu-Tariceanu kormányfő és Danuta Hübner, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa aláírta július 12-én az uniós alapok lehívásának alapját képező országos stratégiai keretprogramot. A következő időszakban Románia 19 milliárd euró támogatást kaphat az Európai Uniótól (EU) a strukturális és kohéziós alapok keretében. „A vissza nem térítendő uniós alapok Románia európai integrációjának legnagyobb előnyét képezik, a román kormány legfőbb prioritása pedig, hogy az összeg minél nagyobb hányadát tudja lehívni” – mondta Calin Popescu-Tariceanu. Az infrastruktúra fejlesztésére szánt összegek célja, hogy csökkenjen Románia lemaradása az uniós országokhoz képest. /Farcádi Botond: Milliárdok Romániának. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./ Az európai uniós alapok felhasználását lehetővé tevő országos keretstratégia aláírása után fel is lehetne lélegezni. Az Európai Unió közös kasszájából közel húszmilliárd eurós összeget szán arra, hogy az ország felzárkózhasson a fejlettebb tagállamok színvonalához. Valóban föl tudja-e használni az ország a rendelkezésére álló strukturális és kohéziós alapokat? Az eddigi tapasztalatok nem túl biztatóak. A három éve csatlakozott országok közül egyik sem éri el a harmincszázalékos felhasználási szintet. /Balogh Levente: Esély és kétely. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./
2007. július 24.
Calin Popescu-Tariceanu kormányfő Porcsalmi Bálintot, a távközlési tárca államtitkárát leváltotta tisztségéből, és helyére Somodi Zoltánt, Nagy Zsolt volt távközlési miniszter személyes tanácsadóját nevezte ki. /Tisztségcsere. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./
2007. július 27.
A Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök vezette PNL közeledik az ellenzéki szociáldemokratákhoz, a PSD-hez. A szociáldemokratáknak létérdekük, hogy időt nyerjenek a megerősödéshez a következő választásokig, a liberálisoknak pedig kormányon kell maradniuk. Adrian Nastase volt miniszterelnök javasolta: a két párt valljon színt. /Cseke Péter Tamás: A titkos puszi. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./
2007. július 31.
A Soros Alapítvány által kezdeményezett felmérés szerint a romániai egyetemi oktatók 70 százaléka semmi különbséget nem lát a hazai és a nyugat-európai oktatási intézmények között. Ezzel szemben a Traian Basescu államfő által kinevezett egyetemi oktatókból kutatókból álló bizottság kimutatta, hogy a romániai felsőoktatás és tudományos kutatás, néhány kiváló sziget lététől eltekintve, középszerű. A romániai tudományos közlemények számaránya – állítja a jelentés – tizenegyszer kisebb, mint a toplistán szereplő egyetemek átlaga, ötször kevesebb, mint a magyarországi intézményeké, s kétszer kisebb, mint a Bulgáriáé. Az uniós átlagnál is ötször kisebb ez a mutató. Ezt a kritikai hangot érdemes egybevetni azzal az önfényező gyakorlattal, amelyet a Babes–Bolyai Tudományegyetem vezetőtestülete folytat. Kónya Hamar Sándor, az EP kulturális és oktatási bizottságának tagja tíz pontba foglalva tárta az EP-képviselők elé a BBTE multikulturalizmusát és többnyelvűségét cáfoló érveit. Az előterjesztést magyar képviselőtársai, Kelemen Atilla és Szabó Károly is aláírták, ami ellen a bukaresti ellenzéki politikusok tiltakoztak, Tariceanu kormányfő lemondását követelték, s a BBTE vezetősége polgári per indítását helyezte kilátásba Kónya Hamar Sándor ellen. Ebben a csetepatéban megkapta a magáét az RMDSZ is. Valójában Kónya Hamar Sándor és társai felerősítették a Bolyai Kezdeményező Bizottság hangját, ami az önálló magyar karok létesítését s a magyar állami egyetem távlati visszaállítását illeti. Új elem viszont, hogy a Salat Levente helyébe lépő Magyari Tivadar rektor-helyettes megpróbálja leszerelni a magyar ,,egyetempártiakat”. Magyari Tivadar közleménye szeint 57 meghirdetett szakra 2100 diák iratkozott be.,,A felvétel közeledtével megerősödött az a kalandor-kampány, amely a BBTE magyar tagozatát válságosnak, alig létezőnek állítja be, de ez nem érte el a szándékát, a magyar fiatalokat sikerült őszintén, vendégszeretettel megszólítanunk” – nyilatkozta Magyari. Álláspontja egybecseng Leonard Orban többnyelvűségért felelős uniós biztos álláspontjával – egyébként az egyetem román vezetésének egészével –, amely szerint az EU-bizottságnak nincs jogi hatásköre az egyetemek szervezeti rendjét illetően, ez ugyanis a szubszidiaritás és az egyetemi autonómia körébe tartozik.,,A nyelveket nem az európai emberek szétválasztására, hanem éppen ellenkezőleg, egységük megteremtésére kell használni. ” Ezt a tételt hangoztatta Ceausescu is, s ,,az egység megteremtésének nyelve”, természetesen, a román lehet. Magyari Tivadar egy másik közleménye szerint az EP-ben folytatott bolyais akciózás nehezíti a BBTE magyar tanárainak munkáját. Érvelése tökéletesen megegyezik a diktatúra idejéből Furo Iuliu álláspontjával, azzal a különbséggel, hogy Iuliu már a magyaroknak is az állam nyelvén fejtette ki a nyelvi és mindenféle egység felette szükséges voltát.,,Nem valóságszerű – mondja Magyari Tivadar –, amikor például ezekben a napokban 1200 magyar diák ballagott tízezernyi szülő jelenlétében magyar nyelvű szavalatok, imák és egyéb köszöntők közepette. Ezen a héten írják záróvizsga-dolgozataikat ötvenféle profilon, szakon, magyar nyelven, és védik szakdolgozatukat, s két hét múlva már magyar nyelvű »Isten hozott« is köszönti az elsőéves beiratkozókat, várhatóan háromezer fiatalt. ” Ez tulajdonképpen mind szép és jó, írta Sylvester Lajos. Minél többen jussanak be a magyar szakokra, de abban a hitben iratkozzanak be, hogy egy egyetemnek mint önálló entitásnak, autonóm intézménynek megvan, illetve meg kell teremtenie azt a kulturális közeget hallgatói és tanári kara számára, amely a több évszázados erdélyi magyar oktatási jelenlét hagyományaiból fakad. Az Isten hozott felirat szép dolog, de nem pótolja vagy helyettesíti az önálló állami magyar egyetemet. /Sylvester Lajos: Isten hozzon, Magyar Állami Egyetem! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./
2007. augusztus 4.
A világ minden sarkából összegyűlt ortodox egyházi elöljárók mellett Walter Kasper bíboros vezetésével vatikáni küldöttség is részt vett az elhunyt Teoctist ortodox pátriárka augusztus 3-i temetésén. Teoctist pátriárkát a bukaresti patriarkátus katedrálisában felravatalozták, lerótta kegyeletét szinte az egész politikai osztály, többek között Traian Basescu jelenlegi államfő, valamint Ion Iliescu és Emil Constantinescu volt államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. A kormány nemzeti gyásznapot rendelt el. /B. T. : Örök nyugalomra helyezték Teoctist pátriárkát. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./
2007. augusztus 8.
Elfogadta a kormány azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében szeptember 1-től öt százalékkal emelkednek a nyugdíjak, valamint megduplázódik azoknak a nyugdíjasoknak a járuléka, akik a mezőgazdaságban dolgoztak – jelentette be Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök. A Munkaügyi Minisztérium a nyugállományban lévő személyek járulékán kívül 50 százalékkal emeli a mezőgazdaságban dolgozók bérét is. Ez körülbelül 900 ezer kisgazdát érint. A nyugdíjemelésre fordított összeg nagy részét a társadalombiztosításokból kívánják fedezni. A járulékemelés jelenleg 5,6 millió személy életszínvonalának javulásához járulna hozzá. Az országos nyugdíjpénztár (CNPAS) adatai szerint májusban 70 ezer olyan nyugdíjas kapott 40 lejes juttatást, akik a mezőgazdaságban dolgoztak, és csupán 43 személynek volt 400 lej a nyugdíja. A tárca 2008-tól a 37,5 százalékos betervezett átlagbér növekedés függvényében újabb 40 százalékos nyugdíjemelést tervez. /Oborocea Mónika: Ötszázalékos nyugdíjemelés. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./
2007. augusztus 16.
Az RMDSZ azt javasolja a Szociáldemokrata Pártnak (PSD), támogassák továbbra is a kormányt – jelentette ki Bukarestben Markó Béla, a szervezet elnöke azzal kapcsolatosan, hogy a PSD egy nappal korábban közölte: legkésőbb szeptember 10-éig bizalmatlansági indítványt nyújt be a Tariceanu-kabinet ellen. /Balogh Levente: Alkura hívja a PSD-t az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./
2007. augusztus 16.
Basescu elnök székelyföldi látogatásának célja: megosztani a magyarságot, ellehetetleníteni az RMDSZ-t, állapította meg Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa. A legnagyobb ellenzéki alakulat, a Szociáldemokrata Párt elhatározta, hogy egy parlamenti indítvánnyal megbuktatja a Tariceanu kabinetet. A PSD sem fogja jobban irányítani az ország ügyeit a magyarok nélkül. A mérsékelt és cselekvő RMDSZ a megoldás kulcsa, szögezte le az újságíró. /Ágoston Hugó: Két oldalról. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./
2007. augusztus 22.
Calin Popescu Tariceanu kormányfő kijelentett, hogy főként vidéken rengeteg román él a szociális segélyből, és, megoldást kell találnia arra, hogy rávegyék az embereket, vállaljanak munkát. „Több mint 800. 000 állampolgár él szociális segélyből. Megoldást kell találni, hogy rávegyük ezeket az embereket, dolgozzanak. Ezek az emberek várják a segélyeket a polgármesteri hivataloktól, amikor sok városban munkaerőhiány van” – mondta. /Sokan élnek szociális segélyből. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22./
