Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportnak bekapcsolódott a száz éve született Teller Ede tiszteletére rendezett centenáriumi megemlékezésekbe. Áprilisban az iskola diákjai bemutatták a tudós életrajzát, munkásságát. Májusban a lengyel testvériskola küldöttsége megismerkedett az iskolában Teller Ede munkásságával. A Teller Ede-centenáriumi rendezvények záróakkordjára október 3-án volt Aradon a Jelen Ház nagytermében, ahol dr. Sükösd Csaba egyetemi docens tartott előadást. /Rogoz Marianna fizikatanár: Teller Edére emlékeztünk. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./
2008. október 13.
A Ködszurkáló, avagy egy bohóc nézetei című előadás, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Theatron Egyesület – Varázshegy Színházi Műhely közös produkciója, részt vesz a Kaleidoszkóp VersFesztiválon. A fesztivál 1998-ban indult útjára, hagyományteremtő céllal. A Kaleidoszkóp VersFesztivál ötvözi a színház- és a pódiumművészetet, rendhagyó módon. Az idei tizedik, jubileumi rendezvény Közép-Európa legnagyobb pódiumművészeti és színjátékos seregszemléje 2008-ban, amelyiknek a budapesti Merlin Színház ad teret. /Pataki Zoltán: Budapesten a Ködszurkáló. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./
2008. október 18.
Második alkalommal rendezett régi használati tárgyakból kiállítást Cirják Márta, az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport negyedik osztályosainak tanítónője. A tanterem végében az ódon mozsártól az orsóig, múlt század eleji fényképektől a falvédőkig sorjáztak a gyűjtemény darabjai. Egy részük a pedagógus tulajdona, de a többit a gyerekek hozták otthonról, vagy éppen nagyszüleik padlásáról. /Velünk élő történelem. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 18./
2008. október 23.
Nyolc aradi elemi iskolás tanuló vett részt a múlt hét végén Magyarországon, a Lakitelek Népfőiskola, az Apáczai Kiadó és a Bács-Kiskun Megyei Kisiskolák Közművelődési Egyesülete által szervezett helyesírási versenyen, és csapatban, illetve egyéniben is egy-egy második helyet szereztek. Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport elemistái ezen a hétvégén a kolozsvári testvériskola, a János Zsigmond Unitárius Kollégium által szervezett „Most szólj, rigó!” című szavalóversenyen vesznek részt. November 15-én és 16-án a lakitelki Ifjúsági ki mit tud?-on szerepelnek a Csiky és az aradi Neuman Fivérek Általános Iskola diákjai. /Pataky Lehel Zsolt: Helyesírásból jeleskedtek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 23./
2008. november 3.
A budapesti Erdélyi Gyülekezet a X. kerületben, nem messze az Örs vezér tértől több éve megkezdte a Reménység szigetének kialakítását, amelynek működő intézményei vannak. Összetartó erejével jelképes értelmű erdélyi panteont állítanak fel. Egy mesterséges dombra templomot terveztek, köréje pedig 16 félköríves emlékhelyet képeztek ki, ahova 16 régió nagy szülötteinek állítanak emléktáblát és bronzplakettet. Az Erdélyi Emlékkertet ökumenikus istentisztelet keretében szentelték fel Ötvös József református generális direktor (Marosvásárhely), Tempfli József római katolikus püspök (Nagyvárad) és dr. Zalatnay István az Erdélyi Gyülekezet vezető lelkésze részvételével. Százhatvan hírességnek emeltek emlékplakettet, illetve bronz domborművet. Áll többek között Károli Gáspár, Pázmány Péter, Kölcsey Ferenc, Bethlen Gábor, Bocskai István, Dávid Ferenc, Kájoni János, Bolyai Farkas, Tamási Áron, Márton Áron, Mikes Kelemen, Körösi Csoma Sándor, Áprily Lajos, Dsida Jenő, Reményik Sándor és sok más példakép domborműve. A panteon-avatás figyelmeztetett arra is, hogy mennyi nagy emberünk van, erkölcsi kötelességünk felmutatni őket. Az egyes régiók 10-10 nagy szülöttüknek állíthatnak szöveges emléktáblát és plakettet. Az aradi kis panteonban Csíki Gergely a Bánát régióban Árkay Aladár építész, Bartók Béla zeneszerző, Kós Károly, író, építész, Hunyad-Fehér térségből Bethlen Gábor, Juhász István, Karácsony Benő és Makkai Sándor emléktáblája áll. Az emlékhely tovább épül a jövőben, még nincs kész. /Szekernyés Irén: Felszentelték az Erdélyi Emlékkertet Budapesten. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 3./ Szatmárnémeti önkormányzata a város szülöttének, Dsida Jenő költőnek állíttatott s domborművet, Kaffka Margitnak pedig Nagykároly önkormányzata. /Erdélyi Emlékkert Pesten. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 3./ Százhatvan hírességnek emelnek bronz domborművet, közülük több már elkészült. A falakon szerepel mások mellett Bethlen Gábor és Bocskai István erdélyi fejedelem, Dávid Ferenc reformátor, Jósika Miklós író, Kőrösi Csoma Sándor nyelvész, tibetológus és Pázmány Péter esztergomi érsek domborművű arcképe. /Felszentelték az Erdélyi Emlékkertet. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./
2008. november 4.
A temesvári Csiky Gergely Színház társulata október 31-én a szerző, Tasnádi István jelenlétében mutatta be a Titanic vízirevü című zenés szatírát. /Pataki Zoltán: Titanic vízirevü. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./
2008. november 13.
Hasznos volt az Aradon megtartott megyei magyar pedagógusfórum. Huszonkét oktatási intézmény képviseletében több mint száz óvónő, tanító, általános és középiskolai tanár vett részt a szakmai találkozón. Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy rendkívül fontos jelen lenni az RMDSZ országos oktatási adatbázisában, mert a jövőben ez feltétele lesz a különböző pályázatokon való részvételnek. Kiss Anna megyei RMPSZ-titkártól a hazai és magyarországi szakmai továbbképzési lehetőségekről adott tájékoztatást, Hadnagy Éva pedig az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásáról. Szakács Ferenc, a Csiky igazgatója elmondta, hogy minden általános iskolának lesz egy „felelőse” a Csikyben, azaz a tanári karból egy-egy pedagógus fogja tartani a kapcsolatot a megadott intézménnyel. Könyvbemutató is volt: Nagy Gizella és Szabó László magyartanárok Jobb egy példa száz leckénél– magyar nyelvi gyakorlatok 10–14 éveseknek című segédeszköz az első ilyen jellegű aradi kiadvány, a Szabadság-szobor Egyesület támogatásával jelent meg. /Pataky Lehel Zsolt: Pedagógusfórum Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 13./
2008. november 19.
Aradon Csiky Gergely Iskolacsoport jövőre is öt kilencedikes osztályt indít, ebből négy középiskolai képzést nyújt, egy pedig szakiskolait (autószerelőit). A két szakiskolai osztály közül a faiparit idén ősszel számolták fel, mert csak hárman jelentkeztek. /Csiky. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./
2008. november 22.
Bemutatkozó látogatásra Temes megyébe érkezett Szilágyi Mátyás, frissen kinevezett kolozsvári magyar főkonzul. Temesváron a Magyar Házban megtartott sajtótájékoztatóján Szilágyi Mátyás beszámolt bánsági körútjának eddigi tapasztalatairól, végül bejelentette: Konstanca és Jászvásár után, a közeljövőben tiszteletbeli magyar konzulátust hoznak létre Temesváron is, amelynek feladata lesz a magyar-román gazdasági és kulturális kapcsolatok szorosabbra fűzése. A kolozsvári főkonzul Zsombolyán részt vett a román-magyar-szerb határon átnyúló együttműködési lehetőségeket áttekintő konferencián, példa értékűnek nevezte a magyar nyelv és a város magyar elnevezése szabad használatának gyakorlatát: „Zsombolyai mintára, követendő a törvények rugalmas, permisszív alkalmazása. Kolozsvár is tanulhatna a zsombolyai példából, ahol a magyar lakosság aránya megközelíti a 20%-ot, mégsem tették ki város magyar nevét feltüntető táblát” – mondta Szilágyi Mátyás, aki ugyanakkor negatív tapasztalatként értékelte azt a tényt, hogy az 1930-as években a helyi magyar közösség adományaiból épített, jogtalanul elkobzott temesvári Magyar Házat a rendszerváltás után közel 20 évvel sem szolgáltatták vissza jogos tulajdonosának. „Szóvá teszem a magyar külügyminisztérium illetékeseinél a Magyar Ház kérdését” –mondta a főkonzul. Szilágyi Mátyás hangsúlyozta: minden eszközzel meg kell akadályozni a magyar szórvány-közösségek asszimilációját, ezért a román és a magyar államnak is kötelessége támogatni a magyar nyelvű oktatási és kulturális intézményeket, az identitás-megőrzésben fontos szerepet játszó egyházakat. A főkonzul elégedett volt a Bartók Béla Líceumban, a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban tett látogatása során szerzett tapasztalatokkal, az egyházi vezetőkkel folytatott megbeszélések eredményével. /Pataki Zoltán: Tiszteletbeli magyar konzulátus létesül Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./
2008. december 4.
Csiky Gergely (1842–1891) születése évfordulójának alkalmából gazdag programot szerveznek december 6-án, szombaton szülőfalujában Pankotán. Gulyás László tanár, a Csiky Gergely Egyesület elnöke közölte, a december 8-án született író, műfordító emlékének tiszteletére a pankotai magyar óvodások, iskolások, illetve a fakultatív magyar órákra járó diákok lépnek fel. Meghívták a borosjenői magyar óvodát, illetve a gyoroki magyar iskolásokat is. A szervezők Csiky Gergely életéről emléklapokat nyomtattak ki, melyeket a helybéliek között fognak kiosztani. /Sólya R. Emília: Csiky Gergely emlékműsor Pankotán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./
2008. december 4.
December 7-én, vasárnap Mátray László: Olvasni veszélyes című könyvét mutatják be a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban, Koczka György rádióriporter közreműködésével. Mátray László színművész-író sorrendben ötödik könyvében is „saját magát írja tovább”. Műfaja detektívregény, a cselekmény az előző könyvekből és a színház világából ismert Mester eseménydús élettörténetéből indul el. /K. M. : Mátray László új könyvének bemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./
2008. december 5.
Temesváron átadták a bánsági művelődési élet 22 jeles személyiségének – képzőművészeknek, zenészeknek, íróknak, költőknek, helytörténészeknek – a 2008 évre szóló Pro Cultura díjakat, tevékenységükért és a Temes megyei kultúra népszerűsítésért. A helyi művelődési élet kitüntetettjei között volt többek között Fall Ilona színművész, énekesnő és rádióriporter, Bandi András Zsolt UNITER-díjas színész, akit az elmúlt évad színészének választott a szakma (mindketten a Csiky Gergely Állami Magyar Színház társulatának tagjai), Jecza Péter nemzetközi hírű szobrászművész, számos köztéri alkotás szerzője, aki szoborparkot hozott létre a fiatal művészek támogatására. Könnyeivel küszködve köszönte meg az elismerést Zsizsik Margit operaénekesnő, a temesvári opera ünnepelt dívája, aki a Csárdáskirálynőtől Carmen szerepéig minden főszerepet elénekelt karrierje során. A díjazottak között volt Pongrácz Mária író, műfordító, lapszerkesztő, a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen főmunkatársa, aki a Romániai Írószövetség Temesvári Szervezetének díjai és az E-MIL prózadíj után a Pro Cultura díjat is kiérdemelte. A díj fiatal, tehetséges, eddigi tevékenységük alapján már elismerésnek örvendő művészeknek járó változatát érdemelte ki 11 társával együtt Éder Enikő, a Csiky Gergely társulat tagja, a Társulat című televíziós vetélkedő egyik győztese, aki énekesnőként is ígéretes tehetség. /Pataki Zoltán: Pro Cultura 2008. Díjazták a bánsági művelődési élet kiválóságait. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 5./
2008. december 8.
Ünnepléssel emlékeztek meg Csiky Gergely drámaíró, műfordító születéséről december 6-án Pankotán, szülőfalujában. A 2002-ben alakult Csiky Gergely Egyesület is a neves személyiség emlékének ápolását tűzte céljául, elnöke Gulyás László tanár szerint minden évben egy kis műsorral próbálják ezt a következő nemzedéknek továbbadni. A mostani megemlékezésen Ujj János irodalomtörténész beszélt Csiky Gergely életéről, munkásságáról. A megemlékezés élethűbb lett volna, ha ezt Csiky szülőházában rendezik. Az épület lerobbant, romos állapota, jelenlegi tulajdonosa azonban ezt nem tette lehetővé. A ház tulajdonosa nem engedi, hogy felújítsák az épületet, egyetlen megoldás a megvásárlás lenne. Az ára viszont több tízezer euróra rúg, amit az egyesület nem tud kifizetni. /Sólya R. Emília: Csiky Gergely emléknap Pankotán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 8./
2008. december 10.
A Magyar Nukleáris Társaság által meghirdetett Teller centenárium elnevezésű pályázaton való részvételéért a Csiky Gergely Iskolacsoport dicséretben részesült, amelyet december 5-én vehetett át Budapesten – tájékoztatott Rogoz Marianna, az iskola fizikatanára, a pályázati részvétel motorja. A kapott oklevél mellé a Paksi Atomerőmű Zrt. 150 000 forintos különdíja is jár, amelyet az iskola bankszámlájára utalnak át, és amelyet kizárólag a fizikalaboratórium felszerelésének kibővítésére lehet felhasználni. /Kiss Károly: „Nukleáris” dicséret a Csikynek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 10./
2008. december 18.
A Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek tízéves, jól bevált színházi sorozat, amelynek eddigi története, a magyar kulturális életben betöltött szerepe, hála Darvay Nagy Adrienne-nek, már könyv formájában is olvasható. A sorozat indulása nem volt túl rózsás, a „misszót teljesítő szegény vidéki rokonokat” Budapesten közönnyel fogadták, emlékezett a könyv szerzője. Mára azonban állandó rajongótábora van a rendezvénynek, minden évben vendégül látják az erdélyi színtársulatokat, amelyek közül például a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházzal már tíz éve működnek együtt, és amely csak hajszállal marad le a kolozsváritól, amelynek produkcióit a legtöbbször láthatta a budapesti közönség. A kötetben az elmúlt tíz esztendő összes előadása szerepel. „A kolozsvári és sepsiszentgyörgyi színházak évadkeresztmetszetei, Tompa Gábor és Bocsárdi László, valamint Vlad Mugur nagyszerű rendezései mellett az én szívemhez két produkció áll a legközelebb, a Vlad Mugur emlékére felújított Cseresznyéskert egyetlen nagyszínpadi premiere és a Temesvári Csiky Gergely Színház Hamlet a Nyugatiban címen elhíresült vendégjátéka a ceglédi váróteremben. Büszke vagyok arra, hogy ezek a mi sorozatunkban jöhettek létre” – mondta a nagyváradi születésű színházkutató, szakíró, Darvay Nagy Adrienne. /Kánya Gyöngyvér: Közönytől a rajongásig. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
2008. december 19.
Már hagyománnyá vált Aradon, a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásában, hogy karácsony előtt az ünnepekre készülődő diáklakók kis ünnepi műsort szerveznek. A kollégium diákjai és pedagógusaik családi hangulatban betlehemes játékot adtak elő, szavaltak, énekeltek. Hadnagy Éva kémiatanárnő, a kollégium nevelési felelőse közreműködésével a diákok között ajándékokat osztottak szét. A figyelmesség a Szülőföld Alap, illetve a Wieser Tibor Alapítvány forrásaiból származik. /Sólya R. Emília: Csiky bentlakása. Betlehemes elő-karácsony. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./
2008. december 20.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház december 21-én mutatja be Kerényi Ferenc A nemzet csalogánya című darabját. Mátyás Zsolt Imre első nagyszínpadi rendezése Blaha Lujzát jeleníti meg. A szerző, Kerényi Ferenc a nemrégiben elhunyt, kétszeres Madách-díjas, irodalom- és színháztörténész. „Az előadás fontos üzenet lehet egy értékválsággal küzdő kor számára, amikor a profizmust, a szakmai hozzáállást teljesen kifordított, eltorzított formában értelmezzük, elfeledkezve a jó értelemben vett hivatástudatról” – vallja a rendező. A fiatal Blaha Lujzát a társulathoz újonnan szerződtetett Szűcs Noémi alakítja, az idősebb Blaháné szerepében Fall Ilona lép színpadra. /Pataki Zoltán: A nemzet csalogánya a temesvári színpadon. Zenés darab Blaha Lujza életéről. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./
2009. január 8.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház január 10-én tartja az évad harmadik nagyszínpadi bemutatóját, Arni Ibsen kortárs izlandi szerző Mennyország című darabját, László Sándor rendezésében. Az Újvidéki Színház igazgatója immár második alkalommal rendez Temesváron, legutóbb Line Knutzon Közeleg az idő című drámáját vitte színre, melyet azóta is nagy sikerrel játssza a társulat. Az Újvidéki Színház és a Csiky Gergely Színház együttműködésének eredményeképpen vendégművészként lép fel Balázs Áron, az újvidéki társulat tagja. /K. M. : Magyar színházban a Mennyország. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 8./
2009. január 28.
Négy bemutató után zajlanak a próbák a következő előadásra, mely egy különleges, Romániában eddig még be nem mutatott produkció lesz. Amor omnia címmel, a bolgár rendezőpáros: Peter Pashov és Zheni Pashova – az előadás forgatókönyve is az ő munkájuk – egy egyedi fény- és árnyjátékot visz majd színre a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház színművészeivel. /K. M. : Csiky Gergely Színház. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 28./
2009. február 6.
Három színház, nevezetesen a temesvári Csiky Gergely, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház és a szatmári Harag György Társulat közösen nyújtott be pályázatot uniós támogatásra. Stier Gyula, a szatmáriak nemrég kinevezett ügyvezető igazgatója elmondta, a pályázat egy évig anyagilag támogatná a három színház szomszédolását, a vendégszerepléseket, egymás előadásainak mindhárom helyen való bemutatását. /Sike Lajos: Három színház paktuma. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2009. február 16.
Annak idején úgy mutatták be John Reed Tíz nap, amely megrengette a világot című riportkönyvét, mint olyan írást, amelyet dokumentumként lehet használni az orosz bolsevik forradalom történetének írásakor. Résztvevője volt a történéseknek, megőrizte teljes objektivitását. Azután, mint annyi más hasonló mítoszról, kiderült, hogy nem fedi teljesen a valóságot. Az amerikai újságíró ugyanis kommunista-szimpatizáns volt, s leírásába „belecsúszott” néhány szándékos csúsztatás. Vladimir Iljics Leninék talán jól megfizették érte, mert róluk, az egész bolsevik összeesküvésről kedvező imázst teremtett a világban. – Az aradi temetőkben minden ígéret ellenére a magyar feliratú sírokat eladják, hogy a régi aradi családok kriptái, sírkertjei új tulajdonosok kezébe kerüljenek. Néhány évvel ezelőtt a cikkíró, Ujj János a jelenlegi alpolgármesterrel végigjárta a Felsőtemetőt, s felíratták azon magyar neves személyiségek sírjait, amelyeket nem lehet eladni, a sírköveket nem szabad eltávolítani. Alig néhány hónappal később egy magyar színésznő sírköve eltűnt. Amikor Ujj János gondnoktól érdeklődni szeretett volna, az irodában egy másik személyt talált. A régi gondokot menesztették, az új nem tudott semmiféle listáról. Azóta is folyik a régi sírok módszeres felszámolása. 2008-ban két olyan síremléket tüntettek el, amely alatt nyugvók hozzátartoztak az aradi magyarság kultúrtörténetéhez. A Nachtnébel-Csiky-Aszlán család síremléke az egyik, itt nyugodott Csiky Gergely édesanyja, húga, Ilka, sógora, Nachtnébel Ödön, az ő leányuk és vejük. Egyik napról a másikra eltűnt a kőkereszt, a friss sír tulajdonosa hamarosan egy másik síremléket tesz a régi helyébe. Felszámolták továbbá a Szőllőssy István-síremléket is, eltűnt a betonkoszorús, kőlappal fedett, fejpárnás teljes síremlék. Az évtizedeken keresztül az aradi Kölcsey Egyesület titkári tisztjét viselő tanár maradványainak helyét legfeljebb az idősebb aradiak tudják, az ő kihaltukkal végérvényesen kiesik a köztudatból. Egy jeles aradi család külföldön élő leszármazottja érdeklődött a temetőgondnokságon: hogyan tudná megvásárolni elődei sírját. Ő már nem a család nevét viseli. Csak akkor van eshetősége a sírkert megmentésére, ha közjegyző által hitelesített okmányokkal igazolja egyenes ági leszármazását. Mi lenne a jó megoldás a sírok megmentésére? Nagyváradon találtak egy megoldást: egy felszámolt temetőből a jeles személyiségek síremlékeit egy templomkertbe szállították, ott állították fel azokat. Vajon Aradon nem lehetne ugyanígy megoldani? /Ujj János: „Temetett” örökségünk. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 16./
2009. február 24.
Három nappal századik születésnapja előtt szívrohamban meghalt Anavi Ádám költő /Torda, 1919. febr. 26. – Temesvár, 2009. febr. 23./, a temesvári írótársadalom doyenje. Előreláthatólag február 26-án helyezik végső nyugalomra a temesvári zsidó temetőben. A Csiky Gergely színházban február 26-án mutatják be Anavi Ádám II. Matyi című történelmi vígjátékát, Dukász Péter rendezésében. /Pataki Zoltán: Elhunyt Anavi Ádám. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./ Egy héttel századik születésnapja előtt készített interjút Anavi Ádámmal a lap munkatársa, Pataki Zoltán. Anavi Ádám magányos költőnek érezte magát Temesváron, voltak olyan évtizedek, amikor nem volt, akivel megbeszéljen egy verset. Eleinte, amikor hitt még a kommunizmusban, akkor írt néhány „olyan” verset is, utána hiába kérték tőle, mindig tudott nemet mondani. 1953-tól 1970-ig nem jelent meg egyetlen kötete sem. /Pataki Zoltán: Anavi Ádám utolsó interjúját a Nyugati Jelennek adta. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./
2009. február 28.
Az írószövetség temesvári székházában tollforgató barátai – bánsági írók és költők – emlékeztek a hét elején elhunyt Anavi Ádám költőre. Pongrácz Mária, dr. Bárányi Ferenc és a többi írótársa sok szeretettel idézték fel jellegzetesen „anavis” élményeiket, felejthetetlen találkozásaikat a költővel. A centenáriumi ünnepségnek tervezett eseményre elkészült Varga Luigi István szobrászművész alkotása, az Anavi Ádámot ábrázoló centenáriumi emlékérem, amelyet Cornel Ungureanu elnök a költő helyett immár leányának, Pálinkás (Frucht) Olgának adott át. A Második Matyi című előadásnak a centenáriumra elkészült nagyszínpadi bemutatójáért Anavi emlékérmet vehetett át Balázs Attila, a Csiky Gergely Színház igazgatója. /Pataki Zoltán: Anavi Ádámra emlékeztek írótársai. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./
2009. február 28.
Temesváron a Csiky Gergely Színházban február 26-án tartották Anavi Ádám: Második Matyi című történelmi komédiájának bemutatóját. Az előadás előtt a közönség néma felállással emlékezett a néhány órával korábban eltemetett szerzőre. A tavalyi felolvasó előadásból Dukász Péter irányításával nagyszínpadi produkcióvá nőtt történelmi komédia szereplői felszabadultan komédiáztak, méltó előadással búcsúzva Anavi Ádámtól. Az előcsarnokban, Aurel Gh. Ardeleanu Anavi-szobra előtt, gyertyagyújtással és néma főhajtással emlékezett meg a közönség a tragikus hirtelenséggel eltávozott szerzőről. /Pataki Zoltán: Vastaps és gyertyás megemlékezés Második Matyi bemutató. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./
2009. március 5.
Megújult külsővel várja a színházlátogatókat a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház közös nagyterme. Tavaly nyáron kezdődött el a felújítás. Március 5-én tartják meg a nagyterem avatóünnepségét, majd este két előadás is színre kerül: a nagyteremben a Temesvári Állami Német Színház Georg Büchner Woyzeck című darabjából Cristian Stana rendezésében készült produkcióját, a stúdióteremben pedig a Csiky Gergely Állami Magyar Színház Line Knutzon kortárs dán írónő Közeleg az idő című szövegének László Sándor rendezte színpadi adaptációját láthatja a közönség. /Játéktéravató Woyzeckkel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./
2009. március 6.
Március 5-én ünnepélyesen felavatták a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház közös nagytermét. „Amióta a főiskolát elvégeztem, azóta várom, hogy ez a színházterem, amit egykor Vigadónak, közismert nevén Redutnak hívtak, valamilyen formát kapjon – nyilatkozta Balázs Attila, a magyar színház direktora. /Pataki Zoltán: Teremavató a magyar színházban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./
2009. március 16.
Március 15-én Temesváron az RMDSZ képviselői, mint minden évben, a kegyelet koszorúit helyezték el Eftimie Murgu szobránál és Klapka György emléktáblájánál. Több száz temesvári magyar rótta le idén is kegyeletét Petőfi Sándor szabadfalui emlékművénél. A Bartók Béla Dalegylettel együtt énekelték az egybegyűltek a Szózatot és a Himnuszt. Több mint ezer temesvári és a megyéből érkezett magyar gyűlt össze március 15-én este a gyárvárosi Millenniumi templomban, ahol Tolcsvay László és Tolcsvay Béla rockoratóriumát, a Magyar Misét adták elő a Csiky Gergely Színház művészei és meghívottjaik. Bevezetőként Tolcsvay László adott elő egy legszebb szerzeményeiből. A rendszerváltás óta eltelt két évtized egyik legemlékezetesebb ünnepségének csúcspontja a Magyar Mise rockoratórium előadása volt. /Pataki Zoltán: Magyar Mise a Millenniumi templomban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./
2009. március 19.
Aradon sikerrel vendégszerepelt a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Mennyország című darabbal, László Sándor újvidéki színházigazgató rendezésében. Néhányan hazamentek, egyes szereplők lenge öltözete, a szabados szöveg, vagy az egyes jelenetekből áradó szexualitás miatt. Árni Ibsen kortárs izlandi drámaíró darabját Romániában a temesvári magyar színház játszotta először. /Pataky Lehel Zsolt: Aradon a Mennyország lakói. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 19./
2009. március 27.
Öt előadássorozatból álló turnéja során másodszor volt a térség vendége Dinnyés József szegedi „daltulajdonos”. Kisiratoson, Temesváron, majd az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportban énekelte meg a 17. század magyar történelmét a kor prédikátorainak, regöseinek, deákjainak megzenésített verseivel. „Nem lehet tanítani a magyar irodalmat a magyar irodalom története nélkül, ezért ez is történelemlecke-kiegészítő” -– mondta. /Pataky Lehel Zsolt: Zenés történelemlecke Dinnyés Józseffel. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./
2009. április 25.
Temesváron a Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat keretében két évvel ezelőtt bemutatott századik előadásával, a Magyar vigasság című zenés színpadi játékkal vendégszerepelt április 23-án a temesvári Csiky Gergely Színházban a nagyváradi Kiss Stúdió. A XX. századi magyar művei alapján összeállított előadáson a Varga Vilmos és Kiss Törék Ildikó színész-rendező-forgatókönyvíró páros ezúttal is kitett magáért. Április 24-én a Merlin Bábszínházba invitálták a Bánsági Magyar Napok szervezői valamennyi temesvári magyar óvodást és I-IV. osztályost: a szegedi Kövér Béla Bábszínház művészei igazi interaktív bábelőadással lepték meg a kicsiket. A rendezvénysorozat április 25-én a magyar színházban Vadlány – Boszorkánykör című magyar film levetítésével és a Diákházban Hagyománykeresőben című folklórgálával folytatódik. /Pataki Zoltán: Színházi élmények – kicsiknek és nagyoknak egyaránt. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./
