Több háromszéki intézményvezető kézhez kapta már a felmondólevelet a kormány múlt héten elfogadott sürgősségi rendelete alapján. Albert Álmos szenátor, az RMDSZ alsó-háromszéki területi szervezetének elnöke hat ilyen esetről értesült.,,Egy, másfél hónapos csend után ismét etnikai tisztogatás veszélye fenyeget” – mondta Albert Álmos, aki jelezte, tiltakozó akciók megszervezésével is számolnak. /Farkas Réka: Tiltakoznak a magyar vezetők menesztése ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 28./
2009. május 9.
Június 5-re halasztotta a Bukaresti Törvényszék azt a tárgyalást, melyen ítéletet kell mondania az MPP március 14-i gyergyószentmiklósi kongresszusán meghozott határozatok törvényességéről. A Bihar megyei szervezet 32 küldött nevében adott be ,,beavatkozási kérelmet”. A bihariak szerint egy újabb, immár törvényes kongresszus megszervezése lenne a megoldás. Szász Jenő fenntartja álláspontját: az alapszabályzat szerint, törvényesen zajlott az OT ülése, jogszerűek a meghozott határozatok. /Farkas Réka: Halasztottak az MPP-perben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./
2009. május 11.
Istenről, nemzetről, népességfogyásról, a szellemi és emberi értékekről, ezek megőrzéséről beszélt május 9-én Sepsiszentgyörgyön Jókai Anna Kossuth-díjas író és Csép Sándor újságíró, televíziós szerkesztő. Az Áldás népesség címmel meghirdetett országjárás Sepsiszentgyörgyre a Csillagőrző Egyesület meghívására érkezett. 2004 októberében a magyar véleményformálók színe-java gyűlt össze Félixfürdőn munkaprogramot, stratégiát kidolgozni a népességfogyás megfékezésére. Nyolc püspök, orvosok, pszichológusok, politikusok, demográfusok készítettek helyzetelemzést, keresték a megoldásokat, és ekkor indították útjára az Áldás népesség mozgalmat – mondta el Csép Sándor, aki több dokumentumfilmben dolgozta fel a témát. Az adatok riasztóak, Erdélyben tíz esztendő alatt egy kisvárosnyi magyar (19 000) tűnt el, Magyarország lakossága 35 év alatt félmillióval csökkent. Konkrét lépésekre is szükség lenne – például az anyaság főállású besorolása, a sokgyermekes anyák kiemelt nyugdíja stb. Fontosnak érzi az ország- és nemzetjárást Jókai Anna író. Keresi az emberek lelkét, igyekszik megnyitni, megismerni, átadni mindazt, amit hisz, értéknek talál. Bajban levő világunkban nagy szerepük van azoknak, akiket több tehetséggel áldott meg az Isten, kötelességük ebből minél többet visszafordítani a közösség javára, hangsúlyozta. Beszélt a haza- és nemzetszeretetről, arról, hogy magyarnak lenni felelősség és feladat. Folyik a nemzet lassú és biztos felőrlése. Jókai Anna előadását Ima Magyarországért című verse felolvasásával zárta. /Farkas Réka: Hit, nemzet, megmaradás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 11./
2009. május 13.
Önmagát, saját hitelét gyengíti az MPP nyilatkozata, melyben az elnökség nevében arra szólítják fel a tagságot, maradjon távol, ne vegyen részt a magyar összefogás kampányában – vélte Tőkés László, az RMDSZ–EMNT közös EP-listavezetője. Szász Jenő most már nyíltan kampányol a magyar összefogás ellen – fejtette ki Tőkés. Tőkés László elmondta, több helyi, megyei MPP-szervezettel, többek között a háromszékiekkel is egyeztetett, ígértet kapott tőlük, nem mennek szembe a magyar összefogással. „Az lenne a kérdésem: Szász Jenőék miért kívánják, hogy a szomszéd kecskéje is megdögöljön, ha már a sajátjuk kimúlt? Mi soha nem kívántunk rosszat nekik. Ezt a listát érdemes támogatni, mindenkinek látnia kell, hogy ezáltal az önkormányzatok is megerősödnek, de tisztázni kell a dolgokat, mert ha nem, tovább tart ez a kuszaság” – mondta Tőkés László. /Farkas Réka: Az összefogás és a szomszéd kecskéje (Tőkés László az MPP állásfoglalásáról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 13./
2009. május 18.
Amikor fordul az ezred /Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest/ beszélgetőkönyv, Szőcs Géza Farkas Wellmann Endrével közösen írt kötete, dokumentumgyűjtemény. Szőcs Géza politikai, közéleti munkásságának nyolc fontosabb momentumát járja körül a nyolcvanas évektől napjainkig. „Ez a kötet nem egyértelműen rólam szól, hanem egy korszakról. A könyv ráadásul nem is teljes: nem térképez föl senkit és semmit, inkább amolyan palimpszeszt-jelenségként érdemes vizsgálni, hiszen annyi minden tevődik egymásra szövegben, képben, motívumban és üzenetben” – mondta Szőcs Géza, akinek a költői, publicisztikai, irodalomszervezői, kiadói és lapkiadói munkásságáról is vaskos köteteket lehetne összeállítani. A szerzők tervezik egy ilyen sorozat megírását. Farkas Wellmann Endre egyetemi diplomadolgozatát Szőcs Gézamunkáiból írta. /Egy kötetnyi palimpszeszt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./ Nincs benne nosztalgia a romániai szenátori szék iránt, annál inkább a nyolcvanas évekkel kapcsolatban, amikor rettenetben éltek ugyan, de ,,magas nyomáson” olyan minőségű emberi kapcsolatok jöhettek létre, amilyenek később nem, az a szolidaritás, testvériség, szenvedély, amellyel megélték a dolgokat, ma hiányzik életéből – mondta el Szőcs Géza. Szőcs Géza megjegyezte, 1990 után alig van visszhangja írásainak, kezdeményezéseinek. /Farkas Réka: Kordokumentum múltunkról, jelenünkről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./
2009. május 20.
Igyekszik vissza a kormányba az RMDSZ – ez derül ki vezető tisztségviselői nyilatkozataiból. Magánbeszélgetésekben gyakran elhangzik, néhány hónapon belül ismét a hatalom kenyerét ehetik, célozgatnak rá, hogy a bukaresti politika alakulása nekik kedvez. A háttérben zajlanak az egyeztetések, néhány miniszteri, államtitkári bársonyszékért semmilyen ár nem drága. Az elmúlt négy esztendő bebizonyította, nagyon sok, elsősorban anyagi, gazdasági előnye származik a magyar közösségnek is az RMDSZ hatalmi pozíciójából. Olyan beruházásokat, fejlesztéseket sikerült végrehajtani a magyarok lakta régiókban, melyekhez hasonlókra 30–40 éve nem volt példa. Utakra került aszfalt, iskolákat, közintézményeket újítottak fel, új sportcsarnokok épültek, falvak gazdagodtak víz- és csatornahálózattal. Azonban mindennek ára volt. A kormányzati pozícióért cserében az RMDSZ-nek fel kellett adnia nemzeti érdekérvényesítő politikáját. Lekerült napirendről a magyar egyetem különválasztása és a kulturális autonómia. Az RMDSZ ellenzékbe kerülésével a szövetség radikalizálódni kényszerült, és úgy tűnik, hajlandó végre határozottan cselekedni a különböző autonómiák megszerzéséért. Azonban félő, ha újra hatalomra kerülnek, csupán a pillanatnyi érdekek érvényesítése marad a cél. /Farkas Réka: Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./
2009. május 26.
A bukaresti sajtó igyekezett agyonhallgatni a székelyföldi tiltakozássorozatot, alig esett szó tévékben, lapokban a csíkszeredai tüntetésről, és ahol említették, ott is mélyen alábecsülték a résztvevők számát. Horia Grama SZDP-s képviselő, a párt megyei elnöke szerint végre sikerült tiszta vizet önteniük a pohárba, nem kellett különböző trükkökhöz folyamodniuk, hogy kicseréljék az intézményvezetőket. Meglepőnek nevezte az RMDSZ heves tiltakozását, úgy értékelte, nem politikai, hanem etnikai alakulatként viselkedik, és ,,feledékenyek a magyar politikusok, hisz amikor ők voltak hatalmon, mindenkit kicseréltek”. Elena Udrea turisztikai miniszter a D-LP ügyvezető titkáraként pártja nőszervezetének politikai rendezvényére érkezett Háromszékre. Könnyedén kijelentette, tudomása szerint a D-LP sok magyar tisztségviselőt hagyott funkcióban. Céljuk nem a magyarok leváltása, hanem a kormányprogramot végrehajtó szakemberek kinevezése volt. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere felvilágosította: a 75 százalékban magyarok lakta Háromszéken a decentralizált intézmények vezetőinek alig 15 százaléka – szám szerint hat – maradt magyar. Replikaként Elena Udrea Traian Basescu korábbi kijelentésére hivatkozott: reméli, nem tájékoztatták félre akkor, amikor azt mondták neki, nincs román alkalmazott a sepsiszentgyörgyi városházán. Antal Árpád válasza rövid volt: tévesen értesült a miniszter asszony, és nem kívánja kirúgni a román alkalmazottakat csak azért, hogy a D-LP-nek legyen igaza. /Farkas Réka: Védekeznek a román politikusok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./
2009. május 27.
Winkler Gyula EP-képviselőjelölt május 25-én Baróton, majd Sepsiszentgyörgyön találkozott vállalkozókkal, önkormányzati képviselőkkel és fiatalokkal. A sepsiszentgyörgyi kampánynyitó óta 6521 kilométert tettek meg, és 70 településen jártak, több ezer emberrel sikerült találkozniuk – mondotta. /Farkas Réka: Részt kell vennünk az EU megváltoztatásában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 27./
2009. június 4.
Fenyegetőznek, vádaskodnak a Kovászna megyei demokrata-liberális politikusok, rossz néven veszik a magyar intézményvezetők leváltása miatti tiltakozásokat, románellenesnek, idegengyűlölőnek és rendkívül veszélyesnek nevezik a magyar politikusok nyilatkozatait. Petre Strachinaru ízléstelen kampányfogásnak minősítette Antal Árpád és Tamás Sándor kijelentéseit, úgy értékeli, ,,nyílt fenyegetéseik” átlépik a törvényesség határát. Strachinaru felháborítónak tartja azokat a nyilatkozatokat, melyek szerint ,,a többségi magyarság nem akar román vezetőket”, véleménye szerint ez a romángyűlöletet jelzi.,,Azért radikalizálódtak a magyar politikusok, mert meg akarják tartani uralmukat a választók felett, félnek, hogy elveszítik hatalmukat, így egyre szélsőségesebbek nyilatkozataik” – mondotta Strachinaru. A fiatal demokrata-liberális politikus Dan Suciu hozzá nem értéssel és semmittevéssel vádolta Antalt és Tamást. /Farkas Réka: Megijedtek a román politikusok? (Demokrata-liberális vádak és fenyegetések) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./
2009. június 4.
A szórvány és Székelyföld közötti kapcsolatok felélénkítésével próbálkozik Winkler Gyula EP-képviselő, a Magyar Összefogás Lista második helyen szereplő jelöltje a háromszéki elöljárókkal. Winkler az alig 4,6 százalékban magyarok lakta Hunyad megyéből származik, az RMDSZ egyik legfontosabb megvalósításának tekinti a Déván létrehozott Téglás Gábor Iskolacsoportot, amely – hatvan év után – lehetővé teszi, hogy 650 gyermek óvodától érettségiig magyarul tanuljon. Ez az iskola több oktatási intézménynél, kulturális központ, melytől a szórványközösség megerősödését remélik. Elsőként a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Gazdasági Szakközépiskolával, később más sepsiszentgyörgyi iskolákkal tervezik a testvérkapcsolat kiépítését. A nyugdíjasoknál is körvonalazódik a kapcsolat, nemrég vajdahunyadi idősek csoportja látogatott a háromszéki megyeközpontba. /Farkas Réka: Szórvány–Székelyföld-kapcsolatépítés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./
2009. június 12.
Háromszázezer aláírásra van szükség ahhoz, hogy hivatalossá váljék a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése nyomán – a siculitas – székelység rövidítéseként – elindított.sic doméniumnév. A kezdeményezés célja a virtuális térben is megjeleníteni Székelyföldet, s ha sikeres lesz a bejegyzés, minden itteni honlap címének végére a.ro, .org vagy.eu helyett a.sic kerülhet majd. A doméniumnevek kiosztását ellátó szervezet, az ICANN május 13-án kelt írásbeli tájékoztatása szerint jóváhagyta a.sic legmagasabb szintű doméniumnevet, de a hivatalos elfogadás egyik fontos feltétele bizonyítani: az adott területhez kötődő személyek nagy számban egyetértenek a kezdeményezéssel. Ezért indították útjára az internetes aláírásgyűjtést a www.pontsic.org honlapon. A kezdeményezők bíznak benne, néhány hónap alatt meglesz a szükséges számú aláírás, és 2010 első negyedévétől a.sic lesz Székelyföld internetes tartományneve. /Farkas Réka: Székelyföld a világhálón (Aláírásgyűjtés saját internetes tartománynévért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 12./
2009. június 17.
Nemrég jelent meg a Hivatalos Közlönyben az a kormányhatározat, amely alapján májusban bonyolított le jelentős pénzelosztást a Boc-kabinet. Több mint 142 millió lejt utaltak ki a kormány tartalékalapjából, 110 milliót célirányosan, településeknek, 24,7 milliót bizonyos megkezdett munkálatokra, illetve 7,3 milliót kizárólag ortodox egyházi beruházásokra. A székelyföldi megyék alig kaptak valamit. Háromszék az országos alap 0,4 százalékát kapta, még kevesebb, 0,3 százalék jutott Hargita megyének, ott is elsősorban a románok lakta településeknek. Egyetlen vasat sem kapott Háromszék a célirányos 24 millióból, Hargita megyének ebből négymillió jutott, hárommillió maroshévízi beruházásokra. /Farkas Réka: Székelyföld hátrányos megkülönböztetése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./
2009. június 18.
Aggódnak a Kovászna megyei demokrata-liberális politikusok a sorozatos ,,románellenes” támadások miatt. Elsősorban Antal Árpád és Tamás Sándor nyilatkozatait kifogásolták, akik ,,polgári engedetlenségre, azaz a törvények be nem tartására” bíztatják az embereket. Támadásai kereszttűzébe került Madalin Guruianu tanácstag is, aki fel merte emelni szavát a frissen kinevezett ifjúsági igazgató ellen. A magyarok mellé álló román politikusokat egyre gyakrabban érik támadások, SMS-ben, telefonon fenyegetik őket, hogy ha itt akarnak élni, törődjenek a maguk dolgával. /Farkas Réka: Román politikusok kifogásolják a polgári engedetlenséget. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./
2009. június 18.
Rendőrségi nyomozás indult az ifjúsági igazgatóság épületéről leszedett román zászló és a kitört zászlótartó miatt – közölte Dan Suciu, a D-LP ifjúsági szervezetének Kovászna megyei elnöke. Suciu kifejtette: az irodákat bérbeadó szervezet szerint a szél törte le a zászlótartót, szerinte azonban ez ,,az RMDSZ által támogatott magyar szélsőségesek akciója”. /Farkas Réka: ,,Merénylet” a román zászló ellen (Demokrata-liberális vádak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./
2009. június 19.
Nem hallani a székelyföldi önkormányzati nagygyűlésről, melyet a választások utánra ígértek az RMDSZ vezetői. Markó Béla jelentette be, június végéig sor kerül a megválasztott székelyföldi önkormányzatok találkozójára. A székelyföldi önkormányzati nagygyűlés összehívását a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezte, hogy ismét kinyilvánítsák az autonómiaigényt. Egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy az RMDSZ nem mer határozott lépéseket tenni, recseg-ropog a kormánykoalíció. /Farkas Réka: Elfelejtett ígéret? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 19./
2009. június 24.
Újjászerveznék a háromszéki RMDSZ-t, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Tamás Sándor megyeitanács-elnök javaslattal állt elő a megyei egyeztetésen, ezzel magyarázható, hogy hirtelen elhalasztották a pár nappal korábban bejelentett területi tisztújításokat. Antal Árpád szerint a széki szervezeteket kellene erősíteni, nagyobb autonómiával, döntési hatáskörrel felruházni, és létrehozni egy reprezentatív, operatív megyei testületet, amelyben helyet kapnának a négy szék és Sepsiszentgyörgy képviselői. Így tulajdonképpen az eddigi két területi szervezet fölöslegessé válna. /Farkas Réka: Átszerveznék az RMDSZ-t (Az elhalasztott tisztújítás valós oka). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./
2009. június 30.
Rendhagyó könyvvel jelentkezett Dan Manolachescu fiatal román újságíró, a Székelyföld mítoszai címmel kiadott kötet az elmúlt tizenöt-húsz esztendő román–magyar együttélésének egyfajta tükre, román és magyar szempontból egyaránt szokatlan szemszögből közelít meg témákat. Arra keresi a választ, mi az oka a két nép közötti ellentéteknek. Rávilágít arra, hogy a magyarság és a románság tulajdonképpen két párhuzamos világban él egymás mellett, egyre kevesebb a közös pont. Kitér a nyelvtanítás kérdéskörére, hogy mekkora hiba elutasítani a román nyelv speciális módszertan szerinti oktatását, külön fejezet szól a manipulációról, arról, hogy a politikum – mindkét oldalon – miként táplálja, tartja fenn saját hasznára a jelenlegi áldatlan állapotokat. Dan Manolachescu azon kevesek közé tartozik, akik nem mumusként beszélnek az autonómiáról, ismerői a témának. Dan Manolachescu azon kevesek közé tartozik, akik jól értenek és beszélnek magyarul. Könyve hamarosan magyar fordításban is megjelenik. /Farkas Réka: Románul Székelyföld mítoszairól (Dan Manolachescu könyvbemutatója). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./
2009. július 14.
A választási kampányban beindított tiltakozási hullám is elcsitult. Ígérték ugyan az RMDSZ vezetői, hogy folytatják a magyar intézményvezetők eltávolítása miatti tüntetéseket, azonban egyetlen próbálkozásnál – a sepsiszentgyörgyi élőláncnál – többre nem futotta. Nyáron, a vakáció, szabadságolások idején nehéz tüntetést szervezni – érvelt Albert Álmos, területi RMDSZ-elnök. Kényelmetlen az ellenzéki szerep, az RMDSZ-politikusok ezt nem találják magukra szabottnak. Ehelyett inkább az új kormánykoalíció alakítására összpontosítanak. Valószínűleg zajlanak a titkos egyeztetések, tárgyalások, melyekről csak egy-egy elszólásból lehet tudomást szerezni. Most a szociáldemokraták lennének megfelelő partnerek az RMDSZ számára. A Mircea Geoana által vezetett SZDP, amely tavaly decemberben megakadályozta, hogy harmadik tagként az RMDSZ is a koalíció részévé váljék, az a párt, amelynek vezetői nem magyarbarát nyilatkozataikról híresek, és épp olyan vehemensen ellenzik az autonómiát, mint a demokrata-liberálisok. Az RMDSZ némely politikusai keresik az utat... vissza a hatalomba. Mindegy, ki mellett, milyen áron. /Farkas Réka: Vissza a hatalomba? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./
2009. július 15.
Az államfő választásánál a két nagy esélyes, Traian Basescu és Mircea Geoana már bizonyította, sok jóra nem lehet számítani elnöki regnálásuk alatt, mindketten tettek autonómiát, kollektív jogokat elutasító kijelentéseket, sőt, olykor nyílt, magyarellenes kirohanásaik is voltak. Ott azonban a harmadik, akár esélyesnek is tekinthető jelölt, a liberális Crin Antonescu, aki minden bizonnyal nem ígér autonómiát, de talán reményt jelenthet a nyitásra, arra, hogy lassan változhat a helyzet. A Székely Nemzeti Tanács által meghirdetett magyar bojkott egyértelműen Basescu vagy Geoana malmára hajtja a vizet. Az SZNT egyedi bojkottötlete sokkal inkább tűnik feltűnősködésnek, mint átgondolt lépésnek. /Farkas Réka: Kinek jó a bojkott? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 15./
2009. július 16.
A húsz évvel ezelőtti indulás felidézésével nyitották meg július 15-én a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort. Telt ház volt a kempingben, elfogytak a sátorhelyek, a környező panziók, szállodák is kitehették a foglalt táblát. Itt vannak a táboralapító ,,nagy öregek”, akik egykor kitalálták, elindították a folyamatot, és rengeteg a fiatal, a tizen-, huszonéves, aki most kezdi kóstolgatni Tusványos hangulatát. A megnyitón az ,,alapító atyák” emlékeztek a kezdetekre. Török Sándor, Kézdivásárhely egykori polgármestere az 1989-es szilveszterről mesélt, amikor Németh Zsoltékkal kitalálták a szabadegyetemet. Németh Zsolt magyarázattal szolgált az idei tábor mottójára is, amely József Attilát idézve így szól: ,,Húsz esztendőm hatalom”.,,Nekünk a húsz esztendőnkre, Tusványosra és az ebből fakadó értékekre épül a hatalmunk. A nemzeti közösség összetartozása, a szabadság és a hagyomány értékére” – hangsúlyozta. Legújabb kezdeményezésként egy Tusványos Intézet életre hívását tervezik, mely a szabadegyetem előtt és után is életben tartaná e szellemiséget. /Farkas Réka: A nemzeti összetartozásért (XX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 16./
2009. július 18.
Július 18-án közösen tart előadást a bálványosi szabadegyetemen Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Traian Basescu államfő. A közönség előtti szereplést zárt tárgyalások előzik meg. Orbán Viktor kifejtette, jó viszonyt ápol Basescuval. Politikailag egy európai családhoz tartoznak, ezen nem változtat az a tény sem, hogy létezik számos konfliktusos ügy a román–magyar kapcsolatokban. A dolgok tárgyalások, megbeszélésének útján rendeződhetnek. Ráadásul van olyan ügy, amely Magyarország és Románia területén kívül van, és mindkettőnek fontos, mindkettőnek nemzeti érdeke: az Ukrajnában élő közösségek dolga. „Az, ami ma Ukrajnában történik a románokkal és a magyarokkal, de minden kisebbséggel, elfogadhatatlan” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Fennáll az a veszély, hogy megszűnnek az anyanyelvi iskolák, elfogynak a diákok, eltűnnek a közösségek. Ebbe nem lehet belenyugodni. A Fidesz elnöke, Magyarország egykori és várhatóan leendő miniszterelnöke július 16-án délután érkezett meg Tusnádra. Programja igen sűrű, román és magyar politikusok egész sorával tárgyalt. /Farkas Réka: Beszélni kell a kényes ügyekről (Orbán Viktor Tusnádon) – XX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./
2009. július 18.
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem Médiaműhelyében Az erdélyi és a magyarországi média a határon túli magyar–magyar ,,ütközetekben” témát járták körbe – Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet, Balogh Levente (Krónika), Bíró Zsolt (Marosvásárhelyi Rádió) és Sylvester Lajos részvételével, Farkas Attila (Budapest) moderátor ,,vezényletével”. Ezután következett a Nemzeti újságírás. Van-e tabu? címen tartott beszélgetés. Résztvevők: Borbély Zsolt Attila, Bayer Zsolt /Budapest/, György Attila, Farkas Réka /Háromszék/, Dénes László /Reggeli Újság főszerkesztője/, Makay József /Erdélyi Napló főszerkesztője/. A Háromszék ebben a felállásban, különállónak képzelhette magát, mert amíg Füzes Oszkár nagykövet külpolitikai újságíróként arról értekezett, hogy véleménye szerint a hagyományos sajtószabadság megszűnt, az újságíró azt írhatja meg, amit a tulajdonos vagy a főnöke engedélyez, és ezt a témát feszegette a rádiós Bíró Zsolt is, addig a Háromszék szerkesztősége, nélkülözve a különféle politikai és gazdasági érdekcsoportok támogatását, szabadon írhat. Sylvester Lajos természetesnek és általánosíthatónak tartja, hogy a kisebbségi sajtó jelentős hányadának a kisebbségi létből következően markánsan népi-nemzeti kötődésűnek kellene lennie. Ezt a Háromszék vállalja. Ebből kifolyólag magyar–magyar csaták nincsenek, inkább jelentéktelenebb ütközetek, amikor „egyik-másik pesti módi szerint öltözködő brancsbéli tollászkodó le nem nacionalistáz bennünket”, írta. Javítani kellene az Erdély-imázst, mert Magyarországon keveset tudnak Erdélyről. Szó esett egy erdélyi sajtóügynökség létrehozásának szükségességéről is. A taburól szóló vitában nagy nyomatékot kapott a náci és a kommunista bűnök egylényegűségének kimondása, az évtizedek óta folyó tabuteremtés-sorozat elutasítása. /Sylvester Lajos: Erdély-imázs (XX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./
2009. július 21.
Orbán Viktor a kilencvenes évek kezdeteitől résztvevője a Bálványosi Szabadegyetemnek. A huszadik évforduló múltidéző előadásain ő volt a leggyakrabban emlegetett szereplő. A Háromszék exkluzív interjút készített Orbán Viktorral. Kultikus hely lett lényegében, talán ebben lehet összefoglalni a bálványosi tábor történetének lényegét, mondta Orbán Viktor. Mindenki, akinek fontos a határon túli magyarok ügye, az ide el szokott jönni. Összetart egy olyan közösséget, amely a gazdasági, szellemi, politikai életben egyre nagyobb szerepet betöltő nemzedékhez tartozik. A magyar összefogás megszületése után a helyzet zűrösebb, mint valaha. Eddig voltak, akik együttműködtek a román kormányzó pártokkal, mert az itteni magyar közösség szempontjából ezt látták a legcélravezetőbb megoldásnak, a magyarság másik része pedig bírálta őket. Aztán létrejött a megegyezés. Eddig csak két szereplő között kellett eligazodni, most már legalább három között, és akkor még civil kezdeményezéseket nem is említette. Egyelőre a zűrzavar megértése köti le erőit, mondta. Európában és Magyarországon most zárul le egy korszak, Közép-Európában ezt az átmenet húsz évének nevezhetjük. Erdélyben, a magyar közösség életének történetében is befejeződött egy korszak, el kell dönteni, hogy most mi legyen. Az európai szinten való fellépés, a magyar ügy képviselete összefogást igényel. Orbán szerint új stratégiát kell kidolgoznia az erdélyi magyarságnak. Ez nem az ő dolga. A magyarság megmaradásának fontos, de nem döntő kérdése az autonómia. A magyar közösség megmaradásának döntő kérdése az emberi minőség, ami leginkább a családokban meg a gyerekszámban ölt testet. Az elmúlt húsz évben többet temetünk, mint keresztelünk. Amíg a demográfiai folyamatok nem változnak meg, addig egy elfogyásra ítélt közösség maradunk. Ha félünk a gyerektől, ha félünk az azzal járó felelősségtől meg munkától, akkor azok, akik nem félnek mindettől, túlnőnek rajtunk, és mi el fogunk tűnni, mondta. Magyarország ma lehangoló példát mutat a határon túli magyarok számára. Nemzeti megújulásra volna szükség, amely magában foglalja a kultúrát, a gazdaságot, a politikát, s amelynek lényege az önbizalom volna. Ebben szerepük van az egyházaknak, a szellemi élet embereinek, a politikusoknak. Egy kormányváltás Magyarországon, egy más szellemiség, önbizalomtól duzzadó kormánypolitika, amely világos célokat tűz ki, megváltoztatja a közfelfogást, és azután meg fog változni minden, mondta Orbán Viktor. /Farcádi Botond és Farkas Réka: Nemzeti megújulásra van szükség (Interjú Orbán Viktorral). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./
2009. július 21.
Nem volt jó ötlet Traian Basescu államfőt meghívni a Bálványosi Szabadegyetem zárónapjára, a füttykoncert ellenére fellépésnek ő volt az egyedüli győztese. Kioktatta autonómiaigényt felmutató tömeget. Sok román nacionalistát meggyőzött, ő az alkalmas az elnöki feladatok folytatására, és ráadásként elnyerte Orbán Viktor nyílt támogatását is. Igaz, a jelenlegi helyzet javulását csak tárgyalások útján lehet elérni, azonban Tusnádon éppen a lényeg sikkadt el. Traian Basescu elismételte már jól ismert nézeteit az autonómiáról. Orbán Viktor szövetségesként kívánta megnyerni a román elnököt, hogy közösen lépjenek fel a frissen elfogadott szlovák nyelvtörvény, illetve a kárpátaljai magyar és román kisebbségeket érő atrocitások ellen. Szükség lenne erre, hisz jelen pillanatban a legnagyobb bajok valóban ott vannak. /Farkas Réka: Elszalasztott lehetőség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./
2009. július 21.
Milyen lépéseket lehet és kell tenni a közeljövőben a Székelyföld fejlesztéspolitikájában? – erre a kérdésre keresték a választ hét végén Csíkszeredában a Sikeres Székelyföld térségfejlesztési szakmai fórumon. A Vidéki térség – szakmai tudás címmel megtartott első munkaülés a régió utóbbi húsz évének legátfogóbb konferencia- és műhelysorozatának nyitó motívuma kívánt lenni, melyen székelyföldi és meghívott szakemberek tartottak előadásokat.,,Nem konferenciázgatni akarunk, hanem elképzeléseket és ötleteket felvonultató és ütköztető, hangsúlyosan szakmai jellegű fórumot teremteni – fogalmazott a fórum első ülésén részt vevő mintegy harminc szakértő. A fórumsorozat Hargita és Kovászna megye önkormányzatainak közös kezdeményezéseként jött létre. Borboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke így fogalmazott: ,,Ahhoz az elmúlt 19 év futó elemzése is elég, hogy kijelentsük: nem elég holdas-napos zászlót a magasba emelni, a Székelyföldnek biztos kézzel, értelmezhető vonásokkal megrajzolt jövőképre van szüksége. A Sikeres Székelyföld néven indított fórumon szakmai érvekkel alátámasztott, módszertanukban is helytálló javaslatokat és kreatív ötleteket, ha úgy tetszik, receptet és házi feladatot várunk a különböző tudományos szakterületek képviselőitől, amelyek alapján mi, a választott politikusok döntéseket hozhatunk. ” Tamás Sándor háromszéki megyei elnök arról szólt, a 90-es évek elején az volt a szlogen: akkor valósul meg a területi autonómia a Székelyföldön, ha előbb gazdaságilag erős környezetet tudunk magunknak teremteni. A konferencia szakmai koordinációját a Székelyföld Fejlesztési Intézet vállalta. /Farkas Réka: Székelyföldi útkeresés (Szakmai konferenciasorozat). = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./
2009. július 22.
A nyár végéig igyekeznek tisztázni az Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ és a Magyar Polgári Párt /MPP/ képviselőivel a kialakult helyzetet, meggyőzni őket, hogy a Magyar Összefogás ,,nem összeborulás, hanem férfias együttműködés”, az autonómiatörekvések képviselete minél szélesebb körű támogatottság esetén lehet hatásos – mondta Tőkés László. Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumban (EMEF) fenntartották a helyet az MPP és az SZNT képviselőinek egyaránt. Az utóbbi határozottan elutasította a részvételt, az MPP egyelőre hezitál. Az MPP válságban, Szász Jenő kudarcot vallott mint pártvezér, s ahelyett, hogy levonná ennek következtetéseit, a Tőkés László és az RMDSZ, illetve az összefogás elleni támadások révén próbál kitörni sarokba szorított helyzetéből. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke az EMEF eddigi munkájáról, az autonómia szakbizottság terveiről számolt be. Elsőként autonómia szakbizottság jött létre, őszig tervezik még hat-hét munkacsoport létrehozatalát. Bakk Miklós, az autonómiabizottság EMNT részéről delegált társelnöke nyilvánosságra hozott egy vitaindítót. /Farkas Réka: Tárgyalást kezdeményez Tőkés László. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./
2009. július 23.
A székely önkormányzati nagygyűlés megszervezése körül kibontakozó vita ismét jó példa arra, egy-egy ilyen jellegű eseménynek legfontosabb tétje a politikai szervezetek számára: ki tud nagyobb tőkét kovácsolni belőle. Ez fogalmazódott meg májusban, amikor az RMDSZ kívánt főszervezőként fellépni, és ugyanez a gondolat került előtérbe most, amikor az SZNT döntött egyeztetések, megbeszélések nélkül, hogy magára vállalja a házigazda szerepet. Elméletileg valóban a Székely Nemzeti Tanács mozgósíthatná a legeredményesebben, politikai és nemzetiségi színezettől mentesen az önkormányzatokat. Csakhogy a gyakorlatban ez megkérdőjelezhető. Elutasították az RMDSZ–EMNT által létrehozott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon való részvételt, Tőkés László minden együttműködés mellett szóló érvét leseperték, így nemcsak az RMDSZ-szel, de az EMNT-vel is ellentétbe kerültek. A székelyföldi önkormányzati nagygyűlésnek célja lenne megalapozni a majdani területi autonómiát. Addig azonban, amíg a pártok, szervezetek csak az általuk elképzelt utat tartják járhatónak, ez reménytelen vállalkozás. /Farkas Réka: A széthúzás ára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./
2009. július 24.
Bíróságon kéri Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus a Nagyajta határában felállított Székelyföld-tábla építkezési engedélyének érvénytelenítését. /Farkas Réka: Eltüntetnék a Székelyföld-táblát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./
2009. július 30.
Előkészületben a tanügyi reform törvénycsomagja, mielőtt azonban megszületne az átszervezés, a megújulás terve, 12 000 (a szakszervezetek szerint 20 000) tanügyi alkalmazott elbocsátásáról adott ki rendeletet a minisztérium. Osztályösszevonásokra, az óraszámok minimálisra csökkentésére szólították fel a megyei tanfelügyelőségeket, és csatolták a listát, hol, hány alkalmazottal kevesebbnek jut fizetés ősztől. A miniszter asszony védekezett: a szakképzetlen tanárokat igyekeznek kiiktatni a rendszerből, ésszerűsíteni próbálják az osztályok létszámát. Nem a nagy gyermeklétszámmal működő városi iskolákban, hanem az eldugott településeken, falvakon van tanárgond. Leépíthetik a szakképzetleneket, de ősztől nem lesz, aki oktassa a gyermekeket. Háromszéken külön gondot jelentenek az egy-két gyermekkel működő román osztályok. Kapkod az oktatási miniszter, próbál megfelelni a kormányfő diktálta elvárásoknak. Nincs pénz, és még nagyobb baj, koncepció sincs. /Farkas Réka: Kátyúban a tanügy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./
2009. július 31.
Nem igaz, hogy az Magyar Polgári Párt /MPP/ Kovászna megyei frakciója miatt maradt el az augusztus 2-ra tervezett közös tanácsülés – nyilatkozta Tulit Attila, a megyei polgári frakció vezetője. Véleménye szerint a tanácselnököknek nem sikerült megfelelően előkészíteniük az ülést. Tulit elmondta: a sajtóból értesült a Kovászna és Hargita megyei önkormányzatok együttes tanácsüléséről, és ugyancsak a sajtóból tudta meg, hogy ez elmarad. A közös gyűlés esetén szükség van előkészített határozattervezetekre, ezeket a szakbizottságoknak meg kell vitatniuk. /Farkas Réka: Tulit: Közös fellépésre van szükség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./
