A képviselőház jún. 12-i plenáris ülésén Garda Dezső képviselő politikai nyilatkozatban ítélte el Ion Iliescu államfőnek a földtörvénnyel kapcsolatos kijelentéseit. Az államfő úgy nyilatkozott, hogy csökkenteni kell a közbirtokosságnak visszaszolgáltatott területeket, amelyek szerinte nem tekinthetők magántulajdonnak. A kormánypárt szenátusi frakciójának elnöke, Ion Solcanu pedig arról beszélt, hogy egy még 1923-ból származó jogszabály szerint a közbirtokhoz tartozó erdőket és földeket még akkor állami tulajdonba helyezték, ezek tehát nem esnek a Lupu-törvény hatálya alá. Garda Dezső képviselő szerint diverzióról van szó, figyelembe véve, hogy az 1923-as "tulajdonmegfosztó elmélet" soha nem lépett érvénybe. Annak idején a román közbirtokosságok is tiltakozásukat fejezték ki a törvénytervezet ellen, amelynek következtében a jogszabályt nem sikerült elfogadtatni. Mindez elsősorban a romániai magyar kisebbség ellen irányul, de ugyanúgy sújtja a hegy- és dombvidéken élő románságot is - mondotta Garda Dezső. Adrian Nastase kormányfő tájékoztatása szerint a kormány még ezen a héten megtárgyalja a földtörvény módosításának tervezetét. Garda Dezső elmondta: az egyeztetések során a kormánypárt látszólag elfogadta az RMDSZ észrevételeit. A szövetség többek között azt javasolta, hogy magánerdőket tíz hektárig szolgáltassanak vissza a tulajdonosaiknak, a magán- és a közbirtokos erdőket pedig válasszák szét. Az utóbbi esetében pedig tíz hektárt szolgáltassanak vissza a közbirtokosoknak. /Papp Annamária: Újabb diverzió a Lupu-törvény körül. Garda képviselő elítéli Iliescu kijelentéseit. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
2001. június 15.
Jún. 12-én a napirend előtti felszólalások során dr. Garda Dezső képviselő politikai nyilatkozatában megcáfolta Ion Iliescu elnök nyilatkozatát, miszerint a közbirtokosságok nem jelentettek tulajdonformát. A történelmi tények felsorolásával és az utóbbi két évszázad erre vonatkozó törvényeknek az ismertetésével érzékeltette a közbirtokosságok magántulajdoni jellegét. Végső szavazásra került többek között: A hazai egyházaknak visszaszolgáltatott egyes ingatlanokra vonatkozó 2000/94-es sürgősségi kormányrendelet, Az Evangélikus Egyháznak átadott ingatlanra vonatkozó 1999/85-ös sürgősségi kormányrendelet, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem multikulturalitására vonatkozó 2000/285-ös sürgősségi kormányrendelet elutasító jelentése, a külföldön élő román vagy kettős állampolgársággal rendelkező román állampolgároknak járó kedvezményekre vonatkozó törvénykezdeményezés elutasító jelentése, az erdőrendészeti törvényt módosító (az RMDSZ által kezdeményezett) törvénykezdeményezés elutasító jelentése. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 15. - 1989. sz./
2001. június 18.
Jún. 16-án Bukarestben Szociáldemokrata Párt (SZDP) néven egyesült a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) és a vele eddig koalíciós partneri viszonyban álló Romániai Szociáldemokrata Párt. Az SZDP alakuló kongresszusán az új párt megalakulásáról egyhangú szavazattal döntöttek a küldöttek. Az új párt szimbóluma a Szocialista Internacionálé jelképe, a rózsát tartó kéz lesz. A kongresszus a kormánypárt eddigi vezetőjét, Adrian Nastase kormányfőt választotta az SZDP elnökévé. Nastase reményét fejezte ki, hogy az SZDP-hez csatlakozni fog a többi szociáldemokrata elveket követő román párt, mozgalom is. A pártelnök-kormányfő a kormányzás legfontosabb feladatai között a gazdasági és a társadalmi egyensúly helyreállítását, a hitelesség visszaszerzését nevezte meg. Ion Iliescu államfő az alakuló kongresszushoz intézett üzenetében az SZDP megszületését a román pluralista pártrendszer nagykorúsodásaként értékelte. - A jelenlegi kormánypárt kezdettől azt a célt tűzte ki, hogy bejusson a szociáldemokrata internacionáléba, ám a szocialista nevet eddig azért nem vehette fel, mert azt már korábban viselte a történelmi szociáldemokratáknak az 1989-es fordulat után újra működő formációja. A 40 tagú központi végrehajtó iroda tagjai között van Adrian Severin, egykori külügyminiszter és Cristian Dumitrescu, a román szenátus volt alelnöke, akik DP (PD) soraiból váltak ki. A testület tagja lett a Nagy-Románia Pártból nemrég kivált Dorin Lazar Maior is. Tagja a végrehajtó irodának Tudor Mohora is, aki a Verdet-féle Szocialista Munkapártból kivált és később az RTDP-be beolvadt Szocialista Pártnak volt az elnöke. Román elemzők felfigyeltek Adrian Paunescu költő és Adrian Casuneanu volt Kovászna megyei prefektus jelenlétére is az iroda tagjai között. /Ezentúl szociáldemokrata a kormánypárt. Adrian Nastase az új elnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./
2001. június 19.
A kormány üdvözli az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országokkal folyó tárgyalások felgyorsítására, a legfelkészültebb országok 2002 végén történő felvételével kapcsolatos politikai szándék kinyilvánítására vonatkozó múlt heti göteborgi döntéseket - derült ki a bukaresti kormányközleményből. A közlemény szerint a román kormány nekilátott "a legnehezebb tárgyalási fejezetek közé tartozó" témákra vonatkozó román álláspont kialakításához, mert "a kormány végsőcélja, hogy mandátuma vége előtt, s ha lehet, a 2004 nyarán sorra kerülő európai parlamenti választásokig befejezze a csatlakozási tárgyalásokat". - Románia szempontjából az Európai Unió (EU) göteborgi csúcstalálkozója kedvező politikai esemény volt - jelentette ki Ion Iliescu államfő. /Románia üdvözli a bővítési folyamat felgyorsítását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./
2001. június 25.
Jún. 23-án Ion Iliescu elnök egy sajtóértekezleten reményét fejezte ki, hogy Magyarország jobban átgondolja a státustörvény elfogadásának következményeit. Az államfő attól tart, hogy a Romániával szomszédos ország "árnyékba kerül". - Egyetlen ország sem fogadhat el olyan törvényt, amely más állam polgáraira vonatkozik, mivel ezáltal árt a jószomszédi viszonynak. Mi az, hogy magyar igazolvány? - tette fel a kérdést Ion Iliescu. /Iliescu: Mi az, hogy magyar igazolvány? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./
2001. június 26.
Adrian Paunescu kormánypárti szenátor jún. 25-én "felelőtlennek és szerencsétlen gondolatnak" nevezte, hogy Ion Iliescu államfő a hét végén Iasi-ban egyszerűen háborús bűnösnek titulálta Ion Antonescut. Paunescu kijelentette, bár nem tartja példaképének az egykori tábornagyot, és nem ért egyet az "akkori időszakban elkövetett hibákkal és gyilkosságokkal", illetve együttérez a zsidó néppel, helyteleníti az elnök "egyszerűsítő kijelentését". /Paunescu leckét ad Iliescunak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./
2001. július 2.
Ion Iliescu elnök jún. 29-én részt vett a svájci Crans Montana Fórumon, ahol a résztvevők a közép-európai térség államainak helyzetéről, a nemzetközi gazdasági integrációról és a globalizációról folytattak vitát. Az államfő ugyancsak jún. 29-én svájci állami vezetőkkel tárgyalt, és felkereste versoix-i otthonában Mihály királyt. - Erdélyről még mindig téves gondolatok élnek, sokan továbbra is azt hiszik, hogy a románok által megszerzett magyar területről van szó - jelentette ki Ion Iliescu a Crans Montana gazdasági fórumon tartott jún. 30-i sajtóértekezletén. Iliescu leszögezte, hogy Románia Európa közepén található mind földrajzi, mind geopolitikai szempontból, nem pedig Délkelet-Európában. Erdély esetében is általános az a tévedés, hogy olyan magyar területről van szó, amelyet a románok megszereztek. Téves módon azt hiszik, hogy Erdély többségében magyarok által lakott térség. Ezt nyilvánvalóan cáfolják a statisztikai adatok, amelyek szerint - ha a Bánságot is beszámítjuk - a térségben 9 millió ember él, amelyek közül csak 1 millió a magyar nemzetiségű - jelentette ki. Az államelnök júl. 1-jén Ausztriába utazott, ahol több állam- és kormányfővel együtt a megkezdődött Világgazdasági Fórumon vesz részt, és osztrák állami vezetőkkel tárgyal. Júl. 3-án az elnök felszólal a Délkelet-Európa kilátásairól tartott konferencián, ahol a tervek szerint a külföldi befektetőknek kínált új hazai lehetőségekről és a privatizáció felgyorsításáról beszél. - A Világgazdasági Fórumra 44 országból 660 résztvevőre számítottak. Románia, Lengyelország, Albánia, Horvátország, Bulgária, Ukrajna és Lettország elnökei, Szerbia, Szlovénia, Észtország, Oroszország és Litvánia államelnökei, illetve kormányfőit várták vasárnapra az osztrák városba, továbbá George Robertson NATO-főtitkárt, Günter Verheugen EU-bővítési biztost. Az egyik vitavezető Soros György lesz. /Ion Iliescu a Crans Montana és a salzburgi Világgazdasági Fórumon. Az államfő felkereste Mihály királyt, és kijelentette: Erdély nem a románok által megszerzett magyar terület. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ Ion Iliescu államfő azt állította, a történelmi Erdély területén alig egymillió-kétszázezer magyar él, hiszen tudomása szerint a bukaresti magyarok száma megközelíti a 300 000-et. - Nyilatkozatával ellentétben Iliescu pontosan tudja, hogy húszezren sem vallották magukat magyarnak Bukarestben. Ion Iliescu csúsztatása már tünetként vizsgálható. A státustörvény országgyűlési elfogadását követően Romániában ismét felerősödtek a nacionalista felhangok, a sovén hazafiak minden alkalmat megragadnak, hogy bizonygassák: az ősi román földön számunkra minden jog megadatott. Az államfővel az élen a politikusok, médiások egyaránt a számarányokkal érvelnek, ahelyett hogy végre tudomásul vennék, Romániában legalább kétmilliós magyar nemzeti közösség létezik. /Ferencz L. Imre: A cél a csúsztatást is szentesíti. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./
2001. július 6.
Ion Iliescu államfő jövő héten Brüsszelbe látogat, ahol lord George Robertsonnal, a NATO főtitkárával, Romano Prodival, az Európa Tanács elnökével, Günther Verheugennel, az Európa Unió bővítéséért felelős biztosával és II. Albert belga királlyal találkozik. Iliescu a Románia az európai és euroatlanti integráció folyamatában című értekezleten vesz részt. Aleksandr Kwasniewski lengyel államfő meghívására Iliescu júl. 11-12-én Lengyelországba látogat. /Iliescu Brüsszelbe és Lengyelországba látogat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
2001. július 9.
Romániának segítenie kell abban, hogy a Moldovai Köztársaságban élő honfitársai románnak vallhassák magukat - jelentette ki júl. 7-én Ion Iliescu államfő. Az elnök újságíróknak adott nyilatkozatában - a Moldovai Köztársaságra utalva - leszögezte: az a kísérlet, hogy elfogadtassák a romántól különböző moldovai nyelv létezésének elméletét, a románok "elnemzetietlenítését" szolgálja. Iliescu sztálinista elméletnek minősítette azt, hogy egy új, úgynevezett moldovai nemzet született volna. Kifejtette, hogy a Moldovai Köztársaságot "a második román államnak" lehet tekinteni, mivel az ott élők 65 százaléka román eredetű. Bukarest a világban élő románok nyelvi és kulturális egységét kívánja megőrizni. /Iliescu tiltakozik a határon túli románok "elnemzetietlenítése" ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./
2001. július 10.
Ion Iliescu elnök Brüsszelben félórás megbeszélést tartott Lord Robertson NATO-főtitkárral. A főtitkár kifejtette: a NATO bővítésének jövőre esedékes újabb fordulójában nemcsak a szövetség katonai és gazdasági követelményeinek teljesítése lesz fontos szempont a pályázó országok közötti választásban, hanem az is, hogy milyen a kisebbségek helyzete, rendezettek-e a kapcsolatok a szomszédokkal. A közös sajtóértekezleten Robertson sok sikert kívánt Románia felkészülési erőfeszítéseihez, de hangoztatta, hogy a tagságra készülő kilenc ország programjában még most következik a harmadik szakasz. Emlékeztetett rá, hogy Románia elsőként csatlakozott tíz éve a NATO békepartnerségi programjához, a szövetség azóta is fontos partnerének tartja, amely jelentős erőfeszítéseket tesz a tagfelvételért is, bruttó nemzeti jövedelmének több mint 2 százalékát fordítja a hadsereg fejlesztésére. A román kormány nem gondolkodik más alternatívában, derűlátóan várja a jövő évi NATO csúcs döntését. Hangoztatta, hogy Románia geopolitikailag a volt Jugoszlávia ma is ingatag térségében éppolyan fontos ország a NATO számára, mint északon Lengyelország volt. /Robertson-Iliescu találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./
2001. július 11.
Iliescu elnök júl. 10-én Brüsszelbe érkezett. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben fogadta Ion Iliescu elnököt, s utána elégedetten nyilatkozott a sajtónak a Romániában folyó gazdasági és intézményi reformokról. Iliescu elmondotta a bizottság elnökének, hogy Románia lendületes gazdasági, közigazgatási reformokba fogott és igyekszik gyorsítani az Európai Unióval folyó csatlakozási tárgyalásait is. Iliescu szerint 2007 táján sor kerülhet a belépésre. Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa jóval visszafogottabb hangnemben úgy nyilatkozott, hogy "az év elején uralkodó szkepszis után most már derűlátással nézzük Románia erőfeszítéseit", s ha Bukarest így folytatja, talán behozhatja az elmúlt évek lemaradását. A magyar státustörvénnyel kapcsolatban Iliescu elnök a sajtóértekezleten arról panaszkodott, hogy két szomszédos és baráti ország között egy ilyen törvényről előzőleg behatóan konzultálni kellett volna. A magyar kormány azonban szerinte csak akkor tájékoztatta a román felet, amikor már az Országgyűlés előtt volt a kész tervezet és szerinte a magyarok figyelembe sem vették a román kifogásokat. Verheugen beszámolt Iliescunak az előző este Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel e tárgykörben folytatott beszélgetéseikről. Maga Verheugen arra mutatott rá, hogy kerettörvényről van szó, s a probléma könnyen megoldható, ha a végrehajtásáról a magyar kormány építő szellemben konzultál a szomszédos országok kormányaival. "Magyarország a maga részéről teljesen készen is áll erre, így a probléma nyugodtan rendezhető" - mondta a bővítési biztos. - Az Európa Parlament külügyi bizottsága nyilvánosságra hozta a tizenkét tagjelölt ország helyzetéről szóló jelentését. A tagjelölt országokat két kategóriába sorolják: Luxemburgi csoport és Helsinki-csoport. Románia az utóbbi kategóriába tartozik. A jelentés értelmében Románia esetében a szerény gazdasági fejlődés, az igazságszolgáltatási rendszer működésének javulása, a civil szolgálatra vonatkozó törvény elfogadása, a makroökonómiai stabilizáció, az export növekedése, a törvénykezés megfeleltetése az európai jogszabályokkal. A gondok többek között a következők: az állami szektor privatizációjának lassú üteme, az intézményekben élő gyermekek életkörülményei, a mezőgazdaság reformja, gyenge eredmények a korrupció ellenes harcban, akadozó közigazgatás, a romák nagymértékű diszkriminációja, a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó rendőrség demilitarizálása, a piacgazdaság fejletlensége. - Brüsszelben sajtóbeszélgetésen Martonyi János külügyminiszter elmondotta, hogy a kormány már a törvény előkészítése időszakában részletes és beható eszmecserét folytatott a román féllel, maga is többször találkozott román kollégájával. Románia több észrevételére pozitív választ adtak, illetve kifogásai miatt módosítottak a törvény koncepcióján. Most, a végrehajtás szakaszában folytatódnak a konzultációk, ő napokon belül ismét Bukarestbe utazik. /Iliescu Brüsszelben: Prodi elégedett, Verheugen visszafogott Románia előmenetelét illetően. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
2001. július 14.
Ion Iliescu elnök júl. 11-én Lengyelországba látogatott. Az elnök reményét fejezte ki, hogy a román-lengyel kereskedelmi forgalom értéke a legközelebbi években eléri legalább az 1 milliárd dollárt. Tavaly a kétoldalú forgalom alig 284 millió dollárt tett ki. Iliescu júl. 12-én Katowicében lengyel-román üzleti fórumon vett részt. Románia együtt akar működni Lengyelországgal nagy beruházási programokban, köztük autópályák, olaj- és gázvezetékek, tengeri hajók építésében. Az együttműködés kiterjedhetne a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra is - mondta az elnök. /Iliescu átfogó gazdasági együttműködést szorgalmaz Lengyelországgal emlékműről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./
2001. július 14.
Iliescu szerint az alkotmány 1. cikkelye, az állam egységes nemzeti jellegét kimondó szakasz ,nem lehet vita tárgya - jelentette ki lengyelországi látogatásáról hazatérve a román államfő. Ion Iliescu ezzel reagált az RMDSZ felvetésére, miszerint az alkotmányból törölni kell az egységes nemzetállam fogalmát. Előzőleg Szabó Károly szenátor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az alkotmány 1. számú cikkelye - miszerint "Románia egységes, oszthatatlan, szuverén és független nemzetállam" - nem teljes mértékben felel meg a valóságnak. Ion Iliescu ellenben úgy vélte, a nemzetállam megfogalmazás nem feltételezi az etnikai egyneműséget. Ha egy bizonyos országban a lakosság nagy többsége egyetlen nemzethez tartozik, az nemzetállamnak tekinthető - vélte az elnök. Ion Iliescu szerint az alkotmány 1. cikkelye nem jelent diszkriminációt a kisebbségek irányában. Az elnök "elképzelhetetlennek" nevezte, hogy az alkotmány szövegébe bekerüljön a "kétnyelvű állam" megfogalmazás. /Sz. L.: Románia egyetlen nemzeté? = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./
2001. július 17.
Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnöke nyílt levélben kérte Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, hogy haladéktalanul járjon közbe a néhány napja letartóztatott, közúti baleset következtében ágyhoz kötött, mozgásképtelen Héjja Dezső ügyében. Köztudomású, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó társaival együtt Héjja Dezsőt is jogerősen börtönbüntetésre ítélték, noha Aurel Agache hírhedt kézdivásárhelyi milicista őrnagyot Kézdivásárhely lakosai 1989. december 22. napján lincselték meg, és így ez a népítélet is a Nemzeti Megmentési Front 1990. január 4-i 3. számú törvényerejű rendeletével a közkegyelemben részesített, ún. politikai bűncselekmények sorába tartozik. Jellemző a romániai közéletre, hogy az ország jelenlegi elnöke, Ion Iliescu ezt a Ceausescu-rendőrtisztet "mártírhőssé" nyilvánította. Nem néhány perbe fogott székelyföldi magyar személy magánügye, hanem az RMDSZ ügye, "sőt összmagyar közügy is az oroszhegyi, zetelaki meg kézdivásárhelyi milicista-lincselések ürügyén kibontakoztatott román igazságszolgáltatási anomália-sorozat, melyet az anyaországi és a nemzetközi közvélemény elé tárnunk szövetségünk kötelessége!" /Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnökének nyílt levele Markó Béla úrhoz, az RMDSZ elnökéhez. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./
2001. július 19.
Júl. 13-án a Legfelső Védelmi Tanács az Oroszországgal kötendő kétoldali szerződésről tárgyalt. Románia még nem rendezte diplomáciai kapcsolatait Moszkvával. A Szabadság átvette a Cotidianul de Transilvania lapból Ioana Lupea írását. Az alapszerződés megtárgyalásának pozitív jelzése is lehet, az, hogy a bukaresti hatalom a jövő évi prágai NATO-integráció szemszögéből próbálja tisztázni Oroszországgal a szövetségek kérdését. Azonban mivel magyarázható Ion Iliescu elnök és Adrian Nastase kormányfő kijelentése a második román államról, Moldováról? A kormányfő a német integrációs modellt tekinti alapnak, egészen az egyesülésig. Nastase javasolta a föderációt Moldovával, azzal az állammal, amely csatlakozni fog az Orosz-Fehérorosz államszövetséghez. Feltételezhető, hogy Romániának más biztonsági alternatívát ajánlottak föl. A NATO-val kapcsolatos másik kétarcúság a magyarországi státustörvénnyel szembeni magatartásban mutatkozik meg. Egy évvel a prágai NATO-összejövetel előtt Romániának elintézetlen területi vitája van Ukrajnával - a Kígyó-szigetéről van szó -, miközben felmerül a két román állam konföderációja, ám az egyik fél már közel van az Orosz-Fehérorosz államszövetséghez, ráadásul feszült a viszony Magyarországgal, egy NATO-tagországgal és a végtelen vita Moszkvával. (A Cotidianul de Transilvania című lap július 16-i számában megjelent írás fordítása) /Ioana Lupea: Múlt meghatározta jelen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./
2001. július 19.
Adrian Nastase kormányfő hajdani teniszpartnere Sever Muresan volt, Dacia Felix Bank egyik akkori vezetője. A bank összeomlása után kiderült, hogy Muresan felelős a pénzek eltüntetéséért. Több év után a svájci rendőrhatóságok elfogták a nemzetközileg körözött teniszpartnert, és egy genfi törvényszék nyolc hónappal három és fél évi börtönre ítélte őt. A román igazságszolgáltatás - arra hivatkozva, hogy idehaza is van bőven "elszámolnivalója" Muresannak - több ízben szorgalmazta, hogy adják ki őt. Végül 2001. jún. 18-án hazahozták, és a suceavai fegyházba szállították. Ott június 29-én a helybeli bíróság feltételesen szabadlábra helyezte, s alig öt óra múlva a Svájcban jogerősen elítélt, a Romániában bűnvádi eljárás alatt álló Muresan repülőgépre ült, és zavartalanul eljutott Párizsig. - Ugyanakkor Héjja Dezső, egy etnikai jellegű politikai per: az Agache-ügy elítéltje, akire májusában mondták ki az ítéletet. Az epéjével frissen műtött, másodfokú rokkantságban szenvedő, betegsége miatt ágyhoz kötött, önmagát ártatlannak valló férfit letartóztatták. Héjja Dezső most a csíkszeredai börtönben várja, hogy a védőügyvédje, Frunda György szenátor által Ion Iliescu elnökhöz - ugyanahhoz az államfőhöz, aki 90 januárjában tömeges forradalmi cselekményekre vonatkozóan általános amnesztiát hirdetett! - benyújtott kegyelmi kérése meghallgatásra találjon. Így megy ez 2001-ben Romániában: a megnyomorodott magyar kisembert egy kétes bírósági döntés alapján letartóztatják, a svájci börtönből kikért román elítéltet, sikkasztó bankvezért, a jelenlegi kormányfő hajdani teniszpartnerét pedig feltételesen szabadlábra helyezték... /Szilágyi Aladár: Aki partner volt, s aki nem. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 19./
2001. július 20.
Júl. 19-én Ion Iliescu államfő fogadta a NATO és az Európa Unió (EU) tagországainak Bukarestbe akkreditált nagyköveteit. Iliescu elmondta: Brüsszelben nyílt párbeszédet folytatott a NATO főtitkárával a 2002-ben Prágában sorra kerülő csúcsértekezlet perspektíváiról. Az államfő elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a NATO-tagállamok képviselői egyértelmű álláspontot fogalmaztak meg a bővítési folyamat kiszélesítéséről. Iliescu ugyanakkor rámutatott: a NATO-bővítés stabilitási tényezőt jelent a térségben, megjegyezve, hogy Európa legtörékenyebb pontja a volt Jugoszlávia területe. /Iliescu fogadta a NATO és EU tagországok bukaresti nagyköveteit. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./
2001. július 21.
Romániának erősítenie kell gazdasági és kulturális kapcsolatait a Moldovai Köztársasággal, hogy ellensúlyt teremtsen a moldovai törvényhozásban elindult, az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok erősítését szolgáló folyamattal szemben - jelentette ki júl. 20-án Adrian Nastase miniszterelnök. Romániában eddig hivatalosan nem kommentálták azt, hogy a Moldovai Köztársaság jelenlegi vezetése látványosan erősíti kapcsolatait Moszkvával, s jelezte, érdekelt az orosz-fehérorosz államszövetséghez való csatlakozásban. Ugyanakkor nagy visszhangot kapott, hogy a moldovai parlament csütörtökön elfogadta a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogairól és a nemzeti kisebbségek szervezeteinek jogállásáról szóló törvényt. A törvény egyebek között kimondja, hogy a nemzeti kisebbségek az oktatás minden szintjén moldovai és orosz nyelven tanulhatnak, illetve megteremtik a feltételeit annak, hogy a más nemzeti kisebbségek is saját anyanyelvükön tanulhassanak. Ugyancsak előírja a törvény, hogy a helységtáblák, az utcanevek, a közintézmények nevei kötelezően kétnyelvűek, az autonóm területeken pedig a moldovai és orosz nyelv mellett a külön törvényben szabályozott egyéb hivatalos nyelvet is használni kell a feliratoknál. A nemzeti kisebbségekről szóló törvény azt követően került a moldovai parlament napirendjére, hogy Ion Iliescu államfő kijelentette: a Moldovai Köztársaság a második román állam, a moldovai nyelv emlegetése pedig egy sztálinista koncepció felelevenítése. /Moldovai státustörvény. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./
2001. július 24.
Csökkent a lakosság Ion Iliescu államfőbe és Adrian Nastase kormányfőbe vetett bizalma, derül ki a CSOP közvélemény-kutató intézet felméréséből. Míg áprilisban és májusban a megkérdezettek mintegy 54,9, illetve 55 százaléka úgy nyilatkozott, hogy bízik Ion Iliescuba, addig júniusban a románoknak már csak 49, 4 százaléka osztotta ezt a véleményt. Adrian Nastase népszerűségi mutatója valamivel rosszabbul áll Iliescuhoz képest: a kabinetvezető áprilisban a lakosság 57,2 százalékának, májusban 55,9 százalékának a bizalmát élvezte, júniusban pedig ez az arány 49,8 százalékra esett vissza. A Nagy-Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor a megkérdezettek mintegy húsz százalékának a bizalmát élvezi (áprilisban 21 százalék, májusban 20,2 százalék, júniusban 23,7 százalék). Amennyiben jövő vasárnap lennének a választások, a megkérdezettek 52,2 százaléka a Szociáldemokrata Pártra, 13,4 százaléka a Nagy-Románia Pártra, 10,9 százaléka a Demokrata Pártra, 8,6 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra és 6,7 százaléka az RMDSZ-re voksolna. - A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) és a Romániai Szociáldemokrata Párt (RSZDP) közötti fúzióval a megkérdezettek 36,1 százaléka ért egyet. /Csökkent az Iliescuba és Nastaséba vetett bizalom - derül ki a CSOP júniusi felméréséből. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./
2001. július 25.
Amennyiben Magyarország folytatja a státustörvény életbeléptetésére tett erőfeszítéseit, Románia készen áll arra, hogy betiltsa a magyar igazolványok kiállítását - jelentette ki júl. 23-án egy tévéinterjúban Ion Iliescu államelnök, aki azt is megjegyezte: államelnökként azonnal aláírásával látná el az ezzel kapcsolatos esetleges kormányrendeletet, hogy az ország "állami méltóságát" oltalmazza. Az elnök azt is kijelentette: a státustörvény körüli vita nem sodorja veszélybe a két ország közötti, 1996. szept. 16-án aláírt alapszerződést. /Iliescu betiltaná a magyar igazolványok kibocsátását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./
2001. július 26.
Orbán Viktor kormányfő a Kossuth rádiónak nyilatkozva kijelentette: nagyon barátságtalan dolog lenne, ha nem engednék kézhez venni a támogatásokat a romániai magyaroknak. A magyar miniszterelnök elmondta, ha Romániában megakadályoznák, hogy az ott élők átvegyék a magyar igazolványokat, akkor megtalálják majd azokat a megoldásokat, amelyekkel a határon túli magyarok mégiscsak hozzájuthatnak a Magyarország területén felhasználható igazolványhoz. Azokról az esetleges román törvényhozási lépésekről, amelyek meg akarnák gátolni a státustörvény végrehajtását, a miniszterelnök úgy vélekedett, hogy egy olyan államnak, amely a NATO-hoz és az Európai Unióhoz akar tartozni, értékközösséget kell vállalnia azokkal az országokkal, amelyek ma ezt a két szervezetet alkotják. Mint ismeretes, Ion Iliescu államfő egyik sajtónyilatkozatában kijelentette, amennyiben Magyarország folytatja a státustörvény életbeléptetésére tett erőfeszítéseit, Románia készen áll arra, hogy betiltsa a magyar igazolványok kiállítását. /Magyarország megoldásokat talál a magyar igazolvány kibocsátására. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./
2001. július 27.
Mérgesedik a román-moldáv viszony. Júl. 7-én Ion Iliescu kijelentette, hogy a "moldovai nemzet" és a romántól eltérő moldovai nyelv tézise a sztálini elméletet igyekszik feleleveníteni, és célja a moldáv többségi lakosság elnemzetlenítése. A moldovai külügyminiszter cáfolta Voronyin elnök szóvivőjének azt a korábbi nyilatkozatát, miszerint Moldova Köztársaság tiltakozó jegyzéket küldött volna Bukarestbe Iliescu kijelentései miatt. Nem tiltakozásról volt szó, csupán egy jegyzékről, amelyben a moldovai fél aggodalmát fejezte ki Iliescu nyilatkozatai miatt. Vadim Misin, a moldovai parlament alelnöke kijelentette, hogy országának törvényhozása őszi ülésszakán korábbi ígéretét beváltva az orosz nyelvet hivatalos államnyelvvé nyilvánítja. Ugyanakkor Misin a moldovai nemzeti kisebbségek képviselői előtt kijelentette, Moldova Köztársaság minden erőfeszítést megtesz, hogy teljes jogú tagjává váljék az Oroszország- Belarusz szövetségnek. A Chisinauban nemrég elfogadott törvény, amely a nemzeti kisebbségek helyzetét és jogait szabályozza, a többségi nemzetnek a "moldovait" tekinti. Ebben az értelmezésben tehát a románok, pontosabban azok, akik románnak vallják magukat, kisebbségnek számítanak. Az említett nyelvtörvény őket külön nem nevezi meg, egyik zárójelében a gagauz, az ukrán, a bolgár, a jiddis stb. kisebbséget sorolja fel. (Moldova Köztársaságban az ukránok számaránya tizennégy, az oroszoké mintegy tíz százalék.) Román kollégája meghívására júl. 27-én hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezik Vasile Tarlev, Moldova Köztársaság miniszterelnöke. Az Adrian Nastase kormányfővel folytatott tárgyalásokat követően megbeszélést folytat Ion Iliescu államfővel is. A moldovai miniszterelnök látogatásának programjában több kétoldalú megállapodás megkötése is szerepel. A bukaresti és a chisinaui kormány vezetői többek között aláírják azt a megállapodást, amelynek alapján a román hatóságok egymillió dollár támogatást nyújtanak a hátrányos helyzetű moldovai románoknak személyes irataik kiváltására. Mint emlékezetes, július elsejétől a Nastase-kabinet bevezette a moldovai állampolgárok számára az útlevélhasználat kötelezettségét. A BBC információi szerint ugyanakkor a két miniszterelnök megállapodást ír alá a közös határszakasz biztonságosabbá tételéről, az egyezmény megkötésétől a moldovai fél korábban vonakodott. /Ágoston Hugó: Mérgesedik a román-moldáv viszony. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./
2001. augusztus 4.
A román rendkívül vallásos népnek számít, a különböző közvélemény-kutatások szerint a lakosság leginkább, 85-90 százalékos arányban, az egyházban bízik. Az ortodox egyház, látványos kompromisszumokat kötött annak idején a kommunista hatóságokkal, s képviselői között nagy számban voltak olyanok, akik a titkosszolgálatokkal együttműködtek. A Román Ortodox Egyház elöljárói hevesen tiltakoztak a papság átvilágítása ellen. Az ortodoxok azt kérik, hogy az egyházakat vonják ki a törvény hatálya alól. Ion Iliescu államfő is az egyházak védelmére kelt. Constantin Ticu Dumitrescu, az átvilágítási törvény atyja, aki politikai fogolyként hosszú éveket töltött különböző hazai börtönökben, több ízben is mély csalódásának adott hangot a jogszabály alkalmazásának elszabotálása miatt. /Tibori Szabó Zoltán: Szekusok csuhában, reverendában Az ortodox egyház tiltakozása nyomán nem világítják át a romániai papságot. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./
2001. augusztus 7.
A román hatóságok túlméretezett történelmi megemlékezésekkel és mítoszokkal próbálják ellensúlyozni a magyar státustörvényben kilátásba helyezett "magyar igazolvány keltette zavarokat" - írta az aug. 6-i román sajtó. A National című napilap hivatalos közlemény alapján beszámolt arról, hogy a világ románjainak egységéért síkra szálló kulturális liga 25 más román civil szervezet közreműködésével aug. 9. és 19. között megszervezi "az első román egyesülés megvalósítójaként" nyilvántartott Mihály vajda (Mihai Viteazul) halála 400. évfordulójára való megemlékezést. Az országos zarándoklatként elképzelt és megszervezett megemlékezés Ion Iliescu államfő és Teoctist ortodox pátriárka jelenlétében a Román Akadémián megtartandó rendezvénnyel indul, melynek résztvevői aztán mintegy 1700 kilométeresre tervezett jelképes zarándokútra indulnak. A zarándokút résztvevői Bukaresttől Targovisten, Craiován, Gyulafehérváron, Kolozsváron, Zilahon, Nagybányán át Suceaváig és Jászvásárig (Iasi) követnék a román fejedelemségek első egyesülését megkísérlő Mihály vajda által bejárt helyeket. A nemzeti lobogók alatt vonuló zarándokok az ország minden tájáról begyűjtött földmintákat tartalmazó urnát vinnének magukkal, amelyet aztán a Mihály vajdáról elnevezett bukaresti templomban, onnan pedig a majdan felépülő Nemzeti Megmentés Katedrálisában helyeznek majd el. - A magyarok által megölt Mihai Viteazul mítoszával a román hatóságok megpróbálják felébreszteni a románok nacionalizmusát és patriotizmusát" - írta a bukaresti napilap. /Románia és a történelmi mítosz. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./
2001. augusztus 9.
Ion Iliescu államfő és I. Mihály egykori román király is részt vett és felszólalt a román akadémián aug. 8-án megtartott emlékülésen, amelyet Mihály vajda (Mihai Viteazul) halála 400. évfordulójának szenteltek. Iliescu elnök beszédében a románok lakta fejedelemségek első egyesítését megkísérlő vajda példájára hivatkozva "az ország egységének és területi integritásának" megőrzésére, Románia európai felzárkózásának támogatására szólította fel a románokat. A volt uralkodó kiemelte: nem véletlenül viseli az egykori vajda keresztnevét, hiszen a XX. század első felében az ő nagyapja és később ő maga is a 400 évvel ezelőtti Mihai Viteazul példáját követve a román egyesítésen fáradozott, ha nem is mindig teljes sikerrel. Miközben kijelentette, hogy "senkivel szemben sincsenek területi követeléseink", hangoztatta: abba nem lehet belenyugodni, hogy a határon kívül élő románokról bárki is azt állítsa, hogy nem románok és nem román a nyelvük. A román akadémián megtartott emléküléssel vette kezdetét az a tíznaposra tervezett "országos zarándoklat", amellyel - mint a román sajtó megírta - a jelenlegi kormányerők megpróbálják "eloszlatni a románok nemzeti identitástudatában a magyar státustörvény miatt keletkezett zavarokat". /Történelmi megemlékezés Egységre szólítja fel a románokat Iliescu és I. Mihály király. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./ Aug. 8-án jelent meg először együtt nyilvánosan Iliescu elnök I. Mihály exkirállyal, akit őfelségének szólított. Az exkirály többek között kijelentette: a nemzeti egység egyik legnagyobb veszélye olykor az ország belsejéből jön és abból, hogy a románok képtelenek egységet alkotni és együtt haladni Románia jólétéért. Mihály király szerint jelenleg nincs reális veszélyben Románia területi egysége. Ugyanakkor felháborodott azon, hogy Moldova Köztársaságban hivatalos nyelvvé nyilvánították az oroszt. /A király és Iliescu. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 9./
2001. augusztus 11.
A román sajtó szerint a volt uralkodó által most visszaigényelt ingatlanok értéke meghaladja a 20 millió dollárt. Eddig a király törvényes úton visszaperelte magának a Déva és Arad között fekvő soborsini kastélyt, valamint egy értékes bukaresti épületet. Ugyanakkor a volt államfőknek biztosított kedvezményekre vonatkozó friss törvény értelmében I. Mihály hivatalos székhelyéül jelölte ki a bukaresti Erzsébet-palotát, amelyet a volt uralkodó görög királyi rokonsága neki építtetett és adományozott 1936-ban. A mostani visszaigénylések számára a Ion Iliescu elnök által nemrég aláírt, az elmúlt évtizedekben az állam által jogtalanul elkobozott ingatlanok visszaigénylésére vonatkozó törvény szolgáltat jogalapot. E jogszabály alapján I. Mihály a fenti ingatlanokon túl visszaigényelheti egykori snagovi és egy másik kastélyát, két további bukaresti épületet és mintegy 11 ezer hektárnyi földbirtokot is, melyből a legkisebbek közé számít például egy csaknem 800 hektáros bánsági (Bánlak) birtok. - A kormányfőtitkár bejelentette: a román hivatalos közlöny hétfői számában teszik közzé azt a kormányrendeletet, amely három hónappal - 2001. november 14-ig - meghosszabbítja az ingatlan-visszaigénylési kérelmek benyújtásának határidejét. /Meghaladja a 20 millió dollárt a visszakért királyi ingatlanok értéke. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./
2001. augusztus 11.
Aurel Dionisie Agache, az 1989. december 22-én Kézdivásárhelyen meglincselt milicista őrnagy fia hajlandó "egyénileg" megkegyelmezni édesapja "gyilkosainak", ha azok teljesítik az általa megszabott feltételeket. Az Agache család megkegyelmezne az 1989-es események során meglincselt kézdivásárhelyi milicista őrnagy "gyilkosainak", ha az elítéltek jelentkeznek a román rendőrségen, hogy bebörtönzésük után "elintézzék" a kegyelemadás formaságait. Aurel Agache második feltétele, hogy Pajzs Ottóék ismerjék el bűnösségüket, és írott vallomásban, részletesen számoljanak be mindarról, amit a végzetes napon tettek, emellett válaszoljanak összes, az üggyel kapcsolatos kérdéseire. "Az Agache család külön-külön valamennyi gyilkosnak megkegyelmez, aki teljesíti a felsorolt feltételeket" - áll a milicista fiának közleményében. Az elhunyt rendőrtiszt fia továbbá felhívja az elítéltek figyelmét arra, hogy alaposan gondolják meg ajánlatát, mert "ez az utolsó lehetőségük, hogy megszabaduljanak az elkövetett gyilkosság következményeitől". "Amint tapasztalhatták, az RMDSZ összes intrikája fölösleges volt. Azok a politikusok, akik melléjük álltak, választási jelképként használták fel ügyüket, most kényelmes társadalmi helyzetben vannak, és pompában, luxuskörülmények között töltik szabadságukat. Közben a két gyilkos börtönben ül, és a másik három körül is szorul a hurok" - állapította meg az Agache fiú, aki leszögezte azt is, újabb alternatívaként "felkínálja" a büntetések felének letöltését is. Az Agache család június közepén levélben fordult az államelnökhöz, amelyben felhívták Ion Iliescu figyelmét: ha kegyelemben részesíti az elítélteket, szembe kell néznie a család átkainak következményeivel. Ivácsonyi József, Frunda György ügyvéd-szenátor segédje elmondta, az elnöki kegyelem megadásában nem sokat számít az Agache család közbenjárása. Ivácsonyi kifejtette, tervük szerint jövő héten terjesztik elő azt az iratcsomót, amelyben az elítéltek elnöki amnesztiában való részesítését kérik. Várhatóan még ebben a hónapban a strasbourgi Emberjogi Bíróság elé is eljuttatják az Agache-ügyet. Napirendre került az is, hogy Aurel Agache fia 1999. decemberében Románia legfelsőbb ügyészénél jelentette fel Luppinger Attila nyugalmazott főügyészt és Fábián Károly ügyészt, akikről úgy véli, visszaéltek hatalmukkal a vád összeállításakor, emellett a vádlottak érdekeit képviselték. Luppinger főügyész 1992. július 14-i átiratában közölte a családdal, hogy az ügyészség vizsgálatai nem igazolták egyértelműen a vádlottak bűnösségét, ám az iratcsomó alapján a fővárosi bíróság elítélte a vádlottakat. /Farkas Réka: Agache ultimátuma. Kegyelmet hirdet a milicista fia. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./
2001. augusztus 14.
Ion Iliescu átvette Miron Cozma kegyelmi kérvényét, és tanulmányozás végett átadta a Legfelsőbb Jogügyi Tanácsnak. Az államfő azután nyilatkozik a kegyelmi kérvényről, miután a testülettől megkapta annak javaslatait. Iliescu elárulta: van saját véleménye ez ügyben, de azt nem kívánja nyilvánosságra hozni. Markó Béla RMDSZ-elnök ellenezte a 18 évre ítélt bányászvezér szabadon bocsátását. Szerinte a bányászjárások szervezőit mindenképpen meg kellett büntetni. /Iliescu gondolkozik. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
2001. augusztus 16.
Ion Iliescu elnök a hírhedt "bányászjárások" egykori vezérének esetleges megkegyelmezése ügyében a tűzzel játszik - írta a sajtó, amely vezető politikusok véleményét is ismertette a kérdéssel kapcsolatban. Az aradi Nyugati Jelen azt írta: világossá vált, hogy Iliescu meg akar kegyelmezni Miron Cozmának. Annak idején Iliescu parancsára hívták Bukarestbe a fővárost feldúló bányászokat, s azok a bunkósbotos álbányászok segítségével Iliescu kérésére "teremtettek rendet". Világos tehát, hogy újbóli hatalomra jutása után Iliescu meg akar kegyelmezni Cozmának. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) főtitkára, Cosmin Gusa jogosnak mondta, hogy az államfő "pótlólagosan tájékozódni" kíván a Cozma-ügyben, amelynek hangsúlyozott politikai jellege van. Gusa szerint "az SZDP egyetért azzal, hogy nagy figyelemmel kell megvizsgálni a Cozma-ügyet, nehogy helyrehozhatatlan hiba történjék, s mindenképpen tiszteletben kell tartani a törvényt". Markó Béla RMDSZ-elnök szerint "nem Cozma kegyelembe részesítése a román igazságszolgáltatás legégetőbb gondja". Megkegyelmezés helyett inkább büntetőjogi felelősségre kellene vonni azokat, akik erőszakoskodásra uszították a bányászokat - hangsúlyozta az RMDSZ szövetségi elnöke. Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerint a kegyelmi kérvénnyel kapcsolatos kedvező államfői döntés azt jelentené, hogy Iliescu "szolidarizál a román társadalmat terrorizáló bányászjárásokkal, amelyek tíz éven át fenyegették az alkotmányos rendet". Traian Basescu, a Demokrata Párt (DP) elnöke antiszociális cselekedetnek nevezte Cozma esetleges megkegyelmezését. A DP állásfoglalása pedig azt domborította ki, hogy ha Iliescu megkegyelmez Cozmának, az azt jelentené, hogy a jelenlegi hatalom bűnrészességet vállal a bányászvezérrel, akinek kegyelembe részesítése ellenkezne a jogállamisággal. Sem a média, sem a politikusok nem tették azonban szóvá, hogy Cozmát az 1999-es bányászjárások kivitelezésére a Nagy-Románia Párt és annak elnöke, C. V. Tudor bátorította. /Cozma-ügyben az államfő a tűzzel játszik. Ion Iliescu felelőssége és imázs-nyeresége. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
2001. augusztus 16.
A Közvélemény- és Piackutató Intézet legújabb felmérése szerint a politikusok népszerűségi listáját továbbra is Ion Iliescu vezeti (54%). Az államfőt Traian Basescu követi (53,3%), csak utána következik Adrian Nastase miniszterelnök (52,1%). C.V. Tudor 23,5 százalékot ért el. A pártok sorrendje: kormányzópárt (SZDP › 51,5%), Nagy-Románia Párt (14,6%), Demokrata Párt (10,7%), Nemzeti Liberális Párt (8,7%), RMDSZ (6,9%). /Politikusok népszerűségi listája. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./
