|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 701 találat | lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-510 ... 691-701 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Semjén Zsolt 2014. június 19.Tőkés: valljon színt az RMDSZMegbosszulta magát az RMDSZ „pártos kizárólagossága”, a szövetség ugyanis sokkal rosszabbul szerepelt az Európai Parlamenti (EP) választásokon, mint öt vagy hét évvel korábban, az erdélyi magyarság pedig eggyel kevesebb képviselőt juttatott a testületbe – jelentette ki Tőkés László csütörtökön Nagyváradon. A Fidesz-listán EP-mandátumot szerzett képviselő szerint az RMDSZ annak ellenére „döntött negatív rekordot” a választáson, hogy versenytárs nélkül pályázott az erdélyi magyarok szavazatára, és olyan politikai személyiségek segítették a kampányát, mint Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Böjte Csaba ferences szerzetes. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöki tisztségét is betöltő képviselő a sajtótájékoztató után kiadott nyilatkozatában színvallásra szólította fel az RMDSZ-t politikai kapcsolatainak a kérdésében. „A magyarság érdeke, hogy az RMDSZ ne álljon össze mindenféle párttal, ne Bukarestet, ne a Ponta-kormányt képviselje a magyarság irányában, hanem Erdély ügyét” – fogalmazott Tőkés, aki szerint az RMDSZ-nek el kell döntenie, hogy a magyar nemzetpolitika imperatívuszának a függvényében ki a barátja, és ki az ellensége. Továbbá politikai promiszkuitásnak nevezte azt, hogy a szövetség itthon együtt van a baloldali szociál-demokratákkal, miközben Brüsszelben „büszke” tagjai az Európai Néppártnak. Székely zászlók a Partiumban Szerdán este egyébként Tőkés László székely zászlót tűzött ki nagyváradi irodája erkélyére, és ezzel egy időben a Partium és a Banság tizennégy pontján helyezték el a lobogót a magyar szimbólumok miatt üldöztetett személyekkel szolidaritást vállaló EMNT és Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselői. „Tiltakozunk a kommunista visszarendeződés ellen, a magyar kulturális, irodalmi szimbólumaink és a székely zászló meggyalázása ellen” – jelentette ki a volt püspök a nagyváradi nyilvános sajtótájékoztatóval egybekötött villámcsődületen. Emlékeztetett a Székelyföldön történt zászlóbotrányokra, valamint arra, hogy a Hargita megyei rendőrség elkobozta az utcai árusoktól a Wass Albert-köteteket a csíksomlyói búcsún, majd az író szovátai magánterületen felállított emlékművét kobozták el a Maros megyei hatóságok. Az EMNT-elnök elmondta: tűrhetetlennek és elfogadhatatlannak tartja, hogy huszonöt évvel a rendszerváltás után „futni hagyják” az igazi kommunista bűnösöket, de poraiban gyalázzák meg a magyarság ártatlan nagyjait. „Azt szeretnénk, ha tiszteletben tartanák jogainkat a nemzeti szimbólumaink használatára” – fogalmazott Tőkés László. „Örülünk, hogy békén hagytak” Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei szervezetének elnöke rámutatott: a magyar érdekképviselet kis lépéses politikája oda vezetett, hogy az autonómia helyett alapvető nemzeti szimbólumaik használati jogáért kell harcolniuk az erdélyieknek, még a többségében magyar lakta Székelyföldön is. A villámcsődületen emlékeztetett arra is, hogy hamarosan elkészülnek a szintén önrendelkezést szorgalmazó Partium jelképei is. Tőkés portálunknak elmondta, hogy kíváncsi a helyi hatóságok reakciójára az irodájánál elhelyezett székely zászló kapcsán, de már azt örömtelinek tartja, hogy a szerdai megmozduláson békén hagyták őket. Az EMNT helyi szervezetének felhívására amúgy a váradiak közül többen is a Romániában háborús bűnösnek tartott és emiatt tiltott Wass Albert-kötettel a kezükben érkeztek a rendezvényre, amelyet a székely himnusz eléneklésével zártak le. Vásárhelyi-Nyemec Réka. Székelyhon.ro 2014. június 26.Nemzetpolitika: Répás Zsuzsannát félreállítottákRépás Zsuzsanna helyett Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosításért felelős korábbi miniszteri biztos felel a nemzetpolitikáért helyettes államtitkári szinten az új Orbán-kormányban. Kinevezése a szerdai Magyar Közlönyben jelent meg. Az új Orbán-kabinetben teljesen átalakult a nemzetpolitika irányítása. A korábbi kormányban a területtel foglalkozó államtitkárság a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban működött, mint Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes irányítása alá tartozó szervezeti egység. Az államtitkárságot Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár vezette. Az új kormányban ez a szervezeti egység már a Lázár János vezette Miniszterelnökséghez került, és szintén Semjén Zsolt felügyelete alá tartozik. Az államtitkárságot közvetlenül Potápi Árpád, a parlament nemzeti összetartozás bizottságának volt vezetője irányítja. Őt június 12-én nevezte ki államtitkárnak Orbán Viktor. Potápi munkáját szerdától Wetzel Tamás helyettes államtitkár segíti. Lapunk már korábban arról értesült, hogy Répás Zsuzsanna már nem kap fontosabb tisztséget az új budapesti kormányzati struktúrában. A volt helyettes államtitkárt ezért már szerdán megkérdeztük arról, hogy igazak-e az értesüléseink. Répás kérdésünket azzal hárította, hogy várjuk meg a helyettes államtitkárok kinevezését. Csütörtöki újabb megkeresésünkre a politikus már idegesen reagált. Azt szerettük volna megtudni tőle, hogy számít-e valamilyen tisztségre a nemzetpolitikai államtitkárságon, miután a helyettes államtitkári posztot más kapta meg. "Kérdezzék Wetzel Tamást, ha már őt nevezték ki" - jelentette ki a maszol.ro-nak, és elzárkózott a további kérdéseink elől. Lapunk úgy tudja, a nemzetpolitikai államtitkárságon bekövetkezett változások összefüggnek a Fideszen belüli politikai viszonyokkal. Értesüléseink szerint Kövér László házelnök párton belüli megerősödésével egy időben háttérbe szorult Németh Zsolt volt külügyminisztériumi államtitkár, aki az új kormányban már nem kapott tisztséget. Répás Zsuzsannát Németh Zsolt "emberének" tartják - korábban a kabinetvezetője volt -, ezzel magyarázható a félreállítása. Mi lesz a támogatáspolitikával? Az nem világos még, hogy ezek a változások mennyire érintik majd a budapesti támogatáspolitikát. A határon túli támogatásokat kifizető Bethlen Gábor Alap szakmai felügyeletét eddig ugyanis Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium látta el, ám ez a tárca megszűnt. A pályázatokról pedig tavaly júliustól egy négyfős bizottság döntött, melynek tagja volt Semjén Zsolt, Banai Péter Benő helyettes államtitkár és Biró Marcell közigazgatási államtitkár mellett Répás Zsuzsanna is. Az valószínűsíthető, hogy Németh Zsolt térvesztésének és Répás félreállításának az Erdélyi Magyar Néppártban sem örülnek. A Fidesz "stratégiai partnere" ugyanis fontos kormányzati, vagyis pénzközeli támogatóit veszítette el Budapesten. Kövér László befolyásának növekedésével együtt járhat, hogy a Fideszben a korábbinál nagyobb - támogatásban is megmutatkozó - figyelmet kap majd a Magyar Polgári Párt. Cseke Péter Tamás. maszol.ro 2014. július 8.Semjén: nemzetmegtartó ereje van a magyar nyelvnekA magyar nyelv nemzetmegtartó erejét hangsúlyozta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem rendezvényének megnyitóján kedden Budapesten. Semjén Zsolt beszédében kiemelte: a magyar nyelv az egyes ember és a nemzet egésze szempontjából egyaránt kulcsfontosságú, s a reformkor óta evidencia, hogy a magyar nemzet ereje és a magyar nyelv „kiteljesedése” egymással szoros összefüggésben áll. Bármely ország területére szakított bennünket a történelem vihara, egy nyelvet beszélünk, egy kultúrkörnek, nemzetnek és sorsközösségnek vagyunk a tagjai – fogalmazott. Azt mondta, mindenkinek megvan a dolga a nemzet építése érdekében, a magyar állam feladata és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és az emberek életminősége javuljon. Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a megnyitón közölte: 300 milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztési programot indít a kormány a Kárpát-medencében azzal a céllal, hogy 2020-ig megduplázódjon a magyar országhatáron lévő átkelők száma. Székelyhon.ro 2014. július 11.Semjén: az autonómia emberi jog a közösség szintjénAz autonómia megadása nem a többségi nemzet által gyakorolt kegy, hanem az emberi jogok betartása, mivel a nemzetiségi jogok emberi jogok a közösség szintjén – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken a 2. Martosi szabadegyetemen. A felvidéki magyarság legnagyobb nyári rendezvényén Semjén Zsolt és Bárdos Gyula, az első szlovákiai magyar elnökjelölt elsősorban a külhoni magyarság autonómiatörekvéseiről, az egyszerűsített honosítást lehetővé tévő magyar jogszabályról és a szlovák állampolgársági törvényről beszélt. Semjén Zsolt a magyar állampolgárság megadásáról és az autonómiatörekvésekről szólva hangsúlyozta: a magyarság ezekkel nem követel semmi olyat, amire ne lenne példa az Európai Unióban. Rámutatott: a többségi nemzetek az autonómia megadásával nem kegyet gyakorolnak, hanem az emberi jogokat tartják be, mivel a nemzetiségi jogok emberi jogok a közösség szintjén. Hozzátette: ezeknek a céloknak az elérésénél az „amit lehet másnak, az nekünk is lehet" elvet kell követni, mert, mint mondta, ha ennek ellentettjét fogadnák el a magyarok, akkor azt mondanák ki, hogy másodrangú polgárok. A miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett: minden egyes külhoni nemzetrésznek magának kell kidolgoznia saját, testreszabott autonómiatervezetét, közben pedig ezeket el kell fogadtatni annak ellenzőivel is, akik többnyire a politikai manipuláció eszközei. „Az autonómia nem a többségi nemzet ellen irányul" – szögezte le Semjén Zsolt, aki szerint az autonómia sikerét az is mutatja, hogy ahol az megvalósult, ott soha nem látott fejlődés indult be, és ma mind a többségi, mind a kisebbségi nemzet jobban él. „Én nem gondolom, hogy Magyarországra veszélyt jelentene, ha a magyarországi szlovákság megélné az önkormányzatiságát" – jegyezte meg. Semjén Zsolt az egyszerűsített honosítást lehetővé tevő magyar jogszabályról és annak szlovákiai fogadtatásáról, illetve az akkori szlovák kormány által elfogadott „ellentörvényről" is beszélt. Leszögezte: a magyar jogszabály „támadhatatlan", egyebek mellett azért is, mert amikor a magyar törvényt elfogadták, addigra Szlovákiának és Romániának is volt ilyen vagy hasonló tartalmú törvénye. Elmondta: a szlovák állampolgársági törvény leginkább a szlovákoknak árt, hiszen az állampolgárságuktól megfosztottak túlnyomó többsége olyan szlovák, akinek nincs semmi köze a „magyar ügyhöz." Hangsúlyozta: a szlovák állampolgársági szabályozás miatt kialakult helyzet sem a felvidéki magyarság, vagy a magyar állam hibája, ugyanakkor biztos, hogy a kettős állampolgárság tiltásának álláspontja egyre inkább el fog lehetetlenedni. Bárdos Gyula felszólalásában rámutatott: a felvidéki magyarság azzal, hogy saját magyar államfőjelöltje lett, olyan útra lépett, amely elvezethet ahhoz, hogy a többségi nemzet számára természetessé váljon, magyarok is betölthetnek az elnöki poszt szintjén lévő pozíciókat. Megjegyezte: erre az útra már tíz évvel korábban rá kellett volna lépni, mert azóta már változhatott volna a többségi nemzet hozzáállása. A megkezdett folyamatot azonban tovább kell vinni – jegyezte meg, utalva arra, hogy öt év múlva ismét kell magyar jelöltet állítani a szlovák államfőválasztáson. A választáson elért eredményéről azt mondta: bár az lehetett volna jobb is, a lélektani határt az 5,5 százaléknyi szavazattal sikerült elérni. Megjegyezte: „a rövid idő alatt és jelentős politikai ellenszélben" sokakkal nem sikerült megértetni, hogy a magyar jelölt indításának milyen fontos jelzésértéke van. MTI, Erdély.ma 2014. július 15.Mérleget vont a Bethlen Gábor AlapKözel 15,5 milliárd forintból gazdálkodott tavaly a határon túli magyarokat támogató Bethlen Gábor Alap, amely az előző évivel azonos összegű, 11,57 milliárd forint költségvetési támogatásban részesült 2013-ban – derül ki az alap Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes által beterjesztett beszámolójából, amelyet hétfőn tettek közzé az Országgyűlés honlapján. Az alapból folyósított támogatások 88,2 százalékát határon túli szervezeteknek, illetve magánszemélyeknek utalták ki. A 11,8 százalékos arányt képviselő belföldre folyósított támogatás döntően két fő programból állt: egy részét a Határtalanul! program keretében magyar iskoláknak nyújtott támogatás, másik részét pedig a Magyarság Háza program támogatása teszi ki. A beszámoló alapján a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem fejlesztési támogatására 1,38 milliárd forintot fordítottak, a budapesti Magyarság Háza nemzetiidentitás-kiállítása, látogató- és oktatás-módszertani központja kialakítására, valamint felújításokra 723 milliót különítettek el. Az erdélyi magyar középiskolai oktatási intézmények fejlesztési célú támogatásához 200 millió forinttal járultak hozzá. Oktatási-nevelési támogatásokra 4,42 milliárdot különítettek el, ebből Erdély 2,69 milliárd forinttal részesedett. A Határtalanul! tanulmányi kirándulási programra 473 millió jutott. Az összegzés szerint a tanulmányi kirándulások 61 százaléka Erdélybe irányult. A tavalyi évben a Magyarság Háza programtámogatására 939 millió, míg a nemzeti jelentőségű intézmények támogatására 5,9 milliárd forint jutott. Utóbbin belül Erdély 3,64 milliárdot, Kárpátalja 1,23 milliárdot, Vajdaság 518 milliót, Felvidék 319,2 millió forintot kapott. Az Országgyűlés a 2010-ben – a Szülőföld Alap jogutódjaként – hozta létre a Bethlen Gábor Alapot azzal a céllal, hogy támogassa a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való, egyéni és közösségi boldogulását. A támogatások nyilvános pályázat vagy egyedi kérelem benyújtása alapján nyerhetők el. Krónika (Kolozsvár) 2014. július 25.Ülésezett a Kárpát-medencei Magyar AutonómiatanácsBálványosfürdőn ülésezett 2014. július 25-én a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT), a Magyarország határain túli magyar nemzeti közösségek azon politikai és társadalmi szervezeteinek konzultatív testülete, amelyek e nemzetrészek önrendelkezésének megvalósítása iránt elkötelezettek. Az ülésre a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetemmel és Diáktáborral egy időben kerítettek sor, ezzel is hangsúlyozva a Tusványosként ismert rendezvénynek a magyar nemzetpolitikában betöltött kiemelkedő szerepét. Tőkés László elnök köszöntötte a KMAT ülésének részvevőit, külön is Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettest, majd számba vette az elmúlt időszak fejleményeit a legutóbbi, a muravidéki Gyertyánoson tavaly októberben tartott rendes ülés óta. Ezt követően a KMAT áttekintette a Kárpát-medencei autonómiák és autonómiatörekvések helyzetét. Semjén Zsolt kormányfő-helyettes arról tájékoztatott, hogy a magyar polgári kormány mind a KMAT, mind annak törekvései mellett elkötelezett, továbbra is azt vallva, hogy a határon túli magyar nemzetrészek szülőföldjükön való megmaradásának záloga a közösségi autonómia kivívása és az anyaországhoz való tartozás közjogi biztosítása – ami a kedvezményes honosítási folyamattal megindult. A magyar állam minden határon túli nemzetrész saját autonómiakoncepcióját támogatja – hangsúlyozta Semjén Zsolt –, ezeket az illető közösségek kell kidolgozzák, annyit és olyant, amennyire és amilyenre szükség van. A szomszédos államok többségi nemzeteit pedig meg kell alaposan ismertetni a különféle autonómiaformákkal, hogy szűnjön az idegenkedés és az ellenállás a közösségi önrendelkezés gondolatával szemben. A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett: a magyar kormány nemzetpolitikája egységes, az összes fontos stratégiai kérdésben nézetazonosság mutatkozik. A KMAT a maga során ezt méltatta, kifejezve elismerését a határok fölötti nemzetegyesítés 2010 óta tapasztalt eredményeiért, a magyar kormányzat és tisztségviselőinek munkájáért. A tanács a következőkben megfogalmazta súlyos aggodalmait az Ukrajnában uralkodó állapotokkal kapcsolatban. A nemzeti közösségek védelme melletti kiállás ez esetben konkrétan kötődik a kárpátaljai magyar nemzetrészhez, hiszen a kelet-ukrajnai háborús helyzet fokozódása beláthatatlan következménnyel járhat. A megoldás az ukrajnai helyzetre a tárgyalás lehet, a demokratizálódás és az európai felzárkózás, az ukrajnai nemzeti kisebbségek – köztük a kárpátaljai magyarok – jogainak maximális tiszteletben tartása. Az ülésen döntöttek a KMAT monitoring-rendszerének felállításáról, ami a kisebbségben élő nemzeti közösségek diszkriminációmentes életéhez szükséges feltételeknek a teljesülését kíséri figyelemmel, tekintettel e közösségek helyzetére, jogaik érvényesülésére, esetleges sérelmeikre mind egyéni, mind csoportszinten. A KMAT a továbbiakban saját fennállásnak tízéves jubileuma, illetve a 2004. december 5-i népszavazás tizedik évfordulója alkalmával szervezendő rendezvényekről hallgatott meg és fogadott el vázlatos előterjesztést. A tisztújítás során a kettős jelölés történt: egyfelől Tőkés Lászlót, másfelől Izsák Balázst javasolták elnöknek. A Székely Nemzeti Tanács elnöke azonban visszalépett a leköszönő elnök javára, így a tizenkét tagszervezet jelen lévő kilenc képviselője titkos szavazással, egyhangúlag újraválasztotta Tőkés László erdélyi európai parlamenti képviselőt a KMAT elnökévé, aki megköszönte az ismétlődő bizalmat. A tanács eddigi titkárát, Mécs Lászlót is újraválasztották e tisztségbe. Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája Erdély.ma 2014. július 25.Megtiltották a székely zászló felvonását KézdivásárhelyenA Kovászna megyei prefektúra megtiltotta a Kézdivásárhelynek a szombati zászlófelvonást, az önkormányzat ennek ellenére megtartja a rendezvényt, melyre egyébként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest is várják. A Kovászna megyei prefektúra megtiltotta Kézdivásárhely önkormányzatának, hogy megtartsa a szombatra tervezett székelyzászló-felvonást, a rendezvényről azonban nem mond le az önkormányzat. Kézdivásárhely polgármesteri hivatala pénteken az MTI bukaresti irodájához eljuttatott közleményben jelezte, a prefektusi hivatal tiltása ellenére megtartják szombat este a zászlófelvonást. A prefektúra pénteken közölte az önkormányzattal, hogy megtámadta a közigazgatási bíróságon a rendezvény engedélyét, és erre hivatkozva szólította fel a polgármesteri hivatalt, ne tartsa meg az ünnepséget. A polgármesteri hivatal csütörtökön közölte, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest is várják a zászlófelvonásra. Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere és Fejér László Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kézdiszéki parlamenti képviselője csütörtökön jelentette be, hogy „újból lobogni fog két hatalmas székely zászló Kézdivásárhelyen". Ezúttal a régi katonanevelde épülete előtt, a Hősök emlékműve két oldalára húzzák fel a lobogókat. A Brassói Táblabíróság jogerős ítéletében május 30-ig adott haladékot arra, hogy eltávolítsák a székely zászlót a kézdivásárhelyi polgármesteri hivatalról, és a város főterén álló Gábor Áron-szobor melletti zászlórudakról. Az önkormányzat akkor eltávolította a szóban forgó zászlókat, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) aktivistái pedig ötven más zászlót tűztek ki Kézdivásárhely főtéri épületeire. A polgármester elmondta, hogy az újabb ünnepélyes zászlófelvonást is úgy szeretné megtartani, mint tavaly március 15-én, amikor a Székely Nemzeti Tanáccsal és Semjén Zsolttal közösen vonták fel a székely lobogókat. A mostani rendezvényt szombaton este nyolc órára tervezik, és felszólították a lakosságot, hogy minél többen vegyenek részt. MTI, Erdély.ma 2014. július 25.Úton az autonómia felé: nemzetpolitikai kerekasztal a Tusványosonikor valósul meg már végre az autonómia? Erre a kérdésre sokan szeretnék tudni a választ. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese szerint megvalósulásának négy feltétele közül három már megvalósult. Létezik már a magyar nemzeti konszenzus ebben a témában, kézzelfogható az érintett nemzetrészek elkötelezettsége kidolgozott autonómiakoncepciók formájában. Az a feltétel is megvalósult Semjén Zsolt felfogásában, hogy világpolitikai szinten evidencia kell legyen az autonómiák létjogosultsága. Az autonómia megvalósulásához szükség van azonban a többségi társadalmak fogadókészségére is. „Ebben a vonatkozásban jelenleg valahol a zsigeri elutasítás és a megfontolás közötti stádiumban vagyunk, de ha mi eléggé eltökéltek vagyunk, az autonómia meg fog valósulni” – szögezte le a miniszterelnök-helyettes. A Tusványos nemzetpolitikai kerekasztalának szánt, A rész és az egész címet viselő beszélgetésen Semjén Zsolt emlékeztetett: az elmúlt négy-öt évben hihetetlen nagyot haladt előre az autonómia ügye. Óriási előrelépés volt a magyar nemzetpolitikai konszenzus kialakulása a külhoni magyarság ügyében. Az, hogy Magyarország felelősséget visel az összes nemzettársért, ennek a szellemében születnek az Országgyűlésben a törvények, 21 milliárd forintos anyagi támogatást nyújt az ország a külhoni magyar szervezeteknek és programoknak. A nemzet közjogi értelemben vett egyesítése területén letette már az esküt a hatszázezredik külhoni magyar állampolgár, miközben 650 ezer kérést iktattak, s a miniszterelnök-helyettes szerint ebben a kormányzati ciklusban meg fog történni az egymilliomodik eskütétel is. Az egész magyar politikai közösség egyetért abban, hogy a külhoni magyarokat megilleti az autonómia: a tömbmagyarságban a területi, a szórványban élőknél a kulturális. „Magyarország soha nem követelt olyant, amire nem volna precedens az unióban. Az autonómia nem extrém követelés, hanem emberi jog a közösség szintjén. Ha mi elfogadnánk azt, hogy létezik olyan jog, ami másnak jár, de nekünk nem, azt fogadnánk el, hogy alávalóbbak vagyunk másnál” – vázolta Semjén, hozzátéve: Magyarországnak hasonló szerepet kell vállalni a világ magyarjaival szemben, mint amit Izrael tesz a világ zsidóságával, amikor kiáll értük. „Ha Izraelnek szabad, nekünk is szabad” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. A kerekasztalon a különböző nemzetrészek képviselői Kárpátaljáról, a Vajdaságból, a Felvidékről, Muravidékről felvázolták aktuális helyzetüket, felsorolták sikereiket, kudarcaikat. Az erdélyi nemzetrész képviseletében Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke kifejtette: Romániában az főhatalom célja Trianon óta, hogy a magyar közösséget megtörje, meggyengítse, az egyéneket kiemelje és asszimilálja, érvényesítse a román nemzetállami érdekeket. Ezek a célok soha nem változtak, legfeljebb korszakonként különbözött, hogy milyen eszközöket vetett be ezek elérésére, mutatott rá a politikus. „Sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy ebbe a főhatalomba beépülve lehet a magyar érdekeket érvényesíteni. Önmagában ez a beépülés nem ördögtől való, de az eredmény minősíti a munkát” – vázolta Toró. A néppáti politikus szerint az RMDSZ hiába volt az elmúlt tizenhat évben szinte töretlenül a román főhatalom része, a magyar nemzetpolitika vonatkozásában nem sikerült áttörést elérni. A közelgő romániai államelnök-választásokról Toró elmondta: amennyiben úgy látják, hogy az RMDSZ nem tud ebből az alkalomból a nemzetpolitika szempontjából fontos szerepnek megfelelni, megfontolják egy saját jelölt indítását. Rédai Attila, Székelyhon.ro 2014. július 25.Saját államfőjelöltet indíthat a Néppárt (Nemzetpolitikai kerekasztal Tusványoson)A magyar állam feladata a magyar nemzet fennmaradásának elősegítése, a nemzet tagjai életminőségének javítása – fogalmazta meg Semjén Zsolt budapesti miniszterelnök-helyettes tegnap délután Tusványoson A rész és az egész című, Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár által moderált nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen. A külhoni magyar szervezetek vezetői ismertették közösségük helyzetét, a nemzetpolitikai építkezés folytatását kérték a budapesti kormánytól. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke azt is bejelentette: az EMNP komolyan fontolgatja saját államfőjelölt indítását az őszi elnökválasztásokon. A Tusványoson immár hagyományosnak számító nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen idén is részt vettek a jelentősebb Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetői, csupán az RMDSZ képviselője nem volt jelen. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese felszólalásában azt hangsúlyozta: a könnyített honosítás révén zajlik a nemzet közjogi értelemben vett egyesítése, a külhoni magyar szervezetek és programok támogatására jelentős, minden eddiginél nagyobb költségvetési forrást, évi 21 milliárd forintot szánnak. Fontos eredménynek nevezte továbbá, hogy az alapvető nemzetpolitikai célok tekintetében immár konszenzus alakult ki Magyarországon. Semjén szerint nem csak a pártok, de a társadalom egésze egyetért azzal, hogy a külhoni magyarokat megilleti az állampolgárság, a szavazati jog és az autonómia különböző formái. Ez utóbbi kapcsán nyomatékosította: Magyarország semmi olyant nem kér, ami másutt ne működne, amire az unió más tagállamaiban ne lenne példa. Az autonómia nem valamilyen magyar találmány, nem valamilyen extrém magyar követelés, mint ahogy azt a román belpolitikában is beállítják: az emberi jog a közösség szintjén, az emberi jogok királynője – szögezte le. A kárpátaljai helyzetre utalva pedig leszögezte: nem folyhat vérünk olyan háborúban, amelyhez a magyarságnak semmi köze. Mint mondta, a kárpátaljai magyarság számíthat a magyar államra, az egyetemes magyarságra. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a szervezet megerősödve került ki az elmúlt egy év választásai után. A vajdasági magyarok fele már megkapta a kettős állampolgárságot, és jelentős részük részt vett a magyarországi választásokon. Kitért arra is: a VMSZ úgy döntött, részese lesz a szerbiai parlamenti többségnek, államtitkári szinten részt vesz a kormányzásban. Írásos megállapodást kötöttek hát a kormánypárttal, mely dokumentum tartalmaz mindent, amiért a VMSZ síkraszállt az elmúlt időszakban. Így a következőkben pontosan mérhető majd a szervezet politikájának eredményessége is. A nyugati végvár is élni akar – mondta Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, aki a Szlovéniában élő kis lélekszámú magyarság speciális gondjairól, terveiről számolt be. A saját iskolák és egyházak nélküli közösség olyan országban él, ahol viszonylagos jólét uralkodik, ez is nehezíti a nemzetiségi ügyekre való odafigyelést, ugyanakkor gondot jelent a munkanélküliség okozta elvándorlás. A szervezet egyik fontos terve – melyet Magyarország támogatásával kívánnak megvalósítani – egy mintagazdaság és hungarikum-központ létrehozása, ahol fiataloknak kínálnának munkalehetőséget, és amely eszköz volna a nemzeti-kulturális identitás megőrzésében is. Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnökének beszámolója szerint a felvidéki szervezet megerősödve került ki az elmúlt időszak választásaiból – először állítottak saját államfőjelöltet! –, ám előttük a helyhatósági voksolás, melynek során meg akarják őrizni pozícióikat. Kiemelt figyelmet fordítanak Komáromra, fontos lenne, hogy egyetlen magyar jelölt szálljon versenybe, mert nem szeretnék, ha a 60 százalékban magyarok lakta város az erdélyi Marosvásárhely sorsára jutna. Dolgoznak továbbá a felvidéki magyarság autonómiakoncepcióján is, bármennyire is tabunak számít ez a fogalom Szlovákiában. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint a legfőbb cél a közösségi autonómiák kiépítése – e tekintetben érthető, ha bírálják az RMDSZ-t: kormányzati részvételük eredményei ugyanis nemzetpolitikai szempontból nehezen értékelhetőek. Az EMNP szerint a romániai államfőválasztás igen fontos, de nem az a tét, hogy összetereljék a magyarság szavazatait, aztán ezt valamiért áruba bocsássák Bukarestben – többször bebizonyosodott: nem is működik ez. Sokkal inkább lehetőség a választás arra, hogy a magyar jelölt bemutassa, lojalitásáért a magyarság mit vár el Romániától – autonómiák, nyelvi, oktatási jogok stb. –, illetve román állampolgárként milyen országot vizionál: a Néppárt például föderatív államberendezkedést, decentralizációt javasol a 21. századi, korszerű Romániáért. A magyar jelöltnek ezeket kellene bemutatnia a kampány során, és ha a Néppárt nem kap garanciákat arról, hogy a komoly bizalomdeficittel induló Kelemen Hunor ezt megteszi, akkor komolyan fontolgatja saját államfőjelölt indítását – mondta a pártelnök. A kárpátaljai magyarság legerősebb fegyvere a remény és a szolidaritás – mutatott rá Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, kifejtve: jelenleg az olyan alapvetőnek számító problémákkal küszködnek, mint a biztonság. Kárpátalján részleges sorozást rendeltek el, olyan hadseregbe vihetik a magyar fiatalokat, amelyben golyóálló mellény sem biztosított, kelet-ukrajnai menekültek érkeznek a térségbe, mindeközben rengeteg fegyver található magánembereknél is, úgyhogy egyelőre az is eredménynek számít, hogy komolyabb rendbontás nem volt. De aggódnak a gazdasági kilátások miatt is – a költségvetés összeroppanhat a háborús állapotok, a katonai terhek növekedése nyomán, elszabadulhat az infláció, leállhat bizonyos intézmények finanszírozása, továbbá gondot okoz, hogy az oroszok nem szállítanak gázt Ukrajnába – ami érkezik, azt Magyarország és Szlovákia adja, de a tél beálltával gondok adódhatnak, nem lesz fűtés. Némi reményt ilyen körülmények között a Porosenko elnökkel kötött megállapodásuk jelenthet, az államfő ennek aláírásával elkötelezte magát bizonyos kisebbségi jogok biztosítására, de a politikai bizonytalanság is nő, a kormánykoalíció felbomlott, választások következhetnek. Nem mindegy viszont, hogy a válság miként zárul le: mivel van ennek etnikai komponense, fennáll a veszély, hogy a konfliktus lezárása után lesöpörnek mindenféle kisebbségi kérdést az asztalról – figyelmeztetett Brenzovics. Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. július 25.Erzsébet-tábort avattak IvóbanA Hargita-hegység lábánál fekvő Ivóban tegnap avatta fel Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által építtetett Erzsébet-tábort. Erdély szórványvidékeiről érkezett a gyermektábor első 156 lakója, de a jövő évtől magyarországi gyermekeket is várnak a festői környezetben fekvő létesítménybe. Semjén Zsolt az ünnepélyes megnyitón elmondta, a nemzet közjogi egyesítésén túl – amely az állampolgárság kiterjesztésével valósult meg – az is fontos, hogy a nemzetrészek be tudják lakni a Kárpát-medencét. Hozzátette, az ilyen táborok azt a célt szolgálják, hogy a Kárpát-medence magyar gyermekei „személyes szálakkal kössék össze” a Kárpát-medence régióit. Az Erzsébet programnak másodszor sikerült átlépnie a határokat, immár három éve táboroztatnak határon túli gyermekeket Magyarországon, most pedig felépült az első erdélyi tábor. Az alapítvány által megvásárolt 2,7 hektáros telken nyolc hónap alatt felépített 2000 négyzetméteres hasznos területű épület egyszerre 156 gyermek befogadására alkalmas. Az épületet felszentelő Tamás József, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye segédpüspöke Remete Szent Antal példázatával mondta el, hogy az embernek szüksége van a pihenésre, a kikapcsolódásra, és a tábor ezt a célt szolgálja. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. július 25.Semjén: társadalmi konszenzus van a legfontosabb nemzetpolitikai kérdésekbenBaranyi László, az MTI tudósítója jelenti: Magyarországon olyan társadalmi konszenzus alakult ki a legfontosabb nemzetpolitikai kérdésekben, amely öt évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt - hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor pénteki, A rész és az egész címmel rendezett nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésén. "Teljes társadalmi konszenzus van a tekintetben, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság, jár a szavazati jog, és megilleti őt az autonómia. A tömbmagyarságnak a területi, a szórványmagyarságnak a kulturális autonómia" - fejtette ki a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: nyilván nem Budapestről kell megmondani, hogy milyen autonómiák legyenek. A magyar állam azt az autonómiakoncepciót támogatja, amelyet az adott nemzetrész kidolgoz - szögezte le. Az autonómia tekintetében kifejtette: Magyarország soha nem követelt olyasmit, amire ne lenne precedens az Európai Unióban. "Tehát az autonómia nem valamilyen magyar találmány, nem valamilyen extrém magyar követelés, mint ahogy azt a román belpolitikában is beállítják: az autonómia és önrendelkezés végeredményben emberi jog a közösség szintjén. Úgy is szokták megfogalmazni, az emberi jogok királynője" - mondta Semjén Zsolt. A külhoni magyar pártok vezetőinek részvételével rendezett nyilvános kerekasztal-beszélgetésen Semjén Zsolt elmondta: a magyar állam nemcsak felelősséget érez, hanem felelősséget is visel a határon túli magyarságért, amely integráns része a magyar költségvetésnek. Elmondta: a külhoni szervezetek és programok támogatására szánt évi 21 milliárd forint minden korábbinál nagyobb. A támogatást növelni fogják, ezzel együtt a magyar gazdaság növekedése és a költségvetési hiánycél tartható - hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes. Kitért arra, hogy a külhoni közösségek közül most a kárpátaljai magyarság van a legveszélyeztetettebb helyzetben. "Nem folyhat magyar vér olyan háborúban, amelyhez a magyarságnak semmi köze. Semmilyen bűnrészessége nincs a magyarságnak abban a helyzetben, amely ott kialakult. Tehát a kárpátaljai magyarság érezze azt, bármi történik, mindig számíthat a magyar államra. A magyar állam és az egyetemes magyarság a kárpátaljai magyarság mögött van" - jelentette ki a miniszterelnök-helyettes a Tusványosként emlegetett nyári szabadegyetemen. Tusnádfürdő, 2014. július 25., péntek (MTI) 2014. július 27.Újraválasztották Tőkés Lászlót a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács elnökévéÚjraválasztották Tőkés Lászlót a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) elnökévé a tanács péntek délután Bálványosfürdőn tartott ülésén – közölte az MTI-vel Tőkés László európai parlamenti képviselő sajtóirodája. A külhoni magyar nemzetrészek önrendelkezése iránt elkötelezett szervezetek konzultatív testületének ülésén Tőkés László mellett Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét is jelölték az elnöki tisztségre, utóbbi azonban visszalépett Tőkés László javára. Az ülésen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is részt vett, aki elmondta, a magyar állam minden határon túli nemzetrész saját autonómiakoncepcióját támogatja. Célként fogalmazta meg a többségi nemzetek sorában észlelhető idegenkedés és ellenállás megszüntetését is. A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett: a magyar kormány nemzetpolitikája egységes, az összes fontos stratégiai kérdésben nézetazonosság mutatkozik. Az ülésen döntöttek a KMAT monitoringrendszerének felállításáról, amely azt kíséri majd figyelemmel, hogy milyen mértékben teljesülnek a kisebbségben élő nemzeti közösségek diszkriminációmentes életéhez szükséges feltételek. A tanács súlyos aggodalmát fejezte ki az Ukrajnában uralkodó állapotokkal kapcsolatban. Megállapította, hogy a tárgyalás, a demokratizálódás, az európai felzárkózás és az ukrajnai nemzeti kisebbségek – köztük a kárpátaljai magyarok – jogainak maximális tiszteletben tartása hozhat megoldást az ukrajnai helyzetre. MTI, Erdély.ma 2014. július 28.Tisztelet, diplomáciaMiközben Orbán Viktor Tusnádfürdőn fölvázolta, hogyan látja leküzdhetőnek a gazdasági válság következményeit, a magyar–román viszonyt érintő kérdésben is fontos, diplomatikusan csomagolt, de kemény bírálatot fogalmazott meg Bukaresttel szemben, amikor arról beszélt: miközben a magyar vezetők tisztelettel beszéltek a román népről és vezetőiről, román részről ez nem mindig volt így. Egyébként azt majd csak az utókor tudja eldönteni, helyes következtetés volt-e a válságot a jóléti, liberális állam korának végeként értelmezni, és az illiberális, munkaalapú állam korát meghirdetni. Mindenesetre legalább megpróbált valamilyen koherens rendszert fölvázolni. Bár a balliberális ellenzék már fasizmust és putyinizmust kiált, azért érdemes megjegyezni: az illiberális nem antiliberális, a kifejezés úgy értelmezhető, hogy az állam megpróbálja elejét venni annak, hogy mindenben, bármilyen korlátozás nélkül a tőke érdekei diktáljanak a polgárok rovására. Az alapvető emberi szabadságjogok korlátozása természetesen elfogadhatatlan lenne, de nehéz elhinni, hogy ettől egy EU-tagállamban tartani kellene. Ami a magyar–román viszonyt illeti: Magyarország a legmagasabb, kormányfői és kormányfő-helyettesi szinten bírálta Romániát. Bár Cristian Diaconescu volt román külügyminiszter Orbán nyilatkozata kapcsán úgy vélte, a magyar politikusok voltak azok, akik nem adták meg a kellő tiszteletet a románoknak, elég csak Titus Corlăţean román külügyminiszter nyilatkozatát felidézni, amelyben a trianoni diktátumot üdvözölte. Mivel ismert tény, hogy a magyarok a diktátumot nemzeti tragédiának tekintik, annak méltatása semmiképp sem a magyarok iránti tisztelet jele, inkább a primitív és ostoba provokáció kategóriájába sorolnánk. Semjén Zsolt kormányfőhelyettes is bírálólag szólt Romániáról, amikor megjegyezte: az EU-ban nincs precedens arra, hogy egy nemzeti közösséget korlátozzanak szimbólumai használatában. A probléma gyökerét tehát konstatálták, de a vitás kérdések rendezéséig még sok van, és nem a magyar félen múlik, hogy a felek végre megpróbáljanak olyan megoldást találni, amely mind a romániai magyar közösség, mind Magyarország, mind Románia számára elfogadható. Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár) 2014. július 28.Magyar orvos- és gyógyszerészképzés: jelen és jövő a MOGYE-nA Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) az egyetlen olyan intézmény, ahol a közel másfél milliós erdélyi magyarság az anyanyelvén képezhetné gyógyítóit. Az 1945-ös királyi rendelettel való létrehozása – kizárólag a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés érdekében! – után 1962-ig csak magyar nyelven működött, országos és nemzetközi hírnévre tett szert. A román tagozat létrehozását a Román Kommunista Párt 1962-ben telefonon rendelte. A kétnyelvű oktatás bevezetése ürügyén erőszakos elrománosítás kezdődött, magyar nyelven csak előadásokat lehetett tartani, a gyakorlatok, szemináriumok, megbeszélések, diplomavizsgák kizárólag román nyelven zajlottak. Nagyszámú magyar oktatót nyugdíjaztak és bocsátottak el, egyre kevesebb magyar hallgatót vettek fel. A kommunista diktatúra 1989-es bukásakor az elsőéves magyar hallgatók aránya nem haladta meg a 15 százalékot (korábban fele-fele volt az arány!), az oktatóknál pedig a 33 százalékot. Huszonnégy évvel a fordulat után a magyar oktatók aránya még kisebb, nem éri el a 30 százalékot sem! Kirakat-multikulti A multikulturálisként meghatározott MOGYE személyi struktúrájának etnikai térképe ma így fest: a rektor román, 3 prorektor román, 1 prorektor magyar. Mindhárom dékán román, a szenátusi elnök román, a gazdasági igazgató román, a dékánhelyettesek közül 2 román, 3 magyar, az adminisztratív személyzet 9 ügyosztályának valamennyi vezetője román, a dékáni hivatalokban 15 titkárnő közül 14 román, 1 magyar. A 4800-as diáklétszámból 1750 magyar. ’89 decembere után az egyetem magyar diákjai, tanerői és a magyarság akkori politikai képviselői a paritás elvének tiszteletben tartását követelték, sztrájkoltak is ennek érdekében. Mindhiába: 24 év után így néz ki a „paritás”! A magyar oktatás visszaállítását és fejlődését – a magyar nyelvű gyakorlati oktatás és ezáltal az oktatói utánpótlás kinevelésének akadályoztatásával – eszközökben nem válogatva gátolja az egyetemi szenátus kétharmados román többsége. A 2011 januárjában elfogadott 1-es számú új román tanügyi törvény által kijelölt három multikulturális egyetemen előírták, hogy a kisebbségek az egyetem keretében létrehozandó önálló tagozatokon, oktatási vonalakon maguk szervezhetik meg a teljes körű anyanyelvi oktatást. A két másik multikulturális egyetem – a kolozsvári Babeş–Bolyai és a marosvásárhelyi művészeti – a tanügyi törvény kisebbségi rendelkezéseit tiszteletben tartva alkotta meg alapszabályzatát, az egyetemi chartát. A MOGYE-n a kétharmados román többségű szenátus az egyetemi autonómiára hivatkozva elutasította a törvénynek az anyanyelvi oktatás kiterjesztésére vonatkozó rendelkezéseinek az egyetemi chartában történő rögzítését és alkalmazását. Számos tevékenység esetén a román nyelv kizárólagos használatát írták elő. Ennek következtében a korabeli román oktatási minisztérium törvényellenesnek nyilvánította az új chartát, és elutasította annak jóváhagyását. Miután minden próbálkozás kudarcot vallott, az Ungureanu-kormány a tanügyi törvény által biztosított egyetlen lehetőséggel élt: kormányrendelettel létrehozta a külön magyar kart. Ezt a tanügyi törvény 132. szakaszának 5. bekezdése alapján hozott kormányhatározatot a Victor Ponta és Crin Antonescu által vezetett ellenzék törvényellenesnek nevezte, erre a nem létező törvénytelenségre hivatkozva bizalmatlansági indítványt terjesztett elő, és megbuktatta a kormányt. Az előző kabinet tanügyminisztériumának megalapozott törvényességi kifogásait semmibe véve a Ponta-kormány jóváhagyta a törvénysértő egyetemi chartát, nem törődve azzal, hogy a magyar nyelvű gyakorlati oktatást és szemináriumokat, a magyar nyelvű diplomavizsgát a tanügyi törvény egyenesen előírja! Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi charta előírásai szerint a tanagyag 30 százalékát magyarul, 70 százalékát pedig románul kell elsajátítani. Tudomásunk szerint a világon sehol nem alkalmazott megoldás, hogy a magyarul leadott tananyagot a szemináriumok, a gyakorlatok során román nyelven kell visszaadni! Sérül tehát a magyar hallgatók óhaja/joga, akik a tananyag tökéletesebb elsajátítása érdekében választották az anyanyelvi oktatást. Nagymamáddal is románul A MOGYE chartája egyáltalán nem tartalmazza a tanügyi törvény 135. szakaszának a kisebbségi nyelven történő oktatást szabályozó rendelkezéseit, amelyek előírják a teljes körű anyanyelvi oktatást és az önálló anyanyelvi – esetünkben a magyar – tagozatok létrehozását. Ennek következtében a 2011. évi 1-es tanügyi törvény 128. szakaszának rendelkezéseit kellene alkalmazni, miszerint a törvénytelen előírásokat tartalmazó egyetemi charta abszolút semmis. Ezt az „apróságot” azonban a romániai bíróságok egyelőre nem hajlandók kimondani, sőt, azt állapították meg, hogy a charta abszolút törvényes. Április–május folyamán e témában három törvénysértő ítélet is született. Az első ügyben a Maros megyei törvényszék elutasította a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) által kezdeményezett közigazgatási panaszt. A felperes kezdeményezéséhez támogató mellékbeavatkozóként csatlakozott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), a Magyar Polgári Párt (MPP) és – féléves késéssel – az RMDSZ. A közigazgatási eljárásban a charta törvénysértő, a teljes körű magyar oktatás visszaállítását tiltó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését próbáltuk elérni. A 2011 novemberében indított perbe önállóan beavatkozott a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) is. Az elsőfokú, elutasító ítélet ellen benyújtott megalapozott fellebbezéseket a Maros megyei törvényszék 2014. április 23-án elutasította. A második pert 2013 novemberében indította az RMOGYKE (elnöke Kincses-Ajtay Mária) és a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (elnöke Tubák Nimród). A bukaresti táblabíróságon azt szerettük volna elérni, hogy állapítsák meg: a Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottságnak (ARACIS) kizárólag a marosvásárhelyi használatra megalkotott szabálya érvénytelen. A kifogásolt szabvány – amelyet csak az ARACIS orvosi albizottságának honlapján tettek közzé – kimondta, hogy ha az egészségügyi alapképzés nem románul, hanem más nyelven történik, a diák-páciens viszonylatban csak a román nyelvet lehet használni. Elrendelték azt is, hogy a klinikai gyakorlatok kizárólag román nyelven folyhatnak. Megjegyzendő, hogy az ARACIS 15 albizottsága közül csak az orvosi albizottság honlapján található egy, a főszabályozást kiegészítő módosító sztenderd. A rendelkezés szó szerint betartása esetén a magyar orvostanhallgató idős, románul gyengén beszélő nagyanyjához a klinikai gyakorlat során nem szólhatna magyarul. A tiltást a MOGYE szenátusának román kétharmada a klinikai gyakorlatokon kívül kiterjesztette a preklinikai gyakorlatokra – beleértve az anatómiát is, noha a halottak már nem beszélnek –, a szemináriumokra és a diplomavizsgákra is. Ezt jogilag trükkös módon oldották meg: a vonatkozó tevékenységi körök szabályozásakor beszúrták azt a mondatot, hogy a tevékenység az „ARACIS szabályozásnak megfelelően”, vagyis kizárólag románul folytatható. Az RMOGYKE és a társuló RMDSZ az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordult, és kérte annak a ténynek a megállapítását, hogy ez a szabály diszkriminálja a magyar orvos- és gyógyszerészképzést. A CNCD 2013. október 16-ai határozata etnikai szavazással elutasította megalapozott panaszainkat. A tanács két magyar tagja kitűnően indokolt külön véleménye viszont megállapította, hogy az ARACIS rendelkezése és annak chartába foglalása diszkriminatív, mivel sérti az anyanyelvi oktatáshoz való jogot; a kommunista korszak asszimilációs politikáját folytatva megakadályozza a magyar káderutánpótlás képzését. Álláspontjuk szerint az ARACIS-sztenderdnek a chartába való beemelése az az alibi, amellyel igazolni próbálják a tanügyi törvény vonatkozó rendelkezéseinek semmibe vételét. A bukaresti táblabíróság szeptember 19-én tárgyalja a határozat ellen benyújtott panaszunkat. Megszelídített magyar képviselet Miután április 23-án megszületett a Maros megyei táblabíróság jogsértő, diszkriminatív egyetemi chartát helybenhagyó jogerős ítélete, fontosnak tartottuk, hogy az április 30-ára a bukaresti táblabíróságra kitűzött, az ARACIS-sztenderd érvényességét elbíráló tárgyaláson a két felperest (RMOGYKE és MMDSZ) támogatandó ebbe az ügybe is avatkozzon be valamennyi magyar politikai erő. Körlevélben kértem fel az RMDSZ, az EMNT, az EMNP és az MPP elnökét, hogy a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés védelmében lépjenek be a perbe. Sajnos csak az EMNT és az EMNP érezte át az ügy fontosságát, az időközben ismét kormányra került RMDSZ és az MPP nem volt hajlandó beavatkozni a közigazgatási eljárásba. Az RMDSZ-vezetés elutasító döntése szerfelett elgondolkoztató, igazolja Victor Ponta román miniszterelnök érvelését, aki azzal indokolta az RMDSZ újabb kormányba léptetését, hogy ezáltal „megszelídíti” a magyarság képviseletét. Az RMDSZ ugyanakkor azt hangoztatta: többek között azért lépett be a kormánykoalícióba, hogy meg tudja oldani a MOGYE-n a magyar oktatás ügyét. A szövetség a 2011-ben indított marosvásárhelyi közigazgatási perbe is csak a koalíciós Ungureanu-kormány megbuktatása után vállalta fel a támogató beavatkozást. Ismételten bebizonyosodott: a magyar orvos- és gyógyszerészképzés érdekében csak akkor áll a sarkára az érdekvédelminek mondott szövetség, ha ellenzékben van. Az RMDSZ passzivitása nehezen védhető, mivel a magyar oktatás visszaállítása ügyében csak jogi úton vagy polgári engedetlenséggel lehetne előrelépni. A Ponta-kormány „születési hibájának” következtében – mint jeleztem, a MOGYE-n a magyar fakultás létrehozását elrendelő kormányhatározat ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal buktatták meg az Ungureanu-kormányt – nincs abban a helyzetben, hogy kormányhatározattal törje meg a szenátus ellenállását. Feledékeny RMDSZ-illetékesek A magyar oktatók megelégelték, hogy a MOGYE szenátusának román kétharmada nemcsak a tanügyi törvényt, hanem annak politikai nyomásra felpuhított, 2012 szeptemberében megkötött egyezségbe foglalt előírásokat sem hajlandó betartani. Tiltakozásképpen beadták lemondásukat, a vezetőtestületekbe beválasztott tagok pedig bojkottálják ezek tevékenységét mindaddig, míg nem állítják helyre a törvényességet. Szinte érthetetlen, hogy Markó Béla volt RMDSZ-elnök, Kelemen Hunor jelenlegi elnök és Király András tanügyi államtitkár miért száll szembe a törvény által biztosított jogok alkalmazását kicsikarni akaró magyar tanerők tiltakozó lépéseivel. Sajnálatos módon az RMDSZ-illetékesek „elfelejtették”, hogy ma már senki sem beszél az önálló kolozsvári Bolyai Egyetem visszaállításáról. Ha a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzésből hiányzó 70 százalékot nem sikerül pótolni, Marosvásárhelyen is beállhat a Bolyai-szindróma, a politikai ellenszélben küzdő magyar oktatók és diákok elfásulnak, beletörődnek a jelenlegi helyzetbe. Az egyetem vezetősége a hangadó magyar professzorokat újabban bűnvádi feljelentésekkel vegzálja. Némi reményre ad okot, hogy MOGYE-ügyben nincs egyetértés a Fidesz-kormány és az RMDSZ-vezetés között – Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes például teljes mértékben támogatja a magyar tanerők tiltakozó lépéseit. Az általunk szorgalmazott jogi megoldás a bukaresti Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék kezében van. Ha a fellebbezési eljárásban kedvező ítélet születik, annak azonnal érvényt lehet szerezni a MOGYE-n. A magyar oktatást korlátozó ARACIS-sztenderd védelmében a MOGYE beavatkozott a bukaresti táblabíróságon az RMOGYKE és a MMDSZ által indított perbe. A bizonyítási eljárás során kiderült, hogy az ominózus, a magyar nyelv kitiltását rögzítő jogszabály valójában nem is létezik. Elsősorban azért, mert a nevelésügyet szabályozó 2005. évi 75-ös módosított kormányrendelet 17. szakasza kimondja, hogy az ARACIS-sztenderdeket jóvá kell hagynia a tanügyminisztériumnak, és azokat kormányrendeletbe kell foglalnia. Amikor a tárgyaláson felvetettem, hogy kötelezzék az ARACIS-t a minisztériumi jóváhagyás és a vonatkozó kormányrendelet bemutatására, az ARACIS jogi képviselője beismerte: ezt a különálló szabályt nem hagyta jóvá az oktatási minisztérium, és nem foglalták kormányrendeletbe sem. Ráadásul az ominózus szöveget az ARACIS tanácsa 2010. július 22-én fogadta el. Mivel a 2011. évi 1-es tanügyi törvény 5. szakasza kimondja, hogy valamennyi, a törvénnyel ellentétes rendelkezés hatályát veszti, az elméleti oktatáson kívül a román nyelv kizárólagos használatát előíró ARACIS-szabályt hallgatólagosan is hatályon kívül helyezték. A bukaresti táblabíróság ennek ellenére elutasította az RMOGYKE és az MMDSZ közigazgatási keresetét, sőt érdemben helybenhagyta a MOGYE magyar oktatásellenes beavatkozását. A Leonard Azamfirei rektor által aláírt beavatkozás tételesen tartalmazza, hogy az elméleti oktatáson kívüli tevékenységek, gyakorlatok, szemináriumok, záróvizsgák nyelve a román, kijelentve azt is, hogy mindez nem diszkriminálja a magyar oktatást. Érvként hozzáfűzi, hogy sok magyar diák olyan előrelátó, hogy eleve a román tagozatra iratkozik be… Ezeket az érveket jellemző módon a táblabíróság ítéletének indoklása is tartalmazza. Újjáépítés? Ilyen körülmények között a magyar főtanszékek létrehozása, amelyért ádáz küzdelmet folytatnak a magyar tanerők, nem járna lényeges eredménnyel, ha az elméleten kívüli oktatás továbbra is csak románul folyhatna. Oda jutottunk, hogy ezt az alkotmány- és tanügyi törvényt, nemzetközi egyezményeket sértő álláspontot az elsőfokú ítélet helybenhagyta, miközben egy nem létező jogszabályt alkalmazott. Ezt a lehetetlen helyzetet a bukaresti Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék előtt sorra kerülő fellebbezési eljárásban mindenképpen meg kell változtatni. Mindehhez elengedhetetlen a nemzetközi figyelemfelkeltés, az összmagyar összefogás. A legfelső ítélőtáblán sorra kerülő sorsdöntő tárgyalás előtt feltétlen tudatosítanunk kell a román vezetésben, milyen rossz fényt vet a román igazságszolgáltatásra egy ilyen ítélet, súlyosan sértve az európai normákat, a román alkotmányt és a tanügyi törvényt. Bármilyen nehéz, de át kell törni a román média és politikum által felállított hallgatás falát. Jellemző módon a bukaresti ítéletet ismertető sajtótájékoztatóra a magyar média egyetlen képviselője jött el, míg a román sajtót senki sem képviselte. Ha az őszi bukaresti fellebbezési tárgyalás mégsem hoz változást, be kell látnunk, hogy az 1945–46-ös Romániával szemben a 2014-es év Romániája nem hajlandó biztosítani a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzést. Ez esetben vissza kell térni az 1946-os megoldáshoz, amikor Marosvásárhelyen az orvos- és gyógyszerészképzés magyarországi professzorokkal indult el, akik kinevelték az erdélyi utánpótlást. A Sapientia egyetem keretében vagy a romániai magyar orvos- és gyógyszerészképzést támogató anyaországi egyetemek kihelyezett tagozataként lehet megoldást találni erre az égető és fájó kérdésre. A fent vázolt megoldásokat a problémáinkat jól ismerő dr. Misetta Attila professzor, a pécsi orvosi fakultás dékánja is helyesli. Igen fontos a négy magyarországi orvosi és gyógyszerészeti egyetem pozitív hozzáállása is: már két évvel korábban úgy döntöttek, hogy szükség esetén tevőlegesen is részt vállalnak a káderhiány megoldásában. Kincses Előd, Krónika (Kolozsvár) 2014. július 28.PSD-s politikus: elegünk van Magyarországból!Valóságos magyarellenes kiáltványt fogalmazott meg az adevarul.ro-n működtetett blogján vasárnap Bogdan Diaconu. A szociáldemokrata képviselőnél valószínűleg Tusványos és az újabb székely zászlók kézdivásárhelyi felvonása miatt gurulhatott el a pirula. A politikus Elegünk van Magyarországból című írásában tételesen felsorolja Budapestnek azokat a megnyilvánulásait, amelyeket szerinte Bukarestnek nem lenne szabad eltűrnie. A lista egészen hosszúra sikeredett. Diaconu felrója Magyarországnak, hogy a határon túli magyarokért aggódik, miközben nem oldotta meg a saját nemzeti kisebbségeinek a parlamenti képviseletét. A szerzőnek elege van a magyar történelmi egyházak ingatlan-restitúciós igényeiből, azok után, hogy szerinte a XIX. században nem engedélyezték az erdélyi románoknak a templomépítést. A politikus szerint budapesti támogatással háborús bűnös magyar írókat népszerűsítenek Erdélyben, szobrot emelnek nekik, „átkozott hamvaikat” becsempészik Erdélybe. „Soha nem hallottam még a magyarok részéről bocsánatkérést a Horthy-rendszer erdélyi bűnei miatt” – írja. Diaconunak elege van abból a Magyarországból, amelynek politikusai szerinte úton-útfélen a romániai magyarság eltiprására panaszkodnak, miközben a Hargita és Kovászna megyei románok „az új magyar grófok terrorja alatt élnek”. „Elegünk van Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Tőkés László és Vona Gábor Magyarországából, Wass Albert és Nyírő József Magyarországából, a Horty-rendszert visszasíró Magyarországból, és a Tőkés által feltámasztani kívánt halálosztó székely zászlóaljak Magyarországából” – zárul az írás. Mint ismert, Bogdan Diaconu az RMDSZ koalíciós partnerének, a Szociáldemokrata Pártnak a képviselője. Kelemen Hunorék már többször sérelmezték a koalícióban a politikus magatartását. „Elmondtuk, hogy ezt többé nem tolerálhatjuk. Megígérték, hogy beszélnek Diaconu fejével. Elmagyarázzák neki, hogy egy koalícióban ezt nem lehet művelni” – nyilatkozta korábban a maszol.ro-nak Borbély László politikai alelnök. maszol/adevarul.ro 2014. július 31.Nemzetpolitika és választásokTusványos idei programjából sem hiányoztak az aktuálpolitikai és nemzetpolitikai kérdéseket feszegető előadások. A legaktuálisabbak közé tartozott a közelmúlt és közeljövő választásairól szóló panel, illetve a már hagyományosnak számító Kárpát-medencei nemzetpolitikai kerekasztal. Az idei esztendő erdélyi magyar szempontból releváns három választását –a magyarországi országgyűlési választást, az EP-választásokat, és a közelgő romániai elnökválasztást – elemezte Toró Tibor, a Mensura Transylvanica elemzője, Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzője és Székely István Gergő, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója. Szavazatok Erdélyből Erdélyben 370 ezer új állampolgárt tartottak számon a választások előtt, nagyjából 300 ezer nagykorú személyt. Közülük sokan már rendelkeztek magyarországi lakcímmel, így körülbelül 250 ezren szavazhattak levélben, amihez előbb regisztrálni kellett. A postán kiküldött regisztrációs ívek esetében nem tisztázott, hogy hova érkezett meg, és hová nem, az online módon regisztráltak országos bontása nem ismert, az erdélyi magyar szervezetek segítségével zajló regisztráció terén pedig szabályos verseny alakult ki arról, hogy melyikük regisztrál végül több személyt – emelte ki Toró Tibor politológus. A Nemzeti Választási Iroda szerint a határon túlról 193 ezren regisztráltak, s ha ennek 66 százaléka erdélyi, akkor nagyjából 128 ezer körüli az Erdélyből regisztrálók száma. A regisztráltak közül 158 ezren szavaztak, ebből 128 ezer bizonyult érvényesnek. Erdélyből 105 ezer szavazó lehetett – ha továbbra is kétharmaddal számolunk –, közülük nagyjából 85 ezren szavazhattak érvényesen. Vagyis a választásra jogosult erdélyiek nagyjából 35 százaléka szavazott, közülük 28 százalék érvényesen. Erdélyben a szavazók 95,5 százaléka a Fideszre, 2,8 a Jobbikra, 1,16 a baloldali koalícióra és0,45 az LMP-re szavazott. A politológus szerint két ellentétes, Magyarországról érkező törekvés volt megfigyelhető: egyrészt regisztráljanak minél többen, másrészt a beérkező külhoni szavazatok ne gyengítsék a választások eredményének érvényességét. A végeredmény ugyanis akár úgy is értelmezhető, hogy a sokféle módon begyűjtött határon túli szavazatok adták a Fidesz kétharmadához szükséges mandátumot. Székely István Gergő szerint a sokak által félszavazatként értékelt határon túli szavazatok a magyar politikai közösség kiterjesztését is jelentik, ami egyben felveti a kérdést: a magyar politikai közösségbe újonnan belépők nem fognak-e lassan kitáncolni a romániaiból? Ha igen, annak a politikai érdekképviselet gyengülése lehet a következménye. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet politológusa szerint a külhoni magyarok akkor válhatnak sikeresen a magyar politikai közösség részévé, ha a magyar kormány érdemileg kezd el közpolitikailag foglalkozni velük, és a pártok is túllépnek a megszokott nemzetpolitikai szlogeneken. „Jóhiszemű értelmezés szerint a Fidesz óvatos akart lenni, de hosszabb távon lehet, hogy el kéne jutni oda, hogy a külhoniak választójoga teljes értékű választójoggá váljék. Az esélyek a politikai pártok érdekeit tekintve értelmezhetők, a jelenlegi szabályozás a Fidesznek pedig megfelelő” – értékelt a politológus. Tovatűnt remények Az európai parlamenti választások a szakirodalom szerint másodrendű jellegűek, tehát nem kimondottan az aktuális szavazásról szólnak, sokkal inkább a belpolitikai folyamatok tétjei tükröződnek bennük – állapították meg a politológusok. Szerintük az RMDSZ 6,3 százalékos eredménye egyrészt az összefogás hiányára vezethető vissza, másrészt míg az erdélyi magyar kisebbség 2007-ben és 2009-ben még sokat várt az EU-tól, mára ezek a remények alábbhagytak, ezért csökkent a szavazási kedv is. „Sok csalódás érte a közösséget az elmúlt öt évben nem csak kisebbségpolitikai szempontból. Átlagosan 18,5 százalékos az RMDSZ-re adott szavazatok csökkenése, legrosszabbul Máramaros teljesített, de Bihar, Maros és Kovászna megyéből is az átlagosnál kevesebb szavazat érkezett, mintöt évvel ezelőtt” – emelte ki Illyés Gergő. A Nemzetpolitikai Kutató elemzője szerint a novemberi elnökválasztáson második fordulóra számíthatunk. Mivel az államelnökjelöltek névsora távolról sem teljes vagy biztos, nehéz az esélylatolgatás. A PSD még nem nevezte meg jelöltjét, a Nemzeti Liberális (PNL) és Demokrata Liberális Párt (PD-L) pedig érdekes kiválasztási folyamat közepén van, amelynek esélyese Klaus Johannis a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) név alatt. Ennek értelmében Victor Ponta–Klaus Johannis párharc körvonalazódik, amihez hozzájárul a Traian Bãsescu által támogatott párt jelöltjeként Cristian Diaconescu, de Cãlin Popescu Tãriceanu is bejelentette indulási szándékát. A politológusok úgy vélik, hogy Johannisnak – aki nem kisebbségi, hanem inkább német anyanyelvű többségi politikus – nincs esélye nyerni. Az RMDSZ jelöltje Kelemen Hunor lesz, a Mensura Transylvanica elemzője szerint ugyanakkor az EMNP-nek is elnökjelöltet kell állítania, mert két egymást követő kampányból kimaradni hatalmas veszteséget jelentene. Illyés Gergő azt sem tartja kizártnak, hogy az elnökválasztások előtt, de a költségvetési módosítás után az RMDSZ kilép a kormányból. A nemzetpolitika filozófiája Semjén Zsolt szerint a magyar nemzetpolitika filozófiájának alapkérdése, hogy mi a magyar állam értelme. A magyar állam célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyarok életminősége javuljon, bárhol éljenek – fogalmazott a nemzetpolitikai kerekasztal nyitóbeszédében a miniszterelnök-helyettes. Szerinte az állam két eszközzel érheti el ezt a célját: egyrészt az állampolgárság megítélése révén a nemzet közjogi egyesítésével, másrészt a támogatási formák által. Az előrejelzések szerint a parlamenti ciklus végére az egymilliomodik külhoni magyar állampolgár is leteszi az állampolgári esküt – jelenleg több mint 600 ezer új állampolgár szerepel a nyilvántartásokban –, a külhoni célokra szánt 21 milliárd forint pedig minden eddiginél magasabb összeg. A miniszterelnök-helyettes az emberi jogok királynőjének nevezte az autonómiát. „Ami másnak jár, nekünk is jár. Valamennyi nemzetrésznek saját koncepciót kell erre vonatkozóan kialakítani, amit Magyarország teljes erővel támogat, hiszen minden szempontból igazunk van, mert példát tudunk mondani autonómiákra az EU-ban. Bármelyik nemzetrésszel bármi történik – most a kárpátaljai magyarság van a legfenyegetettebb helyzetben –, Magyarországnak hasonló szerepet kell vállalnia a külhoni magyarság tekintetében, mint amit Izrael a világon valamennyi zsidója tekintetében. Ha Izraelnek szabad, nekünk is szabad” – hangzottak Semjén Zsolt tapsfakasztó szavai. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint a kárpátaljai magyarság egyetlen fegyvere ma is a remény, amikor ukrajnai történelmük legnehezebb napjait élik. „A legfontosabb kérdés a biztonság. Minden terv nulladik feltétele, hogy a kárpátaljai magyarság meg tudjon maradni szülőföldjén. Miközben az országban háború van, a behívók érintik a kárpátaljai magyarságot is, a háborúnak már magyar áldozata is van, Kárpátalján is megjelentek a menekültek, és számos fegyver van magánemberek kezében” – állapította meg Brenzovics. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a VMSZ etalon értékű megállapodást kötött a Szerb Haladó Párttal, jóformán minden szerepel benne, amiért a vajdasági magyar politika síkraszáll. Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnöke pedig az elmúlt esztendő három választásának sikereit ecsetelte. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint viszont bármilyen bölcs nemzetpolitikát folytathat a magyar kormány, ha a nemzet részei nem partnerek a feladatban. Erdélyben a cél egyértelműen a közösségi autonómiák rendszerének kiépítése, az RMDSZ kormányzati szerepvállalását pedig az eredmények minősítik. Ilyen szempontból bírálható az RMDSZ munkája, mert semmilyen stratégiai kérdésben nem léptünk előre, mondta Toró, majd bejelentette: az EMNP komolyan fontolgatja, hogy saját államelnökjelöltet indítson. Dénes Ida, Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2014. július 31.Semjén üzeneteA korábbi évekhez képest oldottabb és érdektelenebb hangulatban zajlott a Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Ez annak is köszönhető, hogy a legutóbbi választások során egyértelművé vált, hogy milyen magyar-magyar erőviszonyok uralkodnak itt nálunk és odaát, mindenki elfoglalta a többé vagy kevésbé megérdemelt helyét a politikai porondon. Az ősszel esedékes magyarországi helyhatósági választások már nem okozhatnak számottevő meglepetést, így aztán mindenki tartózkodott az olyan, akár helyénvaló kijelentésektől is, amelyek a román közvéleményt felkavarták volna. Az említett rendezvénnyel egy időben, a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában elhangzott viszont Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettesének a nyilatkozata, amely sokkal nagyobb figyelmet érdemel. Arról van benne szó, hogy „bárhol a világon, ha a magyar közösséget támadás éri, akkor eget-földet meg kell mozgatnunk az ő védelmükben”. Nem kell nagy tudomány, nem kell túl magas intelligencia, hogy megértsük. Adva van egy szétszakadt nemzet, amelynek tagjai a világ különböző tájain élnek. Egyfelől egy nagyobb tömbben, több ország határain belül, a Kárpát-medencében, másfelől pedig szétszóródva, a nagyvilág minden szegletében. Ahelyett, hogy azt vizsgálnánk, miként tudnak mások olyan hatékonyan összefogni a nemzeti céljaik eléréséért, mi lenne, ha mi is hasonlóképpen cselekednénk? Mi lenne, ha a formai kötődéseken túlmenően, akár gyakorlati meggondolásból is, a nemzetféltő közösségek csoportjába lépnénk? Mi akadályoz meg bennünket ebben? Nincs szó itt idegengyűlöletről, nincs szó diszkriminációról vagy hűtlenségről, hanem mindössze csak a saját nemzetünk szeretetéről, a hagyományaink tiszteletéről és értékeink megbecsüléséről. Ki állja, pontosabban ki állhatja utunkat abban, hogy a miénk is egy ilyen irigylésre méltó nemzet legyen? Persze, sokaknak az a céljuk, szinte egyetlen szenvedélyük, hogy gyengítsék a magyarságtudatot, és ezzel egyidőben fölöttünk hatalmat szerezzenek. Kívülről vagy belülről törnek ránk, átveszik a pozícióinkat. Mi tagadás, egyre hatékonyabban teszik ezt. A Trianoni békeszerződéstől egészen napjainkig. Megszálló csapatokkal, ellenforradalmárokkal, rendszerváltással, betelepítésekkel vagy beruházásokkal. Háborúval vagy kormánykoalícióval. Tisztelnünk kell más nemzeteket, de elsősorban a miénket. Ragaszkodnunk kell az egyenjogúsághoz, de elsősorban saját magunkat kell egyenjogúnak tekintenünk. Féltenünk kell az elnyomott nemzetiségeket, aggódnunk kell értük, de elsősorban a miénket kell az elnyomástól megvédenünk. Amíg nem lesz kellő önbecsülés bennünk, nem várhatjuk el mások tiszteletét, elismerését. Számos példát felhozhatnánk, akár a szomszédos nemzetek közül, hogy milyen eszközök segítségével, miként váltották valóra a Semjén-üzenetet, de fölösleges ezeket a körülményeket tanulmányozni. Mindenkinek elsősorban a maga helyén, a legjobb belátása szerint kell cselekedni Ferencz Zsombor, kozpont.ro 2014. augusztus 4.Antal: „A bukaresti románokat félrevezetik a zászlóhasználattal kapcsolatban”A romániai prefektúrák hasonlóan kellene védjék a magyar érdekeket, mint ahogyan azt a románnal is teszik – fejtette ki a kézdivásárhelyi zászlóügy kapcsán Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki beszélt Victor Ponta nyergestetői látogatásáról is. Antal Árpád újságírói kérdésre leszögezte, hogy amennyiben a romániai prefektúrák magatartásával kapcsolatban kell véleményt nyilvánítania, akkor feltétlenül le kell szögeznie: minden prefektúrától azt várja el, hogy hasonlóan védje és vigyázza a magyar nyelvhasználatot, mint ahogyan azt a románnal teszi. Mint mondta még sosem találkozott olyan esettel, amikor az említett intézmény levelet címzett volna neki azzal kapcsolatban, hogy egy utca neve csak román nyelven van feltüntetve, annak ellenére, hogy léteznek ilyenek is. A városvezető azt is hozzáfűzte, hogy Romániában nem megfelelő a törvénykezés, a prefektusok pedig ezen törvények betartására vannak kihelyezve. A székely zászlók körüli herce-hurcával kapcsolatban csak annyit mondott, hogy a bukaresti románokat félrevezetik valakik, ugyanis eddig egyetlen kikötésük ezen politikusoknak annyi volt, hogy az említett lobogó mellé a románt is tűzzék ki. Mint ismeretes, két héttel ezelőtt vonták fel Kézdivásárhelyen a katonanevelde előtt található világháborús emlékműnél a székely lobogókat, az eseményen Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese is részt vett. Még a rendezvény előtt jelezte a Kovászna megyei prefektúra, hogy nem ért egyet, és az esemény megtartására kibocsátott engedélyt megtámadja a közigazgatási bíróságon. Ezt követően körlevélben tájékoztatott Marius Popica Kovászna megyei prefektus, hogy nem magát a rendezvényt, hanem a zászló felvonást támadja meg, mivel arról már januárban döntött a brassói táblabíróság, hogy törvénytelen. Hangsúlyozta, a prefektúra sosem ellenezte azokat az eseményeket, amelyek a hagyományok őrzésére, valamint a nemzeti identitás ápolására irányulnak, de közbe kell lépnie, amikor törvénysértés történik. Semjén Zsolt szavait – amellyel megköszönte a reklámot, amit a zászló felvonás ellenzésével tett a prefektus – nem szerette volna kommentálni. Mint magyarázta, sem a megfelelő kompetenciával nem rendelkezik, sem neveltetése nem engedi, hogy egy más ország vezetőjének beszédét bírálja. Victor Ponta romániai miniszterelnök nyergestetői látogatásával kapcsolatban Antal Árpád kifejtette, hogy nem szeretné a közelgő választások szempontjából elemezni. „Ha a román-magyar kapcsolatokat tekintjük, pozitív előrelépésként értelmezhető a látogatása, és még többet várok az ország vezetőitől” – mondta a polgármester. Bencze Melinda, Székelyhon.ro 2014. augusztus 11.Mi változott a budapesti támogatáspolitikában?Az idei évben a gazdaságpolitika erősítése lesz a legnagyobb feladat a határon túli magyar közösségek támogatáspolitikájában – nyilatkozta a maszol.ro-nak adott interjúban az új Orbán-kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Potápi Árpád szerint 2014-ben 20,5 milliárd forintot fordítanak határon túli célokra. A nemzetpolitika területén, a végrehajtás szintjén nem csak személyi, hanem "strukturális" változás is történt az új Orbán-kormány beiktatásával, így ezentúl helyettes államtitkár mellett már államtitkár is felel a területért. Mi az oka ennek a változásnak? A nemzetpolitika felértékelődését jelenti, hogy a Miniszterelnökség keretében folytathatja az államtitkárság a munkáját. A két vezető kinevezése is ezt támasztja alá, hiszen így sokkal hatékonyabban és magasabb szinten tudják képviselni a külhoni magyarok ügyét. A legfelsőbb szinten nem történt változás, Semjén Zsolt maradt a nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter és miniszterelnök-helyettes. Mi a nemzetpolitikai államtitkár hatásköre és mi a helyettes államtitkáré ezen a területen? Hogyan egészítik ki egymás munkáját? A helyettes államtitkár, Wetzel Tamás korábban a honosítási eljárásokban dolgozott mint miniszteri biztos, és mindenkivel összeköttetésben állt. Most a tevékenységi köre kibővült, viszont a korábbi területet is viszi tovább. Mi történt Répás Zsuzsannával, miért kellett leváltani? Kap-e a jövőben valamilyen kormányzati funkciót? Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár asszonynak rendkívül sokat köszönhet a magyar nemzetpolitika, hiszen az elmúlt ciklusban nagyon határozottan képviselte a külhoni magyarság érdekeit. A nemzetpolitika a kormány egyik legsikeresebb területei közé tartozott az elmúlt négy évben – gondoljunk csak az egyszerűsített honosításra. Most a „finomhangolás”, a kevésbé szem előtt lévő területek felé fordulás következik. Ez legalább annyira nehéz lesz, mint az elmúlt négy évben volt, de ebben a munkában mindenkire, határon túli és magyarországi civil és társadalmi szervezetekre, egyházakra egyaránt számítunk. Mekkora büdzséből gazdálkodik idén a nemzetpolitikai államtitkárság? Hogyan változott az összeg a tavalyihoz képest? A Nemzetpolitikai Államtitkárság több mint 5 milliárd forinttal gazdálkodhat az idei évben. Ez nagyjából megegyezik a tavalyi év költségvetésével. Általában mennyit fordít határon túli szervezetek, programok fordítására a magyar kormány ebben az évben? Nagyobb vagy kisebb-e az összeg mint a tavalyi? Kormányzati szinten több mint 19 milliárd forint áll rendelkezésre határon túli célok támogatására – ez mintegy 1 milliárd forinttal több, mint az előző évben. Ehhez kapcsolódik még a Határtalanul! program, aminek költségvetése 1,5 milliárd forintra emelkedett. Változtatott-e valamit a támogatáspolitikában az új Orbán-kabinet? Melyek a prioritásai az új kormánynak? A korábbi évek támogatáspolitikai gyakorlatát folyamatosan felülvizsgálja a kormányzat, és évről évre meghatározza a prioritásokat. Az idei évben kormányzati és nemzetpolitikai szinten is a gazdaságpolitika erősítése lesz a legnagyobb feladat, hiszen rendkívül fontos a határon túli kis- és középvállalkozások megerősítése. A Kárpát-medencei szakképzés lehet a következő év központi programja az óvodák, kisiskolások és a felsősök éve után, hiszen nagyon fontos, hogy az eddig elkezdett tematikus programok folytatódjanak, az eddig elért sikereinket kamatoztatni tudjuk. Köztudott, hogy a pénzek egy részét a Bethlen Gábor Alap osztja szét, a pályázatok elbírálásáról egy szűk, négyfős testület dönt. Több bírálat is érte emiatt a kormányt, mert az elbíráló testületbe nem vonják be a határon túli szervezetek képviselőit is. Hogyan vélekedik erről? A Bethlen Gábor Alap négyfős testületének összetételét törvény határozza meg, ami szerint testület tagja a nemzetpolitikáért felelős miniszter, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által kijelölt személy, az államháztartásért felelős miniszter által kijelölt személy, valamint a nemzetpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló helyettes államtitkár. Ez a testület a külhoni magyar szervezetek által a MÁÉRT ülésein meghatározott prioritások mentén hozza döntéseit. Ilyen alapelv például a kiszámítható, biztonságos és hosszú távú finanszírozás a nemzeti intézmények esetében. Ugyanakkor a források egy másik részét a határon túli lebonyolítók osztják szét. Hogyan definiálná Ön a nemzetpolitika kifejezést? A szűkebb értelemben vett nemzetpolitika a külhoni magyarság politikai, gazdasági, társadalmi megerősítését jelenti számomra, tágabb értelemben azonban ennél sokkal többet. Kitűzött célunk, hogy a külhoni magyarságot, éljen akár a Kárpát-medencében, Dél-Afrikában vagy Ausztráliában, megerősítsük, mind abbéli hitében, hogy az anyaország nem mondott le róluk és törődik velük, mind abban, hogy érezzék: Magyarország támogatja őket. Kustán Magyari Attila maszol.ro 2014. augusztus 20.Székelyföldieket is elismertek (Külhoni Magyarságért Díj)Tizenegy szervezet képviselője, illetve személyiség vehette át a Külhoni Magyarságért Díjat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkártól tegnap Budapesten a Parlamentben. Elismerésben részesült a Diakónia Keresztyén Alapítvány és a Gyulafehévári Caritas, illetve a csernátoni Haszmann Pál Múzeum is. Semjén Zsolt köszöntőjében arról beszélt: a magyar nemzet egy és oszthatatlan, és csak akkor tudunk megmaradni csonkítatlanul, ha minden nemzetrész megőrzi örökségét. A díjról azt mondta: az annak az elismerése és köszönete, hogy a kitüntetettek megőrzik és továbbépítik sajátosságaikat, és ezzel az egyetemes magyarságot őrzik meg. Potápi Árpád János beszédében azt mondta: 2011 óta minden évben olyan személyeknek, illetve szervezeteknek adják át az elismerést, akik a Szent István-i örökség továbbörökítői, akik a határokon túl élő magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági életben kiemelkedő tevékenységet végeznek. Idén megkapta az elismerést az Erdélyi Református Egyházkerület által alapított Diakónia Keresztyén Alapítvány, amely az élet megóvását, a betegek és hátrányos helyzetűek segítését, keresztény értékek képviseletét, az egyén és közösségi felelősségvállalás erősítését vallja feladatának, és jelenleg négyszáz gyermekkel foglalkozik. Ugyancsak elismerést kapott a Gyulafehévári Caritas, amelynek célja a szegénységben élők társadalmi reintegrációja, motivált és szakképzett személyzet biztosítása, mindezek által a helyi közösségek fejlesztése. A csernátoni Haszmann Pál Múzeum szintén a díjazottak között szerepel, az intézmény 1973-ban nyitotta meg kapuját, azóta immár művelődési központként határainkon túl is számon tartják. Haszmann Pál pedagógus és Haszmanné Cseh Ida magángyűjteményüket ajánlották fel múzeumalapítás céljából a székely magyar közösségnek. A 2005-ben alakult Alsózelei Zele törzs elsődleges feladatának hagyományaink megőrzését, a népi kultúra értékeinek gyűjtését és védelmét tekinti, munkájukat az elismeréssel jutalmazták. A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, a Csemadok méltatása során elhangzott: az 1968. márciusi Csemadok-program igazi demokratikus áttörés volt a kisebbségi magyar politikában. A nemzetiségi kérdés rendezésére vonatkozóan az önigazgatás és a kollektív kisebbségi jogok alapján fogalmazta meg javaslatait. A nemzetiségi alkotmánytörvény kidolgozása mellett javasolta az államhatalmi és végrehajtó szervek melletti nemzetiségi szervek, köztük nemzetiségi minisztérium létrehozását, a magyarok számára hátrányos, 1960. évi közigazgatási elrendezés kiigazítását, valamint az 1945 után hozott magyarellenes jogszabályok felülvizsgálatát. A Csemadok 1989-ben párttá alakult, ennek ellenére 50 ezres tagságát mindmáig hatékonyan képes mozgósítani. A díjazottak közt szerepel Tamás Aladárné Szűcs Ilona tanítónő, aki 2011-ben felvette a magyar állampolgárságot, ezt követően a szlovák kormány megfosztotta szlovák állampolgárságától. Az idén 70 éves Magyar Szó napilapot is elismeréssel jutalmazták, a méltatás során elhangzott: 1955-től a világ legjobb magyar nyelvű napilapjaként tekintettek rá, számított, mit ír a Magyar Szó. A vajdasági újság felemelte szavát a délszláv háború esztelensége, a kényszermozgósítások, a kisebbségi jogok durva megsértése, csorbítása ellen. A vajdasági magyar közösségért, nemzeti önazonosságának megtartásáért és fejlesztéséért kapott kitüntetést a 47 éve működő civil szervezet, a Középiskolások Művészeti Vetélkedője. A regionális vetélkedő évente 600 középiskolásnak ad alkalmat a bemutatkozásra, tudásuk összemérésére. Szintén a díjazottak közt szerepel a Kárpátalja hetilap. A jelenleg 110 településre eljutó újságot a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alapította, amely fontosnak tartja a magyar lakosság objektív tájékoztatását. A kitüntetett svédországi Őrszavak Anyanyelvápoló Egyesületet a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége alapította 1996-ban azzal a céllal, hogy évente rendezzen anyanyelvi táborokat, valamint szakmailag hangolja össze a svédországi magyar anyanyelv oktatását. A 9–10 napos anyanyelvi táborok témája minden évben egy magyar történelmi kor, mely kiegészül a Kárpát-medence földrajzának oktatásával. Idén Hunyadi Mátyás és kora lesz a fő téma. A Kanadai Magyar Kulturális Tanács szintén elismerésben részesült, a szervezet célja összefogni a Kanadában működő magyar szervezeteket felekezeti hovatartozástól függetlenül, magyarságmegtartó munkájuk segítése és támogatása, megakadályozni minden romboló törekvést, és segítő kezet nyújtani a problémák megoldására. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. augusztus 20.A magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés aggasztó helyzete a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti EgyetemenA Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) az egyetlen olyan intézmény, ahol a közel másfél milliós erdélyi magyarság az anyanyelvén képezhetné gyógyítóit. Az egyetemet 1945-ben – a párizsi béketárgyalások előtt – királyi rendelettel kizárólag a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés biztosítása végett hozták létre. 1962-ben a Román Kommunista Párt Politikai Bizottsága telefonon elrendelte a román tagozat létrehozását. Ezzel kezdetét vette a magyar nyelvű oktatás elsorvasztása. A teljes körű magyar oktatás visszaállítását huszonegy évvel a nacionál-kommunista diktatúra megdöntése után (!) a 2011. évi 1-es tanügyi törvény írta elő. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a kétharmados román többségű szenátus az egyetemi autonómiára hivatkozva módszeresen elutasította az új román tanügyi törvény anyanyelvi oktatás kiterjesztésére vonatkozó rendelkezéseinek az egyetemi chartában történő rögzítését és azok alkalmazását. Számos tevékenység esetén a román nyelv kizárólagos használatát írták elő. Látván, hogy politikai nyomással nem lehet kikényszeríteni a törvény alkalmazását, jogi útra tereltük az ügyet. Az RMOGYKE (elnöke prof. dr. Kincses-Ajtay Mária) és a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (elnöke Tubák Nimród) 2013 novemberében a Bukaresti Táblabírósághoz fordult. Azt szerettük volna elérni, hogy állapítsák meg: a Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Hivatal (ARACIS) marosvásárhelyi használatra megalkotott szabálya (sztenderdje) érvénytelen. A kifogásolt sztenderd kimondta, hogy a klinikai gyakorlatok kizárólag román nyelven folyhatnak, vagyis a magyar diák a kórteremben csak románul szólhatna a románul alig beszélő idős nagymamájához… Ezt a diszkriminatív tiltást a MOGYE szenátusának román kétharmada a klinikai gyakorlatokon kívül kiterjesztette a preklinikai gyakorlatokra (beleértve az anatómiát, noha a halottak már nem beszélnek), a szemináriumokra és a diplomavizsgákra is. A két felperes (az RMOGYKE és az MMDSZ) körlevélben felkérte az RMDSZ, az EMNT, az EMNP és az MPP elnökeit, hogy a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés védelmében lépjenek be a bukaresti perbe. Sajnos, csak az EMNT és az EMNP érezte át az ügy fontosságát, az ismét kormányra került RMDSZ és az MPP nem volt hajlandó beavatkozni a közigazgatási eljárásba. Az RMDSZ- vezetés elutasító döntése szerfelett meggondolkoztató, és akarva-akaratlanul igazolja Victor Ponta miniszterelnök érvelését, aki azzal indokolta az RMDSZ újabb kormányba léptetését, hogy ezáltal "megszelídíti" a magyarság képviseletét. Felidézem, az RMDSZ-vezetés azt hangoztatta, hogy azért is lépett be a kormánykoalícióba, hogy meg tudja oldani a MOGYE-n a magyar oktatás ügyét. Az RMDSZ a 2011-ben indított marosvásárhelyi közigazgatási perbe is csak a koalíciós Ungureanu-kormány megbuktatása után vállalta fel a támogató beavatkozást. Tehát ismételten bebizonyosodott, hogy a magyar orvos- és gyógyszerészképzés érdekében csak akkor áll a sarkára az érdekvédelminek mondott szövetség, ha ellenzékben van?! Az RMDSZ passzivitása nehezen védhető, mivel a magyar oktatás visszaállítása ügyében csak jogi úton vagy polgári engedetlenséggel lehetne előre lépni. A Ponta-kormány "születési hibájának" következtében – ti. a MOGYE-n a magyar fakultás létrehozását elrendelő kormányhatározat ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal buktatták meg az Ungureanu-kormányt – nincs abban a helyzetben, hogy kormányhatározattal törje meg a szenátus román kétharmadának csökönyös ellenállását. A magyar oktatók megelégelték, hogy a MOGYE szenátusának román kétharmada nemcsak a tanügyi törvényt, hanem annak politikai nyomásra felpuhított, 2012 szeptemberében megkötött egyezségbe foglalt előírásait sem hajlandó betartani. Közgyűlésükön eldöntötték, hogy a vezető tisztségeket betöltő képviselőik tiltakozásképpen beadják lemondásukat, a vezető testületekbe beválasztott tagok pedig bojkottálni fogják ezek tevékenységét mindaddig, amíg nem állítják helyre a törvényességet. Szinte érthetetlen, hogy Markó Béla volt RMDSZ-elnök, Kelemen Hunor jelenlegi elnök és Király András tanügyi államtitkár miért száll szembe a törvény által biztosított jogok alkalmazását kicsikarni akaró magyar tanerők tiltakozó lépéseivel. Sajnálatos módon az RMDSZ-es illetékesek "elfelejtették", hogy ma már senki sem beszél az önálló kolozsvári Bolyai Egyetem visszaállításáról. A politikai pipogyaság és az idő múlása oda vezetett, hogy jelenleg szóba sem kerül az önálló Bolyai Egyetem visszaállítása, e jogos követelés teljesen lekerült a napirendről. Ha a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzésből hiányzó hetven százalékot nem sikerül visszapótolni, itt, Marosvásárhelyen is beállhat a Bolyai-szindróma. A politikai ellenszélben küzdő magyar oktatók és diákok elfásulnak, beletörődnek a jelenlegi helyzetbe. Az egyetem vezetősége a hangadó magyar professzorokat újabban bűnvádi feljelentésekkel és munkajogi eljárásokkal vegzálja! Szerencsére a MOGYE- ügyben nincs egyetértés a Fidesz-kormány és az RMDSZ-vezetés között – Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes határozottan kijelentette, hogy 100%-ig támogatja a magyar tanerők tiltakozó lépéseit. Az általunk szorgalmazott jogi megoldás a Bukaresti Legfelső Ítélőtábla és Semmítőszék kezében van. Ha a fellebbezési eljárásban kedvező ítélet születik, akkor annak azonnal érvényt lehet szerezni a MOGYE-n. A Bukaresti Táblabíróságon lefolytatott bizonyítási eljárás során kiderült, hogy az ominózus, a magyar nyelv kitiltását rögzítő jogszabály valójában nem is létezik. A Bukaresti Táblabíróság mindezek ellenére elutasította az RMOGYKE és az MMDSZ abszolút megalapozott közigazgatási keresetét, sőt ezzel sem elégedett meg, hanem érdemben helyben hagyta a MOGYE magyaroktatás-ellenes beavatkozását. Az Azamfirei rektor által aláírt beavatkozás tételesen tartalmazza azt, hogy az elméleti oktatáson kívüli tevékenységek, vagyis a gyakorlatok, szemináriumok, záróvizsgák nyelve a román, kijelentve azt is, hogy ez a helyzet nem diszkriminálja a magyar oktatást!? Érvként hozzáfűzi, hogy sok magyar diák olyan előrelátó, hogy eleve a román tagozatra iratkozik be… Tehát oda jutottunk, hogy ezt az alkotmányt- és tanügyi törvényt, nemzetközi egyezményeket sértő álláspontot az elsőfokú ítélet helyben hagyta. Méghozzá úgy, hogy ennek érdekében egy nem létező jogszabályt alkalmazott! Ezt a lehetetlen helyzetet a Bukaresti Legfelső Ítélőtábla előtt sorra kerülő fellebbezési eljárásban mindenképpen meg kell változtatni! Mindehhez a nemzetközi figyelemfelkeltés, az összmagyar összefogás elengedhetetlen. A Legfelső Ítélőtáblán szeptember 19-én sorra kerülő sorsdöntő tárgyalás előtt feltétlen tudatosítanunk kell a román vezetésben azt, hogy egy ilyen ítélet milyen rossz fényt vet a román igazságszolgáltatásra, súlyosan sértve az európai normákat, a román alkotmányt és a tanügyi törvényt. Bármilyen nehéz, de át kell törni a román média és politikum által felállított hallgatás falát. Ha a szeptemberi bukaresti fellebbezési tárgyalás mégsem hoz változást, akkor be kell látnunk, hogy az 1945/46-os Romániával szemben 2014 Romániája nem hajlandó biztosítani a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzést. Ez esetben vissza kell térni az 1946-os megoldáshoz, amikor Marosvásárhelyen az orvos- és gyógyszerészképzés magyarországi professzorokkal indult el, akik azután kinevelték az erdélyi utánpótlást is. A Sapientia egyetem keretében vagy a romániai magyar orvos- és gyógyszerészképzést támogató anyaországi egyetemek kihelyezett tagozataként lehet megoldást találni erre az égető és fájó kérdésre. Kincses Előd, Népújság (Marosvásárhely) 2014. augusztus 20.Össznemzeti ünnep augusztus 20-ánAz elmúlt ezer év nemzedékeinek sorsa azt taníthatta, hogy nekünk, magyaroknak az igazságunkat, az érdekeinket magunknak kell képviselnünk, és érdekeink gyakran csak mások érdekeivel együtt érvényesülhetnek – mondta Áder János magyar köztársasági elnök szerdán, az augusztus 20-ai ünnepélyes zászlófelvonást követően, a budapesti Kossuth Lajos téren tartott állami rendezvényen. Kifejtette: „megtanulhattuk, hogy a minket megillető tiszteletet nekünk magunknak kell megkövetelnünk, miként azt is, hogy ezt a tiszteletet a másoknak megadott tisztelettel érdemelhetjük ki”. Áder János szólt arról is, hogy értékeinket csak a nyugati polgárosodás révén gyarapíthatjuk, a függetlenség pedig nem adomány, hanem olyan felbecsülhetetlen érték, amelyért minden nemzedéknek meg kell küzdenie. Az államfő szerint hibáinkból okulni kell, és nem az ellenfelek számát, hanem a szövetségesekét érdemes gyarapítani. „Ez a legjobb módja, hogy megvédjük országunkat és megóvjuk hazánkat” – hangsúlyozta. Áder János felelevenítette az ország történelmi fordulóit, amelyekből – mint mondta – érdemes tanulni: száz éve tört ki az első világháború, amely után „hosszú időre szétszakították nemzetünket”, és hetven éve kezdődött a zsidó és cigány honfitársaink haláltáborokba deportálása. „Hetvenéves tapasztalat, hogy az állam soha, semmilyen ideológia nevében sem fordulhat saját polgárai ellen” – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: a szovjet csapatok 1956-ban a magyarok szabadságharcát ugyan leverték, szabadságvágyát azonban nem tudták leverni. Semjén: nem leszünk egyik világhatalmi központ gyarmata sem Szent István nem tűrte, hogy Magyarország része legyen a német-római császárságnak vagy a bizánci birodalom hűbérese legyen. Korábban a magyar nemzet akarata az volt, hogy nem leszünk Moszkva gyarmata, és most nem leszünk más világhatalmi központoknak sem a befolyási övezete, gyarmata, alárendelt népe – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az egri országzászló-emlékmű avatásán szerdán. Semjén még kedden este, a Vendégségben Magyarországon elnevezésű ünnepi rendezvényen, a budapesti Clark Ádám téren arról is beszélt: a magyarság akkor marad meg, ha minden nemzetrész megmarad. Semjén Zsolt itthoni és határon kívülről érkezett magyar fiatalokhoz fordulva arról beszélt, hogy az egyetemes magyarság csonkulna meg, ha valamelyik nemzetrész elveszne. Közölte, a magyar állam kötelessége és feladata, hogy a közös kultúrát, a közös nyelvet, a történelmi sorsközösségünket segítsen megélni. A miniszterelnök-helyettes az állam természetes kötelességének nevezte a magyar nemzet közjogi egyesítését. Erre utalva bejelentette, eddig már több mint 600 ezer határon túli magyar tett esküt. Határon túli ételek bemutatója Az augusztus 20-I ünnepségek egyébként a szokásos módon, a budapesti Kossuth téren, Magyarország nemzeti lobogójának felvonásával és tisztavatással kezdődtek, majd a honvédtisztjelöltek letették esküjüket. Az ünnepi szentmise délután öt órakor kezdődött a Szent István-bazilika előtt, ahol Orosch János nagyszombati érsek mondta a szentbeszédet. A szertartás a Szent Jobb-körmenettel zárult. A nemzeti ünnep alkalmából koncertekkel várták a látogatókat Budapesten. A Parlamentben 10-től 16 óráig nyílt napot tartottak. Sokan keresték fel a Budai Várat és a Bem-rakpartot, ahol a Mesterségek Ünnepe programjai és a Magyar Ízek Utcája várta a látogatókat, utóbbi helyszínen idén határon túli ételkülönlegességeket kóstolhattak a látogatók. Székelyhon.ro 2014. augusztus 21.Háromszékre is hoztakKiosztották a Külhoni Magyarságért Díjakat Tizenegy személyiség, illetve szervezet, intézmény – köztük a csernátoni Haszmann Pál Múzeum – képviselője vehette át a Külhoni Magyarságért Díjat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkártól kedden, Budapesten a magyar Parlamentben. „A díj annak az elismerése és köszönete, hogy a kitüntetettek továbbépítik sajátosságaikat, és ezzel az egyetemes magyarságot őrzik meg” – fogalmazott Semjén Zsolt. Az idén az Erdélyi Református Egyházkerület által alapított Diakónia Keresztény Alapítvány kapott elismerést, továbbá a Gyulafehévári Caritas és a csernátoni Haszmann Pál Múzeum is a díjazottak között szerepelt. A háromszéki intézmény 1973-ban nyitotta meg kapuját, azóta immár művelődési központként határainkon túl is számon tartják. Haszmann Pál pedagógus és Haszmanné Cseh Ida annak idején magángyűjteményüket ajánlották fel múzeumalapítás céljából a székely-magyar közösségnek. A Külhoni Magyarságért Díjat 2011-ben alapították. A hagyomány szerint augusztus 20-a előtt adják át azoknak, akik Szent István szellemiségében végzik tevékenységüket, és ezzel a nemzet fennmaradását szolgálják. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2014. augusztus 25.Semjén: Budapest kiáll az autonómia mellettA magyar kormány „teljes mellszélességgel” a külhoni magyarság autonómiatörekvései mögött áll – mondta a nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettes a külképviseleti vezetők értekezletén hétfőn Budapesten. Semjén Zsolt kiemelte: az egyes autonómiakoncepciókat az adott nemzetrésznek, közösségnek kell kidolgoznia, és a magyar kormány azt támogatja, amelyet a közösség a saját megmaradásáért kimunkált. Soha nem követeltek olyat, amire ne lenne példa Európában, vagy ami ne lenne általános. az autonómia a közösség szintjén emberi jognak számít – rögzítette a kormányfő helyettese, aki kijelentette: „ha másoknak jár, nekünk is jár”. Úgy fogalmazott: a magyar állampolgársági törvény támadhatatlan, nem tartalmaz etnikai aspektust. A törvény semmilyen olyan pontot nem tartalmaz továbbá, amely különbözne a körülöttünk lévő országok gyakorlatától. A rendezvényen felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök is. Leszögezte: Magyarország az egyetlen olyan európai uniós tagállam, amelynek politikai intézményrendszerét – az európai értékek szempontjából – „töviről hegyire” átvilágították – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Külgazdasági és Külügyminisztérium idei külképviselet-vezetői értekezletén. „Mi, kérem, át vagyunk világítva” – mondta a kormányfő a nagykövetek előtt. Szavai szerint a közös európai értékek szempontjából „pápábbak vagyunk a pápánál”, mert nemcsak teljesen átvilágították Magyarország politikai intézményrendszerét, hanem a kormány ennek során eltűrte a kettős mércét is. A kormányfő az eddigi gazdasági intézkedésekről is beszélt. „Nem az a dolgunk, hogy megvédjük, amit elértünk, hanem az, hogy bemutassák azokat a lehetőségeket, amelyek az elmúlt évek sikereiből fakadnak” – magyarázta. „S miután elkötöttük magunkat az ideológiai megközelítésű külpolitikától – folytatta –, sokkal nyitottabban tudunk kapcsolatokat építeni olyan államokkal is, amelyek nem a nyugati szövetségi rendszerhez tartoznak.” Egyértelművé tette egyúttal azt is, hogy Magyarország helye a nyugati szövetségi rendszeren belül nem képezi vita tárgyát, „de a kormány nem követi azt a külpolitikát, amely szerint minden külpolitikai kérdés középpontjába az értékkérdéseket kell állítani”. Megítélése szerint az értékkérdések fontosak – a NATO és az EU is bizonyos mértékig értékközösség –, de ez nem jelenti azt, hogy Magyarországnak úgy kell viszonyulnia a szövetségi rendszerén kívüli országokhoz, hogy mit gondol azok kultúrájáról, politikai intézményrendszeréről, demokráciájáról. Navracics Tibor külgazdasági és külügyminiszter a rendezvényen kiemelte: a külpolitika három alappontja továbbra is az euroatlanti elkötelezettség, a közép-európai szomszédságpolitika, valamint a nemzetpolitikai elkötelezettség. Székelyhon.ro 2014. augusztus 28.Nem diktálni, beszélgetni jövünk ErdélybeA magyar Országgyűlésben működő Nemzeti összetartozás bizottsága a törvényhozás nemzetpolitikával foglalkozó önálló állandó szerve, amelynek tizenöt tagja van. Ebből egyetlen, frakcióval rendelkező baloldali párt képviselteti magát, Kiss László képviselőn keresztül az MSZP. A politikussal a bizottságról, a párt nemzetpolitikájáról beszélgetett Kustán Magyari Attila. Mi célból jött létre a bizottság, s kik most a tagjai? A bizottság azért jött létre az előző mandátumban – Szili Katalin kezdeményezésére –, hogy a nemzetpolitikának egyfajta politikai háttere legyen. Jelenleg a Fidesznek, a Jobbiknak és általam az MSZP-nek van képviselete itt, korábban Szabó Vilmos vett részt a gyűléseken a baloldal részéről, aki komoly munkát végzett korábban ezen a területen. A párt igyekezett olyan embereket küldeni a bizottságba, akiknek megkérdőjelezhetetlen a nemzetpolitikai elkötelezettsége, és akiknek személyesen is, nemcsak szakpolitikában fontos ez a kérdés. Ezek a feltételek Önre is érvényesek? Egy történelemtanárnak nyilvánvalóan nem kell bemutatni azokat a nemzeti sorskérdéseket, amelyek körülöttünk vannak, nem kell bemutatni azokat az eseményeket, amelyek alakították a történelmet, és ezeknek a hatásait sem. A történelem megmutatta számunkra azt is, hogy a magyarság csak akkor lehet sikeres ha az együttműködést keresi, éppen ezért képviseljük mi szocialisták az együttműködés politikáját. Milyen munkát végez a bizottság? Vitákra nem igazán számítok itt, mert nemzetpolitikai kérdések tekintetében a legtöbb területen összhang van a jelenlévő pártok között, így például abban, hogy támogatni kell azokat a magyar közösségeket, amelyek a határainkon kívül élnek. Hogy ezt miként kell tennünk, ebben már vannak különbségek persze. Sajnos nagyon sok hangos szó van, és nagyon kevés valódi dolog történik. Az elmúlt néhány évben a nemzetpolitikai szempontból fontos törvények megszavazását követően a bizottság nem végzett fontos munkát, most pedig nem igazán látható, hogy mi fog történni. Az elsőként megválasztott elnök azóta államtitkár lett, most új vezető van – Pánczél Károly – akinek korábban nem volt semmilyen nemzetpolitikához fűzhető szerepe, nem tudjuk, hogy milyen elgondolásai vannak ezen a területen. Érezhető volt, hogy bizonytalanság van a kormányzati struktúra kapcsán, amikor Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest meghallgatta a bizottság, akkor egy más nemzetpolitikai intézményrendszerről volt tudomásunk, mint amiről másnap Balog Zoltán miniszter beszélt. Ez mit jelent pontosabban? Csak pletykák szintjén értesültünk a kormányzati szándékokról. Először még arról volt szó, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumában koncentrálódik a nemzetpolitikai intézményrendszer, aztán egyik napról a másikra – minden magyarázat nélkül – egy másik koncepció jutott érvényre. Jelenleg úgy látom, hogy kissé kusza a kép, nemzetpolitikával foglalkozik jelenleg az Emberi Erősforrás Minisztériuma, a Miniszterelnökség, Semjén Szolt miniszterelnök-helyettes és Kövér László házelnök is. Csak nehogy a sok bába közt elvesszen a gyermek! Egy írásbeli kérdésében Szász Jenő nemzetpolitikai intézetének tevékenységére kérdezett rá, milyen feleletet kapott? Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter számos kutatást említett meg válaszában. Azt megítélni azonban, hogy ezek a programok, ezek a kutatások érdemben járulnak-e hozzá a magyarság boldogulásához, nagyon nehéz. Lehet arról vitatkozni, hogy az a pénz, amit ez a kutatóintézet kap, hasznosulhatna-e máshol, nagyobb hatékonysága volna-e, ha az erdélyi magyar kultúra ápolását szolgálná, vagy az értelmiség számára kiírt ösztöndíj-programokra jutna. A kormány viszont úgy döntött, hogy Szász Jenő kutatásaira költi, bármit is jelentsen ez a kutatás. Nem minősítenék másokat, de nem érzem azt, hogy arányban lenne a ráköltött forrás és a végzett munka, ezért is tettem fel írásbeli kérdést ennek a pontos leírásáról. Azért azt lássuk be, hogy itt rengeteg pénzről van szó – több mint egy milliárd forintról, amelyből csodákat lehetne művelni. Úgy látom, ezek a csodák váratnak magukra. Említette, hogy az alapokról nincs vita, csak a részletekről. Mire gondol? A határon túli támogatások tekintetében például nem mindegy, hogy ki kap pénzt, és nem mindegy, hogy milyen módon. Nem mindegy, hogy az a vízió él-e, miszerint egy budapesti vízfej dönt a határon túl megvalósuló programokról, vagy az érintettek döntenek arról, hogy mi történjen a forrásokkal. Nem mindegy az sem, hogy ezeket a pénzeket bonyolult szervezeteken, űrlapok tucatjainak kitöltésével, vagy egyszerűen kaphatják meg, és az sem, hogy csúszik-e a finanszírozás, vagy sem. Erről rengeteg hírt lehetett hallani, amire Balog miniszter úr a bizottsági meghallgatáson azt mondta: ők is észlelték a problémát, és javítani fognak. Intéztem kérdést hozzá is a pályázati pénzosztást illető tapasztalatairól, és az elszámolások hatékonyságának javításáról, a válasza szintén most érkezett be, ebben jelezték, hogy határon túli magyar hallgatói szervezetek támogatására vonatkozó idei pályázat várhatóan 2014 kora őszén jelenik meg, a pályázat lebonyolításának ütemezése alapján a nyertes pályázók kifizetése legkésőbb 2015 márciusáig megtörténik majd. A Magyar Szocialista Párt azt szeretné elérni, hogy ezeken a pályázatokon végre a korábbinál kevésbé politikai alapon történjen a források elosztása. Sokan emlékezhetnek a 2010-előtti időkre, amikor a pályázatokon nem azok nyertek, akik az akkori kormányzathoz közel álltak, hanem azok, akik a legjobb programokat akarták megvalósítani. Tavaly Kolozsváron kért bocsánatot a december 5-i népszavazást megelőző kampányért Mesterházy Attila, a párt korábbi elnöke, majd Ujhelyi István EP-képviselő is járt a városban, hogy az MSZP nemzetpolitikájáról beszéljen. Hogyan látja, van esély arra, hogy javuljon határon túl a párt megítélése? A magyar emberek felelősen gondolkodnak, így aztán úgy alkotnak véleményt, hogy megfontolják a múltat is, a jelent és a jövőt is. A múlt megfontolása után, ha majd három-négy év múlva dönteniük kell újra a választásokon, azt hiszem, hogy másképp fognak vélekedni, mint néhány hónappal ezelőtt – nem is csak a határon túli magyarokra gondolok most, hanem az anyaországiakra is. Nem csodát várunk a külhoni magyaroktól, azt szeretnénk, hogy nyitottak legyenek irányunkban és hallgassanak meg bennünket, de majd ők eldöntik, hogy mit fognak gondolni rólunk, politikánkról. Véleményem szerint ez egy fontos különbség a többi párt és közöttünk, mert mi nem diktálni jövünk sem Erdélybe, sem más külhoni magyar közösséghez, hanem beszélgetni. Azt tapasztaltam, hogy az emberek hajlandók beszélni velünk és megfontolni azt, amit a másik mond. Nyilván ez egy hosszú folyamat, de a párbeszéd viszi közel egymáshoz a magyart. Ebben hiszek. Ez a beszélgetés most az EU Táborban zajlik, ezért megragadom az alkalmat, hogy megkérdezzem, miért jött el negyedmagával ide? A pártnak és ifjúsági szervezetének, a Societasnak a tagjai azért jöttek ide, mert az elmúlt néhány évben olyan kapcsolatokat alakítottak ki, amelyek alapjául szolgálnak a párbeszédhez. Néhány évvel ezelőtt híresek voltak azok a sítáborok, amelyeken az RMDSZ és az MSZP fiatal szimpatizánsai találkozhattak egymással. Az EU Táborban való jelenlétünk is hosszú időre nyúlik vissza. Azt hiszem viszont, hogy az MSZP pozitív szándékait az is igazolja, hogy akkor is itt voltunk, amikor végképp nem lehetett volna haszonszerzésre számítani és itt vagyunk most is. Számunkra ez az együttműködésről és a közösségről szól. A Szocialista Pártnak határon túli tagozata is van, így azt gondolom, ami az aktív nemzetpolitika felvállalásához szükséges, az a rendelkezésünkre áll. Megvallom őszintén, sosem hallottam az MSZP határon túli tagozatáról. Kik alkotják? Alapvetően olyan fiatalok és már kevésbé fiatalok alapították, akiknek vagy fontos a nemzetpolitika, vagy ők maguk születtek a határokon kívül, és jelenleg Magyarországon élnek. Amint mondtam, intézményrendszerünk tehát van arra, hogy felvállaljunk egy komoly nemzetpolitikát, és Mesterházy Attila meg Ujhelyi István közeledése jól jelezte a szándékainkat. A következő években látni fogják a külhoni magyarok, hogy tovább folytatjuk azt a politikánkat, amely közösségeink együttműködéséről szól. Ezt csak így lehet. Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2014. szeptember 1.Dezinformáció és álelemzés: kinek érdeke az autonómia lejáratása?A magyar autonómiatörekvéseket durván lejárató írást közölt a napokban egy bizonytalan hátterű angol nyelvű elemzőportál, amely többek között azt állítja, hogy az önrendelkezési törekvéseket Moszkva bátorítja, céljuk pedig az európai országok szétforgácsolása. A Center For Eurasian Strategic Intelligence (CESI – Eurázsiai Stratégiai Hírszerző Központ) nevű elemzőcsoport saját bevallása szerint a kelet-európai orosz terjeszkedés és katonai agresszió bemutatására és vizsgálatára jött létre idén, és eddig összesen tíz elemzésük elérhető. A magyar autonómiatörekvésekkel foglalkozó írás augusztus 20-án, a magyar nemzeti ünnepen látott napvilágot – talán nem véletlenül. Az írás tartalmáról és szellemiségéről már a cím is mindent elárul: Magyarország célja az, hogy bizonytalanná tegye a romániai helyzetet, hogy ezzel Oroszország érdekeit szolgálja (Hungary Aims to Unsettle Situation in Romania to Serve Russia’s Interests). A cikk illusztrációjául egy olyan képet választottak, amely Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét, a Fidesz színeiben mandátumhoz jutott erdélyi európai parlamenti képviselőt ábrázolja, amint éppen kitűzi a székely zászlót nagyváradi képviselői irodája falára. „Hirtelen” fokozódó „magyar nyomás” Az írás azzal indít, hogy Magyarország júliusban hirtelen fokozta a Bukarestre gyakorolt nyomást annak érdekében, hogy „a Budapest érdekszférájába tartozó területek” autonómiát kapjanak. Itt többek között Kövér László házelnök torockói beszédét idézi, amelyben arról beszélt, hogy Budapest globális és európai szintre kívánja emelni az autonómia ügyét. Kitér Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azon nyilatkozataira is, amelyekben leszögezi: Magyarország támogatja az autonómiatörekvéseket. Megemlíti Tőkés László tusványosi beszédét is, amelyben az EP-képviselő azt mondta: nincs még 25 évünk, most van itt az autonómia ideje. Az elemzés ezt követően történelmi áttekintésbe csap át, és megemlíti: az autonómiaküzdelem 1993-ban kezdődött, de igazából 2010-től fokozódott, és a 2013–2014-es időszakban eszkalálódott, amikor az Erdély magyarlakta térségeiben élők tiltakozó akciókba fogtak. A cikk megemlíti azt a 2011-es esetet is, amikor Tőkés László és a többi RMDSZ-es képviselő jelenlétében megnyitották a Székelyföld brüsszeli képviseletét, amit a román külügy akkor élesen bírált. Ezt az írás az autonómiaügy európai szintre történő emelésére tett kísérletként értékeli. A cikk ezt követően az RMDSZ tevékenységére tér ki, amely a szerző szerint élénk parlamenti tevékenységet folytat a Székelyföld autonómiája érdekében. Megjegyzi, hogy Bukarest ugyanakkor megpróbálja elejét venni „az etnikai autonómia ügye és Magyarország terjeszkedési szándéka” politikai szintre emelésének, többek között ennek érdekében nem egyezett bele két magyar konzuli iroda megnyitásába Erdélyben. Titkos magyar–orosz együttműködés? Az „elemzésben” ezt követően jelennek meg a leghajmeresztőbb képzettársítások. Megállapítja, hogy a romániai magyar közösség hangja azt követően vált erősebbé, hogy Románia 2009-ben kinyilvánította: eltökélt geopolitikai érdekei megvédésére Moldovában, gyengítve ezzel az orosz befolyást, amiért cserében Moszkva visszavágásként transznisztriai és gagauziai befolyását kihasználva mindent megtett a helyzet destabilizálása érdekében. „Becsléseink szerint az orosz különleges szolgálatok jelenleg is együttműködnek a romániai magyar vezetőkkel, és kihasználva a régió jellegzetes etnikai viszonyait, belülről próbálnak meg gondot okozni Bukarestnek” – fogalmaz a szerző. A cikk ezt követően azt próbálja bizonygatni, hogy a legbefolyásosabb magyarországi politikusok mind oroszbarátok, Magyarország egyike a Kreml európai barátainak, és a jelenlegi ukrajnai helyzet ellenére is fokozza az együttműködést a nukleáris energia és a földgázszállítás terén Oroszországgal. A tényekkel szemmel láthatóan köszönő viszonyban sem álló szerző azzal próbálja a magyar–orosz „fegyverbarátságot” bizonygatni, hogy Budapest nem vetette fel az etnikai alapú autonómiát Szerbiában, amely Oroszország hagyományos szövetségese. Mindamellett, hogy ez nem igaz, a szerző tényismeretéről azt is érdemes megjegyezni, hogy a szerbiai magyar közösség létszámát a második legnagyobbnak nevezi a romániai után. Az írás odáig megy, hogy megállapítja: Oroszország úgy próbálja legitimálni a székelyföldi vezetőket, hogy azt az illúziót kelti, mintha a terület külpolitikai és gazdasági kapcsolatban lenne más, a román érdekszférába tartozó oroszbarát területekkel. Ennek igazolására azt említi meg, hogy a Székely Nemzeti Tanács és Moldova autonóm régiójának, Gagauziának a vezetője, Mihail Formuzal közt 2012-ben kapcsolatfelvétel történt, amelyet 2014-ben megerősítettek. Ennek a célja az oroszbarát Gagauzia és a Székelyföld közötti kapcsolatok megerősítése lenne a szerző szerint, ami mindkét terület nemzetközi legitimitását növelni. „Ez pedig lehetővé tenné Oroszország számára, hogy ügynökein keresztül előbb szélesebb körű autonómiát, majd függetlenséget követeljen az előbb említett európai területek számára. Ez lehetővé tenné a Kreml számára, hogy megerősítse pozícióját a térségben, és gyengítse főbb térségbeli riválisát, Romániát” – áll a cikkben. A szerző végezetül megállapítja, hogy a továbbiakban a magyar tiltakozó akciók erősödése várható, amelyek révén a Kreml Ukrajnáról és Moldováról saját területe és Magyarország felé terelheti Bukarest figyelmét. „Mi több, az ilyen akciók jól beleillenek abba az orosz tervbe, hogy új autonómiák (majd ezt követően új államok) létrehozásával még jobban megosszák Európát, aminek célja az Európai Unió szétzúzása” – áll a szövegben, amely azzal zárul: a kárpátaljai magyar közösség számára követelt autonómia is csak azon orosz érdek szolgálatában áll, amely Ukrajna felosztására irányul. Titokzatos elemzőportál A CESI honlapján az első elemzés júliusban jelent meg, önmagát olyan elemzői csoportként határozza meg, amely az eurázsiai régió politikai, gazdasági és katonai veszélyforrásait vizsgálja. A bemutatkozó írás szerint a CESI független a kormányzatoktól vagy más testületektől, célja pedig a világbékét és a biztonságot szavatoló politikák kivívása. Az Átlátszó.hu tényfeltáró portál utánajárt a CESI hátterének. A portál szerint a https://eurasianintelligence.org domain egy vanuatui lakos, Abigail Kalopong nevére van bejegyezve. Ő az oldal augusztusban bejegyzett kiadója, a londoni székhelyű Center for Eurasian Strategic Intelligence Ltd. igazgatója is. Az idén 32 éves Abigail Kalapong nevéhez tudományos vagy civil szférában elért teljesítmény nem fűződik, ellenben 84 cégben igazgató vagy titkár. És mindegyik cég ugyanarra a Bedford Street-i címre van bejegyezve, ahova a CESI. Abigail Kalapong tehát egyértelműen stróman – állapítja meg az Átlátszó.hu. Kommunikációs csata Az írás kapcsán napvilágot látott az a spekuláció, hogy a CESI valójában az orosz titkosszolgálatokhoz köthető. Ez egyáltalán nem kizárható, ugyanakkor tény, hogy a benne megfogalmazott félinformációk, tévedések, de főleg a szándékos félremagyarázások és az egyértelmű ferdítések, hazugságok olyan hatást keltenek, mintha az álelemzést valakik a magyar önrendelkezési törekvések lejáratásáért felelős romániai illetékesek szája íze szerint írták volna. (Emlékezzünk csak George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat – SRI – vezetőjének közelmúltbeli nyilatkozatára, miszerint a szolgálat feladatának tekinti a magyar autonómiatörekvések megakadályozását). Persze nem kizárt, hogy valóban az orosz szolgálatok keze van a dologban, a háttérben pedig az áll, hogy ilyen „mérgezett” információk révén növeljék a bizalmatlanságot és a feszültséget az Európai Unió tagállamai között. Bármelyik elmélet igaz, a lejárató elemzés megrendelőjének kiléte fontos, de van egy másik, ugyanilyen fontos tényező is. Úgy tűnik, hogy a romániai és a Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvéseket bizonyos erők megpróbálják a saját érdekükben felhasználni. Az autonómiaküzdelem lejáratásának megakadályozása érdekében az erdélyi magyar politikai és civil szervezetek, de a magyar diplomácia sem engedheti meg magának azt a luxust, hogy tétlenül szemlélje a körülöttünk zajló kommunikációs hadviselést. Az önrendelkezési szándékok megismertetésére és tisztázására aktív, nem pedig eseménykövető kommunikáció szükséges. A lehető legtöbb fórumon a román felet román nyelven, a külföldet angolul és más világnyelveken tájékoztatva kell leszögezni: az autonómiatörekvések nem külföldi érdekeket szolgálnak, az erdélyi magyar autonómiatörekvések pedig nemhogy veszélyeztetnék Románia területi egységét, hanem éppen hogy hozzájárulnak a stabilitáshoz. Azáltal, hogy a magyar közösség számára – Románia szuverenitásának tiszteletben tartása mellett – biztosítják kultúrája és anyanyelve megőrzésének lehetőségét, a teljes körű, államilag finanszírozott anyanyelvű oktatást, a magyar nyelv hivatalos használatát – hogy ugyanolyan jogokat élvezhet szülőföldjén, mint a románok. Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár) 2014. szeptember 4.Toró: egymást kiegészítve indulhat az elnökválasztáson a két magyar jelöltSemjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettessel tárgyalt Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. Semjén reményét fejezte ki, hogy mind Szilágyi Zsolt, a Néppárt jelöltje, mind Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltje teljesíti az induláshoz szükséges 200 ezer támogató aláírás összegyűjtését, amely a magyar közösség nagyobb arányú mozgósításához vezetne. Toró kiemelte: nem egymás ellen, hanem egymást kiegészítve indulhat a két magyar elnökjelölt. Konstruktív kampányt ígért, amely során a magyar autonómiatörekvésekről, illetve a Néppárt föderális államreformjáról szóló társadalmi vitát szeretnék elmélyíteni. (közlemény) Transindex.ro 2014. szeptember 5.Semjén–Toró-találkozó BudapestenSemjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettessel tárgyalt Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke Budapesten. A tanácskozáson áttekintették a romániai politikai helyzet alakulását az államelnök-választási kampány nyomán, különös tekintettel annak magyar–magyar vonatkozásaira. Semjén reményét fejezte ki, hogy mind Szilágyi Zsolt, a néppárt jelöltje, mind Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltje teljesíti az induláshoz szükséges 200 ezer támogató aláírás összegyűjtését, amely a magyar közösség nagyobb arányú mozgósításához vezetne. Toró kiemelte: nem egymás ellen, hanem egymást kiegészítve indulhat a két magyar elnökjelölt. Konstruktív kampányt ígért, amely során a magyar autonómiatörekvésekről, illetve a néppárt föderális államreformjáról szóló társadalmi vitát szeretnék elmélyíteni. A miniszterelnök-helyettes további támogatásáról biztosította az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács demokráciaközpontjait, amelyektől a kedvezményes honosítás folyamatában nyújtott segítség folytatását várja, ugyanakkor az autonómiatörekvések egységének megőrzésére biztatta az erdélyi magyar politikai szereplőket, kiemelve az SZNT és az EMNT integráló szerepét. Székelyhon.ro 2014. szeptember 22.Ady Endre közös örökségünkFelavatták az adyfalvi múzeumot Megnyitotta kapuit az adyfalvi Ady Endre Múzeum és Emlékház. Az Európai Unió által finanszírozott felújítás több mint egyszerű helyreállítás: a szakemberek igazi, korabeli miliőt teremtettek a Szatmár megyei településen, a régi fényképeken látható berendezés, a különféle tárgyak Ady Endre szellemiségét tükrözik. „Szimbolikus értékű az, hogy ezt a házat, ahol Ady Endre gyerekeskedett, Európai Uniós alapokból újítottuk fel, hiszen ő nemcsak a magyar kultúrának, hanem a világirodalomnak, az európai kultúrának is része. Ady Endre a közös örökségünk. Olyan érték, amelyre lehet jövőt építeni” – fogalmazott Kelemen Hunor kulturális miniszter, az RMDSZ elnöke az emlékház avatóján, majd megköszönte a renoválási munkálatokban résztvevő partnerek munkáját, lelkes hozzáállását, hiszen, mint kiemelte, így sikerül átörökíteni az utókor számára is kulturális és irodalmi örökségünket. „Egy ilyen felújítás, egy ilyen program csak akkor kap értelmet, ha Ady Endre emlékét, örökségét nemcsak könyvekből, irodalmi alkotások lapjaiból, az irodalmi órák során tudjuk magunkévá tenni, hanem ha érezzük is mindezt azáltal, hogy eljövünk ide. El kell ide jönnie minden iskolásnak, látnia és éreznie kell, hogy hol született, milyen körülmények között élt, gyermekeskedett és nőtt fel az az Ady Endre, aki a világirodalom, az európai irodalom kitörölhetetlen lapjain helyet szerzett magának” – mondta. A szövetségi elnök azt kívánta, minél több autóbusz álljon meg az emlékház előtt, érkezzen az Erdélyből, Magyarországról, vagy a Kárpát-medence bármely pontjáról. Semjén Zsolt, magyarországi miniszterelnök-helyettes üzenetét Gál Gergely főtanácsadó tolmácsolta, hangsúlyozva, a magyarság kulturális örökségének védelme kiemelt feladat, és ha ezt sikerül összekapcsolni – mint jelen esetben is – gazdasági lehetőségekkel is, akkor lesznek látványos eredmények. Az Ady Endre Múzeum és Emlékház felújítása a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósult meg a Szatmár Megyei Múzeum és a nyíregyházi Jósa András Múzeum együttműködése révén, a Cult-Tour projekt részeként. Nyugati Jelen (Arad) 2014. szeptember 25.Honosítás: Németh Zsolt cáfolja a visszaéléseketA magyar állam hatékony védelmet tud biztosítani az állampolgársággal való visszaélésekkel szemben, jogszabály-módosításra nincs szükség – jelentette ki Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke csütörtökön. A képviselő azután nyilatkozott a sajtónak, hogy részt vett az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága, valamint nemzetbiztonsági bizottsága együttes, zárt ülésén, amelyen az egyszerűsített honosítási eljárás nemzetbiztonsági, rendészeti vonatkozásairól kaptak tájékoztatást a résztvevők. Németh Zsolt kiemelte: teljesen megalapozatlanok azok az – először az Index hasábjain megjelent – híradások, amelyek szerint több tízezren szereztek volna hamis állampolgárságot, oroszok, ukránok, szerbek. Az elmúlt négy évben 660 ezer kérelmet adtak be, és 630 ezer állampolgárságot adtak ki, mintegy 22 ezer kérelmet utasítottak el – ismertette. Ez utóbbi szám alapvetően azt bizonyítja, hogy a magyar állam, a magyar belügyi, külügyi szervek képesek arra, hogy hatékonyan kiszűrjék a visszaélőket – mondta. Ahol pedig valamilyen módon mégis visszaélés történt, feljelentést tettek; az ilyen ügyek száma száz és kétszáz között van, és eddig 22 esetben már vissza is vonták az állampolgárságot – közölte. A külügyi bizottság elnöke elmondta: az érintett szervek komoly szakértői munkát végeznek, az okmányokkal és a nyelvtudással kapcsolatban is komoly vizsgálatot folytatnak le. A Fidesz úgy ítéli meg, hogy nem szükséges a jogszabályok szigorítása, módosítása, hanem folyamatosan biztosítani kell a jogalkalmazás feltételeit, hogy a belügyi, illetve a külügyi szervek képesek legyenek ellátni munkájukat. Németh Zsolt határozottan kijelentette: nincs tízezres nagyságrendben hamis állampolgárság, a probléma az, hogy bizonyos politikai erők a határon túli magyarok ellen próbálják hangolni a közvéleményt. A fideszes politikus kiemelte: folytatni akarják a nemzetegyesítés folyamatát, hogy a külhoni magyaroknak több évtizedes álmuk valósulhasson meg azáltal, hogy magyar állampolgárságra tehetnek szert. A bizottsági ülés után a sajtónak is kiosztottak egy, a Belügyminisztérium tájékoztatóját, amelyben a 2011-ben bevezetett egyszerűsített honosítási eljárás statisztikái, tapasztalatai olvashatók. Az egyszerűsített honosítási kérelmek ügyében a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal – szoros együttműködésben valamennyi társszervvel – következetes és szigorú ellenőrzést folytat annak érdekében, hogy kiszűrje a visszaéléseket, és az esetek döntő hányadában a jogsértésnek következménye van. A hatóságoknak vannak információi arról, hogy egyes közvetítők és ügyvédek a ügyfeleket megtévesztve, pénzért állampolgárságot ígérnek, azonban ezek a kérelmek el sem jutnak a hatósághoz, mivel azokat csak személyesen lehet benyújtani – olvasható a tájékoztatóban. Kárpátaljára, majd Kolozsvárra látogat Orbán Viktor Orbán Viktor kormányfő pénteken részt vesz a beregszászi magyar főiskola tanévnyitó ünnepségén, és tárgyalást folytat a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökségével, a programokon részt vesz Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár csütörtökön az MTI-vel. Elmondta: a magyar kormány segítségével felújított főiskola tanévnyitó ünnepélyét a beregszászi református templomban tartják a kárpátaljai magyar közösség vezetőinek, tagjainak részvételével. A miniszterelnök és helyettese külön megbeszélést is folytat Brenzovics Lászlóval, a KMKSZ elnökével és alelnökeivel. A tárgyaláson a kárpátaljai magyarság helyzetéről lesz szó, valamint arról, Magyarország milyen további segítséget tud nyújtani az Ukrajnában élő magyaroknak – közölte Havasi Bertalan. Orbán Viktor jövő héten Kolozsvárra látogat. A kormányfő csütörtökön érkezik Kolozsvárra, ahol pénteken felavatja a Református Kollégium új épületét, melyben tanévkezdéskor indult el a magyar nyelvű szakoktatás. Orbán Viktor a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet is felkeresi, és magyar politikai szervezetek vezetőivel találkozik (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
