Takács Csaba ügyvezető elnök február 14-én Kolozsváron az Erdélyi Kárpát-Egyesület vezetőségével tanácskozott. Máthé Gyula országos elnök, Imecs László tiszteletbeli elnök és Prezenszky Tibor, a szervezet aktuális problémáit ismertették. /Takács Csaba megbeszélése az EKE vezetőségével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./
2000. február 19.
A Németh Zsolt külügyi államtitkár vezette magyar kormányküldöttség febr. 18-án Kolozsváron fejezte be romániai körútját, ahol az RMDSZ ügyvezető elnökségének tagjaival, majd a történelmi egyházak vezetőivel és a Sapientia Alapítvány kuratóriumával találkoztak. A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Németh Zsolt elmondta: a magyar kormány továbbra is támogatja az RMDSZ-nek az önálló állami magyar egyetem létrehozására irányuló törekvéseit. Ősztől mindenképpen beindul az alapítványi egyetem néhány kara - erősítették meg közös sajtótájékoztatójukon Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke és a magyar külügyi államtitkár. "A kuratórium feladata eldönteni, hogy hol és milyen egyetem lesz. A mi feladatunk az, hogy a kuratórium rendelkezésére tudjuk bocsátani a szükséges pénzösszeget" - mondta Németh. Az RMDSZ továbbra is igényli az önálló állami egyetem helyreállítását, és ebben a törekvésében számíthat a magyar kormány támogatására - mondta a külügyi államtitkár. "A magyar kormány nagyra értékeli a Babes-Bolyai Tudományegyetem működését, ahol 4500 diák tanul magyarul, és úgy látja, hogy ez az elmúlt évek politikájának eredménye. Tudjuk, hogy folyamatban van a tudományegyetem reformja, amely a magyar karok nagyobb önállóságát is célozza. Azok az erőfeszítések, amelyek a Babes-Bolyain belüli önálló magyar oktatási vonal kiépítésére irányulnak, ugyancsak számíthatnak támogatásunkra. A két egyetemnek komplementárisnak kell lennie, és az is lesz. A magánegyetem létrehozása a magyar nyelvű felsőoktatás pluralitását szolgálja" - mondotta. /Magyarország továbbra is támogatja az állami magyar egyetem gondolatát - jelentette ki Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ Febr. 18-án Németh Zsolt államtitkár Kolozsváron megbeszélést folytatott az RMDSZ Ügyvezető Elnökségével, erről Ügyvezető Elnökség közleményben számolt be. Németh Zsolt tájékoztatta a résztvevőket a román kormány képviselőivel folytatott megbeszélésekről, az erdélyi körútja során létrejött találkozókról, a Bacau megyei látogatásának tapasztalatairól. Elmondta, hogy látogatása összefügg Orbán Viktor miniszterelnök ez év tavaszán esedékes hivatalos romániai látogatásának előkészítésével is. Ismertette az újabb konzulátusok, a budapesti és bukaresti privatizációs irodák és új határátkelők létrehozásáról folytatott tárgyalások eredményeit. Az államtitkár kitért az RMDSZ-szel való együttműködés néhány időszerű kérdésére. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke válaszában hangsúlyozta a két ország miniszterelnöki találkozójának időszerűségét. Az ügyvezető elnök elismerően szólt a magyar-magyar kapcsolatok intézményesítéséről, és javaslatokat fogalmazott meg a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságaiban folyó munka hatékonyságának növelésére. Folyamatban van a határon túli magyarok jogállására vonatkozó törvénytervezettel kapcsolatos RMDSZ-álláspont kialakítása. Takács Csaba a magyar kormány és az RMDSZ kormányzati tisztségviselői közötti együttműködésben rejlő lehetőségek további kihasználását szorgalmazta. Az ügyvezető elnök ismertette az RMDSZ prioritásait: a soron következő választások, törvényhozás, a kormányzati tevékenység, érdekvédelem, milleneumi rendezvénysorozatok. A tárgyalófelek megállapodtak egy, a csángó kérdéssel foglalkozó megbeszélés szervezéséről. /Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének közleménye. Kolozsvári találkozó Németh Zsolttal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./
2000. február 28.
Febr. 27-én Kolozsváron sajtótájékoztatót tartott az Illyés Közalapítvány idei tevékenységéről Veress László, a kuratórium budapesti igazgatója, Tibád Zoltán, az erdélyi alkuratórium titkára és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Tibád Zoltán elmondotta: a hétvégén maratoni üléssorozat keretében megalakult az a hét szaktestület, amely a romániai alkuratórium munkáját segíti. Az oktatási, művelődési, önkormányzati, ifjúsági, a tudományos-gazdasági, az egyházi és szociális valamint a sajtó szaktestület új összetételű. Veress László részletesen beszámolt a változásokról. Az eddigi 9 tagú szaktestületeket 13 tagra bővítették olyan meggondolásból, hogy a különböző régiókban minél szélesebb körben vehessenek részt a döntéshozásban érdekeltek. Mostantól a szaktestületek zömében egy-egy, Csángóvidékről származó tag is van, ami a magyar kormány ilyen irányú fokozottabb érdeklődését is jelzi. - A közalapítvány munkáját az eddiginél átláthatóbbá szeretnék tenni, ezért is hozták létre a számítógépekkel felszerelt korszerű kolozsvári irodát. Ezentúl valamennyi pályázatot ide kell eljuttatni. Az ügyintézés idejét is jelentősen csökkenteni akarják: a támogatás megítélését követő 15-20 napon belül nem csak a válasz, hanem a pénz is meg fog érkezni a sikerrel pályázó számlájára. A pályázati kiírások a jövő hét végére várhatók, a kitöltött űrlapokat március 31-ig fogadják el. Az Erdélynek szánt 215 millió forintról az Illyés Közalapítvány kuratóriuma dönt, viszont ebbe a Szövetségi Egyeztető Tanács égisze alatt javasolt szaktestületi tagoknak beleszólásuk van. /Megújul az Illyés Közalapítvány. Hatékonyabban dolgozik a romániai alkuratórium is. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./
2000. március 8.
Szabó Tibor, a HTMH elnöke a határon túli magyar szervezetek megbízottaival tanácskozott március 2-án a Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriumában, valamint a Magyar Rádió Közalapítvány és a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumában betöltendő helyekkel kapcsolatosan. Az egyeztető megbeszélésen az RMDSZ-t Takács Csaba ügyvezető elnök képviselte. A magyar médiatörvény szerint a HTMH és a határon túli magyar szervezetek közötti megállapodás értelmében a Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriumába az RMDSZ 2000-2004 között 3 személyre, 2000-2002 között pedig egy további személyre tehet javaslatot. A személyi javaslatokat a kuratórium kérésére egy későbbi időpontban kell megtenni. /Erdélyi magyarok a médiakuratóriumokban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./
2000. március 13.
Márc. 13-án az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József tanügyi államtitkár, Asztalos Ferenc, a Képviselőház tanügyi szakbizottságának alelnöke és Nagy F. István oktatásügyi ügyvezető alelnök részvételével oktatáspolitikai tanácskozást tartottak. A napirendi pontok között szerepeltek: Az állami felsőoktatási intézmények magyar oktatási vonalainak szerkezeti átalakítása és szakosodási kínálatának bővítése, újonnan indítandó magyar csoportok beiskolázási számai (jog, közgazdaság). - Az Erdélyi Magyar Alapítványi Egyetem szerepe a romániai magyar felsőoktatásban. - A romániai magyar oktatáskutatás intézményesítése; a bukaresti Neveléstudományi Kutatóintézet kolozsvári fiókjának létrehozás. - Az elméleti és a szakoktatás közötti arány módosítása, a román oktatási reform célkitűzéseinek megfelelően. - A szellemi és testi fogyatékosokat oktató hálózat kiegészítése. - Az iskolahálózat fejlesztése a szórvány területeken. - A romániai magyar felsőoktatásban és közoktatásban oktatók és oktatottak szociális problémáit mérséklő védőháló kérdése. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 13. - 1678. sz./
2000. március 17.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége március 14-én Markó Béla szövetségi elnök javaslatára elhatározta, hogy szociális támogatást nyújt az 1990-es marosvásárhelyi márciusi események áldozatai, valamint hozzátartozóik megsegítésére a szövetség Szolidaritási Alapjából. Az ÜE határozata értelmében a marosvásárhelyi események kárvallottai ezentúl minden évben részesülnek szociális támogatásban. A határozatnak megfelelően Takács Csaba ügyvezető elnök, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója márc. 17-én személyesen kereste fel és pénzbeni adományt nyújtott át a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom áldozatainak. Az elmúlt tíz évben az RMDSZ számtalan politikai kezdeményezés során szorgalmazta az 1990-es marosvásárhelyi események kárvallottjainak megsegítését, az igazság kiderítését, és a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy az áldozatok teljes jogi és erkölcsi rehabilitációban részesüljenek - szögezte le Takács Csaba, aki felkereste a véres márciusi események során súlyosan bántalmazott Sütő Andrást, Juhász Ilonát, a jogtalanul több éves börtönbüntetésre ítélt Cseresznyés Pált, valamint az emberi áldozatokat szenvedett Gémes, Kis és Csipor családokat. Az ügyvezető elnök rámutatott: Cseresznyés Pál elítélésével a román hatalom gyakorlatilag az egész marosvásárhelyi magyar lakosságot kívánta büntetni, mintegy felmentve a bűnösség alól azokat, akik a posztkommunista rendszer átmentése érdekében kirobbantották az embertelen vérengzést. /Az RMDSZ a marosvásárhelyi márciusi események áldozataiért. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 17. - 1682. sz./
2000. március 20.
Márc. 19-én szervezett megbeszélést az "Itthon, fiatalon mozgalom" jegyében a Gyergyó Terület Ifjúsági Tanácsa Marosfőn, melyen részt vett Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, továbbá Borbély László és Pete István államtitkárok, továbbá Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa is. A területi ifjúsági tanácsok harmadik megbeszélésén a szervezetek megfogalmazták azokat a szempontokat, amelyek alapján hatékonyabban tudják támogatni az RMDSZ helyi és országos politizálását. Az ifjúság képviselői a jelenlevő RMDSZ-tisztségviselőktől a különböző támogatási rendszerek, programok, más pályázati lehetőségek áttekinthetőségét kérték, megemlítve a politikai utánpótlás biztosításának szükségességét. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 20. - 1683. sz./
2000. március 25.
Márc. 25-én Kolozsváron volt a "A Romániai magyarság és az RMDSZ az ezredfordulón" című rendezvénysorozat első találkozója "Érdekvédelem és kormányzati szerepvállalás" témakörben. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke tartott vitaindítót, majd Horváth István kolozsvári szociológus az 1994-2000 közötti időszak közvélemény-kutatásainak mutatóit ismertette. Az előadók között volt Takács Csaba ügyvezető elnö, Borbély László ügyvezető alelnök, területrendezési államtitkár, Cornel Nistorescu, az Evenimentul Zilei bukaresti napilap igazgatója (A román társadalom reakciója címmel), Dézsi Zoltán Hargita megyei prefektus, Bakk Miklós politikai elemző, Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés platform elnöke, Makkay József, a kolozsvári Szabadság főszerkesztő-helyettese és Virág György, a Maros Megyei Tanács alelnöke. A következő rendezvényt áprilisban tartják. /Érdekvédelem és kormányzati szerepvállalás - szimpózium Kolozsváron. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 27. - 1688. sz./
2000. március 27.
Márc. 25-én tartotta közgyűlését a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Szovátán, egyúttal a szövetség által alapított Ezüstgyopár-díjat ünnepélyesen átadták negyvennyolc kiemelkedő teljesítményű magyar pedagógusnak. Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke sikeresnek tartotta közgyűlést. A beszámolókat, a tevékenységi terveket írásban kapták meg a közgyűlés résztvevői, így az időt a tartalmas vitára fordíthatták. Három nagy kérdéskör foglalkoztatta a hozzászólókat: a szórványkérdés, a tankönyvkiadás, valamint a reformfolyamat alakulásának aggasztó volta. A szórvány legnagyobb gondja a szakképzett pedagógusok és a minőségi oktatás hiánya, emiatt adják a szülők gyermekeiket román iskolába. Gond a gyermeklétszám folyamatos csökkenése is. A rendezvényen az RMDSZ vezetői is megjelentek: Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, dr. Kötő József, a Tanügyminisztérium államtitkára, valamint Nagy F. István az RMDSZ ügyvezető elnöksége oktatási főosztályának vezetője. /Sarány István: Ezüstgyopár-díjak pedagógusoknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./
2000. március 27.
A Területi Ifjúsági Tanácsok harmadik megbeszélését tartották márc. 25-26-án Marosfőn, Gyergyó, Udvarhelyszék, Csík, Nagybánya, Szatmárnémeti ifjúsági tanácsainak, illetve Csík, Gyergyó, Maros megye, Fehér megye, Udvarhelyszék Területi RMDSZ-ek ifjúsági alelnökeinek részvételével. A megjelentek leszögezték, hogy csatlakoznak a három Hargita megyei ifjúsági tanács által kezdeményezett ITTHON, FIATALON MOZGALOM-hoz, amelynek fő célja, hogy minél több területi, megyei RMDSZ hozza létre saját ifjúsági tanácsát. Egyetértettek abban is, hogy főként a szórványmagyarság által lakott területeket kell elsősorban felkeresni és segíteni az ottani ifjúsági közösségeket önmegszervezésükben és az Itthon, fiatalon mozgalomhoz való csatlakozásukban. A megjelentek javasolták az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma Ifjúsági Szaktestülete stratégiájának újrafogalmazását, illetve a Szaktestület tagjainak újraválasztását. Takács Csaba ügyvezető elnök az Itthon, fiatalon mozgalom céljaival egyetért, ezért minden területi és megyei RMDSZ részére javasolni fogja az ifjúsági alelnökök kinevezését, illetve, ahol a lehetőségek megengedik, Területi Ifjúsági Tanács megalakítását is. /Itthon, fiatalon mozgalom. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./
2000. április 10.
Egy összefoglaló jelent meg: Romániai Magyar Demokrata Szövetség 1989-1999. Kiadója az RMDSZ ügyvezető elnöksége. Felelős kiadó: Markó Béla, Takács Csaba, felelős szerkesztő: Mátó-Székely Zsolt, az anyagot gondozta: Walter Klára. Csomafáy Ferenc kifogásolta, hogy a kötet képmellékletei mellett nem tüntették föl a képek szerzőinek nevét. A képanyag között elég sok a silány minőségű. /Csomafáy Ferenc: A kép önmagáért beszél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
2000. április 13.
Lemondott tisztségéről Modok Gusztáv, Bihar megye alprefektusa, magántermészetű okokra hivatkozva. A területi RMDSZ két személyt, Lakatos Péter gazdasági ügyvezető alelnököt és Jakabffy László megyei ügyvezető elnököt javasolta a megüresedett tisztségre. A jelöltek meghallgatása után, melyen jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök is, a helyi RMDSZ vezetői titkos szavazással Jakabffy Lászlót választották az alprefektusi tisztségre. Hivatalos kinevezése azonban az e heti kormányülésen várható. /Új nagyváradi alprefektus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./
2000. április 15.
Az RMDSZ megbízásából az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja által március második felében készített közvélemény-kutatás átfogó módon térképezte fel a romániai magyarság helyzetét, elvárásait, politikai opcióit stb. A reprezentatív adatok szerint a romániai magyarok több mint 90 százaléka azt nyilatkozta, hogy részt venne a parlamenti választásokon. Az RMDSZ támogatottsága a romániai magyarság körében meghaladja a 94 százalékot, ugyanakkor egyetlen más alakulat sem kapott több mint 2 százalékos támogatottságot. Az elnökválasztás tekintetében 31,8 százalék azt nyilatkozta, hogy nem tudja, kire voksolna, vagy hogy nem megy el voksolni, Emil Constantinescu 43,6 százalékot kapott, Teodor Melescanu 6,4 százalékot, más jelöltek pedig jelentéktelen töredékeket. Arra, hogy az RMDSZ az elnökválasztáson indítson saját jelölte, 75,4 százalék igennel válaszolt, 9,4 százalék nemmel, 15,2 százalék pedig vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni. A kérdezőbiztosok kérésére megneveztek három olyan RMDSZ-es/romániai magyar politikust, akiben megbíznak. Az összesítés után a következő lista alakult ki: Frunda György (51,9%), Markó Béla (45,6%), Tőkés László (36,9%), Verestóy Attila (19,5%), Kincses Előd (6,8%), Takács Csaba (6,0%), Hajdú Gábor (4,1%), Eckstein Kovács Péter (3,3%), Tokay György (2,7%), Borbély László (2,1%), Király Károly (1,7%), Asztalos Ferenc (1,6%), Toró T. Tibor (1,6%), Bárányi Ferenc (1,4%), Csapó I. József (1,4%), Katona Ádám (1,4%). - A szavazók elvárásainak az RMDSZ-es képviselők és szenátorok nagyobb mértékben feleltek meg idén márciusban, mint tavaly februárban. A megkérdezettek 6,2 százaléka úgy érzi, hogy az a honatya, akinek mandátumát támogatta voksával, teljes mértékben megfelelt az elvárásainak, 42,3 százaléka pedig úgy, hogy részben megfelelt. /Wagner István: Felmérés a romániai magyarság körében. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 15./
2000. április 17.
Ápr. 13-án Takács Csaba ügyvezető elnök találkozott az ifjúsági szervezetek képviselőivel. A tanácskozáson részt vettek a megyékben működő ifjúsági szervezetek városi és falusi szervezeteinek vezetői, Csík terület ifjúsági szervezetei, Szilágy, Bihar, Máramaros, Hargita, Hunyad, Kolozs, Bukarest, Bákó, Arad megyei ifjúsági szervezetek képviselői, az RMDSZ területi szervezeteinek ifjúsági alelnökei. Takács Csaba rávilágított arra, hogy a jelenlegi kapcsolatot az ifjúság és a Szövetség között együttesen át kell szervezni. A megbeszélés során felmerült alternatívák között szerepelt a már több megyében működő - több ifjúsági szervezetet tömörítő - egyeztető tanácsok, szervezetek létrehozásának lehetősége. A résztvevők véleménye szerint, azokban a megyékben, ahol az RMDSZ vezető testületében nincs ifjúsági alelnök, e tisztség betöltése segítené az RMDSZ és az ifjúsági szervezetek közötti kapcsolattartást, együttműködést. Hangsúlyozták, hogy ez az együttműködés akkor lenne a leghatékonyabb, ha az alelnök személyét az ifjúsági szervezetek javasolnák. A tanácskozáson részt vevő szervezetek közül néhány (Csík terület Ifjúsági Szervezete és az Udvarhelyi Ifjúsági Tanács) azzal a kéréssel fordult az RMDSZ vezetőihez, hogy szüntessék meg a Magyar Ifjúsági Tanács döntéseinek diszkriminatív jellegét. Fontos feladatként fogalmazódott meg a regionális, információbázistól elzárt ifjúsági szervezetek bevonása egy olyan kialakítandó információs hálózati rendszerbe, amely közvetlen kapcsolatot tud tartani az RMDSZ Ifjúsági Főosztályával is. Az önkormányzati választásokkal kapcsolatban az ügyvezető elnök elmondta, sajnálatosnak tartja, hogy az ifjúsági szervezetek majdnem mindegyike több mint másfél évvel ezelőtt megfogalmazott kérése ellenére sem élt időben azzal a lehetőséggel, hogy a helyi és területi szervezetek szintjén, az RMDSZ-szel együttműködve, minél nagyobb számban tudjanak bejutó helyeken jelen lenni az RMDSZ önkormányzati választási listáin. A részvevők közül többen kérték, hogy az ifjúsági szervezetek és az általuk szervezett programok támogatására benyújtott pályázatok elbírálását végző testületek politikamentesen működjenek. Elfogadták az ügyvezető elnök azon javaslatát, hogy készüljön egy országos ifjúsági mintára épülő közvélemény-kutatás, melynek tematikája a romániai magyar ifjúságot foglalkoztató és érintő problémák megoldásához nyújtana hiteles információkat. A tanácskozáson felmerült az RMDSZ Ügyvezető Elnökség Ifjúsági Főosztályának működtetése is, melynek újjászervezését az Ügyvezető Elnökség május 1-jére megoldja, különös tekintettel arra, hogy az ifjúsági szervezetek igényt tartanak a főosztály koordinációs, információközlő munkájára és szakmai együttműködésére. /Takács Csaba ügyvezető elnök találkozója ifjúsági szervezetek vezetőivel. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 17. - 1703. sz./
2000. április 21.
Ápr. 20-án a választási kampány alatti magatartással kapcsolatos protokollt írtak alá parlamentben nyolc párt képviselői. A dokumentum rögzíti azokat az elveket, melyeket az aláírók vállaltak: más pártok rágalmazásának és lejáratásának mellőzése, saját programok ismertetésére épülő pozitív kampány folytatása, a szélsőséges megnyilvánulások és az intolerancia mellőzése, a jelöltek magánéletére vagy bármely kisebbségi, vallási, etnikai, szexuális stb. hovatartozására utaló támadások kirekesztése, az alkotmány és a törvények betartása, a választásra szánt pénzalapok önkéntes közlése. Mi történik, ha valaki megszegi ezen szép elveket? Az aláírást kezdeményező Pro Democratia Szövetség fenntartja a kihágások nyilvánosságra hozatala jogát. Más szóval: nem történik semmi. A dokumentumot aláírta a Szövetség Romániáért, az RMDSZ, RTDP, Parasztpárt, Egységpárt, Jobboldali Erők Szövetsége, Demokrata Párt, Liberális Párt. A Nagy-Románia Párt nem válaszolt a meghívásra. /Választási protokoll. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./ Az RMDSZ Ügyvezető Elnökség keretében április 20-tól működik az RMDSZ Választási Információs Központja, amelynek feladata elősegíteni minden olyan információ közvetítését, amely a választási kampánnyal kapcsolatos. Az iroda felelőse Sebesi Klaudia. - Április 20-tól, a választási kampány rajtjától kezdődően naponta 17.30 és 18.30 óra között sugároz kampányműsort a Román Televízió, e műsor keretében április 21-én sugározzák az RMDSZ választási klipjét kb. 18.00 órától. Ebben Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök választási gondolatait ismerhetik meg a nézők. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 20. - 1706. sz./
2000. április 27.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) meghívására, Markó Béla szövetségi elnök RMDSZ-küldöttség élén április 27-28-án látogatást tesz a Vajdaságban, A küldöttség tagjai: Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József államtitkár, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója. A látogatás során az RMDSZ-küldöttség megbeszéléseket folytat a VMSZ vezetőivel, valamint részt vesz az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács (IMNT), illetve a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ) ülésén. Ez utóbbi esemény alatt sor kerül a VMMSZ és az EMKE közötti együttműködés ünnepélyes aláírására is. A látogatás munkaprogramja szerint az RMDSZ, illetve a VMSZ vezető tisztségviselői lakossági fórumon vesznek részt Szabadkán. /Markó Béla a Vajdaságba látogat. Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2000. május 2.
Ápr. 27-28-án Markó Béla szövetségi elnök vezetésével RMDSZ-küldöttség látogatott a Vajdaságba, eleget téve a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) meghívásának. A küldöttségben részt vett Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József államtitkár, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója. A két küldöttség megegyezett abban, hogy a kétoldalú kapcsolatokat területi szervezeti szintig rendszeresítik. Az RMDSZ ismertette a kormányzati tevékenységére vonatkozó tapasztalatokat, amelyeket az MVSZ vezetői hasznosíthatnak; megítélésük szerint ugyanis igen valószínű, hogy a VMSZ hasonló helyzetbe kerül a szerbiai demokratikus ellenzék választási győzelme esetén - mondták. A sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta: az RMDSZ számos kérdést tekintve elégedetlen a román kormány négy éves tevékenységével, az erdélyi magyarságot érintő számos kérdésben sikerült eredményeket elérnie, főként a kisebbségi intézmények létrehozása, az anyanyelvű oktatás kiszélesítése, a kisebbségi joggyakorlatot célzó törvényi keret megteremtése terén. - A két küldöttség áttekintette az egyetemes magyarság problémáit is, többek között a magyarországi alapítványok nyújtotta segítséget, a Magyar Állandó Értekezlet működését, a magyar közszolgálati médiumok tájékoztatását. A készülő státustörvényről egybehangzóan megállapították: a jogszabálynak elsősorban megengedőnek és nem kirekesztőnek kell lennie. Az RMDSZ és a VMSZ elsősorban a szülőföldön történő anyanyelvű képzést tartja követendőnek. - Az RMDSZ és a vajdasági szervezet képviselői közös lakossági fórumot tartottak Szabadkán. A látogatás másnapján az RMDSZ-küldöttség részt vett a vajdasági Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács (IMNT), valamint a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ) ülésén. Ez utóbbi esemény során az VMMSZ és az EMKE együttműködési megállapodást írt alá. A két magyar érdekvédelmi szervezet vezetői ezt követően megkoszorúzták a zentai csata emlékművét. Ápr. 28-án, Zentán aláírták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet (EMKE) és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ) közötti együttműködési megállapodást. A politikai határok által szétszabdalt magyar nemzetrészek országhatárokon átnyúló kézfogása jegyében, a magyar államiság millenniumának évében együttműködési megállapodást írt alá az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség /VMMSZ/. A megállapodás értelmében a két művelődési szervezet kölcsönösen tájékoztatja majd egymást az éves programokról, eljuttatják egymáshoz kulturális eseménynaptárukat, minden évben közösen határozzák meg azt a három rendezvényt, amelyet együttesen szerveznek Erdélyben, a Vajdaságban és az anyaországban, figyelemmel kísérik egymás tevékenységét stb. A felek támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely Magyarországon és annak határain kívül élő nemzetrészek közeledését, együttműködését és kölcsönös megismerését célozza. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 2. - 1712. sz./
2000. május 6.
Fél évszázad óta most van először magyar polgármester-jelöltje Zilahnak - hangzott el május 4-én a zilahi EMKE-házban, az RMDSZ kampánynyitó gyűlésén. Zilah magyar polgármester-jelöltje Fekete Károly, aki a jelenlévő Takács Csaba ügyvezető országos elnök szerint e napok főszereplője, s akinek biztató jelszava: "Velünk a jövő nem is olyan Fekete - szavazz az RMDSZ polgármester-jelöltjére!" /Velünk a jövő nem is olyan Fekete. ..= Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./
2000. május 9.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke máj. 6-án határozatot hozott azzal kapcsolatban, hogy Kincses Előd, az előválasztás eredményét tartalmazó marosvásárhelyi tanácsosjelölt listát helyezte el a választási irodánál, és nem azt, amit a Maros megyei döntéshozó testület a TKT-val, illetve az Országos Kampánystábbal egyeztetett. Markó határozatában közölte: Kincses Elődtől, a Maros megyei RMDSZ szervezet elnökétől május 6-ától visszavonja összes jogkörét. Következésképpen Kincses nem intézkedhet és nem írhat alá a szervezet nevében sem pénzügyi, sem politikai, sem érdekképviseleti vagy érdekvédelmi jellegű dokumentumot. Az ügyvezető elnök javaslatára Kelemen Attila parlamenti képviselőt kinevezte az országos kampánystáb tagjává, Maros megyei felelős kampánybiztossá. - A TKT (elnök: Kelemen Attila) nyilatkozatot adott ki az üggyel kapcsolatban, melyben újra ismertették a marosvásárhelyi tanácsosjelöltek listájának megszületési folyamatát. (Május 2-án a TKT több órás vita és titkos szavazás után összeállította a névsort, majd az országos kampánytsáb Kolozsvárra kérette a szavazólapokat, mert a szavazással kapcsolatban kifogások voltak. 3 szavazólapot érvénytelenítettek, ami nem változtatott a végeredményen. A kampánystáb felszólította Kincses Elődöt: az így kialakult névsort adja be a választási irodába. Kincses olyan névsort iktatott be, amely még az előválasztás eredményét sem tartja tiszteletben.) A TKT kérte az országos vezetőséget: hozza meg a szervezet tevékenységét normalizáló intézkedéseket. /(Máthé Éva): Tovább gyűrűzik a Kincses-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ A Szabadság Kincses Előd távollétében Szente Ibolyánál, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnökénél érdeklődött az ügy hátteréről. Az elnökasszony elmondta: korábban a Maros megyei kampánystáb úgy döntött, hogy csak akkor tekinthetők érvényesnek az előválasztások Marosvásárhelyen, ha a tagság részvételi aránya eléri a 20%-ot. (Szente Ibolyának nem voltak pontos információi arra vonatkozóan, hogy a megyei kampánystábnak egyáltalán jogában áll küszöbértéket megállapítani.) Ez minimum 8400 voksot jelentett, a szavazáson azonban csak 7000-en vettek részt. Tekintettel a kialakult helyzetre, a megyei vezetőség kompromisszumos megoldást ajánlott a kampánystábnak: ne érvénytelenítsék 7000 szavazó akaratát, hanem - megegyezés alapján - végezzenek néhány korrekciót a városi tanácsosi jelöltek listáján. A kampánystáb azonban érvénytelennek tekintette a szavazást, és a TKT-ra bízta a városi tanácsosi lista összeállítását. Az RMDSZ Maros megyei vezetősége nem értett egyet azzal, hogy a nagyrészt vidéki képviselőkből álló TKT bírálja fölül 7000 marosvásárhelyi akaratát. A TKT azonban módosította a listát, mégpedig jelentős mértékben. Ennek ellenére Kincses Előd úgy döntött: a 7000 marosvásárhelyi szavazatával kialakított városi tanácsosi listát tekinti érvényesnek, és azt jegyeztette be május 5-én a körzeti választási irodában. - A sajtóhoz eljuttatott nyilatkozatában Kincses így indokolja meg döntését: "Lelkiismeretemmel és demokratikus elkötelezettségemmel összeegyeztethetetlennek tartottam a TKT diktátummal meghatározott tanácsosi lista benyújtását, annál is inkább, mivel az országos kampánystáb több szavazólapnál az idegenkezűség alapos gyanúját állapította meg (...). A marosvásárhelyi előválasztások eredményét tiszteletben tartó döntésem meghozatalát a marosvásárhelyi körzetek egyértelmű felhívásain kívül nagyban megkönnyítette az, hogy a Maros megyei szabályzat-felügyelő bizottság kimondta: a marosvásárhelyi tanácsosi listát kialakító 2000. május 2-i TKT-határozat szabályzatsértő (...). Ezért a szabályzat-felügyelő bizottság a TKT vásárhelyi tanácsosi listát állító határozatát hatályon kívül helyezte. Egyúttal felhívott arra, hogy a marosvásárhelyi hivatalos tanácsosjelölt-listát és a jelöltek rangsorolását az előválasztási eredmények szerint állítsam össze. (...) Azoknak, akik szabályszerű döntésemet kifogásolják, azt válaszolom: a demokrácia ott kezdődik, hogy a törvényeket, szabályokat akkor is tiszteletben tartjuk, ha azok történetesen sértik pillanatnyi "politikai" érdekeinket." /Székely Kriszta: Felfüggesztették tisztségéből Kincses Elődöt, a Maros megyei RMDSZ elnökét. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./ Máj. 9-én Toró T. Tibor aláírásával állásfoglalást hozott nyilvánosságra a Reform Tömörülés Elnöksége, amelyben Kincses Előd Maros megyei RMDSZ-elnök tisztségéből való felfüggesztését precedens nélkülinek, jogilag, erkölcsileg és politikailag elhibázottnak minősítette. "Nem kívánunk ennek szótlan résztvevői lenni, mert "vétkesek közt cinkos, aki néma" - áll a nyilatkozatban. Az RT szerint a Kincses elleni eljárás nem értelmezhető másként, mint "a szövetséget egyre inkább centralizált pártként működtető csúcsvezetés végleges leszámolási kísérletét a fősodortól eltérő véleményt és politikai gyakorlatot képviselő tisztségviselőjétől". Úgy értékelik: Kincses az egyetlen elfogadható megoldást választotta akkor, amikor a közösség közvetlen akaratát tartalmazó választási listát jegyeztette be. Az RT kérte az Operatív Tanácsot határozatának felülvizsgálására és visszavonására. - Takács Csaba ügyvezető elnök úgy nyilatkozott: semmilyen észrevételezést nem kapott az RT-től. Sajtón keresztül üzengető RMDSZ-tagszervezeteknek pedig nem szokott sajtón keresztül válaszolni - mondotta. /Állásfoglalás Kincses-ügyben Leszámolási kísérlettel vádolja a Reform Tömörülés Markóékat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./
2000. május 10.
Máthé Éva, a Romániai Magyar Szó marosvásárhelyi szerkesztője fontosnak tartotta, hogy jelen legyen Székelyudvarhelyen az RMDSZ máj. 5-i kampánynyitó gyűlésén. Szükség van a jócskán megtépázott egységre. Kevesen jöttek el, a néhány száz ember nem töltötte meg az udvarhelyi sportcsarnokot. A pusmogásokból kiderült: Kincses Előd keresztbe tett... Szász Jenő, polgármester keresztbe tett: színházi bemutatót tartottak az RMDSZ-rendezvénnyel egy időben Udvarhelyen. A szószólók, Takács Csaba és Markó Béla vérszegények voltak. A hajnalig tartó buli 11 óra körül csendesen kimúlt... Markó Béla szövetségi elnök odaszólt Máthé Évának: "Ti csináltatok hőst Kincses Elődből..." Az újságírónő visszautasította ezt a megjegyzést, mondván, ő leírja mindkét fél véleményét. /Máthé Éva: Ünnepelni mentem, nem temetni... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
2000. május 25.
Az SZDSZ küldöttsége Kolozsváron találkozott az RMDSZ képviselőivel. 2000 kihívásai a román politikai életben, az RMDSZ szerepe a román-magyar kapcsolatok alakulásában, kormányzati szerepvállalása, Románia euroatlanti integrációja, a státustörvénnyel kapcsolatos problémák, a romániai magyarság anyaországi támogatása - ezek voltak a Magyar Bálint vezette SZDSZ-küldöttség sajtótájékoztatójának központi kérdései. Megjelent Alföldi László főkonzul, Takács Csaba ügyvezető elnök és Eckstein-Kovács Péter polgármester-jelölt, az RMDSZ liberális platformjának elnöke is. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalását nagyra értékeli az SZDSZ. Szent-Iványi István, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke elmondta, hogy egész Európában figyelemmel és némi aggodalommal követik-várják a romániai választások eredményeit. Szerinte egy posztkommunista, szélsőséges politikai erőkből álló kormány negatívan befolyásolja az integrációt. A státustörvény kapcsán az SZDSZ-politikusok kiemelték: elképzelésük szerint e törvénynek konkrét segítséget kell majd nyújtania a határon túliaknak, de nem járulhat hozzá Erdély kiürítéséhez. Magyar Bálint, a Horn-kabinet oktatási és kulturális minisztere részletesen ismertette pártjának elképzeléseit. Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta: kérték az SZDSZ-t, hogy támogassa az RMDSZ-javaslatokat a következő MÁÉRT értekezleten. Az RMDSZ olyan feltételek megteremtését szorgalmazza, amelyek a kettős állampolgársághoz közel álló jogokat biztosítana a határon túli magyarok számára. /Kolozsváron az SZDSZ vezérkara. Konkrét segítség kell a határon túliaknak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./
2000. május 27.
Máj. 27-én Magyar Házat avatnak Vajdahunyadon: alapítványok, egyházak támogatásával a Hunyadi János Humanitárius Társaságnak sikerült egy esztendő leforgása alatt használhatóvá tenni az épületet. A földszinti részben a HJHT irodáját, az RMDSZ-székházban működő orvosi rendelőt és könyvtárat szeretnék működtetni, a manzárd rész pedig vendégfogadásra szolgál. Az ünnepélyes avatáson jelen lesz Takács Csaba, az országos RMDSZ ügyvezető elnöke, Winkler Gyula Hunyad megyei alprefektus, a testvérváros Szombathely küldöttsége, az Illyés Alapítvány képviselője és számos más közéleti személyiség. /Gáspár-Barra Réka: Vasárnap magyar házat avatnak Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./
2000. május 31.
Máj. 29-én tartotta az RMDSZ kampányzáró rendezvényét Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színházban. A nagytermet zsúfolásig megtöltötte a tömeg. A marosvásárhelyi magyar közösség együttesen tenni akar jövőjéért, és kedveli Fodor Imrét, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltjét. Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Kelemen Atilla képviselő, a Maros megyei RMDSZ megbízott elnöke újra megfogalmazta a szövetség mindenkori üzenetét: az egység megőrzésének szükségességét. Sütő szólt a megjelentekhez. egymást). Sikeres volt az esti műsor, fellépett a Maros Művészegyüttes is. /(Máthé Éva): Lélektől lélekig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./
2000. június 8.
Marosvásárhelyen a választási iroda alaptalan indokokkal sorozatosan visszautasította az RMDSZ-nek a tudatos szabálytalanságok miatt benyújtott óvásait, ezért Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke óvást nyújtott be a Központi Választási Irodához amelyben követelte, hogy Marosvásárhelyen az RMDSZ beadványának megfelelően értékeljék újra a szavazások eredményét. Előzőleg az RMDSZ 16 szavazókörzet eredményeinek az újraszámlálását kérte, mert ezekben a szavazókörzetekben a választási jegyzőkönyvekben különbségek voltak az összesen leadott érvényes szavazatok, illetve a jelöltekre külön leadott szavazatok között. Ugyancsak különbségek voltak a szavazókörzetek elnökei által készített és a municípiumi választási irodához leadott, illetve a politikai pártok képviselőinek adott jegyzőkönyvek között. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 8. - 1739. sz./
2000. június 10.
Szász Jenő polgármester meghívására jún. 9-én Székelyudvarhelyre érkezett Németh Zsolt külügyi államtitkár, részt vett a lakossági fórumon és előadást tartott Magyarország az ezredfordulón címmel. A fórumon jelen volt Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Verestóy Attila szenátor. Szász Jenő polgármester köszöntötte a vendégeket, beszélt a magyar kormány várost támogató törekvéseiről, a csereháti ügy megoldására tett lépésekről. A magyar kormány hajlandó anyagi támogatást biztosítani Udvarhelynek az ingatlan megvásárlására. Előadásában Németh Zsolt egyebek mellett a rendszerváltozás óta eltelt tíz év eredményeiről beszélt, kitérve a határon túli magyarok helyzetére, a történelmi magyar egyházak ingatlanainak visszaszolgáltatására is. /Komoróczy György: Németh Zsolt Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./
2000. július 11.
A Határon Túli Magyarok Hivatala július 10-én Budapesten a határon túli magyarokról szóló törvény koncepciójáról szervezett tanácskozást. A megbeszélésen, melyen a határon túli magyar szervezetek vezetői voltak jelen, az RMDSZ-t Takács Csaba ügyvezető elnök képviselte. A találkozón az előző két szakbizottsági fordulóban kialakított és megfogalmazott szövegjavaslatot vitatták meg. A résztvevők egyeztették azokat az alapvető, eddig vitatott kérdéseket, melyek meghatározzák, kik lesznek a törvény alanyai, valamint, hogy melyek azok az intézményes keretek, amelyek a törvény alkalmazásához szükséges ügyvitelt biztosítják. A törvény hatálya alá esnek mindazok, akik a Magyarországgal szomszédos államokban élnek, magyarnak vallják magukat, és erről egy formanyomtatvány kitöltésével nyilatkozatot tesznek - ez szükséges, de nem elégséges feltétel. Ha a magyar identitásra vonatkozó alapvető ismérvek nem teljesülnek, akkor kiegészítő biztosítékokra van szükség. A határon túli magyar legitim szervezetek a felelősek és illetékesek a törvény adminisztrációs feladatait lebonyolítani, ott, ahol a magyar közösségek élnek. Takács Csaba hangsúlyozta annak szükségességét, hogy ezen túlmenően a törvénynek a jogosítványok szintjén arra kell törekednie, hogy megfeleljen a határon túli magyar közösségek és egyének elvárásainak. A törvény olyan kereteket kell hogy biztosítson, amelyek nem sérülhetnek vagy szűkíthetőek le akkor sem, ha Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjává válik. Szabó Tibor, a HTMH elnöke ismertette a törvény előterjesztésének naptári tervét, melynek megfelelően a határon túli magyar szervezetek képviselői a törvény előírásait egy soron következő MÁÉRT-ülésen vitatják meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 11. - 1762. sz./
2000. július 19.
Júl. 19-én az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége megbeszélést tartott a Romániai Magyar Szórványtanács elnökségével. Vetési László, a Szórványtanács társelnöke és a református egyház szórványügyi előadója bemutatta az "Úgy cselekedjünk, hogy megmaradjunk" c. szórványstratégiai tanulmányát, amely ennek a kérdéskörnek stratégiai értékű elemzése. A megbeszélésen az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének képviselőivel - Takács Csaba ügyvezető elnökkel és Szép Gyula művelődési és egyházügyi alelnökkel - a szórványstratégia alkalmazására vonatkozó új cselekvési ütemtervben állapodtak meg. A szórványprogramok finanszírozására szolgáló összegek messze elmaradtak a romániai magyar nemzeti közösség szórványban élő alapintézményeinek (oktatás, művelődés, hagyományőrzés, egyházak) fenntartásához és működtetéséhez szükséges minimumtól. Megállapodtak abban, hogy a Szórványtanács és a Művelődési Főosztály közös szórványtanács-irodát működtet, melynek számára a költségvetésből keretet különítenek el. Teljes egyetértésben állapították meg azt, hogy a kis- és nagytelepülések szórványmagyarsága olyan mély gazdasági, nyelvi, lelki válságban - gyors ütemű asszimilációs veszélyben - él, hogy kérdéseiket csak alapvetően új, szórványrehabilitációs stratégiával lehet orvosolni, melyhez új támogatási szemlélet szükséges. Arról is döntöttek, hogy el kell készíteni a romániai szórványmagyarság teljes, részletes, régiókra és helységekre lebontott védelmi tervét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 19. 1766. sz./
2000. július 24.
Júl. 22-én ülésezett Marosvásárhelyen az RMDSZ Szövetségi Képviselőinek Tanácsa (SZKT). Szeptemberre halasztották a döntést a saját államfőjelölt-állításról. A testület elfogadta a képviselők és szenátorok jelöltállításának szabályzatát, melyet a területi elnökök terjesztette elő: a területi szervezetek saját belátásuk szerint dönthetnek arról, hogy melyik módszert alkalmazzák. Szintén a helyi szervezetek határozzák meg, hogy előválasztásokon vagy küldöttgyűlésen rangsorolják a jelölteket. Megállapodtak abban, hogy nem lehet jelölt az a személy, aki nem tagja legalább három éve az RMDSZ-nek vagy egyik társult szervezetnek; nincs állandó lakhelye az illető szervezet területén; az érvényben levő ügynöktörvény hatálya alá esik, továbbá azok sem, akik az 1996-os parlamenti választásokon, illetve a 2000-es helyhatósági választásokon függetlenként vagy más párt, illetve szervezet listáján indultak. Az RMDSZ-jelölt nem lehet büntetett előéletű, a politikai elítéltek kivételt képeznek. Vitát váltott ki annak eldöntése, hogy a 2000-es helyhatósági választásokon mandátumot szerzett önkormányzati képviselők indulhatnak-e a parlamenti választásokon. Hosszas vita után eldöntötték, hogy ez végül csak a polgármesterekre, alpolgármesterekre, megyei tanácselnökökre, illetve alelnökökre vonatkozik. Eckstein-Kovács Péter miniszter, szenátor felszólalásában az RMDSZ parlamenti frakciójának a nemeket tekintve aránytalan összetételére hívta fel a figyelmet. - - Döntés született arról, hogy Markó Béla a Maros megyei szenátusi lista vezetője. A testület elfogadta a parlamenti és elnökválasztás megszervezéséért felelős bizottság szabályzatát, és megbízta Takács Csabát ennek vezetésével. /Székely Kriszta: Ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Szabályozták a képviselők és szenátorok jelöltállítását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ Egy nappal az SZKT ülése előtt Hargita megye tanácsának volt elnöke, Kolumbán Gábor kilépett az RMDSZ-ből, tudósított a bukaresti Cotidianul napilap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
2000. július 24.
Júl. 21-én Sepsiszentgyörgyön tartották RMDSZ önkormányzati konferenciáját. A tanácskozáson részt vettek Hargita, Maros és Kovászna megye prefektusai, a megyei tanácsok vezető tisztségviselői, parlamenti képviselők, RMDSZ-es elöljárók. A sajtótájékoztatón Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, a helyhatósági választások után a mindennapi gondok egyik legfontosabbikává vált az 1/2000-es törvény alkalmazása. Maros és Hargita megyében egy kicsit jobban halad a visszaszolgáltatás, viszont Kovászna megyében mindeddig egyetlen dossziét sem juttattak el a megyei földosztó bizottsághoz. A konferencián elhatározták, hogy létrehoznak egy országos megfigyelőrendszert, amely nyomon követi a munkálatokat. Régiónként találkozókat szerveznek a polgármestereknek, és a helyi önkormányzatokhoz eljuttatnak minden szükséges dokumentációt. Mindemellett az RMDSZ segítséget nyújt szervezési, szakmai és politikai kérdések megoldásában. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke legfőbb gondként fogalmazta meg, hogy a prefektúra és az erdészet sok esetben akadályozza a földosztó bizottságok munkáját. Demeter bízik abban, hogy legkésőbb október elsejéig Háromszéken is megkezdődik a törvény alkalmazása, és novemberig Kovászna megye is felzárkózik Hargita és Maros megye mellé. /Önkormányzati konferencia a Lupu-féle földtörvényről. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./
2000. augusztus 2.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Szabadság kérdésére elmondta: egyelőre nem kíván elvárásairól nyilatkozni, mert nincs kikristályosodva, milyen legyen a majdani státustörvény. ″Erdélyi emberként azt értékelem leginkább, hogy nemzeti szerződés születik. Emellett az adott kedvezmények bizonyára sok ember számára nagyon fontosak, de számomra távlatilag és össznemzeti szempontból ez a jogi szerződéses viszony a döntő. Ezzel bizonyos értelemben helyreáll a nemzet együvé tartozása, ami ezáltal jogi, illetve politikai konstrukcióban is testet ölt″ - mondta. A püspök kijelentette: ″az összes kárpát-medencei magyar gyermek alanyi jogáról beszélnék a teljes értékű anyanyelvű tanuláshoz. Integrálnám a tanügyi rendszert. Függetlenül attól, hogy Kassán, Brassóban vagy a Mezőségen lakik, minden gyermeknek ugyanazt az esélyegyenlőséget kellene biztosítani, mint amit a legszínvonalasabb magyarországi iskolák biztosítanak.″ - Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a kettős állampolgárság kizárná a magyarságot a törvényhozásból, az önkormányzatokból, illetve a helyi és a központi végrehajtó hatalomból is. - Románia ez évtől alanyi jogon biztosít román állampolgárságot Moldova Köztársaság román nemzetiségű lakosainak. Erről Mircea Ciumara államminiszter kijelentette: az EU Romániát keleti határainak rendkívül komoly ellenőrzésére kényszerítette. Kénytelenek voltak a Pruton túli románoknak állampolgárságot adni. ″Ehhez hasonlóan Magyarország is adhat állampolgárságot vagy különleges státust a Romániában élő magyaroknak. Magánvéleményem szerint ez viszont rendkívül helytelen lenne, mert az erdélyi lakosok közötti diszkriminációhoz vezetne.″ /Tibori Szabó Zoltán: Tőkés László: A státustörvénnyel nemzeti szerződés születik. Mircea Ciumara szerint helytelen lenne az erdélyiek megkülönböztetése. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./
