November 25-én lesz az európai parlamenti választás – döntötte el a kormány. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök konzultált a parlamenti pártokkal, amelyek többsége ezt az időpontot javasolta. Eredetileg május 13-án kellett volna sor kerüljön a voksolásra, de Tariceanu március közepén elhalasztotta azt az év második felére. /November 25-én lesz EP-választás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./
2007. augusztus 23.
Imre Istvánt nevezte ki Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a kereskedelmi minisztérium államtitkárává. A hely azt követően üresedett meg, hogy Winkler Gyulát informatikai és távközlési miniszterré nevezték ki. A brassói születésű Imre István eddig a kereskedelmi minisztériumnak alárendelt Román Kereskedelmi Fejlesztési Központ igazgatói tisztségét töltötte be. Az 52 éves mérnöki végzettségű államtitkár rendszerváltás előtt a brassói Roman gyár mérnöke volt, később több magáncég vezetői tisztségét töltötte be. /Új magyar államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./
2007. augusztus 23.
Augusztus 23-án érkezik Maros megyébe Calin Popescu Tariceanu kormányfő, Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter, Borbély László fejlesztési miniszter, Septimiu Buzatu, a szállításügyi minisztérium államtitkára, Cristian Stragea és Mirel Talos államtanácsosok kíséretében. A látogatást megelőzően a Népújság exkluzív interjút készített a miniszterelnökkel. Tariceanu kifejtette, szeretne minél több megyébe eljutni, a helyszínen szeretné felmérni a problémákat és közösen megoldást keresni. Ugyanakkor személyesen szeretne meggyőződni arról, mennyire felkészültek a helyhatóságok az európai pénzalapok befogadására. Ugyanis annak a 31 milliárd eurónak, amelyet a következő években az Európai Unió a rendelkezésre bocsát, a nagy része ezeknek van címezve. A pénzt nem adják ingyen, pályázni kell. A másik fontos forrást a kormányrendelettel az állami költségvetésből kiutalt alapok képezik, amelyeket a vidékfejlesztésre, víz- és csatornahálózatra, ülepítőállomások, hidak és pallók építésére lehet felhasználni. A kormányfő kiemelte, hogy Marosvásárhely a román orvostudomány jelentős központja. Az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem egyike Románia legversenyképesebb intézményeinek. Marosvásárhely a román többség és a magyar kisebbség közötti interetnikai együttélés modelljévé vált. Elszigetelt incidensektől eltekintve, az itteni embereknek sikerült túllépniük a mesterségesen kreált feszültségeken. Tariceanu hangsúlyozta: Erdély az etnikumközi együttélés különleges modellje. Elmondta, hogy az RMDSZ-szel jó az intézményes szintű együttműködésük. Az RMDSZ lojális partner, nem hagy cserben a nehézségek idején. Nagyon jól együttműködött Markó Bélával, amikor miniszterelnök-helyettes volt, és nagyon jó a kapcsolata a kormány többi RMDSZ-es tagjával is. Az állami költségvetésből 1990 óta az idén különítették el a legnagyobb összeget beruházásokra. A kormány 2006-ban közel százszor nagyobb összeget utalt ki Maros megyének a költségvetésből, mint az előző évben, infrastruktúrára közel a háromszorosát. Az iskolák felújítására és építésére kiutalt összeg is látványos volt. /Mózes Edith: Calin Popescu Tariceanu: Nem ígérgetni jöttem! = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./
2007. augusztus 23.
Mintegy 200 roma és 150 magyar volt részese annak az összetűzésnek, amely augusztus 21-ről 22-re virradóra robbant ki a Brassó megyei Apáca községben, miután egy csapat roma nemzetiségű személyt lucerna-lopáson értek. A rendőrség szerint egyikük megütötte a közösségi rendőrt, aki megpróbált közbelépni a konfliktusban. Ekkor a magyar lakók botokkal, vasvillákkal és kövekkel felfegyverkezve kivonultak az utcára. Az összecsapás során, amíg a rendőr- és csendőrcsapatok kiértek, három személy könnyen megsérült, és négy ház ablakait betörték. A Brassó megyei hatóságok közös ülésen eldöntötték: 25 fős faluőrséget állítanak fel a községben, amelyben magyarok, roma személyek és rendőrök egyaránt helyet kapnak. Florin Cioba, a romák önjelölt királya nyugalomra intette az apácai romákat, és arról biztosította őket, hogy a verekedés kirobbantásáért felelős személyek a törvény előtt fognak felelni. /Önbíráskodás Apácán? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./ Az Apáca határában járőröző csősz öt roma nemzetiségű férfit állított meg, akik egy fűvel megrakott szekérrel a romák által lakott része felé tartottak. A szekéren ülők egyike egy bottal megütötte az egyik csőszt. A vérző fejű férfi elpanaszolta a helybelieknek, hogy mi történt, és arra buzdította őket, hogy ezt nem hagyhatják annyiban. Percek alatt kaszákkal, vasvillákkal, fejszékkel és botokkal felfegyverkezve elindultak a „romanegyed” felé. Hasonlóképpen szerszámokkal és kövekkel felfegyverkezve várták a magyarokat a romák. „Ezt már nem lehetett tovább tűrni! Elegünk volt a cigányokból, hogy folyton lopnak, és senki sem fogja el őket. Ha más nem tett semmit, teszünk majd mi” – mondja indulatosan egy férfi az összecsapás után. „Fel akarták gyújtani a házainkat! Jöttek benzines üvegekkel, kaszával, villával, és ütöttek! Mi persze védtük otthonunkat, dobáltuk őket kövekkel, sikerült is többeknek betörni a fejét” – emlékezett vissza az egyik roma. Borzos Aurel a verekedés kirobbantója, aki először ütött, nem ismeretlen a rendőröknek, ellene folyt már bűnvádi eljárás. „Nem kell feltétlenül etnikai színezetet adni a dolognak, egy bűncselekmény gyanúja miatt a tulajdonosok önkényesen védték meg a tulajdonukat” – mondta Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának helyettes államtitkára. Jelezte: létrejött az orvosláshoz a tulajdonosok és a romák közös bizottsága. /Mihály László: Romaellenes magyar parasztfelkelés Apácán. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./ Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök felkérte Cristian David belügyminisztert, hogy hozzon “drasztikus intézkedéseket” az Apácán történt konfliktus ügyében. “Megengedhetetlen, hogy Romániában egyesek dolgozzanak, mások lopjanak és a rendfenntartó erők csak akkor lépjenek közbe, amikor már kirobbant a konfliktus, és nem dolgoznak annak megelőzésén” – mondta Tariceanu. Apáca községnek 3200 lakosa van, közülük fele roma nemzetiségű. /A kormányfő közbeszól. = Nyugati Jelen (Arad), 2007. aug. 23./
2007. augusztus 24.
Augusztus 23-án Marosvásárhelyre és Dédára látogatott Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök, akit Maros megyei útján elkísért Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter, Borbély László területrendezési miniszter és Ciprian Dobre prefektus. A megyelátogatást követően a kormányfő beszámolt arról, hogy kedvező benyomást tett rá a dinamikusan fejlődő város. Marosvásárhelyen a miniszterelnök első útja az Útlevél- és Járműnyilvántatrási Hivatalba vezetett, ahol személyesen meggyőződött arról a civilizált európai nívóról. Tariceanu úgy értesült, hogy a vásárhelyi útlevélosztályhoz fogható intézmény csak Bihar megyében van, jelezte, erőfeszítéseket tesznek, hogy az ország más városaiban is hasonló körülmények között fogadják a polgárokat. A miniszterelnök Dédára ment, ahol új óvodát adtak át. A 4000 lakosú nagyközségben tett látogatás is azt a célt szolgálta, hogy tájékozódjanak, „mire költötte el Maros megye azt a közel 1. 500 milliárd régi lejt, amit a kormány és a helyhatóságok által megállapított projektek keretében terveztünk befektetni” – fogalmazott a kormányfő. Tariceanu szerint az iskolák felújítására és építésére kiutalt tavalyi összeg elérte a 210 milliárd régi lejt, szemben a 2005-ös évi 5,8 milliárddal. Tariceanu emlékeztetett, hogy szeptember elsejétől 5 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, és ennek keretébe tudta be a mezőgazdasági nyugdíjak duplájára emelését. Tariceanu meglátogatta a megyei kórházat és a dr. Raed Arafat nevével fémjelzett marosvásárhelyi SMURD–Rohammentő Szolgálatot, amelyet – Nicolaescu miniszter javaslatára – országos szinten szélesíteni kívánnak. Tariceanu azt is megemlítette, hogy a SMURD helyére a közeljövőben egy regionális kórház építésébe kezdenek, annak az országos programnak a keretében, amelynek alapján 20 kórházat terveznek építeni. /Lokodi Imre: Kormányfő vizitben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./
2007. augusztus 30.
Több ezer ortodox hívő, valamint Traian Basescu államfő és Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök részvételével avatták szentté augusztus 29-én a Neamt megyei Secu kolostorban Varlaam egykori moldvai metropolitát. Varlaam a 17. században Vasile Lupu egykori moldvai fejedelem tanácsadójaként is tevékenykedett. /Szentté avatás politikusi részvétellel. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./
2007. szeptember 5.
Mintegy 2500 hivatalos egyházi és világi küldött részvételével szeptember 4-én este megkezdődött Nagyszebenben a III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés. A találkozó célja, hogy elősegítse az egyházak közötti párbeszédet. Ebből az alkalomból Erdélybe érkezik számos magas rangú egyházi személyiség, így I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka is. A rangosabb világi vendégek sorában lesz José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök is. A nagyszabású eseményen – melynek először ad otthont ortodox többségű ország – az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői is részt vesznek. /Európai Ökumenikus Nagygyűlés Szebenben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./
2007. szeptember 6.
A keresztény önazonosság, az európai értékrend és az egyházak közötti építő párbeszéd gondolatának jegyében kezdődött meg szeptember 5-én Nagyszebenben a III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés, amelyet főszervezőként Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke és Jean-Arnold de Clermont, az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) elnöke nyitott meg. A háromnapos találkozón 2500 katolikus, protestáns és ortodox egyházi képviselő vallja meg hitét, állást foglalva az európai nemzetek megbékélése és együttműködése mellett a keresztény értékrend és életforma szellemében. A tanácskozás meghívottjai között szerepel Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Jakubinyi György római katolikus érsek és Adorjáni Dezső evangélikus püspök. A rangosabb világi vendégek között van José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök is. Üdvözlő beszédet mondott Josip Bozanic zágrábi érsek, a CCEE alelnöke és Jakubinyi György érsek. Szólt a küldöttekhez Daniel moldvai metropolita, Ioan Robu érsek, a román katolikus püspöki kar elnöke, Kirill metropolita, az orosz ortodox egyház külügyeinek irányítója és Wolfgang Huber püspök, a németországi evangélikus egyház elnöke. A pápai üzeneten kívül Rowan Williams canterbury érsek üzenete is elhangzott. Tőkés László püspök nem vesz részt a nagyszebeni eseményen, az általa vezetett Királyhágómelléki Református Egyház (KREK) alacsonyabb szinten van jelen. Számos megmagyarázhatatlan esemény érte Nagyszebenben a III. Ökumenikus Nagygyűlésen részvevő magyar református delegációt – közölte Csoma Áron, a Magyarországi Református Egyház (MRE) szóvivője. „Az, hogy a magyar delegáltak szállásával sem volt minden rendben, talán jelentéktelen dolognak tűnik, de az a tény, hogy a megnyitót követő ünnepi fogadásra egyetlen magyar református delegáltat sem hívtak meg, több mint véletlen” – fogalmazott. Pap Géza püspök elmondta, a köszöntésen a román államelnök jelenlétében csak román nyelvre nem fordították le köszöntő szavait. /Erdő bíboros nyitotta meg az ökumenikus nagygyűlést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./
2007. szeptember 8.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke szeptember 7-én megbeszélést tartott Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel Bukarestben. Tariceanu megállapította: országa rendkívüli komolyságról tett tanúbizonyságot, amióta belépett az Európai Unióba (EU), hozzájárulva az erősebb Európa kiépítéséhez. Románia világszinten is befolyásos szereplővé vált – tette hozzá. Beszéltek a romániai igazságügyi reform és a korrupcióellenes harc folytatásáról. Barroso elmondta, hogy őszinte párbeszédet folytatott a román kormányfővel. Elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy Románia jelentős fejlődést ért el számos területen az uniós csatlakozás óta. Megjegyezte, hogy a mezőgazdaság számára elkülönített alapok felhasználása terén még vannak hiányosságok. Barroso kifejezte reményét, hogy a román kormány nagyobb figyelmet szentel majd e problémának, mert ha azt nem sikerül orvosolni, az EU kénytelen lesz alkalmazni a védzáradékot. /Barroso: Védzáradékot alkalmazhat az EU. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./
2007. szeptember 11.
Mégsem nyújtotta be szeptember 10-én a Szociáldemokrata Párt (PSD) a bizalmatlansági indítványt a Tariceanu-kormány ellen. Mircea Geoana pártelnök azzal indokolta a halasztást: nem akarták, hogy az indítvány parlamenti vitája egybeessen az olyan fontos eseményekkel, mint a pártriárka-választás, illetve az iskolai év megkezdése. PSD-s források szerint azonban időhúzásról van szó, Geoana abban reménykedik: vagy sikerül támogatókat szerezni az indítványhoz, vagy kiegyeznek a liberálisokkal egy PNL–PSD kormányban. Amennyiben a kezdeményezés elbukik, Geoana bukása is elkerülhetetlen. /Elhalasztotta a PSD indítványát. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./
2007. szeptember 14.
Felháborodással fogadta Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök Cristian Adomnitei tanügyminiszter jelentését, miszerint az országban nyilvántartott mintegy 24 ezer tanintézményből közel tízezernek nincs még működési engedélye. „Érthetetlen, hogy négy nappal a tanévkezdés előtt a tanintézmények fele nem áll készen egészségügyi szempontból a tanulók fogadására” – nyilatkozta a miniszterelnök. A legnehezebb helyzetben az a közel hatezer vidéki iskola van, ahol nincs bevezetve a víz az épületekbe. /P. K. : Félig-meddig tanévkezdés. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./
2007. szeptember 20.
Az Országos Korrupcióellenes Bizottság (DNA) csupán politikai eszköz, a Cotroceni-ből érkező parancsokat teljesíti – jelentette ki sajtótájékoztatóján Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter, szerinte bosszúról van szó, amiért Doru Tulus ügyész leváltását kezdeményezte. /Cotroceni az elnöki palota. /; Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök azt nyilatkozta: esze ágában sincs felmenteni tisztségéből miniszterét. Nem az első eset, amikor egy miniszter nevét meghurcolják, koholt korrupciós vádakkal illetik, hogy aztán semmit se tudjanak rábizonyítani, elég csak Teodor Atanasiu védelmi, Codrut Seres kereskedelmi és Nagy Zsolt távközlési miniszter esetére gondolni – mondta a kormányfő. A nemzetközi sajtót is bejárta annak a híre, hogy a DNA Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter és Nagy Zsolt volt informatikai és távközlési miniszter kivizsgálását kéri. Chiuariu minisztert azzal vádolják, hogy jóváhagyott egy olyan kormányrendeletet, amelyet Nagy Zsolt kezdeményezett, és amely a Posta tulajdonába tartozó, közel egy hektáros, a bukaresti Victoria sugárúton fekvő területnek az állami közvagyon köréből való kivonásról rendelkezett. /Korrupcióellenes harc, vagy politikai leszámolás? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./
2007. szeptember 27.
Adrian Cioroianu külügyminiszter szerint a román diplomácia azért nem szeretné, ha Koszovó függetlenedése precedenst teremtene, mert hátrányosan érintené Kelet-Európa stabilitását. Nem Erdély, hanem a Moldova Köztársaságról levált, magát elszigetelő Transznisztria tekintetében. Az International Herald Tribune szeptember 24-i száma azt írta, hogy Washington nyomás alá helyezte Szlovákiát és Romániát, mert a két ország nem támogatja Koszovó teljes függetlenségét attól való félelmükben, hogy a magyar kisebbség helyi közösségei nagyobb autonómiát fognak követelni, miközben az Egyesült Államok teljes mellszélességgel kiáll az albánok lakta tartomány függetlensége mellett. A nemzetközi sajtó felrótta Romániának, Szlovákiának, Görögországnak és Ciprusnak, hogy az EU miattuk nem tud egységes álláspontot kialakítani Koszovó ügyében. Basescu államfő és Cioroianu szerint tiszteletben kell tartani Szerbia területi egységét, Tariceanu kormányfő viszont júliusban kijelentette, hogy jelenleg az Ahtisaari-terv a legjobb megoldás, amely de facto függetlenséget biztosítana a jelenleg ENSZ-közigazgatás felügyelte tartománynak. /Sz. T. : Cioroianu: Transznisztria, nem Transzilvánia miatt félünk. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
2007. szeptember 28.
Ezer nap káosz – a jobboldali kormányzás vége címmel a Szociáldemokrata Párt (PSD), a fő ellenzéki tömörülés szeptember 27-én benyújtotta a román törvényhozás két házának plénuma előtt a kormány elleni bizalmatlansági indítványt. A fél ház előtt és lanyha érdeklődés mellett előterjesztett dokumentum szerint a hozzá nem értő, parlamenti és lakossági támogatottsággal nem rendelkező, ultrakisebbségi kormány katasztrofális szegénységbe taszította a lakosság jelentős részét. Az indítványt október 3-án vitatják meg, ekkor dől el a Tariceanu-kormány sorsa. Az RMDSZ álláspontja változatlan: nem voksolhat saját kormánya ellen. A Nagy-Románia Párt főtitkára, Gheorghe Funar elmondta, pártja nem kíván szavazni, a Konzervatív Párt pedig az indítvány ellen fog voksolni. /B. T. : Káosz – de a PSD-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./
2007. szeptember 28.
Tőkés László úgy véli: azzal, hogy független jelöltként indul az EP-választásokon, lehetőséget teremtett minden erdélyi magyar számára, hogy ne csak szavazzon, hanem válasszon – jelentette ki a református püspök szeptember 27-i nagyváradi sajtótájékoztatóján. A püspök elmondta, még az utolsón száz méteren is voltak olyan RMDSZ-vezetők, akik nyomást gyakoroltak rá, és megpróbálták lebeszélni a választásokon való indulásról. „Meglátogatott püspöki irodámban Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács, illetve a megyei RMDSZ elnöke, és támogatását ajánlotta fel, ha lemondok a független jelöltetésről, arról próbálva meggyőzni, hogy csak belülről tudom megreformálni az RMDSZ-t” – magyarázta Tőkés. Elmondta: Frunda György szenátornak ahhoz is volt bátorsága, hogy azt állítsa: Tőkés László a magyar nemzet ellen jelölteti magát. „Azok, akik csak a megtépázott hatalmukat akarják megtartani, nyilvános felhívással vagy négyszemközti rábeszéléssel, hamis propagandával vagy burkolt fenyegetéssel igyekeztek rávenni, hogy álláspontom és elveim feladásával mégiscsak lépjek fel az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájára” – áll a sajtónak közreadott püspöki nyilatkozatban. Véleménye szerint „azok, akik a Neptun-fürdői pártvillában vagy a budapesti Kempinsky-hotelben a mi rovásunkra koccintgattak, a nemzeti autonómiát pedig önös pártautokráciára cserélték, utóbb az „egység” és „szolidaritás” demagóg jelszavaival próbáltak letéríteni a demokratikus rendszerváltoztatás és a nemzeti érdekérvényesítés egyenes útjáról. ” /Tőkés: „Megpróbáltak lebeszélni a választásokon való indulásról”. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./ Tőkés azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy politikai klientúraépítés céljából kormánypénzeket eszközöl ki különböző református templomok finanszírozására, megkerülve az egyházi hierarchiát. (Az RMDSZ kormányzati tisztségviselőinek közbenjárására a Tariceanu-kabinet 3,5 millió lejt ítélt meg az erdélyi történelmi egyházak számára, 90 templomépület és más egyházi intézmények építési, javítási munkálataira.) /Gyomrozták Tőkést. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./
2007. október 3.
Harmincmillió lejt adományoz a kormány az ortodox egyháznak a bukaresti Nemzet Megváltása katedrálisának fölépítésére. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök egyúttal adakozásra szólította az állampolgárokat, az üzletembereket és a civil szervezeteket is. /Balogh Levente: Harmincmillió lej az ortodoxoknak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./
2007. október 4.
Elutasította a parlament október 3-án a Szociáldemokrata Párt (PSD) által benyújtott bizalmatlansági indítványt. A szenátus és a képviselőház együttes ülésén a honatyák többsége a kormánybuktató kezdeményezés ellen foglalt állást. Az indítvány mellett 220-an szavaztak, vagyis tizenkettővel kevesebben, mint amennyire szükség lett volna elfogadásához. Következésképpen a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció a helyén marad. A kiszivárgott hírek szerint 7 szociáldemokrata párti szenátor és 15 képviselő az indítvány ellen voksolt. Mircea Geoana PSD-elnök szigorú megrovást helyezett kilátásba azoknak, akik nem szavazták meg az indítványt. A Demokrata Párt (PD) a jelenlegi kabinet megbuktatása mellett szavazott. Az RMDSZ elnöke, Markó Béla közölte: a szövetség honatyái nem szavazzák meg az indítványt, és hangsúlyozta, hogy a dokumentumban felsorolt érvek gyenge lábakon állnak, illetve minden korábbi kormány ellen felhozhatók. /Helyén marad a PNL–RMDSZ alkotta Tariceanu-kormány. Nem sikerült a szociáldemokraták kormánybuktató kísérlete. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./
2007. október 6.
Traian Basescu államfő hevesen bírálta a kormányt, amiért módosította a miniszteri felelősségre vonásra vonatkozó törvényt, és így a miniszterek korrupciós ügyeit vizsgáló elnöki bizottság nem folytathatja munkáját. A 2007/95-ös sürgősségi kormányrendelet értelmében az államelnöki hivatal többé nem adhat engedélyt volt és jelenlegi miniszterek elleni bűnvádi eljárás kezdeményezésére. Ezt a jövőben egyedül a miniszterelnök, a főügyész vagy a Legfelsőbb Ügyészség teheti meg. Az államfő szerint ez a rendelet az igazságszolgáltatás normális működését akadályozza meg. Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke szintén azzal vádolta meg a Tariceanu-kabinetet, hogy így szeretné megvédeni a korrupcióval gyanúsított minisztereit. Újabb névvel bővült az Országos Korrupcióellenes Hatóság (DNA) feketelistája: ezúttal Decebal Traian Remes, a mezőgazdasági tárca vezetőjéről van szó. /Felfüggesztették az elnöki bizottságot. Basescu élésen bírálja a kormány döntését. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./
2007. október 11.
Október 10-én a kormány elfogadta a 2008-as évre vonatkozó költségvetési tervet, amely a bruttó hazai össztermék 2,7 százalékának megfelelő államháztartási hiánnyal számol. Ez alatta marad az idei évre tervezett 2,8 százalékos GDP-arányos hiánynak. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök közölte, hogy a kormány jövőre az inflációt 3,8 százalékra, a gazdasági növekedési ütemet pedig 6,5 százalékosra tervezi. /Elfogadta a költségvetést a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2007. október 12.
Lemondott tisztségéről Decebal Traian Remes mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, Calin Popescu Tariceanu kormányfő kérésére. Remest azzal vádolják: 15 ezer eurót fogadott el egy üzletembertől, cserében megígérve, hogy az elbírálásnál közbenjár az illető érdekében. Remes lemondásának hírére, mind a Demokrata Párt (PD), mind a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői úgy nyilatkoztak: nem csak a mezőgazdasági miniszternek, hanem az egész kormánynak mennie kellene. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint megfelelő megoldás volt Remesnek a miniszterelnök által kikényszerített lemondása. Hozzátette: ezzel az ország újabb lehetőséget kap arra, hogy elvégezze az Európai Unióval szembeni kötelezettségeit. /Lemondott Decebal Traian Remes, a mezőgazdasági tárca vezetője. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./
2007. október 15.
Három, a chisinau-i városnapokra meghívott romániai delegációt fordítottak vissza a moldovai hatóságok a román–moldáv határról, annak ellenére, hogy az érvényben lévő törvények értelmében az uniós állampolgároknak nincs szükségük vízumra a Moldova Köztársaságba való belépéshez. Sőt, Bukarest és Chisinau kétoldalú megállapodást is kötött, hogy előbbi – EU-s tagállamként – csak útlevelet kér a moldovai állampolgároktól, ha azok Romániába akarnak lépni. Traian Basescu államfő „elfogadhatatlannak” nevezte az incidenst, Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök pedig sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Moldova távolodik az európai értékektől. /M. L. : Csak a Prutig mehettek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
2007. október 23.
Az RMDSZ területi autonómiára uszít választási hirdetéseivel – fejezte ki felháborodását Mircea Geoana szociáldemokrata pártelnök. A politikus ingerültségét elsősorban az „új honfoglalás” kifejezés váltotta ki. A Konzervatív Párt elnöke, Dan Voiculescu is sietett bírálni Markó Bélát, aki a hétvégi, marosvásárhelyi kampánynyitó beszédében így fogalmazott: „visszaszerezni erdőt, jogot, földet, becsületet, a határok nélküli Kárpát-medencei magyarság egységét. ” A politikus szerint megengedhetetlen, hogy egy kormánypárt elnöke ilyen kijelentéseket tegyen. „Ez nem egyszerűen politikai felelőtlenség, hanem megvetése a romániai törvényeknek” – fakadt ki a sajtómágnás, ugyanakkor közleményében kérte, hogy Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök is foglaljon állást az ügyben. Szerinte államellenes bűncselekmény, az ország területi integritásának veszélyeztetése Erdély helyzetét Dél-Tiroléhoz hasonlítani. /I. I. Cs. : PSD: uszítanak Markó beszédei. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
2007. október 26.
Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke sajtótájékoztatóján élesen bírálta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnököt azért, mert hallgat, miközben kormányának RMDSZ-es tagjai kampányindító rendezvényükön a magyar himnuszt énekelték. Boc szerint a miniszterelnök képes mindent eltűrni csak azért, hogy megőrizze kormányfői székét. /B. T. : Boc: A magyar Himnusz megalázza a románokat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2007. október 26.
Marad a parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségek privilégiuma a választási törvénytervezetben. A dokumentum – amelyet elfogadott a Calin Popescu-Tariceanu vezette kabinet – annak ellenére emelte át a 2004 óta hatályos helyhatósági, valamint parlamenti választási törvényből a parlamenti képviselettel nem rendelkező kisebbségi szervezetekre diszkriminatív fejezetet, hogy emiatt két évvel ezelőtt a Velencei Bizottság és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) egyaránt elmarasztalta Romániát. A tervezet szerint parlamenti képviselettel nem rendelkező kisebbségi szervezetek csak abban az esetben vehetnek részt a kétkamarás parlament tagjainak megválasztását célzó megmérettetésen, ha tagjai között tudják az illető kisebbségi közösség legkevesebb tíz százalékát. Mindez a nagyobb létszámú kisebbségek – például a magyarok – esetében 20 ezer tagot feltételez, amelyet az illető szervezetnek Románia 15 megyéjéből, valamint Bukarestből kell beszereznie. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője elmondta: a szóban forgó fejezet átemelése nem az RMDSZ, hanem a nemzeti kisebbségek alkotta frakció feltétele volt. Arra a kérdésre, miszerint nem kockáztat-e újabb nemzetközi megrovást Bukarest az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetéséről szóló jogszabály elfogadásával a kisebbségi szervezetekről szóló cikkely miatt, Márton Áron úgy válaszolt: pontatlanok a korábbi bírálatokkal kapcsolatos információk. /Rostás Szabolcs: Fenntartott diszkrimináció. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./
2007. október 26.
Az esélyegyenlőség elvét semmibe vevő jogi előírást szorgalmaz az RMDSZ és a liberális párt alkotta Tariceanu-kormány. A választási törvény diszkriminatív előírását az RMDSZ-nek először a 2004. évi helyhatósági választásokat megelőzően sikerült érvényre juttatnia, megakadályozandó, hogy az Magyar Polgári Szövetség indulhasson a mandátumokért. A kísérlet akkor bevált. Most ez annyi változással ismétlődik, hogy az új választási törvénytervezetet benyújtó kormány csökkentené az indulni szándékozó nemzetiségi tömörülések által begyűjtendő támogató aláírások számát. Ebben a kiszorítósdiban az RMDSZ-csúcsvezetés vállal főszerepet, szeretné nehéz helyzetbe hozni az erdélyi megközelítésből különösebb választási lehetőséget nem jelentő, szintén „pártosodó” MPSZ-t. A felmérések szerint az EP-választásokon az előzetes felmérések szerint négy százalék alatt teljesítő, bukástól tartó RMDSZ csúcsvezetése ugyanis látja: ekkora „támogatottság” a jövő évi parlamenti választásokon is előfordulhat, ezért az RMDSZ-oligarchia parlamenti jelenlétét kockáztató bármely magyar kísérletet el kell fojtani. /Benkő Levente: Kiszorítósdi. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./
2007. október 27.
Ezer eurót, útiköltséget, illetve házaikért kártérítést kellene fizetnie a román államnak a Magyarországra áttelepedni kívánó romániai magyaroknak, ha a parlament elfogadja Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor erről szóló törvénytervezetét. A magyarellenes nézeteiről hírhedtté vált egykori kolozsvári polgármester bejelentette, hogy erről szóló törvénytervezetet nyújtott be a parlamentbe. Elmondta: a jogszabálytervezet minden olyan romániai magyarra vonatkozna, aki nem ismeri el Románia Erdéllyel való egyesülését. „Figyelembe vettem egyes romániai magyarok honfoglalási szándékát, akik nem ismerik el az egységes román nemzetállamot” – nyilatkozta Funar, utalva arra, hogy az RMDSZ európai parlamenti választási kampányának a jelszava „Új honfoglalás”. Gheorghe Funar szenátor azt javasolta a bukaresti szenátus házbizottságának, hogy kérjék Traian Basescu államfőtől és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöktől az RMDSZ kizárását a kormányból, illetve tiltsák meg a nemzeti kisebbségek szervezeteinek, hogy részt vehessenek a november 25-i európai parlamenti választáson. /Funar pénzt adna a magyaroknak, hogy áttelepedjenek Magyarországra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./
2007. október 29.
Az új tanügyi törvénytervezetnek kellett volna tartalmaznia azt a rendelkezést, mely szerint a nemzetiségi iskolákban a román nyelvet sajátos tankönyvek és tanterv alapján kell tanítani. Ez hiányzott a jogszabályból, de hiányoztak korábban már biztosított, anyanyelvi oktatással kapcsolatos jogok is, ezért az RMDSZ tiltakozására Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök leállította a tervezet beiktatását. Erről Markó Béla RMDSZ-elnök tájékoztatott a Kolozsváron tartott értelmiségi találkozón. Markó megerősítheti: az RMDSZ két napig tartó, feszült, kemény hangoktól sem mentes tárgyalást folytatott a miniszterelnökkel és az oktatási miniszterrel, amelynek az lett az eredménye, hogy visszakerültek a jelenleg érvényben lévő jogok a tervezetbe, a román nyelv sajátos oktatására vonatkozó célkitűzést azonban nem sikerült elfogadtatni a kormányzási partnerrel. Markó egyértelművé tette, az RMDSZ számára elfogadhatatlan egy olyan tervezet, amely nem hoz előrelépést a kisebbségi oktatásban, és választás elé állította a liberálisokat: vagy beiktatják az említett rendelkezést a törvény szövegébe, vagy pedig „a két párt útjai különválnak”. A miniszterelnök ezek után leállította a törvénytervezet beiktatását – mondta el Markó. /Tanügyi törvénystop. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./
2007. november 2.
Botrányt okozott Olaszországban egy román állampolgárságú, roma nemzetiségű visszaeső bűnöző tette, aki megerőszakolt és megölt egy 47 éves nőt. Az olasz kormány elrendelte, hogy a bűncselekményeket elkövető bevándorlók azonnali hatállyal, bírósági döntés nélkül hazatoloncolhatók. Walter Veltroni, Róma polgármestere elmondta, Romániára is nyomást kell gyakorolni. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök elmondta: „nagyon sajnálom, ami történt, de nem kötelezhetjük az állampolgárokat a hazatérésre. Európában alapvető az utazáshoz való jog, minden román állampolgár az általa választott országban él. ” Első helyen állnak a románok az Olaszországban külföldiek által elkövetett bűncselekmények hét típusában – tette közzé az olasz belügyminisztérium. Idén 3500 külföldi állampolgárt tartóztattak le, közülük 2700 román. Egyes olasz politikai pártok vezetői hangot is adtak meggyőződésüknek, miszerint Olaszország stabilitását veszélyeztetik a román és albán bevándorló bűnözők. Hivatalos adatok szerint 3,4 millió román állampolgár dolgozik külföldön, főképpen Spanyolországban, Olaszországban, Nagy-Britanniában, Izraelben, Németországban és az Egyesült Államokban, de más európai és tengeren túli országokban is. Ha azonban az egyes nyugati országokban hivatalosan avagy feketén dolgozó román állampolgárok hatóságilag becsült számát összeadjuk – Olaszország 800–900 ezer, Spanyolország 700–800 ezer, Görögország 700 ezer, Németország 400 ezer, Ausztria 200 ezer, Izrael 300–400 ezer, Franciaország 200–300 ezer, Nagy-Britannia 300 ezer, Írország 200 ezer stb. –, az eredmény esetleg a négymilliót is meghaladja. A külföldön dolgozó román állampolgárok tavaly 5,3 milliárd eurót utaltak haza, ami a korábbi esztendőhöz képest csaknem 40 százalékos növekedést jelentett. /Kitoloncolják Olaszországból a bűnöző bevándorlókat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./
2007. november 5.
Traian Basescu államfő rendkívül heves támadást intézett a Tariceanu-kormány tagjai és több politikus ellen. Kijelentette, hogy Calin Popescu-Tariceanu kormányfő sorsa az Iliescu–Hrebenciuc csoporttól függ, amit a Ion Iliescuval folytatott gyakori tanácskozásai is bizonyítanak. Basescu szerint az erdélyi magyarság többé nem akarja, hogy olyan vezetők képviseljék őket, mint Markó Béla vagy Verestóy Attila. Markó Béla szövetségi elnök „mindentudónak” nevezte az elnököt, aki minden párt esetében ismeri a legjobb megoldásokat. Verestóy kijelentette: az RMDSZ 1990-től alkalmazza az egyéni választókerületes rendszert, hiszen a parlamenti választásokon részt vevő jelöltek a szövetségen belül rendezett választásokon elért eredményük alapján kerülnek fel az RMDSZ jelöltlistáira. /Fall Sándor, Nagy B. István: Államfői hidegzuhany. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./
2007. november 6.
Az erdélyi magyar autonómiaigények továbbra sem szerepelnek a Gyurcsány- és a Tariceanu-kabinet tanácskozásának napirendjén. Nagyjából körvonalazódott a november 14-én Nagyszebenben sorra kerülő harmadik közös román–magyar kormányülés napirendi pontjainak jegyzéke. A romániai minisztériumok által benyújtott javaslatok nagy része a hétéves magyar–román operatív együttműködési program célkitűzéseit szem előtt tartva készült el, nyilatkozta Horváth Anna, a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium államtitkára, az egyeztető küldöttség tagja. A hét végén lezajlott egyeztetésen elemezték a tárcáktól kapott javaslatok többségét, a jóváhagyott javaslatok pedig már bekerültek a közös kormányülés napirendi pontjai közé. Horváth Anna elmondta, a fejlesztési tárca javaslatai közül négyet fogadtak el az egyeztető felek. A két legfontosabb javaslat egyrészt a stratégiai együttműködési programok elsődleges hatásterveinek előkészítésére, pontosabban ezek közös finanszírozására vonatkozik, másrészt a közös fejlesztési pólusok kitűzése. A kormányülésen napirendre kerül a romániai szakminisztérium által javasolt távközlési együttműködési megállapodás is. A kormányfőtitkárság javasolt protokollum-tervezete a romániai Etnikumközi Kapcsolatokért Felelős Hivatal és a Magyar Kisebbségügyi Hivatal között jönne létre, és amely a magyarországi román és a romániai magyar hadisírok jogi státusára vonatkozik. Az elfogadott javaslatok között van a TEN elnevezésű, a Budapest–Bukarest–Konstanca vasútvonalon zajló szállítás fejlesztésére vonatkozó megállapodás. Szerepel még a határ menti mellékutak korszerűsítésére létrehozandó közös munkacsoport, valamint a vasúti határátkelés egyszerűsítése. Nem került be viszont a Tánczos Barna szállításügyi államtitkár javaslata a dél-erdélyi autópályával kapcsolatban, amely szerint a két kabinet közösen határozna arról, hogy miként valósulna meg a sztráda magyarországi folytatása. Horváth Anna szerint nem született még megegyezés az oktatási, művelődésügyi és ifjúságpolitikai kérdésekben beterjesztett javaslatokról. Az államtitkár szerint a legfontosabb javaslat a határ menti együttműködési program. Előreláthatólag az autonómia kérdése sem szerepel majd a közös kormányülés napirendi pontjai között. A 2006 novemberében Budapesten rendezett második együttes kormányülésen a két kabinet tagjai tíz kétoldalú megállapodást írtak alá. A román és a magyar kormány vállalta, hogy együttműködik a Duna-medencére és a Tisza-vízgyűjtőre vonatkozó területfejlesztés, az építőipari vállalkozások kooperációjának ösztönzése terén. Megállapodás született, hogy a két állam köztisztviselői közös szakmai képzésben részesülnek, és hogy Békéscsaba és Nagyvárad között elektromos távvezetéket, Szeged és Arad között pedig gázvezetéket építenek. Arról is megállapodtak, hogy a román és a magyar tudományos akadémia történészekből álló vegyes bizottságot alakít egy közös történelemkönyv megírására, Románia és Magyarország pedig fele-fele arányban finanszírozza a kolozsvári Mátyás-szobor felújítását. Tavalyi kormányközi megállapodás eredménye az is, hogy 2007. január elsejétől a két ország állampolgárai útlevél nélkül, személyi igazolvánnyal léphetnek a másik állam területére. Nem sikerült közös nevezőre jutni a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös finanszírozása ügyében, és az erdélyi autonómiaigények sem kerültek szóba. /Nagy B. István: Négycsillagos kormányülés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./
