Huszonöt évvel ezelőtt született Szörényi Levente és Bródy János szerzeménye, az István, a király. Népszerűsége változatlan az egész Kárpát-medencében. A műnek már kezdetben kultúrtörténeti jelentőséget tulajdonítottak, az István, a királlyal magyar témán és magyar dallamvilágon alapuló rockopera született. A magyar népzene feldolgozása és adaptálása a rockműfaj számára Szörényi Levente felfedezése. A darab a nemzettudatot erősítette. Budapesten az első előadás városligeti helyszínét azóta Királydombnak hívják. Az első előadásokon a színpadot hatalmas, nemzeti színű szalag fonta körbe, s minden előadás végén elénekelték a Himnuszt. A cenzúra a darab bemutató előtti felvételére először nem akart támogatást biztosítani. A vezetés „nacionalista őrjöngésnek” titulálta a művet. A magyar lemezgyártás történetében egyedülálló, hogy nem egészen egy év alatt több mint ötszázezer lemezt adtak el, azaz a rockopera még a kiadás évében, 1983-ban gyémántlemezes lett. Híre futótűzként terjedt. A magyarlakta területeken a fiatalok a magyar történelmet kezdték tanulmányozni, hiszen a szlovák vagy a román tananyag összeállítói hallgattak az államalapító magyar szentről. A produkciót többször szerették volna Erdélybe is elhozni, de az állam ellenállása miatt húsz évet kellett várni rá. Több helyszín közül végül a búcsúiról ismert Csíksomlyó fogadta be az előadást 2003-ban. A rockoperát együtt énekelték valamennyien. 2008 tavaszán, a rockopera huszonötödik jubileumának évében a szerzők úgy gondolták, hogy új köntöst, új lendületet adnak a műnek. A kezdeményezést a Magyar Televízió karolta fel, és tehetségkutató műsor keretében kereste az új hangokat és arcokat. A vetélkedő fordulóinak közönségszavazatával nagy küzdelmek után új csapat állt össze A Társulat néven, amelyben egy erdélyi leány és két felvidéki fiatalember is énekes szerepet kapott. Éder Enikő, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház művésze Saroltnak a szerepét kapta a zsűritől. A két felvidéki színész közül Vadkerti Imre Koppányt alakítja, Derzsi György pedig Asztrik püspököt. Ahogyan Szörényi Levente egy korábbi interjúban említette: a darab bizonyította már, hogy nem megosztja, hanem összetartja a társadalmat. Most, az előadás végén ének nélkül csendülnek fel a Himnusz hangjai. Mialatt a színészek rendezkedni kezdenek a színpadon, a nézők maguktól, szinte egyszerre állnak fel, és éneklik végig a nemzeti imádságot. /Gebauer Szabolcs: „Szállj fel, szabad madár!” = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./
2008. szeptember 1.
Kibéd megbecsüli nagyjait. Dr. Mátyus István orvosprofesszor és Seprődi János népzenekutató mellett a harmadik neves személyisége Madaras Gábor. Augusztus 31-én, a vasárnapi faluünnepen játszóteret, parkot és szobrot avattak a falu régi központjában. A parkot, játszóteret pályázat útján nyert, vissza nem fizetendő kölcsönből építette az önkormányzat. Az istentiszteleten szolgált a Vártemplom Musica Humana női kara, dr. Csíky Csaba vezetésével. Madaras Gábor (1918. aug. 22. – 1980. szept. 20.) kilencvenedik születésnapja tiszteletére készült el Deák Árpád szobrászművész egészalakos alkotása. (Az ő tehetségét dicséri a Seprődi- féldombormű is.) A testvérkapcsolatot kereső magyarországi Mátyus község küldöttsége jelenlétében zajlott az ünnepség. Kacsó Ildikó rádiószerkesztő Madaras Gábor, az Erdély- és Magyarország-szerte oly népszerű népdal- és nótaénekes küzdelmes életéről beszélt; Deák Árpád szobrászművész gyermekkora Kibéden töltött vakációit idézte. /Bölöni Domokos: Madaras Gábor emléke Kibéden. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./
2008. szeptember 3.
Lázas munka folyik minden színházban, hamarosan új bemutatókkal, sok városban megújult társulattal megkezdődik a színházi évad. A Kolozsvári Állami Magyar Színház, mely ez év tavaszától tagja az Európai Színházi Uniónak, megszervezi 2008. november 2. – december 22-e között – a bukaresti Bulandra színházzal közösen – az Európai Színházi Unió XVII. Fesztiválját. Összesen nyolc rangos európai társulatot lát vendégül a fesztiválon. Az előadásokat három nyelvre fordítják le párhuzamosan. A fesztivál kezdete előtt Tompa Gábor, a színház igazgatója rendezésében Csehov Három nővérét mutatja be a társulat szeptember 24-én. A 2008/2009-es színházi évad, amely a sepsiszentgyörgyi színház hatvanadik évada is egyben, egy európai jelentőségű művészeti rendezvény meghonosítását célozza meg a Reflex Nemzetközi Színházi Biennálé megrendezésével, jövő év márciusában. Újdonság az évad készülődő Csehov-előadása, melyet Kiss Csaba rendez, húsz év után lesz újra Csehov-dráma a sepsiszentgyörgyi színházban. A Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Simon Gábor elmondta: az Európai Színházi Unió XVII. Fesztiválja miatt nem tudnak előre tervezni, mivel erre a periódusra a két intézménynek otthont adó épületet teljesen átengedték a színháznak. Sem a színház vezetősége, sem a minisztérium nem segít megtalálni a megoldást arra, milyen módon létezzenek ez idő alatt. Kövesdy István, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti vezetője elmondta, anyagi nehézségekkel küzd a színház, ennek ellenére most is hét bemutatót terveznek. Az első produkció Király Kinga és Király István A szerencse fia című mesejátéka lesz, amit Ingmar Bergman: Dúl-fúl és elnémul című színműve, majd Tamási Árontól a Hullámzó vőlegény követ. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulatát a nyáron négy színész hagyta el, és októberben csatlakozik hozzájuk Pál Hunor színész Nagyváradról. Nagy Pál igazgató szerint a négy színész távozása nem mondható veszteségnek, mivel a színház színészeinek létszáma túlduzzasztott volt. A színház kortárs drámatalálkozót szervez október közepén. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház „régi” tagokkal lett szegényebb, Bálint Éva, Antal D. Csaba és Bándi Johanna elhagyták a színházat – a társulat ugyanakkor négy új taggal is bővült, a marosvásárhelyi, valamint a kolozsvári színművészeti egyetemek frissen végzett egyetemistái, Vajda Gyöngyvér és Kolozsi Gábor, illetve Máthé Annamária és Veres Előd szerződtek a Figurához. A nagyváradi színház Szigligeti Társulatának évadnyitó társulati gyűlésén többek között az elmúlt évad legsikeresebb művészeit díjazták. Az elmúlt évadi tevékenysége alapján Dimény Levente Földes Kati-díjban részesült, Gajai Ágnest nívódíjra érdemesítették, Kardos M. Róbert, Gajai Ágnes, Csiky Ibolya és ifj. Kovács Levente pedig közönségdíjas lett. /A vasfüggönyön is túl. Pénzgondok határozzák meg az erdélyi magyar társulatok évadkezdését. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
2008. szeptember 5.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház bérletet hirdet a 2008/2009-es évadra. A nyugdíjas nézők ingyenes bérleteit a színház, a kérvények leadását követően osztja ki. A lap közölte a színház tervezett bemutatóit. /Pataki Zoltán: A Csiky G. Állami Magyar Színház bemutatói, jegyárai és bérletei. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./
2008. szeptember 16.
Arad megyében 800-900 tanuló kezdte meg az iskolát magyar tagozaton. Több mint ezer óvodás jár magyar óvodába a 2008–2009-es tanévben. Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban Szakács Ferenc igazgató üdvözölte a megjelenteket, emlékeztetve, hogy 90 éve indult oktatás az épület falai között a katolikus egyház támogatásával. Pelligrini Miklós Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes nagyrabecsülését fejezte ki a tanári karnak az intézményben folyó kitartó munkáért. Király András parlamenti képviselő, Arad megyei RMDSZ-elnök emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 3-4 névben megújultak a megye iskolái. A 2008–2009-es tanévben 50-nel csökkent a diáklétszám a Csikyben. „Megyeszerte ilyen gondokkal indult a tanév a magyar oktatás számára” – mondta Szakács Ferenc igazgató. Nemzetiségi iskolaként annyi kedvezményt élveznek, hogy 15-ös létszámmal is indíthattak osztályt. Ezért van idén négy líceumi osztály a kilencedikes évfolyamon, az eddigi hárommal szemben. Viszont le kellett mondani az egyik szakmunkásképző osztályról, ami idén csak mechanika szakon indult. A közép- és szakiskolások száma 94, és roppant nehéz volt a toborzásuk. Két éve a Kincskereső óvoda is a Csikihez tartozik, ezért 670 növendékük van: 50 óvodás és 620 iskolás. A múlt tanévben két, most már csak egy első osztály indult a Csikyben, 18 beíratott gyerekkel. /Pataky Lehel Zsolt: Iskolanyitány a Csikyben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./
2008. október 1.
Tizenegy esztendeje negyvenöt tanulni akaró alkotta a Babes–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának diákságát, most pedig 310 egyetemista vett részt az új tanévköszöntő rendezvényen. A szellemi tőke fontosságáról szólt beszédében Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere. Az egykor főiskolaként indult, ma egyetemi rangú képzést nyújtó Csiky-kerti tagozaton a turizmus földrajza mellett idéntől beindult a geodézia szakoktatás is; az intézményvezető, dr. Dombay István elmondta, a geodézia a turizmus után a leginkább keresett gazdasági ágazat, több ezer ilyen szakemberre lesz szükség országos szinten a következő évtizedekben. /Balázs Katalin: Gyergyószentmiklós. Csiky-kerti tanévkezdés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./
2008. október 2.
Gyökerek elnevezéssel történelmi és általános műveltségi vetélkedőt szerveztek az Aradi Magyar Napok keretében. A aradi Csiky Gergely Iskolacsoport diákjaiból verbuválódott csapatok mérték össze tudásukat a Jelen Ház nagytermében. A vetélkedőt az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet /AMISZ/ rendezte. /Pataky Lehel Zsolt: A XI. A nyerte a műveltségi vetélkedőt. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./
2008. október 6.
Október 6-án Arad zarándokhely. Erdély helységeiből, még a határon túli településekről is érkeznek csoportok, személygépkocsival vagy autóbusszal, hogy megemlékezzenek a magyar forradalom és szabadságharc leveréséről, és a vértanúkról. Sok múlik azon, hogy mit tanítanak az iskolákban, illetve mit akarnak megtanulni a diákok. Romániában a VIII. és a XII. osztályosoknak még mindig kötelezően az állam nyelvén kell tanulják Románia történelmét és földrajzát. Arad egyetlen önálló magyar tannyelvű iskolájában, amelyben az első osztálytól az érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak a diákok, a Csiky Gergely Iskolacsoportban Lehoczky Attila történelemtanár a következőket mondta az 1848–1849-es eseményekkel kapcsolatos tantervről: „A tízedikes tananyag tartalmaz előírásokat. Ám nem veszi külön a francia, az olasz, vagy a német forradalmat, hanem európai viszonylatban tárgyalja. A magyar forradalmat is belehelyezi a román országok forradalmairól való tárgyalás mellé, és természetesen a hivatalos román álláspontból. Én nem követem százszázalékosan ezt a tantervet: leadom, amit a könyv kér, de megpróbálok disztingválni, például a francia forradalomtól. Magyar iskolában a magyar az 1848–1849-es forradalomról és szabadságharcról külön beszélek. ” Az iskolában minden évben tartanak egy megemlékező műsort október 6-ra, azonkívül a diákok viszonylag nagy számban megjelennek a vesztőhelyen és a Szabadságszobornál is. Az újságíró aradi diákokat kérdezett. Sokan bizonytalanok abban, hogy mi is volt október 6-án. Van olyan tanuló, aki nem tanult semmit az iskolában 1848-ról. Alternatív oktatási-ismeretterjesztési forma a világosi emléktúra, amelyen az aradi hatodik osztályos magyar gyerekek vesznek részt. Idén volt a kilencedik emléktúra. /Pataky Lehel Zsolt: Októberi ifjak. Mit jelent a megemlékezés? = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./
2008. október 6.
Október 4-én szervezték meg Pankotán a már hagyománynak számító szüreti bált, amely az utóbbi évekhez hasonlóan idén is a magyar népviseletbe öltözött párok felvonulásával kezdődött. A zenét a Mini Duó szolgáltatta. A templomban ünnepi mise kezdődött, Ciurariu János plébános mellett a település református lelkipásztora, Szász Zoltán is áldását adta a jelenlevőkre. Az ortodox pap, bár meghívták, nem kívánt részt venni a misén. Gulyás László tanár, a pankotai Csiky Gergely Egyesület elnöke szerint a magyarság erőteljes fogyatkozása Pankotát sem kerülte el. A népszámlálás szerinti mintegy hatszáz főnél mára valójában sokkal kevesebben vannak. Ezért már a szüreti bál sem 100%-ig magyar. Ezt tanúsítja az is, hogy a magyar népviseletbe öltözött fiatalok között nem mindenki beszéli a magyar nyelvet. /Sólya R. Emília: Esős szüreti bál Pankotán. Egyre kevesebb magyar. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./
2008. október 8.
Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportnak bekapcsolódott a száz éve született Teller Ede tiszteletére rendezett centenáriumi megemlékezésekbe. Áprilisban az iskola diákjai bemutatták a tudós életrajzát, munkásságát. Májusban a lengyel testvériskola küldöttsége megismerkedett az iskolában Teller Ede munkásságával. A Teller Ede-centenáriumi rendezvények záróakkordjára október 3-án volt Aradon a Jelen Ház nagytermében, ahol dr. Sükösd Csaba egyetemi docens tartott előadást. /Rogoz Marianna fizikatanár: Teller Edére emlékeztünk. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./
2008. október 13.
A Ködszurkáló, avagy egy bohóc nézetei című előadás, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Theatron Egyesület – Varázshegy Színházi Műhely közös produkciója, részt vesz a Kaleidoszkóp VersFesztiválon. A fesztivál 1998-ban indult útjára, hagyományteremtő céllal. A Kaleidoszkóp VersFesztivál ötvözi a színház- és a pódiumművészetet, rendhagyó módon. Az idei tizedik, jubileumi rendezvény Közép-Európa legnagyobb pódiumművészeti és színjátékos seregszemléje 2008-ban, amelyiknek a budapesti Merlin Színház ad teret. /Pataki Zoltán: Budapesten a Ködszurkáló. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./
2008. október 18.
Második alkalommal rendezett régi használati tárgyakból kiállítást Cirják Márta, az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport negyedik osztályosainak tanítónője. A tanterem végében az ódon mozsártól az orsóig, múlt század eleji fényképektől a falvédőkig sorjáztak a gyűjtemény darabjai. Egy részük a pedagógus tulajdona, de a többit a gyerekek hozták otthonról, vagy éppen nagyszüleik padlásáról. /Velünk élő történelem. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 18./
2008. október 23.
Nyolc aradi elemi iskolás tanuló vett részt a múlt hét végén Magyarországon, a Lakitelek Népfőiskola, az Apáczai Kiadó és a Bács-Kiskun Megyei Kisiskolák Közművelődési Egyesülete által szervezett helyesírási versenyen, és csapatban, illetve egyéniben is egy-egy második helyet szereztek. Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport elemistái ezen a hétvégén a kolozsvári testvériskola, a János Zsigmond Unitárius Kollégium által szervezett „Most szólj, rigó!” című szavalóversenyen vesznek részt. November 15-én és 16-án a lakitelki Ifjúsági ki mit tud?-on szerepelnek a Csiky és az aradi Neuman Fivérek Általános Iskola diákjai. /Pataky Lehel Zsolt: Helyesírásból jeleskedtek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 23./
2008. november 4.
A temesvári Csiky Gergely Színház társulata október 31-én a szerző, Tasnádi István jelenlétében mutatta be a Titanic vízirevü című zenés szatírát. /Pataki Zoltán: Titanic vízirevü. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./
2008. november 13.
Hasznos volt az Aradon megtartott megyei magyar pedagógusfórum. Huszonkét oktatási intézmény képviseletében több mint száz óvónő, tanító, általános és középiskolai tanár vett részt a szakmai találkozón. Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy rendkívül fontos jelen lenni az RMDSZ országos oktatási adatbázisában, mert a jövőben ez feltétele lesz a különböző pályázatokon való részvételnek. Kiss Anna megyei RMPSZ-titkártól a hazai és magyarországi szakmai továbbképzési lehetőségekről adott tájékoztatást, Hadnagy Éva pedig az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásáról. Szakács Ferenc, a Csiky igazgatója elmondta, hogy minden általános iskolának lesz egy „felelőse” a Csikyben, azaz a tanári karból egy-egy pedagógus fogja tartani a kapcsolatot a megadott intézménnyel. Könyvbemutató is volt: Nagy Gizella és Szabó László magyartanárok Jobb egy példa száz leckénél– magyar nyelvi gyakorlatok 10–14 éveseknek című segédeszköz az első ilyen jellegű aradi kiadvány, a Szabadság-szobor Egyesület támogatásával jelent meg. /Pataky Lehel Zsolt: Pedagógusfórum Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 13./
2008. november 19.
Aradon Csiky Gergely Iskolacsoport jövőre is öt kilencedikes osztályt indít, ebből négy középiskolai képzést nyújt, egy pedig szakiskolait (autószerelőit). A két szakiskolai osztály közül a faiparit idén ősszel számolták fel, mert csak hárman jelentkeztek. /Csiky. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./
2008. november 21.
Ezüstdiplomát kapott Csíky Csaba, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem zenepedagógiai szakának tanára és a Musica Humana Női Kamarakórus a bécsi Franz Schubert Nemzetközi Kórusversenyen és Fesztiválon. „A Musica Humana kórus elődjét, a marosvásárhelyi Vártemplom vegyes karát 1986-ban Száraz Béla kántor vezetésével egy baráti társaság hozta létre. A három család kedvtelésből énekelt” – mondta el Keresztesi Zsuzsanna, a Musica Humana Egyesület elnöke, a kórus menedzsere. „Később Erdély legjobb vokálszimfonikus karmestere, Szalman Lóránt vette át a csapat irányítását, és amikor a férfiak kiváltak a kórusból, a nők Musica Humana néven továbbra is a Vártemplom égisze alatt énekeltek. 1992-ben Szalman betegsége miatt visszavonult, és a kórus engem kért fel a vezetésre, azóta irányítom az énekkart” – foglalta össze az együttes történetét Csíky Csaba. /Máthé Éva: A Musica Humana sikerei. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./
2008. november 22.
Bemutatkozó látogatásra Temes megyébe érkezett Szilágyi Mátyás, frissen kinevezett kolozsvári magyar főkonzul. Temesváron a Magyar Házban megtartott sajtótájékoztatóján Szilágyi Mátyás beszámolt bánsági körútjának eddigi tapasztalatairól, végül bejelentette: Konstanca és Jászvásár után, a közeljövőben tiszteletbeli magyar konzulátust hoznak létre Temesváron is, amelynek feladata lesz a magyar-román gazdasági és kulturális kapcsolatok szorosabbra fűzése. A kolozsvári főkonzul Zsombolyán részt vett a román-magyar-szerb határon átnyúló együttműködési lehetőségeket áttekintő konferencián, példa értékűnek nevezte a magyar nyelv és a város magyar elnevezése szabad használatának gyakorlatát: „Zsombolyai mintára, követendő a törvények rugalmas, permisszív alkalmazása. Kolozsvár is tanulhatna a zsombolyai példából, ahol a magyar lakosság aránya megközelíti a 20%-ot, mégsem tették ki város magyar nevét feltüntető táblát” – mondta Szilágyi Mátyás, aki ugyanakkor negatív tapasztalatként értékelte azt a tényt, hogy az 1930-as években a helyi magyar közösség adományaiból épített, jogtalanul elkobzott temesvári Magyar Házat a rendszerváltás után közel 20 évvel sem szolgáltatták vissza jogos tulajdonosának. „Szóvá teszem a magyar külügyminisztérium illetékeseinél a Magyar Ház kérdését” –mondta a főkonzul. Szilágyi Mátyás hangsúlyozta: minden eszközzel meg kell akadályozni a magyar szórvány-közösségek asszimilációját, ezért a román és a magyar államnak is kötelessége támogatni a magyar nyelvű oktatási és kulturális intézményeket, az identitás-megőrzésben fontos szerepet játszó egyházakat. A főkonzul elégedett volt a Bartók Béla Líceumban, a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban tett látogatása során szerzett tapasztalatokkal, az egyházi vezetőkkel folytatott megbeszélések eredményével. /Pataki Zoltán: Tiszteletbeli magyar konzulátus létesül Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./
2008. december 4.
Csiky Gergely (1842–1891) születése évfordulójának alkalmából gazdag programot szerveznek december 6-án, szombaton szülőfalujában Pankotán. Gulyás László tanár, a Csiky Gergely Egyesület elnöke közölte, a december 8-án született író, műfordító emlékének tiszteletére a pankotai magyar óvodások, iskolások, illetve a fakultatív magyar órákra járó diákok lépnek fel. Meghívták a borosjenői magyar óvodát, illetve a gyoroki magyar iskolásokat is. A szervezők Csiky Gergely életéről emléklapokat nyomtattak ki, melyeket a helybéliek között fognak kiosztani. /Sólya R. Emília: Csiky Gergely emlékműsor Pankotán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./
2008. december 4.
December 7-én, vasárnap Mátray László: Olvasni veszélyes című könyvét mutatják be a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban, Koczka György rádióriporter közreműködésével. Mátray László színművész-író sorrendben ötödik könyvében is „saját magát írja tovább”. Műfaja detektívregény, a cselekmény az előző könyvekből és a színház világából ismert Mester eseménydús élettörténetéből indul el. /K. M. : Mátray László új könyvének bemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./
2008. december 5.
Temesváron átadták a bánsági művelődési élet 22 jeles személyiségének – képzőművészeknek, zenészeknek, íróknak, költőknek, helytörténészeknek – a 2008 évre szóló Pro Cultura díjakat, tevékenységükért és a Temes megyei kultúra népszerűsítésért. A helyi művelődési élet kitüntetettjei között volt többek között Fall Ilona színművész, énekesnő és rádióriporter, Bandi András Zsolt UNITER-díjas színész, akit az elmúlt évad színészének választott a szakma (mindketten a Csiky Gergely Állami Magyar Színház társulatának tagjai), Jecza Péter nemzetközi hírű szobrászművész, számos köztéri alkotás szerzője, aki szoborparkot hozott létre a fiatal művészek támogatására. Könnyeivel küszködve köszönte meg az elismerést Zsizsik Margit operaénekesnő, a temesvári opera ünnepelt dívája, aki a Csárdáskirálynőtől Carmen szerepéig minden főszerepet elénekelt karrierje során. A díjazottak között volt Pongrácz Mária író, műfordító, lapszerkesztő, a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen főmunkatársa, aki a Romániai Írószövetség Temesvári Szervezetének díjai és az E-MIL prózadíj után a Pro Cultura díjat is kiérdemelte. A díj fiatal, tehetséges, eddigi tevékenységük alapján már elismerésnek örvendő művészeknek járó változatát érdemelte ki 11 társával együtt Éder Enikő, a Csiky Gergely társulat tagja, a Társulat című televíziós vetélkedő egyik győztese, aki énekesnőként is ígéretes tehetség. /Pataki Zoltán: Pro Cultura 2008. Díjazták a bánsági művelődési élet kiválóságait. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 5./
2008. december 8.
Ünnepléssel emlékeztek meg Csiky Gergely drámaíró, műfordító születéséről december 6-án Pankotán, szülőfalujában. A 2002-ben alakult Csiky Gergely Egyesület is a neves személyiség emlékének ápolását tűzte céljául, elnöke Gulyás László tanár szerint minden évben egy kis műsorral próbálják ezt a következő nemzedéknek továbbadni. A mostani megemlékezésen Ujj János irodalomtörténész beszélt Csiky Gergely életéről, munkásságáról. A megemlékezés élethűbb lett volna, ha ezt Csiky szülőházában rendezik. Az épület lerobbant, romos állapota, jelenlegi tulajdonosa azonban ezt nem tette lehetővé. A ház tulajdonosa nem engedi, hogy felújítsák az épületet, egyetlen megoldás a megvásárlás lenne. Az ára viszont több tízezer euróra rúg, amit az egyesület nem tud kifizetni. /Sólya R. Emília: Csiky Gergely emléknap Pankotán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 8./
2008. december 10.
A Magyar Nukleáris Társaság által meghirdetett Teller centenárium elnevezésű pályázaton való részvételéért a Csiky Gergely Iskolacsoport dicséretben részesült, amelyet december 5-én vehetett át Budapesten – tájékoztatott Rogoz Marianna, az iskola fizikatanára, a pályázati részvétel motorja. A kapott oklevél mellé a Paksi Atomerőmű Zrt. 150 000 forintos különdíja is jár, amelyet az iskola bankszámlájára utalnak át, és amelyet kizárólag a fizikalaboratórium felszerelésének kibővítésére lehet felhasználni. /Kiss Károly: „Nukleáris” dicséret a Csikynek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 10./
2008. december 18.
A Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek tízéves, jól bevált színházi sorozat, amelynek eddigi története, a magyar kulturális életben betöltött szerepe, hála Darvay Nagy Adrienne-nek, már könyv formájában is olvasható. A sorozat indulása nem volt túl rózsás, a „misszót teljesítő szegény vidéki rokonokat” Budapesten közönnyel fogadták, emlékezett a könyv szerzője. Mára azonban állandó rajongótábora van a rendezvénynek, minden évben vendégül látják az erdélyi színtársulatokat, amelyek közül például a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházzal már tíz éve működnek együtt, és amely csak hajszállal marad le a kolozsváritól, amelynek produkcióit a legtöbbször láthatta a budapesti közönség. A kötetben az elmúlt tíz esztendő összes előadása szerepel. „A kolozsvári és sepsiszentgyörgyi színházak évadkeresztmetszetei, Tompa Gábor és Bocsárdi László, valamint Vlad Mugur nagyszerű rendezései mellett az én szívemhez két produkció áll a legközelebb, a Vlad Mugur emlékére felújított Cseresznyéskert egyetlen nagyszínpadi premiere és a Temesvári Csiky Gergely Színház Hamlet a Nyugatiban címen elhíresült vendégjátéka a ceglédi váróteremben. Büszke vagyok arra, hogy ezek a mi sorozatunkban jöhettek létre” – mondta a nagyváradi születésű színházkutató, szakíró, Darvay Nagy Adrienne. /Kánya Gyöngyvér: Közönytől a rajongásig. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
2008. december 19.
Már hagyománnyá vált Aradon, a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásában, hogy karácsony előtt az ünnepekre készülődő diáklakók kis ünnepi műsort szerveznek. A kollégium diákjai és pedagógusaik családi hangulatban betlehemes játékot adtak elő, szavaltak, énekeltek. Hadnagy Éva kémiatanárnő, a kollégium nevelési felelőse közreműködésével a diákok között ajándékokat osztottak szét. A figyelmesség a Szülőföld Alap, illetve a Wieser Tibor Alapítvány forrásaiból származik. /Sólya R. Emília: Csiky bentlakása. Betlehemes elő-karácsony. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./
2008. december 20.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház december 21-én mutatja be Kerényi Ferenc A nemzet csalogánya című darabját. Mátyás Zsolt Imre első nagyszínpadi rendezése Blaha Lujzát jeleníti meg. A szerző, Kerényi Ferenc a nemrégiben elhunyt, kétszeres Madách-díjas, irodalom- és színháztörténész. „Az előadás fontos üzenet lehet egy értékválsággal küzdő kor számára, amikor a profizmust, a szakmai hozzáállást teljesen kifordított, eltorzított formában értelmezzük, elfeledkezve a jó értelemben vett hivatástudatról” – vallja a rendező. A fiatal Blaha Lujzát a társulathoz újonnan szerződtetett Szűcs Noémi alakítja, az idősebb Blaháné szerepében Fall Ilona lép színpadra. /Pataki Zoltán: A nemzet csalogánya a temesvári színpadon. Zenés darab Blaha Lujza életéről. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./
2009. január 8.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház január 10-én tartja az évad harmadik nagyszínpadi bemutatóját, Arni Ibsen kortárs izlandi szerző Mennyország című darabját, László Sándor rendezésében. Az Újvidéki Színház igazgatója immár második alkalommal rendez Temesváron, legutóbb Line Knutzon Közeleg az idő című drámáját vitte színre, melyet azóta is nagy sikerrel játssza a társulat. Az Újvidéki Színház és a Csiky Gergely Színház együttműködésének eredményeképpen vendégművészként lép fel Balázs Áron, az újvidéki társulat tagja. /K. M. : Magyar színházban a Mennyország. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 8./
2009. január 28.
Négy bemutató után zajlanak a próbák a következő előadásra, mely egy különleges, Romániában eddig még be nem mutatott produkció lesz. Amor omnia címmel, a bolgár rendezőpáros: Peter Pashov és Zheni Pashova – az előadás forgatókönyve is az ő munkájuk – egy egyedi fény- és árnyjátékot visz majd színre a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház színművészeivel. /K. M. : Csiky Gergely Színház. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 28./
2009. február 6.
Három színház, nevezetesen a temesvári Csiky Gergely, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház és a szatmári Harag György Társulat közösen nyújtott be pályázatot uniós támogatásra. Stier Gyula, a szatmáriak nemrég kinevezett ügyvezető igazgatója elmondta, a pályázat egy évig anyagilag támogatná a három színház szomszédolását, a vendégszerepléseket, egymás előadásainak mindhárom helyen való bemutatását. /Sike Lajos: Három színház paktuma. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2009. február 16.
Annak idején úgy mutatták be John Reed Tíz nap, amely megrengette a világot című riportkönyvét, mint olyan írást, amelyet dokumentumként lehet használni az orosz bolsevik forradalom történetének írásakor. Résztvevője volt a történéseknek, megőrizte teljes objektivitását. Azután, mint annyi más hasonló mítoszról, kiderült, hogy nem fedi teljesen a valóságot. Az amerikai újságíró ugyanis kommunista-szimpatizáns volt, s leírásába „belecsúszott” néhány szándékos csúsztatás. Vladimir Iljics Leninék talán jól megfizették érte, mert róluk, az egész bolsevik összeesküvésről kedvező imázst teremtett a világban. – Az aradi temetőkben minden ígéret ellenére a magyar feliratú sírokat eladják, hogy a régi aradi családok kriptái, sírkertjei új tulajdonosok kezébe kerüljenek. Néhány évvel ezelőtt a cikkíró, Ujj János a jelenlegi alpolgármesterrel végigjárta a Felsőtemetőt, s felíratták azon magyar neves személyiségek sírjait, amelyeket nem lehet eladni, a sírköveket nem szabad eltávolítani. Alig néhány hónappal később egy magyar színésznő sírköve eltűnt. Amikor Ujj János gondnoktól érdeklődni szeretett volna, az irodában egy másik személyt talált. A régi gondokot menesztették, az új nem tudott semmiféle listáról. Azóta is folyik a régi sírok módszeres felszámolása. 2008-ban két olyan síremléket tüntettek el, amely alatt nyugvók hozzátartoztak az aradi magyarság kultúrtörténetéhez. A Nachtnébel-Csiky-Aszlán család síremléke az egyik, itt nyugodott Csiky Gergely édesanyja, húga, Ilka, sógora, Nachtnébel Ödön, az ő leányuk és vejük. Egyik napról a másikra eltűnt a kőkereszt, a friss sír tulajdonosa hamarosan egy másik síremléket tesz a régi helyébe. Felszámolták továbbá a Szőllőssy István-síremléket is, eltűnt a betonkoszorús, kőlappal fedett, fejpárnás teljes síremlék. Az évtizedeken keresztül az aradi Kölcsey Egyesület titkári tisztjét viselő tanár maradványainak helyét legfeljebb az idősebb aradiak tudják, az ő kihaltukkal végérvényesen kiesik a köztudatból. Egy jeles aradi család külföldön élő leszármazottja érdeklődött a temetőgondnokságon: hogyan tudná megvásárolni elődei sírját. Ő már nem a család nevét viseli. Csak akkor van eshetősége a sírkert megmentésére, ha közjegyző által hitelesített okmányokkal igazolja egyenes ági leszármazását. Mi lenne a jó megoldás a sírok megmentésére? Nagyváradon találtak egy megoldást: egy felszámolt temetőből a jeles személyiségek síremlékeit egy templomkertbe szállították, ott állították fel azokat. Vajon Aradon nem lehetne ugyanígy megoldani? /Ujj János: „Temetett” örökségünk. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 16./
