Egyhetes nyári szabadegyetem zajlik Marosfőn aug. 12-20. között a Románok és az euro-atlanti integráció témakörben. A megbeszéléseken több mint százan vannak jelen az országból, valamint Jugoszláviból, Bulgáriából, Ukrajnából és Moldova Köztársaságból. A negyedik alkalommal megrendezett tábor szervezői a Kovászna-Hargita Európai Központ, az ASTRA Egyesület, a Közép-Kelet Európai Kisebbségekért Hivatal, valamint a Köztájékoztatási Minisztérium. A marosfői táborban nyolcvan hazai, valamint ugyanannyi határokon kívüli román fiatal vesz részt. A meghívottak között szerepel Adrian Nastase miniszterelnök, akit aug. 18-ra várnak a táborba, valamint Ion Iliescu államfő is. A tábor szervezői már az első évben a bálványosi nyári szabadegyetem ellentáboraként határozták meg magukat. Ez évben a résztvevők a határon túli románok helyzetéről, a román közösségek többnemzetiségű környezetben, a román kultúra és oktatás helyzete a globalizációs folyamatokban, Románia és az euro-atlanti integráció, románok és a kor kihívásai, az egyház és a jelenkori társadalom témakörben hallgatnak előadást. Aug. 14-én a Hargita és Kovászna megyei románok helyzetéről hangzott el előadás, eszerint az itt élő, többségben lévő magyarság elnyomja a románokat. A felszólalók kifogásolták azt, hogy a hargitai románság nem tudott kellő számban képviselőket jutatni a helyi választott döntéshozó testületekbe. /(Daczó Dénes): Még néhány napig. A románság kérdéseiről tanácskoznak Marosfőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./
2001. augusztus 25.
Eugen Simion, a Román Tudományos Akadémia elnöke az állította, hogy fogalma sem volt a nagy vihart kavart a Nationalistul ('A nacionalista') c. kötet megjelenéséről, amelynek fedőlapján ott szerepel a magasrangú tudományos intézet neve. A parlament nem adott ki állásfoglalást, amely most éppen azzal foglalkozik, hogy milyen ellenintézkedéseket fogalmazhatna meg. a magyar státustörvénnyel szemben. A most megjelent könyv egyik cikke a háborús bűnös és Nürnbergben halálra ítélt Julius Streichert nemcsak idézi, de elfogadja. A kiadvány szerzője és annak mentora két nagyromániás honatya: a 24 éves Vlad Hogea képviselő és a tekintélyes korú történész, egyetemi tanár Gheorghe Buzatu, aki ráadásul a szenátus egyik alelnöke is. Ennek dacára sehol egy állásfoglalás, elhatárolódás. Ehelyett megpróbálnak megszabadulni az etnikai alapú politikai alakulatoktól, elsősorban a sokak számára első számú közellenségnek tekintett RMDSZ-től. Valer Dorneanu alsóházi elnök állt elő ezzel Marosfőn. Később visszakozott, de pártbeli kollégája, Ioan Predescu, a szenátus jogügyi bizottságának titkára sietett leszögezni: nincs szükségük etnikai szervezetekre, pontosabban az RMDSZ-re. /Gyarmath János: Mossák vagy dörzsölik kezüket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ A Nagy-Románia Párt elhatárolja magát Vlad Hogea A nacionalista című könyvének megjelenésétől, és nem engedélyezi bemutatását egyetlen NRP-székházban sem - jelentette ki Corneliu Vadim Tudor, a párt elnöke, aki sajnálkozásának adott hangot a kiadvány megjelenése miatt. Tudor szerint tudtán kívül használták fel fényképét a könyv borítóján. Az inkriminált kötet első kiadása különben elfogyott, a második kiadás megjelenéséig több városban el kellett halasztani a könyvbemutatót - jelentette ki a Mediafaxnak maga a szerző. A pártelnök-szenátor azt is tagadta, hogy az államfőtől Miron Cosma szabadlábra helyezését követelte volna, csupán nyílt levélben arra kérte Ion Iliescut, elemezze a bányászvezér büntetése felfüggesztésének lehetőségét. /C. V. Tudor elhatárolódik a nacionalista Hogeától. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./
2001. augusztus 29.
Aug. 27-én véget ért a szenátus ülése, amelyen a testület módosítás nélkül fogadta el az elkobzott ingatlanok visszaigénylési határidejének három hónappal való meghosszabbítására vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. Egyedül a Nagy-Románia Párt parlamenti frakciója foglalt állást a tervezet ellen, és kérte az ingatlantörvény hatályon kívül helyezését. "Ezt a törvényt meg kellene semmisíteni, amíg nem semmisít minket meg!" - hangoztatta C. V. Tudor pártelnök, aki szerint az NRP arra fogja kérni Ion Iliescu államfőt, hogy rendezzenek népszavazást a jogszabály szükségességéről. Adrian Paunescu kormánypárti szenátor szerint a visszaszolgáltatás "lelkiismereti" probléma, hiszen évtizedek után visszaszolgáltatni annyit jelent, mint végleg lemondani egyes ingatlanokról. A törvény védelmére kelve Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor hangsúlyozta: a 2001/10-es számú jogszabály végre tisztázza a tulajdonviszonyokat. Daniela Buruiana, NRP-képviselő bejelentette: pártja indítványozni fogja a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) ellenőrző parlamenti bizottságnak, hogy szólítsa fel az SRI-t, kövesse figyelemmel az ingatlanvisszaszolgáltatásokat. Az említett parlamenti bizottság eleget tett a nagy-romániás képviselő kérésének, és utasította az RHSZ-t, készítsen jelentést az ügyben. /NRP: Veszélyeztetik az állambiztonságot az "aberráns" ingatlanvisszaigénylések. A SRI figyelmébe ajánlották az ügyet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./
2001. szeptember 6.
A román külpolitikának és diplomáciának a nemzeti célkitűzések nemzetközi síkon történő támogatására kell összpontosítania - hangoztatta Ion Iliescu elnök az ország külföldön akkreditált nagyköveteivel és konzuljaival lezajlott szept. 5-i találkozóján. A román külpolitika prioritásait Iliescu az ország európai és euroatlanti integrációjában, a nemzetgazdaság kiegyensúlyozott és tartós fejlesztésében, mint az Európai Unióhoz történő csatlakozás előfeltételében, Románia külön identitásának nemzetközi síkon történő érvényesítésében, az európai közösség normáihoz igazodó nemzeti jogharmonizációban, az állampolgári jogok védelmének konszolidációjában, az összes államokkal való kapcsolatok fejlesztésében jelölte meg. A státustörvényről szólva a jogszabályt "diszkriminatív jellegűnek és Európa-ellenesnek" mondotta Iliescu. Ezzel kapcsolatban kijelentette: "Erdély nem Románia és Magyarország közötti társszuverenitási terület", hiszen Erdély Románia alkotórésze, következésképpen "saját állampolgárai, köztük erdélyi állampolgárai számára Románia alkotja meg a törvényeket". /Román külpolitikai prioritások: EU-integráció, státustörvény-lejáratás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./
2001. szeptember 12.
Frunda György szenátor, a kézdivásárhelyi elítéltek ügyvédje benyújtotta Héjja Dezső, Reiner Antal, Paizs Ottó és Konrád János jogorvoslási kérelmét az APODOR-CH Helsinki Bizottságnak, mely az ügyet a strasbourgi emberjogi bizottságnak közvetíti. A szenátor ezzel párhuzamosan az elítélt egészségi állapotára hivatkozva a Bukaresti Törvényszék elé terjesztette Héjja Dezső börtönbüntetésének felfüggesztési kérelmét. Frunda augusztus 31-én Ion Iliescu államelnöknél benyújtotta a Héjja Dezső, Reiner Antal és Paizs Ottó kegyelmi kérését, szept. 11-én Konrád János kegyelmi kérését is az államelnök elé terjesztette. /Az APODOR-CH Helsinki Bizottság előtt a kézdivásárhelyi elítéltek ügye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./ A héten letartóztatták - ezúttal Békéscsabán - Paizs Ottót is. A hivatalos verzió szerint az elítélt lánya általi lakáseladás juttatta Paizs Ottó magyarországi címének birtokába a kézdivásárhelyi rendőrséget. Az Agache-család ügyét képviselő legnagyobb fiú, Dionisie - a sepsiszentgyörgyi román lap szerint - mindent megmozgat annak érdekében, hogy az államelnök ne gyakoroljon kegyelmet az elítélteknek, közvetítésre kérve a kormánypárt színeiben megválasztott Vlad Casuneanu képviselőt is. /(Flóra Gábor): Mégis súgtak? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./
2001. szeptember 15.
A szept. 14-i telekonferencián Adrian Nastase kormányfő kijelentette: függetlenül attól, milyen jellegű terrorellenes akcióról van szó, Románia a NATO országokat és az Amerikai Egyesült Államokat támogatja. Erről a Legfelsőbb Védelmi Tanács döntött. -Nastase figyelmeztetett, hogy a bombariadósdival játszó "felelőtlen" személyeket "a telefonfülkéből egyenesen a börtönbe" viszik. Nastase bejelentette: a kormány hozzájárult ahhoz, hogy a védelmi ipar elbocsátott alkalmazottai számára december 31-ig meghosszabbítsák a munkanélküli segély biztosítását. Az intézkedés 280 milliárd lejbe kerül. Adrian Nastase kormányfő, Ion Iliescu államfő, a parlament két házának vezetői, valamint a legfontosabb minisztériumok képviselői részt vettek a bukaresti anglikán templomban rendezett emlékszertartáson. A néma emlékezés perceiben leállt a tömegközlekedés. /Romániának NATO-tagként kell viselkednie - jelentette ki Adrian Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./
2001. szeptember 15.
Romániát meglepte, hogy Magyarországon a román féllel történt konzultációk nélkül fogadták el a határon túli magyarokról szóló státustörvényt - hangsúlyozta Ion Iliescu államfő a román-magyar alapszerződés aláírásának ötödik évfordulója alkalmából szept. 14-én nyilvánosságra hozott közleményében. A Temesváron 1996. szept. 16-án aláírt alapszerződés jóhiszemű értelmezése a román-magyar kapcsolatok erősödéséhez, a két ország közötti kereskedelem bővüléséhez vezetett. Ion Iliescu szerint Románia teljesítette az alapszerződésben vállalt kötelezettségeit. /Nyilatkozat az alapszerződésről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./
2001. szeptember 15.
Az RMDSZ törvénytervezetet dolgozott ki az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, amelyet a magyar történelmi egyházak beleegyezésével a parlament elé terjesztenek. Ekstein-Kovács Péter elmondta: a kormánypárt meglehetősen visszafogott magatartást tanúsít az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával szemben. "Az RMDSZ-nek erkölcsi kötelessége felvállalni ezt az ügyet függetlenül attól, hogyan vélekedik erről a parlamentben a többség" - mondotta a szenátor. Az RMDSZ teljes alkotmányreformot szorgalmaz, a klasszikus értelemben vett európai parlamenti modellt támogatja. Kónya-Hamar Sándor képviselő kijelentette: a kormánypárt részéről tett ígéretek többnyire az ígéretek szintjén maradtak. Kónya-Hamar Sándor a helyhatósági törvény alkalmazására szólította fel az önkormányzati képviselőket emlékeztetvén az erdőfeleki román polgármester precedensteremtő gesztusára, miszerint utasítására Györgyfalván kifüggesztették a kétnyelvű településtáblát. Az RMDSZ-politikus szorgalmazta, hogy a házasságkötésre anyanyelven is sor kerülhessen. Kónya-Hamar hangsúlyozta: az a tény, hogy a kormánypárt tárgyalni sem akar az állami magyar egyetem ügyéről, illetve az, hogy függővé tették az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását a státustörvényhez való viszonyulástól, rendkívül elgondolkoztató. A kormánypártnak ez a megnyilvánulása egyfajta "politikai zsarolásnak" tekinthető. - Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése szerepelt az erdélyi magyar történelmi egyházak szept. 14-i találkozójának napirendjén. Az egyházak jogi szakértőkkel közösen törvénytervezetet dolgoztak ki. A tegnapi tanácskozáson sikerült szakaszonként végigtárgyalni a tervezet szövegét, amelyet az RMDSZ vezetői a parlament elé fognak terjeszteni. Az egyház képviselői a törvénytervezetet személyesen fogják Ion Iliescu államfővel Adrian Nastase miniszterelnökkel ismertetni. /Papp Annamária: Elkészült az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény tervezete. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./
2001. szeptember 17.
Románia kész a nemzetközi terrorizmus felszámolását szolgáló katonai akciókban részt vállalni a NATO és az Egyesült Államok oldalán - olvasható Ion Iliescu államfő levelében, melyet a képviselőház és a szenátus elnökeinek küldött. Mihail Popescu, a román hadsereg vezérkari főnöke leszögezte: a terrorista akciók megelőzése érdekében valószínűleg átszervezések lesznek a román hadseregben. Az államfő levele hangsúlyozta: az Egyesült Államokat ért terrorista támadásokat követően a román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) rendkívüli ülést tartott. Ezen azt a határozatot fogadták el, hogy Románia szükségesnek tartja, hogy úgy cselekedjen, mintha a NATO teljes jogú tagja lenne és ennek megfelelően részt vegyen a NATO-tagállamokkal és más európai országokkal együtt a nemzetközi terrorizmus felszámolását szolgáló bármiféle akcióban, beleértve a katonai akciókat is. Az államfői hivatal visszautasította a Nagy-Románia Párt (NRP) elnökének, Corneliu Vadim Tudor szenátornak azt a kijelentését, miszerint palesztin terroristák kaptak katonai kiképzést Romániában 1995-ben, az akkori (és a jelenlegi) államfő, Ion Iliescu jóváhagyásával. Corneliu Vadim Tudor azt állította, hogy 1995-ben a Hamasz nevű szervezet 30 tagja kapott fegyveres kiképzést Romániában, a kormányőrség feladatait ellátó Őrző-védő Szolgálat (SPP) akkori kiképző központjában. Az NRP elnöke szerint a kiképzés 1 millió dollárjába került a román államnak, és a palesztin fegyveresek felkészítése Ion Iliescu államfő, Dumitru Iliescu, a SPP akkori vezetője és Viorel Hrebenciuc akkori kormányfőtitkár jóváhagyásával történt. A szenátor közölte, hogy egyik jelenlegi testőre abban az időben a SPP tisztje volt és személyesen részt vett a palesztinok kiképzésében. /Románia részt kíván venni a terrorizmus elleni harcban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./
2001. szeptember 17.
A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete ülésezett szept. 13-án Kolozsváron, törvénytervezetet fogadott el a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról. A testület közleménye szerint az egyházvezetők állást foglaltak ugyanakkor a státustörvény, illetve a zilahi Református Wesselényi Kollégium tartós válságának ügyében is. A magyar egyházfők rövid határidőn belül meghallgatást kérnek Ion Iliescu államelnöktől és Adrian Nastase kormányfőtől az egyházi ingatlanok, valamint a felekezeti oktatás méltányos és jogszerű rendezésének ügyében. Az egyházfők találkozni kívánnak a NATO, az Európai Unió és az Európa Tanács kelet-európai, illetve romániai, valamint egyházi, emberjogi és kisebbségi kérdésekben illetékes képviselőivel, hogy az égető kérdéseket feltárják előttük. Az egyházak azzal a felhívással fordulnak az RMDSZ-hez, hogy a kormányzattal való együttműködés fenntartását az egyházi ingatlanok ügyének törvény általi rendezése alapfeltételéhez kössék. A státustörvénnyel kapcsolatban a magyar egyházfők ismételten kinyilvánították, hogy az RMDSZ-szel és a magyar civil szervezetekkel együttműködve a státustörvény végrehajtásában szerepet vállalnak. A magyar egyházfők aggodalmukat fejezték ki a zilahi kollégium ügyében. Az egyházfők szolidaritásukat nyilvánították ki a kollégiumot újraalakító és fenntartó Királyhágómelléki Református Egyházkerület iránt, az iskola felekezeti iskola gyanánt való megőrzéséért folytatott küzdelmében. /Egyházi állásfoglalás ingatlan-, státus- és iskolaügyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./
2001. szeptember 18.
A héten a képviselőház és a szenátus együttes ülésen vitatja meg Ion Iliescu javaslatát Romániának a terrorizmus elleni harcban való részvételére vonatkozóan. A Nemzeti Liberális Párt üdvözölte az államfő javaslatát, hogy Romániának teljes jogú NATO-tagként kell viselkednie. A Demokrata Párt vezetője, Traian Basescu is egyetértett az államfővel. Az RMDSZ részéről Markó Béla elnököt idézték a lapok: Romániának minél szorosabb kapcsolatot kell kialakítania a NATO-val. A Nagy-Románia Párt képviselői és szenátorai is hajlanak arra, hogy igennel szavazzanak, de bírálták az államfőt "ügybuzgóságáért". /A héten dönt a parlament NATO-ügyben. A parlamenti pártok támogatják Iliescu javaslatát. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./
2001. szeptember 18.
Ion Iliescu elnök és Adrian Nastase kormányfő egészen másként viszonyul a NATO-hoz most Románia vezetőjeként, mint két évvel ezelőtt ellenzéki politikusként - állapította meg szept. 17-i számában a Curentul című napilap. Az ellenzéki román újság emlékeztetett arra, hogy 1999-ben - a NATO jugoszláviai katonai beavatkozása idején - Iliescu és Nastase felesleges és sajnálatos szolgalelkűséggel vádolta az ország akkori vezetését az észak-atlanti szövetség akciójának támogatása miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Adrian Nastase 1999-ben azzal vádolta Emil Constantinescu akkori államfőt: a NATO fellépését támogató nyilatkozata "rendkívül súlyos, semmivel sem igazolható hiba, amely teljes mértékben ellentmond az ENSZ gyakorlatának". Romániában működnek olyan érdekcsoportok, politikai pártok, alapítványok, újságok és tévéállomások, amelyek azért kapnak külföldről pénzt, hogy a közvéleményben, a politikai életben, a hadseregben, a titkosszolgálatokban, a rendőrségben és a közigazgatásban Amerika-ellenes, antiszemita, demokráciaellenes, antiliberális és NATO-ellenes nézeteket tápláljanak - hangsúlyozta a Ziua című lapban Dan Pavel neves politológus. /Nastase pártja ellenzékben elítélte a NATO-t. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./
2001. szeptember 18.
Szept. 17-i sajtóértekezletén Gheorghe Funar polgármester, a Nagy-Románia Párt főtitkára kommentálta C. V. Tudor szenátor, NRP-elnök azon kijelentését, miszerint 1994 és 1996 között Romániában titokban palesztin harcosokat, feltehetően a Hezbollah egy csoportját képezték ki. Funar szerint ezért Iliescunak azonnal le kell mondania, hogy megoltalmazza országát az amerikai bombázástól. /Funar: Ion Iliescu mondjon le! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./
2001. szeptember 19.
Szept. 18-án a képviselőház egyhangú szavazással ratifikálta a román kormány és az Észak-atlanti Szövetség (NATO) között 1994. július 8-án, Brüsszelben aláírt biztonsági egyezményt. A megállapodás lehetővé teszi a bizalmas információk cseréjét Románia és a NATO között. A honvédelmi bizottság két nappal az Amerikai Egyesült Államokat ért terrortámadás után, szept. 13-án készítette el erre vonatkozó jelentését. Adrian Nastase kormányfő azt nyilatkozta: egy esetleges NATO válaszcsapás esetén, Románia kész részt venni a katonai akcióban, amennyiben erre Washington és Brüsszel felkéri. A kérdéssel kapcsolatban Nicolae Dohotariu, a román vezérkari főnök tegnap kijelentette: az ország légtere, szárazföldi területe, tengeri vizei mellett katonai egységeket, harci eszközöket, fegyvereket, lőszert bocsátanának a NATO rendelkezésére. A vezérkar főnöke a bevethető katonai egységek között említette a kolozsvári, besztercei és dési 81. gépesített dandárt. -A Román Hírszerző Szolgálat vizsgálatot indított Oszama bin Laden terroristavezér egy évekkel ezelőtti, interjúbeli kijelentésével kapcsolatban, miszerint üzleti szálak fűznék Romániához - jelentette be Ion Iliescu államfő. - A Nagy-Románia Párt elnökének, Corneliu Vadim Tudor szenátornak arra a kijelentésére reagálva, miszerint 1995-ben a Hamasz nevű szervezet tagjai kaptak kiképzést Romániában, elmondta: 1994-1996 között az Őrzővédő Szolgálat (SPP) nevű román titkosszolgálat több izraeli útlevéllel rendelkező palesztin fiatalt képzett ki a palesztin képviselet őrizetének és védelmének biztosítása érdekében. Hangsúlyozta: hasonló képzés folyt több országban, az Amerikai Egyesület Államok, Izrael, Oroszország és a nemzetközi szervek támogatásával. /Washington és Brüsszel döntésére vár Románia. Kolozsvári, dési és besztercei katonai egységeket vetnének be. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
2001. szeptember 19.
Szept. 19-én együttes ülésen vitatja meg a parlament Ion Iliescu államfőnek azt a javaslatát, hogy Románia a NATO rendelkezésére bocsássa-e az ország légterét, szárazföldi területét és tengeri vizeit az amerikai terrorista támadásra esetleg adandó katonai válaszhoz - döntötte el szept. 18-án a szenátus és a képviselőház állandó bürója. /Ma dönt a parlament Iliescu javaslatáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
2001. szeptember 19.
Ion Iliescu szerint a NATO hibát követett el, amikor nem kérte fel csatlakozásra Magyarországgal együtt Romániát is, mivel ezzel újabb feszültséget támasztott a térségben. Az államfő szept. 18-án román újságíróknak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy vagy mindkét országot fel kellett volna venni az észak-atlanti szövetség soraiba, vagy egyiket sem. Iliescu szerint jelenleg a magyar fél részéről "bizonyos arrogancia" tapasztalható, ami "egyes politikusok érettségének fokáról" is árulkodik. Véleménye szerint, míg a romániai magyar nemzeti kisebbség "mindig is élvezte az ebből a státusból fakadó összes jogot", Magyarország kizárólag az asszimiláció politikáját folytatta a román kisebbséggel szemben. Ennek példájaként említette, hogy a trianoni szerződések megkötésekor közel 250 ezer román nemzetiségű élt Magyarország területén, számuk ma néhány tízezerre tehető. /Ion Iliescu: Vagy mindkét országot fel kellett volna venni a NATO-ba, vagy egyiket sem. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
2001. szeptember 24.
Ion Iliescu államfő román rádiósok előtt kifejtette: a NATO nagy hibát követett el akkor, amikor Magyarországgal együtt nem vette fel Romániát is, mert így mesterséges feszültséget okozott a térségben. A magyar külügyi szóvivő bekérette a budapesti román nagykövetet, kérve a román diplomáciát, hogy segítsen feloldani ezt az ellentmondást. Szept. 21-én Iliescu elnök szóvivője reagált: szerinte az államfő régebbi álláspontját ismételte el, miszerint "a térség stabilitása szempontjából hasznosabb lett volna, ha 1997-ben Lengyelországgal, Magyarországgal és Csehországgal együtt Romániát és Bulgáriát is felkérték volna, hogy csatlakozzon a NATO-hoz". A román külügyminisztérium közleményében nem ért egyet a magyar fél felvetésével, mert "kizárólag sajtóbeszámolókon alapul, tudatosan figyelmen kívül hagyva Iliescu elnök üzenetének lényegét és azt a szövegkörnyezetet, melyben az üzenet elhangzott". Mircea Geoana külügyminiszter leszögezte: Azt hisszük, amit a román államfő mondott, jogos megállapítás volt és úgy véljük, hogy Romániának és Magyarországnak együtt a helye Európában, az Európai Unióban és a NATO-ban". Szept. 21-én este a budapesti külügyi szóvivő még küldhetett egy üzenetet a Dambovita partjára: Románia budapesti nagykövetének ígérete alapján a magyar fél várja a diplomáciai szokásoknak megfelelő hivatalos választ, amelyet a román partner újabb sajtónyilatkozata nem helyettesít. /Üzenetháború. Értelmezési nehézségek Bukarestben, illetve Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./
2001. szeptember 27.
Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök ismertette az RMDSZ küldöttségének Ion Iliescu államelnökkel folytatandó megbeszélése aktuális kérdéseit. Adrian Nastase kormányfőnek a magyar nyelvű sajtó- és tankönyvellenes nyilatkozata kapcsán az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy az ilyen megnyilvánulások elavultak, a 90-es évek elejét idézik. Markó Béla megjegyezte, hogy a magyar kisebbség értékelné, ha a kormány állami támogatással működő 24 órás magyar nyelvű televíziót finanszírozna. Ugyanakkor George Pruteanu kormánypárti szenátornak a román nyelv védelmére vonatkozó törvénytervezete kapcsán elmondta: ez a tervezet a kisebbségi anyanyelv-használatot korlátozza. A PSD egyre gyakoribbá váló nacionalista hangvételű megnyilvánulásai ártanak a kormánypárt és az RMDSZ által megkötött együttműködési szerződésben foglaltaknak. Adrian Nastase kormányfő a két párt közötti eredményes együttműködés elmérgesedésének okaként a státustörvényt nevezte meg. Tokay György kiemelt néhány, az RMDSZ által kidolgozott, konkrét alkotmány módosító javaslatot. Az RMDSZ sürgette a parlament két háza szerepének éles elhatárolását. Markó Béla a magyar-román vegyes bizottság munkálatairól elmondta, hogy lényeges előrelépés történt a kulturális, oktatási kérdések, prioritások összehangolásában, azonban nem beszélhetünk haladásról a gazdasági-társadalmi kérdések kezelésében. /RMDSZ-sajtóértekezlet Bukarestbe. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./
2001. szeptember 28.
Az RMDSZ küldöttségét - Markó Béla elnököt, Takács Csaba ügyvezető elnököt, Verstóy Attila szenátort, Borbély László és Kelemen Hunor képviselőket - szept. 26-án fogadta Ion Iliescu államfő, aki mellett Octavian Stireanu és Ioan Talpes tanácsosok foglaltak helyet. Takács Csaba beszámolt a találkozóról. Az RMDSZ nevében Markó Béla vázolta az RMDSZ-t foglalkoztató problémákat: a gazdasági-szociális és reformvonatkozásban az eredmények váratnak magukra, a centralizáció alig enyhült. A rendeletek végrehajtása nehézkes. Markó Béla szóba hozta az amnesztia kérdését Héjja Dezső esetében, illetve az egész Agache-üggyel kapcsolatos helyzetet. Markó kitért a nacionalizmus megnyilvánulásaira, a nyelvtörvényre, az erőteljesebb reformigényre, az oktatásra és az egyházi ingatlanokra. Markó Béla gyakoribb konzultációs lehetőséget kért az elnöktől. Szó volt a státustörvényről is, amely vészélyezteti mind a magyar-magyar, mind a magyar-román kapcsolatokat. Úgy váltak el az államelnöktől, hogy egy sor kérdés megoldását támogatni fogja. /(Cseke Gábor): Közel két óra Iliescu elnöknél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./
2001. szeptember 28.
Ion Iliescu elnök sorban találkozik a parlamenti pártok képviselőivel. Lehetséges, hogy a Nagy-Románia Párt jövő heti látogatása elmarad, miután az államfő közölte, nem hajlandó fogadni Vadim Tudort, aki nemrégiben gyanús kapcsolatok fenntartásával vádolta az elnököt. - A találkozókon minden alakulat beszámol sajátos problémáiról is. A nemzetiségek frakciójának vezetője, Varujan Pambuccian biztosította az államfőt, hogy minden kisebbség anyaországában lobbizik Románia integrációjáért. A Demokrata Párt küldöttségének vezetője, Traian Basescu pártelnök kijelentette, pártja támogatja az euroatlanti integrációért tett erőfeszítéseket. Basescu intézményesített korrupcióval vádolta a kormánypártot, s figyelmeztette az államfőt: pártja harcba száll a PSD-vel. Nastase optimista nyilatkozata szerint a jövő évi költségvetés október 10-ig a parlament elé kerül. /E. Ferencz Judit: Iliescu nem tárgyal a PRM-elnökkel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./
2001. október 3.
Áder János, az Országgyűlés elnöke Romániába utazott, okt. 2-án tárgyalt Valer Dorneanuval, a román képviselőház elnökével. - Az Európai Unióhoz kapcsolódó közös jövő fogja megoldani a státustörvény problémáját - jelentette ki a tárgyalás után. Dorneanu hangsúlyozta, hogy az 1989. decemberi romániai fordulat óta Áder János személyében tesz első alkalommal látogatást Bukarestben a magyar törvényhozás elnöke. A megbeszélésen áttekintették a két parlament kapcsolatait és egyetértettek abban, hogy szükség lenne a gyakoribb találkozókra. A felek megállapították, hogy jó ütemben fejlődnek a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok. A státustörvény kérdésében továbbra is teljesen eltérő a román és a magyar álláspont. Valer Dorneanu úgy vélte, hogy ez a törvény sérti Romániai szuverenitását, és diszkriminatív, nem felel meg sem az európai normáknak, sem a két ország közötti alapszerződésben rögzített jószomszédi kapcsolatok elveinek. Áder János azt hangsúlyozta, hogy a magyar kedvezménytörvény olyan megoldást jelent, amely minden szempontból kiállja a nemzetközi jog próbáját. Áder Jánost fogadja Ion Iliescu román államfő és Adrian Nastase miniszterelnök is. /Nincs áttörés státustörvény-ügyben Áder János bukaresti tárgyalásai. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./
2001. október 3.
Orbán Viktor miniszterelnök nagyváradi látogatása csak tovább növeli a feszültséget a státustörvény botrányával amúgy is megterhelt román-magyar kapcsolatokban - írta okt. 2-i számában a Curentul. A magyarellenes hangot megütő lap terjedelmes cikket szentelt annak, hogy a jelek szerint Bukarest és Budapest befolyási övezetekre osztotta Nagyváradot, mert okt. 1-jén Ion Iliescu nyitotta meg a tanévet a nagyváradi állami egyetemen, míg okt. 4-én - Tőkés László püspök meghívására - Orbán Viktor magyar miniszterelnök lesz a díszvendég a városban működő Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitóján. A Curentul szerint a magyar politikusok "erdélyi kirajzása" zavarni fogja a bukaresti vezetést. Iliescut irritálják - a román lap szerint "bizonyos budapesti köröktől és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség radikálisaitól érkező"- mind kitartóbb föderalizációs elképzelések. Az ország érdekeit sérti az ilyen elképzelések forgalmazása, mivel a románok évszázadokon át az egységes nemzetállam megteremtéséért harcoltak - írta a Curentul. /Bukarestet zavarja a magyarországi politikusok "erdélyi kirajzása". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./
2001. október 6.
Valahányszor bizonyos újdondászok a többségi nemzet közmondásos erényeit taglalják sajtószerte, a Ceausescu-érában elkoptatott "szorgalmas és tehetséges" minősítés helyett előszeretettel használják a "szelíd, toleráns és vendégszerető" jelzőcsokrot. Az egyik Nagyváradon megjelenő román napilap erről a legutóbbi nemzeti jó tulajdonságról tett derekasan tanúbizonyságot, amidőn oldalnyi terjedelmű doronggal "várta" okt. 4-én Nagyváradra a magyar miniszterelnököt. A cikkíró szerencsétlen konstellációnak minősítette az Orbán-kormány és a tavaly leköszönt, RMDSZ-részvételű koalíció részbeni egyidejű országlását, hiszen szerinte ez az időszak tette lehetővé "a hungarizmus zavartalan megnyilvánulását Romániában az európaiság jegyében". Ilyen szemszögből kell megítélni Orbán Viktor és külügyi államtitkára, Németh Zsolt mostani egyetemi tanévnyitó látogatását is - vélte Razvan kolléga -, amely "visszavágásnak tekinthető Adrian Nastase Hargita és Kovászna megyei, illetve Ion Iliescu nagyváradi vizitjére". Cikkében párhuzamot vont a két eseménysor között: míg Nastase és Iliescu Erdély összes lakójának azt az üzenetet hozta, hogy "ők mindannyian román állampolgárok, s a bukaresti hatóságok valamennyiük érdekeit meg óhajtják védeni", addig a budapesti vezetők "Nagy-Magyarország agyrémét elevenítik fel a romániai magyarok számára". Míg Iliescuék "náluk, odahaza az integráció, a multikulturalitás, a hazafiság eszméjéről szólnak", addig Orbánékról tudni véli, hogy "a román Erdélyben egy exkluzív magyar magánegyetem avatószalagját elvágva értelemszerűen a szegregáció, a román állam iránti megvetés - és amennyiben nem tűnik túl durva megfogalmazásnak: a rasszizmus védelmére kelnek". C. Razvan cikkében javasolta: a határrendőrség akadályozza meg Orbán Viktor belépését az országba, továbbá javasolta: zárják be a román piacot a magyar export elől, hiszen "ez katasztrofális hatással volna szomszédunk gazdaságára". Szilágyi Aladár megjegyezte: a magyar külkereskedelmet 0,8 százalék erejéig "sújtaná" ez az intézkedés. /Szilágyi Aladár: A hagyományos vendégszeretet... = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 6./
2001. október 6.
Bukarest és Chisinau közötti "nagyarányú diplomáciai botrányról" adtak hírt okt. 5-én román hírforrások. Miután okt. 2-án Strasbourgban az emberi jogok európai bírósága előtt a (román nyelvű) besszarábiai ortodox érsekség (mitropolia) és a chisinaui kormány közötti perben Ion Morei, a Moldovai Köztársaság igazságügy-minisztere "zavaros vizekben halászó román terjeszkedéssel" vádolta meg Bukarestet, Adrian Nastase kormányfő azonnali hatállyal lemondta tervezett chisinaui látogatását. A Nastase-kabinet éles hangú nyilatkozatban ítélte el a chisinaui kormány igazságügy-miniszterének "minősíthetetlen" kirohanását Bukarest ellen. A román kormányfő a szovjet korszakra jellemző "bolsevik" magatartással vádolta meg a chisinaui igazságügyi tárca vezetőjét. Ion Iliescu elnök "a román nyelvű ortodox egyházzal szemben inkorrekt és megkülönböztető bánásmódot" vetette a moldovai kormány szemére. Iliescu egyszersmind felszólította Chisinaut, hogy a "sértésért" kérjen bocsánatot a "román expanzionizmussal" megvádolt Bukaresttől. /Román-moldovai diplomáciai botrány. Bukarest "túlreagálta" az ügyet? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./
2001. október 6.
Okt. 5-én Szófiában találkoztak a NATO-csatlakozásra jelölt országok, hogy kifejezzék szolidaritásukat az Egyesült Államok terrorellenes harcáért. A tíz ország képviselői ugyanakkor megerősítették csatlakozási szándékukat. Románia, Bulgária, Litvánia, Lettország, Észtország, Szlovénia, Szlovákia, Albánia, Makedónia és Horváthország államfőin kívül részt vett még a találkozáson a NATO főtitkára, George Robertson, az európai csapatok vezére - az amerikai Joseph Ralston tábornok. A találkozáson Ion Iliescu elnök elmondta: a csatlakozásra váró országok konkrét javaslatokkal kell, hogy előálljanak a terrorista hálózatok felszámolására. /Megerősítették csatlakozási szándékukat". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./
2001. október 11.
Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke a legutóbbi SZKT-n kifogásolta Frunda Györgynek az 1989-es decemberi rendőrgyilkosságok ürügyén elítélt kézdivásárhelyi magyarok védőügyvédjeként nyújtott teljesítményét. Mint köztudott, 1989. december 22-én az ország sok más településéhez hasonlóan Kézdivásárhelyen is a népharag áldozata lett a kommunista rezsim egyik pribékje, Aurel Agache milicista. Az őrnagyot nem egyetlen személy gyilkolta meg a város főterén, hanem lincselés áldozata lett. Köztudomású, hogy 1990. január 4-én Ion Iliescu közkegyelmet adott "a forradalom" napján, december 22-én erőszakcselekményeket elkövetők számára. Az elnöki amnesztiarendeletet az ország minden részében alkalmazták, leszámítva Székelykeresztúrt, Zetelakát, Oroszhegyet és Kézdivásárhelyt. - Magyarellenes koncepciós perre került sor Kézdivásárhelyen is - nyilatkozta Katona Ádám. Héjja Dezső és Reiner Antal Csíkszeredán töltik büntetésüket. Katona Ádám 1998 júliusától több alkalommal megkereste az Agache-ügyben megvádolt szerencsétlen magyar emberek érdekében az RMDSZ jelenlegi elnökségét. Katona szerint Frunda György döntő jelentőségű tárgyalásokon nem vett részt, amelyeken például nem hallgatták ki a védelem tanúit! A Legfelsőbb Bíróságon kimondott ítélet kihirdetése, sőt a két magyar férfi letartóztatása után sem Frunda György, mint védőügyvéd, de sem az RMDSZ elnöksége nem fordult Ion Iliescuhoz elnöki kegyelemért. (A strasbourgi esetleges "jogorvoslatra" olykor 4-5 évet kell várni, addig ülhet Héjja meg Reiner a börtönben.) Frunda szenátornak bőven lett volna ideje a két súlyosan beteg magyar férfi feltételes szabadlábra helyezése érdekében az illetékes csíkszeredai törvényszékhez folyamodnia. Frunda Györgynek a Héjja Dezső nevében iktatott kérvénye mellől éppen a megfelelő orvosi igazolvány hiányzik, tehát érvénytelen, Reiner Antal érdekében pedig az SZKT-ig még csak egy két soros kérvényt sem adott be Frunda a törvényszékre. Héjjának a nyáron újra kellett volna műteni a lábát. Közlése szerint az a veszély fenyegeti, hogy egész életére nyomorék marad, Reinernek pedig az életveszélyesen magas vérnyomását kellene szabadlábon, megfelelő szakorvos felügyelete alatt gyógyíttatnia. Most, okt. 10-én az Emberséget! Alapítvány fölkérésére Hajdu Dezső csíkszeredai ügyvéd pótolva Frunda dr. mulasztását, végre beiktatta a Reiner Antal feltételes szabadonbocsátása érdekében készített kérvényt. Szeptember 4-én az Országgyűlés foglalkozott a Csíkszeredában raboskodó Héjja Dezső meg Reiner Antal ügyével is /Bogdán Emil képviselő interpellált és Németh Zsolt külpolitikai államtitkár válaszolt./ Ennek szövegét Katona átadta a sajtónak. Az erdélyi sajtó ennek ellenére nem vett máig tudomást erről az anyaországi gesztusról. /Máté Erzsébet: Az Agache-ügy ártatlan áldozatai. Katona Ádám elégedetlen Frunda György ügyvédi teljesítményével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2001. október 11.
A marosvásárhelyi SZKT állásfoglalást adott ki az Agache-ügyben, amely etnikai diszkriminációs jellegű, hiszen 1989 decemberében Kézdivásárhelyen sem történt más, mint Románia sok más városában és falvában. A bírósági eljárás arra vall, hogy elrettentő példának szánták, a romániai magyarság megfélemlítésére. Az SZKT elítéli ezt az eljárást, teljes együttérzést vállal az elítéltekkel és ezek családjaival, és felkéri az RMDSZ vezetőségét, hogy továbbra is tegyen meg mindent az elítéltek érdekében, ugyanakkor kéri Ion Iliescu elnököt, hogy gyakoroljon kegyelmet Héjja Dezső és Reiner Antal, súlyos betegségük ellenére börtönbe zárt áldozatok részére. /A marosvásárhelyi SZKT állásfoglalása az Agache-ügyben. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 11./
2001. október 16.
Ion Iliescu elnök szerint a társadalom bizonyos negatív elemeinek bemutatása káros az ország imázsára. Iliescu szerint a megalapozatlan bírálatok nagy része románoktól származik, és példaként a Nyílt Társadalomért Alapítvány tagjait hozta fel. Az államfő kitért a Moldovához fűződő kapcsolat alakulására is. Bukarest nem kíván büntetéseket alkalmazni a Pruton túli kormány egyes tagjainak ellenséges megnyilvánulásai miatt. /Iliescu: Jobb országimázzsal közelebb az EU-hoz. Az államfő a kritikus hang visszafogására ösztönöz. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./
2001. október 24.
Várhatóan már a jövő év elején Oroszországba látogat Ion Iliescu - szögezték le okt. 23-án Moszkvában Igor Ivanov orosz és Mircea Geoana román külügyminiszter megbeszélése után. A két ország kormányközi vegyes bizottságának ülésére Moszkvába érkező román politikust fogadta Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök is. Moszkva és Bukarest meg kívánja gyorsítani a kétoldalú alapszerződés tervezetének előkészítését, s arra törekszik, hogy az orosz-román csúcsot már a jövő év elején meg lehessen tartani - közölte Ivanov. Bukarest elsősorban a második világháborús események értékelése, területvesztése kapcsán támasztott előfeltételeket a román-orosz alapszerződés tekintetében. /Moszkva (vissza)várja Iliescut. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
2001. október 24.
Székelyudvarhelyi értelmiségiek egy csoportja 1991. febr. 20-án hozta létre az apolitikus, humánus eszméket valló emberbaráti Emberséget!-Alapítványt. Az Emberséget!-Alapítvány több mint 10 esztendeje többtucatnyi ártatlanul szenvedő és anyagilag rászoruló sorsát igyekezett megkönnyíteni önkéntes adományok gyűjtése és célba juttatása révén. Az alapítvány támogatottjai közül a legismertebbek az 1989. december 22-i események ürügyén koncepciós perekben elítélt oroszhegyi meg zetelaki magyarok, illetve a marosvásárhelyi 1990. márciusi pogrom áldozatainak (Nagyernye, Sáromberke, Mezőújfalu) nélkülöző családjai és hátramaradottai, valamint a börtönbe zárt Cseresnyés Pál Marosvásárhelyről. Az új évezredben megint kopogtat, megint jelentkezik az Emberséget!-Alapítvány, hogy támogassa egy magyarellenes koncepciós per áldozatait: HÉJJA DEZSŐT, akit az 1989. december 22-i kézdivásárhelyi rendőrlincselés ürügyén 4 évi raboskodásra ítéltek, és aki néhány hete a csíkszeredai börtönben raboskodik, illetve a 3 évi börtönbüntetéssel sújtott REINER ANTALT, akit augusztus 4-én tartóztattak le. Ugyanakkor ideje elindítani azon oroszhegyi meg zetelaki magyarok teljes rehabilitálási folyamatát, akik a romániai magyar nemzeti közösség, illetve anyaországunk és a nyugati világ magyarsága példás szolidaritása eredményeként többévi szenvedés után Ion Iliescu elnöki kegyelmével szabadultak ki börtöneikből. /Újra kopogtat, újra jelentkezik az Emberséget!-Alapítvány. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./
