Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár szerint mindenféleképpen megfontolásra érdemesek azok a javaslatok, amelyeket Adrian Nastase tett a státustörvénnyel kapcsolatban. Úgy vélte: nincs túl sok új elem a kormányfő javaslatában. A magyar fél is gondolt arra, hogy az RMDSZ tagsági könyv fontos mérlegelési szempont legyen a magyar igazolvány kiadásakor. Azt az elgondolást, hogy a magyar igazolvány és az RMDSZ tagsági könyv azonos legyen, nagyon nehéz lenne elfogadtatni, például azokkal az erdélyi magyarokkal, akik, egyre többen egyébként, nem kívánnak az RMDSZ tagjaivá válni - mondta. Ami pedig a munkavállalással kapcsolatos felvetést illeti, az Németh szerint a magyar miniszterelnöki kezdeményezésre történő válaszkísérlet. Orbán Viktor azt kezdeményezte, hogy szívesen megemelné Magyarország a román-magyar munkavállalási megállapodás keretén belül a nyolcezres kvótát, tizenhétezresre. Németh Zsolt kimondottan üdvösnek nevezte azt, hogy a konzulátusokat az ajánló szervezet és a magyar hatóság közé iktatssák. - Innentől bízom abban, hogy a román fél lehetővé fogja tenni, hogy Csíkszeredán létrehozzuk a főkonzulátust, illetőleg azt a konzulátusi hálózatot, amely a magyar régiókra terjedne ki - mondta. - Okt. 25-i sajtónyilatkozatában Adrian Nastase ismét azt hangsúlyozta: Amennyiben a kétoldalú szerződésben eltörlik a kontingens nagyságára vonatkozó kitételt, Budapest pedig nem tesz különbséget a román állampolgárságú munkavállalók közt a státustörvénynek román részről történő elfogadása elől elhárul a legnagyobb akadály. (Ez azt jelenti, hogy bármely román állampolgár korlátozás nélkül munkát vállalhat Magyarországon.) /Nincs sok új elem Nastase javaslatában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2001. október 26.
Ion Iliescu is részt vett az okt. 23-i nemzeti ünnep alkalmából rendezett bukaresti fogadáson. A román elnök rövid beszédben méltatta az 1956-os forradalom történelmi jelentőségét, majd kitért arra, hogy a két ország a köztük időnként felmerülő viták ellenére közös úton halad az egységesülő Európába. Ion Iliescu az MTI tudósítójának adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a vitákat a párbeszéddel és a kölcsönös megértést keresve lehet megoldani. Példaként említette, hogy az 1996-ban aláírt alapszerződést is az időnkénti éles viták, a meg nem értés korszaka előzte meg. Ion Iliescu megvalósíthatónak és ésszerűnek nevezte Adrian Nastase miniszterelnök azon javaslatát, hogy az RMDSZ tagsági igazolványának birtokában élhessenek a romániai magyarok Magyarország területén a státustörvénybe foglalt kezdeményekkel. - Az itt élő magyarok Románia lojális állampolgárai, ezzel egy időben természetesen érzelmi kötödés fűzi őket ahhoz az országhoz, amellyel egy a nyelvük, közös a kultúrájuk - hangsúlyozta a román államfő. /Iliescu: Természetes a romániai magyarok érzelmi kötődése az anyaországhoz. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2001. október 26.
Az elmúlt két évben Bulgária és Románia komoly fejlődést tudott felmutatni az EU csatlakozás útján - jelentette ki Chris Patten, az Európai Bizottság külügyi biztosa az okt. 25-én Bukarestben elkezdődött Dél-kelet európai régiók konferenciáján. Patten azt is elmondta, hogy az EU 4,65 milliárd eurót utal ki Románia számára, amelyet az elkövetkező hat évben főleg a stabilitási és társulási folyamatra szánnak. /Románia 4,65 milliárd euro támogatást kap. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./ A Délkelet-Európai Stabilitási Egyezmény bukaresti regionális konferenciája új szakaszt nyit a térségbeli országok finanszírozásának stratégiájában. Adrian Nastase miniszterelnök úgy vélekedett, hogy a szervezet egyik fő feladata az: vonzzon partnereket a nemzetközi közösségből a délkelet-európai térség által kínált lehetőségek kiaknázásához. Hangsúlyozta, hogy a DKSE továbbra is az európai integráció egyik eszköze. Mircea Geoana külügyminiszter szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a stabilitási egyezményt nem lehet az Európai Unió alternatívájaként tekinteni. /Délkelet-Európai Stabilitási Egyezmény. Bukaresti regionális konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2001. október 27.
A státustörvény nem európai jogszabály, s az alapjául szolgáló emberjogi filozófiából ki kell iktatni a gazdasági és szociális dimenziót, mert az meghaladja az Európa Tanács által elfogadott megközelítéseket és megoldásokat- jelentette ki okt. 26-án Adrian Nastase kormányfő. Korábbi javaslatával kapcsolatban, miszerint az RMDSZ tagkönyvével rendelkező személyek élvezhessék a határon túli magyarok számára biztosított kedvezményeket, kifejtette: e formula alapján a státustörvény kedvezményeire jogosult személyek megállapítása nem Budapesten történne, hanem az RMDSZ jelölné ki őket. Nem értenek egyet azzal, hogy budapesti szakemberek érkezzenek Romániába "magyardetektorokkal felszerelve" kiválogatni a magyar nemzetiséghez tartozókat. Nastase leszögezte: nem engedik meg olyan személyek jelenlétét Románia területén, akik a magyar etnikumhoz tartozó állampolgárok "fogát és okmányait vizsgálgatják". Hozzátette: ez a tilalom vonatkozik "a követségekre és konzulátusokra" is. /Nem kellenek "magyardetektorok" - hangoztatja a kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./
2001. október 27.
A státustörvény kapcsán tett javaslataival Adrian Nastase megmutatta, hogy igazi politikusi erényekkel rendelkezik - állapította meg okt. 26-i kommentárjában a Curentul. Eddig a román félnek védekeznie kellett, most Nastase revansot vett és immár a román fél diktálja a szabályokat - vélte a napilap. Adrian Nastase pontosan tudja, hogy valamilyen formában a státustörvény alkalmazásra kerül, Románia csak azt érte el Velencében, hogy az erő pozíciójából tárgyalhasson az alkalmazásról - hangsúlyozta a Jurnalul National. /Nastase "félsikere": A státustörvény marad, de alkalmazásának feltételeit Bukarest diktálja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./
2001. október 27.
Emil Boc kolozsvári képviselő, a Demokrata Párt alelnöke elítélte Adrian Nastase miniszterelnök azon szándékát, hogy egyenlőségjelet tegyen az RMDSZ tagsági könyvecske és a magyar igazolvány között, ez Boc szerint ellenkezne a román nemzeti érdekekkel. A DP alelnöke elfogadhatatlannak minősítette a jelenlegi kormány által az RMDSZ-nek tett kedvezményeket és megjegyezte: ezek erőszakos elmagyarosodási folyamathoz fognak vezetni. Németh János vezetésével a magyar Alkotmánybíróság négytagú küldöttsége folytatott megbeszéléseket okt. 26-án Romániában. Találkoztak a román alkotmánybíróság, a legfelsőbb bíróság, valamint a törvényelőkészítő tanács vezetőivel, tagjaival. Romániai útjával a magyar küldöttség a román alkotmánybíróság delegációjának két évvel ezelőtt tett budapesti látogatását viszonozza. /Boc szerint Nastase magyarosít. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./
2001. október 29.
Zárónyilatkozat elfogadásával ért véget okt. 26-án a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülése Budapesten. Mint ismeretes, sikerült megállapodni abban, hogy az kaphat magyar igazolványt, aki magyarnak vallja magát, aki magyarul beszél, vagy pedig tagja valamelyik magyar társadalmi szervezetnek, történelmi egyháznak és ha az illető állam magyarnak tartja nyilván. A találkozóról Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kifejtette: csupán az RMDSZ-tagság nem lehet döntő a magyar igazolvány megszerzésében. A MÁÉRT megdöbbenéssel fogadta Adrian Nastase kormányfő javaslatát, hogy kizárólag az RMDSZ párttagság legyen a magyar igazolvány kibocsátásának alapvető kritériuma, sőt az helyettesítse a magyar igazolványt. Örvendetes, hogy összhangban váltak el Markó Bélától. Megegyeztek abban, hogy egyeztetni fognak a törvény végrehajtása és az ebben való felelősség- és szerepvállalás tekintetében az RMDSZ, az egyházak és a civil szervezetek között. /Megoldódnak az erdélyi gondok. Tőkés László püspök a MÁÉRT-ról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./
2001. október 30.
Adrian Nastase kormányfő október 29. és november 8. között tesz hivatalos látogatást Kanadában, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában. Nastasét népes küldöttség kíséri, amelyben többek között helyet kapott Mircea Geoana külügy- és Mihai Tanasescu pénzügyminiszter, valamint Dan Nica, a távközlési és informatika tárca vezetője. Kanadában Jean Chrétien miniszterelnökkel tárgyal a román kormányfő, majd az Egyesült Államokban előbb Washingtont keresi fel, ahol megbeszéléseket folytat Richard Cheney alelnökkel, Colin Powell külügyminiszterrel, valamint a Bush-kormány más tagjaival. Találkozik James Wolffensohnnal, a Világbank elnökével és Horst Kohlerrel, a Nemzetközi Valutaalap (IFM) ügyvezető igazgatójával is. Romániában arra számítanak, hogy Nastase washingtoni látogatása során az IMF igazgató tanácsa jóváhagyja a Romániának nyújtandó soros készenléti hitelről szóló szándéklevelet. Nagy-Britanniában Adrian Nastase megbeszéléseket folytat vendéglátójával, Tony Blair kormányfővel, valamint az angol parlamenti élet vezető személyiségeivel. Bukaresti bejelentés szerint Londonban, a miniszterelnök jelenlétében írják alá azt a privatizációs megállapodást is, amely véglegesíti, hogy a brit-indiai LNM Holding veszi át az egyik legnagyobb és legtöbb veszteséget termelő román állami vállalatot, a galaci Sidex fémkohászati kombinátot. /Észak-amerikai és nagy-britanniai körúton Adrian Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./
2001. október 30.
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke okt. 29-én nyilatkozott az MTI-nek azzal kapcsolatban, hogy Ioan Rus belügyminiszter arról beszélt: Magyarország az RMDSZ bevonásával gazdasági ellenőrzése alá akarja vonni Erdélyt. Markó emlékeztetett arra, hogy ezt a vádat az elmúlt 11 évben folyamatosan hallani lehetett. Az éppen hatalmon lévő kormánytól függően hol nyíltan, hol a kulisszák mögött ellenezték az Erdélybe jövő magyarországi befektetéseket. Markó úgy vélte, hogy Rus nyilatkozata azt is mutatja: a kormánypárton belül komoly zavar van. Ugyanarról a kérdésről egymásnak ellentmondó nyilatkozatok látnak napvilágot. Példaként említette, hogy Adrian Nastase miniszterelnök egyik nap azt javasolta: az RMDSZ-tagság legyen a magyar igazolvány megadásának alapja, Ioan Rus belügyminiszter másnap az RMDSZ gazdaságpolitikáját nevezte veszélyesnek Románia számára. - A gazdasági mutatók arra figyelmeztetnek, hogy Erdély ma szegény és szegényebb, mint az ország többi része. Az lenne a legrosszabb, ha valóban sikerülne elriasztani a magyarországi befektetőket - szögezte le az RMDSZ elnöke. /Markó Béla a belügyminiszter ostobaságairól. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./
2001. október 31.
Okt. 30-án több politikai párt és civil szervezet felszólította Adrian Nastase miniszterelnököt azon javaslatának visszavonására, hogy az RMDSZ tagsági könyv szolgáljon a magyar igazolvány kiadásának alapjául. A közös nyilatkozatot a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Szövetség Romániáért, a Parasztpárt, a Jobboldali Erők Szövetsége, a Polgári Szövetség és az Egyetemi Szolidaritás vezetői írták alá. /Nem tetszik. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./ Közös nyilatkozatban bírálta az ellenzék azt a módot, ahogyan Adrian Nastase a státustörvény kérdését kezelte. A tavaly novemberben tartott parlamenti választások óta először fogadott el közös nyilatkozatot a kormányzó Szociáldemokrata Párt parlamenti és parlamenten kívüli demokratikus ellenzéke. Az aláírók szerint Nastase indítványa súlyosan megsérti Románia szuverenitását, és megengedhetetlennek tartják, hogy a nemzeti érdek politikai alku tárgyát képezze. Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke bejelentette, pártja állásfoglalást tesz közzé, melyben megfogalmazza azokat a téziseket, amelyekhez Romániának mindenképpen ragaszkodnia kellene a Magyarországgal folytatott egyeztetéseken. Úgy vélte, Adrian Nastase azért tett engedményt a magyaroknak, hogy cserében megszerezze az RMDSZ támogatását a költségvetés elfogadásához. Hasonló hangnemben szólt Emil Boc, a Demokrata Párt alelnöke is. Ezzel szemben mind Victor Ciorbea, a Nemzeti Parasztpárt elnöke, mind Zoe Petre, az Egyetemi Szolidaritás elnöke, mind pedig Serban Radulescu Zoner, a Polgári Szövetség elnöke a Nastase-kabinet más külpolitikai kérdésekben is megmutatkozó következetlenségét bírálta. Victor Ciorbea a Krónikának nyilatkozva elmondta, a Nastase-kormány politikája nyomán Romániának lassan minden szomszédjával meggyűlik a baja. A volt miniszterelnök arra is figyelmeztetett, hogy a szomszédok helyett Bukarest újabban Moszkvával fűzi szorosabbra a szálakat. - A nyilatkozat szövegéből az derül ki, hogy az aláírók tájékozatlanok, demagógiában szenvednek - jelentette ki Cozmin Gusa, a kormánypárt főtitkára. Mint kifejtette, Magyarország két lehetőség közül választhat: vagy figyelembe veszi Adrian Nastase javaslatait, vagy nem alkalmazza a törvényt Románia területén. "Mi csak az esetben fogadjuk el az RMDSZ-tagkönyveket a magyar igazolványok helyett, ha elfogadják a többi javaslatunkat is" - jelentette ki a főtitkár. /Gazda Árpád: Ki Nastasét, ki a státustörvényt támadta. Közös nyilatkozatot fogadott el a demokratikus ellenzék a román "státuspolitikáról" = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./
2001. november 1.
Adrian Nastase miniszterelnök 11 napos hivatalos látogatásra utazott Kanadába, az Egyesült Államokba, Nagy-Britanniába és Észak- Írországba. Első megbeszélései október 29-én Kanadában voltak, ahol kanadai kollégájával, Jean Chretiennel a román-kanadai kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatokról tárgyalt. Október 28. és november 2. között Washingtonban és New Yorkban folytat megbeszéléseket. Colin Powell külügyminiszterrel, Horst Koehlerrel, a Nemzetközi Valutaalap (FMI) vezérigazgatójával, Spencer Abrahammal, az energiáért felelős államtitkárral, illetve a NATO-ért USA Bizottság társelnökeivel, Bruce Jacksonnal és Ron Asmusszal tárgyalt. /Lobbiút a NATO- tagságért. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./
2001. november 1.
Sem Magyarország, sem a Magyar Állandó Értekezlet nem utasította el Adrian Nastase észrevételeit, elképzeléseit és javaslatait a státustörvénnyel kapcsolatban - jelentette ki okt. 31-én Markó Béla, RMDSZ- elnök. Bukaresti sajtóértekezletén a szövetségi elnök érthetetlennek minősítette azt, hogy Romániában eltorzítva került a közvélemény elé a MÁÉRT álláspontja, amelyet aztán román politikusok és politikai pártok is eltorzítva értelmeztek. Markó Béla nyomatékosan hangsúlyozta: a MÁÉRT és tapasztalatai szerint a magyar kormány legilletékesebb képviselői is méltánylóan fogadták a román kormányfő javaslatait. Azokat a határon túli magyarokra vonatkozó kedvezménytörvény egyik lehetséges megközelítési módjaként értékelték. Ez megfogalmazódott a MÁÉRT tanácskozásáról kiadott állásfoglalásban is. Érthetetlen a bukaresti kormányzati tényezők és politikai pártok elfogult, torz és túldimenzionált fellépése a státustörvénnyel kapcsolatban - mondta. Véleménye szerint ebbe a sorba illeszkedik a román parlamenti és parlamenten kívüli ellenzéki politikai erők RMDSZ-ellenes, nacionalista felhangú állásfoglalása is a státustörvény ügyében. Markó kitért arra az "erdélyi szociáldemokrata programra" is, amelyet Ioan Rus belügyminiszter vázolt fel okt. 27-én Kolozsvárott. Markó visszautasította Rus mélyen magyarellenes és RMDSZ-ellenes kolozsvári megnyilatkozását. /Eltorzították a MÁÉRT-álláspontot. Markó: Senki sem utasította vissza Nastase észrevételeit. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./
2001. november 1.
A román külügyi szóvivő némiképp arrogáns hangnemű, sajátos módon folytatott választási kampánynak nevezte okt. 31-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyik közelmúltban adott interjúját. Bukarestben Victor Micula szóvivő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a magyar miniszterelnök kijelentése, miszerint Romániának az a problémája, hogy 2 millióval több, Magyarországnak pedig az, hogy 2 millióval kevesebb magyar él területén, "régi időket, a múlt századbeli választási kampányokat idézi". Victor Micula úgy vélekedett, hogy a magyar miniszterelnök feltehetően a magyar lakosság figyelmét szeretné a választási kampányban a belső problémákról egy külpolitikai kérdésre terelni. - Okt. 29-én a tájékoztatási minisztérium egy olyan közleményt hozott nyilvánosságra, amely szerint "a kormány tudomásul vette, hogy a Magyar Állandó Értekezlet 4. ülése hivatalosan elutasította" Adrian Nastase javaslatait. /Orbán Viktor arrogáns - vélekedik a román külügy. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./
2001. november 2.
Az Országos Gyerekvédelmi Hatóság közleményben tagadta a vádakat, melyek a The Guardian lap okt. 31-i számában jelentek meg. A brit lap szerint Romániában szakosított kormányzati szervek körében nem ritkák az olyan jelenségek, mint a gyerekkereskedelem, a kiskorú-prostitúció és a rabszolgaság. A cikkíró azt a vádat is megfogalmazta, miszerint a törvénytelen örökbefogadásokból származó haszon terroristaszervezetekkel kapcsolatban álló bandákhoz került. A hatóságnak azonban megdöbbenve kellett tudomásul vennie: Kate Connoly cikkíró adatait Emma Nicholsontól, nem kormányzati szervektől, a belügyminisztériumtól, a rendőrségtől és magától Adrian Nastase kormányfőtől kapta, akivel a múlt hét folyamán találkozott. /Sokkolt az újságcikk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./
2001. november 5.
Amerikai látogatását (október 30.-november 2.) megelőzően Adrian Nastase miniszterelnök informális csatornákon keresztül azt az óhaját juttatta el a Magyar Emberi Jogok Alapítványhoz /HHRF/, hogy útja során találkozni kíván az amerikai magyarság képviselőivel. Emiatt Hámos László, az alapítvány elnöke budapesti látogatását félbeszakítva, a Magyar Állandó Értekezleten való részvétele után visszautazott New Yorkba. A román miniszterelnök szándéka időközben megváltozott, mert a kapcsolattartásra kijelölt személyek a legkevesebb hajlandóságot sem mutatták az egyeztetésre, s a találkozó az alapítvány munkatársainak minden erőfeszítése ellenére sem jött létre. Ezért mindazt, amit az erdélyi magyar közösség legégetőbb gondjaival kapcsolatban szerettek volna felvetni Románia miniszterelnökének, egy memorandumban összefoglalva írásban továbbították neki. A dokumentumba foglalt információkat a HHRF háttértájékoztatásként eljuttatta Nastase miniszterelnök több tucat lehetséges tárgyalópartnerének is. /Ami Adrian Nastase amerikai programjából kimaradt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./ A memorandumban ismertették az alapítvány munkáját /huszonöt éve alakult azzal a céllal, hogy felhívja a nemzetközi figyelmet az emberi jogok durva megsértésére és a magyar kisebbség üldözésére a Ceausescu-kormányzat idején./A nemzeti kisebbségek ügyében 1989 után Romániában alig tapasztalható előrelépés. Ennek a helyzetnek a teljes körű orvoslása nélkül erősen kétséges, hogy az Egyesült Államok szenátusában létrejön a Románia NATO-tagságának ratifikálásához szükséges kétharmados többség. A román kormány továbbra is megtagadja a magyar egyházaktól a kommunizmus idején elkobzott 1 593 ingatlannak a visszaszolgáltatását. Romániában érdembeni előrelépés szükséges a következőkben: 1. Az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása jogos tulajdonosaiknak. Az elfogadott, az ingatlanok visszaadásáról rendelkező törvény explicit módon kizárta a közösségi és egyházi ingatlanokat a törvény érvényességi köréből azzal az ígérettel, hogy ezek visszaszolgáltatását majd egy külön törvény szabályozza. 2. A kétnyelvűség megvalósítása. 3. A kolozsvári önálló állami magyar egyetem helyreállítása. 4. A hatósági zaklatás és megfélemlítés megszüntetése: részesítsék elnöki kegyelemben azt az öt magyart - Filip-Orbán Daniella Kamillát, Héjja Dezsőt, Konrád Jánost, Paizs Ottót és Reiner Antalt -, akiket az elnyomó hatalom helyi képviselőjének, Aurel Agache rendőr őrnagynak 1989. december 22-én, Kézdivásárhelyen bekövetkezett halála miatt ítéltek el. /Memorandum Adrian Nastase Miniszterelnök Úr részére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
2001. november 5.
Románia fontos partner lehet a terrorizmus elleni harcban, jelentette ki Adrian Nastase kormányfő pénteken este a CNN tévécsatornának nyilatkozva. Nastase kifejtette: Bukarest fontos partnere lehet az Amerikai Egyesült Államoknak, a NATO-nak és az Európai Uniónak a régió gondjainak orvoslásában. Románia és Bulgária összekötő kapocs lehet a Nyugat és Törökország között. - Adrian Nastase amerikai látogatása során találkozott a helyi zsidó szervezetek képviselőivel is. A kormányfő közölte, hogy a román kormány olyan jelképek használatát tiltó törvénytervezetet fog előterjeszteni, amelyek kapcsolatba hozhatók háborús bűnösökkel. Nastase ígéretet tett arra, hogy a román állam gondoskodni fog a Románia területén található mintegy hétszáz zsidó temető gondozásáról. A zsidó szervezetek képviselői arra kérték a kormányfőt, hogy három hónappal hosszabbítsák meg az államosított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó kérések benyújtásának határidejét. /Partnerséget ajánl a román kormányfő. Larry King vendége volt Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./
2001. november 6.
Nov. 5-i sajtótájékoztatóján Gheorghe Funar polgármester ismertette Adrian Nastase miniszterelnökhöz intézett nyílt levelét. Ebben kifejtette: örömmel veszi tudomásul a miniszterelnöknek az Egyesült Államokba tett látogatása alkalmával elhangzott kijelentéseit. Nastase megígérte: a kormány törvénytervezetet kezdeményez mindazon szimbólumok és megnyilvánulások betiltására Románia területén, amelyek háborús bűnöket elkövető személyekkel kapcsolatosak. A polgármester javaslatot tett egy sürgősségi kormányrendelet kibocsátására, amelyben hivatalosan is betiltják a március 15-i ünnepségeket, amikor "a magyar irredenták és azok támogatói az 1948-49-es magyar forradalom gyilkosait ünneplik". Funar szerint szintén e kormányrendeletnek kellene eltávolítania Románia területéről a következő, a polgármester értelmezése szerint "háborús bűnösökkel" összefüggésbe hozható emlékműveket: tizenhárom aradi vértanú emlékműve, a kőrösfői Vasvári Pál emlékére állított kopjafa, a gyergyócsomafalvi Kossuth-szobor, a fehéregyházai Petőfi Sándor-mellszobor, a zilahi Wesselényi-szoborcsoport stb. A reméli, hogy a miniszterelnök betartja ígéretét, és intézkedik, hogy Magyarország és annak trójai falova, az RMDSZ ne sértse tovább a románok méltóságát, mint ahogy teszi immár tizenkét éve. /Köllő Katalin: Magyar műemlékeket távolítana el a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
2001. november 7.
Az Amerikai Egyesült Államokban tett látogatása során Adrian Nastase kormányfő bejelentette: a román kormány az elkövetkezőkben törvénytervezetet nyújt be, amelynek célja betiltani mindazokat a szimbólumokat és megmozdulásokat, amelyek háborús bűnösök nevéhez kapcsolódnak. Román sajtókommentárok szerint a kormányfő indítványa elsősorban a háborús bűnösként kivégzett Ion Antonescu román marsall, egykori fasiszta politikus ellen irányult. Mint ismeretes, az ország számos városában neveztek el utcát Antonescuról (többek között Kolozsváron is), illetve helyeztek el emlékplakettet vagy szobrot a marsall tiszteletére. Nastase kijelentése nagy port kavart a román belpolitikában. A kormányfő indítványa nagy ellenállásba ütközött saját pártján belül is. A néhai Antonescu marsall szimpatizánsai körébe tartozik Sergiu Nicolaescu szenátor is, aki a fasiszta politikus utolsó napjairól filmet is forgatott. Emlékezetes, hogy a román hadsereg volt vezérkari főnökét, Mircea Chelaru tábornokot tartalékba helyezték azt követően, hogy részt vett a Nagy-Románia Párt (NRP) védnöksége alatt szervezett emlékünnepségen, amelynek keretében új Antonescu marsall mellszobrot lepleztek le. Adrian Paunescu a kormányfő indítványára reagálva, Antonescu-perének újratárgyalását kérte. "Ki állapította meg, hogy Ion Antonescu háborús bűnös?" - tette fel a kérdést Paunescu a szenátus plénuma előtt. A Nagy-Románia Párt nevében Gheorghe Buzatu, a szenátus alelnöke utasította el Nastase bejelentését. Buzatu történészként már több mint fél tucat könyvet írt a második világháború után háborús bűnösként elítélt és kivégzett román marsallról, akit "nagy hazafinak és kiváló katonának" tart. A Demokrata Párt parlamenti frakciója szerint a kormányfő kezdeményezése teljes mértékben megfelel az alkotmánynak. Ugyanakkor bírálta azt, hogy Nastase kormányfő "egyoldalúan és attól függően kezeli ezt a kérdést, hogy éppen a világ mely földrajzi pontján tartózkodik". A Nemzeti Liberális Párt "konjunkturális nyilatkozatként" értékelte Nastase bejelentését. Szilágyi Zsolt, az RMDSZ képviselője viszont üdvözölte Adrian Nastase bejelentését és reményét fejezte ki, hogy az nem marad puszta nyilatkozat, mint eddig történt. Dr. Csucsuja István egyetemi tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Tanszékének dékán-helyettese kifejtette: Ion Antonescut és az ugyancsak Antonescu névre hallgató külügyminiszterét 1944. augusztus 23-án tartóztatták le és a kommunisták őrizetébe adták őket. Szeptember 1-jén Antonescut átadták a szovjeteknek, akik a Szovjetunióba szállították és a háború végéig valószínűleg kihallgatták. Utána visszahozták Romániába és a Népbíróság elé állították. A vádban elsősorban azt emelték ki, hogy Antonescu agressziót hajtott végre a Szovjetunió ellen. Itt szerepeltek azok a bűnök, amelyeket Besszarábiában és főleg Transznisztriában követtek el. Még a németek is megdöbbentek azon, hogy ott milyen vérengzések voltak. Ezeknek kétségtelenül megvoltak a maguk felelősei, többek között George Alexianu, Transznisztria kormányzója és Piky Vasiliu, akiket el is ítéltek, majd kivégezték őket. Velük együtt végezték ki Ion Antonescut és külügyminiszterét is 1946. június 1-én, miután a Népbíróság népellenes háborús bűnökért halálra ítélte őket. Goldner Gábor egyetemi tanár, a Zsidó Hitközség újonnan megválasztott elnöke Nastase kezdeményezésével kapcsolatban kifejtette: Üdvözöljük a kormányfő javaslatát. Reméljük, hogy lesz is belőle valami. Bízunk abban, hogy a fasiszta szimbólumok használata teljesen kiiktatódik és mi, zsidók aránylag nyugton élhetünk majd bárhol a világon - mondotta Goldner Gábor. /Papp Annamária: Ismét fellángolt az Antonescu vita. Botrányt váltott ki Nastase javaslata. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./ A kormánypárti és nacionalista ellenzéki politikusok egyaránt elutasítóan fogadták Adrian Nastase miniszterelnök bejelentését, miszerint a kormány törvénytervezetet kíván alkotni a háborús bűnösök nyilvános kultuszának betiltásáról - jelezte a román sajtó. A kormánypárt /Szociáldemokrata Párt - PSD/ nacionalista szárnyának vezéralakja, Adrian Paunescu szenátor a szenátus plénuma előtt vonta kérdőre a kormányt, miért nyilvánítja háborús bűnösnek az egykori marsallt, aki "életével fizetett életének azért a részéért, ami belőle elítélendő volt". Az ugyancsak kormánypárti Gheorghe Pruteanu szenátor népszavazást javasolt Antonescu megítélése ügyében. Gheorghe Funar, a PRM főtitkára kijelentette: "szó sem lehet arról, hogy Antonescut háborús bűnösnek nyilvánítsák". Mint mondta, kolozsvári polgármesterként hallani sem akar a kolozsvári Antonescu utca nevének megváltoztatásáról, illetve arról, hogy ne állítsanak szobrot a városban Antonescunak. /A kormányfő darázsfészekbe nyúlt. Berzenkednek Antonescu hívei. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 8./
2001. november 8.
Adrian Nastase kormányfő nov. 7-én Londonban egy befektetői konferencián kifejtette: a román gazdaság növekszik a leggyorsabban Közép- és Kelet-Európában, és biztonságos, magas hozamot ígérő terepet nyújt a befektetőknek. Románia sikert ért el az infláció elleni harcban is, s az idén várhatóan már csak 29 százalékos lesz az év végi fogyasztói infláció a tavalyi év végi 41 százalék után. Nastase szerint Románia stabil politikai és megfelelő gazdasági környezettel várja a befektetőket. /gke: London: Adrian Nastase stabil gazdasági környezetet ígért a külföldi befektetőknek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
2001. november 10.
Adrian Nastase miniszterelnök nov. 9-én bejelentette: a kormány mintegy két hónappal meghosszabbította az államilag elkobozott ingatlanok visszaigénylésének határidejét, az új határidő 2002. febr. 14-e lesz. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy országos szinten eddig a prefektúrák 45 ezer, míg a helyi tanácsok 70 ezer ilyen kérést jegyeztek. /Meghosszabbították az elkobzott ingatlanok visszaigénylésének határidejét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./
2001. november 10.
Adrian Nastase a prefektusokkal tartott telekonferenciáján az év első kilenc hónapjának gazdasági tevékenységét megvizsgálva kijelentette, hogy a kormányzási programban vállalt kötelezettségeket megvalósította a kormány: 9,6 százalékkal nőtt az ipari termelés, az export összértéke pedig 8,6 milliárd dollárra tehető, amely 13,6 százalékos növekedést mutat az előző év hasonló periódusához képest, a munkanélküliségi arány a tavalyi 10,2 százalékhoz képest 7,8 százalékra csökkent. - A kormány javasolni fogja, hogy az Oroszországgal megkötendő alapszerződés tegyen utalást a Ribbentropp-Molotov szerződésre. /Adrian Nastase telekonferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./
2001. november 12.
Két hét leforgása alatt Románia két legfőbb államférfija, Ion Iliescu és Adrian Nastase is találkozott az Amerikai Egyesült Államok elnökével, George Bushsal. Iliescu elnök nov. 10-én, az ENSZ New Yorkban megrendezett közgyűlésén találkozott Bush elnökkel, igaz, hogy csak néhány perc erejéig. Ion Iliescu az ENSZ kétnapos éves közgyűlésére utazott New Yorkba, a közgyűlésen Iliescu is felszólalt. A közgyűlés alkalmával Iliescu számos államfővel és politikai személyiséggel találkozott, köztük Kofi Annan ENSZ-főtitkárral is, akit a "Románia Csillaga" renddel tüntetett ki /ez Románia legmagasabb kitüntetése./ Felszólalásában Iliescu hangsúlyozta, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni harc nem vonhatja el az ENSZ figyelmét annak eredeti tevékenységéről. Iliescu szerint az Egyesült Nemzetek Szervezetére hárul a legnagyobb feladat a világrészek, országok közti gazdasági és társadalmi szakadékok áthidalásának feladatában, valamint a szegénység csökkentésében. Javasolta, hogy a tudásfejlődés érdekében egy "nyílt együttműködési modellt" kell létrehozni, amelynek szolgáltatásában minden ország - különösen a legkevésbé fejlett államok - egyenlő részben részesül. /Incze Ferenc: Új ENSZ-politikát. Ion Iliescu is találkozott George Bushsal. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./
2001. november 13.
A képviselőház és a szenátus nov. 12-ép együttes ülésen kezdte el a jövő évi költségvetési törvénytervezet tárgyalását. Eddig 1989 óta nem sem sikerült a költségvetési időszak kezdete előtt törvénytervezetet kidolgozni és bemutatni. Adrian Nastase miniszterelnök bemutatta a költségvetés tervezetét, ecsetelve annak előnyeit. A Demokrata Párt nem fogja megszavazni a tervezetet a kormány által kidolgozott változatban, ugyanis jogosnak véli az egészségügyi, tanügyi és kutatási alkalmazottak tiltakozásait, akik úgy érzik, 2002-es költségvetési jogaikat megnyirbálták, nyilatkozta a párt elnöke, Traian Basescu. /Erőltetett menet a parlamentben. Megkezdődött a költségvetés vitája. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2001. november 13.
A román külügyminisztérium túl későn kapta meg a magyar igazságügyi miniszter nem hivatalos látogatását bejelentő szóbeli jegyzéket ahhoz, hogy minden illetékes szervet értesíteni tudjon - közölte nov. 12-én az MTI-vel Victor Micula román külügyi szóvivő, aki szerint csak nov. 9-én délben kapták meg a szóbeli jegyzéket. Miután a magyar miniszter fegyveres testőr kíséretében utazott, erről a külügyminisztériumnak az előírt hivatali úton kellett volna értesítenie a román kormányőrséget, amely a maga részéről a határrendőrséget hivatott tájékoztatni. Hozzátette: létezik egy korábbi szabály is, amely előírja, hogy a fegyveres kísérettel érkező hivatalos személyek útjáról hét nappal korábban kell értesíteni a külügyminisztériumot. Micula hangsúlyozta, a szóbeli jegyzékkel történő tájékoztatás rendszerét éppen azért vezeték be, hogy biztosíthassák a nem hivatalos látogatások zavartalan lebonyolítását. A bukaresti magyar nagykövetségen arról tájékoztatták az MTI-t, hogy a román külügyminisztérium nov. 8-án, hivatalosan átvette a szóbeli jegyzéket. A "hétnapos szabályról" a magyar nagykövetségnek eddig nem volt tudomása, ilyen rendelkezésről mostanáig semmiféle hivatalos tájékoztatást nem kapott. Fegyveres kísérettel akart belépni Romániába a magyar igazságügyminiszter - számolt be nov. 12-én címoldalán a Cronica Romana arról, hogy a román határőrök vasárnap feltartóztatták Dávid Ibolyát és kíséretét a román-magyar határon. - A magyar hivatalos személyiségek továbbra is Erdélyben sétálgatnak, s csak azt lehet kérdezni Adrian Nastase román miniszterelnöktől, hogy mikor ér véget ez a csúfság - tette fel a kérdést a kormánypárt nézeteit tükröző lap, amely a közelmúltban a Magyarországgal tartott gazdasági kapcsolatok felszámolását sürgette. - A nem hivatalos magyar küldöttségek ingázása incidenst okoz a határon - írta hétfőn a Jurnalul National. A lap Ioan Rus belügyminisztert idézte, aki szerint ilyen esetekben a hivatalos személy védelmét biztosító testőr fegyverének és lőszerének számát közölni kell a határrendőrséggel. A lap tudni véli, a belügyminiszter nyilvántartása szerint Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár például csak az idén 24 alkalommal járt Romániában, s ezekből az utakból csak kettő volt hivatalos. /Újabb magyar-román diplomáciai botrány. Időben értesítették Bukarestet Dávid Ibolya látogatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2001. november 15.
Adrian Nastase román és Orbán Viktor magyar kormányfő részt vesz nov. 16-án a bukaresti CEFTA-találkozón, megbeszélésükön valószínűleg a státustörvény is szóba kerül, jelentette ki nov. 14-i sajtótájékoztatóján Victor Micula, román külügyi szóvivő. A Mediafax jelentése szerint a román kormányfő Orbán Viktornak címzett levelében ismételten tudomására kívánja hozni a státustörvénnyel kapcsolatos román aggodalmakat, amelyek jogosságát - Nastase szerint - az EU újból megerősítette. - Magyarországnak el kell döntenie, hogy a státustörvény kérdésében az európai normákat kívánja követni, vagy Európa jövőjének etnikai megközelítését választja - jelentette ki Nastase. /Nastase-Orbán találkozó pénteken. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2001. november 15.
A Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) képviselői - Hámos László elnök, Latkóczy Emese igazgató és Józsa Péter munkatárs - és az Magyar Amerikai Koalíció (HAC) ügyvezető elnöke, Lauer Edit nov. 12-én találkoztak Mircea Geoana román külügyminiszterrel és Sorin Ducaruval, Románia amerikai nagykövetével a New York-i román konzulátuson. Hámos László hangsúlyozta: minden érintett közösség alapvető érdeke, hogy Románia minél előbb teljesítse azokat, az ország demokratizálódásához kötődő alapvető feltételeket, amik elengedhetetlenül szükségesek a NATO-csatlakozáshoz. Számos, a romániai magyar közösséget érintő probléma még mindig megoldásra vár. A romániai magyarság legégetőbb kérdéseit a HHRF egy memorandumban foglalta össze, amelyet a hónap elején juttatott el Adrian Nastase miniszterelnöknek. Ezek közül Hámos László konkrétan rákérdezett a román kormány várható intézkedéseire az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásával, a kétnyelvűség alkalmazásával, valamint az 1959-ben megszüntetett állami magyar egyetem helyreállításával kapcsolatban. Lauer Edit hangsúlyozta, hogy a Koalíció tagjai fokozott figyelemmel követik a visszaszolgáltatandó közösségi ingatlanok helyzetét, mivel rendszeresen segítik a romániai magyarokat, támogatást nyújtva a kormány mulasztása miatt hátrányosan érintett intézményeknek. Az ügyvezető elnök rámutatott a román kormánytisztviselők gyakori magyarellenes retorikájának negatív hatására is, amely visszaigazolást nyújt a nacionalista indulatok számára. Hámos László ugyanakkor leszögezte, hogy a romániai magyarság helyzetének megítélésében kizárólagos forrás az érintett közösségnek a helyi sajtóban tükrözött, vagy választott képviselői révén kifejtett véleménye. Válaszában Mircea Geoana tolmácsolta a miniszterelnök sajnálatát amiatt, hogy amerikai látogatása során elmaradt a helyi magyarság képviselőivel való találkozó. Közölte, hogy a román kormány tudatában van a fenti hiányosságoknak és rámutatott, hogy ezeket nem csak Románia csatlakozási törekvésének függvényében kell tárgyalni, mivel megvalósítandó célként egy jóval tágabb kontextusnak, az ország demokratizálódási folyamatának részei. Az alapítvány memorandumában felsorolt ügyeket illetően a külügyminiszter "megfelelő adatok hiányában" nem tudott választ adni, viszont ígéretet tett arra, hogy az RMDSZ vezetőivel való mihamarabbi egyeztetés után a kormány majd érdemben reagál a felvetett kérdésekre. Egyetlen részeredményről számolt be: a kommunizmus alatt elkobzott ingatlanok visszaigénylési határidejét 2002. febr. 14-ére halasztja el a román törvényhozás. /(HHRF): Amerikai magyar közösségi vezetők találkozója Románia külügyminiszterével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2001. november 15.
Első alkalommal kezelik Romániát olyan hiteles vitapartnerként, aki teljesíti vállalt kötelezettségeit - értékelte Adrian Nastase román miniszterelnök az Európai Bizottság Romániáról készített országjelentését. Nastase hangsúlyozta, az idei jelentés sokkal jobb az előzőnél, első alkalommal állapítja meg Románia esetében, hogy határozott haladást ért el a csatlakozás gazdasági és politikai feltételeinek teljesítésében. Szerinte az Európai Bizottság értékelte a kisebbségekkel kapcsolatos törvényeket, a romák kérdésében kidolgozott stratégiát, a menekültekkel való bánásmódot. /(Gózon István / MTI): Románia országjelentése margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2001. november 16.
Adrian Nastase miniszterelnök nov. 15-i telekonferenciáján elégedetten nyilatkozott az Európai Bizottságnak Romániáról szóló országjelentéséről. A jelentés jóval előnyösebb, mint a tavalyi, Romániát komoly tárgyalópartnernek tekintik a különböző európai fórumok és intézmények. Nastase szerint Románia újabb sikert ért el a magyar státustörvény kapcsán. Budapesten egyesek azt állították, a Velencei Bizottság jelentése Magyarországnak kedvezett volna. Levelet intéztem Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz, amelyben kifejtem véleményemet ezzel kapcsolatban - fogalmazott Nastase. /Kiss Olivér: Elégedett a kormányfő a költségvetéssel és az EB-országjelentéssel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./
2001. november 16.
Az Európai Bizottság elítélte a magyar státustörvényt, s ebből Románia azt a tanulságot szűrheti le, hogy a mai Európában senki sem tehet meg bármit, amit akar - hangsúlyozta nov. 15-i kommentárjában az Adevarul. "Az idegek háborúját" Bukarest nyerte meg Budapesttel szemben - hangsúlyozta írásában az Evenimentul Zilei. A Cotidianul úgy látta, hogy miután az Európai Bizottság a státustörvény bírálatával nehéz helyzetbe hozta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, minden adu Adrian Nastase román miniszterelnök kezében lesz kettejük nov. 16-ára tervezett találkozóján. /A "befagyott" román-magyar kapcsolatok felolvadását várják a mai Nastase-Orbán találkozótól. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./
2001. november 17.
Nov. 16-án került sor Bukarestben a CEFTA kormányfői találkozójára, amelyen a magyar kormányküldöttséget Orbán Viktor miniszterelnök, Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, Balás Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke alkották. A kormányfői találkozón a CEFTA soros elnöki tisztét ellátó Romániát Adrian Nastase miniszterelnök képviselte. Jelen volt Milos Zeman cseh, Leszek Miller lengyel, Mikulas Dzurinda szlovák, Janez Drnovsek szlovén miniszterelnök és Nikolai Vasszilev bolgár miniszterelnök-helyettes. Vendégként részt vett a találkozón Ivica Racan horvát miniszterelnök- helyettes. A bukaresti tanácskozás lehetőséget adott kétoldalú kormányfői találkozókra. A román miniszterelnök magyar kollégájával tárgyalt, mindenek előtt a státustörvénnyel kapcsolatos nézeteltérések egyeztetéséről. Az előző napon, nov. 15-én Horváth Gábor, a magyar külügyminisztérium szóvivője nyilatkozta: Néhány külföldi beszámoló megalapozatlanul állította, hogy az Európai Bizottság a státustörvény módosítására szólított volna fel. Az Európa Tanács Velencei Bizottsága ajánlásai kapcsán Günter Verheugen rámutatott, hogy a testület megítélése szerint a magyar törvény végrehajtásától függ az, hogy ütközik-e a nemzetközi joggal, vagy sem. Adrian Nastase nov. 15-i nyilatkozata szerint az Európai Bizottság országjelentése világosan megfogalmazta, hogy a magyar státustörvény nincs összhangban a nemzetközi megállapodásokban megfogalmazott közösségi szabályozással. /CEFTA-csúcs - státustörvénnyel fűszerezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17/ Ion Iliescu államfő üdvözlő beszédében elmondta: a CEFTA-ban való román részvétel mérlege távolról sem kielégítő, hiszen a konkurenciát illetően a szabadkereskedelmi övezetben különböznek a feltételek. Ezek hatása, főképp a mezőgazdasági termékek esetében Romániát rendkívül kellemetlenül érintette: az ország a CEFTA-n belüli mezőgazdasági kereskedelem terén negatív mérleggel rendelkezik. Iliescu az aránytalanságok felszámolását, az egységes szubvencionálási szabályok bevezetését sürgette. Ez előfeltétele annak, hogy Románia felülvizsgálhassa eddigi protekcionista intézkedéseit. A közép-európai gazdasági kapcsolatok elmúlt tíz éve sikertörténetének nevezte a CEFTA-t Németh Zsolt. A magyar külügyi államtitkár elmondta: a tagországok közötti gazdasági kapcsolatokat a kereskedelmi forgalom 300 százalékos növekedése jellemezte, s Magyarország exportja a kezdeti 4 százalékról mára 9-10 százalékra emelkedett a CEFTA-n belül. Németh kijelentette: a résztvevők megvitatták a mezőgazdasági termékek kereskedelmének helyzetét. Magyarország, Csehország és Szlovákia megegyezett abban, hogy nagyfokú liberalizált agrárterméki kereskedelmet léptet életbe, s abban bíznak, hogy példájuk a többi tagállam számára is vonzó lesz. Németh kifejtette: csupán Lengyelország és Románia vonakodik attól, hogy az ipari javak esetében a már működő vámliberalizációt a mezőgazdasági termékekre is kiterjesszék. A résztvevők elvetették az egyoldalú védőintézkedések feloldását célzó vitarendezési eljárás kialakítására vonatkozó magyar javaslatot. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: CEFTA-ülés Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
