|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 578 találat | lapozás: 1-30 ... 481-510 | 511-540 | 541-570 | 571-578 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Tempfli József 2009. február 1.Január 22-én a magyar kultúra napja alkalmából a Bihar megyei RMDSZ életműdíjban részesítette Tempfli József nagyváradi megyéspüspököt, aki kora miatt 2008 decemberében nyújtotta be lemondását. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 1./2009. február 13.Karácsonykor vehették kézbe a nagyváradi római katolikus hívek a nekik szóló, Katolikus Várad nevű folyóiratot. Az újság a tíz nagyváradi római katolikus plébánia összefogásával jött létre, és elsősorban a hívekhez szól. A lap főszerkesztője Vakon Zsolt olaszi káplán lett, aki a gyulafehérvári teológián a kispapok lapját szerkesztette, így van tapasztalata e téren, hangsúlyozta a vikárius. A laphoz a templomokban juthatnak hozzá a hívek. A 2000 példányban, havonta megjelenő újságban helyet kapnak a váradi plébániák hírei, szentelések, esküvők, temetések és keresztelések időpontja, ugyanakkor statisztikai adatok éppúgy olvashatók benne, mint katekétikai írások, vagy kisebbeknek szóló olvasmányok. A februári számban Fodor József írt a közelmúltban nyugdíjazott Tempfli József megyéspüspökről. /Fried Noémi Lujza: Lapjuk van a váradi katolikusoknak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./2009. február 19.„Én soha nem értettem egyet azokkal a politikusokkal, akik azt mondják: az egyház ne avatkozzon bele a politikába. Az egyházi embereknek igenis kell, hogy legyen szavuk a politikában, csak az arányokra kell vigyázni” – nyilatkozta Tempfli József. A nagyváradi római katolikus megyés püspököt annak kapcsán kérdezte a lap, hogy az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) marosvásárhelyi ülésén elhangzott javaslat szerint Tempfli lehetne a júniusi EP-választásokon az RMDSZ-jelöltlista második helyezettje, Tőkés László mögött. Tempfli Józsefet – aki megyés püspöki tisztségét március 7-én adja át Böcskei Lászlónak –a Bihar megyei RMDSZ javasolta a második helyre. A 78 éves Tempfli József elmondta: egyelőre csupán felvetés szintjén hangzott el a lehetőség, hogy EP-képviselőjelöltséget vállaljon. „Amennyiben hivatalos felkérésre kerül sor, természetesen megfontolom az ajánlatot” – tette hozzá a püspök. /Tőkés mögött Tempfli? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./2009. február 20.Tempfli József leköszönő nagyváradi római katolikus megyés püspök a vele készült interjúban elmondta, az ötvenes években Románia egy Rómától független katolikus egyházat akart létre hozni. Tempfli József ebben nem akart rész venni. Apját német származása miatt deportálták Oroszországba, anyja kuláklistán szerepelt. Éheztek, puliszkát ettek. Egy lehetőséget látott arra, hogy segítse a családot: akkoriban vezették be az orosz nyelv oktatását, de nem nagyon akadt, aki tanítsa. Tempfli József megtanulta az orosz nyelvet, levizsgázott, így oroszt taníthatott. 1990-ben lett püspök. Szent László király a példaképe. Ahogy ő vizet fakasztott, hogy a vitézei győzzenek a csatában, Tempfli József a fél évszázados kommunista, ateista hatalom révén pogánnyá, a vallás ellenségévé tett lelkeket akarta nemesíteni. A cél az, hogy ne lássunk senkiben ellenséget, vallja. Az elmúlt 19 év alatt tucatnyi értékes épületet sikerült visszaszereznie, köztük a püspöki palotát, 5000 hektár erdőt, 200 hektár szántót. Még van rengeteg, amit vissza kell igényelni. Aradon van egy szép ház a főtéren, 30 lakással. Visszakérték, de a polgármesteri hivatal eladta azoknak, akik benne laknak. A püspökség beperelte őket, ezért kénytelenek voltak visszaadni a vételárat. Ismét pereskedniük kellett. Nagyváradon is van több épület, azokat sem adták vissza. Az a gond, hogy ha visszaadott épületeket tönkretették, rengeteget kell költeniük rájuk. A hívek száma évente 500 fővel csökken. „Sajnos a híveink egy részének nincs keresztény lelkiismerete, mert ha lenne, nem engedné meg magának, hogy a saját gyermekét meggyilkolja. Az abortusz gyilkosság, azt nem lehet kimagyarázni” – hangsúlyozta a püspök. Az egyház nem a liberalizmus ellen van, a probléma a kozmopolitizmus, a világfiság. Ha valaki kozmopolita, annak se hite, se nemzetiségtudata nincs, vallja. Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának legutóbbi ülésén felmerült, hogy befutó helyet szánnának Tempfli Józsefnek a júniusi európai parlamenti választáson. Hivatalosan neki még nem szóltak. „Ha felkérnének, akkor meg kellene kérdezzem a pápát, nem kifogásolja-e. Ha Róma hozzájárul, és megfelelek a feltételeknek, akkor vállalnám, hogy lássa még valami hasznomat a társadalom” – mondta. Tempfli József /sz. Csanálos, 1931. ápr. 9./ 1950 és 1956 között Szentjobbon tanított. Teológiai tanulmányait 1956-ban kezdte a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolán. 1962. május 31-én szentelte pappá Márton Áron püspök. 1990. március 4-én nevezte ki püspökké II. János Pál pápa, s ugyanazon év április 26-án szentelte fel Paskai László bíboros. /Pengő Zoltán: Csak az öreg, aki várja a halált. Beszélgetés Tempfli József leköszönő nagyváradi római katolikus megyés püspökkel. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./2009. március 9.Böcskei László temesvári vikáriust, pápai prelátust a nagyváradi bazilikában március 7-én szentelték a nagyváradi egyházmegye eddigi legfiatalabb püspökévé. Böcskei Lászlót XVI. Benedek pápa 2008. december 23-án nevezte ki Tempfli József utódjának az egyházmegye élére. A püspökszentelést Roos Márton temesvári megyéspüspök, az új püspök eddigi főpásztora, valamint két társszentelő, Ioan Robu bukaresti érsek és Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek végezték. Tempfli József búcsúbeszédében megköszönte „a sok sok jóságot és szeretetet”, mellyel 19 éves püspöki szolgálata során találkozott. Határokon innen és túlról érkeztek hívek a szentelésre. Köszöntő beszédet mondott Ioan Robu érsek, a Román Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Sofronie Drincec nagyváradi ortodox püspök, az Erdélyi Magyar Püspöki Konferencia nevében pedig Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. A szentelési ceremónia négy nyelven zajlott: magyarul, románul, németül és latinul. /Totka László: Történelmi fiatalítás történelmi egyházaknál. Böcskei átvette a pásztorbotot. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./2009. június 27.Idén Tempfli József nagyváradi megyéspüspöknek és Rózsás János Gulágot megjárt írónak ítélték oda a Magyar Szabadság Napja Díjat; a kitüntetést június 26-án Gödöllőn, a magyar szabadság napja ünnepi műsora keretében adja át Gémesi György alapítványi elnök. A díjat a Nemzeti Konzervatív Fórum és a Magyar Szabadság Napja Alapítvány hozta. Az elmúlt évek kitüntetettjei között van Grosics Gyula, Sebestyén Márta, Pozsgay Imre és Antall József özvegye. A magyar szabadság napját minden év júniusának utolsó szombatján ünneplik meg, arra emlékezve, hogy 1991. június 19-én hagyta el Magyarország területét az utolsó szovjet katona. /Tempfli József kitüntetése. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./2009. július 1.Július 2-4-e között tartják meg Nagyváradon a VI. Partiumi Írótábort. Az idén különös figyelmet szentelnek a költő, író, nyelvújító Kazinczy Ferenc emlékének, születésének 250. évfordulójára alkalmából. Magyarországról és a Felvidékről is érkeznek meghívottak. Az ünnepi megnyitó július 2-án lesz a váradvelencei Góbé csárdában. Köszöntőt mond Barabás Zoltán költő, a Partiumi Írótábor Egyesület elnöke, majd Kazinczy Ferenc életútjáról, munkásságáról tart előadást Bíró Ferenc irodalomtörténész és Kupán Árpád helytörténész. A Vámbéry Antológia 2009 című kiadványt Nagy Erika, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának főtitkára mutatja be. Ezután Nemzet, anyanyelv, kultúra címmel Pomogáts Béla irodalomtörténész értekezik. Július 3-án elzarándokolnak Kazinczy szülőhelyére, Érsemjénbe. Ünnepi beszédet mond: Mezey Katalin költő, a Tokaji Írótábor kuratórumi elnöke, L. Simon László költő, a Magyar Írószövetség titkára, Székelyhidi Ágoston író, politikus és Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő. Este a nagyváradi Góbé csárdában Halász János országgyűlési képviselő, Debrecen alpolgármestere méltatja Székelyhidi Ágoston Értékek és esélyek című könyvét, majd a nagyváradi Szigligeti Társulat színművészeinek Tövisek és virágok című pódiumműsorát tekinthetik meg az érdeklődők. Végezetül a pénteki irodalmi esten a budapesti Magyar Napló friss számait mutatja be Oláh János főszerkesztő. Július 4-én Széphalom és a Kazinczy-kultusz címmel Fehér József, a Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója tart előadást. Ezután a Várad folyóirattal ismerteti meg a közönséget Szűcs László főszerkesztő. Lipcsey Ildikó és Dukrét Géza könyveivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. /Holnap nyit a Partiumi Írótábor. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 1./ 22/ A vasfüggöny leomlásának 20. évfordulóján adták át június 27-én, Gödöllőn a Magyar Szabadság Díjat, amit idén Tempfli József nagyváradi megyés püspök és Rózsás János Gulágot megjárt író vehetett át. Rózsás János 1944-ben került ki leventeként a szovjet frontra, ahol azonnal hadifogságba esett, majd tíz év kényszermunkára és örökös száműzetésre ítélték. A málenkij robot idején jó barátságba került Alekszandr Szolzsenyicinnel, aki a Gulág szigetcsoport című művében meg is emlékezett róla. Miután visszatérhetett Magyarországra, megírta visszaemlékezéseit, ami csak a rendszerváltás után jelenhetett meg. Művei közül kiemelkedő a Gulag lexikon, ami segít e történelmileg fehér folt felszámolásában. Tempfli József nagyváradi megyés püspök az elmúlt két évtizedben papi tevékenysége mellett visszaszerzett több egykori egyházi tulajdont, többek között a püspöki palotát és több kórházat. /Magyar Szabadságért díjak. Tempfli József és Rózsás János a díjazott. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 1./2009. október 24.Nagy Imre Érdemrendet adott át Sólyom László köztársasági elnök öt kitüntetettnek az 1956-os forradalom évfordulóján október 23-án a budapesti Sándor- palotában, köztük van Tempfli József nyugalmazott római katolikus megyéspüspök. /Nagy Imre Érdemrend Tempfli Józsefnek. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./2009. október 25.Magyari Tivadarral, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának vezetőjével találkozott október 23-án, erdélyi útja során Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke. A megbeszélésen Magyari tájékoztatta a vendéget és a kíséretében levő szakértőket, diplomatákat a magyar felsőoktatás jelenlegi helyzetéről, a magyar tagozat felépítéséről és gondjairól. Október 23-án Szili Katalin Tempfli József volt és Böcskei László jelenlegi római katolikus püspökkel találkozott Nagyváradon, majd Tőkés László EP-képviselővel tárgyalt. /Szili Katalin: egyetértés van a kettős állampolgárságról. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./2010. február 21.Nem szabad közömbösnek lenniNagyvárad – Vasárnap délben Exc. Tempfli József ny. megyés püspök prédikált a váradszentmártoni plébániatemplomban lezajlott szentmisén. Beszédében a premontrei rend elkobzott kolostorépületére is utalt. A váradszentmártoni plébániatemplomban megtartott vasárnap déli szentmisén Exc. Tempfli József ny. megyés püspök arra hívta fel a figyelmet: a nagyravágyás kisértése mindig veszélyt jelentett az emberiség számára, a történelem folyamán sokan próbálkoztak azzal, hogy akár tisztességtelen, igazságtalan vagy erkölcstelen eszközökkel is a kelleténél többet szerezzenek maguknak. A világ sokszor hazugságokból él, egyesek az igazságot is megpróbálják elködösíteni, figyelmeztetett. Ennek ellenére nekünk nem szabad közömbösnek lenni, optimistán kell tekintenünk a jövőbe, mert számtalan példa bizonyítja, hogy “az Isten hatalmánál fogva beletenyerel a történelem menetébe”, és jó irányba fordítja a dolgokat. A nagyböjti időszakban is imádkoznunk kell tehát az Úrhoz, hogy boldogabb és jobb jövő felé vezesse Románia lakosságát. Ne mások kárára Anyagilag és morálisan is támogatnunk kell egymást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, az együttélésben pedig olyan körülményeket kell teremteni, mely a többségi nemzetnek és a kisebbségben élőknek is megfelel. “Isten mindenkinek egyforma méltóságot adott”, hangsúlyozta a ny. főpásztor. Hozzátette: II. János Pál pápa is úgy vélte 1999-ben, hogy a harmadik évezredben új életet kell építsünk. Fejlesszük és őrizzük hitünket, nemzetiségünket és hagyományainkat, de úgy, hogy ezzel ne legyünk mások kárára. Ugyanis egy festmény is annál szebb, minél több szín található benne, és egy zenemű is annál értéksebb, minél több hangjegyből van komponálva. Ciucur Losonczi Antonius. Forrás: erdon.ro 2010. március 24.Jubileumot ünnepelt a TEGNagyvárad – Kedd délután a tagok csoportos kiállításával ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját a nagyváradi Tibor Ernő Galéria. A jó hangulatú rendezvényt számos közéleti személyiség megtisztelte jelenlétével. Kedd délután a jelenlegi tagok csoportos kiállításával ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját a nagyváradi Tibor Ernő Galéria. A képtárnak otthont biztosító Kanonok sori pincehelyiségben összegyűlt több tucatnyi érdeklődőt Mierluţiu Emilia tanárnő, képzőművész üdvözölte az alkotóközösség nevében. Úgy vélte: azért különleges az évforduló, mert azt bizonyítja, hogy e lelkes csoport tagjai a felmerülő adminisztratív, pénzügyi és személyes problémák dacára együtt tudtak működni és segítettek egymásnak az évek folyamán. Bányai Szabados Katalin alapító tag, művészeti vezető a galéria elmúlt két évtizedének jelentősebb mozzanait emelte ki, mely beszámoló arra világított rá: több mint 250 csoportos és egyéni kiállítást, számtalan koncertet, irodalmi estet és könyvbemutatót szerveztek. A tagok évente alkotótáborokban vesznek részt, többszörösen díjazott tevékenységükkel pedig elérték azt, hogy a TEG helyi, országos és összmagyar szinten is ismert név, látogatott kulturális hely legyen. Bányai Sz. Katalin ugyanakkor nem feledkezett meg a támogatókról és a tiszteletbeli tagokról sem, köszönetet mondott a segítségért a váradi Római Katolikus Püspökségnek, a Bihar Megyei RMDSZ-nek, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ), a Nagyváradi Önkormányzatnak és a Bihar Megyei Tanácsnak. Zenei ősbemutató Ezután Oláh Boglárka (elsőhegedű), Cristina Mureşan (másodhegedű), Trifán László (gitár) és Kinda Péter (nagybögő) alkalmi kvartettje lépett fel, a zenészek meglepetésként Ian Alexander Stryckers flamand zeneszerző-biológusnak kifejezetten erre az alkalomra írt “TEG jubileumi keringő” című kompozicióját játszották el. S. Németh Katalin előadóművész Reményik Sándor és Lucian Blaga magyar és román nyelven előadott költeményeivel örvendeztette meg a jelenlevőket. Anca Popescu Raţiu, a Bihar Megyei Kulturális és Hagyományőrző Igazgatóság művészeti szaktanácsadója a tagok pozítiv energiáját és a szép iránti szeretetét hangsúlyozta, majd külön-külön is értékelte a kiállítók (Széll Katalin, Bányai Sz. Katalin, Egei György, Popon Krisztina, Staharóczky Júlia, Rob Ibolya, Márton Katalin, Gavrucza Tibor, Mierluţiu Emilia és Trifán László) munkásságát. Biró Rozália alpolgármester azt ígérte: megpróbálja meggyőzni Ilie Bolojan polgármestert arról, hogy a TEG tagjainak alkotásait állítsák ki a városháza dísztermében, akár rotációs alapon is. Végül Exc. Tempfli József kiérdemesült megyés püspök is felszólalt, aki aktuálpolitikai kérdéseket érintett. Az ünnepség állófogadással zárult. Az ingyenes tárlat április 10-ig látogatható, hétfő kivételével hétköznaponként 11-16 óra között. Ciucur Losonczi Antonius Forrás: erdon.ma 2010. április 18.Örök nyugalomra helyezték Bálint Lajos érseketRokonai, köztük testvére, barátai, hívei, tisztelői, az ő áldásával újjászülető katolikus iskolák képviselői rótták le kegyeletüket április 7-én a csíksomlyói kegytemplomban Bálint Lajos érsek ravatalánál. A gyászmise kezdetét az egyházmegye templomaiban harangzúgás jelezte. A ravatal mellett a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium székely ruhás diákjai álltak díszőrséget. A Jakubinyi György érsek celebrálta liturgián részt vett Tamás József segédpüspök, Böcskei László és Tempfli József nyugalmazott váradi püspök, Schönberger Jenő szatmári, Martin Roos temesvári püspök, Cornel Damian bukaresti segédpüspök, Orbán Szabolcs, az Erdélyi Szent István Ferences Rendtartomány provinciálisa, illetve számos hazai, valamint magyarországi pap és szerzetes. „A jó Isten azzal tüntette ki elhunyt főpásztorunkat, hogy feltámadása ünnepén, húsvétkor még bemutathatta szentmiséjét és utána távozott a Mindenhatóhoz, akit életén át szolgált. Közismert volt szerénysége, és éppen azért a végrendeletét is a lehetőségek szerint betartjuk” – mondta Jakubinyi érsek a szentmise bevezetőjében, majd felolvasta a pápának a bukaresti apostoli nuncius közvetítésével küldött üzenetét és az egyházmegye hivatalos gyászjelentőjét. A szentmisén – szintén az Atyához költözött érsek kívánságát tiszteletben tartva – nem volt prédikáció. A szentmisét követően nagyon sokan utaztak Csíkdelnére, hogy az erdélyi főegyházmegye első érsekét utolsó földi útjára kísérjék. A paptársak elmondták, Bálint Lajos érsek sokszor hangoztatta, hogy egyszerű temetést szeretne, „nem kell a főpásztorokat fárasztani”, elég, ha csak szülőfaluja plébánosa és két ministráns kíséri sírjához. „Kívánsága volt, és kívánhat-e ember többet, derékaljnak szülőföldet, ősi templom tömött árnyát szemfedőnek.” Csintalan László csíkdelnei esperes-plébános Kányádi Sándor Tamási Áron sírjára írt verséből, majd Bálint Lajos érsek szavaiból idézett. A főegyházmegye első érsekét a csíkdelnei Szent János-templom cintermében szülei mellé helyezték örök nyugalomra. A főegyházmegye minden templomában az isteni irgalmasság vasárnapján a nagymisét érte ajánlották fel. Bálint Lajos, az erdélyi főegyházmegye első érseke 1929. július 6-án Csíkdelnén, székely család hetedik gyermekeként látta meg a napvilágot. Az elemi iskolát szülőfalujában, a középiskolát a csíkszeredai katolikus gimnáziumban, teológiai tanulmányait – hároméves katonai munkaszolgálattal megszakítva – Gyulafehérváron végezte. Márton Áron püspök szentelte pappá 1957. április 28-án. Segédlelkész volt Sepsiszentgyörgyön, plébános Futásfalván, Csíkszentdomokoson és Székelyudvarhelyen. 1981-ben novai címzetes gyulafehérvári segédpüspök, 1990-től megyéspüspök, 1991. augusztus 5-től a főegyházmegye első érseke lett. 1993-ban súlyos betegsége miatt lemondott, nyugdíjas éveit Marosfőn, majd Székelyudvarhelyen töltötte. Érseksége idején az ő áldásával szerveződtek újra az egyházmegye katolikus gimnáziumai, az egyházmegyei Caritas, jelentős figyelmet fordított a szórvány-, a cigánypasztorációra, ő hívta az országba Kalkuttai Teréz anya nővéreit, számos templom építését segítette. Csúcs Mária Vasárnap (Kolozsvár) 2010. április 29.Levél Tőkés LászlóhozTempfli püspök is beleszól Tempfli József, Nagyvárad nyugalmazott római katolikus megyéspüspöke rövid magyarázat kíséretében juttatta el eredetileg Tőkés László európai parlamenti képviselőnek címzett levelét szerkesztőségünkbe: „Mellékelten küldök az Önök kiadványa, illetve műsora vagy honlapja részére egy eredetileg nem a nyilvánosságnak szánt levelet. A címzettnek, Tőkés László európai parlamenti képviselőnek az elmúlt hét folyamán üzenetemet személyesen nyújtottam át egy nagyváradi rendezvényen. Később a tudomásomra jutott, hogy levelemet egy harmadik személy, történetesen újságíró is olvashatta, ezért úgy érzem helyesnek, hogy a levél tartalmát a széles közvélemény is megismerhesse. Tempfli József.” Levelében többek közt ezt írja: „Végtelenül elszomorított a híre annak, hogy házasságod megromlása nem valami olcsó újságírói kitaláció, nem alaptalan rágalom. E sorok írására pedig az a mód késztetett, ahogyan ezeket a történéseket kezeled, hogy például szó nélkül hagytad fivéred nyilvánosságnak szánt sorait, melyben méltatlan hangon ír a feleségedről. Ha te nem, akkor én emelem fel a szavam a védelmében. Igen, emberi és asszonyi méltóságában sértőek azok a mondatok, márpedig én úgy érzem, hogy az emberi méltóságot minden esetben védenem kell, különösen akkor, amikor az Emberi Méltóság Testületének tagjaként immár erre formailag is felhatalmazva érzem magam. Hogy képviselhet, védhet valaki méltóképpen bármiféle közösséget, közösségünk bármiféle ügyét, aki a hozzá legközelebb állóval ily módon viseltetik? A szeretet parancsát követni nem utópia, márpedig hol a szeretet, hol a méltóság, amikor oly méltatlan szavakat hagysz visszhang nélkül? A te feleséged, gyermekeid édesanyja a legnehezebb években volt melletted, a sötét korszak után a legmunkásabb években is, vállalva azt a nem könnyű szerepet, amit az élet neki szánt. Hogy lehet minderről megfeledkezni, hogy lehet minden felelősséget rá áthárítani? Végezz önvizsgálatot is.” E sorokat egyszerű katolikus hívőként írta, nem kiérdemesült megyés püspökként, zárja levelét Tempfli József, akit „nem a bántás szándéka, hanem a szeretet parancsa vezetett.” Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2010. április 29.Volt püspök rótt meg volt püspököt„Hogy képviselhet, védhet valaki méltóképpen bármiféle közösséget, közösségünk bármiféle ügyét, aki a hozzá legközelebb állóval ily módon viselkedik” – teszi fel a kérdést Tempfli József nyugalmazott nagyváradi római katolikus megyéspüspök abban a Tőkés László európai parlamenti képviselőnek címzett levélben, amely tegnap jutott el szerkesztőségünkbe. Tempflit az késztette a levél megírására, hogy – mint írja – a volt református püspök nem vette védelmébe válni készülő feleségét, Tőkés Edithet a sajtóban megjelent támadások után. „Szó nélkül hagytad fivéred (Tőkés István – szerk. megj.) nyilvánosságnak szánt sorait, melyben méltatlan hangon ír a feleségedről. Ha te nem, akkor én emelem fel a szavam a védelmében. Igen, emberi és asszonyi méltóságában sértőek azok a mondatok, márpedig én úgy érzem, hogy az emberi méltóságot minden esetben védenem kell” – fogalmazott levelében Tempfli, aki szerint Tőkés István „minősíthetetlen kritikái, bántásai” jogtalanok. A nyugalmazott püspök úgy véli, Tőkés László olyan méltatlan rágalmakat hagyott szó nélkül, amelyek árnyékot vetnek mindarra, amit főpapként, közéleti emberként, az elmúlt évtizedekben tett. Tempfli József az ÚMSZ-nek elmondta, Tőkés Edith sorsát a szívén viseli, különösen azután, hogy a napokban egyik ismerősétől azt hallotta: az asszonyt a történtek nagyon megviselik. „A levélben szeretetteljesen írtam, a hangulaton próbálva javítani, csupán baráti aggodalmamnak adva hangot” – magyarázta az ÚMSZ-nek a nyugalmazott püspök. A volt egyházi elöljárótól elmesélte: levelét személyesen vitte el Tőkésnek egy nagyváradi rendezvényre, ám mivel nem sikerült találkoznia vele, egy hölgyet kért meg, adja át a címzettnek. Az EP-képviselő már másnap, saját kezével egy oldalban válaszolt is a levélre. „Ebből számomra az derül ki, hogy Tőkés László nem haragszik rám, amiért észrevételeimet szóvá tettem. Sőt, elküldte nekem azokat a sajtóanyagokat is, amelyek az elmúlt hetekben a házassága felbontásáról megjelentek, s amelyek nem jutottak el mostanig hozzám, mert nem járatok minden újságot” – mondta Tempfli József. Demeter Szilárd, Tőkés László sajtóirodájának vezetője közölte, az EP-képviselő nem kívánja válaszlevelét a nagyközönséggel megosztani. Demeter ugyanakkor furcsállja, hogy a sajtónak elküldött levél mellett szerepelt egy, a szerkesztőségeknek címzett magyarázat is, amelyet nem a nyugalmazott püspök fogalmazott meg. „Ezért azt gyanítjuk, hogy valakik megpróbálják felhasználni Tempfli Józsefet levelét arra, hogy összeugrasszák a katolikus és a református egyházat” – mondta. Tempfli felháborodását az a szintén nyilvánosságra került levél váltotta ki, amelyet Tőkés László idősebb bátyja, Tőkés István jelentetett meg április elején, s amelyben „pénzéhesnek, betegnek, aljasnak” minősíti az európai parlamenti képviselő volt feleségét. „Joggal kérdezhetik, az állítólagos 20 év ú.n. rossz házassága után, miért most adja be Edit asszony a válópert? Véleményem szerint azért, mert amíg egy szerény papi fizetés megosztása smafu, addig a mostani EU parlamentié már döfi, annak 30 százalékáért már érdemes áldozattá válni” – fogalmazott Tőkés István, aki levelét azzal zárta: örül, hogy „öccse végre kivásárolhatja magát ebből a számára annál is rémesebb helyzetből, mint amit anno Ceusescu okozott neki”. úmsz Manna.ro 2010. május 13.Életműdíj Tempfli JózsefnekNagyvárad – A napokban újabb elismerésben részesült Tempfli József kiérdemesült váradi római katolikus megyés püspök. Életműdíjat vehetett át a Kulturális és Vallásügyi Minisztériumtól. A megyeházán lezajlott ünnepségen a Művelődési Minisztérium, illetve a Bihar Megyei Kulturális, Vallásügyi és Hagyományőrző Igazgatóság Opera Omnia oklevelét vehette át, mely arról tanúskodik, hogy állami szinten is elismerik több évtizedes tevékenységét, munkásságát. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Vasile Timiş szakállamtitkár és Gavrilă Ghilea prefektus is. Több olyan személyiséget is díjaztak, akik a saját területükön jelentős eredményeket értek el, azonban csak a volt főpásztor kapott életműdíjat. A hivatalos pecséttel és aláírással ellátott diplomát úgy értékelte hírportálunknak Tempfli József: úgy tünik, hogy ezáltal a román állam is elismeri eddigi tevékenységét, például azt az igazságos küzdelmet, amit a kommunista rezsim által elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében kifejtett. erdon.ro 2010. május 14.A történeti alkotmányBihar megye - A napokban a VIII. Regionális Simonyi Napok eseménysorozat részeként emléktáblát avattak Szentjobbon báró Simonyi József óbester tiszteletére. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Emődy Dániel, a Pro Patria Alapítvány elnöke és Szólláth Tibor, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke is. A fehér márványtáblát megáldó Exc. Tempfli József kiérdemesült váradi római katolikus megyés püspök, szentjobbi apát hírportálunknak elmondta: a rendezvényen diószegi, szentjobbi és magyarországi huszárok is részt vettek. Utóbbiak a Csillagösvény lovastúra keretében Csíksomlyó felé igyekeztek. A volt főpásztort egy értékes ajándékkal lepték meg a huszárok: Zétényi Zsolt alkotmánybírónak A történeti alkotmány című igényes kivitelezésű kötetével, mely a régi fogalmakat, szokásjogokat, szabályokat és törvényeket foglalja össze, a 21. századi ember számára is közérthető módon. erdon.ro 2010. május 16.Levél? Titok? Tempfli József levele Tőkésnek: magánélet vagy politika?Tempfli József Tőkés László válása kapcsán írt az EP-képviselőnek. Két szakértőt: Bíró Bélát és Bakk Miklóst szólaltattunk meg az ügyben. Két hete nagy port kavart az erdélyi – és magyarországi – sajtóban az a levél, amelyet Tempfli József címzett Tőkés Lászlónak, az EP-képviselő válása kapcsán. A levél .pdf formában (innen letölthető) eljutott az erdélyi magyar sajtó minden orgánumához, azzal a megjegyzéssel: szerzője azt eredetileg magánlevélnek szánta. “Később a tudomásomra jutott, hogy levelemet egy harmadik személy, történetesen újságíró is olvashatta, ezért úgy érzem helyesnek, hogy a levél tartalmát a széles közvélemény is megismerhesse” - állt a levélhez csatolt, szintén Tempfli József által aláírt szövegben. A levelet többek között az Új Magyar Szó idézte cikkében, ezt az írást vette át a Magyar Távirati Iroda (MTI) is. Tőkés László sajtófőnöke, Demeter Szilárd közleményben reagált az ÚMSZ cikkére, idézve többek között a római katolikus püspökség álláspontját, amely “teljes mértékben elhatárolódik Tempfli József nyugalmazott püspök levelétől és annak nyilvánosságra hozatalától, a római katolikus egyház mint ahogy eddig, ezután sem kíván senki magánéleti problémáiba beleszólni”. Ugyanakkor hozzátették: “(...)Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester asszony (...) azzal kereste fel a nyugalmazott katolikus püspököt, hogy Tőkés Edith a kétségbeesés szélén áll, a reformátusok nem védik meg őt, ezért kérnék a Tempfli atya által biztosítandó védelmet”. Az alpolgármester az MTI megkeresésére nem kívánt nyilatkozni az ügyben. A Transindex politológiai, társadalomtudományi szakértők segítségét kérte a levél és kontextusa értelmezéséhez, akik közül ketten: Bíró Béla újságíró, egyetemi adjunktus és Bakk Miklós politológus, egyetemi adjunktus vállalták, hogy megszólalnak az ügyben. A továbbiakban kettejük véleménye olvasható. Bíró Béla: Erkölcs és politika Tempfli püspök és Tőkés László kapcsolatának hátterét nem ismerem. Az azonban a levél egy explicit passzusából is bizonyosnak látszik, hogy megszületésében a két felekezet közti nézetkülönbségek is szerepet játszanak (lásd válás!). Politikai implikációk sem zárhatóak ki, amennyiben Tőkés László személye révén az új magyar hatalom sokkal szorosabban kötődik az erdélyi reformátussághoz, mint a katolikus felekezethez. A kérdésfelvetés mindazon által a fentiektől függetlenül is jogosultnak látszik, s egy normális demokráciában nem is maradhat el. Tőkés László karizmája ugyanis nem csak papi hivatásával függött össze, hanem erkölcsi radikalizmusával is. Az akkor még püspök-politikus európai választásokon elért sikere első sorban annak volt köszönhető, hogy székelyföldi választói az erkölcsi promiszkuitással vádolt „hivatásos politikusokkal” szemben a politika erkölcsi tisztaságát, az egyenes beszédet, a meg nem alkuvást, az egyéni és nemzeti tisztességet látták a jelöltben megtestesülni. Vélekedésük elsősorban azon a civilkurázsin alapult, melynek Tőkés László 1989 decemberében tanújelét adta. Ezt a bátorságot a későbbiekben Tőkés sokak által érzékelt emberi gőgje, hiúsága, rajongói iránti tiszteletlensége sem árnyékolhatta be. (Nem emlékszem például egyetlen olyan nyilvános összejövetelre sem, melyen Tőkés László ne várakoztatta volna meg lelkes híveit.) Feltehetően ez az oka annak, hogy a házasságával kapcsolatos botrányok, a házastársak közti nyilvánossá vált és kölcsönös gyűlölködés, engem sem igazán lepett meg. Azok közé tartoztam, akik jóval korábban is aggódtak amiatt, hogy az erkölcsi parancsolatok jegyében fellépő politikus morális alkata potenciális veszélyt jelenthet a képviselni szándékolt értékekre is. A veszély annál jelentékenyebb, mivel nyilvánvaló: a romániai magyar közösség (és minden más közösség) közösségként való fennmaradása valóban erkölcsi kategóriák függvénye. Ezt ma már a nyugat-európai szakirodalomban is mind többen látják. Az, ha valaki a pátosszal vallott erkölcsi kategóriákat, a másik ember (és a másik közösség) emberi (és közösségi) méltóságának tiszteletét, a kölcsönösség és az alázat keresztény parancsát csak másokra tartja érvényesnek, sőt az erkölcsöt a másként gondolkodók megbélyegzésének és nem önnön életvezetésének elvi alapja gyanánt használja, csakis a közösség politikai, kulturális, hitéleti törekvéseinek lejáratását eredményezheti. Igen, Tőkés László joggal állapítja meg, hogy a magyar kérdés európai árfolyama meglehetősen alacsony. De vajon ennek – a nyugati államok Trianon miatti lelkiismeret-furdalása és önnön kisebbségeiktől való félelme mellett – nem lehet-e az egyik oka éppen azoknak az embereknek az erkölcsi minősége, a személyközi kapcsolatokban megnyilvánuló érzéketlensége, akik a kérdést Nyugat Európában forgalmazzák? Az a tény, hogy fölmerülhet a gyanú: Tőkés László a testvérével mondatja el a feleségéről azt, amit ő – az egyértelmű megbotránkoztatás kockázata nélkül – nem mondhat el, s amire a Tempfli püspök által kifogásolt hallgatás is vallani látszik, meglehetősen aggasztó. Kétségtelen, hogy vannak az emberi együttélésnek olyan határhelyzetei, melyek – egyébként nem a felek alkatától függetlenül – megoldhatatlanoknak vagy időről-időre majdnem megoldhatatlanoknak mutatkoznak. (Ezt több mint negyven év boldog házasélet után is állíthatom.) Ezért végső esetben a házasság felbontása sem tekinthető erkölcstelennek. Legalábbis önmagában. Az azonban, hogy a válás közös megegyezéssel, egymás emberi méltóságának tiszteletben tartásával történjen, továbbra is alapvető erkölcsi követelmény marad. És meggyőződésem, hogy kellő tapintattal és empátiával valóban megoldható. A tapintat és az empátia hiánya azonban olyan emberi fogyatékosságok, melyek egy politikus esetében katasztrofális következményekkel járhatnak. A képviselt közösségre nézve is, illetve főként arra. (Lásd Magyarország!) A politika és az erkölcs értékei mindazonáltal nem azonosak. De nem is függetleníthetőek egymástól. És végképp nem akkor, ha valaki éppenséggel egybemosásukat tartaná kívánatosnak. Következésként aligha tekinthető a házastársi szennyesben való méltatlan turkálásnak, ha valaki erre figyelmeztet. Bakk Miklós: Merre moralizáljon Tőkés? Azt hiszem, bármilyen elemzése, minősítése Tempfli József Tőkés Lászlóhoz címzett levelének, akár annak tartalmára, akár a küldő vagy címzett szándékaira nézve olyan hiba, amelyet messze el kell kerülnünk. Bármilyen morális igazságot kívánnánk itt megosztani, az óhatatlanul az ügy politikai kontextusába épül be, ami tovább erősíti azt az egyre dominánsabb észleletet, hogy a moralizálás itt most a politika álruhája. Mindazonáltal, épp ezt szem előtt tartva, van néhány tanulsága az ügynek. El lehet gondolkodni azon, hogy annyi hazai politikus magánéleti válsága (válása) közül miért ez bulvárosodott a legerőteljesebben, és miért épp ebben látnak többen több politikai lehetőséget, mint más politikusok hasonló magánéleti megpróbáltatásában. Ugyanis mifelénk is inkább az európai politikai stílus és mentalitás terjed, amely – szemben az amerikaival – nem tulajdonít kiemelt hitelesítő erőt a politikus magánéletének, szemben közéleti tetteivel, megnyilatkozásaival. Persze, mondhatnók: Tőkés László kivétel, hiszen ő egyházi személy (volt), és egyébként is, az erőteljesen moralizáló nyelvet az erdélyi politikában ő honosította meg. Nos, szerintem épp ebben van a tanulság. Tőkés László valóban moralizálja a politikát, de ha jobban odafigyelünk, ennek a moralizálásnak a csapásiránya sohasem a magánélet, a magánerkölcs, hanem valami hiányzó közéleti éthosz számonkérése. Vagyis a moralizálása inkább politikai nyelv és nem etikai szigor (ahogy ez az amerikai közéleti szereplőkkel szemben viszont hangsúlyosabb szokott lenni). Persze, lehet arról vitázni, hogy mire jó egy ilyen politikai nyelvezet, úgymond „korszerű-e”, a tény azonban az, hogy egyelőre „van rá igény”, és sokan látnak benne táborszervező erőforrást. Azt hiszem, ennek a nyelvezetnek a jövője még nem dőlt el. Ha abba az irányba változik, hogy alkalmas lesz a nálunk alakuló demokrácia hiányzó morális alapjának számonkérésére, akkor a modern értékkonzervativizmus megteremtője lesz Erdélyben. Ha ez nem sikerül, akkor megmarad egy politikai zárvány nyelvezetének. Addig is: Tőkés László épp magánéleti válsága kapcsán gondolkodhat el, merre is terelje a politikában moralizáló hajlamát. Transindex.ro 2010. június 24.Szent László király emlékezeteNagyvárad – Szerda délután a debreceni Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ szervezésében a váradi Tibor Ernő Galériában bemutatták a Szent László király emlékezete című kötetet. “Szent László személyiségében virágzott ki jellemző típussá a magyar kereszténység. Benne forrt összea keresztény szentség a nemzeti szellemmel. Szent István népe apostola volt, az ő idejében a kereszténység idegen földbe ültetett fa volt, melyet István könnyeivel öntözött. Meg is fogant, de meggyökerezni Szent László király korában tudott. Szent László a magyar életet, a magyar eszményt tette kereszténnyé.”- olvashatóak Exc. Tempfli József kiérdemesült megyés püspök gondolatai a Bunyitai Vince által írt és szerkesztett kötet előszavában, melynek reprint kiadása a Méliusz Könyvek sorozatban jelent meg. Széles műveltségű A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat által támogatott szerda délutáni rendezvényen Nagyvárad nyugalmazott főpásztora arra hívta fel a figyelmet: Bunyitai Vince széles műveltségű, sokoldalú személyiség volt. Nem csupán papi emberként tevékenykedett, hanem történetírással is foglalkozott, s Biharország állat- és növényvilágát is tanulmányozta. Hozzátette: Debrecen és Várad testvérvárosokként ezer szálon kötödnek egymáshoz, hiszen mindketten a bihari régió részei. A hiánypótló album ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy a fiatalok is jobban megismerjék a városalapító királyt és korát. Cs. Tóth János, a debreceni Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója szintén a Partium kulturális, gazdasági és földrajzi egységét emelte ki, megitélésében az együttgondolkodás napjainkban mindennapos cselekvény és tény. Az eredetileg 1892-ben, a lovagkirály szentté avatásának 700. évfordulója alkalmából megjelent könyv három részre tagolódik, ezek a fejezetek a legendákról, a Szent László halála utáni történésekről és a fennmaradt emlékekről szólnak. A kötetet egyébként csütörtök délelőtt a cívisvárosban is bemutatták, Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi római katolikus megyés püspök jelenlétében. Domborművet állítana Szólláth Tibor országgyűlési képviselő, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke a Méliusz Központ azon kezdeményezését méltatta, hogy alulról kell építkezni, el kell vinni a kulturát a néphez. “Fontos, hogy ne tegyen bennünket bolonddá a minket körülvevő világ, mert egy gondolatközösség vagyunk”, vélekedett. Meglátásában a könyv eligazít, ezért hasznos volna, ha felolvasnánk gyermekeinknek is. Lényeges ugyanis, hogy ismerjük a történelmünket, mert csakis hittel védhetjük meg Európát, ez emel ki minket a gazdasági és erkölcsi válságból. Jantyik Zsolt derecskei alpolgármester, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés művelődésügyi, sport- és civil kapcsolatok bizottságának elnöke a reformátusok és a katolikusok együttműködéséről beszélt, azon meggyőződésének adva hangot, hogy a kiadvány egy lehetőség arra, hogy felfedezzük egymást. Jakabffy László mérnök, műemlékvédő azt vetette fel: jó lenne, ha egy Szent Lászlónak emléket állító domborművet helyeznének el a váradi vártemplom előtti átjáróban, melyhez a jelenlevők szellemi és anyagi támogatását kérte. A kiadványt a helyszínen 30 lejért lehetett megvásárolni, az eladásból befolyt összeget Exc. Tempfli József jótékony célra szánja. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2010. július 5.Hová tűnt 320 millió forint„Újramelegíti” az érmindszenti Ady-zarándokhely hét éve megrekedt ügyét Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke és L. Simon László, a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke. A Partiumi Írótábor zárónapján Tőkés László kivizsgálást és jóvátételt kért egy 2002-es pályázat ügyében, amelyet az akkori Fidesz-kormánynál nyert meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK), a pénz azonban a magyarországi kormányváltás után az RMDSZ-közeli nagyváradi Mecénás Alapítványhoz jutott, amely nem a KREK eredeti céljai szerint használta fel. L. Simon László jelezte: az általa vezetett intézmény az ügyet az elmúlt nyolc év korrupciógyanús ügyletei közé sorolja, és kivizsgálja, mi történt az Ady-zarándokhelyre szánt pénzzel. Kormányváltás után helyszínváltás A KREK a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a gazdasági minisztérium közötti megállapodás értelmében 2002 májusában 320 millió forintot nyert el az Egyházi Kulturális Alapból arra a célra, hogy Ady Endre szülőfalujában, Érmindszenten irodalmi zarándokhelyet és termálfürdős szállót építsen. Az alapkövet 2002 novemberében le is tették a Szatmár megyei faluban, az ügy azonban innentől kezdve holtpontra került. Decemberben már a Mecénás Alapítvány a Római Katolikus Püspökséggel közösen írt alá egy szerződést, amely nem érmindszenti, hanem nagyváradi projektről szólt, és amelyet Ady-központnak neveztek el. Tőkés többször kérte az ügy tisztázását az illetékes magyarországi minisztériumoktól – korábban elsősorban Kiss Elemér kancelláriaminisztertől –, még Tempfli József katolikus püspökhöz is levelet intézett, hogy támogatását kérje, de írt Németh Zsolt országgyűlési képviselőnek, Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnökkel, az alapítvány elnökével személyesen is találkozott. Tőkés – aki tegnapi közleményében a Medgyessy-kormány „bihari klienseinek és cinkosainak” nevezte Kiss Sándor mellett Lakatos Péter volt megyei RMDSZ-elnököt, parlamenti képviselőt, Földes Bélát, a megyei RMDSZ volt ügyvezető elnökét, Szabó Ödönt, a megyei RMDSZ ügyvezető elnökét és Mudura Sándor vállalkozót is – 2003 januárjában és februárjában Matolcsy György volt gazdasági miniszter, Medgyessy Péter akkori miniszterelnök és Rockenbauer Zoltán országgyűlési képviselő segítségét kérte. Utóbbitól választ is kapott, amelyben a honatya kifejtette: „az MSZP–SZDSZ-kormány politikájának részét képezi az is, hogy a nagyváradi református és katolikus egyházat egymással szembefordítsa.” A korrupciógyanús ügyek közé kerül az Ady-központ Szabó Vilmos államtitkár 2003 júliusában levélben közölte Tőkéssel, hogy a döntést nem bírálja felül, az ügyet pedig a magyar kormány a maga részéről lezártnak tekinti – idézi fel a történet főbb állomásait Tőkés László egy összefoglaló kronológiában. A Mecénás Alapítvány Ady-központja azóta föl is épült a nagyváradi városi strand közvetlen szomszédságában, mellette pedig a pályázatban szintén szereplő termálszállót kezdték el építeni, ez a munkálat azonban már jó ideje abbamaradt. A központban a megyei RMDSZ szervez rendezvényeket, a legutóbbi választmányi ülésre is ott került sor. Tőkésnek meggyőződése, hogy az épületek semmiképp nem kerülhettek 320 millió forintba. A szombati sajtótájékoztatón L. Simon László, a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke bejelentette: az általa vezetett intézmény olyan albizottságot alakított, amely az elmúlt két kormányzati ciklus alatt történt korrupciógyanús ügyeket vizsgálja ki, és ezek között tárgyalják az Ady-központ ügyét is. Ez az albizottság megfelelő hátteret teremt az olyan visszásságok kivizsgálásának, amelyek közé a 320 millió forint sorsa is tartozik – magyarázta az elnök. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és a Mecénás Alapítvány ügyvezető igazgatója tegnap a Krónika megkeresésére anynyit mondott: az alapítványnak semmiféle takargatnivalója nincs, sőt bármilyen vizsgálatnak örül. A befejezetlen termálhotel ügyét viszont nem kívánta kommentálni. Az Erdély Tv ügyében nem vizsgálódnak A találkozón Csép Sándor író, újságíró az Erdély Televízió ügyét is felemlegette, kérve, legyen ez is vizsgálat tárgya. Mint ismeretes, az önálló magyar tévécsatorna létrehozására is a magyar kormány biztosított pénzalapot, ez azonban az idők során egyre csökkent, végül itthon úgy valósult meg, hogy az egyik ötletgazda és alapítóként tevékenykedő Csépet mellőzték. L. Simon László azonban nem ígérte meg, hogy ennek kapcsán átfogó vizsgálatra kerülhet sor, hiszen ami történt, annak a legnagyobb része romániai probléma, nem pedig magyarországi. Jakobovits Miklós festőművész azt jegyezte meg, hogy a kulturális szféra legfőbb állami kitüntetése, a Kossuth-díj szinte csak az írókhoz jut, a szobrászokhoz és más képzőművészekhez nem, határon túli jelölt pedig eleve igen kevés van. A bizottsági elnök egyetértett a felvetéssel, és megígérte: a jövőben a Kossuth-díjat odaítélő bizottságban egy határon túli magyar is helyet kaphat. Krónika (Kolozsvár) 2010. július 7.Korrupciót sejtenek a nagyváradi Ady-központ megépítése mögöttTőkés László kivizsgálást és jóvátételt kért egy 2002-es pályázat ügyében, amelyet az akkori Fidesz- kormánynál nyert meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK). Ez a pénz azonban a magyarországi kormányváltás után a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez (RMDSZ) közelálló nagyváradi Mecénás Alapítványhoz jutott, amely – Tőkés szerint – nem a KREK eredeti céljai szerint használta azt fel. Az érmindszenti Ady-zarándokhely hét éve megrekedt ügyét Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke és L. Simon László, a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke tette szóvá. A Partiumi Írótábor zárónapján Tőkés László kivizsgálást és jóvátételt kért ebben az ügyben. A KREK (melynek Tőkés László volt a püspöke) – a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a gazdasági minisztérium közötti megállapodás értelmében – 2002 májusában 320 millió forintot nyert el az Egyházi Kulturális Alapból arra a célra, hogy Ady Endre szülőfalujában, Érmindszenten irodalmi zarándokhelyet és termálfürdős szállót építsen. Az alapkövet 2002 novemberében le is tették a Szatmár megyei faluban, az ügy azonban innentől kezdve holtpontra került. Decemberben már a Mecénás Alapítvány (a tehetséges diákok, fiatalok támogatására, a szociálisan rászorulók segítésére, a magyar kulturális örökség ápolására Bihar megyében létrehozott alapítvány) a Római Katolikus Püspökséggel közösen írt alá egy szerződést, amely nem érmindszenti, hanem nagyváradi projektről szólt, és amelyet Ady-központnak neveztek el. Tőkés többször kérte az ügy tisztázását az illetékes magyarországi minisztériumoktól – korábban elsősorban Kiss Elemér kancelláriaminisztertől –, még Tempfli József katolikus püspökhöz is levelet intézett, hogy támogatását kérje, de írt Németh Zsolt országgyűlési képviselőnek, Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnökkel, az alapítvány elnökével személyesen is találkozott. Tőkés 2003 januárjában és februárjában Matolcsy György volt magyar gazdasági miniszter, Medgyessy Péter akkori miniszterelnök és Rockenbauer Zoltán magyar országgyűlési képviselő segítségét kérte. Szabó Vilmos magyarországi államtitkár 2003 júliusában levélben közölte Tőkéssel, hogy a döntést nem bírálja felül, az ügyet pedig a magyar kormány a maga részéről lezártnak tekinti – idézi fel a történet főbb állomásait Tőkés László egy összefoglaló kronológiában. A Mecénás Alapítvány Ady-központja azóta föl is épült a nagyváradi városi strand közvetlen szomszédságában, mellette pedig a pályázatban szintén szereplő termálszállót kezdték el építeni, ez a munkálat azonban már jó ideje abbamaradt. A központban a megyei RMDSZ szervez rendezvényeket, a legutóbbi választmányi ülésre is ott került sor. Tőkésnek meggyőződése, hogy az épületek semmiképp nem kerülhettek 320 millió forintba. A hétvégi sajtótájékoztatón L. Simon László jelezte: az általa vezetett intézmény olyan albizottságot alakított, amely az elmúlt két kormányzati ciklus alatt történt korrupciógyanús ügyeket vizsgálja ki, és ezek között tárgyalják az Ady-központ ügyét is. Ez az albizottság megfelelő hátteret teremt az olyan visszásságok kivizsgálásának, amelyek közé a 320 millió forint sorsa is tartozik – mondta az elnök. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és a Mecénás Alapítvány ügyvezető igazgatója azt nyilatkozta, hogy az alapítványnak semmiféle takargatnivalója nincs, sőt, bármilyen vizsgálatnak örül. A befejezetlen termálhotel ügyét viszont nem kívánta kommentálni. Népújság (Marosvásárhely) 2010. augusztus 22.Eurorégiós együttműködésNagyvárad – Szombat délelőtt a VI. Ablak Európára rendezvény keretében A Bihar-Hajdú-Bihar Eurorégió fejlesztési lehetőségei címmel szerveztek román-magyar konferenciát a nagyváradi városháza kistermében. A Nagyváradi Önkormányzat és a Bihar Megyei Tanács által VI. alkalommal lebonyolítottAblak Európára rendezvénysorozat keretében A Bihar-Hajdú-Bihar Eurorégió fejlesztési lehetőségei címmel rendeztek augusztus 21-én román-magyar konferenciát a városháza kistermében, váradi és debreceni egyetemi oktatók, világi és egyházi közéleti személyiségeknek a részvételével. Házigazdai minőségében Biró Rozália alpolgármester köszöntött mindenkit, név szerint megemlítve Szilágyi Mátyást, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulját, Exc. Tempfli József római katolikus ny. megyés püspököt, valamint Süli-Zakar István, Ioan Horga, Biró András, Szilágyi Ferenc és Szakáll Erzsébet debreceni, illetve nagyváradi egyetemi oktatókat. Azon meggyőződésének adott hangot: a tíz ezelőtt elkezdett régiós együttműködés kezdeti üteme lassulni látszik, ezért új lendületre van szükség, olyan szakembereknek a találkozása és tapasztalatcseréje által, akik a kooperáció tartóoszlopainak számítanak. Szilágyi Mátyás úgy vélte: a nehézkésen működő államigazgatási egységekkel ellentétben a helyi és megyei önkormányzati és tudományos műhelyek az innovatív, gyakorlati megvalósításokra helyezik a hangsúlyt. Hozzátette: sok a tenni való az idén, például egy olyan kormányközi megállapodás kidolgozásán munkálkodnak, mely a határ menti települések kisebb útjainak összekötésére vonatkozik, hogy a kisközösségek tagjainak ne kelljen hatalmas kerülőutakat tenniük. Tempfli József meglátásában azért fontosak a szombatihoz hasonló rendezvények, mert mindig szükség van az embernek tökéletesedésre, s ez az olvasás mellett találkozások, véleménycserék révén érhető el. Határmenti kapcsolatok Dr. Süli-Zakar István, a Debreceni Egyetem katedrafőnöke A határ menti kapcsolatok múltja, jelene és jövője címmel értekezett. Egyebek mellett felvázolta az első eurórégiók kialakulásának történetét (Regio Baseliensis, Goodstadt és Maas-Rajna eurorégiók), és örömmel állapította meg, hogy a nyolcvanas évekhez képest, amikor egyszer 11 és fél órát kellett várakoznia Borsnál, ma már két perc alatt át tudta lépni a határt. Arra figyelmeztetett: bár az Európai Unió finanszírozza a határok légiesítését, ügyelni kell arra, nehogy helyben toporogjunk, mint ahogyan történik a Kárpátok Eurórégió esetében. A távlatokról szólva a Debrecen-Nagyvárad Eurometropolisz álomról beszélt, kritizálva a cívis város vezetését, amiért inkább nyugat felé orintálódik, s nem kezeli méltóan a két megyeközpont közti kapcsolatokat. Dr. Ioan Horga professzor, a Jean Monnet Európai Kiválóssági Intézet irányítója szerint lényeges hosszú távú stratégiákban gondolkodni, példaként a 2020-as céldátumú Debrecen-Nagyvárad urbanisztikai aglomerációt említette. Egyébként valamennyi felszólaló egyetértett abban, hogy hatékonyabb az együttműködés, mint a különutas-politika, az elhangzottakról kiadványt fognak megjelentetni a szervezők. Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro 2010. szeptember 1.XVI. Partiumi Honismereti Konferencia NagyváradonBihar megye – A hét végén kerül sor Nagyváradon a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság szervezésében a XVI.Partiumi Honismereti Konferenciára a Partiumi Keresztény Egyetemen. Központi téma: műemlékeink védelme; helytörténet; a 20. század öröksége. A részletes program a következő: Péntek 10 óráig: a vendégek fogadása, regisztráció; 10 óra – megnyitó, a résztvevőket köszönti: Csűry István református püspök és Fodor József vikárius (ökumenikus áhitat), Dukrét Géza, a PBMET elnöke, dr. János Szatmári Szabolcs, a PKE rektora, Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere, Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke, Pető Csilla, parlamenti képviselő, Tempfli József püspök, Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal részéről, dr. Csorba Csaba, a Kazinczy Ferenc Társaság alelnöke, Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke; 10.40 – a Fényes Elek-díjak átadása; 11.30 – szünet; 11.45 – plenáris ülés, elnök Dukrét Géza; 11.45 – Várad őstörténete, ásatások (Lakatos Attila történész, Nagyvárad); 12 – Várad története (Dukrét Géza, Nagyvárad); 12.25 – Nagyvárad a 19–20. században (dr. Fleisz János történész, Nagyvárad); 12.50 – Barokk egyházművészet Nagyváradon (Jakobovits Miklós, Nagyvárad); 13.2o – ebédszünet; 15 – a plenáris ülés folytatása, elnök Ujj János (Arad), 15 – A váradi vár északi kazamatának régészeti kutatása (Mihálka Nándor, Nagyvárad); 15.20 – Egy intézmény, valamint megálmodója és létrehozója (Tácsi Erika, Temesvár);15.40 – Arad megyei iskolák névadói (Matekovits Mihály, Arad); 16 – Bocskai István közterületi szobrai (dr. Berek Lajos, Budapest); 16.20 – Bocskai-emlékhelyek (Cs. Nagy Zoltán, Hajdúszoboszló); kiállítás: Bocskai István – dokumentumok, megnyitja Meleg Vilmos és Kupán Árpád; 16.40 – kérdések, hozzászólások; 17 – várlátogatás, ismerteti Jakabffy László építészmérnök; 18 – városnézés, idegenvezető Dukrét Géza, Péter I. Zoltán; 20 – vacsora; 21 – F. Márton Erzsébet színművész műsora. Szombat, elnök dr. Jancsó Árpád (Temesvár), 9 óra – Sátoraljaújhely kapcsolata a Partiummal a 19–20. században (dr. Csorba Csaba, Szolnok); 9.20 – A legnagyobb magyar bihari napjai (Kupán Árpád, Nagyvárad); 9,40 – Nagyvárad Nadányi Zoltán költészetében (Bakó Endre, Debrecen); 10 – kérdések, hozzászólások; 10.10 – A szabadságharc zárófejezetének színhelye és háziasszonya (dr. Vajda Sándor, Borosjenő); 10.30 – Nyolcvan éve némult el az Érmellék pacsirtája (Ciorba Teréz, Érsemjén); 10.55 – kérdések, hozzászólások; 11.05 – Látogatás a barokk palotában és a Bazilikában, bemutatja Mons. Fodor József vikárius; 13 – ebédszünet; 14,30 – elnök Kupán Árpád (Nagyvárad); 14.30 – Felsőbánya Kálváriája (Hitter Ferenc, Felsőbánya); 14.50 – Nagyvárad elpusztult és megmentett egyházi műemlékei (Pásztai Ottó, Nagyvárad); 15.10 – Tündérhárfa ég és Föld között. A temesvár-gyárvárosi zsinagóga(Jancsó Árpád, Temesvár); 15.30 – Az épített örökség és a honismeret (Debreczeni-Droppán Béla, Budapest); 15.50 – kérdések, hozzászólások; 16– szünet; 16.20 – elnök Erdei János (Szilágysomlyó); 16.20 – Nagyszalonta, a Partium egyetlen hajdúvárosa (Dánielisz Endre, Nagyszalonta); 16.40 – A Püspökfürdő és a Félixfürdő a 20. század elején (dr. Jósa Piroska, Nagyvárad); 17 – A buziásfürdői ásványvíz-hasznosítás története (Vallasek István, Marosvásárhely); 17.20 – A resicabányai vízmű és a Grebla vízerőmű regényes története (Makai Zoltán, Nagyvárad); 17.40 – Az isaszegi református gyülekezet alapítása és szolgálata (Szendrő Dénes, Isaszeg); 18.00 – közgyűlés; 19.30 – vacsora; 20,30 – orgonahangverseny. Vasárnap: szakmai kirándulás a Belényesi medencébe, idegenvezető Dánielisz Endre és Dukrét Géza. 8 óra – Nagyvárad–Belényes; 9.10 – Belényes: református templom, római katolikus templom; 10.10 – Belényes–Magyarremete; 10.20 – Magyarremete: 13. századi református templom; 11 – Magyarremete–Köröstárkány; 11.25 – Köröstárkány: református templom, hősök emlékműve; 12.25 – Belényes–Tenke; 13.25 – Tenke: református templom, természetrajzi múzeum; 14.25 – Tenke–Nagyszalonta;14.55 – ebéd Nagyszalontán; 16 – Nagyszalonta: református templom, Arany-múzeum; 18.30 – Nagyszalonta–Nagyvárad. A rendezvény támogatói: Bihar Megyei Tanács, RMDSZ Bihar megyei szervezete, Partiumi Keresztény Egyetem, Határon Túli Emlékhelyekért Alapítvány, Nagyvárad Polgármesteri Hivatala, Királyhágómelléki Református Egyházkerület. erdon.ro 2010. október 24.Utazás térben és időbenNagyvárad – Péntek délután Isten szolgája Bogdánffy Szilárd vértanú püspök életét és korát bemutató kiállítás nyílt a római katolikus püspöki palota előcsarnokában. A volt főpásztorról szóló filmet is levetítették. Péntek délután Isten szolgája Bogdánffy Szilárd vértanú püspök életét és korát különböző hiteles dokumentumok, fényképek, jegyzőkönyvek stb. alapján bemutató kiállítás nyílt a római katolikus püspöki palota előcsarnokában. Az érdeklődő sokadalmat Exc. Böcskei László nagyváradi megyés püspök üdvözölte. Kifejtette: amikor tervezni kezdték a tárlatot, még nem gondoltak arra, hogy az ’56-os évforduló előestéjén megtartott nyitóünnepség hangulatában benne lesz a szabadság utáni vágy és küzdelem gondolata. Bár Bogdánffy Szilárd tevékenysége és halála megelőzte ötvenhatot, ő is a könyörtelen és embertelen rendszer áldozatának tekinthető. Az emlékkiállítás tulajdonképpen utazás térben és időben, közelebb visz bennünket az október 30-i boldoggá avatási ünnepséghez, mert általa jobban megismerhetjük a vértanú püspök életét, alakját és nagyságát. A főpásztor külön köszöntötte a szomszédos egyházmegyék képviselőit, Exc. Martin Roos temesvári megyés püspököt, Ft. Hársfalvi Ottó szatmári vikáriust, Ioan Marcut, Bogdánffy Szilárd unokaöccsét és a Krisztusnak ajánlva című dokumentumfilm készítőit, Emődi András levéltárost, Villányi Zoltán operatőrt, Balla Tünde riportert és Lakatos Attila muzeológust. Feloldotta személyiségét A megszólítottak közül Emődi András elmondta: csapatmunkáról van szó, a kilencvenes években még rendkivül kevés anyag állt rendelkezésre, alig-két három irat. Nagy segítségükre volt Exc. Tempfli József ny. megyés püspök és Mons. Fodor József általános helynök, valamint az is, hogy a stáb végigjárta a vértanú püspök életének különböző helyszíneit, ahol újabb tárgyi emlékek kerültek elő. Hozzátette: a közeljövőben egy dokumentumkötetet is szeretnének megjelentetni. Lakatos Attila úgy vélte: Bogdánffy Szilárd feloldotta személyiségét a hivatásában, életszentségének titka, hogy életének minden percét alárendelte feladatának, illetve megbízatásának. A beszédek után az egybegyűltek megtekintették a két részes, 80 perces dokumentumfilmet. A történteket kronológiai sorrendben ismertető alkotásban megszólalnak a volt tanítványok (Kristófi János, Vesselényi Tibor, Kirner Ferenc, Galambos Ferenc, Pásztai Ottó, Závodszky Edith, Szutor Mihály, Tichy Béla, Hoványi Judit és Exc. Tempfli József) is. A narrátor szerepét Török Sándor vállalta el, illetve hangját adta Dobos Imre, Varga Vilmos és F. Bathó Ida színművész, valamint Ft. Fejes Anzelm premontrei apát is. A filmet, ezúttal román felirattal, október 27-én, szerdán 18 órakor ismét levetítik. Ciucur Losonczi Antonius, erdon.ro 2010. október 30.Példát adott a fiataloknak és mindannyiunknakErdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek október 30-án 11 órakor a nagyváradi székesegyházban avatta boldoggá a 99 éve született vértanú püspököt, Bogdánffy Szilárdot. A boldoggáavatási dekrétumot XVI. Benedek pápa küldötteként Angelo Amato érsek, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa olvasta fel. Bogdánffy Szilárd 1911. február 21-én született a Torontál vármegyei Feketetón (a ma Szerbiához tartozó Crna Barán). Édesapja, az örmény nemesi származású Bogdánffy Ignác a falu tanítója volt, édesanyja Welebny Aranka. Tanulmányait Torontálkeresztesen (Cruceni, Románia), édesapja új állomáshelyén kezdte meg, majd a temesvári Piarista Főgimnáziumban folytatta, ahol 1929-ben érettségizett. Még 1929 nyarán felvették a nagyváradi Teológiai Akadémiára, ahol már tanulmányai első két évében kivívta a szeminárium tanári karának osztatlan elismerését. A mindenben kiválónak talált és tanári pályára szánt növendéket elöljárói a Budapesti Központi Papnevelő Intézetbe küldték, ahol a kor kiváló tanáraitól tanulhatta meg a lelkipásztorkodáshoz szükséges alapismereteket. Budapesti professzorai hamarosan felfigyeltek a nemcsak „buzgalmáról és szerénységéről”, hanem „komoly lelki életéről és elmélyült biblikus érdeklődéséről” is tanúságot tevő Bogdánffyra. Tanulmányai befejezését és a kisebb rendek felvételét követően 1934 nyarán visszatért Nagyváradra, ahol június 29-én Fiedler István püspök pappá szentelte az újonnan épített váradőssi Lisieux-i Szent Teréz-plebániatemplomban. A következő másfél évtizedben a katolikus ifjúság oktatása és lelki nevelése állt életének középpontjában. Felszentelése évében a szatmári papneveldében kezdte el szolgálatát helyettes tanárként és tanulmányi felügyelőként. Egy évvel később hittanári kinevezést kapott a nagyváradi Gojdu Líceumba, párhuzamosan pedig a helyi püspöki konviktus, a Szent József Intézet tanulmányi felügyelője és lelki vezetője lett. 1938-ban az Orsolya-rend Tanítóképző Intézetének hittanári és lelkészi teendőit is magára vállalta. Ezzel szinte a teljes nagyváradi katolikus diákság szellemi és lelki gyarapodását irányította, beleértve a város területén szétszórtan tanuló és a Szent József Intézetben elhelyezett váradi kisszeminaristákat is. A tanuló ifjúság körében hamar népszerűvé vált fiatal papot 1939 novemberében a román hatóságok a Rongyos Gárda szervezésében való részvétel koholt vádjával letartóztatták, megkínozták, majd állampolgárságától megfosztva kitoloncolták Magyarországra. Kilenc hónapon át a Ranolder Intézet hitoktatójaként és spirituálisaként működött, majd a magyar hadsereget követve 1940. szeptemberben visszatért Nagyváradra, ahol elöljárói a szeminárium lelki vezetésével és az erkölcstan oktatásával bízták meg. Mindeközben 1936 és 1943 között a budapesti Pázmány Péter Egyetem Hittudományi Karán végzett felsőbb tanulmányokat, majd 1943-ban megvédte A szinoptikus apokalipszis című doktori értekezését. A második világháború vége felé a szemináriumi katedrája mellett Bogdánffy Szilárd a nagyváradi katolikus középiskolai oktatás újraindításán dolgozott. Részt vett a Premontrei Gimnázium és az Orsolya-rendi leánygimnázium újjászervezésében. A háborúban elhurcolt tanárok helyett 1945 és 1947 között nem csak hittant, de szükség esetén latint, franciát és matematikát is tanított. 1945 őszén az Orsolya-rend lelki vezető nélkül maradt növendékei számára pápai jóváhagyással megalapította a Merici Szent Angéla harmadrendet. 1947 tavaszán Scheffler János püspök kérésére tanári működését félbeszakítva Szatmárra költözött, ahol tanácsosi és püspöki titkári minőségben a püspöki aula sokoldalú és nélkülözhetetlen tagja lett. A papneveldék 1948. évi államosítását követően a papi utánpótlás biztosítására Felsőbányán és Színfaluban titkos szemináriumot szervezett. János püspök bizalmasaként 1947-től Bogdánffy Szilárd lett a szatmári és váradi egyházmegyék, valamint a bukaresti apostoli nunciatúra összekötője. A kommunista Romániában egyre fokozódó keresztényüldözés közepette Gerald P. O’Hara nunciatúrai régens 1949. február 14-én titkos püspökké szentelte. A román állambiztonsági szervek alig két hónappal később, április 5-én letartóztatták. Négy éven keresztül minden jogalap nélkül tartották fogva és kínozták a korszak rettegett börtöneiben (Jilava, Capul Midia, Máramarossziget). Koncepciós perére csak 1953 áprilisában került sor: 12 évnyi kényszermunkára ítélték. Bár családjának és ügyvédjének sikerült elérnie az ítélet megsemmisítését, még perének újratárgyalása előtt, 1953. október 2-án a nagyenyedi börtönben belehalt az elszenvedett kínzásokba. 1992 márciusában Tempfli József akkori nagyváradi megyéspüspök indította el Bogdánffy Szilárd boldoggáavatási ügyét. Irgalmas Istenünk, te Boldog Szilárd vértanú püspöknek erőt adtál, hogy bátor lélekkel kitartson a szenvedés gyötrelmei között és élete feláldozásával tegyen tanúságot Egyházadhoz való hűségéről. Alázatosan kérünk, közbenjárására adj erőt nekünk is, hogy földi életünk gyötrelmei után választottaid seregében örökké örvendezhessünk. A mi Urunk Jézus Krisztus a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben Isten mindörökkön örökké. Ámen. MKPK Sajtószolgálat, Budapest 2010. november 2.Nemzet közti híd a Reménység SzigeteAz Erdélyi Gyülekezet által létrehozott Emlékkertben gyújtottak gyertyát halottaik emlékére a hazánkban élő határon túliak Kőbányán emlékeztek tegnap a Magyarországon élő erdélyiek a halottaikra. Az Erdélyi Emlékkertben felavatták és megszentelték Dsida Jenő, Károli Gáspár, Pázmány Péter és Tamási Áron arckép-domborművét. Az idén is erdélyi halottakért gyújtottak gyertyát a hazánkban letelepedett külhoni magyarok Kőbányán, az Erdélyi Gyülekezet által két éve létrehozott Erdélyi Emlékkertben, amely a Reménység Szigete elnevezéssel létrehozott karitatív, kulturális és oktatási központ területén helyezkedik el. A Magyarországon élő – gyakran már idős – erdélyiek számára nem mindig könnyű eljutni a szülőföldben nyugvó hozzátartozóik és barátaik sírjához. A református gyülekezet ezért létrehozott egy virtuális temetőt. A háromnegyed körívet alkotó emlékhely 16 szelvényből (külön emlékhelyből) áll, a 16 erdélyi régiónak megfelelően. Ezek mindegyikén több száz emléktábla elhelyezésére van mód. Minden régió szellemiségét, történelmi szerepét, értékeit a régió tíz-tíz nagy szülöttét felidéző gondolatok és bronz plasztika képviseli. Az idei Erdélyi Halottak Napja alkalmából hétfőn újabb arckép-domborműveket avattak fel és szenteltek meg Erdély nagyjainak, ezúttal Dsida Jenő, Károli Gáspár, Pázmány Péter és Tamási Áron emlékére. Az emlékezők tegnap úrvacsorás istentiszteleten, majd katolikus szentmisén is részt vehettek. Az előbbin Zalatnay István, a református gyülekezet vezető lelkésze szolgált, az utóbbit az idén Tempfli József nyugalmazott nagyváradi püspök, Gergely István volt csíksomlyói plébános és a kolozsvári, ferences rendi Bakó Béla „Pál atya” celebrálta. Az Erdélyi Halottak Napján részt vett Németh Zsolt külügyi államtitkár, a gyülekezet tiszteletbeli főgondnoka is, aki a Reménység Szigete jelentőségét emelte ki lapunk kérdésére. Mint emlékeztetett rá, 1990-ben az Erdélyi Gyülekezetet az ő édesapja, Németh Géza református lelkész alapította. „Ezért az Erdélyi Halottak Napja számomra mindenekelőtt édesapámról szól, illetőleg arról a munkáról, amely ennek a »szigetnek« a jóvoltából zajlik. Hiszen 1992-ben ez az egykori orosz laktanya vált a Reménység Szigetévé, majd lett összekötő kapocs Magyarország és Erdély között. Olyan kapocs, amely nagyon sajátos színfoltja Magyarország és Erdély kapcsolatának, s amely arra figyelmeztet, hogy a magyarság igazából úgy képes megmaradni, hogy ha keresztény alapokra építkezik. Ugyanakkor figyelmezteti a keresztény egyházakat és a híveket is, hogy mindenekelőtt a nemzetünkhöz tartozókat kell szolgálni, mert egészen napjainkig nagyon nagy nehézségekkel kell szembesülniük a kisebbségi sorba taszított magyaroknak” – mondta az államtitkár, majd megjegyezte, hogy a határon túli egyházak ezt a feladatot nagy elkötelezettséggel végzik el. Magyar Hírlap 2010. november 13.Arcélek – beszélgetések a magyar nagyvilágbanA Jóisten politikája címmel jelent meg Csáky Zoltán, a Duna Televízió szerkesztő- műsorvezetőjének új könyve a PONT Kiadó gondozásában. A nemrég a Duna Televízió örökös tagjává választott, a csatorna alapítói közé tartozó újságíró – aki emellett többek között Julianus-díjban, Sajtótisztességért-díjban és Pethő Sándor-díjban is részesült – a Nemzet Televíziójában hetente látható portréműsorában, az Arcélekben olyan személyiségeket mutat be, akik magatartásukkal, munkájukkal, cselekedeteikkel példát mutatnak a közösségnek. A Beszélgetések a magyar nagyvilágban alcímű kötetben ezen interjúk egy részét olvashatják, többek között Jankovics Marcell rajzfilmrendezővel, Ferge Zsuzsa szociálpolitikussal, Haszmann Pállal, a csernátoni tájmúzeum vezetőjével, Bilibók Ágoston nyugalmazott vasutassal, a történelmi Magyarország gyimesbükki őrházának gondnokával, Tempfli József nyugalmazott nagyváradi püspökkel, Görgey Gábor íróval, vagy Bethlen Farkas verőcei polgármesterrel. A kötetben az interjúkon kívül megtalálható a szerző A magyarságról, Erdélyről, a médiáról – másképp című, Zürichben elhangzott előadásának írott változata, beszélgetést olvashatnak Egyed Ákos történésszel arról, kik a székelyek, valamint a Nem vagyunk árvák, van édesanyánk... /Moldvai csángómagyar keresztalja útja Klézsétől Csíksomlyóig/ című dokumentumfilm forgatásakor készült interjúkat is elolvashatják. "Csáky Zoltán és a Duna Televízió mondhatni együtt indulnak, hogy a Kárpát-medencében, Európában és Észak-Afrikában, majd a Duna Televízió II., azaz az Autonómia csatorna üzemeltetése óta a nagyvilág magyarjai a műholdas kommunikáció révén egymást kereshessék, és egymást meg is találják… Csáky Zoltán televíziós szerkesztőmunkájában nem csupán eseményeket és adatokat rögzít. A kommunikációs munkásnak és alkotónak azt a szerepkörét választotta, hogy a beszélgetőtársaiba, interjúalanyaiba valósággal szuggerálja az egyetemes kultúra értékei mellett a magyarságszolgálat, az értékteremtés szükségességét…" – méltatta a szerzőt Sylvester Lajos a Julianus-díj átadásán, 2009. december 5-én. Népújság (Marosvásárhely) 2010. november 29.Nagyváradi műemlékvédők DebrecenbenA cívis városban csütörtökön került sor az MTESZ Műemléki Albizottságának 10. ünnepi tisztújító ülésére, amelyen egy háromtagú nagyváradi küldöttség is részt vett. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) Hajdú-Bihar megyei Műemléki Albizottsága Debrecenben a Református Nagykollégium imatermében tartotta meg 10. tisztújító ünnepi ülését. Nagyváradot a bizottság tiszteletbeli tagjai közül hárman képviselték: Tempfli József nyugalmazott római katolikus megyéspüspök, Dukrét Géza nyugalmazott tanár, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) elnöke és Fleisz János egyetemi tanár, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke. Az ülést Újváry Zoltán, a debreceni Néprajzi Intézet igazgatója nyitotta meg, majd Angyal László András alapító elnök tartotta meg számos kiemelkedő eredményt felmutató beszámolóját, amelynek végén javaslatot tett az alapszabály és a név megváltoztatására, amelyet egyhangúan megszavaztak. A vezetőség megválasztása előtt köszöntök hangzottak el. Deme Péter, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal helyi igazgatója kiemelte, hogy egy olyan szervezet tartja az ülését, amely 1958 óta tevékenykedik és – a rendszerváltást is túlélve – különösen gazdag tevékenységet fejt ki. Tájékoztatott arról, hogy 2011. január 1-jétől a magyarországi kulturális intézmények átalakulása várható, így a műemlékvédelem is a megyei kormányhivatalokhoz kerül. A nagyváradi küldöttség nevében Fleisz János történész üdvözölte a jubileumi ülés résztvevőit. Beszédében többek között kiemelte, hogy megható olyan teremben ünnepi ülésen részt venni, amely egy nemzeti emlékhely, és ahol annak idején, 1849 januárjában, Szacsvay Imrét az Országgyűlés jegyzőjének választották. Ugyanitt olvasta fel Szacsvay, majd írta alá és fogadták el az 1849-es Függetlenségi Nyilatkozatot, amiért lényegében mártírhalált kellett halnia. Aláhúzta azt is, hogy a küldöttség jelenléte az összetartozást mutatja, hiszen a nemes célokhoz a nagyváradiak mindig is szívesen csatlakoznak. Megfogalmazta, hogy példaértékűnek tartja a debreceni műemlékvédők tevékenységét mind mennyiségi, mind pedig minőségi szempontból, másfelől azt is, hogy kitartóan kiállnak a műemlékvédelem mellett, akár egyes intézményekkel, hivatalokkal szemben is. Kifejezte örömét, hogy egy új civil kezdeményezés jön létre, sok sikert kívánva a további tevékenységhez. Az MTESZ Műemlék-tudományi bizottsága elnökének ugyancsak egyhangúlag Angyal László Andrást választották meg (újra), aki ismertette a következő időszak feladatait és irányait. Az új szervezet országosan is egyedülálló, de a jövőben lehetőség lesz további hasonló szerveződések kialakítására. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2011. március 13.Út a vértanúsághozA tavaly októberben boldoggá avatott, 1953. október 2-án a nagyenyedi börtönben mártírhalált halt egykori váradi püspökre, Bogdánffy Szilárdra emlékeztek születésének századik évfordulója alkalmából március 11-én, péntek délután és szombat délelőtt a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye papjai a meghívott vendégekkel és a hívekkel együtt. Pénteken a vértanú püspökért tartottak vesperást a váradi székesegyházban; a közös imádságon közreműködött a Szent László Kórus Balogh Mihály karnagy vezényletével. Szombaton a római katolikus püspöki palota dísztermében tartottak jubileumi emléknapot. Akár az előző estire, erre az eseményre is sokan érkeztek: a váradi egyházmegye papjain kívül – akik közül megemlítjük Tempfli József nyugalmazott megyés püspököt, illetve Fodor József általános helynököt – jelen volt két vendégpüspök is, Schönberger Jenő szatmárnémeti és Martin Roos temesvári főpásztorok. A görög katolikus egyházat Virgil Bercea képviselte, Sofronie Drincec ortodox püspök küldötteként pedig Cristian Rus, a váradi görög keleti püspökség vikáriusa jelent meg. Az egyházmegye szerzetesrendjei is képviseltették magukat: Fejes Rudolf Anzelm premontrei prépost prelátus és néhány vincés nővér is megtisztelte jelenlétével az eseményt. Böcskei László megyés püspök házigazdaként köszöntötte a jelenlevőket, beszélt a mártíromságot vállalt Bogdánffy Szilárd életútjáról és üldöztetéséről, kiemelve, hogy a boldoggá avatott püspök emlékének ápolására elsősorban a mai embereknek van szükségük, ugyanis így szembesülnek azzal a múlttal, amely egyértelműen igazolja, hogy Isten útját, azaz az emberség és a szeretet útját kell követni minden akadályoztatás ellenére. Kifejtette, hogy XVI. Benedek pápa Bogdánffy boldoggá avatásával követendő példát mutatott arra, hogy a múlt bűneit nem szabad elfeledni, azonban ezt nem bosszúállásként kell kezelni, hanem – Jézus tanításait követve – hálás szeretettel kell emléket állítani azoknak, akik hitükért, népükért merték vállalni a halált is. Így az egykori mártírok emlékének ápolása nemes és szent hagyaték marad, amiből erőt meríthet a mai modern és gyakran kusza világ embere is. A püspöki köszöntőt követően előadások hangzottak el Bogdánffyról. Tempfli Imre egyháztörténész Történelmi kép című előadását a nagykárolyi Resszer Mihály atya olvasta fel. A kommunista korszak egyházellenes politikájában szó szerint élet-halál harc folyt a papság és a kommunista rémterror végrehajtó-apparátusa között, amelyben az üldözöttek mindig a papok és az istenhívő emberek voltak, derült ki az igen érdekes előadásból. Másodikként Lakatos Attila történész kapott szót, aki Bogdánffy Szilárd életútja címmel próbálta megismertetni a jelenlevőkkel annak a kutatómunkának az eredményét, érdekességét, amelyet aközben tapasztalt, míg a mártír püspök életéről készült dokumentumfilmjéhez keresett adatokat. Ez az előadás sajnálatos módon túl hosszúra és kissé csapongóra sikerült, elmondhatjuk, hogy a kevesebb bizonyára több lett volna. Ezt igazolja az a tény is, hogy a beszámoló alatt a jelenlevők közül többen elvesztették türelmüket, s távoztak a rendezvényről. A majd kétórás beszéd után három tehetséges fiatal, Costin Ágnes, Oláh Boglárka és Bogdan Cocora adott elő komolyzenei számokat. Ezután Emődi Tamás levéltáros Titkosszolgálati dokumentumok címen értekezett, Kovács F. Zsolt, a püspökség irodaigazgatója pedig Bogdánffy Szilárd Szinoptikus apokalipszis című doktori disszertációját ismertette. A jubileumi emléknap utolsó eseményeként bemutatták a mártír püspök tiszteletére összeállított emlékkötetet, melynek címe: Út a vértanúsághoz. A kivitelezésében is igényes, kétkötetes művet a váradi római katolikus püspökség adta ki. Böcskei László rövid ismertetőt tartott a könyvről, megköszönve mindazok munkáját, akik segítették a püspökséget abban, hogy a beatifikáció magasztos emlékű eseménnyé váljon az egyházmegye hívei számára. A rendezvény végén az emlékkönyvet 100 lejes áron meg is lehetett vásárolni. Szőke Mária, Reggeli Újság Út a vértanúsághoz: Bogdánffy Szilárd emlékkötet: I-II /szerkesztette Emődi András/ – Nagyvárad: Római Katolikus Püspökség: Varadinum Script Kiadó, 2011 Erdély.ma 2011. április 9.Nyolcvanéves Tempfli JózsefExc. Tempfli József nyugalmazott nagyváradi megyés püspök nyolcvan éve, 1931. április 9-án született a Szatmár megyei Csalánoson A nagyváradi Szent László Líceumban végezte középiskolai tanulmányait (az épületben napjainkban az Emanuil Godju Fõgimnázium mûködik), majd a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézetben tanult tovább. 1962. május 31-én szentelték pappá, 1982. júniusától szentjobbi apát. II. János Pál pápa 1990. március 14-én nevezte ki Nagyvárad 81. püspökévé. Egyházmegyei kormányzásának tizenkilenc esztendeje alatt közel 20 ezer fiatalt bérmált meg, negyvenhat papot szentelt, és két püspök szentelésén is társszentelõként vett részt. Az összmagyarságért végzett áldásos tevékenységét számos oklevéllel, emlékplakettel és kitüntetéssel ismerték el, a váradi önkormányzat díszpolgárrá avatta. Felveszi a nevét A lelki templomok építése mellett a téglából épült isteni hajlékokról sem feledkezett meg. Visszaperelt az államtól számos ingóságot és ingatlant, például a Kanonok sor teljes épületsorát, a mögötte megmaradt kertterülettel, valamint a Püspöki Palota használati jogát. Az egykori olaszi temetõbõl 118 halottat exhumáltatott, ezek között nemcsak egyszerû papok vagy püspökök voltak, hanem olyanok is, akik Várad és a megye szempontjából jelentõs személyiségek voltak, illetve rengeteg civilt is. XVI. Benedek pápa 2008. december 23-án fogadta el nyugdíjazási kérelmét és nevezte ki utódjául exc. Böcskei László jelenlegi megyés püspököt. sajtóhírek szerint várhatóan május 29-én felveszi a csalánosi általános iskola a községben született fõpap nevét, így szeptembertõl már az új elnevezéssel lehet Bihari Napló (Nagyvárad) 2011. április 16.Debrecenben kérte honosítását Tempfli József püspökDebrecenben kérte honosítását Tempfli József nyugalmazott nagyváradi római katolikus megyés püspök; a magyar állampolgárság megadásához szükséges dokumentumokat pénteken adta át a debreceni önkormányzat okmányirodájában. Tempfli József ez alkalomból nyilatkozva utalt arra, hogy egykor a debreceni egyházkerület része volt a nagyváradi püspökség, így természetes, hogy õ maga Debrecenben kérte honosítását, és a városban kívánja majd letenni állampolgári esküjét is. Kósa Lajos polgármester elmondta: április 15-ig 725 honosítási kérelmet nyújtottak be Debrecenben, s eddig 100 elbírált okirat érkezett meg a városba. Az elsõ állampolgársági esküt május 4-én tartják, majd onnantól kezdve minden héten lesz ünnepélyes eskütétel Debrecenben - tette hozzá. A fideszes politikus megjegyezte, hogy eddig évente 130-200-an tettek állampolgársági esküt a városban, míg az idén több ezer eskütételre is sor kerülhet. Népújság (Marosvásárhely) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
