Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2701 találat lapozás: 1-30 ... 511-540 | 541-570 | 571-600 ... 2701-2701
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Iliescu, Ion

1994. március 29.

Hajdú Gábor RMDSZ-szenátor Iliescu kegyelmi rendeletét értékelte. A rendelet a volt Politikai Bizottság póttagjaira is kiterjed. A részleges kegyelembe részesítettek szabadulása a törvényszék szubjektív elbírálásától függ. Cseresznyés Pál nem szerepel a listán, hogy ne szolgáltassanak teljes elégtételt az RMDSZ-nek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

1994. március 30.

Az ET jelentéstevőinek zsúfolt programja volt, sorra tárgyaltak a pártok, a kisebbségi szervezetek, az egyházak képviselőivel, találkoztak Iliescu elnökkel és Vacaroiu miniszterelnökkel. A kormánypárti képviselők szerint az ET ajánlásainak elfogadása megfelelő ütemben halad. Funar a román állam elleni mesterkedésnek mondta az RMDSZ memorandumát. A Demokratikus Konvenció /DK/ az ellenzék véleményét tolmácsolta: a hatalom elodázza az ajánlások teljesítését. A Liberális Párt`93 memorandumban foglalta össze azokat a területeket, ahol az ajánlásokat nem vették figyelembe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31., Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./ Gheorghe Funar követelte, hogy a raportőrök jelentését vitassa meg a parlament, König ezt visszautasította. Az RMDSZ nevében Markó Béla elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Bodó Barna politikai alelnök, Frunda György szenátor és Borbély László képviselő tárgyalt. Pontról pontra végigvették, hogy mit teljesített Románia az ajánlásokból. A román kormányban nincs meg a kellő politikai akarat a vállalások teljesítésére, állapította meg Markó Béla. Az RMDSZ írásban nyújtotta be észrevételeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30., Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

1994. március 31.

Iliescu államelnök márc. 30-án kétnapos görögországi látogatásra Athénbe érkezett. Találkozott Konsztantisz Karamanlisz elnökkel és Andreasz Papandreu miniszterelnökkel. A kétoldalú kapcsolatokról, a balkáni problémákról tárgyaltak, továbbá a nemzetközi szervezetekben Romániának nyújtott görög segítségről. Szó volt a regionális kooperációról is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

1994. március 31.

Dr. Magyari András, a Babes-Bolyai Egyetem prorektora elmondta, hogy követeléseit eljuttatta Liviu Maior tanügyminiszternek és Iliescu elnöknek. Támogatták elképzeléseit, ennek megfelelően kiegészültek a karok. Többek között történelem szakon 25, magyar szakon 50, újságíró szakon 10, pszichológia szakon 15 magyar hallgató tanul anyanyelvén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

1994. április 2.

A romániai református egyház nevében Tőkés László püspök, zsinati elnök az ET raportőrökhöz írt előterjesztésében hangsúlyozta, hogy egyháza erkölcsi kötelessége felemelni szavát az igazságtalanságok ellen. Iliescu elnök amnesztiája azonos mértéket alkalmazott áldozatokra és gyilkosokra. A magyar történelmi egyházak nem nyerték vissza elvett iskoláikat, egyéb ingatlanaikat. Az állam halogatja a vallásügyi törvény elfogadását. A többségi román ortodox egyház semmit sem tesz a nacionalista uszítás ellen. Románia nem teljesítette vállalt kötelezettségeit. Ajánlatos volna az ET eddigi ellenőrző mechanizmusát kiegészíteni a szankcionálással. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

1994. április 5.

Milosevics jugoszláv elnök ápr. 5-én egynapos látogatása Bukarestbe érkezik. A román elnök nemrég látta vendégül a török államfőt, márc. 30-án Athénben járt. Románia bekapcsolódik a Balkán térségét foglalkoztató kérdések megoldásába. Románia emellett enyhíteni szeretné a gazdasági károkat okozó embargót. /Magyar Nemzet, ápr. 5./ Nagy tiszteletadással fogadták Milosevicset Bukarestben. A felek hangoztatták, hogy a két ország között mindig jók voltak a kapcsolatok. /Népszabadság, ápr. 6./ Iliescu és Milosevics elnök közös sajtóértekezleten összegezték a látogatás eredményeit. A román államfő emlékeztetett a két ország hagyományosan jó kapcsolatára, az embargó feloldását a békés megoldás előfeltételének nevezte. Véglegesíteni kell a két ország közötti együttműködési szerződés tervezetét, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./ A zártkörű tárgyalásról nem közöltek sokat, azt viszont igen, hogy Milosevics nagyon elégedett Romániának a jugoszláv válsággal kapcsolatos magatartásával. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 6./

1994. április 7.

Az RMDSZ ápr. 7-i sajtóértekezletén Markó Béla, Frunda György és mások értékelték az Európa Tanács jelentéstevőinek látogatását. Romániában nincs valós politikai akarat a vállalások teljesítésére. Iliescu kegyelmi rendelete nem kompenzálhatja a szenvedéseket, az amnesztia ellenére börtönben továbbsínylődők pedig a helyi kiskirályok áldozatai. Az RMDSZ ezután is harcolni fog az ártatlanul bebörtönzöttek /köztük Cseresznyés Pál/ kiszabadításáért. A háborús veteránokkal kapcsolatos törvény az intolerancia, a xenofóbia megnyilvánulása. A tanügyi törvény diszkriminatív jellegét nem is kell hangsúlyozni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

1994. április 11.

Iliescu elnök a Le Point francia hetilapnak adott interjújában azt fejtegette, hogy Romániát valóságos gazdasági vasfüggöny veszi körül. A riporter kérdést tett fel az Európa Tanács jelentéstevőinek megállapításáról, akik elmarasztalták Romániát a magyar kisebbségek jogaival kapcsolatban. Mindegyik országban vannak hiányosságok, felelte az elnök. Nem hiszi, hogy van még egy ország Európában, ahol a kisebbségek annyi jogot élveznének, mint Romániában, mondta. /Magyar Nemzet, ápr. 11./

1994. április 14.

Iliescu elnök háromnapos hivatalos látogatásra Párizsba utazott ápr. 14-én, az első napon tárgyalt Mitterand elnökkel. A pohárköszöntőben a két elnök egyaránt a közös latin eredetet, a közös szellemi hagyományokat és Románia európai integrációs törekvéseinek támogatást emelte ki. Ápr. 15-én Iliescu találkozott Edouard Balladur miniszterelnökkel, a külügyminiszterrel, az UNESCO vezérigazgatójával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16-17./

1994. április 14.

Nem hiszem, hogy lenne még egy ország Európában, ahol a kisebbségeknek olyan sok joguk lenne, mint a magyaroknak Romániában - nyilatkozta Iliescu a Le Figarónak. Megérti a magyarokat, ez a birodalmi nosztalgia. /Népszabadság, ápr. 14./ 3/ A magyar külügyminisztérium közleményében ismételten hangsúlyozta, hogy a bukaresti magyar nagykövetség előzetesen tájékoztatta a román külügyminisztériumot Entz Géza címzetes államtitkár romániai látogatásáról és arról, hogy kitüntetéseket ad át. Ezen bejelentés után román részről semmilyen ellenvetés nem hangzott el. Adrian Nastase kijelentése a vízumkényszer bevezetéséről a diplomata-útlevelek esetében a nemzetközi gyakorlatban példa nélküli lenne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

1994. április 18.

Iliescu elnök elégedett lehet ápr. 16-án zárult franciaországi látogatásával, vélte a Le Monde, amely a párizsi újságok közül egyedül foglalkozott érdemben az államfői vizit mérlegével, mert Franciaország az egyetlen nyugati ország, amely vendégül látta Iliescut, segít neki kitörni abból a "diplomáciai karanténból", amely 1991 óta elszigetelte Romániát. Azonban Iliescu elnök még Párizsban volt, amikor a társulási szerződés ratifikálást előkészítő parlamenti bizottság megállapította, hogy Romániában a "reformok elégtelenek", Bukarest nem teljesítette az ET-vel szembeni kötelezettségvállalását. /Magyar Nemzet, ápr. 18./

1994. április 21.

Ápr. 21 és 24 között rendezik meg Bukarestben a Crans-Montana Fórumot, ahova 48 országból várnak résztvevőket, több államfő és miniszter is eljön. 1989 óta Románia még nem rendezett ilyen nagyszabású nemzetközi összejövetelt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./ Ápr. 21-én Bukarestben Catherine Lalumiére asszony, az ET távozó főtitkára és Iliescu elnök beszédeivel nyílt meg a Crans-Montana Fórum. A tanácskozáson 125 ország, illetve nemzetközi szervezet képviseltette magát. A megnyitóra megérkezett Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere is. /Magyar Hírlap, ápr. 22./ Iliescu elnök felszólalásában népe ősi eredetét, európai elhivatottságát, toleranciáját hangsúlyozta. /Magyar Nemzet, ápr. 22./

1994. május 4.

Romániában a kétszer is lezajlott választások ellenére még mindig ugyanaz a párt és ugyanaz a vezető, Iliescu van hatalmon. A gazdaság szétzilált állapotát jelzi az 1993-as 300 %-os inflációs ráta /ez a legmagasabb Európában/. Négy év óta a nemzeti vagyon mindössze 2 %-át adták magánkézbe. Iliescu elnök ingázik a reformisták és az ultranacionalista, xenofób pártok között. /Le Monde (Párizs), ápr. 14., fordításban: /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell. máj. 4./

1994. május 10.

Máj. 6-án elhunyt dr. Moses Rosen, a Romániai Zsidóközösségek Szövetségének elnöke. A főrabbi egész életében harcolt a zsidóságért, alkut kötött a kommunista hatalommal, ennek eredményeként 300 ezer zsidó vándorolhatott ki Izraelbe. Iliescu elnök megjelent máj. 8-án Bukarestben a Coral zsinagógában Moses Rosen búcsúztatásán és beszédében elismerte, hogy a vasgárdisták zsidók ezreit ölték meg, és elítélte azokat, akik rehabilitálni akarják "az embertelen kegyetlenséggel elkövetett tetteket." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

1994. május 10.

Máj. 9-én Bukarestbe érkezett Sali Berisha albán elnök, máj. 10-én Iliescu elnökkel tárgyalt. /MTI/

1994. május 11.

Máj. 11-én Bukarestben Sali Berisha albán elnök és Iliescu elnök aláírták a román-albán barátsági és együttműködési alapszerződést. Iliescu elnök közvetítő szerepet ígért az albánok és a szerbek között. /MTI/

1994. május 13.

Máj. 13-án Bukarestben Iliescu államfő és néhány baloldali politikus vendége volt Thürmer Gyula, a magyarországi Munkáspárt elnöke. Thürmer elégedetten beszélt a választásról: lehetőség van a magyar fejlődés demokratikus, baloldali korrekciójára. Sürgette a két ország közötti szerződést, hozzátéve, hogy a kisebbségek jogainak biztosításához "nem az autonómia az út, nem a területi autonómia az út." Thürmer elégedett volt a kommunistautód Szocialista Munkapárt vezetőjével, Ilie Verdet-cel történt megbeszélésivel. /Új Magyarország, máj. 14./

1994. május 16.

Máj. 16-án Bukarestbe érkezett Egon Klepsch, az Európa Parlament elnöke, aki kijelentette, hogy személyes ügyének tekinti Románia európai integrálódását. Klepsch találkozott a parlament két házának elnökeivel és Iliescu elnökkel, majd beszédet mondott a parlament két házának együttes ülésén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

1994. május 23.

Máj. 23-án Borbély László RMDSZ-képviselő interpellált a parlamentben, tiltakozva az ellen, hogy Marosvásárhelyen a megyei Háborús Veteránok Egyesülete a tiltás ellenére fel akarja állítani Antonescu mellszobrát. 1993 júniusában adták be kérésüket a polgármesteri hivatalhoz a szoborállítás ügyében. A tanács nem adott engedélyt, ennek ellenére 1993 októberében hozzáfogtak a szobor felállításához. A polgármesteri hivatal leállíttatta a munkát, ugyanakkor jelezte a történteket a kormánynak és Iliescu elnöki hivatalának. A Veteránok Egyesülete beperelte a tanácsot, a megyei törvényszék olyan döntést hozott, hogy folytathatják a szoborállítási munkálatokat. A Maros megyei Táblabíróság elutasította a városi tanács fellebbezését, így a döntés véglegessé vált. A polgármesteri hivatal memorandumot küldött a Legfelsőbb Ügyészségre, arra kérve a főügyészt, hogy utasítsa a bíróságot a döntés felfüggesztésére. 1994. máj. 16-án mégis újrakezdték a munkálatokat, a polgármesteri hivatal újabb büntetést rótt ki, de a munkát folytatták. Borbély László kérte a kormányt, fejtse ki álláspontját Antonescu rehabilitálása ügyében, mert a törvényszéki döntés szerint a 29/1990-es törvény értelmében Antonescut az egyik legnagyobb hadvezérnek és politikusnak nevezik. Akik ellenszegülnek a szobor felállításának, azokat a nép és a haza ellenségeinek tekintik. Borbély László interpellációjának szövegét eljuttatta Iliescu elnöknek azzal, hogy írásbeli választ vár. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

1994. május 27.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala tájékoztatása az egyházi diverzió tárgyában címmel megtudhatjuk, hogy a bukaresti Tinerama máj. 13-19-i és a nagyváradi Crisana máj. 14-i számában megjelent egy névtelen cikk Tőkés László nem valódi püspök címmel. A lugosi református papok egy csoportjára hivatkozó írás szerint Tőkés Lászlót Iliescu elnök nevezte ki. Ebben a nemtelen, közvetve magyarellenes propagandában a Securitatéba beszervezett együttműködő papok és félrevezetett hívek vesznek részt, így Higyed István lugosi lelkész, akik már 1991-ben írtak hasonlókat román lapokban. Tunyogi Csapó Gyula volt kolozsvári főgondnok névtelenül terjesztette Aggódó erdélyi magyarok című gyalázkodó írását. 1993-ban Magyari Csaba bukott lelkipásztor és Kertész László főgondnok zsinati fegyelmi eljárást kezdeményezett Tőkés László ellen, ezeknek utat engedett dr. Csiha László kolozsvári püspök. Átfogó lejárató kampányról van szó, amely mögött a román titkosszolgálat és egyházi kollaboránsaik állnak. A tájékozatás célja a válság leküzdése az igazság kimondásával, zárul a tájékoztatás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ Mindezt Gyarmath János a Magyar Nemzetben is ismertette Vádak Tőkés László ellen címmel. /Magyar Nemzet, máj. 26./

1994. május 30.

Máj. 30-án Iliescu elnök meghívására hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Shanker Dayal Sharma, India elnöke. Iliescu elnökkel folytatott megbeszéléseiken a román-indiai együttműködés bővítési lehetőségeit vitatták meg. Máj. 30-án Artnold Hartman asszonnyal, a Világbank romániai képviselőjével tárgyalt Vacaroiu miniszterelnök. A Világbank hajlandó támogatni a román privatizációs törekvéseket. Máj. 30-án befejezte Bukarestben munkálatait a Románia és az EFTA /Európai Szabadkereskedelmi Társulás/ vegyes bizottságának első ülésszaka. Georg Reicsh, az EFTA főtitkára találkozott Vacaroiu miniszterelnökkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

1994. május 31.

Iliescu elnök máj. 31-én az RMDSZ kezdeményezésére fogadta a szervezet vezetőit. A találkozó célja az oktatási törvénytervezet megvizsgálása volt, mivel az egyeztető tárgyalásokon nem fogadták el az RMDSZ egyetlen módosító javaslatát sem. Az RMDSZ vezetői kérték az elnököt, éljen alkotmány-biztosította jogával és közvetítsen, hogy a törvény tartalmazza a nemzetközi dokumentumokban szereplő előírásokat. Iliescu elnök erre hajlandónak mutatkozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

1994. június 1.

A Timerana 1994. máj. 13-19-i száma "Tőkés László nem valódi püspök. A főpap státusát Cotroceni folyosóin tárgyalják" címmel aláírás nélküli cikket közölt, melyet átvett a nagyváradi Crisana. A cikk idézte "lugosi reformátusok egy csoportjának" levelét. Ebben azt kérték, hogy Iliescu elnök küldje el a másolatát annak az okmánynak, amelyben kinevezte Tőkés László a temesvári református egyházközségbe. A lugosiak nevében az aláírók: Higyed István lelkész, Kiss Bálint főgondnok és Császár István gondnok. Az Erdélyi Napló megszólaltatta az érintetteket. Higyed István református lelkész végül elismerte, hogy szembenáll Tőkés László püspökkel. Tőkés László kifejtette, hogy Higyed István a szekuritate által szervezett diverzióban vesz részt. A belső diverzió egyik mozgatója Higyed István. Tunyogi Csapó Gyula rágalmaival kezdődött, ezt követte Magyari Csaba akciósorozata, majd Kertész László, s végül Higyed István tevékenysége. Tőkés László úgy látja, hogy Csiha Kálmán püspök részt vesz az ellene folyó akciókban. Higyed nem véletlenül ment el a vasgárdista I. C. Dragan olaszországi rezidenciájába. /Sorbán Attila: Tőkéssel vagy Tőkés nélkül? - ez itt a kérdés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 1./

1994. június 1.

Borbély László, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke nyílt levelet intézett Iliescu elnökhöz, tiltakozva az ellen, hogy Marosvásárhelyen felállítsák Antonescu szobrát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1., Magyar Hírlap, máj. 31./

1994. június 2.

A kolozsvári Interetnikai Párbeszéd Egyesület elnöke, dr. Octavian Buracu Iliescu elnökhöz intézett nyílt levelében felhívta az államelnök figyelmét a Kolozsváron érlelődő feszültségre, amit az agresszív városi vezetés a nemzeti emlékművek semmibevételével művel. Ugyancsak ez az egyesület jún. 8-ára a Mátyás szobor előtti gyűlésre hívott mindenkit, hogy megakadályozzák a szobor sorsát megpecsételő próbálkozást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1994. június 3.

François Leotard francia védelmi miniszter Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel folytatott megbeszéléséket Bukarestben, megvizsgálták a két ország együttműködését a NATO keretében, a békepartnerségnek megfelelően, majd jún. 3-án Melescanu külügyminiszterrel és Iliescu elnökkel tárgyalt.A megbeszéléseken szó volt a Balladur-tervről is. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./

1994. június 9.

Kolozsvárott jún. 9-én, a memorandum per centenáriumán felavatták a memorandisták emlékművét, felolvasták Iliescu elnök üzenetét. A hírhedt magyargyűlölő Raoul Sorban felszólalásában éles kirohanást intézett az RMDSZ és Göncz Árpád elnök ellen. Mindaddig nem lesz békesség, amíg meg nem szűnik a magyar beavatkozás a románok egysége ellen. Az RMDSZ főpapjai elfelejtették a románság ellen Hitler segítségével elkövetett atrocitásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11-12./

1994. június 10.

Jún. 10-én ünnepelték Kolozsváron a román egyetem megalapításának 75. évfordulóját. Megjelent Iliescu elnök is, beszédében hangsúlyozta az egyetem szerepét a reformfolyamatokban. Beszédében vitába szállt - ha közvetetten is - a Funar-féle szólamokkal és nem támogatta az egyetem nevének megváltoztatását. Az épület előtt összegyűltek egy része kifütyülte, a mások része éltették. Az elnök megtekintette a memorandisták, majd Avram Iancu emlékművét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

1994. június 13.

Corneliu Vadim Tudor szenátor kirohanásai megszokottak. Legutóbb azzal állt elő /a tévé is átvette/, hogy az ellenzék Petre Romannal az élen államcsínyre készül, Iliescu elnököt jún. 17-én meggyilkolják és Mihály királyt trónra ültetik. Tiltakozó nyilatkozatok sokasága látott napvilágot, a titkosszolgálat, az SRI is cáfolta ezt a képtelenséget, többen követelték, hogy vonják meg Tudortól a mentelmi jogot. /Népszava, jún. 13., Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 15./

1994. június 14.

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetősége jún. 10-én úgy döntött, hogy indítványozza, függesszék fel Iliescut elnöki tisztségéből. Arra hivatkoznak,hogy Iliescu Bihar és Szatmár megyei látogatása idején a kommunista hatóságok által elkobzott javak ügyében hozott bírósági ítéletek jogosságát megkérdőjelezte. A parasztpártiak jún. 13-án megkezdték az aláírások gyűjtését. A parasztpártiak döntésüket nem egyeztették a Demokratikus Konvenció többi pártjával, ezenkívül nincs esély arra, hogy Iliescut távozásra bírják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14., Magyar Nemzet, jún. 13./


lapozás: 1-30 ... 511-540 | 541-570 | 571-600 ... 2701-2701




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998