November 5-én Takács Nándor székesfehérvári ny. megyéspüspök által celebrálandó búcsús szentmisét követően újabb köztéri szobrot avatnak Gelencén. A Bélafalván született, Gelencén 1936–51 között papi szolgálatot teljesítő, börtönben elhunyt Fekete János esperes-plébános 2,40 méter magas bronzszobrát fogják leleplezni a római katolikus templom udvarán, Márton Áron püspök éppen egy évvel ezelőtt felszentelt szobrával szemben. Petrovits István sepsiszentgyörgyi művész alkotását a marosvásárhelyi Balogh József öntötte bronzba. A Szent Imre-búcsún Gelence testvértelepülései, Dunaszentgyörgy, Balatongyörök és Nagybánhegyes küldöttségei mellett Encs város vezetői is jelen lesznek. /Iochom István: Szoboravatás Gelencén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./
2007. november 9.
Fekete János mártírpapnak állítottak szobrot a Kovászna megyei Gelencén. Fekete Jánost /sz. Bélafalva, 1885. szept. 30./ 1908-ban szentelték pappá. Sepsikőröspatakon a trianoni békeszerződést követő években felvállalta a harcot a hatóságokkal a magyar nyelvű iskoláért. 1936-tól Gelence plébánosává nevezték ki. Fekete János az Erdélyi Szépmíves Céh egyik alapító tagja volt. 1950-ben házkutatást tartottak nála, 1951 februárjában letartóztatták, és a brassói Szekuritátéra vitték, mivel nem ismerte el a Márton Áron püspök letartóztatása után államilag kinevezett egyházmegyei vezetőket. Egy évig földalatti cellában tartották, ahol a fénytelenség, a sorozatos kihallgatások testileg megtörték. Fél év alatt 92 kg-ról 38-ra fogyott le. 1951-ben a bukaresti Ghencea börtönbe vitték, ahol két év börtönbüntetésre ítélték. Néhány nap múlva a Targu Jiui fogolytáborba vitték át, ahol 1952. március 25-én meghalt. Jeltelen sírban hantolták el, de hozzátartozóinak közbenjárása révén Gelencén, a római katolikus templomkertben újratemették. „Mi volt a bűne Fekete Jánosnak? Tekintélyének és közkedveltségének lerombolásával, megfélemlítéssel akarták megtörni a felső-háromszéki papság ellenállását, mert nem akartak engedelmeskedni az államot kiszolgáló egyházi hatóságoknak. Így lett vértanúja az erdélyi egyházmegyének, akiről sosem szabad megfeledkezni” – írta róla Jakab László Az erdélyi vértanú börtönviselt és jelesebb papok rövid életrajza /2001/ című könyvében. /Bartos Lóránt: Szobrot állítottak a mártírpapnak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./
2007. november 12.
Meddig mehet el a politikai szerepvállalásban az egyház? Letér-e a bibliai tanítás útjáról, aki lelkészi hivatásának határait a közélet, a politika irányába is kiterjeszti? Ha az ellenzék táborába tartozunk, megengedhetőnek tekintjük a szószéki politizálást, ha az RMDSZ-szel tartunk, a bibliai tanítás közélettől való teljes elszakításának a helyességét hirdetjük. A kérdés 1989-ben, Tőkés temesvári szereplése körül is felmerült. A lelkész akkor Papp László nagyváradi püspökkel, az elnyomó hatalom kiszolgálójával került szembe. A történelem Tőkést igazolta. Márton Áront, Erdély római katolikus püspökét sem illik lehurrogni azért, mert egykor szót emelt a zsidók deportálása ellen, vagy az erdélyi magyarság sorskérdései ügyében. A kor azonban, amelyben megszólaltak, alapjaiban más volt. Nyilatkozataikban a kisemmizettek pártján, a zsarnokság ellen foglaltak állást. A kép ma már árnyaltabb. Talán azoknak van igazuk, akik – ha nem is tiltanák meg egészen az egyház, a papok közéleti szerepvállalását, de – szabályoznák a viszonyokat. /Gazda Árpád: Egyház és politika. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./
2007. november 15.
A székelyudvarhelyi gimnázium néhány éve első volt a világbanki kölcsönből felújítandó épületek listáján, míg az ipari alpinistákat le nem parancsolta az épület homlokzatáról a tény, hogy az egyházi tulajdonba visszakerült épület már nem jogosult a támogatásra. A gyakran százéves ingatlanok időközi tatarozások nélkül jutottak vissza az egyházhoz. A bennük működő állami iskolákkal törvény által behatárolt, öt évre szóló szerződést kötöttek az egyházak, melynek záradéka tartalmazza, hogy a bérlőt terhelik a karbantartás és bér, a tulajdonost a tatarozás költségei. Az egyházi tulajdonú iskolaépületeknek nem jár támogatás, lehetséges anyagi forrást az 2006-ban meghozott kormányhatározat jelentene számukra, amely területkategóriákra lebontva állapítja meg a bér nagyságát, amelyre igényt tarthatnak. Azonban ez sok esetben kifizethetetlen összegű számlát tenne a helyi önkormányzatok asztalára, mint a csíkszeredai gimnázium esetében, ahol a jelenlegi bér tízszeresét kellene befizetni a 14 ezer négyzetméteres iskolaépület használatáért. A politikai szféra erre az sugallja az egyházaknak, hogy adják el ingatlanaikat. /Burus János Botond: Egyházi iskolák, ördögi körben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./ Nem írták alá a nagyenyedi önkormányzat és az Erdélyi Református Egyházkerület vezetői a Bethlen Gábor Kollégium épületére vonatkozó bérleti szerződést. Az egyház képviselői ugyanis előbb szeretnének választ kapni arra, hogy amennyiben hosszú távú szerződést írnak alá, akkor az állam hajlandó lenne-e támogatni az ingatlan felújítását. Erdély-szerte számos tanintézet működik javításra szoruló visszaszolgáltatott egyházi ingatlanban. Mivel az épületek magántulajdonnak minősülnek, az állam nem támogathatja ezek korszerűsítését. Az egyházak képviselői szerint az államnak is hozzá kellene járulnia az 50 évig használt épületek helyreállításához. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium nyolc épületéből hármat – a főépületet, a Bagolyvárat és az elemi iskola épületét – 2004-ben kapott vissza a református egyház, a többi visszaszolgáltatása folyamatban van – közölte Szőcs Ildikó igazgató. Az épületegyüttes felújításához 7 millió euróra lenne szükség. „Borzalmasan nehéz pénzt szerezni” – mondta az igazgató, aki szerint állami segítség hiányában az egyházi források mellett csak adományokra számíthatnak. Németországi és hollandiai támogatásból sikerült felújítani a mosdókat. Szőcs Ildikó igazgató hozzátette, mivel az ingatlan egyházi tulajdonban van, pályázatokon sem vehetnek részt, így a világbanki és európai uniós támogatásoktól is elesnek. Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár szerint a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és a többi, hasonló helyzetben lévő erdélyi magyar iskola esetében két járható út is van: az egyik a hosszú távra szóló haszonbérbe adási szerződés, a másik pedig az ingatlan eladása. „Az a megoldás, hogy az egyház koncessziós szerződés alapján 49 vagy 99 évre használatba adja az iskolaépületet. Ezáltal állami pénzből is lehetséges a felújítás” – közölte. Példaként hozta fel, hogy az aradi Csíky Gergely Gimnázium esetében a katolikus egyház beleegyezett ebbe, s az iskola azóta kormánytámogatásban is részesült. Korábban szintén a katolikus egyház a szilágycsehi magyar iskola épületét 99 évre adta használatba az önkormányzatnak, s a tanintézet 2006 eleje óta folyamatosan kapott állami támogatást. A másik út az, ha az egyház eladja az államnak az ingatlant. Az Oktatásügyi Minisztérium vevő ezekre. Asztalos Ferenc RMDSZ-es parlamenti képviselő az ingatlanok felújítása kapcsán a 22-es csapdájához hasonlította a helyzetet. Elmondta: az egyházak szorgalmazták, és az RMDSZ mindent megtett annak érdekében, hogy visszaszolgáltassák az államosított egyházi ingatlanokat, azáltal azonban, hogy az állam elveszítette a tulajdonjogot. /Pap Melinda: Patthelyzet Nagyenyeden. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./ A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium esetében is folynak a tárgyalások a katolikus egyház és az önkormányzat képviselői között a szerződés meghosszabbításáról, mivel hamarosan lejár az ötéves bérleti szerződés. A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium és a Márton Áron Gimnázium által használt 14 ezer négyzetméteres ingatlant 2003 októberében kapta vissza a katolikus egyház. A Segítő Mária Gimnázium egyházi iskola lévén ingyen használhatja az épületet, a Márton Áron Gimnázium bérleti díját az önkormányzat fizeti, évente 180 ezer lejt. Egy új kormányhatározat a bérleti díjat az eddigi tízszeresére emelte, amit már nem tudnának fedezni a városkasszából. Az egyház és az önkormányzat képviselői abban próbálnak megegyezni, hogy a tanács az eddigi összeget fizesse bérként, de vállalja az épület felújítását. Megoldásként a helyi tanács egy hosszú távú, húsz évre szóló haszonbérleti szerződésben gondolkodik, közölte Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester. /Székely Zita: Csíkszereda: szerződést hosszabbítanának. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./
2007. november 21.
Tőkés László az a közéleti személyiség, aki minden nemzetiség részére autonómiát biztosítana, aki azt szorgalmazza, hogy óvodától egyetemig állami pénzből finanszírozott oktatása legyen minden népnek. Ő az, akit emiatt legtöbbet támadnak. Cs. Gyimesi Éva a kolozsvári Szabadság című napilap hasábjain azt írta: „Az a keskeny út, amelyen Tőkés László jár, éppenséggel lefele vezet, a völgybe. A kétes értékű támogatók által manipulált mai László nem alkalmas arra, hogy benne lássuk Isten akaratának „kiábrázolását”. A cikkíró, dr. Újvári Ferenc üzeni Cs. Gyimesi Évának és eszmei rokonának, Fey Lászlónak, hogy feleslegesen kampányolnak az immár 17 éve a román nemzeti érdekeket kiszolgáló RMDSZ-nek. Vezetőik vagyoni állapota példátlanul gyarapodott. Frunda György szenátor mesés villát hozott össze, míg Tőkés László vagyona ma is ugyanannyi, mint 1989-ben. Az RMDSZ-kampány ma az egységféltés retorikájától hangos. Vajon ki vétett az egység ellen? Mi akadályozta meg az RMDSZ-t, hogy Tőkés László köré építsen ki egységet? Miért kellene ennek fordítva történnie? Oroszország elnöke, Vladimir Putyin októberben kijelentette: amennyiben Koszovó jövőjét Amerika javaslata szerint fogják rendezni, akkor Dobrudzsát vissza kell adni a bolgároknak, és Erdélyt a magyaroknak. A román sajtó szavait napokon át felháborodással elemezte, a magyarországi sajtó mélyen hallgatott. A jogbitorlók tele vannak félelemmel. A jogsértések ellen állandóan tiltakozni kell. A cikkíró szerint az első tiltakozás az lenne, ha Magyarország mindenkori elnökét az elcsatolt területek magyarsága is megválaszthatná. Ezzel bizonyíthatnánk, hogy a nemzet – Illyés Gyula szavaival élve – a magasban eszmeileg újra egyesül. Kárpát-medence népeinek jogvitás ügyeiben Erdély nagy püspöke, Márton Áron terjesztett be a bukaresti katonai törvényszéken rabruhában rendezési alternatívát: „Hogy Trianon miatt emlékirattal fordultam az ENSZ-hez, ez a vád megfelel a valóságnak, és ezért vállalom a felelősséget. Egy közös telekkönyvi tulajdont nem lehet csak úgy megosztani, hogy az egészet odaítélem az egyik társtulajdonosnak. ” A nagy püspök szavai mára semmit nem veszítettek érvényességükből. Kárpátalján az ukrán és a magyar, Felvidéken a szlovák és a magyar, Délvidéken a szerb és a magyar, Erdélyben, pedig a román és a magyar a társtulajdonos. Közöttük kell méltányos módon megosztani a közös vagyont. Az illető kormányok versenyezzenek abban, hogy saját ajkú lakosságuknak miként tudnak méltányosabb kulturális és területi autonómiát nyújtani. /Dr. Újvári Ferenc ügyvéd: Tőkés Lászlót kell az Európa Parlamentbe küldeni! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 21./
2007. november 30.
Az ifjúság nevelésében, oktatásában vállalnak részt Csíkszeredában Kállay Emil és Sárközi Sándor Magyarországról érkezett piarista szerzetesek. A piaristák az 1700-as évektől működtek Erdélyben, de amióta 1948-ban megszüntették az egyházi iskolákat, fokozatosan eltűntek. A szerzetesek jövetelének egyik célja újraépíteni itt is a piarista rendet. A piarista tanító rend az ifjúság nevelését tekinti céljának. Magyarországon piarista gimnáziumokat, szakmunkásképzőt, főiskolát is működtetnek. Az atyák fakultatív köröket, filmklubot, irodalmi kört szerveznek a Márton Áron és a Segítő Mária Gimnázium diákjainak. /Székely Zita: Az ifjúságot nevelnék, oktatnák a piaristák. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./
2007. december 5.
Bakos István, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának elnöke 2008. január elsejei határidővel lemondott elnöki tisztségéről. Lemondásának kiváltó oka: az alapítvány hivatalos bejegyzése, legális működésének lehetségessé válása, 1985 óta első ízben idén az anyagiak hiánya miatt nem szervezhette meg hagyományos díjátadó ünnepségét. Kitüntetéseik, a Bethlen Gábor-díj, a Márton Áron Emlékérem és a Teleki Pál Érdemérem a magyarságszolgálat és a közép-európai együttműködés jeles személyiségeihez jutott. Beszédes szám, hogy az utóbbi két évtizedben a világ harmincöt országából mintegy kétszáz személyiséget jutalmazhattak kiemelkedő teljesítménye miatt. Az alapítvány szándékos kormányzati megfojtása ahhoz a szomorú, a magyar nemzeti egység megteremtését gátló kormányzati intézkedéssorozathoz tartozik, amellyel felszámolták a Határon Túli Magyarok Hivatalát, a Magyar Állandó Értekezletet, az Illyés, az Apáczai, az Új Kézfogás, a Segítő Jobb közalapítványokat, a szakminisztériumok keretéből kivágták a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó főosztályokat, s az alkalmazottak státusát megszüntették.,,2004 óta – írja Bakos István felmondását megindokoló levelében – folyamatos a közösségi érdekű alkotómunkát és a nemzeti szolidaritást erősítő hazai és határon túli civil szervezetek és alapítványok létfeltételeinek, támogatásának sorvasztása. Mindez felmérhetetlen veszteséget okoz a magyar nemzetpolitikában, amely diaszpóránk létbiztonságát, a Bethlen Gábor Alapítvány céljait is sérti. ”Az alapítvány elnökének lemondását közvetlenül kiváltó ok, hogy a Kis Péter miniszter irányította Nemzeti Civil Alapprogram immár a megítélt támogatásokat sem utalta át az alapítvány számára. Bakos István társaival együtt maradandót alkotott a Magyar nemzetismeret című tankönyv összeállításával és kiadásával, ugyancsak segítőtársaival együtt valósággal kiverekedte Teleki Pál emlékszobrának megalkotását, és miután Teleki Pál szobrát Budapestről száműzték, megszervezte ennek balatonboglári elhelyezését. Nyugdíjazták, majd elbocsátották a Balassi Bálint Intézettől is. – Nemrég eltávozott az élők sorából Nagy Gáspár költő, a Bethlen Gábor Alapítvány titkára, a hűséges harcostárs is. Bakos István egy merénylettel felérő kultúrbotránynak nevezi a Bethlen Gábor Alapítvány felszámolását előrevetítő, a működésképtelenséget előidéző intézkedéseket. /Sylvester Lajos: Merénylettel felérő kultúrbotrány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./
2007. december 6.
Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete, az Arad-belvárosi Református Egyházközség, a Szegedi Katolikus Ifjúsági Alapítvány rendezésében vetítik december 7-én Dulka Andor Emberek a halál árnyékából c. történelmi dokumentumfilmjét, amely a délvidéki magyarok elleni 1944-ben történt atrocitásokat mutatja be. Dulka Andor történelemtanár /sz. Beodra, 1952/ feleségével, Viola Lujzával együtt egy Versec melletti magyar faluban, Ürményházán tanítanak. Dulka Andor tagja és szervezője a Vajdasági Magyar Pedagógusok Szövetségének, a Szórvány Közalapítványnak, melynek keretében a bánáti szórványban élő magyar gyerekeket próbálják összegyűjteni és magyar iskolába járatni, kollégiumi ellátást biztosítva nekik. A Vajdaságban élő magyar nemzetrész megmaradásáért folytatott küzdelme, keresztyén szellemiségű közművelődési tevékenysége elismeréseként megkapta az Aracs-díjat, a Márton Áron-emlékérmet és a Teleki Pál-érdemérmet. /Meghívó filmvetítésre. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./
2007. december 12.
A középiskolások műveltségi vetélkedője, a Tudász december 11-én a megszokott helyszínen, a székelyudvarhelyi Digital 3 televízió nagystúdiójában zajlott, ahol nyolc erdélyi középiskola képviseltette magát. Bár Udvarhelyen már hagyománya van a középiskolai tanárok szervezte Tudásznak, a rendezvény mégis újdonságnak számított, hiszen első ízben mérték össze tudásukat a diákok országos szinten. Kápolnási Zsolt szervező, a székelyudvarhelyi Eötvös József Középiskola tanára elmondta, a vetélkedő szervezői tavasszal döntöttek arról, hogy országos szintű versennyé fejlesztik a Tudászt. A vetélkedőt a kolozsvári Báthory István Gimnázium csapata nyerte, második volt a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium. /Tudász tizenötödször. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 12 . /
2007. december 22.
Augusztus vége felé jelentős változás állt be Kolozsvár közéletében: a magyar katolikusság egyik legmeghatározóbb személyisége – dr. Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök búcsút vett főesperesi hivatalától. A megürült tisztséget Kovács Sándor főesperes vette át. Kovács Sándor elmondta, a középiskolát Marosvásárhelyen végezte, akkor született meg a papi hivatása. Életében nagy szerepe volt Márton Áron püspöknek, aki személyesen vette fel őt a teológiára. A püspök szociológus volt, a teológián szociológiát is tanított. Marosvásárhelyre. Kovács Sándort Marosvásárhelyre helyezték. Székelyudvarhelyen nehéz volt a munkát elkezdenie, mert elődjéről, Pálffy Gézáról elterjedt a hír, hogy a Szekuritáté tette el láb alól. A Szekuritáté sokszor küldött hozzá provokátorokat. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Szeresd a népet, és a nép is szeretni fog téged. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2008. január 11.
Miklós Márton Édesanyám rózsafája című népdalgyűjteményét karácsony előtt mutatták be Csíkmadarason. A monográfia jellegű könyv mögött egy egész élet küzdelmes munkája áll. Miklós Márton a kántortanítói képzőt 1947-ben végezte Csíksomlyón. Indítottak egy karvezetői tanfolyamot 1956-ban Marosvásárhelyen. Miklós Márton erre jelentkezett. Négy éven keresztül a nyári vakációban két hetet, a téliben egyet a tanfolyamon töltött. Ennek alapján volt joga a csíkmadarasi Forrás népi együttest 35 évig vezetni. Amíg ez az együttes megalakult, egész kálváriát járt a család, kulákság miatt is elküldték. 1949-ben Márton Áron püspök Madarason bérmált, Miklós Márton tanártársaival vitte a gyereket a templomba. Ezért Miklós Mártont büntetésből Csutakfalvára helyezték. Három évig volt Csutakfalván, közben igazgató lett. Egy névnapozáson elénekelték a székely himnuszt. Ezért a négy tanárt elbocsátottak D20-assal, ami azt jelentette, hogy az elbocsátott csak fizikai munkára alkalmazható. Szerencséje volt, mert végül a tanfelügyelőségre vették fel, statisztikai adatokat kellett összesítenie. Később visszahelyezték Csíkba. Visszakerülhetett Csíkmadarasra, de egy hét múlva hívták a tanfelügyelőségre: tovább kell mennie Csíkkarcfalvába, azután csak hazajöhetett. Legelső műsorukat, az Este a fonóban címűt 1966-ban mutatták be. Ő szerkesztette és tanította a zenei részt. Utána következett a Madarasi lakodalom. Országos döntőre jutottak vele Medgyesre. A Felcsíki leányszöktetés megint nagy sikert aratott. A legnagyobb sikerük a Kádár Kata balladával volt Székelyudvarhelyen, a balladák fesztiválján. Emellett Miklós Márton élesztette újjá Madarason a fúvószenekart. Miklós Márton sok éven át gyűjtött népdalokat. Dr. Szenik Ilona a kéziratát átnézte, azt mondta, mivel ennek a gyűjteménynek monográfia jellege van, nyugodtan írja oda, hogy csíkmadarasi népdalok. /Takács Éva: Örömemben lelkemre vettem. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 11./
2008. január 31.
Jancsó Benedek, Bodor György, Márton Áron és Fekete János szobra után idén újabbal gazdagodik a közel ötezer lelket számláló Gelence nagyközség. A Hősök terére november 5-én, Szent Imre-napján a budapesti Szent Imre Alapítvány jóvoltából a két gelencei templom védőszentjének, Szent Imrének a mellszobrát fogják felállítani. A tér november 5-én felveszi Szent Imre herceg nevét. /Iochom István: Szent Imre-szobor Gelencén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./
2008. február 2.
Dr. Kristály Sándor matematikus /sz. Balánbánya, 1975/ a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, majd a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen tanult matematikát. Jelenleg szerzi meg a harmadik doktori fokozatot Budapesten a Közép-európai Egyetemen (Central European University). Első doktori tézisét Kolozsváron védte meg 2003-ban, másodikat 2005-ben egy geometriai témakörben Debrecenben. A romániai származású tudományos kutatók, tudósok tevékenységét nyomon követő Ad Astra nevű Tudományos Társaság Kristály Sándort egy ranglistán sorban a legeredményesebb romániai magyar matematikusként tartja nyilván. Kristály Sándor egyrészt a kritikus pontok elméletével foglalkozik. A másik a Finsler geometria kutatása. Kristály Sándor dolgozott Szicíliában, számos nemzetközi konferencián vett részt, Sepsiszentgyörgyön lakik. /Sylvester Lajos: Kristály Sándor tudományos nekifutamodása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./
2008. február 4.
Rendkívüli sajtótájékoztatón mutatta be Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester a Hargita megye székhelyén használandó új típusú utcanévtáblák látványterveit, amelyek feltüntetik adott esetben a névadó személyiség születésének, illetve elhalálozásának dátumát is, továbbá a város címere is. A közelmúltban viták zajlottak az utcanevek megváltoztatásáról. Constantin Strujan prefektus kifogásolta a Szász Endre utcanevet. A prefektus azért kifogásolta, mert Szász Endre nem Csíkszeredában élt és alkotott. „Ha így gondolkodunk, akkor mihez kezdjünk a Nicolae Balcescu, Mihail Sadoveanu vagy Tudor Vladimirescu utcaneveinkkel, mert ezek a személyiségek, nemcsak hogy nem Csíkszeredában éltek és tevékenykedtek, de életükben még csak nem jártak ebben a városban” – fogalmazott a polgármester. „Szász Endre Csíkszeredában született, Márton Áron pedig a róla elnevezett gimnáziumba járt” – zárta a vitát Ráduly. /Horváth István: Balcescu utcai „vita” Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
2008. február 9.
Czika Tihamér feltette a kérdést: „De kérdem én, mi a garancia arra, hogy az egyházainkon belül jobb lesz ezeknek az iskoláknak?” Márton Áron püspök mondta 1939-ben: „Az Egyház bármilyen alkudozásokra és megegyezésekre kényszerült is, a neveléshez való jogát alku tárgyává nem tette soha. ” „Iskoláink hivatása, hogy a gondjaira bízott gyermekeket úgy neveljék, hogy a feladatokra alkalmasak legyenek, ami erős jellemmel, munkakészséggel, a hivatás szeretetével és eleven közösségi tudattal párosul. ”Márton Áron püspök gondolatai ma is érvényesek. /Vízi Ildikó: Válasz helyett. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./ Előzmény: Czika Tihamér: Az egyházak tevékenységét egyszerűen nem kritizálod. Hogy miért? Mert nem. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
2008. február 13.
Márton Áron püspökre emlékeztek február 22-én a kolozsvári Szent Mihály Egyházközség által rendezett ünnepségen. Kovács Sándor kanonok, főesperes-plébános mondott emlékbeszédet. A kommunista hatóságok 1949-ben hat évre börtönbe csukatták, utána pedig még 12 éven át csak háziőrizetben gyakorolhatta püspöki teendőit. Azonban semmi sem törte meg. 1970-ben római látogatásakor VI. Pál pápa hősként fogadta. Fodor György piarista konfráter ismertette a székelyudvarhelyi Nagy Zoltán filmjét. Bemutatták az 550 kordokumentumszerű felvételt. Az ünnepség végén Kovács Sándor főesperes röviden bemutatta Márton Áron Keresztség, hit című könyvét, a dr. Marton József egyetemi professzor által szerkesztett Márton Áron hagyatéka sorozat 3. kötetét. /Ö. I. B. : Márton Áron, a bizalom jelképe. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./
2008. február 24.
Kolozsváron Márton Áron püspökre emlékeztek a Szent Mihály egyházközség, valamint az Erdélyi Piarista Diákszövetség szervezésében. A zsúfolásig megtöltött teremben büszkén emlékeztek arra, hogy Márton Áron itt teljesített szolgálatot, előbb a fiatalok, a főiskolások és egyetemisták, az értelmiség lelki vezetőjeként, majd közösségépítő plébánosként, itt szentelték püspökké 1939. február 12-én. Kovács Sándor főesperes-plébános felelevenítette a kivételes életpálya fontosabb állomásait. A székelyudvarhelyi Nagy Zoltán hitoktató szorgos munkával remek hang- és képanyagot gyűjtött össze, amelyek segítségével a nagy püspök és példakép alakját idézte 550 fotóval, köztük kordokumentumokkal és korabeli tanúk vallomásaival. Kovács Sándor bemutatta Márton Áron keresztség, hit témában elmondott beszédeiből készült kötetet, amit dr. Marton József egyetemi professzor gyűjtött és szerkesztett egybe a Márton Áron hagyatéka sorozat 3. köteteként. /Bodó Márta: Jó atyánkra emlékeztünk. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 24./
2008. február 24.
Január 19-én meg nyílt a Szatmárnémetiben a magyar ajkú görög katolikus templom közösségi termében Csomafáy Ferenc Erdélyi arcképcsarnokom című fényképkiállítása. A fotóművész a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának magyar nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát. Mindezek mellett megtanulta a fényképészetet is. Szakterülete a fotóriport és a színházi fotó. Mostani kiállításán harminchat olyan arc sorakozik, akik utat mutattak a romániai magyarságnak a két világháború és a diktatúrák idején is. Egy részük (Kós Károly, Gál Ernő, Márton Áron, Berde Amál, Szabó T. Attila) már a két világháború közti időben ott állt a tornác küszöbén, a fiatalabb nemzedék pedig az ő példájukon nőtt fel, majd csatlakozott hozzájuk, vált maga is követendő példaképpé (Kányádi Sándor, Szász János, Cseh Gusztáv, Beke György). Csomafáy Ferenc elmondta, hogy képei beszélgetés közben készültek. /Csirák Csaba: Erdélyi arcképcsarnokom. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 24./
2008. február 25.
Február 25-én lesz Benkő Samu nyolcvanéves. Egy Kis-Küküllő menti székely falucskában látta meg a napvilágot; menetelt a „fényes szellők” csapatában, a Móricz-kollégisták között; volt Gaál Gábor tanítványa, majd tanársegédje, végül egy akadémiai kutatóállás íróasztala mellett állapodott meg, hogy több mint fél évszázad céltudatos munkájával létrehozza azt az alkotóműhelyt, amelyet, számon tarthatunk az erdélyi magyar „egyszemélyes intézmények” sorában, írta róla Dávid Gyula. Művészettörténész felesége és fia nevéhez szintén rangos könyvek, az erdélyi régészet és középkorkutatás alapművei kapcsolódnak. Benkő Samu tanácsosként állt Domokos Géza mellett a Kriterion Könyvkiadó szellemi teljesítményei körüli bábáskodásban, ott volt 1989 karácsonyán a kolozsvári Hívó szót megfogalmazók között, s nem sokkal utána az Erdélyi Múzeum-Egyesület újraalakításánál, majd egy ideig a tudós testület elnökeként. Azután visszatért az íróasztala mellé. Erdélyi filozófia, erdélyi történelem az a két terület, amelynek művelésére vállalkozott, továbbá Bolyai János vallomásainak kibetűzésével és elemzésével, továbbá az erdélyi 48-nak a hivatalos román dokumentum-korpuszból kirekesztett forrásértékű iratanyagát tette közzé. Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc, Apor Péter, Bod Péter, Bölöni Farkas Sándor, Bolyai Farkas és János, Köteles Sámuel, Széchenyi István, Kemény Zsigmond, Orbán Balázs, Újfalvi Sándor, Kós Károly, Szász Pál, Bánffy Miklós, Márton Áron, Kelemen Lajos, Szabó T. Attila, Nagy Géza – csak néhány név azok közül, akiknek életét és művét beépítette a kisebbségi közgondolkodás pillérei közé. Benkő Samu Alkalmak és szavak című kötetének előszavában ezt írta: „A szavak egymás mellé illesztésében elsősorban erkölcsi parancsnak engedelmeskedtem... Mindig boldogsággal töltött el, ha bárhol megbizonyosodtam az erkölcsi erőfeszítés diadaláról, és a magam dolgaira tekintve szívből örvendtem, ha a szavaimból összeálló monológ itt-ott visszhangra talált, vagy ha egyszer-másszor éppen dialógussá sikerült terebélyesednie. ” /Dávid Gyula: Az értelemformáló sors tudós faggatója. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./
2008. február 27.
A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium munkaközössége gondoskodott arról, hogy könyv formájában összegezzék a 2006–2007-es tanév krónikáját. A kötet főszerkesztője, Borsodi L. László magyartanár, szerkesztőtársai: Juhász-András Réka romántanár és Kristó Boróka nyugalmazott magyartanár. /Takács Éva: Mi minden fér bele egy évkönyvbe. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 27./
2008. március 1.
Húsz évre köt szerződést Csíkszereda a Szent Kereszt-plébániával a Márton Áron Gimnáziumnak és a Segítő Mária Gimnáziumnak helyet adó épület haszonbérletéről. Az egyezség szerint az önkormányzat a következő években több millió euró értékű felújításokat végez az épületen. Évi több mint 700 ezer lejt fizet a város az épület tulajdonosának, a katolikus egyháznak – döntött a tanács a szerződéstervezetről. A húsz évre szóló koncessziós szerződés szerint a tulajdonos lemond a pénzátulásokról, a bérlő viszont vállalja, hogy a bérleti időszak első öt évében teljes egészében felújítja az épületet. Varga László, a Márton Áron Gimnázium igazgatója elmondta, sikerült megnyugtató módon rendezni a két iskola helyzetét. /Szüszer-Nagy Róbert: Tanácsülés Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./
2008. március 12.
Bács Lajos bukaresti karmester legutóbb zeneszerzőként szerepelt, a Román Rádió nagytermében mutatták be Márton Áron püspökről szóló miséjének három, eddig még nem játszott tételét. A mise címe röviden: Missa Márton Á. /Tóth István: Márton Áron megidézője. Beszélgetés Bács Lajos Bukarestben élő karmester-zeneszerzővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./
2008. március 17.
Marosvásárhelyen március 15-én mintegy hatezren gyűltek össze az RMDSZ központi rendezvényére. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: „gazdag nemzet a magyar: szabadságszeretetből annyi van nekünk, hogy szívesen adunk másnak is belőle, aki esetleg rabságban is jól érzi magát. Mi a rabságot sohasem szerettük, és ezután sem fogjuk. Nemcsak a saját rabságunkat nem tűrjük, hanem a másokét sem, románokét, szerbekét, albánokét, senkiét. ” Borbély László minisztert az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjeként mutatta be Nagy István színművész. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök üzenetét Bárczi Győző Maros megyei alprefektus tolmácsolta. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök üzenetét Terényi János bukaresti magyar nagykövet olvasta fel. Marosvásárhelyen a Magyar Polgári Párt a történelmi magyar egyházakkal közösen a Petőfi-szobornál tartotta ünnepi rendezvényét. A szobornál megjelentek és koszorúztak az RMDSZ politikusai is, Borbély László miniszter, Lokodi Edit, a megyei önkormányzat elnöke, Csegzi Sándor alpolgármester, valamint Benedek István, a városi önkormányzati képviselőtestület RMDSZ-es frakciójának elnöke. Borbély László, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje megbeszélésre hívta meg az MPP marosvásárhelyi vezetőit. Az MPP elfogadta a meghívást, de csak március 28-a, a megyei szervezet megalakulása után tartja kivitelezhetőnek. Szatmárnémetiben a Petőfi szobornál kezdődött a megemlékezés, ahol Ilyés Gyula polgármester mondott ünnepi beszédet, majd a rendezvény a színházban folytatódott, ahol Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök köszöntője után, Egyed Ákos történész, akadémikus beszélt 1848–49 mához szóló üzenetéről. Székelyudvarhelyen is két helyszínen ünnepeltek a helybéliek. Az RMDSZ a Digitál 3 Stúdióban emlékezett meg március 15-re. A polgármesteri hivatal által szervezett ünnepségre a Márton Áron téren került sor, ahol a Hagyományőrző Székely Huszárezred bevonulása és a történelmi egyházak áldása után Szájer József európai parlamenti képviselő, az ünnepi rendezvény díszvendége mondott beszédet. /Egy ünnep, két helyszín. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./
2008. március 17.
A hagyományokhoz híven az idén is a Márton Áron téren tartották az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékére szervezett ünnepséget Székelyudvarhelyen. Elsőként a magyar történelmi egyházak képviselői szóltak, majd a rendezvény díszvendége, dr. Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő. Székelyföld autonómiája a román és az európai demokráciának is kulcsa – összegezte a politikus, hozzátéve, hogy a kettős állampolgárság, az autonómia létkérdése az egységes magyar nemzetnek. Szájer rámutatott: az Európai Unióban megengedhetetlen, hogy a nemzeti közösségeket és kisebbségeket megkülönböztető előírásokat tartalmazzanak a választást szabályozó regulák, és elfogadhatatlan, hogy a választás szabadságának és a demokratikus pluralizmusnak a korlátozásával sújtsák a kisebbségeket. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. Az előző napon az RMDSZ a Digital3 stúdió nagytermében szervezett emlékünnepséget. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Erkölcsi többségre van szükség. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./
2008. április 9.
Az ötvenes évek elején állandóan a sikeres kollektivizálásáról, az élmunkásokról kellett írni. A sajtó egy szót sem írt a bukaresti törvényszék 1950. augusztus eleji ítéleteiről, melyekben Márton Áron gyulafehérvári katolikus püspököt életfogytiglani börtönre ítélték. Csoportos koncepciós pert kreáltak, belekeverve Korparich Ede Hangya elnököt, Lakatos István szociáldemokrata képviselőt, a Szövetség szövetkezeti központ elnökét, dr. Szász Pált, az EMGE utolsó választott elnökét, akit tíz évre, míg Kurkó Gyárfás MNSZ elnököt huszonöt évre ítélték. Belekeverték az ügybe Teleki Ádám grófot, a baloldali szimpatizáns agrárpolitikust, Venczel Józsefet, a Bolyai Egyetem statisztika professzorát, Bodor Bertalan bankigazgatót. Az ítéletekről pontosan nem tudott senki semmit, csak mendemondák kerültek ki, pl. Kurkóról, aki tiltakozásul, felháborodva, ráborította az asztalt a bíróság elnökére. Az EMGE éléről a Magyar Népi Szövetség távolította el Szász Pált, és ekkor vette át a vezetést Vass Márton, Antal Dániellel együtt. Szász Pál 1945 után az erdélyi kisgazdaságok jövőjéről tartott előadást, és azt fejtette ki, hogy az olyan nagyüzemi gazdaságok, mint a kolhozok, Erdélyben nem válhatnak be, mert nem alakíthatóak ki olyan nagytáblás üzemformák, melyeket mezőgazdasági nagygépekkel gazdaságosan lehet művelni. Tamási Áron hazahívását Kurkó Gyárfás helyeselte és támogatta, pedig tudta, hogy Nagy István tüzet fújt az „áruló” Tamási ellen. Mert akkor az volt az erdélyi baloldal véleménye, hogy Tamási elárulta az 1937-es Vásárhelyi Találkozó eszméit. A később időben, ahányszor Kurkó sorsa szóba került, Sütő András mindig megjegyezte: „támogatta, hogy Erdélyt Romániához csatolják, a román állam hálából ezért becsukta. ” Kurkóék és Márton Áron sorsa sokáig foglalkoztatta az embereket, mert hivatalosan nem jelent meg a perükről semmi. Az emlékeit közlő Katona Szabó István erre is kitért. Marosfőn nyaralt 1950-ben, ahol szóba hozták a kérdést, miért tartóztatták le őket, és Bányai László kommunista vezető fia, Bányai Péter, aki éppen ott nyaralt, kategorikusan felelte: a Rajkkal való kapcsolatuk miatt. A Bányai-fióka alig tízéves lehetett, biztosan az apjától hallotta ezt a véleményt. Katona Szabó István ezután figyelmesen kereste a Rajk-perről megjelent kék könyvben, de Rajknak semmilyen erdélyi vonatkozását nem találta a részletes periratban. Arról sem írtak az újságok, hogy a szerzeteseket deportálták, de csak a katolikusokat, mert az ortodox kolostorokban a nagyszakállú szerzetesek zavartalanul élték életüket. A sajtó foglalkozott a nagy „Vatikáni-kémperrel”, melynek során még szabadlábon lévő katolikus püspököket ítéltek el. Az sem kapott publicitást, hogy a Bolyai Tudományegyetemből kiszakították a jog és közgazdasági kart. A jogi kar kétnyelvű tagozatúvá vált, azután pár év múlva megszűnt. Ez volt az első kísérlet az önálló Bolyai Egyetem felszámolására. /Katona Szabó István: A felszámolások folytatódnak. Részlet A nagy hazugságok kora című önéletírásból. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./
2008. április 19.
Történelemkönyv, szociológiai és pszichológiai tanulmány, retorikai szakkönyv, világismertető, erőt adó, gyökérerősítésre ösztönző, öröklét ígéretét hordozó imádságoskönyv – így jellemezhető Hajdó István főesperes Uram, jó nekünk itt lenni /Mark House Kiadó, Gyergyószentmiklós/ ünnepi beszédeinek gyűjteményes kötete. Hajdó Istvánt /sz. Bogárfalva, 1942. dec. 18./ Márton Áron püspök szentelte pappá 1968-ban. Gyergyószentmiklóson volt plébános 1985-től 2006-ig, azóta a székelylengyelfalvi plébánián végzi lelkipásztori feladatait. Hajdó István a Gyilkostónál Szent Kristóf kápolnát álmodott, a gyergyószentmiklósi öregotthon alapkövét áldotta meg, a Pricske tetején keresztet szentelt. 2005 májusában, a csíksomlyói pünkösdi búcsún mondott prédikációja az év beszéde lett. /Balázs Katalin: Uram, jó nekünk itt lenni. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./
2008. május 5.
Szovátán a római katolikus templom kertjében május 4-én felavatták Márton Áron püspök mellszobrát, Bocskay Vince szobrászművész alkotását. Az avatáson részt vett dr. Jakubinyi György érsek is, aki az ünnepi szentmisét celebrálta. Beszélt kiemelkedő elődje nagyságáról. Péter Ferenc, Szováta polgármestere meggyőződése, hogy a püspök ma is munkára buzdít, összefogásra szólít. Non recuso laborem – Nem vonakodom a munkától – olvasható a szobor talapzatán Márton Áron közismert jelszava. A szobrot Sánta Csaba és csapata öntötte bronzba, a mellszoborhoz méltó talapzatot a csíkszeredai szobrász, Dóczy András készített. /N. M. K. : Márton Áron-mellszobor Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./
2008. május 10.
Szováta önkormányzatát kiemelten foglalkoztatja a művészi értékek sorsa. Nemrég volt a Márton Áron-mellszobor, Bocskay Vince alkotásának felavatása, most pedig a város nemzetközi hírű grafikus és festőművészének, Kusztos Endrének gazdag életműve került napirendre. Kusztos Endre egyezséget köt Szováta polgármesterével, Péter Ferenccel, ingó és ingatlan vagyonát illetve művei összességét Szováta városra hagyja, amely ennek fejében négy éven belül felépíti a Kusztos Endre Galériát, ahol az alkotónak állandó kiállítása lesz, a kiállításra nem került műveit pedig megfelelő körülmények között őrzik majd. Nagyszámú kollekcióról van szó, hiszen Csokfalváról, Szovátáról, Kolozsvárról és Bánffyhunyadról sok száz festmény és grafika kerül majd egy fedél alá. /(nk): Kusztos Endre Galéria születhet. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./
2008. május 14.
Fejér Miklós magyar szakos tanár egész élete az irodalom, az anyanyelv és a kultúra köré szerveződött. Szülőfalujában, Zabolán munkásságának emléket állítottak. A községi könyvtárat róla nevezték el. Fejér Miklós /sz. Zabola, 1913. nov. 30./ diákkorában önképzőkört vezetett. Kolozsváron végezte az egyetemet. Világszemléletét, értékrendjét Venczel József mellett Bíró Vencel, a kor egyik híres katolikus értelmiségije határozta meg. A fiatal diákot kiváló eredményei révén csakhamar megbízták a kollégium könyvtárának vezetésével. Márton Áron püspöke kinevezte Fejér Miklóst előbb a brassói gimnáziumba tanárnak, majd 1940 őszétől a székelyudvarhelyi római katolikus iskolában tanított. Ott is alapított családot, majd Kolozsvárra költöztek, a magyar állami román nyelvű gimnázium magyar szakos tanára lett. A világháború végén szovjet hadifogságba került, s csak 1948 októberében szabadult. 1949-től újra Kolozsvárt, a magyar tanítóképzőben oktatott. Többedmagával kiváló tankönyveket írt, szöveggyűjteményeket állított össze. Nagy Jenővel együtt 1954-ben kidolgozta a magyar nyelv és irodalom oktatásának rendszeres módszertanát. Az általuk akkor kimunkált programok, tanmenetek, kiválogatott szövegek egészen az 1989-es romániai változásokig kisebb-nagyobb változtatásokkal fennmaradtak. 1957-ben fejezték be az első erdélyi magyar irodalomelméleti tan- és kézikönyvet, s szintén abban az évben jelentették meg a Magyar irodalomtörténet című könyvüket is. 1959 áprilisában mondvacsinált okok miatt Fejér Miklóst letartóztatták, hónapokon át kínozták, vallatták. Akkor már börtönben ült a romániai magyar polgári szellemi elit színe-java. Kiszabadulása után a Romániai Képzőművész Szövetség kolozsvári fiókjánál kapott munkát, ahol híres alkotók kiállításait szervezhette. Végül 1965-től a Kolozsvár melletti Szucságon tanított nyugdíjazásáig. Utána számtalan székelyföldi diákot ő készített fel a nehéz egyetemi felvételire. Nyugdíjas éveiben újra visszanyerte alkotókedvét, bekapcsolódott a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon munkaközösségébe, melynek számtalan szócikkét ő írta meg. 1972-ben a Nyelv- és Irodalomtudományi Közleményekben megjelent írása Zabola élő és történeti helyneveiről, melyet még az 1940-es évek elején Szabó T. Attila nyelvész-akadémikus irányításával doktori disszertációként írt meg, s egészében csak az elmúlt években jelent meg a Székely Nemzeti Múzeum évkönyvében. Fejér Miklós 2002. május 5-én hunyt el Sepsiszentgyörgyön, majd végakarata szerint szülőfalujában, Zabolán, ősei mellé temették. /Pozsony Ferenc: Fejér Miklós emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./
2008. május 17.
Gergely Balázs, az MPP kolozsvári elnöke vezeti a polgári párt helyi tanácsosi listáját. Az MPP vezetői legkevesebb két-két befutó helyre számítanak Kolozsváron és a megyében. Az MPP kolozsvári választási programja a közösség demográfiai, gazdasági, versenyképes megerősödését tűzi ki célul. Gergely Balázs a kultúrával, műemlékvédelemmel, kulturális örökséggel, ifjúsággal és sporttal foglalkozó bizottságban találná meg a helyét. Gyakran mondják, hogy Kolozsvár multikulturális város. Az itt élő magyarok nem ezt érzik. E helyzet megváltoztatása érdekében sokat kell tenni. Új magyar utcanevek kellenek, el kell tüntetni a közterekről a magyarokat gyalázó táblákat, magyar vonatkozású köztéri szobrokat kell emelni, Márton Áron szobrának felállítása évek óta húzódik. Gergely Balázs biztos benne, hogy az RMDSZ és az MPP együtt sokkal hatékonyabban tudja majd képviselni a magyarság érdekeit. Gergely Balázs /sz. Kolozsvár, 1977/ a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen régészeti szakán szerzett diplomát, második szakként végzett a budapesti Századvég Politikai Iskolán, jelenleg doktorandusz. Alapító tagja a magyar régészeket tömörítő Posta Béla Egyesületnek. /Sz. K. : Bemutatjuk jelöltjeinket. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./
