Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 643 találat lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-600 | 601-630 | 631-643
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Böjte Csaba

2016. május 18.

Hol van az életünk töréspontja
Böjte Csaba szerzetes celebrálta azt a szerda délelőtti misét, mely a Szent Erzsébet Otthon fennállásának második évfordulóját jelezte. Névadó szentjük ereklyéjét is elhozta az otthon lakóinak.
Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéjét Böjte Csaba ferences-rendi szerzetes viszi körbe Erdélyben, az irgalmasságot, a szeretetet, a jóságot hirdetve. „Árpád-házi Szent Erzsébet életében is sokat segített az embereken, s hiszem, hogy most, nyolcszáz évvel halála után méginkább vágyik arra, hogy segítségünkre legyen” – mondta Böjte Csaba, a dévai Szent Ferenc alapítvány vezetője, majd röviden szólt a szent életéről, arról, hogy sosem zúgolódott sorsa ellen, hanem megmutatta, hogy milyen szépen élni és szeretni.
Töréspont
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy életünk töréspontja az, hogy fiatalok vagyunk-e, vagy idősek, egészségesek, vagy betegek, sikeresek, népszerűek, vagy ismeretlenek – de Szent Erzsébettől megtanulhatjuk, hogy egyedül az számít igazán: szeretünk-e vagy sem. „A mi urunk Jézus Krisztus nem azt a parancsot adta, hogy legyünk sikeresek és egészségesek, hanem hogy szeressük egymást, ezt pedig bárhol, bármikor gyakorolhatjuk” – mondta a szerzetes. Szent Erzsébet rajongva szerette férjét, gyermekeit és azt akarta, hogy minden ember boldog legyen – s ez most, a XXI. században is példaértékű. Nem létezik olyan helyzet, hogy ne tudjunk szeretni, mindig eldönthetjük, hgoy rámordulunk, vagy rámosolygunk a mellettünk lévőkre – s ez képezi valójában az életünk nagy tengelyét.
Elmosta az idő
Sárospatakon immár semmi nem őrzi Szent Erzsébet emlékét, a történelem teljesen elmosta azt a Sárospatakot, ahol Szent Erzsébet született, semmi nem maradt ránk, „csak ez az ereklye, Szent Erzsébet maga”, azaz egyedül a szeretet, amelyet képviselt. Tanuljunk tőle, s az irgalmasság évében merjünk egymással és önmagunkkal is irgalmasak lenni. „Bár lett volna rá oka, ő nem panaszkodott, nem siralmai, hanem rózsái vannak, áldása van, és forró szeretete a Megváltó és embertársai iránt.”
Később Böjte Csaba egy 98 éves atyáról szólt, aki, miután elmondta a Te Deum himnuszt, ismét felfedezte magában a bizalmat Isten egyszülött Fia iránt. „Ha a Megváltó, ránk, bűnös papokra tudja bízni magát, nekünk is mernünk kellene letennünk életünket az Ő kezébe” – jegyezte meg a ferences-rendi szerzetes.
Zene
A mise, melyet Kor Balázs atya, az otthon lelki vezetője, Egeli József atya, a Caritas aligazgatója, Vakon Zsolt püspökségi titkár, s Németh László, a Szent Márton otthon lelki vezetője koncelebrált, áldozással folytatódott, majd a hívek az ereklye elé járultak.
A mise alatt és azt követően Perei Benita és Gulyás Mónika énekelt dicsőítő dalokat, s a budapesti Kegye János pánsípművész Szivacs Balog Jenő kíséretével lépett fel. Mint megtudtuk, utóbbiak az erdélyi körút során végig a biztosítják a zenei kíséretet.
Neumann Andrea
erdon.ro

2016. május 21.

Szent Erzsébet ereklyéi a Millenniumi templomban
„Tanuljunk tőle irgalmasságot, jóságot és szeretetet”
Május 18-án, szerdán Erdélyi körútja harmadik állomására, Temesvárra érkezett Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéje. Az ereklyét Böjte Csaba ferences szerzetes hozta el Temesvárra régi osztálytársa, Kapor János gyárvárosi plébános meghívására és a Magyarok Nagyasszonya templomban több száz hívő fogadta imádságos szeretettel, énekléssel a drága kincset. A szentmise előtt a nagyszalontai Béke Királynője gyermekotthon lakói, Csaba testvér „gyermekei” elevenítették fel Szent Erzsébet életének néhány fontos mozzanatát.
Az ereklye fogadására megtartott ünnepi szentmisét Böjte Csaba ferences szerzetes és a temesvári egyházmegye papjai együtt celebrálták. Csaba testvér a szentmise során elmondta, hogy Ferenc pápa azért hirdette meg az irgalmasság, a szeretet évét, mert az szerinte orvosság lehet a világ gondjaira-bajaira. Szent Erzsébetet több mint 800 éve az irgalmassága, a szegények, az elesettek és a betegek iránt tanúsított szeretete tartja meg emlékezetünkben. „Ő alapította a világ első árvaházát és első kórházát, ahol maga is gondozta a betegeket” – mondta Bőjte atya, felidézve Árpád-házi Szent Erzsébet csodálatos tetteit, amelyeknek köszönhetően röviddel halála után szentté avatták. Az irgalmasság szent évében Böjte atya Szent Erzsébet példáját ajánlotta a hívek figyelmébe, arra kérve őket, hogy lehetőleg az év minden napján próbáljanak jót tenni valakivel. „Jónak lenni jó, ezt személyes tapasztalatom alapján állíthatom” – mondta Csaba testvér. „Amikor jót tettem, mindig örömet, melegséget éreztem, de amikor gyerekkoromban rosszalkodtam, semmi örömöm nem tellett benne. Nem minden problémát tudunk megoldani, de jókedvet, szeretetet, bizalmat bárkinek adhatunk, és nemcsak a más életét, de a mi életünket is jobbá tesszük ezáltal.” Szent Erzsébet ereklyéiről Csaba testvér elmondta, hogy aprócska koponyacsont-szilánkot és egy ruhaszegély darabkát tartalmaz az ereklyetartó és Sárospatakról, Szent Erzsébet szülővárosából azért hozta el Erdélybe találkozni a hívekkel, hogy tanuljanak tőle irgalmasságot, jóságot és szeretetet. A szentmise végén a templomot megtöltő több mint félezer hívőnek alkalma nyílott hódolatát kifejezni, megérinteni és megcsókolni a szent ereklyét.
„Nagy öröm számomra, felemelő érzés, hogy Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéjével személyesen találkozhattunk itt a temesvári Millenniumi templomban – nyilatkozta Kapor János, a Magyarok Nagyasszonya templom plébánosa –, örvendetes, hogy ilyen sokan eljöttek erre a találkozásra, annál is inkább, mert itt a Bánságban nem mindig zökkenőmentes megtalálnunk a közös nevezőt, és mindannyian érezzük, hogy mennyire felgyorsult a beolvadás. Szent Erzsébettől megtanuljuk azt, hogy mit jelent jó embernek lenni, jó kereszténynek lenni, mit jelent jó magyarnak lenni.”
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

2016. május 30.

Az RMDSZ jelöltjeinek támogatásra biztat Böjte atya a választások előtt
Az RMDSZ jelöltjeinek támogatására biztat a szövetség honlapján hétfőn közzétett üzenetében Böjte Csaba.
A dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke felhívásában aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Románia újból „a kisebbségek elutasításának útjára lépett”. Felidézte: sorkatonasága ideje alatt egyetlen magyar szóért száz fekvőtámaszt kellett végeznie. „Remélem, hogy soha nem jön vissza az az idő!” – fogalmazott.
Böjte atya kifejtette: nem érti, hogy most, amikor Európára nehéz idők köszöntenek, amikor minden társadalmat fenntartó erőre szükség van, miért „rúgnak bele durván” Románia jelenlegi vezetői a több mint egymilliós magyar közösségbe.
„Fogjunk össze Erdély legerősebb, a jelképeinkért küzdő érdekvédelmi szervezetével és tegyünk meg mindent, hogy a választásokon olyan pozícióba kerüljenek helyi és országos szinten, hogy meg tudják védeni demokratikus eszközökkel a Romániában élő kisebbségek jogait!” – olvasható a felhívásában.
maszol.ro

2016. május 31.

Karizmatikus vezetők segíthetik a külhoni magyarság megmaradását
A nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint a magyarság megmaradásának a titka a minőségi intézményrendszer mellett az, hogy legyenek karizmatikus vezetői a külhoni magyar közösségeknek.
Szilágyi Péter A megmaradás útjai – helyzetkép a külhoni magyarságról címmel hétfőn a budapesti Magyarság Házában rendezett konferencián kiemelte: 96 éve bekövetkezett a felfoghatatlan, és az ezeréves Magyarországot feldarabolták. „Trianonnal új korszak kezdődött, a múlt eltörlésének és átfestésének kora, százezrek kényszerültek elhagyni otthonaikat, milliók életét keserítették meg csak azért, mert magyarnak születtek" – idézte Szilágyit az MTI.
A helyettes államtitkár felidézte, hogy a XX. század során Beneą és Maniu, Sztálin uralma és Tito partizánjai jelöletlen tömegsírokat, szenvedések tengerét szabadították a magyarságra. Ezeket követték a szocializmus évtizedei, amelyben a nemzet összetartozását tagadták, szimbólumait a sör-virslivel, templomait a pionírházakkal váltották fel. „A magyar korona az óceánon túlról várta, hogy hazatérhet-e valaha is" – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte: minden keserű és nehéz történés ellenére mégis ma, közel száz évvel az országvesztés után, magyarok százezrei őrzik az anyanyelvet, élik meg a magyar kultúrát, az erdélyi, a felvidéki, a délvidéki és a kárpátaljai nemzetrészekben. „Összetartozásunk egyre inkább élő valósággá válik a Kárpát-medencében és a diaszpórában egyaránt" – mutatott rá Szilágyi Péter.
A helyettes államtitkár a megmaradás titkát a minőségi intézményrendszer mellett abban látta, hogy legyenek karizmatikus vezetői a külhoni magyar közösségeknek. Példaként említette Márton Áront Erdélyben, Esterházy Jánost Felvidéken, Olofsson Placid atyát, Gulácsy Lajos püspököt a szovjet lágerekben, Böjte Csabát a nehéz sorsú gyermekek között. „De mindezeken túl a legfontosabb, hogy mi magunk, személy szerint cselekvő részei legyünk a magyarságnak" – fogalmazott Szilágyi Péter a Nemzetpolitikai Kutatóintézet rendezvényén. Kiemelte: a nemzeti összetartozás ünnepével 1920 következményeire kívánnak választ adni, a nemzet államhatárok felett álló egységét vallják meg. „A magyar emberek életerős közösségét hirdetik, amely magában hordozza, hogy magyarként fontosak vagyunk egymás számára, és eszerint is cselekszünk" – fogalmazott.
Ablonczy Balázs történész előadásában rámutatott: Trianon mindazon veszteségek összefoglaló neve, ami a magyarsággal történt a 20. században. Úgy vélte, egyfajta „ősbűnként" jelenik meg a magyarság számára. Kitért arra is, hogy a békeszerződés és az abban foglalt igazságtalanságok felerősítették azokat a véleményeket, hogy olyan sorscsapás készül, ami a nemzet teljes megsemmisülésével fenyeget.
Legfontosabb dilemmának az időrendiséget nevezte, azaz mi volt előbb, minek köszönhető az utódállamok kialakulása. Azt gondolta, ha nincsenek nagyhatalmi szándékok a monarchia felosztására, ami már 1916-tól jelentkezett, akkor gyökeresen másként néznének ki ma Magyarország határai. – A mostani állapotokban a magyar képviselet hiánya is közrejátszott a párizsi békekonferencián – jegyezte meg, felidézve: egy évig egyáltalán nem volt helyszíni jelenlét. Rámutatott, ez 1920 januárjában már megkésett volt. Kitért arra is: Trianon után 350-425 ezerre tehető a menekültek száma, az ő történetük feltárásával még adós a történettudomány. „Ezeket a történeteke el kell mondani, ennyivel tartozunk" – fogalmazott Ablonczy Balázs.
A konferencia a nemzeti összetartozás hetéhez kapcsolódik, szombatig számos kulturális programmal, színházi előadásokkal, filmvetítésekkel, koncertekkel várják az érdeklődőket. Csibi Krisztina, a Magyarság Háza vezetője kiemelte: az egész hetet annak szentelik, hogy ismét a Kárpát-medence magyarságára, a Trianon utáni Magyarországra fordítsák a figyelmet, és igyekeznek minden korosztálynak színes programokat kínálni számos műfajban.
Krónika (Kolozsvár)

2016. június 11.

87. Ünnepi Könyvhét
Ma és holnap csúcsra jár a nagy múltú könyves ünnep. Ha mi, marosvásárhelyiek, pontosabban erdélyiek közvetlenül nem is vagyunk érintettek az ügyben, hiszen a könyvhétnek nincsenek itt zajló kihelyezett rendezvényei, közvetve mégis részesei lehetünk az eseménynek a fesztiválon részt vevő tollforgatóink, könyvműhelyeink révén. És azért is közünk van hozzá, mert valamiképpen gyarapodunk minden újabb magyar kötettel és érdekes kiadvánnyal. A figyelem a médiának köszönhetően is nyilván Budapestre, a Vörösmarty téren és a térbe torkolló utcákon történtekre összpontosul. Számos más magyarországi helység is bekapcsolódott a 87. Ünnepi Könyvhét és a hozzá csatlakozott 15. Gyermekkönyvnapok gazdag műsorába. Június 9-től, amikor az ünnepélyes megnyitón a Kossuth-díjas Esterházy Péter mondta el gondolatait, dedikálások, pódiumszereplések sokasága várja az érdeklődőket. A központi rendezvény színhelyén 147 pavilon kínál olvasói csemegét, több mint kétszáz anyaországi és határon túli kiadó mutatja be és árusítja könyveit. Idén Gyula a könyvhét kiemelt vidéki színhelye. Miskolc megint első akart lenni, Lackfi János költő közreműködésével már szerdán elkezdték az eseménysort. De több más várost is említhetnénk, mindenhol nagy neveket tartogattak a nyitónapra. Szegeden például Spiró György és Dragomán György a vendég. És találkozhat a közönség Darvasi Lászlóval, Grecsó Krisztiánnal is. Darvasit Nyíregyházára is meghívták. Ott volt Péterfy Gergely is. Persze, önkényes a felsorolás, közel 350 szerzőt kellene megemlítenünk, ha teljességre törekednénk.
Aránylag népes az erdélyi résztvevők csapata is, mégis úgy tűnik, mintha kevesebb jeles alkotónk lenne jelen a Könyvhét megnyilvánulásain, mint máskor. Ezt talán az is magyarázhatja, hogy a rendezvény szabályzata szerint élő szerzők első kiadású művei szerepelhetnek a programban, illetve a klasszikus magyar irodalom új kiadásai, a könyvtámogatási pályázatok döntéseit viszont későbbre halasztották. A pénztelenség nagyon behatárolja könyvkiadóink termékenységét. Könyves vállalkozásaink közül mégis képviselteti magát Budapesten a Bookart, az EME, közösen az Erdélyi Kiadók, a Gutenberg, az Irodalmi Jelen Könyvek, a Koinónia, a Lector, a Mentor Könyvek, a Pallas-Akadémia, a Polis, a Pro-Print. A dedikáló szerzők között a vaskos programfüzetben többek között Markó Béla, Fekete Vince, Böjte Csaba, Zágoni Balázs, Márton Evelin, Balázs Imre József neve szerepel.
A pódiumbeszélgetések sorában ma 10.30 órától Demény Péterrel kerül sor eszmecserére a Vörösmarty-szobor melletti színpadon. Az írót a Lector Kiadó által megjelentetett Apamorzsák című esszékötete kapcsán kérdezi Balázs Imre József. 12.30-kor ugyanott Gálfalvi Ágnes, a Lector Kiadó szerkesztője mutatja be Ady András Bogivilág című verseskötetét, a Mentor Könyvek újdonságát. Rá félórára ugyanő ismerteti Tamás Kincső A csinált-patak állatkertje című novelláskötetét. Ez is Mentor-kiadvány.
Külön érdekesség, hogy vasárnap délután 4 órakor közönség elé kerül Székely János egykori nagy sikerű könyve, A nyugati hadtest. A Partvonal Kiadó által újra kiadott műről Dragomán Györggyel folytat nyilvános beszélgetést a rádiós Oláh Andrea.
A könyvheti eseményekre, kiadói újdonságokra a későbbiekben bőven lesz még alkalmunk visszatérni.
(N. M. K. )
Népújság (Marosvásárhely)

2016. július 1.

Magyarok kenyere összefogással
Idén a felvidéki Gútáról érkezik Baranyába a kovász a magyarok kenyeréhez, a sót ismét Parajdról küldik, elkészítéséhez a Tisza forrásvidékéről származó vizet használnak, a megőrölt liszt pedig a külhoni rászorulókon kívül minden magyarországi megyébe eljut.
A 2011-ben indult Magyarok kenyere program pécsi sajtótájékoztatóján Korinek László jogászprofesszor, ötletgazda a kezdeményezés sikeréről úgy fogalmazott: „túlnőtt rajtunk a program”, amely sok jó embernek köszönhetően rendszerré kezd összeállni. Az első évben a Pécsen elindított jótékonysági akció során magyarországi és külhoni magyarlakta településekről 10 tonna búza érkezett Baranyába, 2012-ben húsz, egy évvel később 100, 2014-ben 220, míg tavaly már 440 tonna. Az elmúlt három év nagy mennyisége annak köszönhető, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2013-ban 77, egy esztendővel később 120, tavaly pedig 362 tonna összegyűjtésével járult hozzá a kezdeményezés sikeréhez. Korinek László hangsúlyozta: tovább terjesztik a programot a határokon túl, mivel nagyon jó a fogadókészség a környező országok magyarlakta területein. Vajdaság tavalyi csatlakozása után a kezdeményezés idén beindul Felvidéken és Észak-Erdélyben is. Győrffy Balázs, az NAK elnöke kiemelte: az adományok összeöntési ünnepségét augusztus 7-én tartják a Pécshez közeli Orfű malommúzeumában. Az augusztus 20-ai kenyerekhez a felvidéki Gútáról érkezik Baranyába a kovász, a sót ismét az erdélyi Parajdról küldik, elkészítéséhez a legmagyarabb folyóként emlegetett Tisza forrásvidékéről származó vizet használnak. A karitatív akció idei nagy kedvezményezettjei között említette a Dévai Szent Ferenc Alapítványt, a Nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthont és a fővárosi Oltalom Karitatív Egyesületet. A támogatást szeptember 20-án, a gyermekek világnapján osztják szét a rászorulók között. Idén már lehetőség van arra, hogy a lisztadományból minden magyarországi megye karitatív szervezetei is részesüljenek. Páva Zsolt (Fidesz–KDNP), Pécs polgármestere azt mondta: a kezdeményezés kezdetén senki sem számított arra, hogy egy ilyen nemzetegyesítő programot sikerült elindítani a baranyai megyeszékhelyről. Böjte Csaba a sajtótájékoztatón lejátszott videoüzenetében méltatta az összefogást, és beszámolt arról, hogy évről évre egyre több gyermek arcára csal mosolyt a lisztből sült kenyér, fánk, palacsinta vagy éppen pizza az alapítvány árvaházaiban.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. július 6.

Fiatal tehetségek alkotnak együtt Gyergyószárhegyen
Csángóföldi, magyarországi és erdélyi 10–14 éves gyerekek alkotnak egy hétig a ma kezdődő Kárpát-medencei Borsos Miklós Alkotótáborban, Gyergyószárhegyen.
Szerdán kezdődik és július 12-éig tart a Kárpát-medencei Borsos Miklós Alkotótábor, amelynek idén is Böjte Csaba Gyergyószárhegyi gyermekotthona a házigazdája. A gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány immár 23. alkalommal szervez képzőművészeti alkotótábort tehetséges Kárpát-medencei gyerekeknek. A pályamunkák, amelyek alapján a jelentkezők meghívást nyertek az alkotótáborba ezúttal a Nagyszüleink vonzásában témakörben készültek.
„A tábor célja évente lehetőséget nyújtani a tehetségüket már bontogató 10–14 éves gyerekeknek, hogy szakemberek, művészek társaságában, a Gyergyói-havasok festői környezetében találkozhassanak egymással, élményanyagot gyűjtsenek, és kapcsolatokat teremtsenek. De ugyanakkor szeretnénk lehetőséget teremteni arra is, hogy a résztvevők megismerkedhessenek Borsos Miklós gyergyócsomafalvi származású szobrászművész szellemi és erkölcsi hagyatékával” – foglalta össze a tábor célját Bancsi Edit szervező.
A 23. tábor nem véletlenül a „Nagyszüleink vonzásában” mottót kapta, hiszen Borsos Miklós szobrászművész születésének 110. évfordulóját ünnepeljük 2016-ban. „A tábor programjának hangulati elemei is kapcsolódnak a témakörhöz. Úgy állítottuk össze a programot, hogy a Csángóföldről, Magyarországról és Erdély más régióiból érkező gyerekek minél többet megismerjenek a Székelyföldből, illetve a csomafalvi szülőktől származó Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászról” – mondta a táborszervező.
A Borsos Géza, a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány elnöke irányításával összeállított programnyitó ünnepségét követően a fiatalok a beérkezett pályamunkákat, azaz egymás alkotásait tekinthetik meg, amelyeket Balázs József alfalvi festőművész értékel. Az egyhetes tábor alatt, július 6–12-e között Főcze Alpár grafikus irányításával festészetet, grafikát tanulnak a fiatalok, Szabó Szilveszter, Borsos Júlia, Korpos Andrea és Dániel Margit pedagógusok vezetésével pedig kézműves foglalkozásokon vehetnek részt. Kirándulást és szórakoztató játékokat is terveznek a résztvevőknek, a hét során készült alkotásokat pedig a zárókiállításon teszik majd közszemlére.
Baricz Tamás Imola
Krónika (Kolozsvár)

2016. július 7.

Fiatal tehetségek alkotnak együtt Gyergyószárhegyen
Csángóföldi, magyarországi és erdélyi 10–14 éves gyerekek alkotnak egy hétig a szerdán kezdődő Kárpát-medencei Borsos Miklós Alkotótáborban, Gyergyószárhegyen.
Szerdán kezdődik és július 12-éig tart a Kárpát-medencei Borsos Miklós Alkotótábor, amelynek idén is Böjte Csaba Gyergyószárhegyi gyermekotthona a házigazdája. A gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány immár 23. alkalommal szervez képzőművészeti alkotótábort tehetséges Kárpát-medencei gyerekeknek. A pályamunkák, amelyek alapján a jelentkezők meghívást nyertek az alkotótáborba ezúttal a Nagyszüleink vonzásában témakörben készültek.
„A tábor célja évente lehetőséget nyújtani a tehetségüket már bontogató 10–14 éves gyerekeknek, hogy szakemberek, művészek társaságában, a Gyergyói-havasok festői környezetében találkozhassanak egymással, élményanyagot gyűjtsenek, és kapcsolatokat teremtsenek. De ugyanakkor szeretnénk lehetőséget teremteni arra is, hogy a résztvevők megismerkedhessenek Borsos Miklós gyergyócsomafalvi származású szobrászművész szellemi és erkölcsi hagyatékával” – foglalta össze a tábor célját Bancsi Edit szervező.
A 23. tábor nem véletlenül a „Nagyszüleink vonzásában” mottót kapta, hiszen Borsos Miklós szobrászművész születésének 110. évfordulóját ünnepeljük 2016-ban. „A tábor programjának hangulati elemei is kapcsolódnak a témakörhöz. Úgy állítottuk össze a programot, hogy a Csángóföldről, Magyarországról és Erdély más régióiból érkező gyerekek minél többet megismerjenek a Székelyföldből, illetve a csomafalvi szülőktől származó Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászról” – mondta a táborszervező.
A Borsos Géza, a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány elnöke irányításával összeállított programnyitó ünnepségét követően a fiatalok a beérkezett pályamunkákat, azaz egymás alkotásait tekinthetik meg, amelyeket Balázs József alfalvi festőművész értékel. Az egyhetes tábor alatt, július 6–12-e között Főcze Alpár grafikus irányításával festészetet, grafikát tanulnak a fiatalok, Szabó Szilveszter, Borsos Júlia, Korpos Andrea és Dániel Margit pedagógusok vezetésével pedig kézműves foglalkozásokon vehetnek részt. Kirándulást és szórakoztató játékokat is terveznek a résztvevőknek, a hét során készült alkotásokat pedig a zárókiállításon teszik majd közszemlére.
Baricz Tamás Imola
Krónika (Kolozsvár)

2016. augusztus 4.

[Kelemen Attila Ármin kelemen. Transindex.ro HOME JOGOK címen rendszeresen jelentkező rovatában Böjte Csaba atyát intette meg:]kelemen.transindex.ro
HOME JOGOK
címen rendszeresen jelentkező rovatában Böjte Csaba atyát intette meg:
Bocs, Böjte tesó!
Böjte Csabának volt nemrég egy Facebook-bejegyzése, amiben szó van igaz hitről és liberalizmusról. Kár.
A bejegyzés alább olvasható:
Végtelenül szomorú!! Franciaországban született, apja egyetemi tanár?! ..... Mennyi pénzt költött rá a családja, és az állam és ő a maga 19 évével ezt teszi??
A világnézetileg semleges oktatás megbukott.... Nincsenek légüres terek, lám ahol nincs igaz hit, ott pillanatok alatt megjelenik egy olyan eszmerendszer, mely fegyvert ad az ember kezébe!! Én az érték orientált oktatásban hiszek!! Érdemes elolvasni Márton Áronnak 1933-ban megjelent irását. Csaba t.
Nyílt titok volt, mire készül a templomi mészáros
Súlyos következményekkel jár, ha egy radikalizálódott tinédzsert csak úgy visszaeresztenek a társadalomba
hirado.hu
Böjte Csaba - kb. egy hete
Végtelenül szomorú!! Franciaországban született, apja egyetemi tanár?! ..... Mennyi pénzt költött rá a családja, és az állam és ő a maga 19 évével ezt teszi??
A világnézetileg semleges oktatás megbukott.... Nincsenek légüres terek, lám ahol nincs igaz hit, ott pillanatok alatt megjelenik egy olyan eszmerendszer, mely fegyvert ad az ember kezébe!! Én az érték orientált oktatásban hiszek!! Érdemes elolvasni Márton Áronnak 1933-ban megjelent irását. Csaba t.
Nehezen hiszem el, hogy a fenti posztok valóban a szerzetes megosztásai. Inkább úgy sejtem, valamelyik buzgó munkatársa tolja a Facebookját, Böjtét elfoglaltabbnak gondolom annál, minthogy ennyit facebookozzon. Ez csak egy lelkes, talán magyarországi politikai szocializáltságú hívének buzgólkodása lehet, akinek számos erénye között nem ágaskodik sem a csiszolt műveltség, sem az intellektuális arányérzék. Az alábbiakat ennek a buzgó munkatársnak írom annak reményében, hogy a jövőben Böjte Csaba jobban odafigyel közösségi médiájára.
A szavakat ugyanúgy meg lehet kínozni, fogva lehet tartani és ki lehet végezni, mint általában mindent, ami él. Ennek áldozata lett a köznyelvben aliberalizmus fogalma is. Ha kitöltök egy értéktesztet, bizony igazolja legrosszabb sejtésemet: liberális vagyok. Ez sok helyen elfogadott állapot, a mi közegünkben egyre kevésbé bocsánatos. De már megszoktam, tudok értékrendi fogyatékommal élni. Ha tetszik: immúnis vagyok arra a borzalomra, hogy liberális vagyok.
Tovább megyek, még azt sem mondhatnám, hogy nem ismerek sok, magát liberálisnak valló, de alapvetően nagyon idegesítő, kényszeres, sőt nárcisztikus magyar értelmiségit. Persze ettől még egyik sem robbantana bombákat, mint számos önmagát igaz hitűnek vélő vallási fanatikus, de sokkal többet nem tudok felhozni ezeknek a libsiknek a védelmében. Néha mondjuk olvasnak könyveket is, többségükben legalábbis. Tájékozottak is félig-meddig, vagyis nem csak a Facebookról nézik a brutálisan leegyszerűsítő propaganda képeket. És szeretnek vitázni is, persze főleg csak azért, hogy érvelhessenek, mert ez is az egyik torzulásuk. Meg többnyire jobban is öltözködnek az átlagnál, de ez már tényleg az utolsó érvem mellettük. (Igen, tudom, én is nagyon idegesítő, kényszeres, sőt nárcisztikus magyar értelmiségi vagyok, aki igazából nem is magyar stb. Azoknak, akiket máris elfárasztottam, javaslom, ugorjanak rögtön a komment részhez, ahol például elmondhatnák, hogy kommunista vagyok, és hogy az olyanok miatt, mint én, zajlik a szír polgárháború.)
Talán abszurdnak hangzik, de nem akarom az embereket liberálissá tenni, nem térítek ateista katekizmussal és nem veszem fel az összes sértést, amit manapság mintegy illik a hozzám hasonló nemzetidegen (stb.) libsikre szórni. Szerintem ennél abszurdabbat nem is mondhatnék. Hogy lehet, hogy egy világfelfogás szerény adeptusaként nem térítek? Ez azért lehet, mert nem elsősorban és mindenek felett, amolyan manifeszt módon vagyok liberális, sőt, ha lenne olyan zászló, amin az áll: liberalizmus, soha nem lengetném, és elég nevetségesnek tartanám azt, hogy valaki ehhez hasonló tárgyak gyártásában éli ki ideológiai fetisizmusát. De lehet, hogy csak azért nem akarom a világot libsivé tenni Facebook-propagandával és bombákkal, mert lusta vagyok.
És ezzel még nem fejeztem be Böjte Csaba posztjai szerzőinek összezavarását. Itthon liberális vagyok, Budapesten, libsi körökben pedig vigasztalhatatlan konzervatívnak számítok. Na ezt hogy rakná össze Márton püspök? Valószínűleg sehogy, mert a tőle idézett szöveg alapján nem úgy tűnik, hogy a püspöknek nagy affinitása lett volna a kontextusokra. Gondolom, a kontextus is egy libsi dolog, ami arra hivatott, hogy relativizálja az olyan abszolút értékeket, mint ami valójában csak egy van: Böjte Csaba Facebookra adaptált hite.
A dolog azért is nagyon kínos, mert azzal, hogy a ferences sztárszerzetes azt vindikálja, hogy a tanuló ifjúság az egyházi logikában élje a transzcendenciát, valójában nem azokat a kúrálhatatlan liberálisokat veri szájba, mint amilyen én vagyok, (ami ördögtől való, ördög által vész el stb.) hanem azokat, akik máshogy élik meg a spiritualitásukat, mint ahogy a történelmi egyházak elvárnák. Nagyon sokan vannak ilyenek, közeli barátaim között is jó páran, és ők biztos nem jönnének ki libsinek egy ideológia teszten. A spiritualitás és az abból fejlődő erkölcsök rendszere már rég nem egyházi franchise-ok monopóliuma.
Elhiszem, hogy Böjte Csaba Facebook-hangjának hite igaz hit, a maga számára. Böjte Csaba hite értéket teremt, nemcsak önmaga számára, így többszörösen igaz lehet, hogy Böjte erős integritású ember, aki méltán hisz hitében. De ettől még nem rendelkezik az erős integritás univerzális receptjével, mint ahogy más sem, legyenek azok emberek, tanok, vallási intézmények vagy politikai pártok. A hit nem lehet kényszer vagy abszolút megoldás, hanem mindig csak opció. A legsokkolóbb pedig az, hogy liberalizmus és keresztény hit nem zárja ki egymást, számos helyzetben szövetségesek lehetnek, de ennek belátásához kicsit mélyebbre kell menni, mint amit az ügyeletes pártpropagandák szállítanak nap mint nap.
Nagyon hozzávetőlegesnek tartom azt, hogy Böjte Csaba Facebook avatarja elvárja, hogy mindenki számára az legyen igaz, ami az ő világában igaz. Főleg, hogy egy szörnyű gyilkossági esetet használ alibinek arra, hogy kifejtse, hogy a francia forradalom előtti időkben jobb volt. Bocs, tesó, nem vagyunk egyformák, hála az Égnek, vagy bármi másnak. Lehet, az, hogy különbözünk, nem érték, de attól még adottság, és pont ez az az adottság, amit a vallási fundamentalizmus megpróbál elhazudni.
Kelemen Attila Ármin írása után sorakozó kommentekből egy így hangzik:
Szegény, szegény Kelemen Ármin. Nagy szeretne, akarna lenni és meghökkentő, szenzációsnak gondolt emberi butaságokkal, tudálékosan tudományosnak gondolt kifejezésekkel tűzdeli meg írását, gondolva ettől fog ő nőni az olvasó szemében. Bocs Ármin tesó, de tényleg nem vagyunk egyformák és én nem is szeretnék a te exhibiciónista buta kivagyiságod fundamentalizmussába sülyedni. Ja, és a legbornirtabb dolognak tartom, hogy K.Á.A. végtelen nonsalanciával jópofizik és észt osztogat egy olyan eset kapcsán amely mégis arról szól, hogy Normandiában brutális kegyetlenséggel meggyilkoltak egy katolikus papot Jacques Hamel atyát, amelyről egy szót sem ejt.
Kelemen Attila Ármin
Transindex.ro

2016. augusztus 10.

Kiválóságokat díjaztak
Olcsóbb lesz a minorita rendház felújítása
Tegnap reggel rendkívüli tanácsülést tartottak Kézdivásárhelyen, amelyen a szabadságolási időszak ellenére a tanácsosok zöme jelen volt. A testület többek között ismét módosította a kantai minorita rendház pályázatára vonatkozó korábbi határozatát, pozitív értelemben: a felújítás kevesebbe fog kerülni.
A tanácsülés kezdetén kiosztották a tavaly létrehozott kiválósági érdemdíjakat, az ezer lejes pénzjutalmat az általános iskolások közül Rancz-Gyárfás Hanna, a Petőfi Sándor-iskola hetedikes tanulója, a felső tagozatosok közül Bejan Norbert, a Budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tizedikes tanulója kapta.
A tanácsosok elsőként elfogadták a város második negyedévi pénzügyi zárómérlegét, majd a 2016/57-es, a helyi tanács szakbizottságainak összetételére vonatkozó tanácshatározatot is jóváhagyták. Erre azért volt szükség, mert egy tanácsos jelezte, hogy kilép az egyik szakbizottságból. Ezt követően jóváhagyták azt a tervezetet, ami szabályozza, hogy a döntéshozó testület tagjai mikor tartják a negyedévi fogadóórájukat. Bokor Tibor azt javasolta, hogy minden tanácsos az erre vonatkozó elképzelését juttassa el Mátyus Kálmán irodavezetőhöz, hogy lehessen összeállítani egy naptárt erre vonatkozóan.
A napirend legfontosabb határozata ezután következett, ugyanis ismét terítékre került a minorita rendház felújításának a kérdése. Az impozáns épületegyüttes a kantai templomhoz tartozik, és nagyon romos állapotban van. A barokk stílusú épületet 1740 és 1828 között emelték, a rendház régebbi, hátsó és két oldalsó szárnyát 1740-ben, majd az utcára néző, közvetlenül a templomhoz csatolt részét 1828-ban építették, amellyel a rendház négyszögű belső, zárt udvarát alakították ki.
A szép és tágas épület felújítására 2014-ben gondolt első alkalommal az önkormányzat, és még akkor elkészültek a helyreállítási tervek, miszerint az elkövetkezendő években ott a Böjte Csaba vezette Szent Ferenc Alapítvány által működtetett szakiskolát hoznak majd létre. A projektet Tövissi Zsolt Csíkszeredai építész készítette el. Ennek érdekében Fejér László Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő és Bokor Tibor polgármester kezdeményezésére jegyeztették be a GyerekKéz Baráti Társaságot azzal a céllal, hogy Böjte Csaba ferences szerzetes és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány megkeresésével újra létjogosultságot adjanak az egykori minorita rendház épületének. A tervek elkészítésére szükséges 60 ezer euró felét a Baráti Társaság, felét pedig Kézdivásárhely önkormányzata teremtette elő. Az elképzelés szerint a projekt hat év alatt valósulna meg, és némiképp olcsóbb lesz, 12 millió 717 ezer lej (áfa nélkül), mivel a pályázati kiírás szerint reklám és digitalizálási költségektől mentesül az elképzelés.
Az ülés hátralevő részében elfogadták a tanács képviselőinek kinevezését a Kézdivásárhelyi municípiumi kórház vezető tanácsába (a javaslat értelmében Bejan András és Budău Ionuţ feladata lesz ez), majd megszavazták a municípiumi kórház szervezeti felépítését is.
Bartos Lóránt
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2016. augusztus 12.

ITT ÉS MOST
Mindannyian akarjuk az autonómiát, ebben konszenzus van, de úgy gondolom, addig is cselekedni kell, nem pedig várni „a három B”-re.
Nyaranta újra és újra előkerül a téma. Vannak, akik szerint addig nem változik semmi Székelyföldön, amíg nem lesz területi autonómia. Vannak, akik szerint már van bizonyos fokú mozgástér, csak élni kell vele. Mindannyian akarjuk az autonómiát, ebben konszenzus van, de úgy gondolom, addig is cselekedni kell, nem pedig várni Bukarestre, Budapestre vagy Brüsszelre (ahogy emlegetni szoktam: „a három B”).
Abban hiszek, hogy itt és most ki kell használni e mozgásteret, amennyire csak engedi a jelenlegi jogi környezet, különben később már nem lesz, akiért dolgozni. Továbbra is amondó vagyok, hogy bölcsebben tesszük, ha a csodavárás helyett a munkára koncentrálunk, mert azt más nem fogja helyettünk elvégezni. Nagyon meg kell fontolni, mire fordítunk nagyobb energiát. Oda kell figyelni, hogy olyasmivel foglalkozzunk, aminek van értelme, hosszú távú hatása. Komoly dolgokkal csak komolyan.
Felteszem a kérdést: ha lenne területi autonómia, akkor vajon annak a vezetése mást csinálna-e, mint most Hargita Megye Tanácsa? Azt gondolom, hogy nem, lényegében ugyanezt csinálná. És ez nagyon fontos! Úgy is fogalmazhatunk: mivel a területi autonómiát megteremteni nem áll hatalmunkban, igyekszünk úgy cselekedni, mintha az autonómia már létező valóság lenne.
Az alábbiakban megpróbálom a lehetetlent: átfogóan bemutatni Hargita Megye Tanácsa szerteágazó tevékenységét. A cél
Azzal kell elsősorban törődnünk, amin a magunk erejéből tudunk változtatni. Méhek módjára. Egy fenntartható, önerőből gazdálkodni és fejlődni képes székely társadalomban kell gondolkodni. Korábban is felhívtuk a figyelmet arra, hogy ha a szakiskoláink nem nyújtanak jó képzettséget, szakmát, és középiskoláinkban a gyermekek többsége sikertelenül érettségizik a tizenkettedik osztály végén, akkor mi az ő jövőjüket lopjuk el, és azt az autonómiát is, amit maguknak meg szeretnének teremteni. Az egyik legfontosabb közös cél ez kellene legyen, hogy itthon teremtsünk biztos jövőt a fiataljainknak. A fiatalok itthon mAradása érdekében olyan projektekben gondolkodunk, amelyek lehetőséget adnak a fiatal vállalkozóknak, hogy akár az iskola elvégzése után, a lehető legjobb körülmények között indíthassák el első vállalkozásukat. Nagy erő van a közbirtokosságainkban, jelentős szerepük van közösségeink életében, így szükség lenne részvételükkel olyan fejlesztési alap létrehozására, mellyel a fiatal vállalkozókat tudnánk hangsúlyosan támogatni. Mindez a közbirtokosságok tulajdonában levő vagyon révén valósulhatna meg. Sikerek Tennivaló akad bőven, ugyanakkor sikerekről is be tudunk számolni. Az egyik siker a Székely termék mozgalom, amelynek segítségével jövedelemhez juthatnak a termelők. Vagy ott van a székelykeresztúri tejfeldolgozó üzem, amelyet a gazdák szövetségbe tömörülve megvásároltak, azaz saját kezükbe vették sorsukat, és nincsenek kiszolgáltatva a felvásárlóknak. Az agrárium támogatása egyébként is kiemelt célunk, enélkül elképzelhetetlen egy erős Székelyföld. Összefogással sikerült távol tartani a nagy multi céget, a helyi vállalkozók érdekeit szem előtt tartva – léptünk, amikor kellett, felkészültünk a helyzetre. Említhetjük még a Hargita megyei kalákamozgalmat, az ország legprofesszionálisabb önkéntestűzoltó-hálózatát, az ország egyedüli vidéki fedett műjégpályáját (Csíkkarcfalva). Sokszor csak egy egyszerű döntésen múlik a siker. Dolgozni kell,
és mi dolgozunk a Székelyföldi családok saját lábon állásáért, egzisztenciális biztonságáért, a demográfiai csökkenés megállításáért, kistelepüléseink felvirágoztatásáért (Kisfalu keretprogram), a fiatalok hazavonzásáért, a turizmus fellendítéséért, a vendégéjszakák számának növekedéséért, a hegyi túrázók biztonságáért, gyermekeink érvényesüléséért (a szakoktatás fellendítéséért és a román nyelv tanítási módszerének megváltoztatásáért), a Székelyföldi felsőoktatás erősítéséért, vállalkozóink lehetőségeinek bővítéséért. Falugondnoki rendszerünk is kiemelkedő színvonalú. (Mindezekről egy kis összefoglaló elérhető itt.)
A fentiek mind az autonómiát jelentik. Ha erősödik és jól érzi magát egy közösség, ha a fiatalok hazavágynak és jövőt látnak szülőföldjükön, ha a másutt élők egyre többen látogatnak el hozzánk, akkor jó úton járunk. Azért, hogy ez így legyen, nap mint nap tenni kell, nem várhatunk, amíg Bukarestben egy tollvonással vagy egy törvénnyel autonómiát adnak, amely ha lenne is, tudjuk, hogy milyen lenne, körülbelül olyan, mint az új helyi szimbólumos törvény, nesze semmi, fogd meg jól. Hiába valósulna meg a világ legtökéletesebb autonómiamodellje Romániában, a Bukaresti minisztériumok hetek alatt csutakra tennék az egészet, látszik ez már most is.
Létező jogok
Azt kell számon kérni elsősorban a mindenkori Bukaresti vezetéstől, amit nemzetközi szerződésben vállalt, és bizony a román állam törvényben vállalta, hogy szavatolja a helyi autonómiát minden helyi és megyei önkormányzatnak a nemzetközi normáknak megfelelően. Erre mint létező jogra hivatkozhatunk, és ezen harcunkban szövetségesünk lehet minden romániai helyi és megyei önkormányzat Tulceától Biharig.
Ugyanakkor nem mutogathatunk mindig a fővárosra, amikor számos kulturális, oktatási, egészségügyi, sport-, ifjúsági és egyéb intézményt magyar ajkú személy vezet Erdélyben, főleg Székelyföldön, és rengeteg magyar többségű önkormányzat működik. A döntés nagyon sok esetben a mi kezünkben van. Márpedig megvan a lehetőség a cselekvésre! Élni kell a lehetőségekkel! Hargita Megye Tanácsánál erre törekszünk mindennap.
Határokat feszegetünk
Amint azt már többször kifejtettem, nem beolvadás vagy szórványosodás elleni modellekben kell nekünk gondolkodnunk, hanem kivándorlás elleni modellekben, ezek lényege pedig a munkahelyteremtés, a gazdaságfejlesztés.
Sokszor az elsőre nem túl hangzatos ötletből jöhetnek létre nagy dolgok, például ha sikerül a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban létrehozni egy kutatói központot, az sokat jelenthet a térség egészségügyi rendszerének fejlődésében. A szakorvosok vonzására épített Csíkszeredai szolgálati lakások is sikeres kezdeményezésnek nevezhetők, ezúttal is köszönöm a magyar kormánynak e programhoz és még sok máshoz nyújtott támogatást. A programot folytatjuk, akárcsak a többi beruházást e területen. A beruházásokon kívül fontos kiemelni, hogy a több mint 200 orvosi, asszisztensi, ápolói és munkásállás elfoglalása érdekében folyamatban van a versenyvizsgák meghirdetése.
Hargita Megye Tanácsánál sok feladatot vállaltunk, olyat is, ami nem a mi hatáskörünk, de amikor látjuk a rossz folyamatokat – például évről évre az érettségi és a kisérettségi gyenge eredményeit, főként román nyelv és irodalom tantárgyból –, és ezekkel senki sem foglalkozik érdemben, akkor lépnünk kell, az érintett szereplőket asztalhoz ültetve. Ilyen téma a szakoktatás és a pályaválasztás előtt álló fiatalok helyzete. Foglalkozunk például a pályaorientáció kérdésével, mert úgy látjuk, ha nem mozdítunk valamit, akkor a dolgok ugyanúgy mennek évről évre, mert egyes illetékesek belekényelmesednek a helyzetbe.
Ennek érdekében Hargita Megye Tanácsa több olyan kezdeményezést indítványozott, amelyek egy magyarországi együttműködési rendszer kiépítésére irányulnak, ugyanis számos szakképzéssel, pályaorientációs tanácsadással, tangazdasággal kapcsolatos jó gyakorlatot és tapasztalatot a megyében is meg lehet valósítani. A Duna Régió Szakképzési Klaszter által többoldalú partnerségben megvalósítható a Magyarországon jól működő duális képzés visszahonosítása. Szükségesnek tartjuk azonban egy helyi klaszter létrehozását is, ennek megvalósítása érdekében helyeztük kilátásba a Székelyföldi Szakképzési Klaszter létrehozását.
Beszámolóim alkalmával többször is hangsúlyoztam, hogy az elmúlt években folyamatosan nagy figyelemben részesítettük a fiatalokat, teszünk és dolgozunk azért, hogy megfelelő képzést kapjanak, hogy megoldjuk az őket foglalkoztató problémákat. Erre ténylegesen törekszünk, az itthoni elindulást, a vállalkozásokat, a munkahelyek teremtését, a fiatalok alkalmazását intézményeinkben ugyancsak prioritásként kezeljük.
Beleszólunk, ha nem is kérdeznek
A fentieken kívül több törvénymódosító javaslat és vitaanyag született az elmúlt években Hargita Megye Tanácsa szakembereinek a közreműködésével, mert ha nem is törvény által előírt kötelességünk, a parlamentben elfogadott jogszabály-tervezetek természetesen ránk is érvényesek, ezért amikor lehetett, éltünk a demokratikus közvitában való megszólalás lehetőségével. Az emberéleteket veszélyeztető medvék, illetve vadkárok ügyében szintén megszólaltunk, jelentést is készítettünk, bár ez sem hatásköre a megyei tanácsnak, de valamit tenni kell, ha egyszer a vonatkozó törvények nem engedik (tiltják) a hatékony helyi fellépést, vagy ha az illetékes hatóságok nem lépnek idejében. Térkép készült, többször fordultunk mind a prefektúrához, mind a kormányhoz segítségért – kevés sikerrel –, majd a miniszterelnöknél is lobbiztunk. És nem beszéltünk hiába. Amit önerőből megtehettünk, megtettük, például a megyei integrált hulladékgazdálkodási projektből vásároltunk 46 medvebiztos szemeteskonténert, indirekt módon próbáltunk segíteni, ha már Bukarest nem segít rajtunk.
A regionalizáció témájában is többször kifejtettük álláspontunkat, mivel szerintünk ez olyan jelentős kérdés, amelybe mindenképpen bele kell szólnunk. Azért is rendkívül fontos ügy ez, mert a román közigazgatás rákfenéje az együttműködések hiánya, miközben Hargita megye az együttműködések, az összefogás terén jól áll, példa erre a kaláka, a LEADER-program, az önkéntes tűzoltókkal, valamint az egyházakkal való összefogás. Ez utóbbira nagy hangsúlyt fektetünk, hiszen felekezeteink által kétezer éves közösségszervezési tapasztalatra alapozhatunk. Kezdeményezéseinkre más megyékben is felfigyeltek.
A helyi szereplők közötti konszenzusra törekvő döntési struktúrákra van szükség, erre kellene építeni a régiós átszervezés során, az érdemi, összehangolt munkára. Jelenleg sajnos egymás mellett élés jellemző a megyék, térségek közötti viszonyra, mint ahogyan egymás mellett élés van a magyar–román viszonyban is. Ezen változtatni kell, és már a jelenlegi struktúrában is jobban együtt lehetne működni! Alaposan meg kell vitatni, mi az, amit megyei hatáskörben hagyunk, mi az, amire nincs szakemberi kapacitás, és régiós szinten kellene szervezni (például útépítés, -felújítás esetében), és mi az, amit (akár magyarországi mintára) járások szintjén. (Tény, hogy ha bármilyen jogkört elvesznek Bukaresttől, és lehoznak alacsonyabb szintre, azt mi Hargita megyében üdvözöljük.) Egymás között
Ide tartozik a megyék közti együttműködés kérdése. Óriási lehetőséget jelentenek az önkormányzati fejlesztési társulások, például Hargita és Kovászna megye turizmusa fellendítésének összehangolására megalakult a Csomád–Bálványos Közösségi Fejlesztési Társulás, amely Székelyföld turisztikai minisztériuma lehetne. Egységes turisztikai programokban kell gondolkodnunk. A közös bérlet ötlete a Hargita Sírégióban valósult meg –amely a modern síturizmus alapköve Székelyföldön –, és ugyanezt szeretnénk a wellnessközpontok esetében is, összekapcsolva a sírégiós bérlettel. A tervezéstől a szakképzésig össze kell hangolni a különböző tevékenységeket, egymást segítve kell megoldani a sajátos problémákat, ezért is vettünk részt a Székelyföldi turisztikai klaszter megalakításában. Ennek értelmében a nyári Székelyföldi rendezvényeket is össze lehetne kötni, csomagban kínálva őket az ide látogatóknak. Például Tusványos és a Csíki Jazzfesztivál között pár nap „üresen” mAradt, ilyenkor kellene idejében szervezni a kettő közé egy rendezvényt, hogy a turisták itt mAradjanak mindhárom rendezvényre. (Turisztikai támogatásainkról itt egy infografika.)
Az a kérdés is ide tartozik, hogy miként bánunk étkezési kultúránkkal, hogyan termelünk, árulunk, készítjük és fogyasztjuk el ételeinket, mivel ez hatással van az egészségünkre, környezetünkre, életkedvünkre, tágabb értelemben az életminőségünkre, településeink megtartó erejére. Bár a Székelyföldi Kulináris Központ kezdeményezése Hargita megyéből indult, ez Székelyföldi program kell hogy legyen. Meg kell teremteni a „székely szolgáltatás” minősítést, megszervezve ennek folyamatos belső ellenőrzését is, amely egyrészt biztosítani tudja a szakmai színvonal emelését, másrészt a Székelyföldi és idelátogató fogyasztó védelmét.
A fentiek tükrében fontosnak tartjuk egy rendszeresen működő Székelyföldi statisztikai adatszolgáltató rendszer létrehozását. Ennek érdekében statisztikai szemléket készítettünk a három megyére vonatkozó adatokkal.
És még nem is említettem a „fizikai” összeköttetést: sokszor felvetődött a három megye – Hargita, Kovászna és Maros – egymásba vezető útjainak a felújítása. Ne feledjük: a közös jövőtervezés gyerekeink itthon mAradását szolgálja. Nincs rendjén az, hogy a bözödiek és a székelykeresztúriak csak nagy kerülővel juthatnak el egymáshoz, miközben mindössze néhány kilométer választja el őket! Az utak minősége közösségek, rokonok kapcsolatát befolyásolja, ezért nagy figyelmet kell szentelnünk az átjárhatóságnak. A megyei utak fejlesztésével összeköthetjük Székelyföldet, az útszerkezetek felújítása direkt és indirekt módon is hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez, fontos a gazdasági szempontból stratégiai pontok összekötése. A fejlettebb gazdaság pedig megélhetést, biztosabb jövőt jelent a lakosság számára, ez pedig hozzájárul a demográfiai mutatók javulásához.
Büszkék lehetünk szociális rendszerünkre, amely Kelet-Közép-Európában kiemelkedő teljesítményű. A hátrányos helyzetű gyermekekkel több szinten is foglalkozunk, hogy minél többen családi környezetben, nappali központok létrehozását támogatva. Ezt az idősek számára is szorgalmazzuk. E téren valamennyi partnerség fontos, és amikor kellett, kiálltunk azok mellett, akikre a hatóságok rászálltak.
Kulturális követeink
A beruházások, munkahelyteremtés mellett pedig ott vannak a kulturális eseményeink, programjaink, kiadványaink, pályázataink, amelyek az identitás erősítését szolgálják:
• A Hargita Megyei Kulturális Központ évente megszervezi a térség kulturális életének egyik legfontosabb eseményét, a Csíkszeredai Régizene Fesztivált, amely 2015-ben elnyerte a legjobb európai fesztiváloknak járó EFFE minősítést, és tagja a REMA európai régizene-hálózatnak. A fesztivál révén évről évre többen látogatnak el térségünkbe.
• A Székelyföld Napok októberi rendezvényei az egész székely közösséget megmozgató események, az együttműködést szorgalmazzák, ugyanakkor a Székelyföldi értékekre hívják fel a figyelmet. • A Nemzetközi Felolvasó maratonnak 2014 óta a Csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár a főszervezője, Hargita Megye Tanácsával együttműködésben. A programra való igényt és a közösségépítés fontosságát tükrözi, hogy három év alatt a mozgalomban részt vevők száma 16 ezerről több mint 30 ezerre növekedett, és magyar nyelvterületen a hét ország 115 településéhez további 5 ország több mint hatvan települése csatlakozott.
• A Hargita Kiadó is fáradhatatlanul munkálkodik szellemi örökségünk megőrzésén és folyamatos fejlesztésén, széles körű ismertetésén. Kiemelném a Székely Könyvtár kiadványait. A könyvsorozatból négy év alatt negyven kötet jelent meg.
• Fontos megemlíteni a Székelyföld kulturális folyóiratot is, amely az évek során Hargita megye egyik legfontosabb kulturális brandjévé vált. A folyóiratnak közel ezer előfizetője van.
• A székelység története című kötet megérte második, javított kiadását, ami önmagáért beszél.
• Egy másik programunkban négy szakembert kértünk fel, hogy felkutassa Székelyföld történelmi címereit, pecsétjei és zászlóit. Munkájuk nem csupán azt szolgálja, hogy minél szélesebb körben meg tudjuk ismertetni értékeinket és magát a székelységet, hanem azt is, hogy létrejöjjön egy olyan szabályozás, amely hosszú távon biztosíthatja a fejlődést oly módon, hogy a helyi jelleg is megmAradjon. A felsorolt beruházások, programok, kezdeményezések mind-mind az autonómiáról szólnak. És ehhez összefogás kell, amit már sokszor szorgalmaztunk. Szórványprogramunkkal ráadásul egy szélesebb körű összefogást valósítunk meg. Ugyanakkor keresni kell annak lehetőségét, hogy közös, magyar–román kiállás legyen jó néhány arra érdemes és mindannyiunkat érintő ügyekben, mert lehetséges. A Székelyföldi románság kérdésével, a Hargita megyei magyar–román viszonnyal többször is foglalkoztunk, előkészítve a jó együttélési kódexet.
Székelyföld fejlesztésében stratégiai jelentősége van a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karainak, így az intézménnyel több pontban is együttműködésre törekszünk. Egyebek mellett hagyományos termékek bevizsgálására alkalmas laboratóriumot működtethetne az egyetem, s az energiahatékony épületek témakörében is együttműködhetnénk.
Populizmus vagy közös megoldáskeresés?
Ezt a sok mindennel foglalkozást szokás akár populizmusnak nevezni, én viszont közös megoldáskeresésnek hívom (lásd még a konzultációt). Félreértés ne essék, nem cinikus megjegyzésnek szánom, de akik populizmust emlegetnek, valószínűleg nem értik, hogyan működnek a dolgok ebben az országban. A ma Romániájában jobban, eredményesebben lehet haladni, ha egy adott ügyben az érintettek egyetértenek intézkedéseinkkel, értik, mely lépés miért történik. Legtöbbször a „tömeg” nyomására el tudjuk érni, hogy a hivatali dolgozók erőt vegyenek magukon, és dolgozzanak, előkészítsenek és aláírjanak dokumentumokat annak érdekében, hogy haladjanak az elakadt ügyek még akkor is, ha a jelenlegi román jogszabályi környezet olyan, mint egy kalandparki túra biztosítókötél, sisak, háló nélkül. A Dâmbovița partján csak korrekciókra, toldozásra-foldozásra képesek, a román parlament mondhatni mellékintézmény lett, amely csak a tömeg nyomására próbál változtatni valamennyit, de inkább csak kullog az események után. Mi magunk, saját erőből kell elvégezzük a munkát, nem várva a „három B”-re. Természetesen a parlament továbbra is fontos, ezért keményen kell dolgoznunk, hogy a magyarság minél nagyobb számban képviseltesse magát az őszi választás után is. Csupán azt próbálom érzékeltetni, hogy a választók már nem várnak, a kommunikációs eszközök gyors fejlődése hatására naprakészebb, pörgősebb döntéshozatalt várnak el, aminek bizonyos szinten meg kell felelnie a törvényhozásnak, kezdeményező módon, nem csak követve az eseményeket.
Ma már az emberek többet várnak el a politikusoktól, mint 10–15 éve, és a körülmények is változtak: elsősorban nem a törvények hiánya a gond, hanem azok értelmezése, alkalmazása, sőt legtöbbször az egymásnak ellentmondó szabályozás miatt akadnak igen komoly problémák. Éppen ezért az érdekeltek bevonása egy-egy ügy részleteibe (lásd például az egyik útfelújítás esetében) nagyon fontos. Úgy lehet hatékonyan végezni a munkát, ha az érintetteknek segítünk megérteni az adott problémát, és ennek nyomán akarják az általunk vázolt megoldást.
A területi irodáink is a közös megoldáskeresésben segítenek. A lakosság irodáink iránti bizalmát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az évek során már közel 17 ezren fordultak hozzánk különböző területeken felmerülő problémáikkal. A földek ügye, utak és hidak, egyházi, oktatási és szociális problémák csupán töredékei azoknak a témaköröknek, amelyekkel kapcsolatosan felkeresik kollégáinkat. Emellett mintegy 700 petíciót nyújtottak már be kirendeltségeinkhez, és büszkén mondhatjuk, hogy az esetek több mint 90 százalékában megoldást találunk a felmerülő problémákra. Live streames fogadóóra
Az idei EU Táborban Facebook-királynak neveztek, de más körökből hallottam azt is, hogy né, a populista, már a Facebookon is nyomul élő videós közvetítéssel. Pedig szerintem ebben nincs semmi kivetnivaló, a világ legtermészetesebb dolga, hogy élő videóval jelentkezem az internetes közösségi oldalon, mert olyankor azonnal kérdezhetnek tőlem az érdeklődők, a megye legtávolabbi sarkából is. Az online konzultációm alapján is úgy látom, a legújabb kommunikációs eszközök használata fontos a választóknak is a politikussal való kapcsolattartásban, ajánlom kollégáimnak. Szerintem az csak jó, ha a politikusnak a hivatalos fogadóórákon kívül is alkalma van beszélgetni a választóival. Aki erre azt mondja, hogy populizmus, az lenézi a választókat. Ma már annyi óra nincs fogadóórára, hogy elég legyen. Hozzám naponta ötvenen jelentkeznek be, hogy fogadjam őket, talán utasítsam el őket, vagy találjunk rá megoldást. Mi találtunk, de keresünk más lehetőséget is. Akinek van ötlete, kérem, jelezze.
Saját lábra kell állnunk!
Tehát mint már említettem, olyasmivel kell foglalkoznunk, aminek van az emberek számára is kézzelfogható eredménye, értelme, hosszú távú hatása. Az élet számos területén folytatni kell a munkát, például azért, hogy a kitermelt fát minél nagyobb arányban itthon dolgozzák fel, és feldolgozva értékesítsék – ezáltal ugyanis munkahelyek jönnek létre –, vagy épített örökségünkért, a hagyományos falukép megőrzéséért, székely kapuink megmentéséért, a fából való építkezés bátorításáért, amiknek köszönhetően több turista érkezhet térségünkbe – mindezek a saját lábon állás esélyeit növelik.
Ugyanezt a célt szolgálja a műemlékvédelmi programunk és a Modern Székely Ház program egyaránt. Szándéknyilatkozat született arról, hogy a döntéshozó politikum, az építész/örökségvédő szakma és a civil szféra együttműködik a Székelyföldi értékek megőrzésében, ami azt jelenti, hogy elkészülnek a településenkénti helyi védettségi listák és a helyi értékvédelmi rendeletek, folytatódik a Modern Székely Ház pályázat, lépéseket teszünk a hagyományőrző, de korszerű faluképbe illő épületek megóvása érdekében, valamint az örökségvédelmi képzés, az oktatás és a társadalom bevonása ügyében. Cselekvési terv készült az épített és táji értékek megőrzésére, melyben a szakma, a politikum és a civil szféra hosszú távú feladatai jól körvonalazhatóan szerepelnek. A legfontosabb irányelveket chartában fogalmazták meg a szakemberek. A fentiek érdekében készült el műemlékvédelmi stratégiánk. Épített örökségünket védjük akkor is, amikor a gyergyószárhegyi Lázár-kastély közösségi rendeltetésének visszaállításáért harcolunk.
Az embereknek munkahely kell, a falvaknak fejlesztés kell, ezzel kell foglalkozni. Szoktam emlegetni – Böjte Csaba ferences szerzetestől kölcsönözve a gondolatot –, hogy a kevesebb cirkusz, több munka jegyében dolgozunk, mert nem hiszünk abban, hogy a perek, cirkuszok előbbre vinnének – azok csak növelik a közösség kudarcérzetét. Ahol konfliktus van, ott a fiatalok rendszerint nem kapnak kedvet a családtervezéshez.
Figyelmeztető választók
A politizálásra térve: amikor arról beszélek, hogy meg kell nézni, mire fordítjuk a legtöbb energiát, akkor értem ezt például az oktatási törvény alkalmazása vagy a zászlótörvény körüli hercehurcára. Vigyáznunk kell, nem szabad belesétálnunk azokba a csapdákba, amelyeket a magyar–román konfliktus gerjesztésében érdekelt körök gerjesztenek. Mindezek tükrében egy következő alkalommal alaposabban meggondolandó a kormányra lépés, amit korábban a fenti két törvény miatt vállaltunk, mert az eredmény nulla. A zászlótörvény alapján vetetik le a lobogót, és ha a minisztérium nem bólint rá egy zászlós tervezetre, akkor az a jogszabály nem ér semmit. Az oktatási törvényt sem alkalmazzák a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, továbbra sem...
Többször komoly figyelmeztetés érkezett a választók részéről, amit komolyan kell venni. (Konzultációim a különféle témakörökben: ifjúsági, kikapcsolódás, érettségi-kisérettségi eredmények, árvizek, rendezvények, gyermekek továbbtanulása, választási részvétel.) A részvételi arányban és a leadott szavazatokban mutatkozik meg, mennyire értékelik egy politikus munkáját, és a választók nagyfokú lemorzsolódása mutatja, ha rossz irányba haladunk.
Ha elvermeljük magunkat mi, politikusok, mint az a bizonyos japán katona, aki évtizedek óta várta az amerikaiak támadását az őserdőben, mert nem szólt neki senki, hogy a háborúnak rég vége van, akkor nem vesszük észre, hogy az élet túllépett rajtunk. Ezért mondtam a fiataloknak nemrég, az EU Táborban, hogy kérjék számon a politikusoktól, dolgoznak-e legalább napi nyolc órát úgy, hogy annak értelme is legyen. Én e számonkérésnek elébe megyek, jelen írásommal azt próbálom elmagyarázni, aminek jegyében eddig is dolgoztam.
Vannak, akik a beolvadástól féltenek bennünket, pedig az anyaországon kívüli magyarlakta térségek közül egyedül Székelyföld az a térség, ahol növekszik a magyarság etnikai aránya. Hargita megyében, aki a beolvadástól fél, ennek veszélyéről regél, annak nem tudok mást mondani, mint azt, hogy hallucinál. Én azt látom, hogy az emberek teszik a dolgukat, az egyházak is teszik a dolgukat, a különféle önszerveződő közösségek, valamint a politika úgyszintén, de sajnos vannak olyanok, ahhoz a bizonyos japán katonához hasonlóan, akik elvermelték magukat napjaink realitásai, kihívásai, problémái elől, és nem akarják elfogadni azt, hogy nem a látványos nagy harcok idejét éljük, hanem a kevésbé látványos, kitartást, egymásra odafigyelést, sok türelmet és kölcsönös bizalmat igénylő közösségépítés korszakát.
Hosszúra sikeredett írásomat azzal a kérdéssel zárnám, amelyet az írásom elején feltettem, és amelyet mások is sokszor feltettek, de soha meg nem válaszoltak: ha holnap Bukarest nyakon öntene bennünket a területi autonómiával, akkor mi változna, mi lenne az, amit másként csinálnánk, mint most. Ami Hargita Megye Tanácsát illeti, szerintem semmi érdemi változást nem jelentene, mert területi autonómia ide vagy oda, a jelenlegi román törvények, amelyek az élet ezer dolgát szabályozzák, ugyanúgy érvényben mAradnának, azok a törvények, amelyek ma az európai uniós alapelvnek számító helyi autonómia elvét az élet számos területén kiüresítik. Hiába hoznánk létre akármilyen autonómiatanácsokat, és gyűléseznénk naphosszat, a dolgok ugyanúgy mennének, mint most. Azt kell látnunk, hogy sokkal nagyobb a baj annál, mint ami egy területi-közigazgatási jogszabály módosításával javítható lenne, értve ezalatt akár egy Székelyföldi területi autonómiát létrehozó jogszabály-módosítást. Tegnap a televíziók azzal voltak tele, hogy a szenátusi elnök a gépjárművezetői engedélye érvényességének meghosszabbítása céljából megkerülte az 1000 (nem elírás, ezer) főből álló sort. A 21. században, az IT-sok tízezreit foglalkoztató országban itt tartunk, ezer fő áll sorban egy igazolványért. És ez van az adók befizetésénél meg mindenhol, állnak az emberek sorban, miközben sok száz millió eurót elpalltak mindenféle szoftverfejlesztésekre kézzelfogható eredmény nélkül. De vegyünk egy másik területet. A törökök kiűzése után az osztrák adminisztráció néhány évtized alatt öszvérrel, mérőléccel és mindenféle kezdetleges eszközzel a felszabadított területeket felmérte, telekkönyvet készített. Pontos, precíz telekkönyvezésen esett át a Partium, a Bánság meg Erdély. Mi van ma? Nagy semmi. Két-három évente előáll valaki, hogy most már tényleg telekkönyvezni kellene a földeket, és megnézni, hogy mi hol van, és azzal nagyjából annyi. Akkor, amikor lassan Mari néni is GPS-es telefonnal járkál a faluban.
Ezek a problémák, és ilyenekből ezer van, amely megnyomorítja az emberek mindennapi életét, nemzetiségtől függetlenül. Nekünk ezekkel kell foglalkoznunk most, nem a magunk kis különszámát danolásszuk úton-útfélen, amellyel egyébként is egy dolgot értünk el mostanáig: azt, hogy a lassan száz éve folyó Bukaresti pénzszivattyú meg mindenféle centralizálás, bürokratizálás ellen tiltakozni szándékozó temesváriakat, kolozsváriakat, brassóiakat, nagyszebenieket a Bukaresti média és a mögötte álló (pártállástól függetlenül, a jelenlegi állapotok megőrzésében érdekelt) Bukaresti politikusok időnként elhallgattassák azzal, hogy vörös posztóként lobogtatják előttük területi autonómiás követeléseinket.
Természetesen mindannyian akarjuk a területi autonómiát, ezért is dolgozni kell, és persze hogy fontos a Bukaresti törvényhozás meggyőzése erről. Tehát nem akarom elbagatellizálni a témát, egy ilyen struktúrában minden könnyebb és egyszerűbb lenne. Saját, térségre vonatkozó szabályokat lehetne hozni az élet több területen való megszervezésére, ez lenne a kívánatos és fontos helyzet, ám addig is, amíg ezt elérjük, dolgozni kell. Minden közösségi összefogással, saját erővel kifejtett munka erről, a saját ügyeink kezeléséről szól. Ellenkező esetben jelentős számú elvándorlással kell számolnunk térségünkben.
Vannak bajok tehát, de azért a cikkem szerintem mégis arról szól, hogy vannak lehetőségek, és lehet elérni eredményeket, csak akarni kell dolgozni.
Borboly Csaba
A szerző Hargita Megye Tanácsa elnöke.
Transindex.ro

2016. augusztus 16.

Hargita megyéért díjat kapott Lipthay Antal
Hargita megyéért díjjal tüntette ki Lipthay Antalt, a Gyergyószárhegyi Lázár-kastély többségi örökösét a Hargita megyei önkormányzat.
A megyei tanács közleménye szerint az ünnepi tanácsülésen Barti Tihamér, a Hargita megyei tanács alelnöke méltatásában elmondta, Lipthay Antal (képünkön jobbra) mecénási tevékenységével járult hozzá ahhoz, hogy Hargita megye kulturális és turisztikai szempontból fejlődjék.
Lipthay Antal márciusban jelentette be, hogy a Böjte Csaba ferences szerzetes által vezetett Dévai Szent Ferenc Alapítványnak adományozta a Gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban birtokolt 13/24-edes tulajdonrészét. Az adománnyal a mecénás lehetővé tette, hogy a Székelyföldi reneszánsz kastély megőrizze kulturális szerepét.
Az egykor államosított kastélyban az elmúlt évtizedekben művészeti központ működött, ám az ingatlan visszaszolgáltatása után az intézményt be kellett zárni, mert a másik két tulajdonos egyike beperelte a létesítményt bérlő Hargita Megyei Tanácsot, és olyan magas bért követelt, amelyet az önkormányzat nem tudott kifizetni. Barti Tihamér méltatásában hangsúlyozta: talán ez az egyetlen olyan kastély Romániában, „ahol lelkes embereknek köszönhetően nem lerombolták, hanem gyarapították az elkobzott, majd jogos tulajdonosainak visszaszolgáltatott vagyont”.
Lipthay Antal köszönetében elmondta, hogy a díj és a méltatás tovább erősíti Székelyföld iránti elkötelezettségét. Úgy fogalmazott, hogy a Lázár-kastély Székelyföldről üzen a nagyvilágnak, ezért a továbbiakban is legyen kulturális központ, szolgálva a térség hagyományait. A 15. században épített, a 16. és 17. században többször átépített Gyergyószárhegyi Lázár-kastély az erdélyi reneszánsz építészet egyik legszebb alkotása.
Krónika (Kolozsvár)

2016. augusztus 20.

Székelyország Tündérkertje Budapesten
Marosszéki sokadalmat szerveznek Budapesten Magyarország nemzeti ünnepe alkalmából. A Kispesten kialakított Székelyország Tündérkertje Látványparkban megrendezendő esemény fővédnöke Bölöni László labdarúgóedző – számol be írja Gligor Róbert László a kronika.ro-n.
A kispesti látványparkban idén kezdődik a székely székeket bemutató programsorozat, amelynek első állomásaként Marosszéket ismerhetik meg közelebbről az anyaországi magyarok és az ott élő erdélyiek – tudtuk meg Bacsó Andrástól, a látványpark megálmodójától és megteremtőjétől, aki a nemzeti egység ünnepére változatos programot állított össze.
Augusztus 20-án délben nyitja meg kapuját a látványpark, népdalénekesek, előadóművészek, zenészek lépnek fel, Gligor Attila Csaba budaörsi fotós pedig Marosvásárhelyt és Nyárádszeredát bemutató fényképeiből, illetve természetfotóiból mutat be válogatást. A rendezvényen Budapesti személyiségek is részt vesznek, a nap fővédnöke és díszvendége a Maros megyei születésű Bölöni László labdarúgóedző lesz, aki előadást is tart. Ezután szentelik meg a székely kenyeret, majd a nemzeti összetartozás és a megmAradás jelképeként fáklyát gyújtanak.
A program idején marosszéki „tokányt”, helyben sütött kürtőskalácsot és székely sört lehet fogyasztani, jelképes áron sorsjegyeket lehet vásárolni, amellyel székely termékek nyerhetők. A gyerekeket kézműves alkotóházban foglalkoztatják. A látványparkot a kispesti Bujdosó Székely éttermet működtető, a Székelyföldről származó Bacsó András hozta létre, és idén májusban avatták fel Böjte Csaba ferences szerzetes részvételével a Dévai Szent Ferenc Alapítvány javára szervezett jótékonysági nap keretében.
A látványparkban megismerheti a közönség a Székelyföld régióit, a Székelyföldi ásványvizeket, hagyományos eszközöket, találkozhat a medvével és a hargitai rengetegben mAradt Ábellel, de lesz Csíksomlyóra „vezető” imahely, Márton Áron-kultúrcsűr és a gyergyói születésű, 2013-ban eltűnt Erőss Zsolt hegymászó tiszteletére állított mászófal is. Bacsó tervei szerint szeptember 10-én Csíkszéket mutatják be a látványparkban, október folyamán valószínűleg Gyergyószék is sorra kerül, majd jövő év tavaszán folytatják a sorozatot, hiszen nemcsak az egykori székeket, hanem azok „fiúszékeit” is szeretnék majd megmutatni a magyar fővárosban – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

2016. szeptember 1.

Mezítláb ment elsőáldozni, 75 éve papként szolgálja Istent
Szeptember 5-én ünnepli születésnapját az 1918-ban Küküllőkeményfalván anyakönyvezett Bíró János. A ferences szerzetes, rendi nevén Antal, a Gyulafehérvári főegyházmegye legidősebb papja, akit 75 éve szentelt fel Márton Áron püspök. Az idős atya öt évvel ezelőtt szülőfalujában ígéretet tett arra, hogy ha Isten egészséget ad neki, csendben ad majd hálát 75. papi évfordulójáért. Áron püspök születésének 120. évfordulója alkalmával Csíksomlyón meghitt szentmisén vallott arról is, miért érzi egyszerre büntetésnek és áldásnak az ajándék éveket.
„Nem is mertem arra gondolni, hogy egy zsellérember gyermekéből, aki még az elsőáldozáshoz is mezítláb kényszerült járulni, belőlem pap lesz – emlékezik a kezdetekre. Antal atya harminckét éve nyugdíjas, tizennégy éve Csaba testvér mellett szolgál Szászvároson, ezzel segítve, hogy ötezer gyermeknek kenyeret, fedelet, meleget, iskoláztatást adhasson a Dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozója.
„A hetvenedik évforduló után hivatalosan több jubileum nincs a pap életében. Két évvel ezelőtt még egy magyarországi, Gulágot járt pap érte meg ezt az évfordulót – mondta vasárnap Csíksomlyón az Antal atyánál egy évvel fiatalabb Ferencz Ervin atya. – Magunk között acélmisének nevezzük, de agyagmisének mondjuk. Hála Istenek, hogy ezt a nagy időt megérte Antal atya. Európában van-e még egy költő vagy olyan közéleti ember, aki kilencvennyolc évesen könyvek sorát írja és adja ki? Nem tudjuk, hogy miért hagyja itt a Jóisten, de még valami terve van vele.”
Miért mondana hálát?
„Elárulhatnám Antal atya titkát” – jegyezte meg mosolyogva Csaba testvér a kegytemplomban. És elmesélte: három évvel ezelőtt három helyen tört el a lába. Amikor már misézni tudott, megkérdezte öreg paptestvérét: miért mondana hálát? Nem hall, nem lát, nem tud járni. De elmondta a Te Deumot. És elmesélte Csaba testvérnek: karácsonykor nézte a kis Jézus képét. Aztán egyszer csak elkezdett beszélni hozzá: „Tóni, én kétezer éve megbíztam bennetek. Nem tudtam beszélni, járni, mégis bíztam bennetek. Rátok bíztam magamat. Te bízol-e bennem?” Az idős szerzetes sírni kezdett, és újra elmondta a Te Deumot.
„Antal atya nem tud írni, nem mozdulnak az ujjai. A Márton Áron-emlékévre kiadott, Íme az ember című könyvét lediktálta – emlékeztetett Csaba testvér.
„A sok házkutatás, a meghurcoltatás, a fogház, az iskolák államosítása, a szerzetesrendek feloszlatása, a hét évre szóló deportálás, kiutasításom Erdélyből úgy elvette a munkakedvemet, hogy könyvet, tollat alig vettem a kezembe, még a prédikációim vázlatait is elégettem, nehogy meghurcoljanak emiatt is” – összegezte egy korábbi életszakaszát az öt évvel ezelőtt kiadott könyvében Antal atya.
2016. augusztus 28-án a szentmise részvevőitől kérte: „Adjatok nekem tanácsot (…) Nem tudom eldönteni, büntetés-e vagy jutalom a rubinmisét követő öt év. Büntetés, mert ezalatt csak szenvedtem és a kórházat jártam, mégis az elmúlt öt év a leghatékonyabb, a legboldogabb volt az életemben: öt év alatt hét könyvet írtam…” Majd elszavalta a Márton Áron-centenáriumra, azaz húsz évvel ezelőtt írt versét, a Szemben az árral – Áron püspök öröksége címűt, melynek záró sorait ő maga szentelésében is megfogadta főpásztorának: „árral szemben mindenáron”.
Hetvenöt év Istennek
„Bíró Jánost, Antal atyát, 1941 szeptemberében szentelte fel szerzetes pappá Márton Áron püspök Gyulafehérváron – utalt az évfordulóra Böjte Csaba. – Az életének 99. évébe lépő atya Istennek tett ígéretét a nehéz történelmi körülmények közepette is hűségesen megtartotta. Most hálatelt szívvel Csíksomlyón, Mária lábánál mond köszönetet Teremtőjének, amiért őt kiválasztotta és meghívta a szolgálatára.” Csaba testvér úgy érzi, mindannyian megtanulhatjuk a jubiláns „öreg pátriárkától”, miként lehet a gondok, bajok közt vidám ferences jókedvvel a szeretet útján járni. Erre egy következő alkalom szeptember 24-én délután öt órától adódik Szászvároson. „A Szent Erzsébet-plébániatemplomba is szeretettel várjuk a kitartást, hűséget, újrakezdést, Isten- és emberszeretetet hiteles forrásból tanulni akaró testvéreinket Antal atya jubileumi szentmiséjére. Kérve Istent, hogy adjon papi hivatásokat, lehanyatló kezéből legyen, aki átvegye a Szentírást, kelyhet, a szenteltvizet” – mondta könnyeivel küszködve Csaba testvér.
Antal atya máig hallja a szentelése előtt feltett Márton Áron-i kérdés: „Fiam, tudod-e, mire vállalkoztál?”. Élete erre a válasz: a 75 év szolgálati papság. Isten szolgája Márton Árontól tanulta: „Mindannyian adósai vagyunk annak a népnek, amely kiizzadt magából, s ha az idők úgy hozzák, meg kell hoznunk érte bármilyen áldozatot (…) Magyarázattal tartozom honfitársaimnak, hogy szinte fél évszázadig miért szakadt meg a kapcsolatom a szülőfölddel. Két vádat emeltek ellenem: kápolnaépítés és a magyar himnusz eléneklése – írja vallomásában. – Ezzel rám fogták, hogy a szocializmus ádáz ellensége vagyok, és ennek következtében kitiltottak Erdélyből. (…) De a lelkem mindig Erdély fölött lebegett.”
Közel száz év
Bíró János Antal Küküllőkeményfalván született 1918. szeptember 5-én. Az erdélyi Szent Ferenc-rend jóvoltából három diplomát szerzett: tanító, tanár, pap. 1945–49 között a Székelyudvarhelyi Római Katolikus Főgimnázium tanára volt. Az iskola államosítása után Áron püspök megtiltotta, hogy katolikus pap marxista szellemű iskolában tanítson. Erre jött a szerzetesrendek feloszlatása. 1951. augusztus 20-án éjszaka Erdély huszonkét kolostorából összezsúfoltak százhúsz barátot a máriAradnai kolostorba, majd kilenc hónap után negyven-negyven fős létszámmal szétosztották őket Dés, Körösbánya és Esztelnek kolostoraiba. Bíró János Antalt hat és fél évi deportálás után kiutasították Erdélyből, negyvenhét évig szolgálta a Temesvári Egyházmegyét. 2003-ban a szászvárosi Szent Erzsébet Otthonban telepedett le, és templomi teendőket végez. Látva Csaba testvér áldozatos munkáját Antal atya létrehozta a Szent Antal Alapot, hogy a nincstelenség ne akadályozza a fiatalokat tanulmányaik folytatásában.
Molnár Melinda |
Székelyhon.ro

2016. szeptember 2.

Ima a családért
Mozgalom nemzetünk megmAradásáért!
Sepsiszéki Nagy Balázs néprajzkutató és felesége, Nagy Erika hisznek benne, hogy van magyar jövő, és hogy hitüket másokban is megerősítsék, a magyarság számbeli gyarapodása érdekében mozgalmat indítottak el, amelynek célja a három- vagy többgyermekes családmodell népszerűsítése.
Honlapjukon (gyarapodomagyarsag.hu) a demográfiai mutatók növelésének fontosságát hangsúlyozzák, ösztönzőleg igyekszenek hatni a magyar nemzet fennmAradásához szükséges gyermekvállalásra. Az összefogás erejében bízva, közvetítőként keresik a családsegítő kapcsolatokat, akár keresztszülők vagy támogatók személyében.
Nagy Balázsék csinódi tanyájuk közelében tavaly szeptemberben szenteltek ökumenikus kápolnát Gyümölcsoltó Boldogasszonynak, ahol idén, augusztus 27-én egyetemes imanapot tartottak, amelynek fő témája a család szentsége volt. Többek közt Böjte Csaba testvér mondott imát a magyar gyermekáldásért, valamint Mária-énekeket énekelt Györfi Erzsébet népdalénekes.
A Mária-úti zarándoklásról készült összefoglalót szeptember 6-án követhetik figyelemmel az M1 csatornán 11.17-től, valamint 17.17-től az ismétlést.
Ilyés András Zsolt
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2016. szeptember 8.

Adományozással kezdődtek az Ifi-napok Gyergyószentmiklóson
Több mint kétszáz fiatal vonult végig nagy csinnadrattával Gyergyószentmiklós központján. „Lássák, hogy vagyunk” – mondogatták, és nem csak létükről, szívükről is számot adtak, hiszen az első útjuk a Szeretetkonyhára vezetett. Eleséget vittek a rászorulóknak. Így rajtolt csütörtökön az egész hétvégére szóló Ifi-napok.
Kilenc csapatban száznyolcvan fiatal nevezett be az ifinapos vetélkedőkre. A játékos versenyek lebonyolításán alig több mint harminc szervező osztozik, de közülük kerülnek ki azok is, akiknek az előadások zökkenőmentes lefolyására van gondjuk, vagy éppen a díszleteket rendezik át. A hétvégén, amint a program is mutatja lesz mód a szórakozásra.
„Nagy öröm, nagy segítség, szép hagyomány” – így értékelték a Szeretetkonyha önkéntesei a fiatalság által vitt tartós élelmiszereket. A gyors összesítés után kiderült, 1568 lej értékű az adomány. A nagyobb tételeket is felsorolták: 68 kilogramm cukor, 52 kg száraz tészta, 130 kilogramm liszt, 11 kilogramm száraz paszuly, 44 kilogramm kukoricaliszt. De volt a bevásárlókosarakban hús- és zöldségkonzerv, olaj, 50 üveg házi befőtt és lekvár, 19 üveg zakuszka, télre eltett savanyúság is. Kis tételben ugyan, de a rászorulók kaptak kenyeret, szalonnát, szörpöt, valamint krumplit és káposztát is.
Az Ifi-napok hagyományos, Tankold fel! elnevezésű adakozásából 110 rászoruló részesül. Ez a szám hétfőtől 175-re növekszik, a tanévkezdéstől ugyanis Böjte Csaba két délutáni foglalkoztatójába is innen szállítják a meleg ebédet.
Csütörtök délutántól vasárnap estig áll a bál. A szórakozás mellett olyan előadók is érkeznek, mint Szabados Andrea és Kalóz János pszichológus. Ők A férfi a nő szemében, a nő a férfi szemében címmel tartottak előadást, pénteken 19 órától pedig a gyergyószentmiklósi mentőorvos, Ádám József a gyógyszerek csapdájáról beszél a művelődési ház nagytermében.
Málnási Andrea, az Ifitéka vezetője elmondta, nem csak a benevezőknek szól az ünnep, bárki betekintést nyerhet a programokba. Különösen fontosnak tartja meghívni az érdeklődőket a Ninja Warrior nevet viselő, pénteken 9.30-tól a művelődési ház melletti parkban kezdődő eseményre, amelyen igazi kalandparkos élményt terveznek nyújtani. A főszervező egyébként a többi programot is mindenki figyelmébe ajánlja, kiemelve a kultúrkereket, a katasztrófavédelmet, a tőzsdét, Pandora-szelencéjét.
Szombat estig a művelődési ház környékén, illetve a gimnázium tornatermeiben kell keresni az eseményeket, a vasárnapi helyszín a Gyilkostó üdülőtelep lesz, ahonnan 21 órára, a Your Living Room kertjébe térnek vissza a kiértékelőre.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro

2016. szeptember 13.

Közös gondolkodás és cselekvés Háromszéken
Szeptember 12-én, hétfőn Kézdivásárhelyen és Kovásznán mutatkoztak be és számoltak be terveikről az RMDSZ kézdiszéki, valamint Orbaiszék által támogatott képviselő- és szenátorjelöltjei.
Fejér László képviselő ezúttal szenátorjelöltként újrázna, míg ketten – Sütő Mária Rita és Dezső Csongor Attila – szintén képviselői, illetve szenátori listára kerülnek, és aktívan részt vesznek a kijelölt célok teljesítésében. Erdővidék-, Orbai-, és Sepsiszék képviselő-jelöltjeiként Márton Árpád és Könczei Csaba, az ifjúsági szférából pedig Oltean Csongor vállalkozott arra, hogy a Háromszékiek érdekeit képviselje.
Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere azt hangsúlyozta, hogy egy megyei csapattal indulnak neki a választásoknak. „Az emberek többsége nem szereti a politikát, de a tapasztalat azt mutatja, ha nem veszünk részt benne, kedvezőtlenül alakulnak a minket érintő ügyek. Nagy fejetlenség van az országban, a bekövetkezni látszó régiósítás pedig csak ront a helyzeten, érintve Kézdivásárhelyt is.”
Sütő Mária Rita fejlesztőpedagógus, a Pro Pectus Egyesület vezetője munkája során többször találkozott szociális kérdésekkel. Fogyatékkal élők számára alakítottak ki támogatói csoportot, tulajdonképpen ez a lépés sarkallta arra, hogy részt vegyen a választások megmérettetésén. „Ezekkel a kérdésekkel, amelyekkel munkám során találkoztam, törvényhozóként sokkal hatékonyabban tudnék cselekedni, mint eddig.”
A négy évig megyei tanácsosként dolgozó Dezső Csongor Attila ügyvéd bevallása szerint szakmája révén rálátást nyer azokra a problémákra, amelyekkel az emberek nap mint nap küszködnek. „Kitartok amellett, hogy az RMDSZ által kitűzött célokat és megvalósításokat véghez vigyem, ugyanakkor fontosnak tartom, hogy az embereket arra ösztönözzük, hogy elmenjenek szavazni. Nem engedhetjük meg, hogy helyettünk döntsenek.”
A szenátori tisztségre jelölt Fejér László Ödönnek sokat köszönhetnek a felsőHáromszéki gazdák, hiszen többek között az ő közbenjárása révén alakult meg a Kézdi Lacto Coop szövetkezet, de a Kézdivásárhelyi Minorita kolostor felújítása, a helyi Böjte Csaba segítő társaság, valamint az ipari park létrehozása is az ő érdeme. „Továbbra is a vállalkozók és gazdák érdekeit szeretném képviselni. Az elmúlt négy évben a parlamentben a hatalomért harcoltak a pártok, amiből nem sok jó alakult ki. Ki merem jelenteni, hogy a legaktívabb, legfegyelmezettebb és legrelevánsabb törvényeket előterjesztő politikai alakulat az RMDSZ volt. Örülök, hogy itt szerezhettem tapasztalatot és dolgozhattam.” A képviselő meglátása szerint tovább kell folytatni a Háromszéki emberekben elindult közgondolkodást, amely eredményekhez vezet.
A Kovásznán tartott sajtótájékoztatón Tamás Sándor, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke hangsúlyozta: „az elmúlt nyolc évben tisztességes, organikus együttműködés volt a Szövetségen belül a helyi, megyei és országos képviselet között. Továbbra is az egységre törekszünk, fejlesztési és együttműködési kérdésekben egyaránt és az elkövetkezőkben is egyformán kezeljük a megye öt régióját. Nem az a fontos, hogy az adott térségnek van-e ottani lakcímmel rendelkező jelöltje, a legfontosabb a jó ügyek megtalálása és az egészséges együttműködés.” Az elnök hozzátette, szakpolitikai kampányra készülnek Háromszéken, hiszen az emberek azt várják el, hogy kiemelten foglalkozzanak a szociális-, mezőgazdasági-, egészségügyi- és gazdasági-, illetve munkahelyteremtési kérdésekkel.
„Márton Árpád képviselő évek óta bizonyítja rátermettségét a magyar közösség érdekeinek az érvényesítésében, hiszem azt, hogy Könczei Csaba mezőgazdasági szakember tenni tud a gazdák érdekeiért, ugyanakkor Oltean Csongor is sikerre tudná vinni a fiatalok érdekeit a román parlamentben” – fogalmazott Gyerő József, Kovászna polgármestere. Úgy látja, hogy a következő években meg kell találniuk azokat a fiatal, kompetens személyeket a közvetlen közösségükben, akik képviselni tudják a helyiek érdekeit, hiszen ez alkalommal nincs orbaiszéki személy a jelöltek között.
Kis József, az RMDSZ Orbaiszéki Szervezetének elnöke szintén támogatásáról biztosította a jelölteket annak ellenére, hogy Orbaiszéknek a fordulat után nem volt képviselete. Meglátása szerint erre hangsúlyosan oda kell figyelni, hiszen a térség több mint 50 százalékban más pártból tevődik össze. „Szükség van tehát a közös együttműködésre és támogatásra helyi, megyei és országos szinten egyaránt.”
Az Erdővidék, Orbaiszék és Sepsiszék által támogatott Márton Árpád ’90-től dolgozik a parlamentben, a Szövetségen belül elengedhetetlen a munkája. „Megtanultam, hogy hogyan működik a parlament, figyelem, hogy mi hogyan zajlik, milyen törvények érkeznek be. Most már igyekszem csak pár területet követni, hagyván például a pénzügyi kérdéseket a közgazdászoknak, ezért a művelődés terén, emberjogi-, nyelvhasználati- és jogi kérdésekben képviselem elsősorban a Szövetség álláspontját.” Az egyik kitűzött célja, hogy a Charta szerinti anyanyelvhasználatot törvénybe iktassák, az erre vonatkozó törvénytervezeteket már benyújtották, illetve hogy módosítsák az ártatlanság vélelméről szóló törvényeket, mindezt azért, hogy az igazságszolgáltatást ne lehessen politikai leszámolás vagy nemzeti közösségek megfélemlítése céljából használni. A képviselő továbbra is igyekszik jó kapcsolatot ápolni a helyi szervezetekkel, hiszen nincs olyan község, ahol ne nyújtott volna kézzel fogható segítséget az elmúlt években munkája révén.
Könczei Csaba hat éve vezeti a Kovászna megyei Mezőgazdasági Igazgatóságot. „Arra törekszem, hogy a Háromszéki mezőgazdasági termelőknek olyan biztonságot teremtsünk, ahol jókedvvel, biztonságban végezhetik munkájukat. Ezt szeretném folytatni magasabb szinten.” A Sepsiszék, Orbaiszék és Erdővidék képviselői tisztségéért induló szakember meglátása szerint azonos hangsúllyal kell kezelni a nagy lehetőségeket rejtő vidékfejlesztési és mezőgazdasági kérdéseket, és kellőképpen fel kell készülniük a 2020-as támogatási ciklusra. Nem egységes nemzeti vidékfejlesztési tervben, hanem régiókra leosztottakban kell gondolkozni, amely hatékonyabbá teszi a pályázási lehetőségeket is.
Kovászna megyében a fiatalok eddig is nagy szerepet vállaltak a választások idején. Most még hangsúlyosabban hallatják hangjukat az ifjúsági képviselőjelölt, Oltean Csongor által. A Háromszéki Ifjúsági Tanács elnöke szerint az elmúlt 8 évben példaértékű együttműködés zajlott az RMDSZ megyei szervezete és az ifjúsági szervezetek között. „Háromszéken az összefogás, a szakmaiság és a nők mellett a fiatalok is megkapták a helyüket. A következő három hónapban konkrét programcsomag kidolgozásán tevékenykedünk a fiatalokkal, amely hangsúlyosan foglalkozik a szakoktatás kérdésével, valamint a 18. életévüket betöltött árva gyerekek munka-elhelyezési és lakhatási lehetőségeivel, illetve konkrét javaslatokat teszünk a részidős munkaprogramok kialakítására, amely a két éves szülési szabadság után munkába állt anyákra vonatkozna. A hónap folyamán online fórumot hozunk létre, amelyre várjuk a fiatalok javaslatait. Írjuk együtt a fiatalok programját.”
maszol.ro

2016. szeptember 13.

Megemlékezést tartanak a Tatárdombnál Böjte Csaba neveltjei
„Őseink győzelmére emlékezve, együtt imádkozva, jókedvvel készüljünk a 2016-2017-es tanévre!” – olvasható abban a meghívóban, amellyel a tatárverő Székelyekre való megemlékezés mellett az új tanév köszöntésére is várják az érdeklődőket szombaton a Tatárdombhoz.
Böjte Csaba ferences szerzetes kezdeményezésére 2009 óta minden évben a Gyergyószárhegy és Gyergyóditró határában lévő Tatárdombnál gyűlnek össze Csaba testvér gyergyószéki otthonainak neveltjei, munkatársai és a környékbeli hívek, hogy Isten áldását kérjék az új tanévre, illetve emlékezzenek az 1658-as tatárdúlás sikeres visszaverésére.
„Ez alkalommal is, nemcsak a rég letűnt korok hőstetteiről szeretnénk megemlékezni, hanem szeretnénk bátran előre is nézni, szeretnénk Isten áldását kérni az új tanévünkre, hogy a tatárokkal szembenéző bátor őseink példájára mi is tudjunk sikeresen szembenézni életünk minden kihívásával. Hiszem, hogy a Jóisten ma is meghallgatja imánkat, könyörgéseinket, ezért azt is hiszem, hogy együtt, közösen, egymást biztatva, lelkesítve képesek vagyunk egy nagyon szép, eredményes tanévet elkezdeni, és együtt, közösen jó végre is vinni” – írja Csaba testvér a meghívóban.
Amint ilyenkor lenni szokott, az idei ünnep is egész napos programot kínál kicsiknek, nagyoknak. A hagyományos lovas felvonulással indul a nap délelőtt 10 órakor, 10.45-től a Tekerőpataki Fúvószenekar térzenéjét hallgathatják meg a résztvevők. A szentmise 11 órakor kezdődik, déli 12-től pedig az 1908-ban állított emlékmű megkoszorúzása szerepel programon.
Közös ebéddel folytatódik a nap, majd szórakoztató és kulturális programok váltják egymást. Csikós Gábor és fia zenekar előadását, az Orotvai Komák kabaréműsorát, a Mesehetes koncertjét hallgathatják meg a résztvevők. Ugratóverseny és lovas ügyességi verseny is lesz, és első alkalommal megszervezik a Gyergyói Vágtát is.
A gyermekek különböző foglakozásokba kapcsolódhatnak be: többek között kipróbálhatják a fafaragás, nemezelés, agyagozás technikáját, illetve lovaglásra is lesz lehetőség.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro

2016. szeptember 14.

Böjte Csaba nemmel szavaz a kvótanépszavazáson
Böjte Csaba ferences szerzetes nemmel szavaz az október 2-án a kötelező betelepítési kvótával kapcsolatban tartandó magyarországi népszavazáson.
A Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője a szervezet honlapján közzétett írásában megemlíti, hogy az alapítvány által működtetett otthonokba több mint 5000 gyermeket fogadtak be, közülük pedig több mint 3000 „kirepült", ugyanakkor ezeket a gyermekeket nem csak számba veszik, hanem szeretettel, jósággal számon is tartják.
„Igen, meg vagyok győződve, hogy egy szabad ország számba kell vegye a határain belépő embereket, és emberségesen számon is kell tartsa őket, hogy ki honnan jött, hogy halad, hogy boldogul a nem mindig egyszerű mindennapi életben! Éppen ezért én, kit szintén befogadott és számon is tart a Magyar Köztársaság, nemmel szavazok minden erőszakra, a lakosság akarata elleni kényszerbetelepítésre!" – közölte Böjte Csaba atya. A ferences szerzetes hozzátette: a „kitaposott utat", a magyar parlament által elfogadott törvényes letelepedési modellt tartja egyetlen járható, békés útnak.
Az októberi kvótanépszavazáson a következő kérdésre kell válaszolni: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"
A Budapesti Századvég Alapítvány legfrissebb közvélemény-kutatása szerint emelkedett a kötelező betelepítési kvótáról szóló referendumon való részvételi hajlandóság, és még az anyaországi baloldali szavazók körében is elutasított a referendum bojkottja. Az alapítvány kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében azt is kiemelte: a referendumon nagy többséggel a „nem"-ek győzelme várható.
Krónika (Kolozsvár)

2016. szeptember 15.

Tehetséggondozás a szülőföldön mAradásért
A Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány harmadik tehetséggondozó táborának egyik állomásaként kedden a Sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumba látogattak a program résztvevői. Budapesti, Gödöllői, tatai, halásztelki iskolák diákjai ismerkedtek kilencedikes mikós tanulókkal, akik felvételi eredményeik okán jutalomként kapták a lehetőséget az együttlétre.
Mesterséges határok elválasztanak, de a nemzet egy, a nemzettudat ápolásához pedig hozzájárulnak az olyan közös programok, amelyeken diákjaink, fiataljaink találkoznak – köszöntötte a táborozókat Kondor Ágota, a házigazda iskola igazgatója a Mikó új dísztermében. A részt vevő iskolák képviselői néhány mondatban bemutatták tanintézményüket, majd a híres magyarok, játék a múlttal, élőlények a Kárpát-medenceében, dialektusok, címereink, kreativitás témák mentén szervezett csoportos foglalkozásokon ismerkedtek.
Petri László, a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány kuratóriumi titkára lapunk érdeklődésére elmondta, szervezetük célja, hogy az általuk gondozott tehetségek a szülőföldjükön kamatoztassák tudásukat, képességeiket, erősítve ezáltal a Kárpát-medencei magyarságot. Fontosnak tartják, hogy egyetlen tehetséges diák se kallódjon el amiatt, mert nincs meg az anyagi háttere a fejlődéshez. A tehetségek felkutatásában az alapítvány együttműködik a családszervezetekkel, különböző felekezetekkel, tudományos testületekkel, egyetemekkel, közoktatási intézményekkel – mondotta Petri László. Az ösztöndíjalapot pályázatokból teremtik elő, az alakulásuktól eltelt másfél év alatt tizenöt diákot támogattak, köztük öt erdélyit. A programban való részvételre egyénileg lehet pályázni az alapítvány által meghirdetett feltételek szerint, aki első körben nem nyer támogatást, annak is rögzítik adatait, amelyeket a későbbiekben elért eredményeivelbővíthet, majd tovább pályázhat. A kiválasztott tehetségek részére az üzleti és a tudományos élet megbecsült tagjait kérik fel mentor szerepre, minden támogatott egyéni fejlődési lehetőséget kap. (Részletes tájékoztató a www.kmta.hu honlapon.) A sepsiillyefalvi KIDA-központban tanyázó diáksereg néhány nap alatt bejárta a környék nevezetességeit, beleértve Brassó megyei helyszíneket is, ma útban hazafelé Déván meglátogatják Böjte Csaba gyermekotthonát, Gyulafehérváron a székesegyházat és a püspöki palotát.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. szeptember 18.

Több százan imádkoztak a Tatárdombon
Álljon fel az, aki tízest szeretne kiérdemelni a 2016–2017-es tanévben, másokat vigasztaló tevékenységéért! Erre szólította fel Böjte Csaba a szombati tatárdombi iskolai évnyitó ünnepségre egybegyűlteket. Mindenki felállt a helyéről. Ehhez kértek segítséget, áldást felnőttek és az iskolakezdő gyermekek.
Hagyomány, hogy a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által felkarolt gyermekek számára Szárhegy határában, a Tatárdombnál tartanak az iskolakezdéshez bátorítást adó ünnepséget. A szabadtéri oltárnál szombaton több százan gyűltek össze, hogy meghallgassák Böjte Csaba atya prédikációját, és erőt gyűjtsenek belőle a tanév kihívásaihoz. Természetesen azonban nemcsak a gyermekek, hanem mindenki más számára is adott útmutatást az elhangzott beszéd.
Két „bajnokot” nevezett meg példaképként az atya, két Mártont, azaz a Szombathely környékén, az akkori Savariában született Szent Mártont, a Kárpát-medencei Magyarország védőszentjét és Márton Áron püspököt.
Vállalták a sorsot, a kihívásokat, bármilyen nehézségekkel is kellett szembenézniük. Márton Áron tudta vállalni a veszélyt akkor is, amikor az üldözött zsidókért, később a szintén üldöztetésnek kitett erdélyi németekért, aztán a hitükért meghurcolt román ajkú görög-katolikusokért emelte fel a szavát, és életét is feláldozta volna a magyar népért. Súlyos árat fizetett ezért, nehéz börtönéveket, de mégis azt tudta mondani: nem azért született a keresztény ember, hogy duzzogjon, hogy haragudjon, hanem hogy megbocsájtson és másokat is bátorítani, segíteni tudjon.
„Nem arra van szükségünk, hogy valaki beleverje orrunkat hibáinkba, hanem arra, hogy mellénk álljon, segítsen, hogy legyen erőnk a feladatainkat elvégezni” – hangzottak Böjte atya szavai.
A gyermekek és felnőttek, a tanítók számára is szólt az üzenet: feladat, hogy lelkesedni és másokat is lelkesíteni tudjanak. A kesergőket, a csak a gondokat látókat pedig képesek legyenek vigasztalni, erőt adni számukra. Az új tanévre ehhez kértek áldást az ünnepség résztvevői, azért imádkoztak, hogy mint vigasztalók, tízest érdemelhessenek.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro

2016. szeptember 24.

Bagdi Bella boldogságórája
A Sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceumban és a dévai Szent Ferenc Alapítvány által működtetett kovásznai Boldog Apor Vilmos Gyermekotthonban tartott tegnap zenés boldogságórát Bagdi Bella magyarországi életmódfejlesztő énekes, a Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke.
Ma és holnap a neves tréner a Sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítvánnyal együttműködve az ország több településéről bejelentkezett több mint ötven pedagógus számára mutatja be a Boldogságóra programot, és a pozitív pszichológia eredményeire építve ad ötleteket és módszertani segítséget boldogságórák megtartásához. A két éve Magyarországon elindított programban eddig ezerötszáz pedagógus vett részt, Erdélyben ellenben első alkalommal szerveznek boldogságóra-képzést. A harmadik évadhoz csatlakozott Böjte Csaba, a dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója is, ez is segített abban, hogy a program Erdélyben is népszerűvé váljék, elsőként a Diakónia Keresztyén Alapítvány szervezte meg a pedagógusok két napos felkészítőjét. A résztvevők megismerkednek a tananyag tíz témakörével, kézhez kapják a hozzá tartozó tankönyvet, munkafüzetet, alkalmazhatják az itt szerzett tudást, illetve, ha iskolájuk pályázik a Boldog iskola címre, a tanintézmény vezetősége és a szülői bizottság beleegyezésével boldogságórákat is tarthatnak. Tíz témakört ajánlanak: boldogságfokozó hála, az optimizmus gyakorlása, kapcsolatok ápolása, boldogító jó cselekedetek, célok kitűzése és elérése, megküzdési stratégiák, apró örömök élvezete, megbocsátás, testmozgás, fenntartható boldogság.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. szeptember 24.

Fórum, konferencia és gazdanap a térségi mezőgazdálkodóknak
okszínű és tartalmas programokkal várták az érdeklődő gazdákat az első alkalommal megszervezett Csíkszéki Gazdanapok szervezői csütörtöktől szombatig. Az érdeklődők nemcsak szórakozhattak, hanem tanulhattak, sőt megmérettethették állataikat, termékeiket is.
A háromnapos rendezvény szombaton zárult a csíkszentsimoni Szent László Gyermekvédelmi Központ területén tartott gazdanappal. A tervezetthez képest mintegy órás késéssel nyitották meg az eseményt a magyar és székely himnusszal, amelyek után Ferencz Ervin ferences atya elmondta, hogy őt kérték fel a házigazda, Böjte Csaba ferences szerzetes helyett beszélni. Majd részleteiben is kitért arra, hogy miért nevezik a kenyeret a természet csodájának, az ember kalácsának, illetve az Isten palástjának. Az új kenyér megáldását követően pedig közösen imádkozták el a Miatyánkot az összegyűltek.
Borboly Csaba, Hargita megye Tanácsának elnöke köszöntőjében a bizalom, az adott szó fontosságáról beszélt, arról, hogy vissza kellene térjenek azok az idők, amikor még elég volt egy kézfogás az ígéretek betartásához. Emellett bátorította a gazdákat arra, hogy higgyék el, együtt többre képesek. Meglátása szerint, „ha lesz kellő bizalom, összefogás a gazdák részéről a mezőgazdaságban, az értékesítésben, a közös fellépésben, akkor ez a három nap nem volt hiába”. Jakab István, a magyar országgyűlés alelnöke rámutatott, három napig dolgoztak, egyeztettek, programot alkottak, amely révén megerősítették az együttműködést az országhatár két oldalán élő magyarok közt. Jó szórakozást kívánt az összegyűlteknek, arra kérve őket, hogy higgyék el, azon dolgoznak az anyaországban, hogy minden magyar igazán otthonra találjon a Kárpát-medenceében.
Tánczos Barna, RMDSZ-es szenátor megköszönte a magyarországi szakembereknek, hogy jóvoltukból a barátság mellett, rendszerint tudást és anyagi támogatást is kapnak a Székelyföldiek. Hangsúlyozta, hogy a hétvégi eseményhez hasonló rendezvények elsősorban a gazdák tudásának gyarapítása miatt fontosak – ilyenkor ugyanis nemcsak ünnepelni, hanem tanulni is van lehetőségük a környékbelieknek. Kozma István, Csíkszentsimon polgármestere megköszönte mindenkinek a háromnapos program létrejöttéhez nyújtott segítséget, ugyanakkor kifejtette, bízik a folytatásban. Kiemelte továbbá, hogy az elmúlt években nem volt olyan rendezvény a településen, amely a gazdáknak, a gazdákról szólt volna, most azonban itt a felkínált lehetőség számukra.
Magyarok kenyere
A gazdanap része volt a Magyarok Kenyere Program is, amelynek keretében Balog Eszter, a Szent István Egyetem munkatársa felolvasta Korinek László professzor, a Magyarok Kenyere mozgalom elindítójának köszöntőjét, majd Nagy István parlamenti államtitkár és Darabos Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főigazgatója is rámutatott az egyre nagyobb méreteket öltő program jelentőségére. A helyszínen előállított Magyarok Kenyere cipók értékesítéséből befolyt adományokat a simoni gyermekvédelmi központ számára ajánlották fel.
Állatkiállítás, fajtabemutató
Közben egyre többen gyűltek össze a gazdanap helyszínén: kik a kézműves vásárt keresték fel, kik pedig a sajtkészítők sátrában ízlelték, vagy éppen vásárolták az ízletes, illatos termékeket, de olyanok is voltak, akik a tanácsadó sátrat vagy épp az állatkiállítások helyszínét keresték fel. Ami a szarvasmarha-kiállítást illeti, 16 állatot – elsősorban pirostarka és Holstein fajtájút – értékelt a szakmai zsűri, miközben Sólyom Gizella, a Hargita Megyei Állatnemesítő Hivatal volt vezetője beszélt a fajták, és felvonultatott állatok jellemzőiről. Mint a szervezőkről megtudtuk, mintegy negyven egyedre számítottak, de több gazda is váratlanul visszamondta a részvételt. A lovas programpontok iránt is sokan érdeklődtek: fajtabemutató révén volt lehetőség megismerni a különböző lovakat, de volt szekeres ügyességi-, és rönkhúzató verseny is. A juhkiállítás elmAradt, mivel a gazdák többsége még a legelőn tartja állatait.
Tanácsokat is adtak
Közben a tanácsadók sátrában a mezőgazdasági és vidékfejlesztési pályázatokat lebonyolító intézmények és szervezetek egész nap ingyenes tanácsadással segítették az érdeklődő gazdákat. A Kovászna megyei LAM Alapítvány munkatársa elmondta, habár az emberek is érdeklődtek, de a jelenlevő szervezetek között – Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés, Csík LEADER Egyesület – is elindult egyfajta kommunikáció, ami számukra is pozitív hozadéka az eseménynek. A Caritas munkatársa arról számolt be, hogy beszélgetésünkig tőlük elsősorban a gyógynövénytermesztésről érdeklődtek, miközben formális (akkreditált) és non-formális – amely nem akkreditált, hanem tapasztalati ismeretszerzést jelent – képzéseiket próbálták népszerűsíteni az eseményen.
A jó hangulatot a nap folyamán a helyi ifjúsági fúvószenekar, a csíkszentsimoni néptáncegyüttes, valamint a Heveder és Role zenekarok biztosították, a legkisebbek pedig a gyermekudvarban vehettek részt a számukra összeállított foglalkozásokon.
Fórumot és konferenciát is szerveztek
Csütörtökön szakmai fórummal kezdődött a rendezvény, pénteken pedig konferencián vehettek részt az érdeklődő gazdák a Csíkszéki Gazdanapok keretében. A két szekcióban zajló előadások során szó volt a helyi termékekről, védjegyekről, a minőségbiztosításról, a tejtermelésről és feldolgozásról, továbbá körbejárták a vadkárok, a vadkárbecslés, vadgazdálkodás, illetve a gazdaképzések, szaktanácsadások témakörét is a szakemberek. Mindezek mellett az új agrártörvényekről, a határon átnyúló együttműködésekről és az agrártámogatások alakulásáról is informálták a jelenlevőket.
Kömény Kamilla
maszol.ro

2016. szeptember 27.

Az Istenben való rendíthetetlen hit jegyében
Százéves templomot szenteltek fel Csernakeresztúron
Ünneplőbe öltözött vasárnap Hunyad megye egyetlen magyar többségű települése, Csernakeresztúr. A bukovinai Székelyek – Csernakeresztúrra való betelepedésüket követően – immár jó száz éve minden szeptember derekán Szent Kereszt-búcsúra gyűlnek össze hálát adni, ünnepelni, további áldást kérni életükre, munkájukra. Idén azonban különleges volt a búcsú, a kívül-belül szépen felújított templom ugyanis századik évfordulóját ünnepelte.
A szomszédos Déváról és Vajdahunyadról is sokan eljöttek, hiszen Csernakeresztúr nemcsak hogy a két város között félúton található, hanem erős rokoni és baráti szálak kötik össze az oda is telepített bukovinai székelyeket.
A magyar és székely zászlókkal feldíszített templom zsúfolásig megtelt, olyannyira, hogy sokan be sem fértek, kintről hallgatták az ünnepi szentmisét.
Különböző megpróbáltatások formájában mindannyiunk életében jelen van a kereszt, az Isteni gondviselés, a krisztusi áldozat és a bűnbocsánat jele. Keresztény embernek nem szabad siránkozva és alkudozva hordoznia, nem kérdőjelezheti meg az isteni akaratot, hangsúlyozta a szentmisét celebráló Jakubinyi György Gyulafehérvári érsek. Minden megpróbáltatás a javunkat szolgálja, az ember azzal kerül közelebb Jézushoz. A tiszta szívvel megélt élet gyümölcse minden szenvedésért kárpótol.
Az érsek felszentelte a felújított templomot, amely a helyi bukovinai székelyek megmAradását és hitét bizonyítja. A templom épületénél azonban fontosabb az élő katolikus közösség, az adja a reménységet. Bíztatással köszöntötte a közösséget Tóth János helyi plébános is, megköszönve mindazoknak, akik anyagiakkal, munkával vagy imákkal segítették a templom felújítását. A plébános úr által vezényelt kórus alkalomhoz illő egyházi kórusművek előadásával tette még ünnepélyesebbé a szentmisét.
Zarándok vendégek
A százéves felszentelési szentmise előtt zarándokok látogatták meg a csernakeresztúri templomot. 120-an voltak, a dévái Szent Ferenc Alapítványtól jöttek Böjte Csaba atya kezdeményezésére. Tulajdonképpen Déváról Vajdahunyadra zarándokoltak el gyalog, hogy a vár 600 éves kápolnájában imádkozzanak békéért, a pappá avatásának 75. évfordulóját szombaton ünneplő 98 éves Bíró Antal atyáért és egy sikeres tanévért. Útközben természetesen megálltak a dévai Szent Antal-templomnál, illetve a nagy ünnepségre készülő csernakeresztúri Szentkereszt-templomnál, ahol alkalomhoz illő dalokat énekeltek, illetve imádkoztak.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

2016. október 4.

Példaértékű szociális ellátás
„Azoknak nyújtunk segítséget, akik kérik és elfogadják” 
A Manna Keresztyén Egyesület ötödik éve működtet napközit, valamint otthont Alsólemhényben. A részletekről Raff Róbert református lelkésszel, az egyesület titkárával beszélgettünk.
– Mikor, milyen céllal hozták létre a Manna Keresztyén Egyesületet?
– 2012 májusában alakult meg az egyesület azzal a céllal, hogy olyan személyeket és családokat támogassunk, akiknek bármiféle segítségre van szükségük, és itt nemcsak az anyagiakra gondolok, hanem a lelki, szellemi, hitbeli problémákra is. Minden téren igyekszünk támogatni azokat, akik kérik és elfogadják a segítséget. A kezdeti időszakban Lemhényben napközi tevékenységet indítottunk Böjte Csaba napközi otthonai mintájára. Ez a tevékenység most az ötödik évfolyamát kezdte meg, és azt látjuk, hogy egyre többen veszik igénybe, hiszen ez jó segítség azoknak a családoknak, ahol a felnőttek dolgoznak, és délután 4–5 óráig idehozhatják gyerekeiket, ahol a nevelőink vigyáznak rájuk. Bárki odahozhatja a gyerekeit, nemcsak szociálisan hátrányos helyzetű családok. Jelenleg a lemhényi napközibe (Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön is működnek – szerk.) mintegy negyven gyerek jár naponta, akik meleg ebédet kapnak, játszanak, énekelnek, áhítaton vesznek részt, majd 1–2 órát tanulnak, megoldják a házi feladatokat. Jó látni, ahogyan egymást segítik, ha valaki egy tantárgyból ügyesebb, a többieknek szívesen segít. Úgy vélem, ennyi év után kezdett beérni a gyümölcs: a gyerekek már nem annyira ellenségesek egymással, nem csúfolódnak, vagy verekednek, megtanulnak együttműködni, elfogadni egymást. Ez a tevékenység ingyenes, azonban a szülőktől is elfogadunk hozzájárulást.
– Felsőlemhényben is van hasonló jellegű napközi…
– Valóban, ott a Szent Ferenc Alapítvány indított egy másik csoportot, a Szent Benedek-napközit, így – mondhatni – elosztottuk Alsó- és Felsőlemhényt. Vannak, akik Alsólemhényhez tartoznának, de a Szent Benedekbe járnak, van, aki Fűzfaluban (Alsó- és Felsőlemhény között) lakik, és hozzánk jár, teljes békesség van a napközik között. Úgy vélem, a lemhényi szociális ellátás példaértékű, hiszen az elmondottak mellett külön figyelmet szentelnek a szépkorúakra az idősek otthonában, emellett a fogyatékosok és a szegényebb családok számára az önkormányzat is uniós csomagokat juttat évente.
– A bajban levő felnőttekre is gondoltak…
– Az egyesület házába, a Manna Otthonba átmenetileg befogadunk családokat vagy egyedülálló személyeket, akik kicsit rendbe szeretnék tenni az életüket. Szállást és étkezést biztosítunk számukra, emellett tanácsadással is segítjük őket elhelyezkedni az életben. Több sikertörténetünk volt, minden azon múlik, hogy az illető akar-e változtatni az életén. Ha azt látjuk, hogy valaki nem fejlődik, megáll egy szinten, netán visszafejlődik, az illetőt elengedjük, hogy az időnket és az erőforrásainkat olyan személyekre fordítsuk, akik valóban akarnak változtatni. Emellett a gyerekek számára hetente lovaglást rendezünk az almási Táltos Paripa Egyesület által működtetett lovardánál. A Manna Otthonba járó gyerekek számára a lovaglás természetesen ingyenes. Továbbá számukra és a környékbeli gyerekek számára nyáron tábort is szervezünk, ahol keresztyén nevelésben részesülnek, emellett lovaglásra is van lehetőség. Ezeken a táborokon 150–180 gyerek vesz részt. Ez azt mutatja, hogy a lakosság elfogad minket, nem tartanak attól, hogy valamilyen burkolt misszió zajlik, és élnek az általunk nyújtott lehetőségekkel.
– Vannak-e támogatóik?
– Nem kapunk állami támogatást, magánadományokból finanszírozzuk a tevékenységeket. Neoprotestáns keresztyén gyülekezetek támogatnak elsősorban, amelyek tizedfizetésből gyűjtenek adományokat. Két amerikai gyülekezet segít, emellett vannak helyi támogatók, a szülőktől is elfogadunk hozzájárulásokat, nemcsak anyagiakat, hanem a munkában, szervezésben is segítenek, emellett bármilyen adományt szívesen látunk. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 

2017. január 23.

Akadály a kézdivásárhelyi minorita rendház épületének felújítása előtt
A római katolikus egyház alapító okiratát hiányolta Kézdivásárhely önkormányzatának egyik pályázatából a Központi Fejlesztési Ügynökség. Bokor Tibor polgármester portálunknak elmondta: ha kell a pápához is elmennek a szükséges iratokért, ám egyelőre a történelmi egyházak létét elismerő kormányhatározatra hivatkozva fellebbeztek az ügyben.
Kézdivásrhely önkormányzata még tavaly ősszel benyújtott két pályázatot két műemléképület felújítására: a kantai minorita rendház, és a székely katonanevelde épületeinek teljes rehabilitálására hívnának le európai uniós pénzéket. Mindkét pályázat két százalék önrész kifizetésére kötelezi az önkormányzatot, az egykori kaszárnya pályázati értéke közel 3 millió 800 ezer euró áfával, míg a minorita rendházé 3 millió euró áfával.
A katonanevelde felújítását követően az ingatlanba költöztetnék át az Incze László Céhtörténeti Múzeumot, míg a minorita rendházba a Böjte Csaba ferences szerzetes által vezetett Szent Ferenc Alapítványt.
A minorita rendház felújítására benyújtott pályázatot azonban a gyulafehérvári Központi Fejlesztési Ügynökség formai okokra hivatkozva elutasította, azzal érveltek, hogy nem csatolták az iratcsomóhoz a római katolikus egyház alapító okiratát.
Bokor Tibor, kézdivásárhely polgármestere felháborítónak és rosszindulatúnak tartja ezt az indoklást, a döntést meg is fellebbezték. „Nem mehetek a pápához, hogy kérjem a római katolikus egyház alapító okiratát. De ha kell, oda is elmegyünk” – reagált az ügy kapcsán portálunknak az elöljáró. Bokor Tibor kifejtette, arra hivatkozva óvták meg az elutasítást, hogy Romániában kormányhatározattal ismerik el a történelmi egyházak létét, az alkalmazottaik fizetésének egy részét is az állam finanszírozza. A fellebbezést a múlt héten nyújtották be, az ügynökség harminc nap alatt kell válaszoljon.
A katonanevelde felújítására benyújtott pályázat ugyanakkor átjutott az első szűrőn, ezután következik az első szinten elfogadott negyvennégy pályázat pontozása. A városvezetés abban bízik, hogy megkapják a támogatást, és hamarosan aláírhatják a finanszírozási szerződést.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro

2017. január 31.

Felháborító döntés Gyulafehérváron (A kézdivásárhelyi volt minorita rendház felújítása)
Meglehetősen sajátos érvvel utasította el a gyulafehérvári Központi Fejlesztési Ügynökség Kézdivásárhely önkormányzatának pályázatát a volt minorita rendház felújítására: azt kifogásolták, hogy nem csatolták a római katolikus egyház alapító okiratát.
Kézdivásárhely önkormányzata tavaly ősszel két pályázatot nyújtott be a gyulafehérvári Központi Fejlesztési Ügynökséghez európai uniós alapokra két romos állapotban lévő műemlék épület, a kantai egykori minorita rendház és a volt székely katonanevelde épületének teljes körű felújítására. Mindkét pályázat esetében az önkormányzat önrésze két százalék, az egykori kaszárnya pályázati értéke közel 3 millió 800 ezer euró áfával együtt, míg a minorita rendházé 3 millió euró áfástól.
A katonanevelde felújítását követően ide költöztetnék át az Incze László Céhtörténeti Múzeumot, míg a minorita rendházba a Böjte Csaba ferences szerzetes által vezetett Dévai Szent Ferenc Alapítvány szakképző központot létesítene.
Míg az egykori székely katonanevelde felújítását célzó pályázatuk átjutott az első szitán, a minorita rendház felújítására benyújtott pályázatot a gyulafehérvári Központi Fejlesztési Ügynökség formai okokra hivatkozva már az első körben elutasította, azzal érvelve, hogy nem csatolták a pályázati iratcsomóhoz a római katolikus egyház alapító okiratát. Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere felháborítónak és rosszindulatúnak ítélte az indoklást. Az önkormányzat nevében a történelmi egyházak létét elismerő kormányhatározatra hivatkozva fellebbezett. Az óváshoz csatolták azt a kormányhatározatot, amellyel a román állam elismeri a Római Katolikus Egyházat, továbbá a Katolikus Egyház Egyházi Törvénykönyvét és az esperes kinevezéséről szóló dokumentumot. A gyulafehérvári ügynökségnek harminc napon belül választ kell adnia a beadványra.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. február 3.

Tőkés László: az RMDSZ a barikád rossz oldalán áll - Tőkés László szerint a romániai büntető törvények rendeleti módosítása miatti tömegmegmozdulások közepette a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a barikád rossz oldalán áll. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke egy pénteki nagyváradi sajtótájékoztatón beszélt erről.
Az európai parlamenti képviselő úgy értékelte, hogy az 1989 utáni legkiterjedtebb romániai utcai megmozdulások az RMDSZ ellen is szólnak mindaddig, amíg a szövetség támogatja a kormányt, a kormánypártokat, és nem hajlandó egyértelműen elítélni a tüntetések okát képező sürgősségi kormányrendeletet és törvénytervezetet.
"Ne rántsák magukkal a magyar közösséget egy olyan politikába, amely a magyarság érdekei ellen szól. Az RMDSZ-nek fel kell hagynia a korrupt politika hallgatólagos támogatásával" - jelentette ki Tőkés László. Hozzátette: amikor kimegy az utcára, és látja a tüntetőket, magyarként szégyelli magát az RMDSZ helytelennek vélt álláspontja miatt. Szerinte a szövetségnek a korrupcióval kapcsolatos álláspontját tükrözi az a tény is, hogy szombaton az RMDSZ ezüstfenyő díjjal tüntette ki a korrupciós bűncselekmények miatt alapfokon már elítélt Olosz Gergely volt szenátort. Úgy vélte: nem lehet, hogy a szövetség ugyanazzal a kitüntetéssel jutalmazza az általános elismerésnek örvendő Böjte Csaba ferences szerzetest, és Olosz Gergelyt.
Az RMDSZ szerdán közleményben tudatta: nem ért egyet a román kormány döntésével, amely kedd este sürgősségi kormányrendelettel módosította a büntetőtörvénykönyvet (Btk.) és a büntetőeljárást. A szövetség a büntetőjog parlamenti módosítását javasolta, de közleményében nem tért ki arra, hogy a nézetkülönbség miként hat ki a kormányhoz fűződő viszonyára.
Tőkés László a Gyergyószéki Székely Tanácsnak arra a kezdeményezésére is kitért, hogy polgári kezdeményezésként nyújtsák be a parlamentben Székelyföld autonómiastatútumának a tervezetét. Reményét fejezte ki, hogy nem lesz szükség erre, mert az RMDSZ és az MPP képviselői maguk nyújtják be a tervezetet. Sérelmezte ugyanakkor azt a "zsigeri autonómiaellenességet", amely a tervezet kapcsán a román politikai elit szintjén megmutatkozott.
Az EMNT elnöke azt is sérelmezte, hogy Klaus Iohannis Strasbourgban példaértékűnek mondta Románia kisebbségpolitikáját, és ezt az RMDSZ kisparlamentje - mely szombaton ülésezett - szó nélkül hagyta. A román államfő kijelentése szerinte Nicolae Ceausescu román diktátor hasonló kijelentéséhez hasonlítható.
Gazda Árpád
(MTI)

2017. február 7.

Böjte Csaba: Európa jövője a kereszténység - Európa jövője a kereszténység, a szeretet, amelyet Jézus Krisztus karácsonykor közénk hozott - jelentette ki Böjte Csaba erdélyi ferences szerzetes a brüsszeli Balassi Intézetben rendezett kedd esti kerekasztal-beszélgetésen.
A Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság "Hol vagyunk, merre menjünk?" című rendezvényén Gál Kinga fideszes és Hölvényi György kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő beszélgetett a Dévai Szent Ferenc Alapítvány elnökével.
"Isten a remény, a bizalom hangját adja nekünk". Ne mondjuk semmire azt, hogy lehetetlen, merjünk lehetetlent kérni, +merjük Istent helyzetbe hozni+" - hangoztatta Böjte Csaba a zsúfolásig megtelt teremben.
A szerzetes azon véleményének adott hangot, hogy "hihetetlen távlatok vannak az emberiség előtt". Kijelentette, hisz Európa jövőjében, ahogyan hiszi azt is, hogy a magyarság előtt is van jövő.
Az általa létrehozott gyermekmentő szervezet tevékenységéről szólva Böjte kiemelte: "Fontos lenne, hogy mindannyian szeretettel nézzünk egymásra, a gyerekeink is olyanok lesznek, mint amilyennek a szemünk tükre mutatja őket". "Szárnyakat ad, ha az ember szeretettel bánik a gyerekekkel" - tette hozzá.
Gál Kinga felhívta a figyelmet arra, hogy a Dévai Szent Ferenc Alapítvány a gyermekmentés és a lélekmentés mellett a "magyarságmentést" is szolgálja, a szerzetes ugyanis nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a szárnyai alá vett gyerekek Erdélyben magyarként tudjanak boldogulni, illetve sokat tesz a műemléképületek megmentéséért is.
Hölvényi György pedig hangsúlyozta, a beszélgetés fontos üzenete, hogy "szükség van a cselekvő közösségekre, és ezen keresztül az egyházakra Európában", ...ez nem vallási vagy hitbuzgalmi, hanem társadalmi kérdés".
Böjte Csaba ferences szerzetes a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója. Az 1993-ban létrehozott gyermekmentő szervezet célja, hogy a nehéz körülmények között élő családok gyerekeinek vagy család nélkül élő fiataloknak segítséget, otthont nyújtson, biztosítsa iskoláztatásukat.
Bajnok Artúr
(MTI)

2017. február 7.

Emberi méltóságért díjat kapott Böjte Csaba ferences szerzetes
Az Emberi Méltóság Tanácsa (EMT) Emberi méltóságért kitüntetésben részesítette Böjte Csaba ferences rendi szerzetest, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapító elnökét. Az elismerést Lomnici Zoltán, az EMT elnöke és Szunai Miklós, a civil szervezet főtitkára adta át február 6-án Budapesten.
Lomnici Zoltán, aki 2002–2009 között a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt, 2006-ban az Alkotmánybírósághoz fordult kérve, hogy a bírói fórum értelmezze az emberi méltósághoz való jogot és annak tartalmi elemeit. Az Alkotmánybíróság három esztendőn át több ülésen elemezte a beadványt, majd végül hatáskör hiányára hivatkozva nem adott érdemi választ a feltett kérdésekre. Ezt követően Lomnici Zoltán felhívást adott ki az emberi méltóság védelme érdekében, azt a célt megjelölve, hogy hazánkban ne sérüljön az egyenlő emberi méltóság elve, és ne nyerjen teret a keresztényellenes, rasszista, antiszemita és magyarellenes retorika. A csatlakozók elkötelezték magukat annak érdekében, hogy visszautasítanak minden olyan sértő megnyilvánulást, mely személyek vagy csoportok ellen irányul, azok vallási vagy nemzeti és etnikai hovatartozása miatt. A csatlakozók fontosnak tartották a másoknak fájdalmat okozó történelmi sérelmek tiszteletben tartását, és mindenkit arra hívtak fel, hogy sem szóban, sem cselekedettel ne sértse meg az áldozatok emlékét.
Szunai Miklós, a Széchenyi Tudományos Társaság ügyvezető elnökének javaslatára az alapítók létrehoztak egy politikai pártoktól független civil szervezetet a felhívásban megjelölt célok megvalósítása érdekében, és neves közéleti személyiségeket kértek fel a tagságra. Így jött létre az Emberi Méltóság Tanácsa. Azóta minden esztendőben átadják az Emberi méltóságért kitüntetést olyan személyeknek, akik kiemelkedően sokat tesznek az emberi jogokért, az emberi méltóságért.
A díj idei kitüntetettjét Lomnici Zoltán elnök méltatta, aki ismertette Csaba testvér eddigi életútját. Mint mondta, Böjte Csaba olyan, reménytelenségben élő gyerekeknek adott és ad ma is otthont, ételt és hitet, akiket szüleik elhagytak, vagy anyagi lehetőségeik nem engedik meg, hogy emberhez méltó módon ételt, otthont adjanak nekik. Lomnici Zoltán hangsúlyozta: Csaba testvér lelkeket ment, s a testi nélkülözéstől óv nemre, származásra, nemzetiségre nézve függetlenül – fiatal életeket.
A díj átadásakor elhangzott: Böjte Csaba élete példakép a jövő nemzedék számára is. A ferences szerzetest hallgatni bármikor felér egy lelkigyakorlattal. Ez történt a Budakeszi úton lévő Öko Ház Lovagtermében is, amikor a jelenlévőkhöz szólt Csaba testvér. Miután megköszönte az elismerést, így szólt: Igazából, amit teszek, nem áldozat. Nyáron elmenni egy tóhoz fürdeni, jó dolog. Ha megkérdezik, megéri-e, csak az lehet rá a válasz, hogy persze, megéri fürdeni egy tóban. Gyereket befogadni, gyereket nevelni, az élet mellett dönteni – megéri, csodálatos dolog. A mai napon a Gát utcában, József Attila szülőházánál jártam. Eszembe jutott, amit munkatársaimnak szoktam mondani: honnan tudjuk, netalán a következő „József Attilát” fogadjuk-e be, hiszen ki tudja, mit rejt az a kisgyermek, aki hozzánk érkezik. Minden gyermekben a csodát látom. A Jóisten nem gyárt selejtet. Minden kisgyermeknek feladata van, melyet egy-egy anyuka kezében küld el hozzánk a Mindenható. Pedagógusnak, szülőnek az a feladata, hogy a gyermek küldetését segítse beteljesíteni. Otthonainkba 1992–93 óta fogadunk be gyermekeket. Mi ezt az isteni küldetést, a gyerekek feladatát próbáljuk segíteni, támogatni. Csaba testvér elmondta, egykor „csupán” huszonhárom gyereket fogadott be. Mára nyolcvanhárom helységben végzik munkájukat; házaikba eddig összesen körülbelül hatezer gyereket fogadtak be. Hozzátette: pillanatnyilag kétezer százharminc fiatalról gondoskodnak.
A díj átadásának szervezői kulturális programról is gondoskodtak. Az ünnepi beszédek után azt tervezték, Dévai Nagy Kamilla énekében és gitárjátékában, Kathy Horváth Lajos hegedűjátékában, illetve a Cseppkő Gyermekotthoni Központ fiataljainak előadásában gyönyörködhetnek majd a megjelentek, ám e terveket Csaba testvér módosította, hiszen sehova nem érkezik üres kézzel. A Nagyszalontán található otthonuk kilenc fiataljával érkezett, akik Szent Lászlóról szóló verset adtak elő, majd bemutatkoztak egyenként. Volt olyan fiú, akinek tizenöt testvére van. A bemutatkozások után következett a szervezők ének- és hegedűprogramja, illetve a magyarországi otthon fiataljainak éneke, felolvasása.
Az ünnepség végén Csaba testvér egy tervét is megosztotta a jelenlévőkkel. Mint mondta, az anyaországból évről évre zarándokok érkeznek Csíksomlyóra. Szeretné, ha az Eucharisztikus Világkongresszusra ő jöhetne el egy vonatnyi gyerek zarándokkal, hogy Magyarországon találkozhassanak az Oltáriszentségben jelenlévő Jézussal. Bókay László
magyarkurir.hu
Erdély.ma



lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-600 | 601-630 | 631-643




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998