Nem volt szerencsés, hogy a román parlament megváltoztatta a főügyészek kinevezési procedúráját, s ezzel ellentmondott az európai elvárásoknak – ismerte el Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök szeptember 30-án Brüsszelben, miután találkozott José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével. /L. I. : Bűnbánó Tariceanu. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./
2008. október 3.
Vészharangot kongat Varujan Vosganian gazdasági miniszter, miután a tanárok 50 százalékos béremelése láncreakciót váltott ki az országban, fizetésemelési követelésre késztetve egyelőre a köztisztviselőket és ösztöndíj-emelési kérésre a diákokat. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök az Alkotmánybíróságon támadta meg a képviselők szeptember 23-án hozott döntését, amely ötven százalékkal emelte meg a nyugdíj pont értékét. A kormányfő szerint ez túlságosan megterheli a költségvetést. /Mihály László, Székely Zita, Varga Melinda: Riadót fújt a Tariceanu-kormány. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./
2008. október 3.
Bukaresti munkahelyén kezdett éhségsztrájkba október 2-án Haller István, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) tagja. Gesztusával a strasbourgi emberjogi bíróság döntéseit semmibe vevő román kormány ellen kíván tiltakozni. Haller még június folyamán bejelentette, amennyiben a Tariceanu-kabinet figyelmen kívül hagyja a strasbourgi döntéseket, szeptember elsejétől tiltakozóakcióba kezd. A kormány ugyanis három olyan végleges ítélet végrehajtásától tekintett el, amely roma közösségeket érint. /Szucher Ervin: Éhségsztrájkba lépett Haller. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./
2008. október 7.
A román kormány az Alkotmánybíróságnál megfellebbezte a tanárok 50 százalékos béremelésére vonatkozó törvényt. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök meggyőződése, hogy a béremelés súlyos helyzetbe hozza az országot. Az ellenzéki pártok mindezt másként látják. /Bogdán Tibor: Béremelés: játék a tűzzel. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
2008. október 8.
Menesztette Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök az oktatási tárca vezetőjét. Miniszteri tárcájával fizetett október 7-én Cristian Adomnitei oktatási miniszter azért, mert a parlamentben megszavazta a tanárok 50 százalékos béremelését előirányzó törvényt. Tariceanu már megküldte kinevezési javaslatát Traian Basescu államfőnek: új tárcavezetőnek Anton Antont, a Tudományos Kutatás Országos Hatóságának elnökét szeretné. /B. T. : „Bűnbak” lett Adomnitei. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./
2008. október 10.
A megbeszélések után Rómában Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök, kollégájával, Silvio Berlusconi olasz kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatót. „Beszéltünk a Konstanca–Trieszt olajvezeték terveiről, és megállapodtunk abban, hogy azt megépítjük” – hangsúlyozta Berlusconi. /L. I. : Tariceanu–Berlusconi-csúcs. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./ Egy újabb megállapodás értelmében ezentúl gyorsabban szállítanák haza az Olaszországban bűncselekményt elkövető román állampolgárokat – erről folytattak egyebek között október 9-én tárgyalásokat Rómában a két ország kabinetjének tagjai, akik az első kormányközi találkozón vettek részt. /-or-: Felgyorsítanák a romániai bűnözők hazaszállítását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
2008. október 10.
Nemcsak a minimálbér, hanem a nyugdíjpont, valamint a nehéz körülmények közötti munkavégzésért járó pótlék értéke is emelkedik októberben. A nyugdíjak várhatóan húsz százalékkal nőnek, ezzel az átlagnyugdíj eléri a 680 lejt. A kormány döntése értelmében a tervezettnél egy hónappal korábban elkezdik a megemelt nyugdíjak kézbesítését egykori közalkalmazottak, illetve mezőgazdaságból nyugalomba vonult személyek részére egyaránt. Legtöbben, 4,6 millióan az első csoportba tartoznak, esetükben a nyugdíjpont értéke a jelenlegi 581,3 lejről 697,50 lejre emelkedik, így eléri az 1507 lejes átlagfizetés 46%-át. Azok esetében, akik mezőgazdaságban dolgoztak, a nyugdíjpont 289 lejre emelkedik 241-ről. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök az Alkotmánybíróságon megfellebbezte a munkacsoportokra vonatkozó emelést, mivel szerinte a jogszabály megszavazása alkotmányellenes módon zajlott, ugyanakkor állítja: az államkasszát túlságosan megterheli majd a megemelt nyugdíjak folyósítása. /680 lej lesz az átlagnyugdíj. = Szabadság Kolozsvár), okt. 10./
2008. október 10.
Megfellebbezte az Alkotmánybíróságnál a tanárok ötvenszázalékos béremeléséről szóló törvényt a kormány, mert nem lát rá fedezetet. /Bogdán Tibor: Tariceanu nem hátrál. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
2008. október 10.
Temesváron két roma civil szervezet – a Parudimos Egyesület és a Cigányasszonyok Gyermekeinkért Egyesülete – szolidaritását fejezte ki a prefektúra előtt a romák jogaiért éhségsztrájkoló Haller István államtitkárral, a Diszkriminációellenes Tanács tagjával. A romák képviselői Igazságtételt Hadrévnek 1993 – 2008 és Szolidarizálunk Haller Istvánnal feliratú transzparenseket emeltek a magasba és Calin Popescu Tariceanu kormányfőnek címzett nyílt levelet olvastak fel. A roma civil szervezetek arra kérik a kormányt, hogy tegyen eleget a hadrévi házak újjáépítésére és a nagykászoni terv kivitelezésére vállalt kötelezettségeinek. A tiltakozók a romák jogaiért éhségsztrájkoló Haller István életének megmentésére kérték a kormányfőt. /Pataki Zoltán: Roma-szolidaritás Haller Istvánnal. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./
2008. október 13.
Eredménytelenül zárult a szakszervezetek és Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök tárgyalása a közalkalmazottak 50 százalékos fizetésemelése témájában. A miniszterelnök fenntartja, nincs pénz a béremelésre, a közalkalmazottak viszont nem hagynak fel követeléseikkel, és október 16-tól sztrájkba lépnek. /Bérek: nincs kompromisszum. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./
2008. október 13.
A kormány fennhatósága alá tartozó ügynökségek alkalmazottainak fizetésére, juttatásaira vonatkozó ellenőrzést rendelt el Calin Popescu-Tariceanu kormányfő, miután a médiában nagy port kavart többek közt Olosz Gergelynek, az Országos Energiaszabályozási Hatóság (ANRE) elnökének vagyonnyilatkozata. A kormányhivatal szerint a kormány fennhatósága alá tartozó ügynökségekben dolgozók fizetése, köztük az ANRE vezetőjének bére, nem egyezik meg azokkal a számokkal, amelyek a médiában megjelentek. A Gardianul szerint Olosz fizetése havi 50 ezer euróra rúg, miközben az ANRE honlapján jelenleg feltüntetett adatok szerint ez az összeg évi 115 449 lej. Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) a NewsIn hírügynökség szerint szintén vizsgálja Olosz jövedelmét. Olosz Gergely a hatóság, a kormány és az RMDSZ elleni lejárató hadjáratnak, médialincselésnek nevezte a vádakat. A vagyonnyilatkozata évek óta nyilvános, hangsúlyozta. A vezérigazgatók fizetése bizalmas, tette hozzá. /O. M. : Lejárató hadjáratot sejt Olosz. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./
2008. október 15.
Eltérően magyarázta Basescu államfő és a miniszterelnök a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) október 14-i ülésének felfüggesztését. Basescu azzal indokolta döntését, hogy a CSAT tagjainak előzetesen nem mutatták be a nemzetbiztonsági szempontból fontos intézmények költségvetését, ugyanakkor kifogásolta a belügyminisztérium autóbeszerzéseit. Tariceanu kormányfő az elnök politikai játszmájának nevezte a vádakat. Felfüggesztette az október 14-i kormányülést Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök, mert a pénzügyi és a munkaügyi tárca vezetői csak a kormányhoz közvetlenül tartozó ügynökségek fizetéseit tartalmazó jelentéssel érkeztek a megbeszélésre, míg a kormányfő a minisztériumokhoz tartozó hatóságokét is kérte. /B. S. : Asztalt borított Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
2008. október 16.
Kétszer is vesztett a kormány október 15-én az alkotmánybíróságon, amely a pedagógusok 50 százalékos béremelésének, valamint a fokozott nehézségű munkakörülmények között dolgozók nyugdíjemelésének is zöld jelzést adott. Ugyanezen a napon több ezer pedagógus tüntetett Bukarestben. A tiltakozók nagy elégtétellel fogadták a taláros testület döntését. A kormány korábban azért támadta meg az alkotmánybíróságon a parlament által megszavazott jogszabályt, mert szerinte a költségvetésben nincs fedezet a többletkiadásra. A Brüsszelben tartózkodó kormányfő jelezte: a kabinet fenntartja álláspontját, és leszögezte: a kormány továbbra is olyan intézkedéseket vesz figyelembe, amelyek hasznosak a gazdaság számára. Tariceanu megismételte, hogy a túlzott béremelés gazdasági válságba sodorja majd az országot. /Nem ütközik alaptörvénybe az 50 százalékos béremelés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./
2008. október 17.
Október 16-án Basescu államelnök Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel együtt Brüsszelben részt vett az európai unió állam- és kormányfőinek tanácskozásán. Külön repülőgépeken utaztak a belga fővárosba, az ismét nyilvánosság elé tárt politikai nézeteltérések miatt, végül a két közjogi méltóság közös sajtótájékoztatót tartott. Traian Basescu államfő nem válaszolt Brüsszelben arra az újságírói kérdésre, amely a tanárok fizetésének ötven százalékos emelésére vonatkozott, de az általános gazdasági helyzetet értékelő nyilatkozatából ismét arra lehet következtetni, hogy nem fogja kihirdetni a törvényt. Basescu a nemzetközi pénzügyi válság kapcsán megállapította: a gazdasági válság nem fogja elkerülni Romániát, ha nem lesznek óvatosak. /Az óvatosság híve Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
2008. október 20.
A magyar és román oktatási tárca által aláírandó nyilatkozat ajánlása szerint a romániai és a magyarországi oktatási intézményekben kibocsátott érettségi és egyetemi diplomákat, mesteri és doktori fokozatokat automatikusan kölcsönösen elismerik a két ország illetékesei. Román és magyar értelmiségiek fordultak nyílt levélben Calin Popescu-Tariceanu román és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökhöz a nagyváradi Gheorghe Sincai Megyei Könyvtár igazgatójának menesztése ügyében. Aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy lejárató hadjárat folyik Traian Stef író, az intézmény vezetője ellen azért, mert számos olyan rendezvénynek is teret engedett, ahol részt vettek a magyar és a román irodalom ismert alakjai. Az aláírók közt szerepel Gabriel Andreescu, Smaranda Enache, Vladimir Tismaneanu, Ágoston Hugó, Bakk Miklós és Konrád György is. A magyar kormány évente milliárd forintos nagyságrendű összegekkel támogatja a két egyetemet /a Partiumi Keresztény Egyetemet és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet/. A román kormányilletékesek ígérete szerint a PKE az akkreditálást követően kaphat pénzügyi támogatást a kabinettől. Levélben kérte a Partiumi Keresztény Egyetem vezetősége a román–magyar együttes kormányülés résztvevőit, hogy tűzzék az összejövetel napirendjére az erdélyi, illetve partiumi magyar magánegyetemi rendszer román költségvetési támogatását. Tőkés László európai parlamenti képviselő sajtóirodája közleményében hangsúlyozza: a törvény adta keretek kihasználásával immár lehetőség nyílhat arra, hogy az anyaországi költségvetési támogatás mellett az akkreditált Partiumi Keresztény Egyetem, illetve a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem román állami finanszírozásban is részesüljön. /Bogdán Tibor Román–magyar diplomaelismerés. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
2008. október 20.
A Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ vezetősége levélben kereste meg az október 21-én tartandó közös magyar–román kormányülés résztvevőit: Calin Popescu-Tariceanu román miniszterelnököt, Göncz Kinga külügyminiszter asszonyt, Törzsök Erika főigazgató asszonyt (Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya), Zilahi László főigazgató-helyettest, Cseke Attila kormányfőtitkárt, Gémesi Ferenc szakállamtitkárt, hogy a közös kormányülés napirendjére kerüljön az erdélyi–partiumi magyar magánegyetemi rendszer román költségvetési támogatása. „Ez annál is inkább időszerű, mivel egy megelőző közös kormányülésen maga a román fél tett ígéretet a támogatásra nézve, amennyiben és amikor az egyetemeinket akkreditálják” – olvasható az intézmény közleményében. Tőkés László EP-képviselő múlt héten Brüsszelben ugyanezen ügyben személyesen tárgyalt Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével. /Gyergyai Csaba: Sürgetik az állami támogatást. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./
2008. október 21.
Az előző magyar–román közös kormányülések: 2005. október 20. – Az első, Bukarestben tartott magyar–román együttes kormányülésen magyar részről Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett – a honvédelmi miniszter kivételével – a teljes kormány, román részről Calin Popescu Tariceanu kormányfő és 23 miniszter vett részt. Az ülésen tizenöt dokumentumot írtak alá és számtalan együttműködési projektről állapodtak meg. 2006. november 16. – A Budapesten tartott második magyar–román együttes kormányülésen Gyurcsány Ferenc kormányfő és Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök jelenlétében a két kormány tagjai tíz kétoldalú együttműködési megállapodást írtak alá. 2007. november 14. – Nagyszebenben tartották a harmadik román–magyar közös kormányülést, amelynek napirendjén a romániai magyar kisebbségek helyzete, a kisebbségvédelmi kutatások összehangolása, a Sapientia Tudományegyetem ügye, a román–magyar együttműködés számos gazdasági, kulturális és infrastrukturális vonatkozása, a két ország energiaellátási függetlensége, a környezetvédelem szerepelt. /Magyar–román közös kormányülések kronológiája. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./
2008. október 22.
Együttes ülést tartott október 21-én a magyar és a román kormány Szegeden. A felek abban a házban kötötték meg kétoldalú megállapodásaikat, amelyben Kossuth Lajos és Nicolae Balcescu annak idején aláírta a két nemzet megbékéléséről szóló tervezetet. Calin Popescu-Tariceanu román miniszterelnök tizenöt miniszterrel (köztük Borbély László fejlesztési és Borbély Károly távközlési tárcavezető), államtitkárokkal érkezett. A késés miatt kétórás helyett mintegy kilencven percesre rövidült ülésen a két ország villamosenergiai és gázvezeték-hálózatának összekötéséről, az autópálya-összeköttetésekről és a Bécs–Budapest–Bukarest szupervonatról volt szó. A két kormány nyilatkozatot írt alá arról, hogy 2013-ig 250 millió eurót költenek közös határ menti fejlesztésekre, napirenden volt a határ menti egészségügyi együttműködés is. Áttekintettek környezetvédelmi kérdéseket, szó volt a verespataki aranybányáról. Egyezséget kötöttek a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport felújításának folytatásáról. Nem tértek ki a Magyarországra települtek nyugdíjának problémájára, a Partiumi Keresztény Egyetem román állami finanszírozására vagy a 112-es egységes európai hívószámmal kapcsolatos problémákra. A román kormányfő a 2005-ben, Bukarestben tartott első közös kormányülés egyik kiemelt napirendi pontjával, a romániai kisebbségi törvénnyel kapcsolatos újságírói kérdésre nem tudott optimista hangvételben válaszolni. Újságírói kérdésre Gyurcsány Ferenc az autonómiára a tőle már megszokott módon érvelt: ő „csakis az európai normákkal összhangban” képzeli el bármiféle autonómiaformák megvalósulását. – „Magyarország továbbra is ellenzi a verespataki aranybánya megnyitását” – szögezte le Gyurcsány Ferenc. A magyar kormányfőt kisebb csoport kifütyülte. „Hazaáruló!, Mocskos Gyurcsány!” – hangzottak a szidalmak. Tariceanu találkozott a magyarországi román közösséggel, biztatta őket: beszéljenek otthon is anyanyelvükön, és ragaszkodjanak nevük romános írásmódjához. Tariceanu elítélte a Magyarországon elterjedt „etnobizniszt” és a romániai magyar közösséggel példálózva hangsúlyozta: a magyarországi románok követeljék jogaik elismerését, érvényesítését. /Salamon Márton László: Közös ülések után házasságkötés Szegeden. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./ Az év végéig aláírhatják az előzetes kormányközi megállapodást a Nabucco-projektről – mondta a román miniszterelnök a magyar–román kormányülés után. A román miniszterelnök támogatja a kulturális autonómiát, de szerinte ennek nem szabad a kisebbség elszigetelődéséhez vezetnie. /Hamarosan megszülethet a kormányközi szerződés a Nabuccóról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./
2008. október 25.
A várakozásokkal ellentétben Traian Basescu államfő kihirdette a pedagógusok 50 százalékos béremelésére vonatkozó törvényt, októbertől kezdődően. Basescu döntésének bejelentésekor, október 24-én élesen bírálta a kormányt. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök leszögezte: nem engedi majd, hogy a finanszírozhatatlan, „katasztrofális gazdasági válságot” okozó béremelés veszélybe sodorja a lakosság jólétét. /B. T. : Kihirdette a tanárok béremeléséről szóló törvényt az államfő. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2008. október 29.
Jövő év április elsejére halasztotta sürgősségi kormányrendeletével a kormány a tanárok ötvenszázalékos béremeléséről szóló törvény alkalmazását. A kabinet azt szeretné, hogy ettől a dátumtól valamennyi közalkalmazotti kategória esetében emeljék a béreket, ezért a hátralévő fél évben elkészülne az állami szektorban dolgozók egységes bérrendszerét szabályozó törvény. Októbertől érvényes marad a már meghirdetett 9 százalékos emelés. A hírre az érintett szakszervezetek hevesen tiltakoztak. Élesen bírálta a kormány döntését Emil Boc, a Demokrata-Liberális Párt elnöke. A Valutaalap figyelmeztette a Tariceanu-kabinetet: költekezés helyett szigorú bér- és költségvetési politikára van szükség. /Bogdán Tibor: Április elsejei bértréfa. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./
2008. november 3.
Románia továbbra is hűséges marad a Nabucco-projekthez – nyilatkozta Traian Basescu államfő, akinek ez ügyben tanúsított magatartása miatt elmaradhat a moszkvai látogatása. Varujan Vosganian gazdasági miniszter nemrég azt nyilatkozta, hogy Románia mindkét gázvezeték megépítését támogatja. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök elhatárolódott gazdasági miniszterének nyilatkozatától, és hangsúlyozta, hogy Románia továbbra is a Nabuccot részesíti előnyben. /Basescu: Románia továbbra is hűséges marad a Nabucco-tervhez. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./
2008. november 7.
Két Maros megyei magyar többségű nagyközség polgármestere azzal vádolja az országot és a megyét irányító liberális–RMDSZ-es koalíció politikusait, hogy a legutóbbi pénzelosztásokkor politikai opciók szerint „felejtették ki” falvaikat. Maros megye 91 községe közül 11 nem részesült a kormány költségvetés-kiegészítéséből. A „peches” listán két jelentős magyar község van, a László Árpád által vezetett Gyulakuta és a Székely László által igazgatott Mikefalva. Előbbi polgármester a Magyar Polgári Párt, utóbbi a Demokrata-Liberális Párt tagja. László Árpád hiába fordult panaszával a megyei önkormányzat és a prefektúra vezetőihez. Gyulakuta az egyetlen Maros megyei település, melynek élén MPP-s elöljáró áll. Székely László, Mikefalva polgármestere elmondta, a lakosság 60 százaléka magyar nemzetiségű, még a többségben lévő RMDSZ-es tanácsosokat is megbotránkoztatta, hogy nem kaptak támogatást. Lokodi Edit Emőke megyei önkormányzati elnök szerint az összeg elosztásával a Tariceanu-kabinet foglalkozott. Borbély László régiófejlesztési miniszter ennek az ellenkezőjét állítja. A döntést tehát a felelős vezetők nem vállalják. /Szucher Ervin: Büdzsé politikai színek szerint. = Krónika (Kolozsvár), nov. 7./
2008. november 10.
A pénzügyi válság kezelésének kérdésében ellentmondott egymásnak Traian Basescu államfő és Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök a hétvégi brüsszeli EU-csúcstalálkozón. Amíg Tariceanu kormányfő fenntartotta, hogy az országos közkiadásokat csökkenteni kell, addig Basescu államfő azt erősítette, hogy a reformokat a krízisidőszakban fel kell gyorsítani. /Román kontrák Brüsszelben. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
2008. november 10.
A baróti önkormányzat is megszavazta az autonómiareferendum megszervezéséről szóló tanácsi határozatot. A hat RMDSZ-es, öt magyar polgári párti (MPP) és négy független képviselő egyöntetűen a népszavazás megszervezése mellett voksolt. Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád polgármester a népszavazásról szóló vita elhalasztását szorgalmazta, javaslatát az MPP-s tanácstagok elutasították, azonban az RMDSZ-s képviselők tartózkodásával és a románok ellenszavazatával a tervezetet elvetették. A népszavazás megszervezését még Árkoson, Nagyborosnyón, Zabolán és Vargyason szavazták meg. Dálnokon visszautasították azt, míg Nagyajtán, Kommandón, Barátoson, Illyefalván ezután vitatják. A Nagy-Románia Párt 13 Bihar megyei szenátor- és képviselőjelöltje nyílt levélben fordult Calin Popescu-Tariceanu kormányfőhöz, amelyben az autonómiareferendumok megakadályozására szólították fel. /Bíró Blanka, Fried Noémi Lujza: Baróton is megszavazták. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./
2008. november 13.
Az Alkotmánybíróság november 12-i döntése értelmében alkotmányellenesnek nyilvánította azt a kormányrendeletet, amely jövő év áprilisára halasztotta volna a közoktatásban dolgozók bérének ötven százalékos emelését. /Alkotmányellenes Tariceanu rendelete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2008. november 15.
Több Kolozs megyei vidéki településre látogatott el november 14-én Calin Popescu Tariceanu kormányfő, melynek során vázolta a kormánynak a vidéki infrastruktúra fejlesztése terén elért eredményeit. Emlékeztette a választópolgárokat, hogy a kormány megkettőzte a nyugdíjakat és fizetéseket, majd elégedetlenségét fejezte ki észak-erdélyi autópálya építési munkálatainak lassúsága miatt. Demagógiával vádolta Emil Boc demokrata-liberális pártelnököt, mivel az újfent azt hangoztatta, hogy a Tariceanu-kormány a megye politikai színezetétől függően utal ki kormánytámogatást. A kormányfő Kolozs megyére vonatkozó konkrét adatokkal cáfolta meg Boc állításait: a 37 Kolozs megyei vidéki település kétharmada demokrata-liberális vagy szociál-demokrata párti, s elenyésző számban találhatunk liberális vidéki polgármestereket, nyilatkozta a kormányfő. /Nagy-Hintós Diana: Tariceanu: nem politikafüggő a kormánypénzek kiutalása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2008. november 21.
Tíz milliárd euró összértékű adó- és járulékcsökkentési, illetve támogatási csomaggal küzd a válság ellen a román kormány. Calin Popescu Tariceanu bejelentése szerint intézkedéseik jövő év végéig maradnak érvényben. /Románia adó- és járulékcsökkentéssel küzd a válság ellen. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./
2008. december 3.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) lesz a mérleg nyelve Romániában, őt fogják „körüludvarolni” mind a szociáldemokraták, mind a demokrata-liberálisok, de a stabil többséghez a magyarok szervezetét is be kell vonni – ebben a bukaresti kommentátorok egyetértenek. A két első helyezett eredménye között elhanyagolható a különbség. A Szociáldemokrata Párt és a Konzervatív Párt alkotta választási szövetség (PSD-PC) a képviselőházi és szenátori posztokért vívott küzdelemben a voksok 33,09, illetve 34,16 százalékát szerezte meg, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) 32,36, illetve 33,57 százalékot mondhat magáénak. Ez megkönnyítheti Traian Basescu államfő helyzetét, hiszen nem kell „automatikusan” az általa nem kedvelt szociáldemokraták valamely politikusát megbízni majdani kormányátalakítással. Az igazi „királycsináló” ebben a helyzetben csakis a Calin Popescu Tariceanu által vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) lehet, amely 18,57, illetve 18,74 százalékot szerzett. A Ziarul Financiar és az Evenimentul Zilei egyaránt tudni véli, hogy a liberálisok először a magyarok érdekvédelmi szervezetével akarnak megállapodást kötni. /Román sajtó: Szükség lesz az RMDSZ-re. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
2008. december 3.
Folytatná együttműködését a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ – ezt mindkét párt vezetői megerősítették. Calin Popescu Tariceanu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, a kormányfő úgy nyilatkozott, hogy már tárgyaltak az RMDSZ-szel. /Tariceanu: Folytatjuk az együttműködést az RMDSZ-el. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
2008. december 4.
Az RMDSZ-nek 22 képviselői és 9 szenátori mandátuma lesz az új parlamentben, vagyis sikerült megismételnie a 2004-es eredményeket, jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Markó örült, hogy a Nagy-Románia Párt nem jutott be a parlamentbe. „Mi üdvözöljük ezt a változást, mivel Románia parlamentjében nincs szükség a párt által képviselt xenofób törekvésekre és szélsőséges nacionalizmusra” – mondta Markó. Markó leszögezte: az RMDSZ nem fél ellenzékbe vonulni, de szeretne kormányon lenni, azonban nem bármi áron: a feltétel az, hogy folytathassa tevékenységét. Calin Popescu Tariceanu PNL-elnök kijelentette, a PNL már konzultált az RMDSZ-szel, és megegyeztek, hogy partnerségi álláspontra helyezkednek. (Mediafax) /Markóék a liberálisokhoz húznak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./
