Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 467 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 451-467
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Apáczai Csere János

2000. április 28.

Környezeti nevelés címmel indult négynapos előadássorozat pedagógusok és érdeklődők számára április 26-án a Csíkszeredán Elekes Éva biológiatanár, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének szervezésében. A rendezvény több, mint 100 érdeklődőt vonzott Brassó, Hargita, Kolozs és Kovászna megyék 35 településéről - leginkább falvakról. /Nevelők a környezet szolgálatában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

2000. május 12.

Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület /Brassó/ szervezésében máj. 12-én köszöntik a városban élő Lendvay Éva költőnőt 65 év a gyermekkor útvesztőiben címmel. Lendvay Éva (Szemlér Ferenc leánya) költő, szerkesztő. Brassóban született 1935. április 24-én. 1959-ben szerzett oklevelet a Kolozsvári Babes-Bolyai TE magyar szakán. 1959-63 között az Utunk, 63-65 között pedig az Új Idő szerkesztője, majd 1968-77 a Brassói Lapok szerkesztője, a bukaresti Művelődés munkatársa. Verseskötetei: Bájoló ének (Forrás-sorozat, Buk. 1967), A második kérdés (1977), A földtől a homlokunkig (1981) Felszálló füst(1986), Árnyék a falon (Br. 1993). I.Grigorescu, H.P. Bengescu, Ana Blandiana, Anghel Dumbraveanu, Mircea Ciobanu műveit fordítja magyar nyelvre. A Magyar Írószövetség fordítói szakosztályának díjában részesült 1991-ben, valamint a Brassói Írótársaság díjában 1984-ben. /(Tóásó Áron Zoltán): Lendvay Éva köszöntése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./ Lendvay Évát ünnepelte a brassói magyar közösség máj. 12-én a Reménység Házában. A találkozó váratlan vendége volt Markó Béla, aki bevallotta: Lendvay Éva volt az, aki kinyitotta számára a versírás kapuját. Markó Béla rögtönzött laudációjában elmondta: "Azt hiszem, Lendvay Évának a legnagyobb öröme az lehet, hogy ekkora közönség gyűl egybe ma még itt Erdélyben, Brassóban a költő tiszteletére. Ez a tíz esztendő, s mi magunk mindent megtettünk azért, hogy leszoktassuk az embereket a versről, s rászoktassuk más, kevésbé fontos dolgokra. Én dicsérem a brassóiak konokságát, vers iránti szeretetét." /Brassói Lapok (Brassó), máj. 12./

2000. május 26.

Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület /Brassó/ rendezvényei: máj. 26-án vendégük lesz a brassói születésű költő, Orbán János Dénes, aki bemutatja harmadik, Párbaj a Grand Hotelban című kötetét. Máj. 30-án Lay Réka történelemtanárnő az Árpád-házi királyokról tart multimédiás előadást. A rendhagyó történelemóra a második abból a sorozatból, amelyet az egyesület a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával szervez Az 1000 éves államiság és annak vetülete Brassó megyében címmel. - Az egyesület vetélkedőt hirdetett meg Apáczai Csere János máig szóló üzenete címmel. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 26./

2000. június 5.

Jún. 2-án tartották az I. Csángó Oktatási Konferenciát Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának előadótermében. Deáky András gyimesfelsőloki iskolaigazgató emlékeztetett, hogy a moldvai csángó falvakban a szülők kérése ellenére sem tanulhatnak magyarul a gyermekek. Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke kijelentette, hogy a jelenlevők felelősek a magyar nemzet ezen darabjáért, mert az összmagyarságnak is érdeke a csángómagyarok integrálódása. Csicsó Antal statisztikai adatokkal ismertette az általános-, közép és felsőfokú iskolákat magyar nyelven elvégzett csángó gyerekek számát, kiemelve ennek fontosságát. Felmérések alapján 50-60 000 megmenthető csángó lélekkel kell számolni - mondta dr. Kötő József államtitkár, a közoktatásügyi minisztérium képviselője. Sajnos nagyon sok településen csak meghatározott számú anyanyelvi órákra vagy vasárnapi oktatásra van lehetőség. Nem elég csak az anyanyelv ismerete, a nemzettudat formálására is szükség van - hangsúlyozta dr. Kötő József. Az előadók között volt dr. Szilágyi Pál, Tánczos Vilmos, mindketten a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárai, Borbáth Erzsébet csíkszeredai tanárnő, Berszán Lajos gyimesfelsőloki katolikus esperes, Szalay Gyula, a Magyar Nyelvi Intézet képviseletében, Mesterházy Szilvia, Ríz Ádám, mindketten a budapesti Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársai. Délután Merre, hogyan tovább címmel kerekasztal beszélgetésre került sor a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban. /(Hátsekné Kovács Kinga): Hogyan tovább, csángó oktatás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ A magyar oktatási intézmények létrehozása, a már beindult oktatási formák megtartása a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSSZ) legfontosabb célja - jelentette ki Csicsó Antal, a szervezet elnöke. Dr. Kötő József, a Román Oktatási Minisztérium államtitkára a magyar nyelvnek a csángóföldi iskolákban való oktatásának törvényes kereteit vázolta. Dr. Szilágyi Pál professzor a felsőfokú oktatásban való részvétel lehetőségeiről beszélt. Előadást tartott továbbá a BBTE két, a csángó-kérdés szakavatott oktatója, Tánczos Vilmos és Pozsony Ferenc. Tapasztalatokról számoltak be Borbáth Erzsébet csíkszeredai ny. iskolaigazgató és Berszán Lajos esperes, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium igazgatója. /Csángó oktatási konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2000. jún. 3./ Tánczos Vilmos egyetemi tanár álláspontja képviselte a radikális vonalat, mely szerint a moldvai csángó fiatalokat magyarországi kitelepedésükben kell segíteni. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az elmúlt tíz évben a csángó oktatásra fordított szakmai és szervezési munka, a befektetett pénzmennyiség jóval meghaladja az elért eredményeket. A csángó gyermekek erdélyi iskolákba irányítása nem bizonyult sikeresnek, többnyire beilleszkedési gondjaik voltak, legtöbben korán lemorzsolódtak. A magyarországi főiskolákra, egyetemekre bejutó ösztöndíjas fiatalok közül is többen abbahagyták tanulmányaikat, munkát vállaltak, és nem tértek haza. Miközben folyt a konferencia, az oktatási minisztérium küldöttsége a bákói tanfelügyelőségen vizsgálta: adottak-e a feltételek, hogy azokban a falvakban, ahol a szülők és a csángó szövetség kérte, ősztől magyar nyelvű órák beindítását engedélyezzék. /(fekete): I. Csángó Oktatási Konferencia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./

2000. június 6.

Kolozsváron az Apáczai Csere János Líceum idén is megrendezte az Apáczai Napokat, mely a millenniumi rendezvények között is megállta a helyét. Máj. 25-én, az ünnepélyes megnyitón dr. Wolf Rudolf igazgató köszöntötte az egybegyűlteket. A "Fele sem igaz" vetélkedő Apáczai Csere János munkásságával volt kapcsolatos. Az iskola néptáncegyüttese, a Szarkaláb kalotaszegi, mezőségi és felcsíki táncokat mutatott be. Kiállították az iskola diákjainak kézimunkáit, faragásait. Sikeres volt "A magyarok ezer éve" művelődéstörténeti vetélkedő. A Rendhagyó irodalomóra témája a memoár volt. A líceum tanulói megkoszorúzták a Házsongárdi temetőben Apáczai síremlékét. Fellépett az iskola színjátszóköre, a BUHU is. /Az Apáczai-napok zárszámadása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

2000. június 10.

Befejezték be a törmelék elszállítását a Csiki Gergely Iskolacsoport /Arad/ bentlakásának udvaráról. Éder Ottó igazgató tájékoztatott az újjáépülő internátusról. Szeptemberig elkészül a két szinten az 5-5 szoba, amelyekben összesen 60 bentlakót tudnak elszállásolni. A Máltai Segélyszolgálattól kaptak egy korszerű konyhafelszerelést. Eddig a munkálatokra az Illyés Közalapítványtól 1 millió forintot kaptak, az Apáczai Csere János Alapítványtól pedig most érkezett meg a második 1,4 millió forint, a városi tanácstól erre az évre 400 millió lejt utaltak ki. /Balta János: Szeptembertől a Csiky bentlakásában. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

2000. július 19.

A következő tanévtől választható tantárgy lesz a meghirdetett pályaorientáció és tanácsadás óra. A tanügy reformja elkerülhetetlen, mégis elhamarkodott és kellőképpen nem megalapozott ez az újítás, jegyezte meg a cikkíró. Az sem egyértelmű, hogy valóban célszerű-e tanrendi keretek közé szorítani egy ilyen vállalkozást. Varró Éva pszichológus, a Hargita Megyei Pszichopedagógiai Központ koordinátora, a Bolyai Nyári Akadémia nevelési programjának vezetője feltérképezte azt az elméleti hátteret, amely elengedhetetlen egy ilyen típusú tanácsadói munka végzéséhez. A csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házában tartott erről előadást. A különböző országokból érkező résztvevők (erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, vajdasági tanárok) különböző pedagógiai hagyományokat hoztak magukkal. Együttműködésük esélyt adhat arra, hogy meggyökerezzen a reform. /Parászka Boróka: Bolyai Nyári Akadémia. Neveléslélektan pedagógusoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./

2000. augusztus 30.

Az Apáczai Csere János Szakkollégium, a Magyarországon tanuló határon túli magyar diákok szervezete szeptembertől megnyitja szegedi információs irodáját. Az iroda a remények szerint segíteni fogja a diákok hazatérésének, valamint tanulmányaik alatt a szülőföldjükkel való zavartalanabb kapcsolattartás elősegítését. A végzett diákokat tájékoztatják a szülőföldjükön található munkalehetőségekről. Az irodában található klubhelyiségbe határon túli írókat, előadókat hívnak meg. /Magyarországon tanuló határon túli diákoknak információs iroda nyílik Szegeden. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

2000. szeptember 13.

A Brassóban működő, Apáczai Csere Jánosról elnevezett Közművelődési Egyesület elnöke, Házy Bakó Eszter elmondta, hogy idén hetedik alkalommal szervezik meg a Bartalis János szavalóversenyt okt. 20-22. között. A verseny irodalmi anyaga egy szabadon választott Bartalis vers és egy XX. századi magyar költő verse. Magyarországról 10, Szlovákiából, Felvidékről, Kárpátaljáról, Szlovéniából és a Vajdaságból 2-2 versmondót várnak. A verseny megrendezéséhez támogatást nyújtott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Alapítvány. Szeretnének kisgyerekeket foglalkoztató, úgynevezett játékházakat létrehozni, ahol táncot, nemezelést, társasjátékot tanulhatnának. /Tóásó Áron Zoltán: A VII. Bartalis János szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

2000. október 13.

Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület és a Brassó megyei RMDSZ-szervezet millenniumi rendezvényei keretében október 19-én az Áprily Lajos Középiskola /Brassó/ dísztermében Ádám Sándor író előadást tart a magyar nemzet történelméről, amelyet könyvbemutató és dedikálás követ. Az előadás alkalmából fellép a négyfalusi kórus, Gyerkó András vezetésével. A megjelentek megismerhetik a novemberi parlamenti választásokon induló Brassó megyei magyar jelölteket is. /Történelmünkről, történelmünkért. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 13./

2000. november 2.

Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület szervezésében Brassóban okt. 28-án hetedik alkalommal rendezték meg a Bartalis Jánosról elnevezett versmondó vetélkedőt. Házy Bakó Eszter, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület vezetője elmondta: az idei versenyt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Illyés Alapítvány, az EMKE kisebbségi részlege, a Művelődési Minisztérium és egyes vállalkozók támogatták. Banner Zoltán a negyedik éve a zsűri elnöke megállapíthatta, hogy nőtt a tehetséges versmondók aránya. /Tóásó Áron Zoltán: Versünnep a Cenk árnyékában. Beszámoló az VII. Bartalis János Szavalóversenyről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2000. november 8.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza a héten Multimédia-fejlesztés címmel szervez tanfolyamot az e szakterületen dolgozó gyakorló pedagógusok, módszertani körvezetők számára. Az oktatók az egri Eszterházy Károly Főiskola tanárai. /Multimédia az oktatásban. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./

2000. november 17.

A Gál Kelemen Oktatási Központ ismert intézménye a kolozsvári, illetve Kolozs, és a vele szomszédos megyék magyar tanítói, tanárai számára. 1992 óta szolgálja a magyar nyelvű oktatásban dolgozók szakmai problémáinak megoldását, segíti a szakmai továbbképzést, értékes a szakkönyvtára. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Erdélyben ez a negyedik központja. Nov. 4-én ünnepélyes keretek között avatták a kolozsvári pedagógusok a felújított két termet. Az oktatási központ vezetője, Szőcs Judit tanárnő avatóbeszédében megemlékezett a központ születéséről, tevékenységének nyolc évéről. Az avatón az RMPSZ országos elnöke, Lászlófy Pál kiemelte az Erdélyben működő oktatási központok fontosságát, jelezte, hogy mindegyik egy-egy régióban fogja össze a magyar pedagógusok törekvéseit: Csíkszeredában az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza keretében működik, Váradon a párciumi pedagógusok munkáját segíti, Szovátán pedig a Teleki Oktatási Központ nyújt lehetőséget szaktanácskozások, találkozók, konferenciák szervezésére. A magyar irodalom tanításához gazdag videokazetta gyűjteményből lehet kölcsönözni. A magyar zeneoktatásban is tudnak segíteni a zenetanároknak. Az oktatási központ összegyűjti az értékes tanári szakdolgozatokat. /Cs. Kovács Katalin: Így érdemes... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

2000. november 27.

Nov. 25-én Kolozsváron az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban kiosztották a pedagógustársadalom egyik legmagasabb kitüntetését, a Kolozs megyei érdemes oktató-nevelő díjakat. Wolff Rudolf igazgató házigazdaként üdvözölte a jelenlevőket, majd Székely Géza, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) Kolozs megyei elnöke méltatta az eseményt. Idén 18 pedagógust díjaztak. /Szabó Csaba: Kiosztották a megyei érdemes oktató-nevelő díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2000. december 1.

December 2-4. között Erdély-szerte megemlékezéseket és találkozókat szerveznek a helyi magyar közösségek a moldvai csángósággal szembeni szolidaritás és segítőkészség jegyében. Erdély kisebb-nagyobb települései egy-egy moldvai csángó falu küldötteit fogadják, és velük közös ünnepi megemlékező programot szerveznek. Ezzel kívánják felhívni a helyi közösségek figyelmét arra, hogy a moldvai csángómagyar lakosság teljes felszámolásának megakadályozása magyar közösségünk összefogása nélkül nehezen elkerülhető. Kolozsvár Klézse csángómagyarjainak küldötteit fogadja. Dec. 2-án nyílik a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén a kiállítás, a csángók életét bemutató vetítéssel és kerekasztal-beszélgetéssel. Délután a Heltai Alapítvány Pinceklubjában bemutatják egy csángó néptáncegyüttes németországi útjának rövid filmjét. A klézsei vendégek bemutatják zenéjüket és táncműsorukat a kolozsvári érdeklődőknek. A csángó táncház keretében tanítani is fogják táncukat. Kolozsvári látogatásukat Mátis Jenő és Kónya-Hamar Sándor képviselők, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és több kolozsvári vállalkozó pénzadománya, az Apáczai Csere János és Báthory István Líceum szállásadó támogatása, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Tranzit Ház, valamint a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány programszervezési együttműködése tette lehetővé. A Heltai Alapítvány Magyar meséskönyvet a csángó földre elnevezésű karácsonyi könyvgyűjtő akciót indít. /Pillich László: Kolozsvári csángó napok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2001. január 18.

A magyar nyomdászat fejlődését bemutató kiállítást nyílt meg a marosvásárhelyi Teleki Tékában, régi magyar könyvekből rendezett millenniumi kiállítást Kovács Bányai Réka és Zsigmond Irma, a Teleki és Bolyai Könyvtár két munkatársa. A kiállított anyag a Temesvári Pelbárt munkáit magába foglaló latin nyelvű kiadványon kívül magyar nyelvű könyveket is tartalmaz, kezdve a kolozsvári Heltai-nyomda munkáival. Ebben a nyomdában jelent meg a 16. század legtöbb magyar nyelvű könyve. Külön tárlóban tekinthető meg könyvtörténeti kuriózumként az első katolikus bibliafordítás, Komáromi Csipkés György jegyzetekkel, kiegészítésekkel ellátott biblia-munkapéldánya, Tótfalusi Kis Miklós Amszterdami Bibliája. Kiállítottak magyar unikumokat is, amelyeket a páncélszekrények vastag falai védenek: Balassi Bálint Istenes Énekek munkáját, Apáczai Csere János Magyar logikácskáját, egy Tótfalusi-nyomtatványból fennmaradt latin-magyar szótárt, valamint egy 1632-es naptárt. /Antal Erika: Régi magyar könyvkiállítás a marosvásárhelyi Teleki Tékában= Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

2001. január 25.

Vidéki iskolaigazgatók tizenöt napos képzése folyik Csíkszeredán, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában. Burus Siklódi Botond, az intézmény igazgatója elmondta, hogy egy országos képzési program része ez a tanfolyam, amelyen az oktatási intézményvezetők nevelés-menedzsmenttel és iskolavezetéssel kapcsolatos ismereteiket bővíthetik. A világbanki támogatással létrejött program az egyetem előtti oktatás reformjának része, célja a falusi és városi környezetben tevékenykedő iskolák közti szakadék áthidalása, a tanulók esélyegyenlőségének biztosítása. /Sarány István: Igazgatók képzése. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 25./

2001. február 1.

A Fábián Béla cserkészcsapat látta vendégül Zilahon a kolozsvári 3-as számú Apáczai Csere János, a 25-ös számú Báthory István és a 29-es számú Hunyadi Mátyás cserkészcsapatokat, valamint a 51-es számú Czetz János szamosújvári, a 46-os számú Gyulaffi László szilágycsehi és a 88-as számú Szent László váradi cserkészcsapatokat. Minden csapat készült erre az alkalomra egy előadással, amelyet a zsűri tagjai értékeltek. Az első díjat a szamosújvári, a másodikat a váradi, a harmadikat a szilágycsehi cserkészcsapat nyerte el. /Tóth Orsolya: A múmiák, a cserkészbébi és a vak koldus. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2001. február 14.

Apáczai Csere János Emlékezete /Pedagógusok Ház, Csíkszereda/ című emlékkönyvvel Őrá emlékezünk, hisz életpályája nemcsak példa számunkra, hanem egyszersmind parancs is: kutatni, feltárni, az évszázadok távlatából a mába hozni örök értékű hagyatékát - írta Burus Siklódi Botond az Apáczai Csere János születésének 375., halálának 340. évfordulója alkalmából kiadott emlékkönyv előszavában. A kiadványt Móser Zoltán szerkesztette. Apáczai életútját Kovács Sándor Iván mutatta be, riportot Beke György írt. Móser Zoltán fotóesszéje Ez itt a falu, az én falum címet viseli. /Apáczai Csere János Emlékezete. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

2001. március 5.

Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület /Brassó/ a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával "Az 1000 éves államiság és annak vetülete Brassó megyében" c. programja keretében jöttek össze sokan márc. 2-án a Reménység Háza központban. Itt értékelték azt a pályázatot is, amelyet az Egyesület hirdetett meg, s amelynek célja a Barcaságban tevékenykedő ismeretlen vagy kevésbé ismert személyiségek, írók, költők felkutatása és bemutatása volt. A beérkezett munkák közül díjazták Reiff István tanárnak az édesapjáról Reiff Károly Alajos tevékenységéről írt dolgozatát, a Budapesten élő Szamosi Annának dr. Köpe Viktorról írt tanulmányát, Magdó János dr. Istók János életművét méltató referátumát és Schaffer Kinga Enikő Zajzoni Rab Istvánról írt pályamunkáját. Az ACSJKE elnöke, Házy-Bakó Eszter díszoklevéllel tüntette ki, az idén hetvenötödik életévét betöltő Reiff István tanárt, "a brassói kultúra örökös szenátorát". Tavaly ezzel a díjjal az Egyesület Lendvay Éva brassói költőt tüntette ki. /Magyar kulturális est. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

2001. március 14.

Idén márc. 16-18. között immár hatodszor rendezik meg Kolozsváron, az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Kör országos döntőjét. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége égisze alatt megrendezett országos verseny fő szervezője az Apáczai Csere János Elméleti Líceum magyar szakos tanárainak közössége, tájékoztatott Péter Tünde, magyar szakos tanfelügyelő. A versenyre jelentkezők három kategóriában mérhetik össze tudásukat. Ezek a következők: Édes anyanyelvünk (nyelvhasználati verseny), Szép magyar beszéd (kiejtési verseny), Versben bujdosó (vers-, és tollbamondó verseny). Az idén 12 megyéből mintegy 100 diák érkezik. Ápr. 16-21. között - ugyancsak Kolozsváron - rendezik meg a Mikes Kelemenről elnevezett magyar nyelv és irodalom olimpia országos döntőjét is. /Szabó Csaba: Kolozsvár, az olimpiai város. Pénteken megkezdődik az Aranka György nyelvi vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

2001. március 22.

Vasile Molan, a Nevelési és Oktatási Minisztérium államtitkára bejelentette, hogy ősztől újraindulhatnak országszerte a tavaly megszüntetett 13 osztályos tanítóképzők. Molan szerint tévedés volt 1999-ben ezt az oktatási formát főiskolai szintre emelni, ugyanis vidéken óriási számban lehet fellelni olyan képzetlen tanítókat, akik a 13 osztállyal még megbirkóztak volna, de az egyetemi szinttel már nem. Az államtitkár szerint a Marga-féle "elitista szemléletmód" az oka annak, hogy a vidéki elemi oktatás szintje messze elmarad a várositól. - Wolf Rudolf, az Apáczai Csere János Líceum igazgatója szerint viszont semmi értelme nincs visszaállítani a régi rendszert, sőt, még a Marga-féle irányzat is módosítást igényelne, ugyanis a 3 főiskolai év kevésnek bizonyul a szakma európai szintű elsajátítására. /Sz. Cs.: Visszaállítják a 13 osztályos tanítóképzést. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ A 2001-2002-es iskolai évtől kezdve újra elindul a tanítóképzés középfokon is mind román mind pedig magyar nyelven, ha arra a nyolcadikat végzett diákok részéről igény mutatkozik és ezt a középiskolák vezetősége is támogatni fogja. Azaz Romániában újra lesz középfokú és felsőfokú óvópedagógus- és tanítóképzés is. /Murvai László: Újraélesztett középfokú tanítóképzés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

2001. március 29.

Márc. 24-én Szovátán tartotta küldöttgyűlését a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség országos szervezete. Külön pontban foglalkoztak az anyanyelvű szórványoktatással. Erről számolt be Király András, az RMPSZ Arad megyei szervezetének elnöke. Az Apáczai Csere János Alapítvány képviselőivel történt egyeztetés alapján úgy döntötek, hogy Erdélyben 6 szórványközpontot hoznak létre idén. Aradon kívül ilyen oktatási központ fog működni Temes, Hunyad és Szilágy megyékben, illetve Kőváron és Déván a Böjte Csaba atya által vezetett központban. Az Apáczai Csere János Alapítvány Erdély és a Vajdaság számára idén 50 millió forint támogatást ígér e célra. Erdély ebből 30 milliót kapna, ami azt jelenti, régiónként évente 5 millió forintnak megfelelő összeg jutna. A tervekben négy nagy kategória szerepel: intézmények beindítása vagy újraindítása; tanszerekkel, segédeszközökkel történő felszerelése; a szórványoktatást felvállaló pedagógusok külön javadalmazása; illetve a diákok utaztatásának a támogatása. /Fordulat a szórványoktatásban? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./

2001. április 9.

Minden tavasszal Kolozsváron tartja az Aranka György Beszédművelő Kör és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati vetélkedőt, valamint a vers- és prózamondó versenyt. A szervezést az idén is a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium vállalta fel, a zsűri tagja között volt dr. Egyed Emese, a BBTE Irodalom Tanszékének vezető tanára is, az elnök dr. Péntek János professzor volt. Kilenc megyéből 53 versenyző érkezett. Misztrik Emese és Fodor-Kis Ildikó, a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium diákjai érték el a legnagyobb pontszámot. Az Édes anyanyelvük vetélkedő győztesei ősszel a Sátoraljaújhelyen sorra kerülő versenyen már Kárpát-medencei mezőnyben versenyezhetnek tovább. A szavalóversenyen nehéz volt dönteni a sok kiváló diák közül. /Cs. Kovács Katalin: Az anyanyelv napjai Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

2001. április 21.

Az elmúlt évek talán legnagyobb közoktatási eszköztámogatását adták át ápr. 20-án Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában. A magyar Oktatási Minisztérum (OM) nem kevesebb, mint 79 millió forint értékű számítástechnikai felszerelés tulajdonjogával ruházta fel a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét, a támogatás a Magyarországon több éve működő Sulinet-program része. Az ünnepélyes átadáson jelen volt Ríz Ádám, az OM - Határon Túli Magyarok Titkárságának főosztályvezetője. Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke elmondta, hogy a felszerelést Temesvártól Gyimesközéplokig, összesen 18 tizennyolc erdélyi magyar iskola kapja meg. Ápr. 20-án Csíkszeredában tárgyalások folytak arról, hogy ősztől esetleg új, földmérési és kataszteri mérnöki távoktatási képzés indul a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítványnál. A megbeszélésen jelen volt a Székesfehérvári Földmérési és Földrendezési Főiskola főigazgatója, dr. György Antal, a csíkszeredai alapítvány elnöke és Zsombori Vilmos megyei tanácselnök is. /Sulinet Erdélyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./ Az elkövetkező két hétben befejezik a berendezések szétosztását az iskolák között. A támogatott iskoláknak a közeljövőben városukban, illetve az annak környékén lévő iskolákban kell biztosítaniuk az internet-szolgáltatást. /Számítógépek erdélyi magyar iskoláknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

2001. május 10.

Ápr. 1-jén újabb kiadvány látott napvilágot, a Hírlevél, a Kolozsvári Református Kollégium Öregdiákjai Baráti Társaságának negyedévenkénti megjelenésre beütemezett kiadványa. A lap az öt kolozsvári középiskola - Református Kollégium, Református Leánygimnázium, Kereskedelmi Fiúközépiskola, Kereskedelmi Leányközépiskola, valamint Gép- és Villamosipari Középiskola - öregdiákjainak Kolozsvárott székelő Apáczai Csere János Baráti Társaság gondozásában megjelenő Remény című értesítőjének kisöccse. Az első szám vezércikke hangoztatja: "a Farkas utca diákéveink felejthetetlen emlékeit őrzi, a "Templom és iskola" olyan erkölcsi útmutatóval és általános műveltséggel ruházott fel, amelynek értékei lankadatlanul munkálkodnak bennünk. A Farkas utca a múltat idézi és jövőbe vetett reményeinket táplálja." /László Ferenc 49-es ref. öregdiák: Köszöntjük a Farkas utcát! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

2001. május 16.

Máj. 13-án tanácskoztak a Hunyad Megyei Magyar Pedagógusszövetség képviselői Déván, a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumban. Zörgő Éva kolozsvári pszichológus előadása után Bőjthe Csaba szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke ismertette az Apáczai Csere János Közalapítvány beiskolázási- és szórványprogram-pályázatára kidolgozott tervet. Hasonló programot készülnek kidolgozni a Zsil-völgyi magyar oktatás fejlesztésére is. A találkozón Kofity Magda megyei RMPSZ-elnök visszatekintett az elmúlt tíz évre. /Az anyanyelvű oktatás fennmaradásáért. A Hunyad megyei RMPSZ szilárd talajra épít. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 16./

2001. június 5.

Jún. 3-án Ecaterina Andronescu tanügyminiszter asszony tájékozódó jellegű tanácskozáson vett részt Kolozsváron a megyei tanfelügyelőségen. Az értekezleten mintegy 70-80 iskolaigazgató, illetve tanfelügyelő volt jelen. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes úgy látta, hogy Ecaterina Andronescu elégedett a tanfelügyelőség, illetve a megye iskoláinak munkájával. Wolf Rudolf, az Apáczai Csere János Líceum igazgatója megkérdezte Andronescut, hogy az érettségi tételeket idén lefordítják-e magyar nyelvre Bukarestben. A tanügyminiszter asszony azt felelte, hogy idén nem lesznek gondok a fordítással. /Szabó Csaba: Ecaterina Andronescu nem váltani jött. A tanügyminiszter elégedett a megyei tanfelügyelőséggel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

2001. június 28.

A Madách Imre Társaság négy CD-ből álló ajándékcsomagot juttatott el a következő kolozsvári iskoláknak: Apáczai Csere János Elméleti Líceum, Brassai Sámuel Elméleti Líceum, Báthory István Elméleti Líceum, Református Kollégium, Római Katolikus Gimnázium és az Unitárius Kollégium. Az értékes küldemény magában foglalja Madách Imre Az ember tragédiája eredeti kéziratának hasonmás kiadását, tanulmányokat, Madách levelezését Arany Jánossal, valamint Az ember tragédiájának 20 nyelven megjelent fordításait. /Értékes küldemény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

2001. július 11.

Több mint ezer résztvevővel tartják a kilencedik Bolyai Nyári Akadémiát, ez a legnagyobb kárpát-medencei pedagógus továbbképző - mondotta Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke. A rangos rendezvénysorozat résztvevői: nyolcszáz hazai és további kétszáz, a Kárpát-medence magyarlakta vidékeiről érkezett pedagógus. A Csíkszeredában, Tusnádon, Brassóban, Sepsiszentgyörgyön, Szovátán, Gyergyóban, Keresztúron és Óradnán szervezett képzésekre az előadókat a hazai egyetemi központok mellett a budapesti Eötvös Lóránd, a miskolci, szegedi, debreceni egyetemekről, valamint a soproni, egri, nyíregyházi és esztergomi főiskolákról hívtak. A hallgatók negyvenöt órás képzés után oklevelet kapnak. Burus Siklódi Botond az Apáczai Csere János Pedagógus Ház igazgatója szerint az idén is több esetben túljelentkezést tapasztaltak. A tanítók esetében kilencven helyet hirdettek meg, amelyre több mint kétszázötvenen jelentkeztek. A tanárok továbbképzése mellett az idén az iskolai könyvtárosok számára, valamint kollégiumi nevelőknek is szerveznek továbbképzést. A Nyári Akadémia hivatalos megnyitójára júl. 16-án lesz a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium dísztermében, ugyanaznap délután Tusnádfürdőn a tanítók számára külön megnyitót tartanak. /(Daczó Dénes): A legnépesebb kárpát medencei továbbképző. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 451-467




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998