|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 237 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 211-237 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Böcskei László 2010. január 30.„A kereszténység és a magyarság egy és szétválaszthatatlan” – Jakab Antal püspökre emlékeztek tegnap NagyváradonZsúfolásig megtelt a váradi barokk palota díszterme, ahol a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség szervezésében bemutatták Varga Gabriella budapesti újságíró és Vencser László erdélyi származású, ma Ausztriában élő teológiaprofesszor Megalkuvás nélkül – Száz éve született Jakab Antal című életrajzi könyvét. Böcskei László püspök köszöntötte a szép számú közönséget és a könyv szerzőit. Mint elmondta, a könyvbemutató alkalom arra is, hogy a váradiak megemlékezzenek Jakab Antalról, arról a papi vezetőről, aki bebizonyította, hogy az Istenbe vetett hit erősebb a kommunista börtönök poklánál és az ateista elnyomásnál. A bevezető után a kötet két szerzője vette át a szót, s a könyv fejezeteit bemutatva ismertették néhai Jakab püspök életét. Amikor Márton Áront a kommunisták elvitték, Róma akaratából Jakab Antal lett az egyházmegye első titkos ordináriusa, vagyis püspök-helyettese. 1951-ben őt is elfogták, majd ólombányában végzendő kényszermunkára ítélték, összesen 13 évet raboskodott. 1971. december 23-án VI. Pál pápa utódlási joggal kinevezte Márton Áron segédpüspökének. A román állam nem engedte meg, hogy Gyulafehérváron szenteljék fel, ezért a pápa a római Szent Péter Bazilikában szentelte püspökké. 1980. április 2-ig, Márton Áron nyugdíjba vonulásáig volt gyulafehérvári segédpüspök, ettől kezdve 1990. március 14-ei visszavonulásáig megyéspüspökként vállalta a főegyházmegye kormányzását. 1993. május 5-én halt meg súlyos betegségben, a gyulafehérvári székesegyház kriptájában nyugszik. A kötet váradi bemutatója a harminckettedik volt, azonban egy esemény az összes eddiginél érdekesebbé tette. A rendezvényre ugyanis eljött egy idős váradi, Kelemen Béla is, akiről kiderült, együtt raboskodott Jakab Antallal, így érdekes részleteket is megtudhattunk az egykori bányabörtönök pokláról. A rendezvénynek misztikus hangulatot adott, hogy a szervezők bejátszottak egy hangfelvételt, melyen Jakab Antal imádkozik. Böcskei püspök mesélt saját emlékeiről, amelyek Jakabhoz kapcsolódnak, s kiderült, a váradi katolikus főpapot Jakab Antal is vizsgáztatta, amikor az a szemináriumba jelentkezett. Böcskei kiemelte, mennyire aktuális és figyelemre méltó ma is Jakab Antal egyik gondolata, miszerint: „A kereszténység és a magyarság egy és szétválaszthatatlan. Ha szétválasztjuk, az olyan, mint amikor a test a lélektől válik el: az a halál.” Szót kapott még Fodor József vikárius, aki szintén emlékeit, gondolatait osztotta meg a jelenlevőkkel. A Megalkuvás nélkül – Száz éve született Jakab Antal című kötetet az érdeklődők megvásárolhatják a püspökségen. Szőke Mária. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad) 2010. február 16.Diszkriminált görög katolikusok?Bihar megye – A Nagyváradi Görög Katolikus Egyházmegye püspöke Virgil Bercea kedden egy sajtótájékoztató keretében számolt be az ad limina látogatás keretében XVI. Benedek pápával való találkozásáról. Mint ismeretes az ad limina a megyéspüspökök öt évenkénti kötelező látogatása az apostolok küszöbénél, Szent Péter és Pál sírjánál Rómában, amely során az egyházi vezetőknek be kell számolniuk egyházmegyéjük állapotáról a pápának. Nagyváradról Exc.Böcskei László római katolikus püspökön kívül a görög katolikus egyházfő is részt vett a vatikáni látogatáson. Virgil Bercea püspök a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a 15 perces találkozón tájékoztatta az egyházmegye problémáiról, illetve arról, hogy meglátása szerint a görög katolikusok diszkriminálva vannak Romániában. Az egyházmegyében szolgáló 186 pap közül csak kevesebb mint a fele részesül állami fizetésben, 96 lelkész bérezését saját költségvetésből kell fedezniük, melyre nem minden esetben van lehetőség. A templomok elhanyagolt állapotban vannak, sok esetben a belső freskókat tönkretették vagy nem megfelelően restaurálták. Békétlenség A püspök azt is szóvá tette a pápának, hogy helyi szinten nézetkülönbségek adódnak az ortodoxokkal, nem érvényesül az ökumenia szelleme. A pápa szomorúan fogadta a híreket és elmondta, hogy imádkozni fog a romániai keresztények közötti békéért. A püspök a tájékoztatón a sajtó érdeklődésére bővebben is kifejtette a görög katolikus egyház helyzetét. Kiderült, hogy a tavaly a papok és egyházi alkalmazottak bérezésével együtt 630 ezer lej kiadása volt az egyházmegyének, amiből csak 573 ezer lejt tudtak fedezni. A költségvetési hiányt külföldi alapítványok segítségével sikerült pótolni. Azt is kifejtette, hogy több településen pereskednek az ortodoxokkal, akikkel nem tudnak megegyezni a templomaik visszaszolgáltatásáról. Mészáros Tímea. Forrás: erdon.ro 2010. március 12.Nincs átvilágítási ökuméniaA Királyhágómelléki, valamint az Erdélyi Református Egyházkerület, az Erdélyi Unitárius Egyház és a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház képviselőinek részvételével alakul meg pénteken Kolozsváron az erdélyi magyar történelmi egyházak átvilágítási és közelmúlt-kutatási Szakmai Egyeztető Fóruma (SZEF). Ebben azonban sem a gyulafehérvári, sem a nagyváradi, sem a szatmárnémeti, sem pedig a temesvári római katolikus egyházmegye képviselői nem vesznek részt, s visszautasították a felkínált együttműködési lehetőséget a romániai magyar baptista egyház vezetői is. Hátat fordítottak. Nem a protestánsok mintájára néznem szembe a múlttal a római katolikusok. Szabó László unitárius lelkész, az egyháznak a SZEF-be delegált képviselője a Krónikának elmondta, a fórum létrehozásának ötlete még tavaly fogalmazódott meg a protestáns egyházak képviselőinek tanácskozásán. Célként tűzték ki egy olyan fórum létrehozását, amelynek keretében tapasztalatot cserélhetnek az egyházi átvilágítással kapcsolatos közös szakmai kérdésekről. „Szakmai együttműködésünkkel többre megyünk, mint ha külön utakon járnánk” - szögezte le Szabó László. Kérdésünkre, hogy a római katolikus egyházmegyék vezetői mivel indokolták távolmaradásukat, a lelkész elmondta, visszajelzésükben az állt, hogy megfontolták az együttműködésről szóló ajánlatot, s közösen úgy döntöttek, hogy nem kívánnak részt venni a SZEF-ben. Gyulafehérvár: nem bíznak a CNSAS-ban Hasonlóképpen fogalmazott a Krónikának Potyó Ferenc gyulafehérvári általános helynök. Mint mondta, még januárban megkeresték Jakubinyi György érseket a SZEF-ben való részvétel kapcsán. „A magunk részéről megfontoltuk e kezdeményezés lehetőségeit - mind pozitív, mind negatív szempontból -, és arra a következtetésre jutottunk, hogy nem veszünk részt a tervezett SZEF-ben” - idézte a kezdeményezők levelére adott választ Potyó. Arra is kitért, tudják, hogy a távolmaradási szándékukról a sajtón keresztül híveik is értesültek, s annak is tudatában vannak, hogy „a jóhiszemű olvasó könnyen gondolhatja, hogy a katolikusok azért maradtak ki, mert rejtegetnivalójuk van”. „Nem veszünk részt, mert nem látjuk értelmét. Nem veszünk részt, mert nem egyeztethető össze küldetésünkkel” - szögezte le lapunk kérdéseire küldött válaszlevelében az általános helynök, aki részletesen kifejtette az egyház és saját álláspontját a távolmaradásuk okáról. „Mindannyiunk előtt közismert, hogy a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) ügyintézése most is olyan kezekben van, akik szabadon manipulálhatják az ott lévő iratokat. Az átvilágításkor csak olyan iratokat adnak ki, amit jónak látnak. Állításomat személyes tapasztalatom igazolja” - kezdi Potyó Ferenc az érvek felsorakoztatását. Többfrontos támadás A Királyhágómelléki Református Egyházkerületben sem örvend osztatlan sikernek a Tőkés László által kezdeményezett „leleplezési hadjárat”. Sokan azzal bírálják a leköszönt püspököt, hogy önös érdekei mentén hozza nyilvánosságra a Szekuritátéval együttműködők listáját, s olyan esetekről is beszélnek közéleti és egyházi berkekben egyaránt, miszerint alaptalan vádaskodások is elhangzottak. Mint fogalmaz, ő maga már közvetlenül a CNSAS létrehozását követően jelezte, hogy megtekintené a róla készült jelentéseket. Ugyan kapott választ, amelyben azt közölték, hogy vannak őt érintő dokumentumok, azonban közel másfél évet kellett várnia, hogy értesítsék, megtekintheti az iratcsomót. Ezt követően kérte a jelentéseket író személyek nevének felfedését, ám Gheorghe Onişoru akkori CNSAS-elnök azt közölte, ez nem áll módjukban. Azóta eltelt néhány év - írja -, és minden kérés nélkül, a tavaly és néhány nappal ezelőtt kapott hivatalos levelek egy-egy róla jelentő személyt azonosítottak. „Nem csodálkoztam ezen, mert mindkettő már halott - teszi hozzá. Tudjuk, hogy állambiztonsági szempontból védett személyek neveit nem hozzák nyilvánosságra. Másképp fogalmazva, akik ma is szolgálatot tesznek jelentéseikkel, azokat titok fedi. Akiknek adatait kiszolgáltatják, azok régebb is megfélemlített, a diktatúrának nem tetsző személyek voltak. Ezektől kényszer vagy megfélemlítés hatása alatt csikartak ki nyilatkozatot. Az egyházak mostani megkeresésére kiadják ezen személyek adatait, hogy újra üssenek rajtuk, kiszolgáltatva a nyilvános megszégyenítésnek. Az igazi bűnösök továbbra is titokban maradnak, és a korábbi diktatúrát működtető személyek most más beosztásban dolgoznak, nagy fizetéssel vagy busás nyugdíjjal élik mindennapjaikat” - véli Potyó Ferenc. Arra a kérdésre, hogy az egyház küldetésével miért összeegyeztethetetlen a kommunista rezsim bűneivel való szembenézés, az általános helynök úgy fogalmaz: amióta ember él a földön, azóta jelen van a bűn is, az emberiség története pedig a bűnbeesés után a szabadulás állandó kereséséről szól. „A bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg, amelyet mindig megad az őszinte bűnbánónak. A besúgás bűnére alig hiszem, hogy valaki önként vállalkozott volna. Mint hiányosságra és bűnre elsősorban Istentől kell bocsánatot nyernie, és egyben jóvátegye azok felé is, akiket ezzel megkárosított” - hangsúlyozza Potyó, kiemelve, egyetlen egyház gyakorlatában sem szerepel a nyilvános megszégyenítés. „Meggyőződésem, hogy a besúgásra kényszerített emberek rossz lelkiismerete már magában hordozza a bűnhődés szenvedését is. Ezeken a testvéreinken próbáljunk inkább segíteni, hogy a tettük okozta sebeket ne mélyítsük, hanem gyógyítsuk” - szögezi le. Majd ismét saját példáját hozza fel. Sok esetben annak ellenére, hogy besúgóinak kilétét nem fedték fel, egyértelműen tudja, hogy ki lehetett, s vannak köztük közeli ismerősei, barátai is, azonban egyikükkel sem éreztette, hogy tudja, mit tettek. „Mindannyian naponta imádkozzuk az Úrtól tanult legszentebb imádságot, a Miatyánkot, amelyben ez áll: s bocsásd meg a vétkeinket, amint mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek” - vallja, arra emlékeztetve, hogy hasonlóképpen járt el a kommunista rezsim alatt folyamatos meghurcoltatásnak kitett, bebörtönzött Márton Áron püspök is. „Márton Áron a maga idejében a megtévedt és „békepap mozgalomba” sodródott papokat nem megbélyegezte, hanem bűnbánattartás után visszafogadta a nyáj közösségébe. Így tudta megőrizni egyházunk egységét, amely osztatlanul állt a diktatúra ideje alatt is” - idézi fel az érseki helynök. Potyó Ferenc azonban leszögezi: „nem feladatunk a testvéregyházak módszerét vagy eljárását bírálni. Az egyre több sajtóvisszhang egyértelműen igazolja, hogy mennyire jó e kezdeményezés”. Nagyvárad: Böcskei óvatosságra int „Egyetértek a Romániai Püspökkari Konferencia álláspontjával, és nem óhajtok eljárást indítani a volt kommunista rendszer esetleges besúgói ellen” - nyilatkozta a Krónikának Böcskei László nagyváradi római katolikus püspök is. Úgy véli, amíg a probléma gyökereit a társadalom nem orvosolta, nagyon nehéz objektíven megítélni a bűnösöket, hiszen sok egykori beszervező a mai napig vezető pozíciókat tölt be, vagy élvezi a nyugdíját. A püspök úgy véli, emiatt még az is lehetséges, hogy a múltról tanúskodó dokumentumok is manipuláltak, emiatt nem lehet pártatlan képet alkotni a rendszerről. A leleplezés emellett Böcskei szerint akár eszközzé is válhat az emberek kezében, amelynek használata széthúzást, lejáratást eredményez, főleg akkor, ha az információ maga sem hiteles. A püspök úgy látja: ha meg is esett korábban a nagyváradi püspökség berkeiben, hogy lelepleződött egy-egy régi bűnös, ezt igen óvatosan kezelték. „Hiszünk benne, hogy a megtérés lehetősége mindig járható út, ez pedig Isten irgalmára hagyatkozik” - fogalmazott a püspök, aki szerint, ha a múlt eseményei miatt ilyesféle negatív tapasztalatokkal kellett is gazdagodnia az egyháznak, nagyon óvatosan kell eljárni, és mindvégig vigyázni kell arra, hogy a rendszerváltás előtti idők ne folytatódhassanak. Szatmár: senki felett nem ítélkeznének A Szatmár megyei római katolikus püspökség sajtóirodája lapunk kérdésére leszögezte, intézményükben sohasem működött átvilágító bizottság, és nem is terveznek bevezetni ilyen jellegű vizsgálódásokat. „Tőkés László kezdeményezése kapcsán minket is megkerestek. Akkor ezzel kapcsolatban azt válaszoltuk, nem csatlakozunk az általuk létrehozott bizottság munkájához, és ezt ma is így gondoljuk” - áll abban a levélben, amit a püspökség sajtóirodája küldött válaszként lapunk kérdéseire. Mint rámutatnak, amennyiben a múltban voltak is olyan egyházi szereplők, akiket különböző fórumokon megkörnyékezett a titkosszolgálat, ők ilyen esetekben minden alkalommal egyeztettek az épp tisztségben lévő ordináriussal, akivel közösen dolgozták ki a hatalom emberének adandó választ. „Ha voltak olyan egyháziak, akik a megpróbáltatások valamilyen formájába kényszerültek, ők a mi szemléletünkben áldozatok, mi pedig senki fölött sem akarunk ítélkezni, mert ez nem a mi tisztünk” - fogalmaz Józsa János, a szatmári egyházmegye sajtószóvivője. A temesvári püspökséggel is felvettük a kapcsolatot, azonban Roos Márton püspök a napokban Németországban tartózkodik, ezért választ csak egy későbbi időpontra tudtak ígérni. Végh Balázs, Nagy Orsolya, Bálint Eszter. Forrás: Krónika (Kolozsvár) 2010. március 22.Naponta összehozza a magyarokatNagyvárad – Vasárnap fennállásának negyedik évfordulóját ünnepelte Nagyváradon az erdélyi Mária Rádió. Délután ünnepi köszöntőbeszédek hangzottak el a Székesegyházban, fellépett a Mozaik együttes. Március 21-én negyedik születésnapját ünnepelte az erdélyi Mária Rádió. Az évfordulóhoz köthető főbb rendezvényeknek a nagyváradi Bazilika biztosított otthont, ahová zarándokok érkeztek a Székelyföldről, Szatmár megyéből és Magyarországról is. A vasárnap délután lezajlott záróünnepségen Szatmári Ferenc rádióelnök köszöntötte az egybegyűlteket. Örömének adott hangot, hogy a Székesegyházban teheti ezt meg, ugyanis hat évvel ezelőtt ezen a helyen imádkozott Istenhez és a Szűzanyához, útmutatást kérve tőlük a rádió elindításához. Fohásza meghallgattatott, és az Úr meghívta őt a szőlőjébe. Szatmári Ferenc ugyanakkor köszönetet mondott a munkatársainak és a támogatóknak, külön megemlítve Mons. Fodor József általános helynök nevét, aki eleitől kezdve bátorította őt, bízott a néha reménytelennek tünő küldetésben. Az elnök úgy vélte: a rádió nemzetünk megújulásának alapfeltételét biztosítja azáltal, hogy szolgálatkészséget és áldozatvállalást közvetít. “Hiszen, hogy semmi sem köti úgy össze népünket, mint az ima, ezért a Mária Rádió naponta összehozza a magyarokat”, fogalmazott. Dr. Szabó Tamás, a magyarországi Mária Rádió vezetője megjegyezte: a csíksomlyóiSzűzanyának köszönhető az általa képviselt kommunikációs intézmény. A 2005-ös búcsún őhozzá imádkoztak, s három hónapra rá aláírhatták a szerződést, és kaptak egy budapesti frekvenciát. Arra hívta fel a figyelmet: a rádió a Kárpát-medence szinte valamennyi olyan országában fogható, ahol magyarok élnek, ezért az egyházhoz hasonlóan összeköt bennünket, és egy eszköz ahhoz, egy istentelen világban Isten jelenlétéről tegyünk tanúbizonyságot. Keresztény kötelességünk A két elnök üdvözlő szavai után a regionális stúdiók igazgatóinak leveleit olvasták fel. A székelyudvarhelyi László Attila atya jókivánságait Balázs Erzsébet szerkesztő, a csíksomlyói Koncsag László atya gondolatait Ferencz Kornélia műsorvezető továbbította. A Mária Rádió világcsaládjának nevében Tadeusz Bienas atya üzent, mondatait Csorba Mihály koordonátor közvetítette. Exc. Böcskei László váradi megyés püspök hangsúlyozta: nincs szebb annál, amikor az emberek mosolyogva, bizalommal és örömmel közelítenek egymáshoz, szerinte ezt lehet megtapasztalni valahányszor a Mária Rádiót hallgatjuk. “Isten új utakat és lehetőségeket nyújt számunkra, ezeknek felismerése keresztény kötelességünk, kihasználása pedig feladatunk. A Mária Rádió is az evangélium üzenetét közvetíti közösségünknek, Isten jóságát és szeretetét hirdeti”, közölte. Az ünnepség fényét emelte a Mozaik együttes és a Mária Rádió önkénteseiből verbuválódott duónak a fellépése. Ciucur Losonczi Antonius 2010. március 29.Boldoggá avathatják Bogdánffy SzilárdotNagyvárad – Böcskei László megyés püspök bejelentette: szombaton XVI. Benedek pápa jóváhagyta az Isten Szolgája Bogdánffy Szilárd vértanúságáról szóló dekrétum közzétételét, mely aznap délután egyéb határozatokkal együtt megjelent a Vatikán hivatalos közlönyében. Ennek megfelelően hamarosan sor kerülhet a boldoggá avatási ceremóniára, idő és szervezés kérdése az ünnepség. A testvéregyházmegyék örömüknek adtak hangot a hír kapcsán: a Nagybecskereki Egyházmegye (melynek területén született a volt püspök) és a Temesvári Egyházmegye is (ahol tanulmányai egy részét folytatta) is üdvözölte a döntést. Bogdánffy Szilárd boldoggá avatási eljárása egyházmegyei szinten 1993. október 8-án kezdődött el, amit a Szenttéavatási Kongregáció 1994. február 4-én keltezett leiratával engedélyezett, az „Isten Szolgája” cím használatával együtt. 2001. március 5-én ugyanez a grémium elfogadta az ún. poziciót, vagyis a dokumentációt, egy 250 oldalas gyűjteményt. A teológus bizottság dogmatikai szempontból megvizsgálta és elfogadta a beterjesztett iratokat és megállapította: amennyiben a Szentatya beleegyezését adja, Bogdánffy Szilárd Krisztus vértanújának nevezhető. Ehhez még a bíborosi kollégium jóváhagyása volt szükséges, mely 2010. január 12-én megtörtént. Ezt követően engedélyezte március 27-én maga XVI. Benedek pápa is a boldoggá avatást. Az ünnepélyes szertartás valószínűleg Nagyváradon lesz. 1192. február 2-án volt szentté avatás a Körös parti városban, amikor az egyházmegye alapító védőszentjét Szent László királyt avatták szentté. Több száz év eltelte után lehet tehát ismét részünk egy ilyen magasztos, valóban történelmi eseményben és szent ünneplésben. Ciucur Losonczi Antonius. Forrás: erdon.ma 2010. április 5.Krisztus él, közöttünk van!Nagyvárad – Húsvétvasárnap ünnepi miserend volt a Bazilikában. A délelőtt 10 órakor kezdődött latin nyelvű főpapi misét Exc. Böcskei László megyés püspök celebrálta. Az evangélium Szent János könyvéből szólt. Húsvétvasárnap délelőttjén ismét zsúfolásig megtelt a nagyváradi Bazilika. A 10 órakor kezdődött latin nyelvű ünnepi főpapi szentmisét Exc. Böcskei László megyés püspök celebrálta. Bevezetőjében rámutatott: a Valóban feltámadt az Úr, Halleluja! Övé az öröm, övé a dícsőség! kijelentés a világtörténelem legnagyobb és legfontosabb eseményének hírül adását jelenti. A Feltámadt az Úr! Az Úr él, köztünk él! nem csupán egy értesítés, amit tudomásul lehet venni vagy sem, hanem egy hír, hirdetés, melyben mi is benne foglaltatunk. Ezért örömmel ünnepeljük a húsvétot, mint Krisztus győzelmének ünnepét, és egyben a mi életre kelésünknek a napját, hiszen a feltámadás által mi is új életet nyertünk. Emberi méltóság Az evangélium Szent János könyvéből szólt. Szentbeszédében az egyházmegye főpásztora kiemelte: húsvétkor szent öröm járja át a keresztény világot, mely azt ünnepli, hogy Krisztus legyőzte a bűnt és a halált, győzedelmeskedett a gonosz felett, és meghirdette az új életet. Ez reményt, erőt és lendületet, új kilátást, örömöt, szeretetet és békét jelent számunkra. Arra figyelmeztet, hogy beteljesült az igéret: Krisztus valóban él és köztünk van. Ez adja a húsvét misztériumának örök aktualitását, ez a hit és lelkesedés járta át annak idején az apostolokat és a jámbor asszonyokat is, akik közelről tapasztalták meg a történteket. Meglepetésszerű tapasztalatuk az örök sír láttán aztán az idők folyamán milliók hitét alapozta meg. Keresésük és a látottak hírül adása az örömhír elindítója volt, melyet azóta Krisztus követői megszakítás nélkül továbbadnak. Az apostolok nem csupán tanúi voltak tehát a feltámadásnak, hanem első hirdetői is, mivel visszataláltak a krisztusi híváshoz. Ez a küldetés kétezer éve tart, mert Üdvözítőnk feltámadása örök nyomokat hagyott: azt hirdeti, hogy az életet kincsnek és értéknek fogadják el az emberek, hogy tudjuk értékelni egymás Isten képét. “A húsvét üzenete azért nem illeszkedik önző, elnyomó vagy diktatórikus rendszerekbe, mert az emberi méltóság igazi értékét adja vissza. Vegyük észre ezeket a nyomokat, a mellettünk haladó élő Krisztust”, hangsúlyozta a megyés püspök. Az ünnepi szertartás fényét a Székesegyház Szent László Ének- és Zenekarának közreműködése emelte. Elhangzott Schubert: G-dúr mise, Handel: Cantate Domine ésMascagni: Regina coeli című szerzeménye. Szólistaként Májerkuk Mária, Nagy Sándor és Tempfli Csongor lépett fel. Orgonált Kristófi János, vezényelt Balogh Mihály karnagy. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2010. április 18.Örök nyugalomra helyezték Bálint Lajos érseketRokonai, köztük testvére, barátai, hívei, tisztelői, az ő áldásával újjászülető katolikus iskolák képviselői rótták le kegyeletüket április 7-én a csíksomlyói kegytemplomban Bálint Lajos érsek ravatalánál. A gyászmise kezdetét az egyházmegye templomaiban harangzúgás jelezte. A ravatal mellett a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium székely ruhás diákjai álltak díszőrséget. A Jakubinyi György érsek celebrálta liturgián részt vett Tamás József segédpüspök, Böcskei László és Tempfli József nyugalmazott váradi püspök, Schönberger Jenő szatmári, Martin Roos temesvári püspök, Cornel Damian bukaresti segédpüspök, Orbán Szabolcs, az Erdélyi Szent István Ferences Rendtartomány provinciálisa, illetve számos hazai, valamint magyarországi pap és szerzetes. „A jó Isten azzal tüntette ki elhunyt főpásztorunkat, hogy feltámadása ünnepén, húsvétkor még bemutathatta szentmiséjét és utána távozott a Mindenhatóhoz, akit életén át szolgált. Közismert volt szerénysége, és éppen azért a végrendeletét is a lehetőségek szerint betartjuk” – mondta Jakubinyi érsek a szentmise bevezetőjében, majd felolvasta a pápának a bukaresti apostoli nuncius közvetítésével küldött üzenetét és az egyházmegye hivatalos gyászjelentőjét. A szentmisén – szintén az Atyához költözött érsek kívánságát tiszteletben tartva – nem volt prédikáció. A szentmisét követően nagyon sokan utaztak Csíkdelnére, hogy az erdélyi főegyházmegye első érsekét utolsó földi útjára kísérjék. A paptársak elmondták, Bálint Lajos érsek sokszor hangoztatta, hogy egyszerű temetést szeretne, „nem kell a főpásztorokat fárasztani”, elég, ha csak szülőfaluja plébánosa és két ministráns kíséri sírjához. „Kívánsága volt, és kívánhat-e ember többet, derékaljnak szülőföldet, ősi templom tömött árnyát szemfedőnek.” Csintalan László csíkdelnei esperes-plébános Kányádi Sándor Tamási Áron sírjára írt verséből, majd Bálint Lajos érsek szavaiból idézett. A főegyházmegye első érsekét a csíkdelnei Szent János-templom cintermében szülei mellé helyezték örök nyugalomra. A főegyházmegye minden templomában az isteni irgalmasság vasárnapján a nagymisét érte ajánlották fel. Bálint Lajos, az erdélyi főegyházmegye első érseke 1929. július 6-án Csíkdelnén, székely család hetedik gyermekeként látta meg a napvilágot. Az elemi iskolát szülőfalujában, a középiskolát a csíkszeredai katolikus gimnáziumban, teológiai tanulmányait – hároméves katonai munkaszolgálattal megszakítva – Gyulafehérváron végezte. Márton Áron püspök szentelte pappá 1957. április 28-án. Segédlelkész volt Sepsiszentgyörgyön, plébános Futásfalván, Csíkszentdomokoson és Székelyudvarhelyen. 1981-ben novai címzetes gyulafehérvári segédpüspök, 1990-től megyéspüspök, 1991. augusztus 5-től a főegyházmegye első érseke lett. 1993-ban súlyos betegsége miatt lemondott, nyugdíjas éveit Marosfőn, majd Székelyudvarhelyen töltötte. Érseksége idején az ő áldásával szerveződtek újra az egyházmegye katolikus gimnáziumai, az egyházmegyei Caritas, jelentős figyelmet fordított a szórvány-, a cigánypasztorációra, ő hívta az országba Kalkuttai Teréz anya nővéreit, számos templom építését segítette. Csúcs Mária Vasárnap (Kolozsvár) 2010. április 20.Idén is Festum VaradinumNagyvárad – 2010. április 25- május 2. között a Varadinum Kulturális Alapítvány tizenkilencedik alkalommal rendezi meg a Festum Varadinum ünnepségsorozatot. A részletekről kedden a fő szervezők tájékoztattak. Biró Rozália, a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnöke arra hívta fel a figyelmet: nyolc nap alatt negyvennyolc kulturális rendezvényt szerveznek, melyekért negyven civil szervezet a felelős. A siker érdekében a VKA ezúttal is együttműködik a négytörténelmi egyházzal és az RMDSZ-szel. Az alapítvány továbbra is arra törekszik, hogy a Festum Varadinum keretében támogassa a magyar civil szervezeteket, így egyetlen olyan jelentkezőt sem utasított vissza, amely kulturális programmal jelentkezett. A részletes műsort 800 programfüzet és 50 plakát hirdeti. A már megszokottnak mondható események természetesen az idén sem maradnak el, mint például az ünnepi istentiszteletek, illetve mise, a Szent László körmenet, az Apáról fiúra népművészeti találkozó, a történelmi vetélkedők vagy A Civil Társadalom Napja. Folytonosság és hagyományőrzés Dr. Fleisz János, a Varadinum Kulturális Alapítvány (VKA) kuratóriumi tagja leszögezte: a tévhitekkel ellentétben nem a testület zsúfol össze tendenciózusan rengeteg programot, hanem ennyi rendezvényt terjesztenek elő a váradi magyarok, a történelmi egyházak, a civil szervezetek, az önkormányzat és a politikai alakulatok. A kilenc kuratóriumi tag igyekszik úgy összeállítani a műsortervet, hogy lehetőleg ne történjen minden egyszerre. Ezért sem ért egyet azokkal a véleményekkel, melyek szerint fölösleges ilyen hosszúra nyújtani az ünnepségsorozatot, elég lenne egyetlen hétvége, s gyorsan túl lennénk rajta. Megítélésében egyébként a Festum Varadinum a Kárpát-medence legnagyobb és kulturális eseménye, melyet folytonosság, közösségi összetartó erő, szervezettség és hagyományőrzés jellemez. Eddig közel 700 eseményt szerveztek, melyeken körülbelül negyedmillió érdeklődő vett részt. “A Varadinum a csúcson van, bár annak fanyalgók, akik az ellenkezőjét mondják. A jövője is biztosított, hiszen 2011-ben 20. alkalommal szervezzük meg, 2012-ben pedig az elindulás két évtizedes évfordulóját ünnepeljük. Az évek folyamán az arcok cserélődtek, tehát az utánpótlás is biztosított. Érdekes módon azok állítják azt, hogy csak az időseket vagy keveseket érdekelnek a programok, akik egyetlen rendezvényre sem mennek el”, közölte. Elismerik a Festumot Biró Rozália néhány fontosabb eseményre hívta fel a figyelmet, melyek azt bizonyítják, hogy a tudományos-kulturális élet reprezentatív személyiségei is elismerik a Festum fajsúlyos voltát. Április 28-án, szerdán 16 órától a KREK székházának Bartók termébenorvoskonferenciát tartanak, melyen részt vesz dr. Velkey György főorvos, gyermekgyógyász, dr. Kalmár László, a Segítő Jobb Alapítvány elnöke és Cseke Attila egészségügyi miniszter is. Ugyanaznap este 7 órától az Evangélikus Egyházközségnek köszönhetően Tokody Ilona Kossuth-díjas operaénekesnő ad koncertet az állami filharmónia hangversenytermében. Április 29-én, csütörtökön 16.30 órától Sakkozásunk évszázadaiból címmel zajlik tudományos konferencia az Ady Endre Középiskolában, neves meghívottakkal. Az előre meghirdetett programtól eltérően a május 2-i díjkiosztó záróünnepségen a Csárdás!- A Kelet Tangója című táncdrámával lép fel a Honvéd Táncszínház, 19 órától, a Szakszervezetek Művelődési Házában. Az előadás rendező-koreográfusa Zsuráfszky Zoltán, zenéjét Árendás Péter szerezte. A belépés ingyenes. Ingyenes könyv Április 25-én 10 órától Bölcskei Gusztáv debreceni püspök hirdet igét a várad-újvárosi református templomban, május 2-án 11 órától pedig Böcskei László váradi megyés püspök mutat be ünnepi szentmisét a Bazilikában, melyet a hagyományos Szent László körmenet követ. Érdekesnek igérkezik még a Varadinum Emlékkönyv 2003-2009 című kiadványnak a bemutatója, április 27-én este 7 órakor a filharmónia dísztermében. A megjelentetés érdekében a VKA a Communitas Alapítványnál, a Szülőföld Alapnál és az Eurotrans Alapítványnál pályázott sikerrel. A 400 oldalos könyvet 200 példányban adták ki, a bemutató résztvevői ingyen juthatnak hozzá. Biró Rozália azt is bejelentette: működik az alapítvány www.vka.ro című honlapja, észrevételeket, ötleteket pedig a [email protected] e-mail címre várnak, hiszen a Festum Varadinum a helyi értékek bemutatásán túl azért van, hogy megfeleljen az igénylők elvárásainak. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2010. április 25.Katolikus ifjak hálója VáradonNagyvárad – A Posticumban rendezték meg a III. Kárpát-Medencei Ifjúsági Találkozót a Katolikus Közösségek Hálózatának (Háló) szervezésében. A Kapcsolataim Istennel, önmagammal és embertársaimmal jeligével megszervezett III. Kárpát-Medencei Ifjúsági Találkozó helyszínét a Posticum biztosította, részben itt szállásolták el a mintegy 120 résztvevőt is. A Kárpát-medence több részéből érkeztek fiatalok a három napos programra, melynek célja az ismerkedés és a tartalmas időtöltés mellett a hitben való elmélyülés volt, tudtuk meg Konrád Katalintól, a Háló partiumi térségének képviselőjétől. A közel húsz éve alakult mozgalomról elmondta, hogy küldetése elsősorban a katolikus közösségek közötti kapcsolatteremtés. A találkozóra tulajdonképpen ezen csoportosulások küldöttei jöttek el, akik majd továbbvihetik a találkozó szellemiségének hírét és megoszthatják a közösségi élményt az otthonmaradottakkal. Azért pont Nagyvárad az idei helyszín, mert megnyertek egy európai uniós pályázatot, amelynek köszönhetően már számos programot bonyolíthattak le a térségben. Tartalmas program Az idei találkozó mottója Robert Baden-Powell egy bölcsessége volt, miszerint: a boldogsághoz vezető igazi út az, ha másokat teszünk boldoggá. Péntek déután érkeztek meg a résztvevők a Posticumba, ahol a regisztráció és a hivatalos megnyitó után szentmisére, majd pedig ismerkedésre került sor. Szombat délelőtt a Háló görög katolikus ifjúsági lelkésze, Ft. Orosz István tartott előadást, délután pedig különböző ötletes vetélkedők színesítették a programot. A Háló nagy hangsúlyt fektet a hagyományőrzésre is, ezért este élő népzenés táncházat is szerveztek. A vasárnapi programon részt vett Exc. Böcskei László megyés püspök is, aki a déli záró szentmisét celebrálta. erdon.ro 2010. április 29.Templombúcsú SzilágypérbanSzatmár megye – Szombaton, május elsején délelőtt 10 órától templombúcsút tartanak a szilágypéri római katolikusok abból az alkalomból, hogy 10 évvel ezelőtt ezen a napon szentelték fel az új templomukat. A búcsún részt vesz Főtisztelendő és Nagyméltóságú Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye megyéspüspöke, aki az ünnepi szentmisét celebrálja majd. Duma Ferenc, helyi plébános tájékoztatása szerint többen is jelen lesznek a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye plébánosai közül, részt vesznek az ünnepségen a helyi református és ortodox egyházközségek lelkipásztorai, a Kárászteleki Fúvószenekar (Szilágy megye) tagjai és az Érszalacsi Római Katolikus Egyházközség (Bihar megye) kórusa is. Az énekkart Csaplár Angéla karnagy vezényli. „A délelőtti szentmise előtt Ft. és Nm. Böcskei László megyéspüspök a helyi polgármesteri hivatal épületét is megszenteli” – tudatta Tempfli Mihály, Szilágypér község polgármestere. A község elöljárói mindenkit szeretettel várnak a jeles eseményre. erdon.ro 2010. május 3.Véget ért a Varadinum rendezvénysorozatEgyházmegyei zarándokhellyé nyilvánította Nagyváradot Böcskei László római katolikus megyés püspök. Az egyházi vezető tegnap rendelte el: jövő évtől kezdődően minden húsvét ötödik vasárnapján az egész egyházmegyéből várják majd a klérus és a gyülekezetek tagjait, hogy leróják tiszteletüket a városalapítóként tisztelt Szent László király emléke előtt. Az idei Festum Varadinum rendezvénysorozat zárónapja a Római Katolikus Székesegyházban tartott szentmisével és a hagyományos körmenettel kezdődött. Böcskei László megyés püspök három nyelven, magyarul, románul és szlovákul köszöntötte a barokk bazilikát zsúfolásig megtöltő gyülekezetet, Kiss Albert kanonok, provikárius Szent László király életéről tartott előadást, a szentmise és az áldozás után pedig a püspök külön köszöntötte a székesegyházban megjelent édesanyákat, akiknek tiszteletére egy virágcsokrot helyeztek el a bazilika Szűz Mária-szobránál. Nagy Orsolya Krónika (Kolozsvár) 2010. május 19.Papi hivatás, hit és reménységNagyvárad – Május 17-20. között Nagyváradon zajlik a VI. Országos Katolikus Papi Találkozó. Ennek keretében szerda délelőtt Felföldi László atya, debreceni pasztorális helynök tartott előadást a Bazilikában. Felföldi Lászlót 24 évvel ezelőtt szentelték pappá. Tizennégy éve szolgál a debreceni római katolikus püspökségen: titkárként kezdte, majd irodaigazgatóként folytatta. Jelenleg pasztorális helynökként tevékenykedik, vagyis a hívek evangélizációjáért felel. Ugyanakkor két egyházközségben is plébános: az egyik közülük egy tradícióval rendelkező kis közösség a város szélén, a másik pedig egy nemrég alakult lakótelepi plébánia, egy olyan környéken, ahol neki köszönhetően épült a közelmúltban templom. Szerda délelőtti igen érdekes előadását több részre tagolta: szólt a papi hivatás lényegéről, a meghívásról, helyzetképet nyújtott a bennünket körülvevő világ állapotáról, személyes példán és a tékozló fiú történetén keresztül beszélt az atyaságról, a lehetséges sikerekről és eredményekről, végül pedig a lelkészi küldetés néhány alapvető jellemzőjét is felvázolta. A reménység hirdetője Már az előadás legelején fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy az emberi szavak mögöttKrisztus az, aki szól és megérinti a szíveket, kegyelmi ajándékokkal gazdagít. Arra hívta fel a figyelmet: a jelenlevők nem a saját elhatározásuknak vagy érdemeiknek betudhatóan lettek pappá, hanem Isten akaratából. A legnagyobb belső ellenség, amivel meg kell küzdeniük az lehet, hogy kevésbé lelkesen imádkoznak vagy élik meg a papi hivatásukat, a szeretet titkának átadását. Magyarországon a legtöbb intézmény hitelét vesztette, az egyház is megrendült az utóbbi évek belső és külső sebeitől, ezzel együtt az emberek, illetve a családok vigasztaló szavakat és útmutatást várnak tőlük. Krisztus, amíg a Földön élt, a saját személyében formálta meg a szolgáló papság képét, annak érdekében, hogy az apostolok kövessék őt, s ugyanezek a tulajdonságok jellemezzék a harmadik évezredben tevékenykedő utódaikat is. Az utóbbi években rengeteget változott a bennünket körülvevő világ, mondhatni, hogy a társadalmi változás állandó lett. Ezt a papoknak is el kell ismerniük, és az új körülmények alkalmazkodva meg kell találniuk a küldetésük örömét, az evangélium hirdetésének leghatásosabb módszereit. A nehézségek nem szabad megrémítsék őket, hanem épp ellenkezőleg: erőt kell adjanak ahhoz, hogy sikerrel vegyék fel a harcot a gonosz ellen, nem magányosan, hanem együtt a papi közösséggel és a hívekkel. Arra hívatottak, hogy meghosszabítsák az élő Krisztus jelenlétét, az egyetlen és legfőbb pásztor életstílusát elsajátítsák, és ezt láthatóvá tegyék a rájuk bízott nyáj számára is. “A papság arra hívatott, hogy a reménység hirdetője legyen”, fogalmazott a vikárius. Kérdések és válaszok Az előadás után Exc. Böcskei László megyés püspök megköszönte az atyának a tartalmas előadást, majd román nyelven is szólt a jelenlévőkhöz. Ezt követően a papok kérdéseket tettek fel az előadónak, majd pedig Mons. Fodor József váradi általános helynök vezetésével meglátogatták a Püspöki Palotát. A nap végén közös szentmisén vettek részt a szentjobbi plébániatemplomban. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2010. május 27.Hűvös ortodox-katolikus viszonyNagyvárad – Május 25-27. között Nagyváradon tartotta tavaszi ülésszakát a Romániai Katolikus Püspöki Kar. A bő két nap eseményeit a résztvevők csütörtökön egy sajtótájékoztató keretében foglalták össze. A nagyszabású esemény házigazdája a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség volt. Az ülésszakot lezáró sajtótájékoztatón részt vett Böcskei László váradi megyés püspök, dr. Ioan Robu bukaresti érsek, Petru Gherghel jászvásári püspök és Florentin Crihălmeanu kolozsvári görög katolikus püspök. Elmondták: több aktuális, a különböző egyházmegyéket, illetve a katolikus világegyházat érintő kérdést, problémát megvitattak. A napirendi pontok közt szerepelt például az idén márciusban, Rómában lezajlott találkozó, melynek témája a cigány pasztorizáció volt. Kitértek a külföldön élő katolikus hívek lelki gondozására és a családok helyzetére is, tekintettel arra, hogy utóbbiak egyre nagyobb figyelmet igényelnek, hiszen meghatározó szerepet töltenek be a hívek életében. Megújították és átdolgozták a konferencia statútumát, melyet az illetékes pápai bizottság fog tanulmányozni annak érdekében, hogy a testület továbbra is törvényesen működhessen. Összeállítottak egy oktatási mintaanyagot, mely meghatározza a katolikus intézetek tantervét, és amit le kell majd adni a megfelelő vatikáni hivatalnál. A főpapok elismerően nyilatkoztak a Papság Évének rendezvényeiről: egyetértettek abban, hogy fontosak és szükségesek az ilyen alkalmak, a papi továbbképzések. Böcskei László ugyanakkor meghívta az egybegyűlteket Bogdánffy Szilárd vértanú püspöknek az október 30-i boldoggá avatási ceremóniájára. Erkölcstelen megnyilvánulások A Püspöki Kar tagjai aggódalmukat fejezték ki az olyan „erkölcstelenséget érintő megnyilvánulásokkal” kapcsolatban, melyek nagy hatást gyakorolnak különösen a fiatalokra, negatívan befolyásolják őket. Ennek kapcsán az etnobotanikus szerek használata és a magzatelhajtás problematikája került konkrétan szóba. A tanácskozók sajnálattal állapították meg: egyre több az abortusz, annak ellenére, hogy az egyház ezzel kapcsolatos álláspontja mindenki számára világos. Másik fontos téma a katolikus és az ortodox egyház viszonya volt. A főpásztorok elégedetlenséget fogalmaztak meg az ortodoxok viselkedését illetően. Úgy vélték: egyre inkább növekvő ridegség, makacsság és távoltartás jellemzi a görögkeleti egyház magatartását, ennek képviselői akadályt gördítenek a kommunikációs lehetőségek elé, nem hajlandóak visszaszolgáltatni a görög katolikus templomokat. Történik mindez annak ellenére, hogy Nyugat-Európában a katolikusok befogadják az ortodoxokat. Tisztújítás Az alapszabályzatnak megfelelően a testület irányítását 3 évre szóló mandátummal Lucian Mureşan balázsfalvi görög katolikus nagyérsek vette át. Alelnöknek dr. Ioan Robu bukaresti érseket választották meg, Petru Gherghel jászvásári, illetve Virgil Bercea váradi püspök pedig az Állandó Tanács tagjai lettek. Titkárnak Eduard-Mihai Coşa-t, a bákói papi szeminárium spirituálisát nevezték ki. Megegyeztek továbbá abban, hogy a Püspöki Kar őszi ülésszakát Lugoson tartják, szeptember 28-30. között. Romániában jelenleg 1,8 millió katolikus él, akik a lakosság 5,4 százalékát teszik ki. 1,1 millió közülük római, 700 ezer pedig görög katolikus. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2010. június 11.Egy művész, egy könyvNagyvárad – Jakobovits Miklós képzőművész életpályájáról szóló monográfiát mutattak be csütörtök délután a nagyváradi római-katolikus püspökség székhelyen. Rokonok, barátok, ismerősök népes csoportja látogatott el a barokk palotába, a Körösvidéki Múzeum egykori székhelyére, hogy tanúja legyen a Jakobovits Miklós című, Maria Zintz nagyváradi műkritikus által írt monográfia bemutatásának. Az eseményen a moderátori feladatot Aurel Chiriac múzeumigazgató vállalta magára, így elsőként ő üdvözölte a meghívottakat és a megjelenteket. Chiriac hangsúlyozta, hogy Jakobovits Miklós nemcsak kiváló képzőművész, hanem közösségi ember is, aki számos cselekedetével gazdagította Nagyvárad kulturális életét. Az igazgató ez utóbbiak között említette azt, hogy Jakobovits Miklós mentette meg az esemény helyszínéül szolgáló barokk palota termének freskóit. A kötet méltatására áttérve Chiriac kiemelte, hogy a szerző, Maria Zintz kiváló, alapos munkát végzett. Maria Zintz is Jakobovits Miklós emberi erényei között említette azt, hogy a művész Nagyváradnak szentelte magát, noha kolozsvári származású, majd a kötet felépítését ismertette. Ezt követően Negoita Laptoiu műkritikus méltatta Jakobovits művészi tevékenységét, hangsúlyozva azt, hogy Jakobovits muzeális értékű alkotásokkal büszkélkedhet, aki a művészi elemek, színek, formák, grafika, stb., szintézisét nyújtja. Jakobovits Miklós művészi nyelvének identitása van, hangsúlyozta a szakértő, aki dícsérte Maria Zintz munkáját is, mondván: „A szerző azonosítja, és jól érthetően megjeleníti ezt a szellemi értékekkel telített nyelvezetet.” Böcskei László püspök beszédében hangsúlyozta, hogy Jakobovits értékes alkotói többletet ad a nagyváradi kulturális életnek. Szabó Ödön megyei tanácsos, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke szintén Jakobovits Miklós közösségi szemléletét, hozzáállását méltatta. Szabó Ödön felhívta a figyelmet arra, hogy a megyei tanács, mely támogatta Maria Zintz monográfiájának megjelentetését, a jövőben is finanszírozza a kultúrától szóló, a kultúrához kacsolódó kiadványok megjelentetését. A könyvbemutató végén egy rövid dokumetumfilmet vetítettek le Jakobovits Miklós munkásságáról. Pap István erdon.ro 2010. július 28.Kárpát–medencei Háló TáborSzatmár megye — Idén tizedik alkalommal került sor a Háló mozgalom Kárpát–medencei nagy táborára, melynek otthona a Debrecen melletti Dorcas üdülőtelep volt. Idén tizedik alkalommal került sor a Háló mozgalom Kárpát–medencei nagy táborára, melynek otthona a Debrecen melletti Dorcas üdülőtelep volt. A Háló mozgalom a Kárpát–medence katolikus magyar kisközösségei között próbál kapcsolati hálót építeni ökumenikus szellemben, ugyanakkor megszólít közösséghez nem tartozó személyeket, családokat, bízva abban, hogy a találkozások felkeltik a vágyat a közösség iránt. A Háló régiókat foglal magába a Kárpát–medence öt országából, melyek kerületekre bomlanak így a szatmári egyházmegyéhez tartozó Nagybánya, Nagykároly és Szatmár is bekapcsolódott ebbe a közösség– és kapcsolatépítésbe. A különböző régiókban évente szerveznek régiós találkozót, valamint kerületi találkozókat, de évente egyszer Kárpát–medencei találkozót és nagy tábort is. Az idei, több mint háromszázhatvan fős táborban, melynek házigazdája a partiumi régió volt, huszonheten vettek részt Nagybányáról, Nagykárolyból és Szatmárról. A tábor vezérfonalát a tízparancsolat, valamint néphagyományaink adták. Különböző előadások hangzottak el a Szent Koronáról és Szent István király intelmeiről, valamint a parancsolatokról: Dr. Bakos Batu, Sebestyén Ottó SJ, Dr. Jitianu Liviu, Dr. Jelenits István, Ft. Orosz István és Dr. Vik János előadásában. A tábor vendégei Bosák Nándor debrecen–nyíregyházi és Böcskei László nagyváradi püspök atyák voltak. Az előadásokat minden alkalommal kis csoportos beszélgetés követte olyan kérdések mentén, mint: Jól ismerjük–e és értjük–e Szent Istvánt? Milyenek a szüleinkhez fűződő emlékeink, milyen szülői mintákat ismertünk meg? Miben látjuk a kereszténység értékét? Mi a problémája a keresztény múltnak? Milyen krízisek állhatnak elő kapcsolatainkban és melyek lehetnek ezekre a megoldások? Mit mondhatunk el személyes Istenkapcsolatunk ápolásáról, értékrendünkről? A tartalmas és sok esetben mély élet-, és hit–vallomások megadták a kis csoport személyességét, meghittségét. A programok különböző altáborokban folytak, így a fiatalok, gyermekek sem unatkoztak, hisz korosztálynak megfelelően foglalkoztak velük. A különböző régiók magyar néphagyomány gazdagságát mutatta a közösségi helység naponta bővülő díszítése, valamint a délutánonkénti egy–egy néphagyomány megjelenítése, de tojásfestésre, szalmafonásra, szőnyegszövésre is volt lehetőség. Esténként felváltva kulturális program és néptáncelőadás, valamint táncház folyt péntek kivételével, mely nap a kiengesztelődés jegyében telt. A színvonalas előadások és programok mellett egyik mély élményem volt, hogy egy hegedű és harmonika mellett kicsik és nagyok órákon át önfeledten tudtak énekelni és táncolni. Mit adhat egy ilyen találkozás? Összetartozás tudatot, közös örökségünk megmentéséért való elkötelezettséget, közösségi élményt, Istenélményt. Tisztelettel, Kujbus Márta. erdon.ro 2010. szeptember 12.Bogdánffy Szilárd nyomábanA váradi főpásztor és a kispapok zarándoklata Bogdánffy Szilárd életének legfontosabb színhelyeire Augusztus 31 – szeptember 3. közt a váradi egyházmegye egykori püspöke, a vértanú Bogdánffy Szilárd, az október 30-án boldoggáavatandó főpásztor fiatal éveinek legfontosabb színhelyeit látogatta végig az egyházmegye kispapjai és papjai kíséretében Böcskei László megyéspüspök. A négynapos program célja egyrészt az volt, hogy a résztvevők mélyebb betekintést nyerjenek a szentéletű püspök életébe, másrészt hogy az egyházmegyék közötti kapcsolatokat szorosabbra fűzzék. A zarándoklat első állomásaként a főpásztor s a kispapok a temesvári piarista templomban mutattak be szentmisét, ahol Bogdánffy Szilárd 1925–1929 között mint az akkori Piarista Főgimnázium (mai Gerhardinum) diákja gyakran imádkozott. Másnap délelőtt a Miasszonyunkról nevezett iskolanővérek templomát mutatta be a zarándokoknak Szilvágyi Zsolt temesvár-józsefvárosi plébános: itt mutatta be első szentmiséjét az 1934. június 29-én a Nagyvárad-Őssi Kis Szent Teréz-plébániatemplomban pappá szentelt Bogdánffy. Majd Martin Roos temesvári püspök vezetésével a nagyváradi csoport felkereste a szentéletű püspök szüleinek sírját. A temesvári program utolsó állomásaként meglátogatták a város első hospice-központját, a 2006-ban alapított Isteni Irgalmasság Házát, amelyet a ferences nővérek működtetnek, s ahol 2008. január 29-én Kräuter Sebestyén temesvári püspök elhunyt. Délután a szerbiai Nagykikindán Szemerédi Pál plébános fogadta a zarándokokat, bemutatta az 1811-ben felszentelt Assisi Szent Ferenc plébániatemplomot, majd elvezette őket Feketetóra, a szentéletű püspök szülőfalujába. A környékbeli papokkal és hívekkel közösen Böcskei László püspök szentmisét mutatott be ott. A főpásztor homíliájában két igen fontos értékre hívta fel a jelenlévők figyelmét: a hűségre és az áldozatvállalásra. Mindkettő meghatározta a szentéletű püspök életét, s jellemeznie kell a 21. század keresztényének életét is. Feketetóról Csókára vezette át a zarándokokat Mellár József plébános, bemutatta a Szentháromság-plébániatemplomot, a későbbi főpásztor keresztelésének helyszínét. Estére érkeztek meg a zarándokok Nagybecskerekre, a püspöki székhelyre, ahol a szállás elfoglalása után Gyuris László székesegyházi plébánossal, Tietze Jenő protonotáriussal, Halmai János segédlelkésszel és Csipák Csaba székelykevei plébánossal közös vacsorán vettek részt, amelynek során a vendégek megismerkedtek a helyi konyha és a helyi egyház specifikumaival. Másnap a székesegyház meglátogatása után a zarándokok Versecre indultak, az út szerbiai részének utolsó állomására, ahol a város fölé emelkedő 1729-ben épült Szent Kereszt-kápolnát keresték fel, majd Erős Mihály plébános bemutatta a Szent Gellért tiszteletére szentelt neogót plébániatemplomot. A hazafelé vezető úton a Duna romániai partján letelepedett cseh közösségeket is felkereste a nagyváradi csoport: az éjszakát az elszigetelt Eibenthalon töltötték, ahol megtapasztalhatták a helyiek egyszerű életkörülményeit és vendégszeretetét. Temesvárra érkezve a zarándokok örömmel és lelkiekben gazdagodva újságolták, hogy a szentéletű püspök, Bogdánffy Szilárd személye valóban összeköti az egyházmegyéket. Tóth Attila Levente V. éves kispap. Vasárnap (Kolozsvár) 2010. október 17.Boldoggá avatás és új címer a nagyváradi egyházmegyébenMint már több alkalommal olvashatták, október harmincadikán különleges egyházi eseményre kerül sor Nagyváradon: ezen a napon avatják boldoggá Bogdánffy Szilárd egykori nagyváradi püspököt, aki vértanúhalált halt a kommunista éra alatt. Tegnap délben a római katolikus püspöki palotában Böcskei László megyéspüspök tartott sajtótájékoztatót a közeledő boldoggá avatási szertartásról. A főpásztor röviden ismertette Bogdánffy életútját, s elmondta egyház-történelmileg is különleges esemény lesz a váradi beatifikáció, ugyanis hasonló jelentőségű egyházi szertarás 818 évvel ezelőtt volt itt utoljára, amikor a városalapító László királyt avatták szentté. Bogdánffy Szilárd 1911. február 11-én született a Torontál megyei Feketetó községben. Egyénisége, lelkisége, nevelési módszere, a szegényekről való gondoskodása, a betegek látogatása maradandó hatást gyakorolt tanítványaira és híveire. Védte az üldözötteket, ezért a román csendőrség sokat zaklatta. Az egyházüldözések várható fejleményeit látva Róma engedélyezte a püspökök titokban való felszentelését, így Bogdánffy Szilárdot a bukaresti nuncius 1949 februárjában szentelhette püspökké. Elismerten nagy tudású teológiai professzor és különleges pedagógiai képességekkel megáldott hittantanár volt, aki tanított a nagyváradi premontreiek gimnáziumában is. Amikor a kommunista hatóságok a katolikus egyházat román nemzeti egyházzá akarták alakítani, szembefordult az erre törekvő mozgalommal. Az elsők között tartóztatták le; négy évet töltött az ország legnehezebb börtöneiben és a Capul Midia-i haláltáborban, ahol sokat kínozták. A román hatóságok – hazaárulás vádjával – tizenkét évi kényszermunkára ítélték. Nem töltötte le a büntetését: tüdőgyulladást kapott, de a börtönorvos nem adott neki gyógyszereket, így kezelés hiányában 1953. október 2-án a nagyenyedi börtönben meghalt. Az október harmincadikán megtartandó beatifikáción jelen lesz Angelo Amato, érsek, a Szenttéavatási Kongregáció prefektusa, aki a pápai dekrétum felolvasására és bemutatására kapott megbízást. Ezt követően Erdő Péter esztergomi érsek, Magyarország prímása celebrál misét. A szertartáson jelen lesz Francesco Xavier Lozano, bukaresti pápai nuncius, P. Szőke János szalézi szerzetes, a püspök boldoggá avatásának posztulátora, azaz az ügymenet koordinátora. Eddig harmincnégy katolikus püspök jelezte részvételi szándékát, s a román ortodox egyház képviseletében Sofronie Drincec váradi görögkeleti püspök. Böcskei elmondta, október 22-én egy kiállítást is tartanak a püspöki palotában, az itt bemutatott tárgyak a vértanú-püspök életútját szemléltetik, s ekkor vetítik le azt a dokumentumfilmet is, amelyből Bogdánffy alakját, megpróbáltatásokban bővelkedő történetét ismerhetik meg az érdeklődők. A boldoggá avatás tiszteletére Bogdánffy-emlékérmet is kiadnak majd, ebből egy mintadarabot a sajtótájékoztatón be is mutatott a püspök az újságíróknak. A boldoggá avatási szertartás a tervek szerint két és fél órát tart. Szeretettel várják a híveket, a máshonnan érkező zarándokokat is a nagyváradi bazilikába megtartandó szentmisére. A sajtótájékoztatón Böcskei püspök bemutatta a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye új címerét is. Ezen – a püspöki zöld kalap alatt – egy kereszt előtt helyezkedik el a négy részre osztott címerpajzs, amely egyik része ezüst mezőben vörös kereszt, amely a hit tisztaságát és a keresztény hitért hozott áldozatokat jelképezi, a másik részén pedig egy, a szent koronán álló megkoronázott oroszlán figurája látható, amely jobb első mancsában a Szent László királyt jelképező bárdot tartja. Szőke Mária, Reggeli Újság, Erdély.ma 2010. október 20.A magyar államfő délutánja VáradonSchmitt Pál, Magyarország nyáron megválasztott köztársasági elnöke kétnapos romániai útját – amelyet Bukarestben kezdett és Marosvásárhelyen folytatott – Nagyváradon fejezte be tegnap este. Tőkés László volt református püspök, az Európai Parlament alelnöke, a Partiumi Keresztény Egyetem elnöke hívta meg abból az alkalomból, hogy idén ünnepeljük a húsz éve alapított Sulyok István Református Főiskola, valamint ennek jogutódja, a tíz éve létrehozott PKE jubileumát. A repülőtéren vendéglátói és a helyi hatóságok képviselői fogadták az államfőt és kíséretét, majd a PKE vezetősége munkaebédre invitálta a Lorántffy Zsuzsanna Református Központba. Némi késéssel sikerült megérkezniük az újvárosi templomba, ahol négy órára hirdették meg az évfordulós jubileumi ünnepséget. A meghívottak, a hívek és más érdeklődők megtöltötték a Teleki utcai istenházát. A közel kétórás ünnepség nagyrészt protokolláris momentumokkal telítődött, a nyitóáhítatot házigazdaként Csűry István református püspök tartotta, a záró áldást pedig Böcskei László katolikus püspök. Pálfi József váradréti lelkipásztor, az egyetem teológiai tanszékének vezetője vezette le a felemelő pillanatokkal, zenés intermezzókkal, köszöntőbeszédekkel és kölcsönös megajándékozásokkal változatossá, ugyanakkor kellőképpen feszessé tett ceremóniát. Csupán a fotósok és riporterek siserehadának állandó kattogtatása és nyüzsgése zavarta kissé a hallgatóságot a beszédek alatt. A templomból kijövet az államfő az egyetemi kollégium udvarán válaszolt nagyon röviden az újságírók kérdéseire, mert már indulni kellett a bazilikához, Szent László szobrának, majd pedig a Petőfi-parkban Bethlen Gábor szobrának a megkoszorúzása volt Schmitt Pál alig pár órás váradi látogatásának két utolsó programpontja. Ezekre már sötétedéskor került sor, az eseményekre holnapi lapszámunkban visszatérünk. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2010. október 24.Utazás térben és időbenNagyvárad – Péntek délután Isten szolgája Bogdánffy Szilárd vértanú püspök életét és korát bemutató kiállítás nyílt a római katolikus püspöki palota előcsarnokában. A volt főpásztorról szóló filmet is levetítették. Péntek délután Isten szolgája Bogdánffy Szilárd vértanú püspök életét és korát különböző hiteles dokumentumok, fényképek, jegyzőkönyvek stb. alapján bemutató kiállítás nyílt a római katolikus püspöki palota előcsarnokában. Az érdeklődő sokadalmat Exc. Böcskei László nagyváradi megyés püspök üdvözölte. Kifejtette: amikor tervezni kezdték a tárlatot, még nem gondoltak arra, hogy az ’56-os évforduló előestéjén megtartott nyitóünnepség hangulatában benne lesz a szabadság utáni vágy és küzdelem gondolata. Bár Bogdánffy Szilárd tevékenysége és halála megelőzte ötvenhatot, ő is a könyörtelen és embertelen rendszer áldozatának tekinthető. Az emlékkiállítás tulajdonképpen utazás térben és időben, közelebb visz bennünket az október 30-i boldoggá avatási ünnepséghez, mert általa jobban megismerhetjük a vértanú püspök életét, alakját és nagyságát. A főpásztor külön köszöntötte a szomszédos egyházmegyék képviselőit, Exc. Martin Roos temesvári megyés püspököt, Ft. Hársfalvi Ottó szatmári vikáriust, Ioan Marcut, Bogdánffy Szilárd unokaöccsét és a Krisztusnak ajánlva című dokumentumfilm készítőit, Emődi András levéltárost, Villányi Zoltán operatőrt, Balla Tünde riportert és Lakatos Attila muzeológust. Feloldotta személyiségét A megszólítottak közül Emődi András elmondta: csapatmunkáról van szó, a kilencvenes években még rendkivül kevés anyag állt rendelkezésre, alig-két három irat. Nagy segítségükre volt Exc. Tempfli József ny. megyés püspök és Mons. Fodor József általános helynök, valamint az is, hogy a stáb végigjárta a vértanú püspök életének különböző helyszíneit, ahol újabb tárgyi emlékek kerültek elő. Hozzátette: a közeljövőben egy dokumentumkötetet is szeretnének megjelentetni. Lakatos Attila úgy vélte: Bogdánffy Szilárd feloldotta személyiségét a hivatásában, életszentségének titka, hogy életének minden percét alárendelte feladatának, illetve megbízatásának. A beszédek után az egybegyűltek megtekintették a két részes, 80 perces dokumentumfilmet. A történteket kronológiai sorrendben ismertető alkotásban megszólalnak a volt tanítványok (Kristófi János, Vesselényi Tibor, Kirner Ferenc, Galambos Ferenc, Pásztai Ottó, Závodszky Edith, Szutor Mihály, Tichy Béla, Hoványi Judit és Exc. Tempfli József) is. A narrátor szerepét Török Sándor vállalta el, illetve hangját adta Dobos Imre, Varga Vilmos és F. Bathó Ida színművész, valamint Ft. Fejes Anzelm premontrei apát is. A filmet, ezúttal román felirattal, október 27-én, szerdán 18 órakor ismét levetítik. Ciucur Losonczi Antonius, erdon.ro 2010. október 28.Boldoggá avatás: A hit ünnepeNagyvárad – 2010. október 30-án a nagyváradi római katolikus székesegyházban a 11 órakor kezdődő szentmisén a boldogok sorába iktatják Isten Szolgája Bogdánffy Szilárd vértanú püspököt. Böcskei László nagyváradi megyés püspök e rendkívüli eseményről nyilatkozott. – Milyen jelentőséggel bír az október 30-án, szombaton sorra kerülő rendkívüli esemény, amikor boldoggá avatják Bogdánffy Szilárd vértanú püspököt? – Egyházmegyénk és az egész régió történelmi egyházmegyéi is egy rendkívüli esemény előtt állnak. Egy boldoggá avatás már azért is rendkívüli, mert a történelem folyamán ritkán fordul elő. Esetünkben 818 év kellett elteljen ahhoz, hogy itt, Nagyváradon ilyen eseményt rendezzünk, miután 1192-ben Szent László királyt szentté avatták. Elsősorban a hitnek az ünnepe a boldoggá avatás, mégpedig két megközelítésből is. Elsősorban azért, mert Isten csodálatos gondoskodása nyilvánul meg a boldoggá avatás által, ugyanakkor az új boldog személyiségén keresztül is. A hitnek az útja nem egyszerű út, nem a lazsálásnak az útja. A hitnek az útja megköveteli a hozzáállást, a megismerést, a kutatást, a küzdelmet, a harcot, és nem ritkán az áldozatot is. Ilyen szempontból visszanézünk a történelemben mindazokra, akik életüket áldozták Krisztusért, az egyházért, a hitért, kezdve az első vértanúktól a legújabbakig. Már az ősegyház első éveiben nagyon sokan életüket adták Krisztusért, gondoljunk csak a római arénákra, vagy a katakombákra. A boldoggá avatás a hitnek és az isteni gondoskodásnak az ünnepe. Szilárd püspök is ezek közé sorolódik, mert ő is egy ilyen személyiség, aki egyházmegyénk főpásztoraként vállalta a legnagyobb áldozatot, és életét adta egyházáért, Krisztusért. Nyugodtan mondhatjuk az ünnep küszöbén, hogy Isten gondoskodik rólunk, megajándékozza egyházmegyénket, népünket egy ilyen kimagasló és rendkívüli személyiségnek a példájával, akit az eljárások után az egyház hivatalosan is elismer, és az oltárra emel, ahogy ezt ki szoktuk fejezni. Ez a hitnek az ünnepe is, mert Isten szeretetének a jelét fedezhetjük fel. Isten csodálatos ajándéka - Ön milyen gondolatokkal készül ezen jeles eseményre? – Azt olvassuk Szent Pál apostolnál a zsidókhoz írt levélben, hogy Isten megpróbálja azokat, akiket szeret. Sokszor elszörnyülködünk, elkeseredünk az emberi gonoszság és kegyetlenség láttán, de ráfigyelünk arra is, hogy mindezek felé emelkedik az életnek a győzelme. Ha most csak Szilárd püspökre gondolunk, és az ő sorsán keresztül arra, hogy mire is lehetett képes az emberi gonoszság és gyűlölet, mégis, alig egy pár évtized elteltével mi egészen másként beszélünk Szilárd püspök életéről és haláláról. Megdicsőült az ő halála által, még akkor is, ha a gonosz hóhérok őt a halálba küldték azért, mert hitt, mert hűséges volt Istenhez. Ez a halál is bizonyítja, hogy van valami, ami erősebb a halálnál, és ez az élet, amit Isten ajándékoz nekünk. A boldoggá avatás Isten csodálatos ajándékaként tűnik fel, és ez egy megszólítás, kihívás is a mai ember számára, hogy mi is erősödjünk ebben a hitben, mert azt hiszem, szükségünk van arra, hogy megtaláljuk ezt a kapaszkodó pontot, amiben mi is biztonságban érezhetjük magunkat, hiszen a mai világ is annyi sok megpróbáltatást és kihívást tartogat nekünk. Meg kell találjuk a hit erősítő forrását, és ez a boldoggá avatás ezt nyújtja, csak nekünk ezt fel kell ismerni, és fel kell lelkesednünk, hogy mi is ugyanilyen szellemben, kitartásban tudjunk előre haladni. Komolyan venni az életet – A hívek számára milyen aktuális üzeneteket hordoz a boldoggá avatás? – Az első, amit jelenthet az egyszerű hívek számára: ne féljünk Istenre bízni életünket, ne féljünk Istenre hagyatkozni, mert Ő átsegít még a legkritikusabb helyzeteken is. Isten úgy irányítja a mi életünket, hogy az az igazi kibontakozáshoz, és megdicsőüléshez vezesse. Ha a végső célunkat nézzük, akkor nem itt, a földi életben kell keresnünk a kibontakozást, a boldogulásunkat, hanem magasabbra kell vágyakoznunk, és ilyen összefüggésben Szilárd püspöknek ez az egyik fő üzenete, hogy csak Isten teheti gazdaggá és tartalmassá a mi életünket. Kisebb-nagyobb áldozathozatalaink közepette is így viszi végbe Isten az ő tervét, ami lelkesítő lehet a mi számunkra. Szilárd püspök komolyan vette az életét: nem alkudozott, nem fabrikálta a lehetőségeket, komolyan vette a feladatát, a küldetését, nem kímélte magát, szerette Istent, az embereket. Az ő életáldozatának koronája a vértanúhalála volt, de azáltal, hogy ő alázatosan szolgálatba állt az akkori püspöknek, azáltal, hogy vállalta a sok utazást, azáltal, hogy lelkiismeretesen vállalta a tanítói munkát, ezek mind-mind áldozatot jelentenek az ember számára, még akkor is, ha egy papról, egy elhivatott személyről beszélünk. Szerette ővéit, és ez abban tornyosult, hogy képes volt vállalni a testi szenvedést, és azt is, hogy elszakítsák, elszigeteljék ővéitől, és azután képes volt arra is, hogy a végsőkig menjen, és a jó célokat, amelyeket ő kint, a szabadságban hirdetett és képviselt, azokért életét is adta. Ez egy nagy üzenet: vegyük mi is komolyan ezt a kis időt, amit a jó Isten rendelkezésünkre bocsátott, és töltsük meg igazi tartalommal: Istenszeretettel, emberszeretettel, és akkor a mi áldozatunk is kedves lehet az emberek, és az Isten előtt. Kiváló példakép – Hogyan szeretnék a jövőben elevenen tartani a boldoggá avatandó vértanú püspök emlékét? – A boldoggá avatás nem egy befejezés, hiszen ez a folyamat körülbelül tizenhét éve kezdődött. Ennek a formális része zárult le ennek az évnek a kezdetén, amikor a Szentatya is jóváhagyta a dekrétumnak a kihirdetését. Úgy érzem, hogy sikerült az emberekhez is közelebb vinni Szilárd püspöknek az alakját, de arra kell törekedjünk, hogy folytatása is legyen ennek a rendkívüli eseménynek, hogy átjárja életünket Szilárd püspöknek a nagysága, szellemisége, hűsége. Gondolok itt arra, hogy ő kiváló példaképe lehet a papságnak. Nagyon szeretném, ha az elkövetkező időben egyházmegyénk papsága ráfigyelne az ilyen példára, mert nagyon fontos, hogy a mai világban helyt tudjunk állni, és teljesíteni tudjuk küldetésünket, és mi is a hivatásunknak tudjunk élni. Szeretném, hogyha mostmár a boldog Szilárd püspök igazi felfedezése is megtörténne. Azért mondom azt, hogy igazi felfedezése, mert még most is új és új dolgok kerülnek elő vele kapcsolatban, hiszen ő egy olyan kornak az áldozata volt, mely vagy azon volt, hogy eltüntesse a nyomokat, vagy amely még aránylag közel áll hozzánk az időben, és amelyről nem sokat beszéltek, vagy nem helyesen beszéltek, nem mondták ki azt, amit ki kell mondani azokról az emberekről, akik életüket áldoztak az egyházért. Ilyen irányban szeretném továbbvinni Szilárd püspök megismerésének áldott folyamatát. Szeretnénk még jobban kiterjeszteni ezt a folyamatot olyanformán, hogy létrejöjjön Szilárd püspök teljes profilja. Ehhez ki kell használni minden lehetőséget. Minden olyan anyagot, amit összegyűjtöttünk, és ami még előkerül, azt egy emlékkötetben szeretnénk megjelentetni. Terveztük azt is, hogy a boldoggá avatás után is megismerjük azokat a helyeket, ahol ő élt, tanított, tevékenykedett, és ahol meghalt. Előrebocsátva elmondhatom, hogy szeretnénk az egyházmegyei képviselőkkel utakat szervezni, hogy találkozzunk azokkal az emberekkel, akik akár a szülőföldjén, szülőfalujában élnek, hogy meglátogassuk azokat az egyházmegyéket, ahol ő szolgált, azokat a börtönöket, ahol raboskdott. Egészen más hatása van az emberekre, ha tapasztalják azt, hogy ez a mi nagy példaképünk itt is járt. A szentek sorába kerülhet – Milyen lehetőségeket nyújt az egyház és a közösség számára ez a boldoggá avatás? – Élni akarunk Isten ezen ajándékával, hogy ismét egyházmegyénk az, amely egy ilyen rendkívüli kitüntetésben részesül. Ezáltal felemelkedünk, hiszen a mi egyházmegyénk Szent Lászlót és Szent Istvánt is magáénak mondhatja: Szent István a bihari püspökség alapítója, és Szent László az egyházmegyét Váradra hozatta. Mostmár van egy másik közbenjárónk is. Az biztos, hogy a jövőben a mi egyházmegyénk számára Szilárd püspöknek az emléknapja egyházmegyei szinten ünnepi rangot kap, október 3-a belekerül a naptárba. Szorgalmazni fogjuk azt is, hogy Szilárd püspöknek a példája legyen feltüntetve a következő időben az ifjúsági lelkipásztorkodásában, vagy az iskolai hitoktatásban. Tervezzük elindítani a laikusképzést, és ott is hivatkozhatunk rá. Ezen kívül intézmények vehetik fel a nevét, már van is egy ilyen margittai gondozóközpont, amely felvette a nevét, de akár épülő templomok vagy kápolnák is felvehetik majd a nevét. Szóba került egy szobor felállítása is a székesegyházban, mert mostmár ezt is lehet. Ki is járna neki. De az a legfontosabb, hogy imádkozhatunk hozzá, segítségét kérhetjük, és reméljük azt, hogy nem fog itt megállni minden, hanem előbb-utóbb elkövetkezik az is, hogy a szentek sorába kerüljön. Ez azt jelenti, hogy a boldoggá avatás az első fokozata a szentté avatásnak. Egy csodának a felmutatásán keresztül, a Róma által előírt procedúráknak megfelelően folytatódhat ez a folyamat, és akkor a szentté avatás is bekövetkezhet. Azonban ezt ki kell imádkozni, és az tőlünk függ, hogy mekkora hittel tudunk fordulni a mi közbenjárónkhoz. Nagy lehetőség ez számunkra, és arra buzdítanék mindenkit, hogy legyünk büszkék arra, amit most kaptunk az egyháztól ezen nagy elismerés által. A szeretet üzenete – Hogyan készülnek a szombati boldoggá avatásra? - A nagyváradi ünnepségen negyven püspök lesz, mellettük nagyon sok pap, zarándok, meghívott. Én is nagyon fontosnak találom, hogy ne csak saját magunknak tartsuk meg őt, mert ő egy jel a világ előtt. Végre itt van az idő, hogy egy bizonyos rendszerről kihirdetésre kerül, hogy nagyon sok gonoszság történt akkor, és voltak erős személyiségek, akik elvükért, hitükért életüket áldozták. Ez most elindíthat egy folyamatot, hisz Szatmáron jövőre lesz egy másik boldoggá avatás, és ott van Márton Áron, akinek ügyében reménykedünk, de ott vannak a görög-katolikus püspökök is. Megemlíthetjük azokat is, akik nem haltak meg a börtönben, nem adták életüket, de vállalták a szenvedést azért, mert hittek. Kötelességünk a nyomukba lépni, hogy mi is meg tudjuk hozni azt az áldozatot, amit megkövetelnek tőlünk. Nem az életáldozatról van szó, de mindenki meghozhatja a maga részéről azt az áldozatot, amire szüksége van ahhoz, hogy erősödjön az egyház, hogy meg tudjon maradni a közösség, ugyanakkor üzenetet is hordozzunk a mai világban, és ez az igazságnak, a szeretetnek és a békének az üzenete. erdon.ro 2010. október 29.Boldoggá avatás: a hit ünnepeNagyvárad - 2010. október 30-án a nagyváradi római katolikus székesegyházban a 11 órakor kezdődő szentmisén a boldogok sorába iktatják Isten Szolgája Bogdánffy Szilárd vértanú püspököt. Böcskei László nagyváradi megyés püspök e rendkívüli eseményről nyilatkozott. - Milyen jelentőséggel bír az október 30-án, szombaton sorra kerülő rendkívüli esemény, amikor boldoggá avatják Bogdánffy Szilárd vértanú püspököt? - Egyházmegyénk és az egész régió történelmi egyházmegyéi is egy rendkívüli esemény előtt állnak. Egy boldoggá avatás már azért is rendkívüli, mert a történelem folyamán ritkán fordul elő. Esetünkben 818 év kellett elteljen ahhoz, hogy itt, Nagyváradon ilyen eseményt rendezzünk, miután 1192-ben Szent László királyt szentté avatták. Elsősorban a hitnek az ünnepe a boldoggá avatás, mégpedig két megközelítésből is. Elsősorban azért, mert Isten csodálatos gondoskodása nyilvánul meg a boldoggá avatás által, ugyanakkor az új boldog személyiségén keresztül is. A hitnek az útja nem egyszerű út, nem a lazsálásnak az útja. A hitnek az útja megköveteli a hozzáállást, a megismerést, a kutatást, a küzdelmet, a harcot, és nem ritkán az áldozatot is. Ilyen szempontból visszanézünk a történelemben mindazokra, akik életüket áldozták Krisztusért, az egyházért, a hitért, kezdve az első vértanúktól a legújabbakig. Már az ősegyház első éveiben nagyon sokan életüket adták Krisztusért, gondoljunk csak a római arénákra, vagy a katakombákra. A boldoggá avatás a hitnek és az isteni gondoskodásnak az ünnepe. Szilárd püspök is ezek közé sorolódik, mert ő is egy ilyen személyiség, aki egyházmegyénk főpásztoraként vállalta a legnagyobb áldozatot, és életét adta egyházáért, Krisztusért. Nyugodtan mondhatjuk az ünnep küszöbén, hogy Isten gondoskodik rólunk, megajándékozza egyházmegyénket, népünket egy ilyen kimagasló és rendkívüli személyiségnek a példájával, akit az eljárások után az egyház hivatalosan is elismer, és az oltárra emel, ahogy ezt ki szoktuk fejezni. Ez a hitnek az ünnepe is, mert Isten szeretetének a jelét fedezhetjük fel. Isten csodálatos ajándéka - Ön milyen gondolatokkal készül ezen jeles eseményre? - Azt olvassuk Szent Pál apostolnál a zsidókhoz írt levélben, hogy Isten megpróbálja azokat, akiket szeret. Sokszor elszörnyülködünk, elkeseredünk az emberi gonoszság és kegyetlenség láttán, de ráfigyelünk arra is, hogy mindezek felé emelkedik az életnek a győzelme. Ha most csak Szilárd püspökre gondolunk, és az ő sorsán keresztül arra, hogy mire is lehetett képes az emberi gonoszság és gyűlölet, mégis, alig egy pár évtized elteltével mi egészen másként beszélünk Szilárd püspök életéről és haláláról. Megdicsőült az ő halála által, még akkor is, ha a gonosz hóhérok őt a halálba küldték azért, mert hitt, mert hűséges volt Istenhez. Ez a halál is bizonyítja, hogy van valami, ami erősebb a halálnál, és ez az élet, amit Isten ajándékoz nekünk. A boldoggá avatás Isten csodálatos ajándékaként tűnik fel, és ez egy megszólítás, kihívás is a mai ember számára, hogy mi is erősödjünk ebben a hitben, mert azt hiszem, szükségünk van arra, hogy megtaláljuk ezt a kapaszkodó pontot, amiben mi is biztonságban érezhetjük magunkat, hiszen a mai világ is annyi sok megpróbáltatást és kihívást tartogat nekünk. Meg kell találjuk a hit erősítő forrását, és ez a boldoggá avatás ezt nyújtja, csak nekünk ezt fel kell ismerni, és fel kell lelkesednünk, hogy mi is ugyanilyen szellemben, kitartásban tudjunk előre haladni. Komolyan venni az életet - A hívek számára milyen aktuális üzeneteket hordoz a boldoggá avatás? - Az első, amit jelenthet az egyszerű hívek számára: ne féljünk Istenre bízni életünket, ne féljünk Istenre hagyatkozni, mert Ő átsegít még a legkritikusabb helyzeteken is. Isten úgy irányítja a mi életünket, hogy az az igazi kibontakozáshoz, és megdicsőüléshez vezesse. Ha a végső célunkat nézzük, akkor nem itt, a földi életben kell keresnünk a kibontakozást, a boldogulásunkat, hanem magasabbra kell vágyakoznunk, és ilyen összefüggésben Szilárd püspöknek ez az egyik fő üzenete, hogy csak Isten teheti gazdaggá és tartalmassá a mi életünket. Kisebb-nagyobb áldozathozatalaink közepette is így viszi végbe Isten az ő tervét, ami lelkesítő lehet a mi számunkra. Szilárd püspök komolyan vette az életét: nem alkudozott, nem fabrikálta a lehetőségeket, komolyan vette a feladatát, a küldetését, nem kímélte magát, szerette Istent, az embereket. Az ő életáldozatának koronája a vértanúhalála volt, de azáltal, hogy ő alázatosan szolgálatba állt az akkori püspöknek, azáltal, hogy vállalta a sok utazást, azáltal, hogy lelkiismeretesen vállalta a tanítói munkát, ezek mind-mind áldozatot jelentenek az ember számára, még akkor is, ha egy papról, egy elhivatott személyről beszélünk. Szerette övéit, és ez abban tornyosult, hogy képes volt vállalni a testi szenvedést, és azt is, hogy elszakítsák, elszigeteljék övéitől, és azután képes volt arra is, hogy a végsőkig menjen, és a jó célokat, amelyeket ő kint, a szabadságban hirdetett és képviselt, azokért életét is adta. Ez egy nagy üzenet: vegyük mi is komolyan ezt a kis időt, amit a jó Isten rendelkezésünkre bocsátott, és töltsük meg igazi tartalommal: Istenszeretettel, emberszeretettel, és akkor a mi áldozatunk is kedves lehet az emberek, és az Isten előtt. Kiváló példakép - Hogyan szeretnék a jövőben elevenen tartani a boldoggá avatandó vértanú püspök emlékét? - A boldoggá avatás nem egy befejezés, hiszen ez a folyamat körülbelül tizenhét éve kezdődött. Ennek a formális része zárult le ennek az évnek a kezdetén, amikor a Szentatya is jóváhagyta a dekrétumnak a kihirdetését. Úgy érzem, hogy sikerült az emberekhez is közelebb vinni Szilárd püspöknek az alakját, de arra kell törekedjünk, hogy folytatása is legyen ennek a rendkívüli eseménynek, hogy átjárja életünket Szilárd püspöknek a nagysága, szellemisége, hűsége. Gondolok itt arra, hogy ő kiváló példaképe lehet a papságnak. Nagyon szeretném, ha az elkövetkező időben egyházmegyénk papsága ráfigyelne az ilyen példára, mert nagyon fontos, hogy a mai világban helyt tudjunk állni, és teljesíteni tudjuk küldetésünket, és mi is a hivatásunknak tudjunk élni. Szeretném, hogyha mostmár a boldog Szilárd püspök igazi felfedezése is megtörténne. Azért mondom azt, hogy igazi felfedezése, mert még most is új és új dolgok kerülnek elő vele kapcsolatban, hiszen ő egy olyan kornak az áldozata volt, mely vagy azon volt, hogy eltüntesse a nyomokat, vagy amely még aránylag közel áll hozzánk az időben, és amelyről nem sokat beszéltek, vagy nem helyesen beszéltek, nem mondták ki azt, amit ki kell mondani azokról az emberekről, akik életüket áldoztak az egyházért. Ilyen irányban szeretném továbbvinni Szilárd püspök megismerésének áldott folyamatát. Szeretnénk még jobban kiterjeszteni ezt a folyamatot olyanformán, hogy létrejöjjön Szilárd püspök teljes profilja. Ehhez ki kell használni minden lehetőséget. Minden olyan anyagot, amit összegyűjtöttünk, és ami még előkerül, azt egy emlékkötetben szeretnénk megjelentetni. Terveztük azt is, hogy a boldoggá avatás után is megismerjük azokat a helyeket, ahol ő élt, tanított, tevékenykedett, és ahol meghalt. Előrebocsátva elmondhatom, hogy szeretnénk az egyházmegyei képviselőkkel utakat szervezni, hogy találkozzunk azokkal az emberekkel, akik akár a szülőföldjén, szülőfalujában élnek, hogy meglátogassuk azokat az egyházmegyéket, ahol ő szolgált, azokat a börtönöket, ahol raboskdott. Egészen más hatása van az emberekre, ha tapasztalják azt, hogy ez a mi nagy példaképünk itt is járt. A szentek sorába kerülhet - Milyen lehetőségeket nyújt az egyház és a közösség számára ez a boldoggá avatás? - Élni akarunk Isten ezen ajándékával, hogy ismét egyházmegyénk az, amely egy ilyen rendkívüli kitüntetésben részesül. Ezáltal felemelkedünk, hiszen a mi egyházmegyénk Szent Lászlót és Szent Istvánt is magáénak mondhatja: Szent István a bihari püspökség alapítója, és Szent László az egyházmegyét Váradra hozatta. Mostmár van egy másik közbenjárónk is. Az biztos, hogy a jövőben a mi egyházmegyénk számára Szilárd püspöknek az emléknapja egyházmegyei szinten ünnepi rangot kap, október 3-a belekerül a naptárba. Szorgalmazni fogjuk azt is, hogy Szilárd püspöknek a példája legyen feltüntetve a következő időben az ifjúsági lelkipásztorkodásában, vagy az iskolai hitoktatásban. Tervezzük elindítani a laikusképzést, és ott is hivatkozhatunk rá. Ezen kívül intézmények vehetik fel a nevét, már van is egy ilyen margittai gondozóközpont, amely felvette a nevét, de akár épülő templomok vagy kápolnák is felvehetik majd a nevét. Szóba került egy szobor felállítása is a székesegyházban, mert mostmár ezt is lehet. Ki is járna neki. De az a legfontosabb, hogy imádkozhatunk hozzá, segítségét kérhetjük, és reméljük azt, hogy nem fog itt megállni minden, hanem előbb-utóbb elkövetkezik az is, hogy a szentek sorába kerüljön. Ez azt jelenti, hogy a boldoggá avatás az első fokozata a szentté avatásnak. Egy csodának a felmutatásán keresztül, a Róma által előírt procedúráknak megfelelően folytatódhat ez a folyamat, és akkor a szentté avatás is bekövetkezhet. Azonban ezt ki kell imádkozni, és az tőlünk függ, hogy mekkora hittel tudunk fordulni a mi közbenjárónkhoz. Nagy lehetőség ez számunkra, és arra buzdítanék mindenkit, hogy legyünk büszkék arra, amit most kaptunk az egyháztól ezen nagy elismerés által. A szeretet üzenete - Hogyan készülnek a szombati boldoggá avatásra? - A nagyváradi ünnepségen negyven püspök lesz, mellettük nagyon sok pap, zarándok, meghívott. Én is nagyon fontosnak találom, hogy ne csak saját magunknak tartsuk meg őt, mert ő egy jel a világ előtt. Végre itt van az idő, hogy egy bizonyos rendszerről kihirdetésre kerül, hogy nagyon sok gonoszság történt akkor, és voltak erős személyiségek, akik elvükért, hitükért életüket áldozták. Ez most elindíthat egy folyamatot, hisz Szatmáron jövőre lesz egy másik boldoggá avatás, és ott van Márton Áron, akinek ügyében reménykedünk, de ott vannak a görög-katolikus püspökök is. Megemlíthetjük azokat is, akik nem haltak meg a börtönben, nem adták életüket, de vállalták a szenvedést azért, mert hittek. Kötelességünk a nyomukba lépni, hogy mi is meg tudjuk hozni azt az áldozatot, amit megkövetelnek tőlünk. Nem az életáldozatról van szó, de mindenki meghozhatja a maga részéről azt az áldozatot, amire szüksége van ahhoz, hogy erősödjön az egyház, hogy meg tudjon maradni a közösség, ugyanakkor üzenetet is hordozzunk a mai világban, és ez az igazságnak, a szeretetnek és a békének az üzenete. Rais W. István, Erdon.ro 2010. október 30.Boldoggá avatták Bogdánffy Szilárd vértanú püspököt NagyváradonBoldoggá avatták Bogdánffy Szilárd egykori vértanú püspököt október 30-án Nagyváradon a partiumi város székesegyházában tartott ünnepi mise keretében. A szertartáson Böcskei László nagyváradi megyéspüspök kérte Bogdánffy Szilárd boldoggá avatását, majd ismertették a vértanú püspök életútjának főbb mozzanatait. Ezt követően Angelo Amato érsek, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa felolvasta a boldoggá avatásról szóló apostoli levelet. Ebben XVI. Benedek pápa kifejti, hogy Bogdánffyt ezentúl boldognak tisztelhetjük, és ünnepe megtartható minden év október 3-án. Ezt követően került sor az új boldog arcképének leleplezésére. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szentbeszédében kifejtette: Közép-Kelet-Európában Bogdánffy Szilárd személyisége és vértanúsága arra tanít, hogy minden mártíriumnak van előtörténete, ugyanis a szorgalmas diák, a minden egyházi megbízatását szívesen elvállaló papnövendék és fiatal pap, aki nem bizakodik el, nem könnyelműsködik, nem lázad fel a rá záporozó sokféle feladat ellen, a kegyelem rendjében érett meg lassan a vértanúságra. Bogdánffy Szilárd boldoggá avatása - mondta Erdő - megtöri az évtizedek hallgatásának csendjét, a liturgia fenségével és titokzatos erejével indítja el azok hosszú sorának nyilvános tiszteletét, akik vértanúként vagy hitvallóként szenvedés árán is helytálltak Krisztus és az egyház igazságáért. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon is csak egy éve emelték oltárra Boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspököt, elsőként a korszak katolikus mártírjai közül. Felidézte a prímás azt is, hogy Bogdánffyt másfél hónappal püspökké szentelése után már letartóztatták. Különböző börtönökben kegyetlen kínzásokat szenvedett, kőbányában, ólombányában dolgozott, akárcsak az ókeresztény kor vértanúi - mondta a bíboros, aki szerint Szilárd püspök vértanúsága „a remény forrása számunkra”. Mint mondta, szenvedésével és halálával igazolta, hogy olyan örömre, olyan boldogságra kaptunk hivatást, ami nagyobb, mint ez a földi élet. A szertartáson képviseltette magát az ortodox egyház is, és jelen volt többek között Tőkés László volt református püspök is, az Európai Parlament alelnöke. Bogdánffy Szilárd a volt kommunista diktatúra romániai vértanúi közül az első, akit a katolikus egyház boldoggá avat. 1934-ben szentelték pappá, a második világháború idején számos zsidó üldözöttet mentett meg Nagyváradon. A nagyenyedi fegyházban tüdőgyulladást kapott, és 1953. október 2-án halt meg. Magyar Rádió 2010. október 31.A vértanúk vére magvetésNagyvárad – Szombaton a székesegyházi Bazilikában Angelo Amato bíboros, a Szentté avatási Ügyek Kongregáció prefektusa felolvasta XVI. Benedek pápa apostoli levelét, s ezzel a boldogok sorába iktatta Isten szolgája dr. Bogdánffy Szilárd vértanú püspököt. Az ünnepi szentmisét dr. Erdő Péter bíboros pontifikálta. Hatalmas, több ezres tömeg gyűlt össze október 30-án a nagyváradi székesegyházi Bazilikában és környéken, hogy jelen azon a rendkivüli rendezvényen, melyen a római katolikus egyház példaképet és közbenjárót állított a világ elé Isten szolgája dr. Bogdánffy Szilárd vértanú püspök személyében. Váradon utoljára Szent László király szentté avatását ünnepelték őseink 1192. február 2-án, tehát több mint nyolcszáz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ilyen történelmi eseménynek lehessen tanúja erdélyi magyarságunk, illetve a katolikus közösség. Zarándokseregek érkeztek az elmúlt hétvégén a megyeközpontba nem csupán a Partiumból és Erdélyből, hanem többek közt Szerbiából, Magyarországról, Ausztriából, Németországból, Szlovákiából és Ukrajnából is. Ráhangolódásképpen 10 órától Mons. Fodor József általános helynök ismertette dr. Bogdánffy Szilárd életét és tevékenységét. Annak érdekében, hogy a lelkületéről képet alkothassanak az egybegyűltek, azokból a liturgikus írásaiból idézett, melyek 1935-36-ban a Szív és az Apostol folyóirat hasábjain nyomtatásban megjelentek. Félszáz püspök Az ünnepi szentmise a főpapság bevonulásával 11 órakor kezdődött, majd Exc. Böcskei László megyés püspök köszöntött mindenkit. A körülbelül húsz percig tartó boldoggá avatási szertartás során Őeminenciája Angelo Amato újonnan kinevezett bíboros, a Szentté avatási Ügyek Kongregáció prefektusa felolvasta XVI. Benedek pápa apostoli levelelét, s ezzel a boldogok sorába iktatta Bogdánffy Szilárdot. Felemelő pillanat volt, amikor a ceremónia csúcspontjaként lehullt a lepel a vértanú püspököt ábrázoló képről, majd Beethoven: Laudate című szerzeménye csendült fel a Bazilika Ének- és Zenekarának előadásában. A szentmisét csaknem félszáz püspök és több száz pap koncelebrálásával Őminenciája Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke pontifikálta. A szentáldozás után Kovács Zsolt, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség irodaigazgatója olvasta fel a Szentatya magyar nyelvre fordított üzenetét. A két fél órás szertartás a pápai és magyar himnusszal, majd a kivonulási énekkel (Handel: Halleluja) zárult. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2010. december 1.Konferencia Bihar vármegye történetérőlNagyvárad – Bihar vármegye története a 16-20. században címmel kedden szakkonferenciát szervezett a váradi Posticumban a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés, a HBM Levéltár és a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal. A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében Nagyvárad és Debrecen közös európai uniós projektben vesz részt, melynek célja a Hajdú-Bihar- Bihar Eurorégió történelmi és kulturális múltjának, illetve kapcsolatainak feltárása. A tizenkét hónapos (2010.05.01.- 2011.04.30. között zajló) program összköltségvetése 379.675 euró, melyből a váradi önkormányzat büdzséje 73.091,67 euró, amiből 71.556,74 euró (97,90%) vissza nem térítendő támogatás, 1.534,93 euró (2,10%) pedig önrész. A támogatásból 42.000 eurót korszerű berendezések beszerzésére, 6.000 eurót eseményszervezésre, 3700 eurót pedig szélessávú internethozzáférésre költenek. A cél, hogy fogékonnyá tegyék a régió lakosságát a térség múltja iránt, annak érdekében, hogy erősödjenek a határon átívelő kulturális kapcsolatok, valamint a valódi együttműködésen alapuló közös fejlesztési program által előnyöket élvezzenek a határ mindkét oldalán élő közösségek. Két digitális műhelyt is létesítenek Debrecenben, illetve Nagyváradon, az állami levéltárak keretében, hogy korszerűen feldolgozhassanak körülbelül 45-50 ezer, az 1700-1850 közötti időszakra vonatkozó kordokumentumot (térképek, jegyzőkönyvek, oklevelek, pergamenek, településfejlesztési iratok stb.). Érdekes előadások Ennek részeként kedden Bihar vármegye története a 16-20. században címmel kétnyelvű konferenciát rendeztek a váradi Posticum Ifjúsági Központban. Az egybegyűlteket köszöntő Lakatos-Balla Attila régész arra hívta fel a figyelmet: ha nem is egyedi, de ritka eseményről van szó, hiszen kevés alkalommal fordul az elő, hogy a határ két oldalán élő, különböző irányzatokat képviselő történészek találkozzanak egymással, az álláspontjaik közelítése, illetve a kutatási eredményeik megvitatása érdekében. Bernáth László fideszes önkormányzati képviselő, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés fejlesztési szakbizottságának elnöke azt emelte ki: a közös uniós tagság lehetőséget kinál arra, hogy együtt dolgozva bemutathassuk közös szellemi értékeinket. Biró Rozália váradi alpolgármester úgy vélte: megtisztelő Exc. Böcskei László római katolikus megyés püspök jelenléte, azt bizonyítja, hogy megvan a kellő lelkesedés ahhoz, hogy eredményes legyen a közös munka. A bevezető szavak után felolvasásra kerültek a szakdolgozatok, dr. Nyakas Miklós, dr. Bujor Dulgău, dr. Szabadi István, dr. Radu Milian, dr. Szálkai Tamás, drd. Cristian Apati, dr. Ioan Goman, dr. Vajda Mária, drd. Georgiţă Mihai, dr. Aurel Chiriac, dr. Bakó Endre, Sándor Mária és Török Péter történészek, muzeológusok, levéltári kutatók tollából. Egyes szakemberek személyesen is megjelentek, míg mások tanulmányait a kollegáik olvasták fel. Szó esett többek közt a bihari hajdúkról, a debreceni és a váradi református kollégiumok 1660. évi egyesüléséről, az armalista nemesség demográfiai és gazdasági viszonyairól, valamint II. József váradi látogatásairól. Kiállítás a vármegyéről Az előadások közti szünetben Bihar vármegye gazdasági- és társadalomtörténete, építészeti öröksége a 16-20. században címmel nyílt vándorkiállítás. Dr. Radics Kálmán, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár igazgatója kifejtette: igyekeztek új technológiákat is felhasználni a rendezvény előkészítésekor. Több blokkban (történelmi, ipari-gazdasági, népművészeti, építészeti és művelődéstörténeti) mutatják be azokat a tárgyi eszközöket, eseményeket melyek valamiképpen kötödnek a témához, a teljesség igénye nélkül. Az ingyenes tárlatot december 13-ig lehet megtekinteni, a Posticum dísztermében. Ciucur Losonczi Antonius, erdon.ro 2010. december 7.Világi ferences élet VáradonNagyvárad – Hétfő délután a Romániai Ferences Világi Rend nagyváradi tagjai évértékelő találkozót tartottak a Barátok templomában. Szent Miklós napja alkalmából egymás megajándékozásáról sem feledkeztek meg. Szabó Katalin, a Romániai Ferences Világi Rend nyugati minisztere az erdon.ro-nak arról számolt be: lelkiekben gazdag évet zártak a rend közösségének tagjai. Nagyhéten például ott voltak a Kálvária-dombon zajlott keresztúti ájtatosságon a görög katolikus ferences testvéreikkel együtt. A csíksomlyói püskösdi búcsún egy kisebb csoporttal képviseltették magukat, majd ugyanott a fiataljaik részt vettek a VIII. Ferences Ifjúsági Zarándoklaton. Ugyanakkor a váradi katolikus templomokban tartott búcsúünnepségeken mindig jelen volt néhány tagjuk, akárcsak dr. Bogdánffy Szilárd vértanú püspök boldoggá avatási szertartásán. Színes előadások Porciunkula ünnepén a Barátok templomában újraáldották a zászlójukat, melyet aztán elhelyeztek új székhelyük Ferenc oltáránál. Ezen a napon teljes búcsúban részesültek. Augusztus 14-én, Nagyboldogasszony ünnepének előestéjén körmenetet szerveztek a városban, szintén a görög katolikus testvéreikkel együtt. A közel két órás körmenetbe bekapcsolódtak Exc. Böcskei László és Exc. Virgil Bercea püspökök is. Október 4-én, Assisi Szent Ferenc napján a Barátok templomában ünnepeltek. Két új testvér fogadtak be a rendi közösségbe, a szentmise pedig az élő és az elhunyt ferencesekért volt felajánlva. Az ezt követő agappén mindenki jól érezte magát. December 5-én tizenegyedik alkalommal bonyolították le az állomáson Mikulás-esti szeretet vendégségüket, melyre az ott élő hajléktalanokat, illetve szegényeket hívták meg. Szabó Katalin örömmel újságolta, hogy a szervezetüket hivatalosan is elismerték. Jelenleg 17 örök fogadalmas testvérük van és 4 befogadott. Lelki vezetőjük Sövér István atya, aki színes előadásaival, lelkiismeretesen összeállított képzésanyagokkal gazdagítja találkozóikat. Ciucur Losonczi Antonius, erdon.ro 2010. december 16.Múltat őrző, jövőt ígérő egyházi kiadványokKönyvbemutató volt kedden a római katolikus püspöki palotában, amelyet kellő érdeklődés kísért. Böcskei László megyéspüspök házigazdaként üdvözölte a közönséget, s elmondta, a megjelent könyvek egyfajta hiánypótlóként is segítenek abban, hogy az érdeklődők – s akár a történészek is – hiteles képet kapjanak Nagyvárad egykori polgári életének, vallási közösségeinek alakulásáról, hiszen azoknak, akik jövőt akarnak építeni, nagyon fontos hátországot biztosít az a tudás, amelynek segítségével megismerhetjük múltunkat. S manapság, amikor gyakran igen furcsa módon próbálják átírni egy nemzet, egy közösség történelmét, nagyon fontos, hogy rendelkezzünk hiteles adatokat tartalmazó kordokumentációval. Emődi András egyházmegyei levéltáros mutatta be a Miscellanea Historica Varadinensia című kiadványt (ennek második kiadása jelent most meg), amelyet az egyházi levéltár adatait felhasználva ő maga állított össze. Beszélt továbbá a Schematismus Historicus Venerabilis Cleri Diocesis Magno-Varadiensis Latinorum című könyvről, ez az egyházmegye 1896-ban megjelent történeti sematizmusának hasonmás kiadása és A székesegyház 1752. évi alapkőletétele és 1780. évi szentelése alkalmából elhangzott, és még azokban az években nyomtatásban megjelent ünnepi beszédeket tartalmazó gyűjteménye, című kötetről is. Az egykori sematizmusok segítségével összeállított kiadványokból a váradi plébániák akkori adatai, a lakosság felekezeti hovatartozása, a családtagok száma, családfők foglalkozása világlik ki. Mintegy időutazásban elevenedett meg a 18. század váradi polgárainak élete, felekezeti hovatartozása, foglalkozása, életkörülményei. A három kiadványt a helyszínen meg lehetett vásárolni, és értesüléseink szerint a püspöki hivatalban még kaphatók. A bemutató végén Böcskei püspök köszönetet mondott mindazoknak, akik segítettek a könyvek megjelentetésével kapcsolatos munkákban, és szólt pár szót az adventi várakozásról, a közeledő karácsonyi ünnepekről is. A bemutatón megjelent váradiak karácsonyi ajándékként kaptak egy-egy Bogdánffy Szilárd-emlékérmet. A főpásztor, pedig egy igen kedves meglepetéssel szolgált a könyvbemutató közönségének: „lucapogácsákkal”. Mint megtudtuk, a püspök szülőfalujában, Gátalján adventi népszokásként Luca napján, azaz december 13-án tepertős pogácsát sütnek, ezt nevezik ott Luca pogácsájának. Ilyennel vendégelték meg a bemutatóra érkezett váradiakat, így a friss pogácsa és egy pohár bor mellett kötetlen beszélgetéssel fejeződött be a kedd esti könyvbemutató. Szőke Mária, Reggeli Újság (Nagyvárad) 2011. január 12.Ma fogadja a pápa a váradi püspökötNemcsak egyházi, de közéleti és politikai körökben is nagy figyelem kísérte a tavalyi esztendő egyik legjelentősebb nagyváradi egyházi eseményét, amikor október harmincadikán boldoggá avatták Bogdánffy Szilárd egykori vértanú püspököt. A román kommunista rezsimmel szembeszálló mártír boldoggá avatása – az egyházpolitikai vonatkozáson túl – bizonyítéka annak is, hogy a Szentszék partner abban, hogy rehabilitálják a volt kommunista államokban meggyilkolt, hitükért, emberségükért kiállt áldozatokat az egész világ előtt. A Szentté avatási Kongregáció prefektusa, Angelo Amato bíboros is részt vett a tavalyi nagyváradi beatifikáción, hangot adva XVI. Benedek pápa azon szándékának, miszerint az egyházaknak kötelességük, egyfajta szent küldetésük az ateista diktatúrák áldozatait nyilvánosan rehabilitálni, lehetőséget adva ezáltal a mai európai társadalomnak arra, hogy tisztán látva a múltat, megerősödött hittel merjen olyan jövőt tervezni és megvalósítani, amelyben a keresztény értékrend s az emberi méltóság tisztelete a fő irányelv. A boldoggá avatást több magas rangú politikus is üdvözölte, Tőkés László volt református püspök, az Európai Parlament alelnöke követendő példának nevezte, hogy a Szentszék elöl jár a kommunizmus áldozatainak rehabilitálásában, ezzel is igazolva, hogy igenis szembe kell nézni a múlt bűneivel, még akkor is, ha az aktuális politikai érdekek sokszor megkívánnák, hogy mártírjaink emléke örökre feledésbe merüljön. Böcskei László nagyváradi megyés püspököt ma a Vatikánban fogadja XVI. Benedek pápa. A főpásztor az egyházmegye és egész keresztény közösségünk nevében mond köszönetet őszentségének, s tisztelgő ajándékként Bogdánffy Szilárd-emlékérmet ajándékoz a pápának és mindazoknak, akik segítettek abban, hogy Szent László városában 2010-ben bebizonyosodjon, hogy az emberek nem feledik azokat, akik életük árán is kiálltak hitükért, népükért, hazájukért. Szőke Mária. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2011. január 12.A kultúra összetartó erő. Egy rendezvénysorozat, amelynek a váradi magyarság a fővédnökeTíz esztendeje annak, hogy Berettyóújfalu és Nagyvárad közösen ünnepli a magyar kultúra napját. A civil szervezetek az idén is összefogtak, hogy méltóképpen ünnepelhessen a közösség. A program egyhetes rendezvénysorozattá terebélyesedett, aminek keretében lesz kiállítás, könyvbemutató, kerekasztal-beszélgetés, koncert. A részletekről, a civil szféra által szervezett eseményekről tegnap sajtótájékoztatót tartottak Váradon, a református püspöki székházban. Barabás Zoltán, a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) igazgatója elsőként arról szólt: a magyar kultúra napján, január 22-én a Himnusz születését ünnepeljük. Nemzeti imánkat Szatmárcsekén írta Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én. A vers 1828-ban jelent meg először nyomtatásban. Erkel Ferenc 1844-ben szerzett hozzá dallamot. Barabás kiemelte: a mű az összes nemzeti himnusztól különbözik, nem császárokat, királyokat dicsőit, hanem Istenhez fohászkodik. Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke szólt arról, hogy immár tízéves A magyar kultúra ünnepe elnevezésű rendezvény. Először 2001-ben ünnepelte közösen a magyar kultúra napját a két település a BINCISZ-elnök és a berettyóújfalui Porkoláb Lajos kezdeményezésére – ezzel is szorgalmazván a bihari térség összetartozását. Partium- és Erdély-szerte Váradon ünnepelték legelőször a magyar kultúra napját. Fleisz János hangsúlyozta: minél nagyobb a válság, annál fontosabb a kultúra. Másfelől szólt arról, hogy a kultúra nemzeti összetartó erő. Az idei rendezvénysorozat január 17–24. között zajlik. Január 21-én lesz a legtöbb rendezvény a civil szféra szervezésében. Ezen a napon koncertezik például a váradi Ady Endre Gimnáziumban a Csűrdöngölő népi zenekar. A római katolikus püspöki palotában pedig kerekasztal-beszélgetés lesz, amelynek témája: a kárpát-medencei magyarság műveltségi állapota. Az összejövetelen közreműködik Böcskei László váradi római katolikus megyés püspök, Pomogáts Béla irodalomtörténész, Erdei Gábor kutató, Fleisz János történész, Cs. Tóth János író és Kovács Béla Lóránt egyetemi adjunktus. A BINCISZ-elnök azt is közölte: a civil szervezetek összefogásával jön létre a rendezvény. Az idén sem kaptak semmilyen támogatást a nagyváradi önkormányzattól. Tíz év alatt mindössze egyszer kaptak pénzt: az első alkalommal, Kapy István alpolgármestersége idején. Szerencsére a magyarországi baráti kapcsolatok kisegítik őket. Hozzáfűzte: reméli, a rendezvénysorozat fővédnöke a váradi magyarság lesz. Harasztosi Sándor, a berettyóújfalui székhelyű Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület elnöke elmondta: településükön ’93 óta megemlékeznek a magyar kultúra napjáról. 2001-ben volt az első, határon átnyúló tükörprogram. Hozzátette: „Ez számunkra küldetés. Bemutatjuk egymásnak közösségeinket, értékeinket. Az emberi kapcsolatok révén csökkennek a távolságok.” Pintér István, a Pro Universitate Partium Alapítvány ügyvezető igazgatója szólt arról: mindig igyekeztek megfelelően hozzájárulni e rendezvénysorozathoz. Az idén arra törekedtek, hogy ne párhuzamosan zajlódjanak az események. Tóth Hajnal. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2011. január 19.Közös imádságos együttlétNagyvárad – Kedd este a nagyváradi unitárius templomban tartották a Keresztény Egység Imahete 2011 rendezvény soron következő alkalmát. Ének-zenés összeállítással is dicsérték az Urat. A közös imádságos együttlét alkalmából Buzogány Csoma István unitárius lelkipásztor köszöntötte a testvéregyházak képviselőit és a megjelent híveket, az Apostolok Cselekedeteiről írt könyv II. részének 37-től 47-ig terjedő igeversei alapján, mely az első, jeruzsálemi gyülekezet megalakulásáról szól. Szószéki beszédében arra hívta fel a figyelmet: hálát kell adnunk a gondviselő Istennek azért, mert megáldott bennünket az összetartózás érzésével, csodájával. Egyazon szeretetközösség részei vagyunk mindannyian, mely nem arról szól, hogy fehér vagy fekete, kint vagy bent, enyém vagy tiéd, hanem az együttlétről. Ahogyan az otthonainkban jóérzés tölt el bennünket, amikor közösen fogyasztjuk el a családi ebédet, úgy az egyház is terített asztallal vár és étellel kinál minket Isten házában, hogy megérezhessük a közös kenyértörés és fohász szelídségét, melegségét, ízét és zamatát. Isten ugyanis az egyetlen erő és hatalom, mely újraformálhat bennünket, ezért helyet kell biztosítsunk számára a lelkünk templomában. Együtt, mert így könnyebb, mert közösen bátrabbak és erősebbek vagyunk, mondta a tiszteletes. Virgil Bercea görög katolikus püspök úgy vélte: amikor a templomban együtt vagyunk, újra gyermeki izgalommal és őszinteséggel állunk Isten színe elé. Amikor pedig együtt imádkozunk, túllépünk a nyelvi és a felekezeti különbségeken, s a szeretet, jóság, megértés és megbocsátás lesz rajtunk úrrá. Tanúságtevő gyülekezet Böcskei László római katolikus megyés püspök azt tanácsolta: az első keresztény gyülekezet életéhez próbáljuk igazítani a mi hétköznapjainkat is, hogy átélhessük, megtapasztalhassuk az egység erejét, kötelékét. Ne térjünk le az egymás felé vezető útról, hanem tárjuk ki a szívünket, s fogadjuk el azt, amit Isten ajándékozni akar nekünk egymásban. Első lépésként közelítsünk embertársaink felé, fedezzük fel bennük Isten ajándékát. Akarjunk a jeruzsálemiekhez hasonlóan mi is tanúságtevő közösség lenni, mert nagy szükség van erre napjainkban is. Csűry István királyhágómelléki református püspök az egyháza nevében kijelentette: jövőnket az apostolok tudományára kell helyezni, mert az igazi tudás Istennél van. Mindezt bizonyítja az is, hogy az évszázadok folyamán számos rendszer, világkép és fizikai törvény megdőlt és összeomlott, viszont az egyház kétezer éve él. Amíg tehát erre a tökéletes igazságra törekszük- melyről tudjuk, hogy kinél van-, addig nincs baj. Erről kell tehát tanúbizonyságot tenni, ezt kell hirdetni mindenkinek, hangsúlyozta az egyházfő. A magyarul elhangzottakat Ráksi Lajos várad-réti református segédlelkész fordította le román nyelvre. Közreműködött a Benczédi-házaspár, Mónika (zongora) és Hunor (ének), valamint Soós Anna (zongora). Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ma 2011. január 21.A pápával találkozott BöcskeiBogdánffy Szilárd vértanú püspök boldoggá avatásáért mondott köszönetet az elmúlt héten a Vatikánban tett látogatásával Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke, aki XVI. Benedek pápával is találkozott. megyés püspök meglátogatta mindazon római hivatalokat és személyeket, akik hozzájárultak a 2010. október 30-án tartott beatifikáció előkészítéséhez és kivitelezéséhez. A látogatás szentmisével kezdődött, amelyet Böcskei László a Szent Péter-bazilika alagsorában található Magyarok Nagyasszonya-kápolnában mutatott be. A Szentté Avatási Kongregációnál találkozott Angelo Amato bíboros-prefektussal és munkatársaival, akik a boldoggá avatáshoz szükséges anyagokat előkészítették és a hivatalos eljárást lefolytatták. Ezek örömüknek és elégedettségüknek adtak hangot, hogy sikerült lezárni egy olyan ügyet, amely bemutatja a világnak, milyen megpróbáltatásokat kellett kiállnia a katolikus egyháznak Romániában, másrészt rávilágít a püspökök és a hívek üldöztetés ideje alatt tanúsított hősies helytállására. A beszélgetés alatt elhangzott, hogy nagyon fontos ezen példák kiemelése, hisz napjainkban is sokan halnak meg keresztény hitükért. A bíboros elismeréssel nyilatkozott a beatifikációról, és elmondta, örömmel várja a következő romániai látogatását, amikor július 3-án Szatmárnémetiben Scheffler János vértanú püspököt avatja boldoggá. A látogatás fő pontját az általános kihallgatás, illetve a XVI. Benedek pápával való személyes találkozás képezte. Böcskei László megyés püspök köszönetet mondott a boldoggá avatás nagy kegyelméért és a nagyváradi római katolikus egyházmegye nevében ajándékot adott át a pápának: egy Bogdánffy Szilárd-emlékérmet, valamint egy, a székesegyházról készült fotóalbumot, jelezve ezzel, hogy a boldoggá avatás a székesegyház felszentelésének 230. évfordulóján történt. A szentatya örömét fejezte ki, hogy Bogdánffy Szilárd a boldogok sorába kerülhetett. Elismeréssel szólt a boldoggá avatás szertartásáról, amely – mint fogalmazott – a hívek nagy lelki hasznát szolgálta. A nagyváradi egyházmegye híveit a további kitartó imára buzdította, hogy a vértanú püspök mielőbb a szentek sorába kerülhessen. XVI. Benedek pápa áldását küldte az egyházmegye papjaira és híveire egyaránt. Böcskei László megyés püspök római látogatása során a Pápai Magyar Intézet közösségénél is tiszteletét tette, amely fennállása 70 éves évfordulóját ünnepli. Az intézet képviselői is részt vettek az általános kihallgatáson, ahol a szentatya magyar nyelven köszöntötte őket. A Pápai Magyar Intézet elődje, a Papi Osztály 1928-tól működött a Collegium Hungaricum keretében. Ez az osztály magyar papok római továbbképzésére jött létre. A harmincas évek végére önálló lett, és így 1940. július 16-án nyerte el Serédi Jusztinián bíboros közbenjárásra a pápai címet. Krónika (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
