Románia számára nem kiemelten fontos az alapszerződés megkötése Magyarországgal, az ország ugyanis "nem jutott olyan kétségbeeső helyzetbe, hogy Magyarország barátságát koldulja" írta a Dimineata, az államelnöki hivatal félhivatalos szócsöve. A román lap szerint megszületett a hungarizmus új doktrínája, amelynek értelmében a szomszédos területek magyar lakossága jog szerint Budapest gyámsága alá tartozik. /Bogdán Tibor, Bukarest: Dimineata: Budapestnek nem létfontosságú az alapszerződés. = Magyar Hírlap, okt. 11./
1993. október 13.
Okt. 13-án a román külügyminisztérium szóvivője, Mircea Geoana nyilatkozatban szögezte le, hogy a magyar külügyi szóvivő, Hermann János pontatlanul, csonkítva idézte Iliescu elnök okt. 3-i beszédét, aki nem a magyar vezetőket, hanem bizonyos magyar politikai köröket vádolt azzal, hogy gyámkodni kívánnak a magyar kisebbségi szervezetek tevékenysége fölött, illetve hitleri módszerekhez folyamodnak. A román külügyi nyilatkozata szerint "egyes magyarországi szélsőséges politikai körök nyilvános állásfoglalásai" bizonyítják, hogy "a román államfő nyilatkozatai megfelelnek annak a valóságnak, amelyet szeretnénk letűntnek hinni". Traian Chebeleu elnöki szóvivő okt. 13-i sajtótájékoztatóján megismételte a külügyminisztériumi álláspontot. /Bogdán Tibor, Bukarest: Iliescu elnök politikai erőket vádolt. = Magyar Hírlap, okt. 14., A román külügyi szóvivő nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
1993. november 2.
Átszervezik a román hadsereget, közölte Spiroiu védelmi miniszter, hogy közelebb kerüljön a NATO-tagországok fegyveres erőinek felépítéséhez. /Bogdán Tibor, Bukarest: Átszervezik a román hadsereget. = Magyar Hírlap, nov. 2./
1993. november 3.
Összpontosított támadás érte a tévé magyar adását, jelezte a Magyar Hírlapnak Boros Zoltán főszerkesztő. A sajtótámadások után Paunescu szenátor, Ceausescu volt udvari költője a szenátusban 11 pontos interpellációt terjesztett be a magyar szerkesztőség ellen, ezután a tévéelnök felszólította Boros Zoltánt, adjon magyarázatot a képtelen vádakra /románellenes uszító műsorok stb./. A magyar adás főszerkesztője kifejtette: ez a kampány az 1990. márciusi események óta tart. /Bogdán Tibor, Bukarest: Támadják a román tévé magyar adását. = Magyar Hírlap, nov. 3./
1993. november 4.
Tőkés László püspök nov. 3-án Nagyváradon sajtótájékoztatót tartott, kitért a Nemzetközi Transsylvania Alapítvánnyal kapcsolatos botrányra is. Nem tudja, ki juttatta el a sajtóhoz az ülésről készült jegyzőkönyvet, feltehetően egyesek lejáratása volt a cél. Már a múlt ősszel megállapították a szabálytalanságot és maguk kezdeményezték a vizsgálatot. Ábrahám Dezsőt felmentették és alapos vizsgálatot rendeltek el. Ábrahám Dezső nem tette lehetővé, hogy a vizsgálatot végzők hozzáférjenek a dokumentumokhoz. /Szűcs László: Tőkés László sajtótájékoztatója. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 4., Bogdán Tibor: Tőkés László nem tudja, ki a kiszivárogtató. = Magyar Hírlap, nov. 4., Tőkés védi a kuratóriumot. = Népszabadság, nov. 4./
1993. november 5.
Amennyiben csak a visegrádi országok kerülnek be a NATO-ba, akkor a kívülmaradtak az Oroszország uralta FÁK-hoz csatlakoznak - írta Ion Ratiu képviselőházi alelnök az International Herald Tribunban. Dr. Jonathan Eyal, a londoni Királyi Biztonságtudományi Intézet igazgatója úgy vélekedett a Meridian című bukaresti lap nov. 4-i számában, hogy Romániában fennáll a kommunista restauráció megkísérlésének a veszélye. /Bogdán Tibor: Románia Moszkvával fenyegetőzik. = Magyar Hírlap, nov. 5./
1993. november 9.
A Romániai Németek Demokrata Fórumának 1991-ben kidolgozott nemzetiségi törvénytervezetét meghaladottá teszi az alkotmány és több törvény, arra tehát nincs szükség, olvasható a külügyminisztériumnak a Kisebbségi Tanácsnak megküldött dokumentumában. Azonban ha mégis úgy értékelik, hogy ez szükséges, akkor egy kerettörvény erre megfelelne. A dokumentum szerint ellenkezik az alkotmánnyal a "nemzeti kisebbségek identitása" és a kollektív jogok elve, ugyancsak kifogásolja a dokumentum a kettős állampolgárság elvét. /Bogdán Tibor: Bukarest: fölösleges a nemzetiségi törvény. = Magyar Hírlap, nov. 9./
1993. november 16.
A szenátus a büntető törvénykönyvet módosítva olyan szankciókat állapított meg, amelyek börtönnel sújtják a tekintélysértő írások szerzőit. A román sajtó felháborodással fogadta a sajtó megrendszabályozását szolgáló döntést. Ugyanis a szerző akkor is elítélhető, ha állítását bizonyítani tudja. /Bogdán Tibor: Megrendszabályoznák a román sajtót. = Magyar Hírlap, nov. 16/
1993. november 27.
A múlt héten Bukaresten a három és fél millió tagot számláló Fratia szakszervezeti konföderáció szervezett tüntetést, nov. 29-re pedig az 1,1 milliós létszámú Nemzeti Szakszervezeti Blokk szervez tüntetést, követelik a kormány távozását. /Bogdán Tibor, Bukarest: Politizálódnak a szakszervezetek. = Magyar Hírlap, nov. 27./
1993. november 30.
Nov. 30-án a parlament két házának együttes ülésén, melyen a Moldovai Köztársaság parlamenti küldöttsége is megjelent, ünnepi ülést tartottak, az egyesülés 75. évfordulójára emlékezve. A szónokok Decebal dák vezértől kezdve bejárták a történelmet. Markó Béla RMDSZ-elnök megállapította, hogy a gyulafehérvári nyilatkozat nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos pontjait nem tartották meg. Valentin Dolganiuc, a Moldovai Köztársaság egyik képviselője a Dnyeszter és a Tisza közötti román területről beszélt, ekkor Rudas Ernő magyar nagykövet elhagyta a termet. Példáját követte az ukrajnai nagykövet is, amikor a jelenlevők Besszarábia nevét skandálták. - Gyulafehérváron a rendfenntartó erők riadókészültségben várják a dec. elsejei ünnepséget. /Bogdán Tibor, Bukarest: Ünnepi megemlékezés Romániában. = Magyar Hírlap, dec. 1./ A moldovai képviselő beszédének "a Dnyesztertől a Tiszáig terjedő" román határokat emlegető mondatánál a képviselők, a szenátorok, a kormánytagok és az elnöki tanácsosok tapsoltak. Ion Coja szenátor bekiáltva a Balatonig tolta ki a román határokat, ezt a televízió közvetítésénél is hallani lehetett. Az RMDSZ az ellenzékkel ünnepelt. = Népszabadság, dec. 2./
1993. december 13.
Dec. 12-én véget ért Félixfürdőn a MISZSZ kongresszusa. MISZSZ néven működik a jövőben a politikamentes szövetség és létrehozzák a Reform Tömörülést. /Romániai magyar ifjúsági szervezete szétválása. = Magyar Nemzet, dec. 13./ A Reform Tömörülés élére András Imre és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, Borbély Zsolt, Tamás Sándor és Toró T. Tibor került. A MISZSZ mozgalmi szárnyának vezetőségébe Nagy-Csiha Istvánt, Kis Gábort, Nagy Pált, Farkas Györgyöt és Tamás Lászlót választották. /Bogdán Tibor, Bukarest: Az érdekvédelmet helyezi előtérbe a magyar ifjúsági szervezet. = Magyar Hírlap, márc. 13./
1993. december 17.
Romániában nincs magyarellenes hangulat, amint hogy a kisantant sem volt magyarellenes szövetség, állapította meg Iliescu elnök a belgrádi Borbának adott interjújában. Élesen bírálta az etnikai alapon való területi autonómia gondolatát is. /Bogdán Tibor: Iliescu ellenzi az etnikai autonómiát. = Magyar Hírlap, dec. 17./
1994. január 31.
Tőkés László meghívására Romániába látogatott Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke. A területi és közösségi autonómia esélyeit vitatták meg. Duray Miklós a helyi önrendelkezés szavatolását elengedhetetlennek mondta a térség felzárkózása szempontjából. – Román politikai körökben elégedetlenséget váltott ki Borbély Imrének az ET parlamenti közgyűlésén elhangzott felszólalása. A kormány lapja, a Vocea Romaniei kifogásolta Borbély Imre állítását, hogy az autonóm közösségek létrehozása jelentené a legbiztosabb módját annak, hogy minden állampolgár számára szavatolják az identitás szabad megválasztását. /Bogdán Tibor, Bukarest: Duray Miklós Erdélybe látogatott. = Magyar Hírlap, jan. 31./
1995. augusztus 1.
A szenátus védelmi és nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, Radu Timofte az RMDSZ-t támadta, egy moldovai hírügynökségnek nyilatkozva, mondván, a romániai magyarság képviseleti szerve a területi autonómiát csak első lépésnek tekinti Erdély Magyarországhoz csatolásában. A nemrég megalakult szélsőbaloldali Román Munkáspárt hétvégi, első kongresszusán nyilatkozatban követelte az RMDSZ törvényen kívül helyezését, a Jurnalul National júl. 31-i vezércikkében javasolta, hogy állítsák a törvény elé az autonómia-törekvésekért az RMDSZ vezetőit, tudósított Bogdán Tibor Bukarestből. /Magyar Hírlap, aug. 1./
1995. augusztus 1.
A szenátus védelmi és nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, Radu Timofte az RMDSZ-t támadta, egy moldovai hírügynökségnek nyilatkozva, mondván, a romániai magyarság képviseleti szerve a területi autonómiát csak első lépésnek tekinti Erdély Magyarországhoz csatolásában. A nemrég megalakult szélsőbaloldali Román Munkáspárt hétvégi, első kongresszusán nyilatkozatban követelte az RMDSZ törvényen kívül helyezését, a Jurnalul National júl. 31-i vezércikkében javasolta, hogy állítsák a törvény elé az autonómiatörekvésekért az RMDSZ vezetőit, írja Bogdán Tibor Bukarestből. /Magyar Hírlap, aug. 1./
1996. április 9.
Gheorghe Tinca védelmi miniszter a Magyar Hírlap bukaresti tudósítójának, Bogdán Tibornak adott interjújában kifejtette, hogy bízik Románia esélyeiben a NATO-tagságot illetően, indokolatlannak tartja a megkülönböztetéseket. A NATO bővítése Románia nélkül nehezen képzelhető el, mert a NATO déli szárnyán elhelyezkedő ország a szövetség geostratégiai egységének fenntartását biztosítja. Ismételten elutasította az RMDSZ vezetőinek kifogását a Hargita és Kovászna megyében állomásozó "néhány katonai egység" miatt, amelyek nem változtatják meg az etnikai összetételt. - A román fegyveres erők reformja előrehaladott, befejezték a katonai egységek átalakítását, területi újrafelosztását. /Magyar Hírlap, ápr. 9./
1996. május 8.
Románia 23 milliós lakosságának több mint fele a hivatalos statisztikák szerint is a szegénységi küszöb szintjén vagy alatta él. Az állam valutatartaléka 600 millió dollár. A kormány negyedik éve igényli a reformpolitikát, a privatizációt, a gazdaságot továbbra is a túlméretezett, hatékony termelésre képtelen gyáróriások uralják. A magáncégek túlnyomó része Törökországból, az arab államokból, Kínából behozott olcsó árucikkeket forgalmaz - drágán. A munkanélküliség 10-11 %-os, több mint egymillió állástalan tengődik háromezer forintnak megfelelő segélyből. Közülük így mind többen próbálnak szerencsét külföldön, Törökországban, Franciaországban, Izraelben és Magyarországon, ahol például egy építkezésen dolgozó segédmunkás megkeresi a havi húszezer forintot, amit Romániában egy építésvezető mérnök sem kap meg. A lakosság rosszul táplált, fő tápláléka a burgonya, a zsiradék és a puliszka. hat év óta gyakorlatilag megszűnt a lakásépítés, sok városban, így Bukarestben és Brassóban akadozik a vízellátás, jelentette Bukarestből Bogdán Tibor. /Magyar Hírlap, máj. 8./
1996. december 3.
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke támadást intézett a többségi koalíció ellen. Bírálta, hogy az RMDSZ tagja a koalíciónak, továbbá azt, hogy az új koalíció tagja a zsidó származású Petre Roman vezette Szociáldemokrata Unió. Vadim Tudor vállalkozott arra, hogy átveszi a "magyar veszély elleni nemzeti ellenállás vezetőjének szerepét". - A magyar történelmi egyházak beadvánnyal fordultak az új román államfőhöz panaszaik orvoslásáért. A magyar egyházfők találkozót kérnek Emil Constantinescu elnöktől, tudósított Bukarestből Bogdán Tibor. /Magyar Hírlap, dec. 3./
1997. január 6.
Romániában nehéz a gazdasági helyzet. Január elsejétől kétszeresére drágult az üzemanyag, a tejtermékek ára 30-35, a húsé 60 százalékkal drágul, tovább emelkednek a gyógyszerárak, jóllehet azok már decemberben 50 százalékkal nőttek. A korábbi kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja éles hangú közleményben bírálta az új kabinetet ezekért az intézkedésekért. A Medifax hírügynökség szerint a legfejlettebb nyugati országok megvitatják, mit lehet tenni azért, hogy Bulgáriát és Romániát megmentsék a teljes gazdasági összeomlástól. /Bogdán Tibor: Marsall-segély Romániának? = Magyar Hírlap, jan. 6./
2002. augusztus 6.
Budapesten, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Országos Központjában találtak menedékre, irodára az anyaországban tanuló, dolgozó csángómagyarok, s most közadakozásból 3500 kötetes, magyar nyelvű könyvtárat is kaptak. Irodájukat és így könyvtárukat is két lelkes csángómagyar fiatal vezeti: Ádám Valérian és Bogdán Tibor. Magánszemélyek is hozzájárultak a könyvtár anyagához. /Könyvtár csángómagyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./
2004. február 6.
A Csángó Népfőiskola megkezdte a magyar nyelvet tanulni akaró csángók újabb csoportja szervezését. A 12 fiatal csángó jelentkezőből egy kikérdezéses teszt alapján 7 maradt, így még maradt hely a csoportban. Tanárok is jelentkeztek. A helyszín: Budai Cisztercita Szent Imre Gimnázium, 1114 Budapest, Villányi út 27. /(Bogdán Tibor, Csángó Koordinációs Iroda): Csángók oktatása Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2006. január 10.
A Nagy-Románia Pártban Corneliu Vadim Tudor elnököt sorra hagyják ott emberei, egy év alatt csak honatyából tizenhatot veszített, és jócskán megfogyatkoztak helyhatósági képviselői is. Nemrég a párt legerősebb területi szervezetéből, a kolozsváriból váltak ki tizenketten. Érdekes, hogy miközben a nacionalizmus, a magyarellenesség Romániában még mindig nyerő lap – az RMDSZ kormánykoalíciós partnerei is nem egyszer rájátszanak -, a Nagy-Románia Párt lassan eloszlik. A párt hívei közül mind többen látják be, hogy Vadim Tudorral az élen soha nem kerülnek még kormányközelbe sem. Nem azért távoznak tehát a párt tisztségviselői, mert a nacionalizmusnak bealkonyult. Aggasztó viszont, hogy a távozók pályafutásukat valószínűleg más pártokban, esetleg éppen a demokraták és liberálisok soraiban folytatják. /Bogdán Tibor: Nagy rompárt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
2006. január 25.
A Konzervatív Párt lépése, a Román Nemzeti Egységpárt bekebelezése – feltűnést keltett. Dan Voiculescu tömörülése rendhagyónak számít a pártelnök médiabirodalma miatt. Ez a fúzió veszélyes lehet, hiszen ezzel a rossz emlékezetű Román Nemzeti Egységpárt kormányzati tényezővé vált. Funar egykori tömörülése ugyan már régen nem a régi, a hír mégis aggasztó. Az Egységpárt 54 ezer taggal, 378 helyi tanácsossal és 14 községi polgármesterrel rendelkezik, élén a pojáca Funarnál körmönfontabb katona-politikus áll. Mircea Chelaru korábban a román fegyveres erők vezérkari főnöke volt, mígnem menesztették, miután Antonescu-szoboravatón vett rész. Chelaru a hadsereg közbelépésével akarta megvédeni az autonómia-törekvésektől (Erdély mellett) Olténiát és Dobrudzsát is, és alapító tagja lett a Romániai Katonák Országos Egyesületének, amely a hadsereg becsületének és méltóságának megvédését tűzte célul. Mircea Chelaru megőrizte hadseregen belüli kapcsolatait. A katonák, tisztek körében fogékony talajra talál a nacionalizmus, a hadsereg kaszárnyáiban nem is olyan régen még kötelező volt az előfizetés Tudor magyarelleness szennylapjára. Elgondolkodtató, hogy Chelaru személyében már az Egységpárt második elnökét invitáltak be a kormánykoalícióba, Valeriu Tabara után, akit a Demokrata Párt éppen a kisebbségi törvénytervezet véleményezésével bízott meg. /Bogdán Tibor: Álhumanizmus és valódi nacionalizmus. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
2006. június 12.
Basescu államfőnek el kellett viselnie a Fekete-tengeri Fórum kudarcát, nem sikerült az a terve, hogy a Fórum amolyan békéltető helyi hatalomként ismerje el Romániát. A térség két legfontosabb állama, Oroszország és Törökország csak nagyköveti, illetve kormányfő-helyettesi szinten volt jelen. Moszkva korábban túlburjánzónak nevezte a helyi kezdeményezéseket, Konstancán nem írta alá a régiós együttműködési értekezlet nyilatkozatát, majd a már meglévő Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet megkettőzésének, azaz fölöslegesnek mondotta magát a Fekete-tengeri Fórumot is. Basescunak be kellett látnia: Oroszország nélkül semmiről sem lehet határozni a térségben. Nem esett szó a találkozón Transznisztriáról, a Kászpi-tengeri földgázt Nyugat-Európába szállító Nabucco-vezetékről. /Bogdán Tibor: Cotroceni-i hajótörött. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
2006. július 24.
Meghalt Raoul Sorban, szét kell oszlatni a hamis legendát, amit maga talált ki. Elhitette – az izraeli Yad Vashem Intézettel is, kicsalva a Népek Igaza kitüntető címet -, hogy erdélyi zsidók ezreit mentette meg a deportálástól, bár egyetlen túlélő sem tudta alátámasztani – sőt, az ötvenes években letartóztatták a nácikkal való együttműködés gyanúja miatt (erre sem volt elegendő bizonyíték). A Nagy-Románia Párt tagja lett, zsidómentő – egy antiszemita pártban? Szívesen tetszelgett a magyar megszállás ellen küzdő román szerepében is. Szekus besúgó, aki nemzetiségre való tekintet nélkül mindenkit feladott, az őt börtönből kihozó Bugnariu professzort, a magyarországi lapokkal őt ellátó Huszár Sándort, Balogh Edgárt, Kányádi Sándort. „Besúgta” a holtakat is: a horthysta-hungarista fasizmus képviselőjének nevezte Mikó Imrét, Albrecht Dezsőt, Kós Károlyt (utóbbit 1983-ban tiltólistára helyeztette). Ha Romániában nem talál táptalajra az elvakult nacionalizmus, sovinizmus, senki sem hallott volna Raoul Sorbanról. A kilencvenes évektől nyíltan is állampolitikává lett magyarellenesség segítette őt. /Bogdán Tibor: Svindler bárkája. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
2006. október 9.
Basescu államfő Ion Antonescut „viszonylag zseniális hadvezérnek” tartja, akinek egyetlen vétke, hogy átlépett a Dnyeszteren is. A 380 ezer zsidó lemészárlása még csak elmenne valahogy? Basescu a frankofon államfőket a Daciától a Római Birodalmon át Romániáig című térképalbummal lepte meg, amely I.C. Dragan, Adrian Paunescu, Neagu Cosma szekustábornok, Viorel Roman, a Romania Mare vezércikkírója és Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke közreműködésével készült. /Bogdán Tibor: Baszmeségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
2006. október 19.
Reszketnek a szekusok, a besúgó újságírók, egyetemi tanárok mellett lerántották a leplet a Ceausescuról dicshimnuszt zengő zeneszerzőkről is. Jobb lenne, ha végre megismerhetnék az emberek a zsarolással, fenyegetéssel beszervező szekus tiszteket is. Ők azonban ma már tekintélyt parancsoló politikusok, üzletemberek, dossziéjuk eltűnt. /Bogdán Tibor: Mennyi a minden? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
2007. január 8.
A felmérés szerint a két utóbbi parlamenti ülésszak során egyetlen olyan honatya sem akadt, aki valamennyi ülésen részt vett volna. /Bogdán Tibor: Mérlegméreg. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
2007. február 16.
Hat jogszabályból álló nemzetbiztonsági törvénycsomagot terjesztett a parlament elé február 15-én a Nemzeti Liberális Párt részéről Radu Stroe, a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) ellenőrző parlamenti bizottság elnöke és Marius Oprea, a kormányfő nemzetbiztonsági tanácsosa. A hat tervezet egyebek között a hírszerzés és a kémelhárítás tevékenységét, a hírszerző tiszt státuszát, a Lehallgatásokat Végző Országos Hatóság, az SRI és a Külföldi Hírszerző Szolgálat megszervezését és munkáját szabályozza. A törvénycsomag célja Stroe szerint olyan szervezetté változtatni a titkosszolgálatokat, amelyek saját lelkiismeretük és a törvény szerint végezhetik munkájukat anélkül, hogy bárkitől is politikai utasítást kaphatnának. A megalakuló Lehallgatásokat Végző Országos Hatóságot is a parlament ellenőrizné. A kidolgozók szerint az előző hasonló jogszabály összeállításában volt szekusok is részt vettek Aurel Rogojanu a Szekuritate utolsó főnöke, Iulian Vlad egykori kabinetfőnöke irányításával. Rogojanut, egyébként a Román Hírszerző Szolgálat korábbi igazgatója, Radu Timofte is személyes tanácsosaként foglalkoztatta. /Bogdán Tibor: A liberálisok változata – liberálisabb. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./
2007. február 26.
Teoctist ortodox egyházfő azt kérte, hogy a Feddhetetlenségi Országos Ügynökség ne ellenőrizhesse egyházi ember vagyonát. Az ortodox egyház a kommunizmus bűneit elítélő Tismaneanu-bizottság illetékességét is kétségbe vonta, a klérus bűnrészességének megállapítását illetően, és saját bizottságot állított fel, amelyben a kommunizmus bűneihez hozzájáruló egyháziak vétkeit egyháziak vizsgálják ki. Korábban Teoctist pátriárka az átvilágítási törvény hatásköréből is megpróbálta kivonni a papságot, ez sikerült: a szenátus jogi bizottsága által jóváhagyott kiegészítés úgy módosítaná a Szekuritáté Levéltárát Átvilágító Országos Tanácsra vonatkozó törvényt, hogy a klérus szekusdossziéi egyenesen a vallási felekezetek vezetőihez kerüljenek. /Bogdán Tibor: Mennyei fináncok. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
