Az RMDSZ nemrég létrehozott EU-integrációs főosztályának élére Niculescu Tóni ügyvezető alelnököt nevezték ki, aki elmondta: EU-információs irodahálózatot alakítanának Erdélyben, ahol nemcsak az Európai Unióval (EU) kapcsolatos információkat lehet megtudni, hanem pályázatírással, valamint a pályázatok elkészítéséhez szükséges tanácsadók képzésével is foglalkoznak. A főosztály elsődleges feladatai közé tartozik a romániai magyar társadalom szakképzettségének felmérése. A főosztály két tevékenységi köre: információgyűjtés és szolgáltatás, valamint képzés. Olyan helységekben hoznak létre irodákat, ahol eddig nem léteztek ilyenek. Országszerte már létezik több mint húsz iroda, amelyet az EU bukaresti delegációja hozott létre. Például Kolozsváron kettő van, de Székelyföldön egyáltalán nem létezik ilyen szolgáltatás, és a szórványvidékről sem feledkeznek meg. A már létező irodák mellé nem terveznek újakat, csupán magyar nyelvű ismertető anyaggal látják el, illetve bővítik azokat. Az integrációt nem a főosztály végzi, a csatlakozás feladatait helyi szinten az önkormányzatok, a mikrorégiók, különböző szaktestületek, alapítványok oldják meg. A szakképzettség felmérésével azt szeretnék megtudni, hogy ki az, akinek a szakképzettsége megfelel az uniós követelményeknek. /Borbély Tamás: EU-s irodahálózatot hoztak létre. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./
2003. augusztus 12.
Kolozsváron ismét elkezdődnek a főtéri ásatások, mivel a művelődési minisztérium 100 millió lejt utalt ki erre a célra. A minisztérium lépése váratlanul érte Vasile Soporan Kolozs megyei prefektust, akivel előzőleg nem konzultált Razvan Theodorescu művelődési miniszter. Köztudott, hogy a főtéri ásatásokat Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere kezdeményezte, ezért Soporan úgy érezheti, hogy újabb csatát veszített a közte és a város elöljárója között dúló vitában. Vasile Soporan kijelentette: a prefektúra nem támogatja anyagilag az ásatásokat, mivel a megye költségvetésében nincs erre a célra elkülönített pénz. Razvan Theodorescu közölte: nem kimondottan a kolozsvári ásatásokra utalta ki a pénzt, hanem az országos archeológiai bizottság által bemutatott globális tervre. A feltárt maradványokat kutatni és tartósítani kell - szögezte le végül a miniszter. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke szerint a kérdést rendezni kell, mert a Nagy-Románia Párt és a Románok Nemzeti Egységpártja kivételével minden román párt felkarolta a gödrök betömésének ügyét. /Borbély Tamás: Tovább mélyülnek a főtéri gödrök. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./
2003. augusztus 18.
Aug. 18-án kezdődnek újra a kolozsvári főtéri régészeti kutatások. Az ásatások újrakezdése miatt határozott tiltakozásukat fejezték ki a kolozsvári helyi tanács RMDSZ-frakciójának tagjai, illetve Boros János alpolgármester. Folytatódik a merénylet Kolozsvár történelmi főtere ellen - áll a tiltakozó közleményben. Törvénytelenül folytatják az ásatást, ami "magyarságunk nemzeti önérzetének lábbal tiprása, Erdély fővárosának magyartalanítása, egyszersmind az egyetemes kultúrértékek elleni tudományos célzatú ásatásoknak álcázott kultúrbarbárság." Az aláírók tiltakoznak "az ásatásoknak nevezett kulturális értékeket romboló törvénytelenség ellen, és az európai kultúra egyik kincsének, Kolozsvár műemlék főterének továbbgyalázása és rombolása ellen". Vasile Soporant, Kolozs megye prefektusát pedig arra kérték, szigorúan tartsa be a műemlékek, kultúrértékek védelmét szabályozó törvényt. A tiltakozók "a posztjára alkalmatlan" Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter azonnali lemondását, illetve leváltását követelték, "aki bizonyította, hogy a kultúrellenes akciót nemcsak politikailag, de anyagilag is pártolta". A protestálók felkérték az RMDSZ megyei és országos vezetését, "hogy maradéktalanul járjon közbe a kormánynál az ásatások leállításának érdekében, hasson oda, hogy a szövetség által támogatott kormány rendelje el a Kolozsvár szégyenét jelentő politikai gödrök azonnali betömését, az eredeti állapot visszaállítását, a feltárt leletek szakszerű konzerválásával." A munkálatok folytatására a művelődési minisztérium 100 millió lejt utalt ki. A főtéri ásatásokat köztudottan Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere kezdeményezte, ezért Soporan prefektus úgy érezheti, hogy újabb csatát veszített a közte és a város elöljárója között dúló vitában. /Borbély Tamás: RMDSZ-tiltakozás az ásatások ellen. Razvan Theodorescu lemondását követelik. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./
2003. augusztus 21.
A minisztérium legutóbbi, Alexandru Athanasiu tanügyminiszter kézjegyével ellátott átiratában felkérte a Babes-Bolyai Tudományegyetemet, bocsássa ismét az egyetem szenátusa elé a román, magyar és német tanárokból álló vegyes bizottság júniusi határozatát. A minisztérium az új karok működéséhez szükséges költségtöbbletet is hajlandó biztosítani, ennek ellenére a BBTE hivatalos álláspontja az, hogy a magyar oktatók kérése csak kormányrendelet vagy a parlament által elfogadott törvény útján jöhet létre. Hasonló helyzet tapasztalható a kolozsvári zeneakadémián, valamint az Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen. Catalin Baba, az egyetem szóvivője elmondta, hogy a minisztériumi átirat semmit sem változtat a helyzeten, mivel a határozatban leszögezett feltételek alapján a minisztériumnak nemcsak felelősséget kell vállalnia magyar karok létrehozásáért, hanem kezdeményeznie is kell azt. A szóvivő szerint alaptalan a miniszter azon kérése, miszerint a felsőoktatási intézmény vezető testülete vizsgálja meg és szavazzon ismét a vegyes bizottság határozatáról, mivel ezt június 10-én már megtette. A BBTE szenátusa a határozatot csak elfogadta, de nem szavazta meg - nyilatkozta Néda Árpád rektor-helyettes. Néda úgy vélte, amennyiben az egyetem vezető testülete ismét megtárgyalja a határozatot, nagy valószínűséggel meg is szavazza azt. Néda Árpád nem értett egyet román kollégái azon érvelésével, miszerint ha létrejönnének a magyar karok, az egyetem multikulturális jellege csorbulna. Az anyanyelvű felsőoktatás kérdése fontos célkitűzése az RMDSZ-nek. A BBTE-n a magyar karok létrehozása, illetve a kolozsvári konzervatórium és az Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen tervezett magyar oktatási nyelvű csoportok megalakítása szerepel a kormány és az RMDSZ által kötött együttműködési megállapodásban. A Ziarul Clujeanului című kolozsvári lap aug. 20-i számában megszólalt a két tanintézmény rektora. Liviu Marghitas, az utóbbi egyetem vezetője elmondta: nem tud arról, hogy az általa vezetett intézmény tárgya lenne egy ilyen politikai dokumentumnak. - Nem érkezett kérés a magyar oktatás megvalósítására vonatkozóan. Különben is a mezőgazdaságot, az oktatás nyelvétől függetlenül, mindenhol ugyanúgy szervezik. Diákjaink végzik feladataikat, nem törődnek ezzel - mondta. Alexandru Farcas, a konzervatórium rektora hasonlóan elutasító hangnemben nyilatkozott, megkérdőjelezte a magyar oktatás szükségességét. /Borbély Tamás: Csak jogszabály segíthet a magyar karokon. Mások is elutasítják a magyar nyelvű oktatást. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./
2003. szeptember 5.
Szilágyi Pál professzor lett a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem új rektora. Az új vezetőt a Sapientia Alapítvány alapítói, a négy erdélyi történelmi egyház püspökei, illetve az alapítvány kuratóriuma választotta meg szept. 4-én Kolozsváron. A kuratórium elnöki tisztségét ezentúl Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője látja el. Ez a tisztség is Tonk Sándor halála után maradt betöltetlenül, mivel a néhai történészprofesszor egyben az alapítvány elnöke is volt. Szilágyi Pál, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Matematika és Informatika Karának professzora /sz. Tasnád, 1933. jún. 18./ 1996 és 2000 között az egyetem rektor-helyettese volt. Nem kis mértékben Szilágyi professzor tevékenysége nyomán, ebben az időszakban épült ki a magyar nyelvű oktatás a nagy múltú intézményben. Míg a kilencvenes évek elején csupán néhány magyar nyelvű tanszék működött a BBTE-n, rektor-helyettesi mandátuma után közel 5000 romániai magyar nemzetiségű diák tanulhatott magyarul 13 karon, ezen belül 46 szakon. Irányítása alatt épült ki folyamatosan a BBTE kihelyezett főiskoláinak rendszere, különös tekintettel a magyar tanítási nyelvű tanítóképző főiskolákra. Szilágyi Pál számos magyarországi, romániai és nemzetközi szervezet tagja, egyebek között a Magyar Professzorok Világtanácsának alelnöke, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja. A professzor aktívan, szakmai vezetőként közreműködött az Erdélyi Magyar Ösztöndíj Tanács, valamint a Felsőoktatási Tanács munkájában. A 70. életévében járó professzor megválasztása után elmondta: azzal a feltétellel vállalta el ezt a tisztséget, hogy bármikor visszaléphet, amennyiben egészsége nem engedi meg, hogy teljes körűen lássa el feladatát. A rektor hozzátette, hogy az egyetem eredeti célkitűzései nem változtak, tevékenysége során a már feltérképezett hibákat szeretné megszüntetni. Az új rektor mandátuma két évre szól, míg a kuratórium tagjait négyéves mandátummal bízták meg. A kuratórium egyben új elnököt is választott: Kató Bélát, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzőjét. A Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagjai Marton József, Brassai Zoltán, Kolumbán Gábor, Szilágyi Pál, Tolnai István, Toró Tibor és Kun Imre. /Borbély Tamás: Új vezetők a Sapientia élén. Szilágyi Pál és Kató Béla mellett voksolt a többség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./
2003. szeptember 6.
Az Oktatási Minisztérium és a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) ellentmondó nyilatkozatokban egymásra mutogatnak a magyar karok létrehozásának elhúzódó ügyében. A román szaktárca szept. 5-i közleményében azt állította, hogy a kolozsvári felsőfokú oktatási intézmény továbbra sem küldte el a minisztériumnak azt a határozatot, amely a magyar oktatók által kért karok létrehozásáról szóló szenátusi döntést tartalmazza. A BBTE cáfolta a minisztérium állítását, és közölte, hogy aug. 18-án iktatták be az egyetem azon szenátusi határozatát, amely Alexandru Athanasiu oktatási miniszter átiratára adott választ tartalmazza. A szept. 5-i egyetemi szenátusi ülésen egyhangú döntés született. E szerint az intézmény oktatói továbbra is érvényesnek tekintik a június 10-én elfogadott szenátusi határozatot, és továbbra is várják a megfogalmazott feltételek teljesítését /a minisztérium anyagi és jogi felelősséget vállalja a karok átszervezéséért/. Az egyetem magyar oktatói szerint a BBTE vezetőség jogosan kifogásolta az oktatási minisztériumból érkezett átiratok tartalmát, mivel az anyagi fedezet tartós biztosítására legalább egy miniszteri rendeletre van szükség. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szept. 5-én kijelentette: meggyőződése, hogy mihamarabb sikerül megoldani ezt a problémát. /Borbély Tamás: Egymásra mutogat a BBTE és az oktatási minisztérium. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./
2003. szeptember 6.
Első sajtótájékoztatóját tartotta meg szept. 5-én Kolozsváron a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem új vezetősége. Szilágyi Pál, az egyetem újonnan megválasztott rektora, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke, valamint Tánczos Vilmos, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának alelnöke beszámoltak az egyetem terveiről és nehézségeiről. A kurátorok kérésére a közeljövőben elfogadandó három dokumentumban kiértékelik az alapítvány elmúlt három évi tevékenységét, újrafogalmazzák az egyetem működési alapelveit és célkitűzéseit, illetve vázolják az alapítvány és az egyetem pénzügyi rendszerét. A kurátorok és az egyházfők egyben közösen lépnek fel a 2 milliárd forint nagyságú évi költségvetés bővítéséért. Utóbbi javaslatot Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke fogalmazta meg. A személyi döntésekkel Bálint-Pataki József , a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is egyetértett. Az egyetem vezetői reménykednek, hogy a magyar kormány növelni fogja az évi 2 milliárd forint nagyságú költségvetést. Az egyetemnek évről-évre bővített költségvetésre van szüksége azért, hogy intézmény fennakadások nélkül működhessen, illetve a tervezett beruházások megvalósuljanak. A tervek szerint ezért az egyetemnek a nemsokára kezdődő tanévben 2,5 milliárd forint, a 2004-2005-ös tanévben 3,1 milliárd forint, és a 2005-2006-os tanévben 3,6 milliárd forint nagyságot elérő költségvetésre lenne szüksége. Az egyetem új vezetősége Kolozsváron egy új épület megvásárlását tervezi, mivel az adminisztrációs központként használt Bocskai-házban a kincses városban jelenleg működő két szak szűkösen fér el. Az egyetem csíkszeredai kara is helygondokkal küszködik, ezért a székelyföldi városban is az intézmény tulajdonában lévő épületen kívül a Sapientia más termek bérlésére kényszerül. Szilágyi Pál rektor szerint a legnehezebb helyzet Marosvásárhelyen van, ahol elkezdődtek a város határába tervezett campus építkezési munkálatai. A Sapientia Alapítvány kuratóriuma által egyhangúlag elfogadott szerződés szerint az építkezés költsége 6,08 millió euró. A Sapientia Alapítvány kuratóriuma idénre és jövőre 600-600 millió forintot hagyott jóvá a marosvásárhelyi beruházás megvalósítására, ami összesen 4,8 millió euró. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja elmondta, hogy az 1,2-1,5 millió euró értékű hiányt megpróbálják gyűjtésekből előteremteni. Közölte, hogy a soproni Orbán Balázs Alapítvány 100 ezer forinttal támogatta a campus építését. A budapesti székhelyű Bolyai Alapítvány is gyűjtést kezdeményezett, emellett az intézmény nyugat-európai magyar közösségek segítségét is kérte. /Borbély Tamás: A Sapientia a támogatás növelésében reménykedik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./
2003. szeptember 19.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium között májusban létrejött megegyezés keretében tervezett programok ütemét tekintette át szept. 18-án a Kolozsvárra látogató Csepeli György, a minisztérium politikai államtitkára Kerekes Gáborral, az RMDSZ gazdasági ügyvezető alelnökével. Az államtitkár közölte, hogy november közepén Nagyváradon kerül sor az első Kárpát-medencei magyar IT-konferenciára, amelyet megelőzően gazdasági, civilfejlesztési, tartalomfejlesztési és hálózatfejlesztési szakbizottságokat hoznak létre. A Sulinet multimédiás program szolgáltatásait mintegy 300 határon túli tanintézménybe tervezik eljuttatni, emellett a Sulinet romániai megfelelőjét kapcsolni tervezik a magyarországi programhoz. Az E-Magyarország nyári táborok kiterjesztéséről is szó esett a találkozón. A román és a magyar szakminisztériumok együttműködése keretében egyebek között három - magyar-román-angol - nyelvű, kormányzati, idegenforgalmi, gazdasági, üzleti aloldalakkal rendelkező portál készül, emellett ősszel román-magyar üzletember-találkozóra kerül sor. Az államtitkár Marosvásárhelyre, Gyergyószentmiklósra, és Csíkszeredába is ellátogat. /Borbély Tamás: Román-magyar informatikai együttműködés. Sulinet programok erdélyi iskolákban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
2003. szeptember 22.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megalakulását nov. 29-re tervezte a tanács felállításával megbízott kezdeményező testület. A szept. 20-án Szilágysomlyón szervezett újabb fórumon bejelentették a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) októberre tervezett megalakulását is, valamint a résztvevők állásfoglalást fogadtak el az októberre tervezett alkotmánymódosítás kapcsán, azt javasolva a romániai magyaroknak, hogy nemmel szavazzanak az alaptörvényre kiírt referendumon. Az EMNT többszáz tagú, területi alapon szerveződő testület lesz, amely az elképzelések szerint a helyi nemzeti tanácsok képviselőiből tevődik majd össze. A tervek szerint minden magyarlakta településnek lesz helyi nemzeti tanácsa, illetve képviselője az EMNT-ben. A SZNT is alulról szerveződik, a testületek székely területi és széki nemzeti tanácsokból tevődnek majd össze. Az SZNT megalakulását október 26-ra tűzték ki. Mindezt a Tőkés László püspök által idén kezdeményezett fórummozgalom ötödik állomásán, a Szilágysomlyón szervezett Szilágysági Fórumon jelentették be. A korábbi találkozókat Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön tartották.A testület az aradi Szabadság-szobor és a Bolyai Egyetem ügyében is állásfoglalást fogadott el, amelyben követelik az aradi emlékmű haladék és feltétel nélküli felállítását, valamint a kommunista hatalom által önkényesen felszámolt kolozsvári Bolyai Egyetem maradéktalan helyreállítását. A testület Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő személyében új ügyvivő elnököt is választott, mivel Toró T. Tibor korábbi elnök negyedéves mandátuma lejárt. Az aradi Szabadság-szobor ügyét illetően Tőkés László megállapította: a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ közötti megállapodás előírja nemcsak az aradi emlékmű visszaállítását, de a Babes-Bolyai Tudományegyetemen az önálló magyar karok létrehozását is. "Látnivaló, hogy e minimális érdekeinket sem tudja érvényesíteni az opportunista, elvtelenül egyezkedő RMDSZ-vezetőség" - mondta a püspök, aki szerint a magyarságnak bizonyos kérdésekben nem szabad megalkudnia. Székelyföld esetében területi autonómiáról beszélünk, a Partiumban egyértelműen a személyi elvű autonómia érvényesíthető. A püspök megfogalmazása szerint a román és a magyar sajtó "egyaránt mostohán bánik" a mozgalommal, az RMDSZ pedig "lejárató propagandát" folytat. A mostani találkozót a legutóbbi összejövetelhez képest jóval kisebb érdeklődés övezte: míg Sepsiszentgyörgyön annak idején hétszáz résztvevő jelent meg, Szilágysomlyón mindössze kétszázan gyűltek össze. Tőkés László szerint most azért voltak a szokásosnál kevesebben, mert a szövetség hivatalos vezetése megfélemlítette a mozgalommal szimpatizálókat. Sárközi Zoltán, a Nagyváradi Polgári Egyesület elnöke a fórumon bejelentette: a szatmárnémeti polgári egyesülethez hasonlóan saját jelölteket indítanak a helyhatósági választásokon. /Borbély Tamás: Lankad a fórummozgalom iránti érdeklődés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ A szilágysomlyói fórum résztvevői azt javasolják a romániai magyarságnak, hogy az alkotmánymódosításról okt. 19-re hirdetett népszavazáson voksoljanak nemmel. Erre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete tett javaslatot a fórumnak. Tőkés László püspök leszögezte: "Az erdélyi magyarság Trianon óta soha nem fogadta el Románia nemzetállami meghatározását. A mostani igen szavazat áttételesen ezt jelentené". Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő hozzátette: "Az igen szavazattal ráadásul lehetőséget adnánk a kormánypártnak arra, hogy úgy tüntesse fel: az erdélyi magyarság elfogadta az alkotmányt, és benne a nemzetállami meghatározást. Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke épp a Krónikának nyilatkozva már a parlamenti szavazást is így állította be."Sárközi Zoltán, a Bihar Megyei Polgári Egyesület elnöke kijelentette, egyesülete mindenképpen jelölteket állít a közelgő helyhatósági választásokon. Tőkés András a bejegyzés alatt álló Maros Megyei Polgári Mozgalom nevében jelentette ki: jelöltjeik a Magyar Polgári Szövetség színeiben mérkőznek meg az RMDSZ-szel az önkormányzati tisztségekért. /Gazda Árpád: Nemet javasolnak az alkotmány népszavazásán. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./
2003. szeptember 27.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) az idei tanévben is számos rendezvényt szervez, jelezte Lokodi Csaba, a szervezet elnöke. Két fontos rendezvény: a november második felére tervezett gólyabál és a december elején tartandó Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia (ETDK). A konferenciának Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a fővédnöke. /Borbély Tamás: Az ETDK és a gólyabál jegyében. Interjú Lokodi Csabával, a KMDSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./
2003. szeptember 30.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a bihari és az Arad megyei polgári mozgalmak társszervezésében októberben nagyszabású rendezvénysorozatot szervez az aradi tábornokok emlékére. Tőkés László püspök szept. 29-i nagyváradi sajtótájékoztatóján elmondta: azért van szükség a vértanúk emlékének méltó megünneplésére, mert az RMDSZ-politika erre már nem képes. Az aradi rendezvénysorozat október 1-jén kezdődik: ennek keretében az EMNT kezdeményező testületének tagjai és az erdélyi magyar polgári egyesületek vezetőinek közös tanácskozására is sor kerül. Okt. 5-én az ünneplők mind az aradi Tűzoltó téren lévő üres talapzathoz, mind a Minorita templomban lévő restaurált szoborhoz elmennek. A püspök szerint az RMDSZ-nek várnia kellene a szobor köztéren való elhelyezésével, mivel ezt csak elvtelen politikai megegyezés révén lehetne megoldani. Tőkés úgy véli: az RMDSZ vezetősége meghátrált és meghajolt azon mérhetetlen megaláztatás előtt, amely történelmünket és nemzeti közösségünket érte a szobor újraállítási időpontjának elhalasztásával. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az EMNT kezdeményező testületének ügyvivő elnöke szerint azáltal, hogy a román kormány semmibe vette az aradi tanács határozatát, ismételten bebizonyította miként viszonyul az alkotmányos törekvésekhez. /Borbély Tamás: Megemlékezés az aradi tábornokokról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2003. október 1.
Tizenhárom év után először, két alkalommal emlékezik meg a romániai és a határon túli magyarság az 1848-49-es szabadságharcban kivégzett 13 tábornokra. Idén a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is megemlékezésre hívta a magyarokat anélkül, hogy egyeztettek volna a szövetség helyi képviselőivel. Tokay György, az RMDSZ Arad megyei parlamenti képviselője elmondta: ez a mostani megemlékezés fájdalmas lesz. A romániai magyaroknak ugyanis az volt a vágyuk, hogy október 5-én, nyolcvan év után ismét köztéren álljon az aradi Szabadság-szobor. Erre azonban egy maroknyi nacionalista miatt nincs lehetőség, a szobor visszaállításával kapcsolatos munkálatokat leállították. Az RMDSZ nem mondott le az emlékmű majdani felállításáról. Tőkés László püspök bejelentette, hogy az egyházkerület, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Bihar és az Arad megyei polgári mozgalmak társszervezésében - szinte egy időben az RMDSZ által szervezett rendezvénnyel - a Tűzoltó téren megkoszorúzzák a szobor talapzatát és a Minorita templomban lévő restaurált szobrot. Király András, az Arad megyei RMDSZ elnöke elmondta, hogy nem értesítették az EMNT által szervezett rendezvény kapcsán. Vekov Károly, Kolozs megyei parlamenti képviselő tegnap Bukarestben tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: jó ötletnek tartja, hogy létrejöjjön az Aradra tervezett megbékélési park, azonban úgy vélte, nem ebben van a helye a Szabadság-szobornak. Kifejtette: az emlékmű kérdését helyi szinten kellett volna megoldani, és nem volt helyes, hogy kívülállók beleavatkoztak az újraállítás ügyébe. /Borbély Tamás: Ünneprontó egységbontás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./
2003. október 2.
A kolozsvári egyetemek többsége okt. 1-jén tartotta a 2003-2004-es tanév hivatalos megnyitóját. A Mezőgazdasági Tudományegyetemnek és az Állatorvosi Egyetemnek immár ötezer diákja van. Érdemoklevelet osztottak ki az egyetem immár nyugdíjas, de zömében ma is aktív, kiemelkedő szakmai karriert befutott tanárainak, közöttük Nagy Zoltánnak is, aki egyetlen magyar oktatóként szerepelt ezen a listán. Az egyetem diákjainak egyharmada magyar, ennek ellenére ezen az egyetemen van a legkevesebb magyar oktató és nem körvonalazódik a magyar oktatásnak semmilyen formája. Példátlanul magas diáklétszámmal kezdte meg az idei tanévet a Gheorghe Dima Konzervatórium is, 1400-ra nőtt a diákok létszáma, emiatt pedig oktatóhiány merült fel. A jelentős számú magyar diákot nevelő konzervatórium ünnepélyes megnyitóján egyetlen magyar szó sem hangzott el. /Borbély Tamás, Makkay József, Pap Melinda: Egyetemi tanévnyitók városszerte. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./
2003. október 3.
A törvények betartására szólította fel Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert Vasile Soporan prefektus. A megye vezetője letartóztatást is kilátásba helyezett, amennyiben a főjegyzői tisztség betöltése körül elkövetett törvénytelenség esetében az illetékes hatóságok megállapítják: az elöljáró ismét törvényt sértett. Mi több, a Szociáldemokrata Párt Kolozs megyei szervezete felkérte az igazságügyminisztert: az igazságszolgáltatás végezzen sürgősségi elemzést Funar többszáz perének ügyében. Annak ellenére, hogy a kiírás nem tett eleget a törvényes előírásoknak, Funar továbbra is Vasile Ghermant, a versenyvizsga egyedüli résztvevőjét tekinti főjegyzőnek. Vasile Soporan felszólította a polgármestert: tartsa tiszteletben a törvényeket, ugyanis két éve tartó sorozatos törvényszegéseivel a törvényességi rendet veszélyezteti, és megsértette a jogállamiságot. /Borbély Tamás: Soporan: le kell tartóztatni a polgármestert. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./
2003. október 7.
Csíkszereda és Marosvásárhely után ünnepélyes keretek között Kolozsváron is megnyitották az idei tanévet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE). A Bocskai ház zsúfolásig megtelt. Szilágyi Pál rektor kifejtette: az egyetem legfontosabb feladatai közé tartozik az egyenlő oktatási esélyek megteremtése az erdélyi magyar diákoknak, akik román társaikhoz képest hátrányban vannak. Beszédében rámutatott, hogy az egyetem jelenleg pénzhiánnyal küszködik. A magyar kormány köszöntését tolmácsoló Ulicsák Szilárd, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) főosztályvezetője felszólalásában az intézmény fontosságáról beszélt. Mócsy Ildikó, a Természettudományi Tanszék vezetője közölte, hogy megnövekedett a kutatási programokban résztvevő diákok száma. Xántus Gábor, a fotó-, filmművészet és médiaszak vezetője a jó szó és a biztatás szükségességét hangsúlyozta. Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke a médiaszakemberek nevelésének fontosságát, valamint a transszilván tudat újjáébresztésének jelentőségét emelte ki. A Béres Alapítvány 300 kiadványból álló könyvadományt adott át az egyetem vezetőségének. /Borbély Tamás: Megkezdődött az új tanév az EMTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
2003. október 10.
A Legfelsőbb Bíróság határozata szerint Romániában a polgármesterek nem támadhatják meg a helyi tanácsok határozatait. Ez azt jelenti, hogy Gheorghe Funar kolozsvári polgármester a helyi közigazgatás működésének akadályozására alkalmas eszköz nélkül maradt. Funar rendszeresen megtámadta a közigazgatási bíróságokon a tanácsi határozatokat, amivel megbénította a helyi közigazgatás működését. 2002. májusa óta minden tanácsi határozatot megtámadott a közigazgatási bíróságon. /Borbély Tamás: Csökken a polgármester hatásköre. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
2003. október 11.
Magyar Bálint magyar oktatási miniszter négynapos erdélyi körútra indult. Az önálló karok létrehozására vonatkozó fogadókészség nem teljes, ezért nehéz az előrelépés ebben az ügyben - jelentette ki Magyar Bálint magyar oktatási miniszter okt. 10-én Kolozsváron, Andrei Margával, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorával folytatott megbeszélés után. A találkozón Andrei Marga vázolta az önálló magyar karok létrehozása körül kialakult bonyolult politikai és szakmai helyzetet, és felvetette egy új, társadalomtudomány fakultás létrehozásának lehetőségét, mivel - véleménye szerint - sokkal könnyebb egy új kar létrehozása, mint a meglévők megosztása. Magyar Bálint kifejtette, a határon túli magyar nyelvű felsőoktatás csak abban az esetben tud megélni a Magyarországról érkezett állami támogatással, ha az valódi versenyhelyzetben minőségi oktatást tud nyújtani. A magyar kormány az anyaország határain túli magyar nyelven oktatók támogatása és a romániai magyar közoktatás megőrzése érdekében ütemezett kollégiumi program, illetve a romániai magyar oktatási informatikai fejlesztés területén tervez jelentős előrelépést elérni. A miniszter bejelentette, hogy a határon túli politikában újdonságként jövő év szeptemberétől átlagosan 10 ezer forint értékű ösztöndíjjal tervezik támogatni a magyar nyelven tanító oktatókat. Ezzel szeretnék ösztönözni a felsőoktatási rendszerben oktatókat arra, hogy magyar nyelvű kurzusokat indítsanak, magyar nyelven tanuló diákokat - beleértve a nem magyar nemzetiségűeket is - toborozzanak. A kollégiumi program keretében minden évben egy-egy kollégium átadását tervezik, a szórványterületen élő romániai magyarság iskoláink megmaradása érdekében. Emellett a magyar kormány a magyarországi oktatási fejlesztési programhoz kapcsolva Romániában is olyan technikai fejlesztéseket tervez támogatni, amelynek révén a legeldugottabb romániai magyar nyelvű iskolában is hozzáférhetővé válik a magyarországi diákok által elérhető tananyag. Magyar Bálint szerint a magánegyetem szakmai felügyeletének a magyar miniszterelnöki hivataltól az oktatási tárcához kellene átkerülnie. /Borbély Tamás: Nehéz az előrelépés a magyar karok ügyében. Kolozsváron Magyar Bálint oktatási miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2003. október 17.
A szakemberek egyöntetű véleménye szerint a Főtér sarkán elhelyezett, az 1989-ben elesett forradalmárok emlékét őrző emlékmű alkalmatlan környezetbe került, ezzel a történelmi emlékhelyként számon tartott központ is sérül. Liviu Mocan kolozsvári szobrász alkotását okt. 17-én leplezik le Kolozsváron. A hét, golyók által megsebzett személyt stilizáltan szimbolizáló műalkotást a New York kávézó bejáratával szemben, a forradalom első napján áldozatul esett hősök vesztőhelyén állították fel. A szakemberek legfőbb érve az volt, hogy a város központjában számos emlékmű és szimbólum található, emellett a szobrász posztmodern alkotása nem talál megfelelő környezetre a kincses város központjának klasszikus épületeinek gyűrűjében. A Főtér építészeti szempontból zárt területnek számít. Kovács András művészettörténész, a BBTE oktatója szerint a központ mint történelmi emlékhely esztétikailag sérül a posztmodern alkotás elhelyezése miatt. /Borbély Tamás: Esztétikailag sérült a történelmi emlékhely értékű Főtér. Ma avatják fel a forradalmárok emlékművét. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
2003. október 18.
Okt. 17-én Kolozsváron leleplezték Liviu Mocan kolozsvári szobrászművész az 1989-es forradalom áldozatainak emlékét őrző főtéri emlékművét. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete távol maradt, mivel nem kapott meghívót a rendezvényre. A rendezvényen Gheorghe Funar polgármesterrel és Vasile Soporan prefektussal az élen részt vettek a városháza és a prefektúra képviselői. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete külön megemlékezés szervezését tervezi a történelmi egyházak képviselőivel, amelyen megkoszorúzzák majd az emlékművet. Az RMDSZ tisztségviselői nem értenek egyet az emlékmű felállítására kiszemelt hellyel, mivel szerintük az nem illik a történelmi emlékhely értékű Főtérre. /Borbély Tamás: Leleplezték a forradalmárok emlékművét. Az RMDSZ nem vett részt a megemlékezésen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./
2003. október 20.
A népszavazás sikere érdekében az SZDP a mozgósító eszközök legszélesebb skáláját vetette be. Bihar megyében Florin Serac prefektus parancsára népzene-előadásokat szervezett a kormánypárt megyei szervezete. Ezenkívül kis csoportok is járták a falvakat, azzal a céllal, hogy személyesen győzzék meg az embereket a népszavazás fontosságáról. Az Arad és a Szeben megyei SZDP is bevetette aktivistáit, akik házról házra, tömbházról tömbházra járva győzködték az embereket. Kolozsvárhoz hasonlóan Bákó utcáit is a hét végén hangosbemondókkal felszerelt gépkocsik szelték keresztül-kasul, arra buzdítva az embereket, hogy szavazzák meg az új alkotmányt. Szatmár megyében az alacsony részvételű települések polgármesterei fejmosást kaptak Gheorghe Ciocan prefektustól. Az RMDSZ színeit képviselő Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke is részt vett az ülésen, és azt ígérte az elöljáróknak, hogy az első három legnagyobb részvételi arányt elérő település egymilliárd lejt kap a megye költségvetéséből, amelyet saját belátásuk szerint költhetnek el. A prefektus kínai kirándulást helyezett kilátásba a hasonló eredményt elérő településvezetőknek. Az első napon rendkívül alacsony, országos szinten 8,19 százalékos volt a részvétel. Bukarestben még ennél is rosszabb, 7,5 százalék volt az arány. Az átlagnál valamivel magasabb, 11-14 százalékos volt a megjelenés Olt, Teleorman, Vrancea, Dolj és Mehedinti megyében. Kolozs megyében az emberek 7,3 százaléka, míg Kolozsváron 7,4 százaléka járult az urnák elé. Okt. 19-én, vasárnap reggel az SZDP távértekezletet tartott, amelyen a megyei szervezetek pontos utasításokat kaptak a népszerűsítési kampány felerősítése érdekében. Octav Cozmanca, a kormánypárt ügyvezető elnöke a házalást javasolta a területi szervezeteknek. /E. Cs., L. E. M, P. L. Borbély Tamás: Várakozáson aluli részvétel országszerte. A kormánypárt mindent elkövetett a szavazók mozgósításáért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2003. október 21.
Elsöprő többségben mondtak igent az ország alkotmányát módosító törvény elfogadásáról rendezett népszavazáson a választók. A szavazati joggal rendelkezők 55,70 százaléka adta le voksát. Az Ókirálysággal szemben az erdélyi megyékben felemásra sikeredett a referendum. Az urnák elé járuló személyek 89,70 százaléka egyetértett a parlament által elfogadott alkotmánymódosító törvénytervezettel, az ellenzők száma csupán 8,81 százalékot érte el. A szavazóbiztosok a leadott voksok 1,49 százalékát nyilvánították érvénytelennek. Az erdélyi megyékben a legtöbb szavazó Szatmár megyében (59,82 százalék) járult az urnák elé, legkevesebben Temes és Kovászna megyében adták le voksukat. Kolozs megyében 47,73 százalékos volt a részvételi arány. Ismét bebizonyosodott, hogy a Szociáldemokrata Párt az Ókirályságban a nagyúr, hiszen a részvételi arány alapján elkészített táblázat első kilenc helyezésén moldvai és havasalföldi megyék találhatók. A sereghajtók szinte kivétel nélkül erdélyi megyék. Temes, Kovászna, Brassó, Kolozs, Hunyad, Fehér megyékben a szavazati joggal rendelkezők fele sem járult az urnák elé, Maros, Bihar, Arad és Beszterce-Naszód megyében csak éppen hogy meghaladták az 50 százalékot. - A romániai magyarok szavazatai nélkül nem lett volna érvényes az alkotmánymódosító referendum - vélte Markó Béla, a RMDSZ elnöke. Hargita megyében a szavazók aránya csaknem elérte az 57 százalékot, vagyis meghaladta az országos átlagot - emlékeztetett a szövetségi elnök, hozzáfűzve, hogy kisebb, mindössze 46 százalékos volt a részvételi arány Kovásznában. Ion Iliescu államelnök örömét fejezte ki a referendum eredményessége miatt. Ugyancsak kedvezően nyilatkozott a népszavazás sikeréről a jelenleg ellenzékben lévő két párt vezetője. Teodor Stolojan, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és Traian Basescu, a Demokrata Párt (DP) elnöke. Az ellenzék által legvitatottabb kérdés a mozgóurnák indokolatlanul sűrű használata volt. Stefan Mateescu, a Központi Választási Iroda szóvivője közölte, hogy a hét végi népszavazáson nem történt csalás, csak kisebb szabálytalanságokat állapítottak meg. Adrian Nastase miniszterelnök azzal vádolta meg a két demokratikus ellenzéki pártot, hogy arra buzdították az embereket: nemmel voksoljanak az alkotmánymódosításra. /Borbély Tamás: Kínkeservesen elfogadott alkotmánymódosítás. Indokolatlanul gyakran használták a mozgó urnákat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./
2003. október 29.
Újabb elkobzott ingatlanokat kaptak vissza az egyházak, okt. 21-én az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő kormánybizottság döntése értelmében. Szabó Árpád unitárius püspök jelezte, az unitáriusok ezúttal kimaradtak a sorból, Mózes Árpád evangélikus püspök elmondta: ez alkalommal csak a bánsági szlovák evangélikus egyházközség kapott vissza épületeket, a kolozsvári nem. Az Erdélyi Református Egyházkerület 12 ingatlannal lett gazdagabb a döntéssel. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, bár most nem kapott vissza újabbat, eddig 23 épületet mondhat ismét magáénak. A legtöbb ingatlan visszaszolgáltatásáról egyelőre csak elvi döntés létezik, az erről szóló határozatot még nem kapták kézhez. Az eddig visszaadott épületek közül a legértékesebb a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium, az egyik gyergyószentmiklósi iskola, valamint a nagyszebeni orvosi egyetem épülete, amelyben egykor az Orsolya rend működött. /Borbély Tamás, Sándor Boglárka Ágnes: Restitúciós harcok elvi döntésekkel. Mindössze három egyházközség kapott vissza ingatlanokat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./
2003. november 7.
Gheorghe Funar kolozsvári polgármester mindent elkövet annak érdekében, hogy a történelmi magyar egyházak ne kaphassák vissza a román állam által elkobozott ingatlanokat. Funar bejelentette, hogy a restitúcióért felelős bukaresti kormánybizottság legutóbbi döntéseit a közigazgatási bíróságon támadja meg. A döntés ugyanis visszaszolgáltatta az Erdélyi Református Egyházkerületnek és a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek a Horea úton lévő Metropol épület egy részét, valamint a ferencesek rendházát, a Sigismund Toduta Zenelíceumnak otthont adó épületet. Metropol épületet az egyházkerület nevére telekkönyvezték, azonban Funar bírósági úton támadta meg a bizottság döntését. /Borbély Tamás: Akadályozzák a restitúciót. A polgármester perrel húzza az időt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./
2003. november 8.
Új vezetőséget neveznek ki a Gloria Nyomda és Kiadó élére, a régit lemondatják. A Kolozsváron, a Főtéren levő kereskedelmi társaság a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonában szerepel, eszmei tulajdonosként azonban a vállalkozást irányító alapítvány működteti, amelyet a temesvári, nagyváradi, szatmárnémeti püspökségek és a gyulafehérvári érsekség képviselői alkotják. A Gloria nyomdában állítják elő egyebek között a Vasárnap című katolikus hetilapot és a Keresztény Szó folyóiratot. A Vasárnap utolsó két számában Kádár István, a vállalkozást működtető alapítvány kuratóriumának elnöke a Gloria nyomda nehéz anyagi helyzetéről írt cikket, amelyben elmarasztalóan szólt annak vezetőségéről. Kádár úgy vélte, hogy "a nyugati testvéreink által áldozatosan megvásárolt Gloria mostohagyerek lett, és a csőd felé közeledik a nem Isten dicsőségét szolgáló nyomda." A kuratóriumi elnök szerint a vállalkozás felelőtlen és hanyag vezetés miatt jutott ebbe a helyzetbe. A cikk szerint a Gloriának az is gondot jelent, hogy egyes plébániák nem fizették ki rendszeresen a kiadónak a két lapra szóló előfizetési árat, és húszmillió lejes tartozást halmoztak fel. Hoch Sándor, a nyomda igazgatója elmondta, hogy vezetőségi szinten "voltak változások, és a jövőben is lesznek módosulások". A Gloria Kft. 2001-ben 288 millió 860 ezer, 2002-ben pedig 124 millió 826 ezer lej tiszta nyereséget könyvelt el. /Borbély Tamás: Változások a Gloria Kft-nél. Hanyagsággal vádolják a vezetőséget. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
2003. november 10.
Az erdélyi magyarságpolitika nem épülhet a jutalmazás és a büntetés, a kegy és a hála elvére - jelentette ki nov. 8-án Marosvásárhelyen Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter. A magyar kormány tagja Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével közösen tartott sajtótájékoztatót. A miniszter elmondta: Magyarország lendületet szeretne adni a határon túli magyar-magyar kapcsolatoknak. Az anyaország olyan programokat kíván finanszírozni, amelyek a határokon túl élő magyarok tízezreit érintik - magyarázta a miniszter. Gyurcsány megerősítette Magyar Bálint oktatási miniszter legutóbbi erdélyi látogatásán tett ígéretét, miszerint a jövő tanévtől kezdődően folyósítják a mintegy ezer, magyar nyelven oktató egyetemi tanárnak a megpályázható 5-15 ezer forint összegű ösztöndíjat. Gyurcsány bejelentette az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a magyar minisztérium képviselőiből álló vegyes bizottság megalakulását. A mostani megállapodás szerint az ifjúsági szervezetnek november végéig kell letennie a szaktárca asztalára javaslatát a romániai magyar fiatal vállalkozóknak, valamint a romániai magyar nyelvű iskolák órarenden kívüli sporttevékenységének támogatásáról. A miniszter beszámolt arról, hogy elfogadás előtt áll a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) működési szabályzatának módosítása is, amelynek célja a MÁÉRT ifjúsági tagozatának létrehozása. Az ifjúsági tárca vezetője leszögezte, hogy a magyar kormány a MIÉRT-et kívánja hivatalos partnerévé kinevezni. Utóbbi tagjává válik majd az ifjúsági MÁÉRT-nak. Gyurcsány elégedetlenségét fejezte ki a határon túli magyarok támogatását szolgáló jelenlegi pályáztatási rendszerrel szemben, amelyet nehézkesnek tart. A miniszter szerint a politikai erőknek tartózkodniuk kell attól, hogy beleszóljanak az ifjúság színes világába. A magyar kormány továbbra is elkötelezett a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatása mellett. A miniszter megemlítette, hogy az EMTE-nek szánt támogatásról folyik még a vita a magyar parlamentben. A költségvetési tervezetben 1,8 milliárd forintot jelöltek ki a következő évi finanszírozásra, emellett azonban egyre több politikus gondolja úgy, hogy ezt az összeget emelni kellene - magyarázta a miniszter. Markó Béla hangsúlyozta: nem mindegy, hogy mit és hogyan támogat a magyar kormány, hiszen ettől is függ a romániai magyar fiatal nemzedék versenyképessége az európai integráció folyamatában. Az erdélyi ifjúsági szervezetek vezetőivel tárgyalt kolozsvári látogatásának második napján, nov. 8-án Gyurcsány Ferenc. A zárt ajtók mögött zajló találkozón az ifjúsági vezetők bemutatták szervezeteik tevékenységét. Jelenleg a magyarországi és a határon túli magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) javasolja a támogatások elosztását, de az utolsó szó a GYISM-é. Kovács elmondta: a MIÉRT azt javasolja, hogy jövőtől a MIK helyett az ifjúsági MÁÉRT tegyen javaslatokat a támogatások elosztására. Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke elmondta: mivel nagyon rövid idő állt rendelkezésükre, a tárgyalás folyamán kevés szó esett a konkrét kérdésekről. /Borbély Tamás, Pap Melinda: Lendületet a magyar-magyar kapcsolatoknak. Befejeződött Gyurcsány Ferenc erdélyi látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./ Az anyaország elképzelése, stratégiája több mint egy évtizede lényegesen befolyásolja a határon túli magyar ifjúság egyéni vagy szervezett formában kifejtett tevékenységét. Az erdélyi magyar fiatalok szülőföldön való boldogulását sokan megfogalmazták, azonban ennek feltételeit eddig nem sikerült megteremteni. Erdély magyarságának az elmúlt évtizedben tapasztalt kétszázezres létszámcsökkenése főleg az exodusnak "köszönhető", az elvándoroltak jelentős hányada pedig olyan fiatal, aki már tanulmányait is Magyarországon folytatta. Az 1992/1993-as tanévben 209 077 magyar óvodás, általános és középfokú iskolás diák járt Romániában magyar tannyelvű intézménybe, addig a tavalyi tanévben már csak 176 610 magyar óvodást és diákot jegyeztek, ami több mint 33 ezres lemorzsolódást jelent. Ebből az következik, hogy az erdélyi iskola- és egyetemfejlesztésre, valamint az ifjúságnak szánt támogatások mértékének növelése sem elegendő az itthon maradáshoz, mindennek óhatatlanul gazdasági-szociális fellendüléssel is párosulnia kell. /Rostás Szabolcs: Verseny a boldogulásért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./
2003. november 17.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége nov. 15-én Kolozsváron Alkotmánymódosítás után címmel szakmai konferencián tartott. A rendezvényen az RMDSZ szövetségi szintű vezetői, parlamenti képviselői és szenátorai, területi elnökei voltak jelen. - A romániai magyaroknak arra kell törekedniük, hogy részt vehessenek az őket érintő döntések meghozatalában, a csak rájuk vonatkozó ügyekben viszont kizárólag nekik legyen joguk határozni - jelentette ki a konferencián Markó Béla, az RMDSZ elnöke, mert ez jelenti az autonómiát. A szövetségből kiváló és új szervezeteket létrehozó személyekre utalva elmondta, hogy azok, akik politikai alternatívát kínálnak az erdélyi magyarságnak, valójában tönkre akarják tenni azt a politikai erőt, amelyet a szövetség tizenhárom év alatt kialakított. Előrelépésnek minősítette, hogy az alaptörvény módosítása révén sikerült pontosabban lefektetni az anyanyelv használatával, a felekezeti oktatással és a magántulajdon szavatolásával összefüggő jogokat. Ugyanakkor kedvezőtlennek tartotta, hogy nem sikerült kiiktatni a román alaptörvényből a "nemzetállam" meghatározást. A népszavazás alkalmával a romániai magyarok 58 százaléka járult az urnák elé, 95 százalékuk igennel voksolt. A politikus szerint ez arról tanúskodik, hogy a magyarság egyetért az RMDSZ politikájával, s ez az egységes fellépés erejét bizonyítja. A szövetségi elnök beszédében a kettős állampolgárság kérdését is érintette, demagógiával vádolva azokat, akik azt állítják, hogy a szövetség nem tett semmit ebben az ügyben. Példaként említette Románia alkotmányából annak a megszorító passzusnak a törlését, amely a kettős állampolgársággal rendelkező személyeknek tiltotta, hogy köztisztviselői funkciót töltsenek be. Varga Attila parlamenti képviselő elmondta: a felekezeti oktatás tekintetében a vallásügyi és oktatási törvényt kell módosítani, de az anyanyelvhasználat terén szerzett többletjogok megvalósítása a helyi közigazgatást szabályzó törvény változtatását is szükségessé teszi. Emellett ki kell dolgozniuk a romániai nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvénytervezetet is. Varga Attila korszerűtlennek, és bűnösen dilettánsnak nevezte Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke által kidolgozott autonómiatervezetet. Úgy vélte, hogy az ortodox és balkáni Romániában ezeket nem lehet sablonszerűen alkalmazni. Az RMDSZ politikusa szerint a tervezet által sugallt etnikai behatárolódás bántóan közel áll a román nemzetállam-koncepcióhoz, amellyel a romániai magyarság politikai irányultságtól függetlenül nem ért egyet. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke bejelentette, hogy hasonló szakmai fórum keretében fogják megvitatni az autonómia kérdését. /Borbély Tamás: Korszerűtlen a Csapó-féle autonómiatervezet. Szakmai fórum az alkotmánymódosításról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./ Módosul a tanügyi törvény is, mivel az új alkotmányban megjelenik a felekezeti oktatás mint önálló oktatási forma. Kötő József ügyvezető alelnök úgy vélte, e téren sikerült megelőzni Európát. A Krónika kérdésére, hogy hol vannak azok a korszerű autonómiatervezetek, amelyek az elmúlt nyolc évben az RMDSZ műhelyeiben készültek, Varga Attila képviselő kijelentette, nem ártana, ha lennének ilyenek, de az elméleteknél fontosabb a cselekvés. Varga Attila meglátása szerint a jelenlegi alkotmány is lehetőséget nyújt arra, hogy a nemzeti kisebbségek jogállásáról megalkotandó törvényben az autonómiát is rögzítsék. /Új helyzetben új teendők ígérkeznek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./
2003. november 17.
A Stuttgarter Zeitung okt. 24-i számában átfogó cikket közölt Erdélyről, főként Kolozsvárról. Adrian Zielcke újságíró rávilágít Gheorghe Funar polgármester és Vasile Soporan prefektus között húzódó ellentétről, pozitív képet festett a Babes-Bolyai Tudományegyetemről és annak rektoráról Andrei Margaról, aki azt állította egyebek között, hogy Vasile Soporan spicli volt. A szerző hosszasan írt a városban uralkodó nacionalista hangulatról. Funar a német lapnak is elmondta véleményét a magyarokról. Funar azt állította, hogy Kolozsváron nem élnek magyarok, csak magyar származású románok, másrészt emlegette a magyarok barbár génjeit. - A magyarok nem vedlették le barbár génjeiket, szokásaikat, jóllehet már több mint ezer éve Európában élnek - mondta Funar. /Borbély Tamás: Andrei Marga: Soporan besúgó volt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
2003. november 18.
Jonathan Scheele, az Európai Bizottság romániai küldöttségének vezetője nov. 17-én a Babes-Bolyai Tudományegyetemen tartott előadást, amelyben a diákok kérdéseire válaszolva kitért a székelyföldi fejlesztési régió kérdésére is. Úgy vélte, hogy az etnikai alapon létrehozott régiók nem jelentenek megoldást Románia számára. - Veszélyes etnikai alapon kijelölni a régiókat, nem szerencsés, ha a fejlesztési kritériumokat az etnikai szempontok helyettesítik - szögezte le. Scheele szerint rövid távon Romániának nem érdeke módosítania a jelenlegi nyolc fejlesztési régió határait, hosszú távon ez nem zárja ki a későbbi módosítást. /Borbély Tamás, Újvári T. Ildikó: Kolozsvári terepszemlén Scheele. Magyarázzák bizonyítványukat az igazságszolgáltatók. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./
2003. november 20.
Székelyföld önrendelkezését rögzítő autonómiatervezetet mutatott be nov. 19-én Bakk Miklós politológus, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. A tervezetet romániai magyar, valamint nemzetközi politológusokból és jogászokból álló szakértői csoport dolgozta ki. A munkálatokban részt vett Bodó Barna és Székely István politológus, Fórika Éva temesvári jogász, Kovács Péter, a miskolci egyetem tanszékvezető tanára és Komlósi József, az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója (FUEV) alelnöke. A tervezet munkadokumentumnak számít. Az első kerettörvény a regionális tanácsok által vezetett romániai régiók működéséről szól. A második és a harmadik kerettörvény Székelyföld különleges jogállású régió létrehozását, és autonómiájának statútumát tartalmazza. A tervezet szerint Székelyföldön bevezetik a teljes kétnyelvűséget, így mind a román, mind a magyar nyelv hivatalossá válik a régióban, ami arra kötelezi a köztisztviselőket, hogy mindkét nyelvet ismerjék. A szakértői csoport a nem Székelyföldön élő romániai magyarok számára a nem területhez kötött kulturális-személyi elvű autonómiát képzel el, ennek a tervezete még nincs kidolgozva. Csapó József elmondta, hogy a szakértői csoport munkája magánkezdeményezés, ezt egyelőre nem ismeri el sem az EMNT, sem az SZNT. /Borbély Tamás: Alternatív autonómiatervezetet mutattak be. December 13-án megalakul az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./
2003. november 22.
A régiókutatás elméletének és módszerének kérdésköréről szóló kétnapos konferenciát szervez az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Kolozsváron. A nov. 21-én kezdődött rendezvény a Magyar Tudomány Napjához kötődik. Egyed Ákos, az EME elnöke elmondta: az erdélyi magyar tudományos társaság elnöksége elhatározta, hogy ezentúl a szervezet alapítónapja körül minden évben megszervezi a most második alkalommal megrendezett konferenciát. A tavalyi rendezvényhez viszonyítva változást jelent, hogy a konferenciát ezúttal kétnaposra tervezték. A tudományos ülésszak fővédnöke Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.A konferencián átadták az MTA által alapított Arany János-díjat is, amelyet a határon túli magyar kutatóknak ítélnek oda. Idén tudományos munkásságáért dr. Uray Zoltán kolozsvári biológust, rákkutatót tüntették ki az elismeréssel. Berényi Dénes, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke a tudomány európai vonatkozású távlatait vázolta. Egyed Ákos Erdély történeti régióinak kutatásáról, Horváth Gyula, az MTA-Regionális Kutatások Központjának főigazgatója a magyarországi regionális tudományról értekezett. Benedek József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem docense a regionális kutatási paradigmákról és régiósításról, Kolumbán Gábor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa a régiókutatás módszeréről, Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola Erdélyi Konzultációs Központ igazgatója a térinformatikáról mint a régiófejlesztés nélkülözhetetlen eszközéről, Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke a népi kultúra táji tagoltságának kutatásáról Erdélyben és Moldovában, Balla Árpád főorvos az 1970-2002 közötti Hargita megye népmozgalmi adatairól, Csávossy György pedig az erdélyi borok tájiságáról értekezett. /Borbély Tamás: A Magyar Tudomány Napja Erdélyben. Konferencia a régiókutatás időszerűségéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./
