„Egyre többen vannak a váradi színészek közül az égi teátrumban, s bár nem tudunk mindenkinek ehhez hasonló emléket állítani, a Papp Magdáé mindenképpen olyan, ahol fejet hajthatunk, s emlékezhetünk“ – mondta Meleg Vilmos, a Szigligeti Társulat vezetője Nagyváradon. A tizenöt éve elhunyt népszerű váradi primadonna, Papp Magda közadakozásból épített sírkövét november 1-jén avatták fel a Rulikovszky temetőben. Fodor József vikárius szentelte fel a Torkos István által készített síremléket. Meleg Vilmos elmondta: azért rendeztek tavaly jótékonysági estet, és akarták közadakozásból elkészíttetni a sírkövet, mert olyan sokan szerették a művésznőt Nagyváradon, hogy a társulat úgy gondolta, a rajongók is hozzá kívánnak járulni ehhez. /Both Abigél: Váradi „égi teátrum” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./
2007. november 7.
A román pártok kampányából magyarellenesség érezhető ki – fejezte ki aggodalmát Nagyváradon Markó Béla RMDSZ-elnök. „A hét végén Marosvásárhelyen, úgy tűnik, a polgármester nyomására festették le az RMDSZ kampányplakátjait, persze ezt nehéz bizonyítani“ – mondta Markó. Hozzátette: az országos útügyi hatóság azzal az indoklással vette le az RMDSZ egyik óriás kampányplakátját, hogy az magyar nyelven íródott. „Soha, még a kommunista rezsimben sem volt ilyen, hogy a magyar nyelvű plakátokat ezzel az indokkal távolították volna el” – háborgott Markó. A Konzervatív Párt (PC) két olyan törvénytervezetet is elfogadtatott az alsóházzal, amelyben az anyanyelven tanuláshoz való jogokat szűkíti. Igaz, a tervezetet még meg kellene szavaznia a szenátusnak is, és Markó reméli, erre már nem kerül sor. A politikus nagyon veszélyesnek tartja ezt a fajta magyarellenességet, ami „biztosan nem tesz jót a romániai román–magyar együttműködésnek“. /Both Abigél: Markó: erősödő magyarellenesség. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./
2007. november 9.
Nyolcvan év után először történik meg, hogy egy félhivatalos erdélyi magyar küldöttség felkeresi és megkoszorúzza a doberdói emlékhelyet. Nyolctagú küldöttség indul a jövő héten Nagyváradról az olaszországi Doberdóba és Isonzóba, a Bihar megyei RMDSZ kezdeményezésére. /Both Abigél: Nagyváradról Doberdóba. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./
2007. november 20.
Jövőre Nagyváradon folyhat az év legnagyobb régészeti feltárása. Eddig kör alakú várfalat, sírokat találtak Nagyváradon, a vár feltárása során. Az 1598-as ostromkor készült ábrázolásokon már szerepel a kör alakú várfal, és kiderült, hogy ezek a rajzok a realitáshoz nagyon közel állnak. „Szinte nincs olyan pontja a várnak, ahol ne találnánk építéstörténetileg fontos részeket” – magyarázta Emődi Tamás. /Both Abigél: Váradi vártitkok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2007. november 26.
Tőkés László kijelentette: „Az a versenyhelyzet, amit kialakítottunk, esélyt adott a demokráciának. Úgy tűnik, ez a versenyszellem megfordította a magyarok szavazási trendjét, hiszen nagy arányban mentek el voksolni. Nagykorúsodott, európaiságról tett tanúbizonyságot az erdélyi magyarság, értékelvű módon választott. Úgy érzem, rendszerváltozás indult be a romániai magyar politikában. ”Szilágyi Zsolt kampányfőnök a szavazáson tapasztalt rendellenességekről, törvénytelenségekről beszélt. A szavazás napján a magyarországi Hír TV és a Duna TV is Tőkés Lászlóról szóló adást sugárzott – amit „becstelenségnek” nevezett Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke, ezért magyarázatot kérnek az ORTT magyarországi médiafelügyelettől. /Both Abigél: „Nagykorú a magyarság” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
2007. november 27.
Még nem döntötte el Tőkés László, lemond-e püspöki tisztségéről az európai parlamenti mandátum javára. Tőkés László mind a 34 képviselőtársával szeretne együttműködni az országot érintő ügyekben, az RMDSZ-szel pedig az erdélyi magyarságot érintő nemzetpolitikai kérdésekben. „Gratulálok az RMDSZ-nek is, annak ellenére, hogy tisztességtelen, hazug kampányt folytattak” – mondta a püspök. Sajnálatát fejezte ki, hogy az RMDSZ tovább folytatja a negatív kampányt. Tőkés hangsúlyozta, le kellene ülniük az RMDSZ vezetőivel tárgyalni. „Az én győzelmem az RMDSZ győzelme is” – mondta, utalva arra, hogy mind a mai napig tagja a szövetségnek, tehát szerinte nem igaz Frunda Györgynek az a kijelentése, hogy szét akarta verni az RMDSZ-t. /Both Abigél: Püspök marad Tőkés László? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
2007. december 12.
Az RMDSZ–PNL–PSD-paktum ellenére sem választották meg Nagyvárad alpolgármesterévé Bíró Rozáliát, helyette Mihai Grozát választotta meg december 11-én a helyi tanács. A demokrata párti alpolgármester egyetlen szavazattal kapott többet, mint az RMDSZ-es Bíró Rozália. A 2002-es népszámláláskor a 206 614 nagyváradi közül 56 985, a lakosság 27,58 százaléka vallotta magát magyarnak. 1973 óta nincs magyar polgármester a városban. Nagyváradot a polgári közigazgatás 1848-ban történt bevezetése óta irányítja polgármester, a most megválasztott ideiglenes városvezető az 50. – közölte Fleisz János nagyváradi történész. Hozzátette: a 49 polgármester közül 23 magyar, 26 pedig román nemzetiségű volt. 1848 és 1920 között magyar elöljárók vezették a várost, közülük Lukács György és Sall Ferenc ismertebb, róluk utcát is elneveztek. Bulyovszky József idejében indult fejlődésnek a város, munkáját a legsikeresebb nagyváradi elöljárónak tartott Rimler Károly folytatta. Polgármestersége idején (1901–1920) fejlődésnek indult a város, megépültek a legjelentősebb műemléképületek (a színház, a városháza, a Fekete Sas-palota stb.), és Nagyvárad az akkori Magyarország negyedik legjelentősebb városa lett. A trianoni döntéstől 1940-ig a román nemzetiségűek vették át a hatalmat. Ezután ismét a magyarokon volt a sor, Soós István 1944 márciusáig volt a Körös-parti város polgármestere, majd következett a kommunista hatalomátvétel. „Érdekes, hogy 1945 és 1973 között egyetlen román polgármestere volt Nagyváradnak” – hangsúlyozta a történész. Mint mondta, 1960 körül fordult meg az etnikai arány a városban, többségbe kerültek a románok, de 1973-ig nem volt jelentős számbeli különbség a két közösség között. A látványos változás az iparosodással következik be, amikor az utolsó magyar polgármester, Szántó István (1968–1973) vezette a várost, aki Fleisz szerint ma Amerikában él. /Pap Melinda: Átverték az RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./ Demokrata párti alpolgármestere lett Nagyváradnak, miután a tanácsosok egy szavazatkülönbséggel a Brüsszelbe távozó Petru Filip helyére párttársát, Mihai Grozát támogatták kihívója, az RMDSZ-es alpolgármester Bíró Rozália ellenében. Heves vita volt, akkora hangzavarral, hogy alig lehetett érteni, mit mond egyik-másik tanácsos. „Új kapcsolatot kell kiépítenünk, és hogy milyen lesz az együttműködés az új polgármesterrel, még eldől. Mindenesetre minket azért választottak meg, hogy a város problémáit megoldjuk, és nem hogy gyarapítsuk” – mondta Bíró Rozália. /Both Abigél, Mihály László: Árulás Bíró Rozália ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./
2008. január 4.
A Sepsiszentgyörgyön őrzött ötszáz éves Apor-kódex restaurálása vállalkozik a budapesti Országos Széchényi Könyvtár (OSZK). Boka László, az OSZK nagyváradi származású kutatója több mint kilenc éve dolgozik a könyvtárban, de a mai napig van nagyváradi kötődése. 2007-től vendégelőadóként az angol szakos hallgatóknak összehasonlító irodalmat tanít Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen. Örömmel fogadta el a felkérést, mert mindig jó hazajönni. A Várad folyóiratnak is alapító tagja. Az OSZK-nak a régi, jó kolozsvári kapcsolata mellett az utóbbi hónapokban sikerült a stratégiai egyezményt aláírnia a Román Nemzeti Könyvtár újonnan kinevezett vezetőjével, Elena Tarzimannal. Az OSZK-nak hagyományosan jó kapcsolatai vannak az erdélyi múzeumokkal. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeummal egy kiállítás kapcsán kezdtek együttműködni. Ennek célja az Apor-kódex megmentése. Ezért az OSZK két restaurátorát elküldi Szentgyörgyre, hogy felmérje a kódex állapotát. A kódexet a 2009 eleji nyelvemlék-kiállításhoz szeretnék kölcsönkérni. Eddig a román minisztérium nem mutatott rá hajlandóságot Most úgy néz ki, hogy Románia uniós csatlakozásával új lehetőségek nyíltak. /Both Abigél: Újjászülető Apor-kódex. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./
2008. január 22.
Január utolsó napjáig lehet jelentkezni a február végén Nagyváradon induló, 120 órás rendezői tanfolyamra, amelyen a pedagógusok, bábszínészek, vallástanárok elsajátíthatják, hogyan tehető művészi szempontból megfelelővé egy kisiskolások által színre vitt előadás. Rusz Csilla, a Nagyváradi Drámaműhely vezetője szervezi a tanfolyamot. Hiánypótlónak szánja a tanfolyamot, ahol neves magyarországi szakemberek adnak majd elő. /Both Abigél: Lélekszépítő dramaturgia. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
2008. január 24.
Közös nevezőre kell jutniuk az RMDSZ és az erdélyi magyar ellenzéki szervezetek vezetőinek – Szili Katalin szerint – a romániai magyar közösség szavazatainak megszerzése érdekében. Minderről Nagyváradon foglalt állást az Országgyűlés elnöke, miután megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel és Tőkés Lászlóval. Szili elmondta: Markóval áttekintették a romániai európai parlamenti választások tapasztalatait, és napirendre kerültek az idén rendezendő helyhatósági és parlamenti választások is. A Tőkés Lászlóval folytatott megbeszélésen Szili felkérte az EP-képviselőt, vegyen részt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) munkálatain. Tőkés elismeréssel szólt a Szili által kezdeményezett nemzetpolitikai stratégiáról. /Fried Noémi Lujza: Szili békítő szándéka. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./ A Tőkéssel való megbeszélést megelőzően Szili Katalin a Bihar megyei Szentimrén megkoszorúzta Szent Imre szobrát, majd Szalárdon emlékplakettet és emléklapot nyújtott át azon települések polgármestereinek, akik részt vettek a Szentjobbi Hagyományőrző Huszáregyesület és Csontos János magyarországi képviselő által szervezett Szent Imre emléktúrán. A huszárok tíz nap alatt lóháton ötszáz kilométert tettek meg, hogy felkeressék az Erdélyben található összes Szentimre nevű települést. /Both Abigél: Markóval, Tőkéssel egyeztetett Szili. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./ Nagyváradon a találkozó előtt feltűntek az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) váradi szervezetének tagjai, akik tiltakozni akartak Szili Katalin váradi látogatása ellen, mivel ő a határon túli magyar nemzetrészekhez mostohán viszonyuló Magyar Szocialista Párt egyik vezéregyénisége. A helyi lapokban közzétett kritikus hangvételű állásfoglalás helyett azonban csupán a Himnusz kinyomtatott szövegét hozták magukkal. Mint azt Nagy József Barna, az EMI váradi elnöke elmondta, úgy vélték, a magyar kultúra napján nem kell élőbb, aktuálisabb üzenet, mint nemzeti imádságunk szövege. Az érkező RMDSZ-szimpatizánsok azonban nem ismerték ezt az új EMI-s álláspontot, s többen azt hitték, az ifjak a Szili- és MSZP-ellenes nyilatkozat szövegét osztogatják. Ezért a politikusokat szállító konvoj megérkezésekor kisebb botrány keletkezett, egy vérmes pártaktivista ugyanis nekitámadt Nagynak, leköpte őt és nyomdafestéket nem tűrő jelzőkkel illette. Kis híján tettlegességgé fajult a dolog, a román biztonsági emberek elterelték az RMDSZ-es köpködőt, aki ezután tisztes távolságból becsmérelte a fiatalokat. A gálaműsorra érkező emberek közül azonban – noha jórészt az RMDSZ-es tisztségviselők voltak – nagyon sokan az EMI pártjára álltak, s többen mentek oda a fiatalokhoz s kérték tőlük a színes címerrel díszített nyomtatványt, a magyar himnusz teljes szövegét. Az incidens szemet szúrt a bevonulóknak is, pár perc múlva ugyanis Szili Katalin kabinetfőnöke visszatért, s megkérte az EMI-seket, fáradjanak be a kultúrház protokolltermébe, az elnöknő ugyanis személyesen akarja megköszönni, hogy neki is adtak a himnusz szövegéből s meg szeretné ismerni Nagy József Barnáékat. Szili Katalin diplomatikusan fogadta Nagyot, aki miután kezet fogott az Országgyűlés elnökével, felháborodottan mutatott rá, hogy az RMDSZ-esek azért köpték le, mert a magyar himnuszt osztogatta. /Szőke Mária: Egy közösség sokszínűsége: hatalom! = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 24./
2008. február 6.
Tőkés László EP-képviselő meghívására a romániai magyar egyházak vezetői tanácskoztak február 5-én Nagyváradon. A találkozón megemlékeztek Kräuter Sebestyén nyugalmazott temesvári püspökről, aki január 29-én hunyt el. Kifejezték közös örömüket, hogy hároméves küzdelem után a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium végre visszakapta elorzott sportpályáját. Továbbá megfogalmazták abbéli igényüket, hogy az RMDSZ, illetve a nemzeti oldal képviselői megegyezésre jussanak az elkövetkezendő választásokra. Az egyházfők állásfoglalásban összegezték az oktatási törvénytervezet felekezeti oktatásra vonatkozó passzusainak bővítése, kiegészítése iránti kéréseiket, illetve közös nyilatkozatban biztosították Tőkés László EP-képviselőt támogatásukról a keresztény értékek védelmében indított mozgalmában. Az RMDSZ lehetőséget nyújt minden erdélyi magyar csoportosulásnak, hogy részt vegyen az önkormányzati választások előtt rendezett RMDSZ-es belső megmérettetéseken – jelentette ki Markó Béla. /Megegyezést szorgalmaznak az egyházi vezetők. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ Az óvodától az egyetemig tartó felekezeti oktatást kérték közös állásfoglalásukban az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői. A püspökök azt szeretnék, ha az állami tanintézetekhez hasonlóan a törvény az egyházi iskolák esetében is biztosítaná a finanszírozás mindhárom formáját. Az állásfoglalást aláírta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök, Schönberger Jenő szatmári püspök, református részről Pap Géza erdélyi és Csűry István királyhágómelléki megbízott püspök, Szabó Árpád unitárius, Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök és Gergely István, a Romániai Magyar Baptista Szövetség elnöke. /Both Abigél: Összefogtak az egyházfők. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./ Az egyházvezetők támogatásukról biztosították Tőkés Lászlót ahhoz, hogy a Keresztény Európát! elnevezésű programja keretében a keresztény identitást és szellemiséget erősítse Európában. Az egyházfők támogatják Tőkés javaslatcsomagját is, amely az EP-ben megrendezendő nemzetközi Biblia-kiállítást, a Kereszténység és Európa című konferencia kettős, brüsszeli és erdélyi megrendezését, valamint XV. Benedek pápának az Európai Parlamentbe való meghívását tartalmazza. A megbeszélésen továbbá Tőkés figyelmébe ajánlották annak lehetőségét, hogy törvénymódosítási kezdeményezésével az európai egyházak is pályázhassanak uniós forrásokra. /Fried Noémi Lujza: Oktatási ökuménia. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./
2008. február 15.
Miután Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke tíz nappal ezelőtt felajánlotta a Magyar Polgári Egyesületnek (MPE), hogy a két szervezet jelöltjei előválasztáson mérkőzzenek meg egymással a helyhatósági választások előtt, február 14-én az MPE-n volt a sor, hogy találkozóra invitálja a másik felet. A bejegyzés előtt álló Magyar Polgári Párt (MPP) nevében is beszélő Kóródi László, az MPE nagyváradi elnöke elmondta, már létrejött az egyeztető jelölőbizottság, amely jogosult az RMDSZ-szel való tárgyalások lebonyolítására. Február 18-ára nagyváradi székhelyükre invitálják az RMDSZ Bihar megyei elnökségét, hogy végre szemtől szemben tárgyaljanak, ne a sajtón keresztül üzengessenek egymásnak, mondta Orbán Mihály, az MPP alelnöke. Nyílt levélben fordult Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt vezetője Markó Bélához, amelyben arra kéri az RMDSZ elnökét, támogassa az MPP javaslatát, hogy Bölöni László közös jelöltként versenybe szállhasson a polgármesteri tisztségért Marosvásárhelyen. /Both Abigél: RMDSZ–MPE-üzengetések. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./
2008. február 20.
Nincsenek magyar utcanévtáblák Nagyváradon, annak ellenére, hogy erről már több mint másfél éve városi tanácsi döntés született: a tanács 2006. szeptemberi rendelet szerint az utcanévtáblákon magyarul is fel kell tüntetni, mely tér, utca, vagy sugárút nevét hirdeti a tábla. Néhány napja ismeretlenek által válaszként folytatott akció zajlik az éjszaka leple alatt, ugyanis a román feliratok alá odafestették az utcák régi magyar nevét. Az azóta EP-képviselővé választott polgármester, Petru Filip szerint azért nem ültették gyakorlatba a rendeletet, mert „nem akartak feszültséget kelteni”. Biró Rozália alpolgármester elmondta, a megbízott polgármester, Mihai Groza elrendelte a táblaügy gyakorlatba ültetését, de előrelépés nem történt. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) többször fordult hivatalos levélben a polgármesteri hivatalhoz ez ügyben, ezért rájuk terelődik a táblafestés gyanúja. /Both Abigél: Utcanevek feszültségben? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./
2008. február 29.
Sarkady Zsolt nagyváradi filharmóniaigazgató mellett felsorakozott a zenekar nagy része, románok és magyarok egyaránt – így tiltakozva a hátrányos megkülönböztetés vádja ellen. Nem diszkriminálja a románokat a Nagyváradi Filharmónia vezetősége – állapította meg az Országos Diszkriminációellenes Tanács, miután kivizsgálta a magát George Enescu szakszervezetnek nevező öttagú csoport feljelentését. A Costin Florin és Vasile Vulturar által vezetett szakszervezet minden lehetséges helyen feljelentette a filharmónia vezetőjét azzal a váddal, hogy csak magyarokat alkalmaz, és őket románságuk miatt diszkriminálja. Sarkady elmondta, az fáj ezeknek az embereknek, hogy a művészeti tanács a 2007-es teljesítményüket közepesnek nyilvánította, ezért kevesebb prémiumot kaptak, valamint a fizetésük is csökkent 35 lejjel. /Both Abigél: Vége a cirkusznak? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./
2009. január 28.
Évtizedek óta leveleznek a gyerekek Csipikével, újabban Cimbivel és Mákvirággal is, küldözgetik rajzaikat, verseiket, meséiket a szerkesztő bácsiknak, néniknek, és olvasmányélményeiket is megosztják a különböző folyóiratok hasábjain. Vannak nagy múltú és frissen indult erdélyi magyar gyermeklapok. A Krónika bemutatta a sepsiszentgyörgyi Cimbora, a nagyváradi Mákvirág és a kolozsvári Napsugár és Szivárvány című gyermeklapot. A Jóbarát jogutódjaként 1990–től Sepsiszentgyörgyön megjelent, gimnazistáknak íródó Cimbora Benedek Elek szerkesztői célkitűzéseit kívánta folytatni Csire Gabriella főszerkesztő irányításával. A Cimbora újabban Kíváncsi diákok lapja alcímmel lát napvilágot, Forró László és Szántai János főszerkesztőket követve 2000-től Farkas Kinga irányításával. Az 5–8. osztályos magyar diákoknak ajánlott Cimbora 2006-ban kívül-belül megújulva jelent meg. A folyóirat egyik legfontosabb rovata a Cimbirodalom, amelyben kortárs magyar írók, költők gyermek- és ifjúsági alkotásai olvashatók. A www.cimbora.net weboldal a Cimbora 2006 szeptemberétől megjelent számait kínálja a diákoknak. Napilapok gyermekrovatából nőtte ki magát a nagyváradi szerkesztésű Mákvirág gyermeklap. A Bihari Napló gyermekrovata volt, Kulcsár Andrea és Bonczidai Éva 1998-tól 2001-ig szerkesztette, a lapban kéthetente jelent meg. Amikor az osztrákok megvásárolták a Bihari Naplót, a kultúrának, a publicisztikának és az anyanyelvoldalnak, de a Mákvirágnak sem volt többé hely benne. 2004-ben Nagyváradon elindult a Reggeli Újság, Bonczidai Éva odakerült, akkor felélesztette a Mákvirágot, Amikor Bonczidai Éva eljött a Reggeli Újságtól, elhatározta, hogy a gyermeklapot elindítja. A Mákvirág gyermeklap 2007-ben elindult, de saját tőke hiányában csak pár lapszám jelent meg, most kezd magához térni a Communitas Alapítvány támogatásának köszönhetően – ismertette helyzetüket Both Abigél főszerkesztő. Neves mai írók, költők kimondottan a Mákvirágnak írt versei, meséi jelennek meg a lapban, Szűcs László, Tóth Ágnes, Kinde Annamária, Szilágyi Aladár, Gittai István és Szálinger Balázs az állandó szerzők. A fél évszázados múltra visszatekintő, kolozsvári szerkesztésű Napsugár és a később induló Szivárvány című gyermeklap máig megőrizte irodalmi jellegét. A Napsugár színes irodalmi ismeretterjesztő gyermeklap 8–12 éveseknek. A gyermekirodalmi folyóirat írók, költők, képzőművészek kezdeményezésére jött létre, első száma 1957 januárjában jelent meg A lap több mint fél évszázados fennállása óta az erdélyi magyar irodalom és képzőművészet legjelesebb alkotóit vonta be munkájába. A Napsugár szerkesztősége 1980 januárjában A Haza Sólymai címmel képes, irodalmi gyermeklapot indított az óvodásoknak, amelynek oldalain nemcsak versek, rajzok, mesék jelentek meg, hanem Csipike postaládájából előkerült leveleket is közöltek. A diktatúra által kikényszerített nevet 1989 decemberében változtatták meg az eredetileg javasolt Szivárványra. 1989 decemberéig a Román Kommunista Párt gyermekszervezete, a Pionírtanács adta ki mindkét lapot, és ez tartalmilag szigorú politikai cenzúrát jelentett. A Napsugár és a Szivárvány kiadói jogát 1990-től a Román Nemzeti Kiadó vette át, amely megvonta az anyagi támogatást, és akadályozta a terjesztést. Az 1991-ben megalakult Napsugár Kft. átvette a két gyermeklap terjesztését, fokozatosan a kiadását és gazdasági irányítását is, majd 1998 nyarán a Napsugár Kft. az 1995 óta működő Napsugár Alapítvány tulajdonába került, amely azóta is irányítja a Napsugár gyermeklap körüli szellemi életet. A Napsugár Kiadó napsugar.ro címen elérhető honlapja arról tájékoztat, hogy az 1990-es évek közepén a két gyermeklap elérte az 53 000-es példányszámot. „Ez azóta ismét évente csökken a jól ismert társadalmi, gazdasági okok miatt, de gyermeklapjaink példányszáma még mindig a legmagasabb a romániai magyar sajtóban, sőt a folyóiratok mezőnyében összmagyar viszonylatban is az elsők között vagyunk” – ismertetik a kiadó weboldalán. A Napsugár Kiadó nemcsak a Napsugár és a Szivárvány rendszeres és pontos megjelentetését és terjesztését irányítja, hanem Napsi címen évente két vakációs mese-, rejtvény- és játékkötetet ad ki, megjelenteti az iskolai színjátszást segítő műsorfüzeteket, tehetséggondozó anyanyelvi táborokat szervez kisiskolásoknak, szakmai fórumokat létesít pedagógusoknak, társszervezője országos anyanyelvi mesemondó és általános műveltségi versenyeknek, valamint a Kárpát-medencei gyermeklapok nemzetközi szimpóziumainak. A Zsigmond Emese főszerkesztő irányításával havonta megjelenő Napsugár a minőségi irodalom népszerűsítése mellett hangsúlyt fektet az ismeretterjesztésre is. Az Itt születtem című rovatban 2000 szeptemberétől 2007 decemberéig 78 települést mutattak be az ott lakó gyerekek és tanító nénik. /Bonczidai Éva: Mit olvas Csipike, Cimbi és Mákvirág? = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./
2009. február 4.
„Románia és Magyarország a maga módján megoldotta a kisebbségi kérdést” – jelentette ki magyarországi útjáról hazatérve a román államfő. Ezt megelőzően Traian Basescut hatalmas lelkesedéssel fogadta a gyulai román közösség. A magyarcsanádi ortodox pap azt nehezményezte, hogy Andrei Sagunának szerettek volna szobrot állítani a községben, de ezt nem engedélyezték. Kérte a román államfőt, járjon közben ez ügyben. Basescu szerint, ha a román állam Magyarország iránti tiszteletből engedélyezte az aradi Szabadság-szobor „felállítását” a tizenhárom vértanú emlékére, akkor egy olyan kultúrembernek, aki csak a románok jogait védte, igazán kell legyen szobra. „Megkérjük magyar partnereinket, ők is tiszteljenek meg minket azzal, hogy ezt engedélyezik” – mondta. /Both Abigél: Gyula: elnöki díszvacsora délben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
