Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke, miután lapjaiban előzőleg a legkülönbözőbb vádakkal illette Nicolae Spiroiu védelmi minisztert, sajtóértekezleten intézett heves támadást ellene /elárulta a nemzet érdekeit, tönkretette a román hadiipart, stb./. A háttérben befolyásos, balos erők húzódnak meg, akik nem értenek egyet Spiroiu nyugatbarát politikájával. Ezt igazolja, hogy a miniszter a korábbi támadások miatt levélben kérte a védelmi bizottságot a helyzet megtárgyalására, még választ sem kapott. /Magyar Hírlap, febr. 7./
1994. február 16.
Corneliu Vadim Tudor szenátor gyalázkodó cikkeket közölt Spiroiu védelmi miniszterről és Chebeleu elnöki szóvivőről. A megtámadottak egy darabig hallgattak, először Spiroiu utasította vissza a vádakat, majd Chebeleu nyilatkozott: "intoleráns, antiszemita, xenofób; a román nép szellemiségétől idegen megnyilvánulásaival Tudor nemcsak pártja és sajtókiadványa nevét szennyezi be, de sokat árt az ország érdekeinek" is. /Pesti Hírlap, febr. 16./
1994. február 21.
A kormány szélsőséges támogatói közül két párt bejelentette, hogy felfüggeszti a kormánykoalícióról folytatott tárgyalásokat, amíg a vezetés nem tisztítja meg magát korrupt elemeitől. Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke felrótta Iliescu elnöknek, hogy felkarolja a kisebbségeket, "az arcátlan RMDSZ-t", a "szemtelen zsidókat" és a "bűnöző cigányokat". A másik visszalépő a Szocialista Munkáspárt. /Magyar Hírlap, febr. 21./
1994. február 22.
A Romániai Magyar Szó 1993. dec. 8-i számában közölt dokumentumokat a Párizsban működő, Nagy-Romániát szorgalmazó Román Gárdáról, választ várva arra, hogy hamisításról van szó, vagy valóságról. Választ nem kaptak, az ismertetés visszhangtalan maradt. Újabb levelet kapott a lap szerkesztősége, Innsbruckból, a Józanok Európai Társaságától /Gesellschaft Denkender Europäer/. Másolatban küldték meg Vacaroiu miniszterelnöknek Adrian Nastase parlamenti házelnöknek küldött, 1993. dec. 10-i levelét, melynek lényege: a párizsi Román Gárda szervezettel kapcsolatban ne szolgáljon a sajtónak semmilyen információval, ugyanezt kéri C. V. Tudornak e szervezettel való kapcsolatára vonatkozóan is. - Az egyre homályosabb, a hatalom kulcsfiguráit támadó C. V. Tudor "külkapcsolatairól" jó lenne többet tudni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./
1994. február 25.
Miután a kormánypárt nyilatkozatban elhatárolta magát Corneliu Vadim Tudortól, a Nagy-Románia Párt elnökétől, a hadsereg legfelsőbb katonai tanácsa is közleményben támadta meg őt, visszautasítva Spiroiu védelmi miniszter elleni támadását. /Magyar Hírlap, febr. 25./
1994. március 2.
Megjelent a Romániai Zsidó Hitközségek 5. számú Tájékoztatója, amely 17 oldalon foglalja össze az 1993. márc. 19-e és 1994. jan. 18-a között a román sajtóban megjelent antiszemita írásokat. A legtöbb ilyen cikket az Europa közölte, majd a Romania Mare, a Politica és a Noua Drepta következnek. A szerzők között Ilie Neacsu, Radu Theodoru és Corneliu Vadim Tudor áll az élen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 2./
1994. március 3.
Az RMDSZ márc. 3-i sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke felolvasta az RMDSZ nyilatkozatát. Ebben az RMDSZ vezetősége visszautasította a külügyi szóvivő Tőkés László püspök elleni támadását, mert az ő kiállása jogos, erkölcsi alapja van hozzá. A támadással el akarják terelni a figyelmet azokról a kötelezettségekről, amelyeket Románia vállalt az ET-felvételkor. Az RMDSZ 1994. jan. 21-én Aide-mémoire-ban kifejtette álláspontját az ET-ajánlásokkal kapcsolatban. Románia nem teljesítette vállalásait. Az RMDSZ javaslatokat tett a nemzeti kisebbségek jogait szabályozó törvények kidolgozására. Ezek a javaslatok válasz nélkül maradtak. Az RMDSZ felkéri Románia kormányát, hogy teljesítse az ET ajánlásait.- A Kisebbségi Tanács kirakatintézmény, saját határozatainak sem tudott érvényt szerezni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5-6., /Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./ - / Corneliu Vadim Tudor kémkedéssel vádolta Tőkés Lászlót és ezt a vádat - célzások formájában - kiterjesztette más RMDSZ-vezetőkre is. /Új Magyarország, márc. 4./
1994. március 6.
Iliescu elnök egyetértésével Vacaroiu miniszterelnök márc. 6-án négy fontos tárca élén személycserét hajtott végre: menesztette Nicolae Spiroiu védelmi, Gheorghe Danescu belügy-, Petre Ninisu igazságügy- és Paul Teodoru közlekedési minisztert, helyükbe Gheorghe Tinca /védelmi/, Ioan Doru Taracila /belügy/, Iosif Gavril Chiuzbain /igazságügy/és Aurel Novac /közlekedésügy/ került. Iliescu elnök hangsúlyozta, hogy ezzel Románia eleget tett az Európa Tanács egyik feltételének, hogy had- és belügy élére polgári személyeket állított. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./ Spiroiut C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke támadta, a belügyminisztert és a közlekedési minisztert korrupciós ügyekkel vádolták. /Magyar Nemzet, márc. 7./ Spiroiu a brüsszeli NATO-központba kerül, a békepartnerség ügyével fog foglalkozni. Utóda /Tinca/ előzően külügyminisztériumi államtitkár volt. /Magyar Hírlap, febr. 7./
1994. március 8.
Az ellenzék bírálta a kormányátalakítást, Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke szerint "alkotmányellenes, és csak az álcázott kommunista hatalom továbbmentését szolgálja". Különösen nagy hibának tekinti Spiroiu menesztését, mert ezzel hitelesítik C. V. Tudor rágalmait. Coposu a kinevezetteket csak jelölteknek tekinti addig, amíg nem hallgatja meg őket a parlament. /Népszabadság, Magyar Nemzet, márc. 8./
1994. március 10.
Márc. 9-én a szenátusban a rendőrségi törvénytervezet tárgyalásakor az RMDSZ módosítást javasolt: ahol a kisebbség többségben él, ott a rendőrök ismerjék a kisebbség nyelvét. Nagy felzúdulást keltett ez a javaslat, C. V. Tudor és mások is hevesen reagáltak, végül márc. 10-én elutasították a javaslatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./ Hosszú Zoltán szenátor márc. 10-én a szenátusban nyilatkozatban tért vissza az elutasításra. A nemzeti kisebbségek jogait nem a többség adja, hanem az a társtulajdonosi minőségből ered. Az egyetemre, az anyanyelv használatára vonatkozó követelések természetesek, mert egyenlők a jogok, európai értelemben így kell értelmezni a többség és kisebbség viszonyát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12., a nyilatkozat teljes szövege: Orient Expressz (Bukarest), márc. 18./
1994. március 11.
A rendőrségről szóló törvénytervezet kapcsán a szenátusban több szélsőséges politikus, élükön Corneliu Vadim Tudorral és Adrian Paunescuval vérlázítónak nevezte az RMDSZ javaslatát: azokban a helységekben, ahol nemzetiségek élnek, a rendőrök beszéljék a kisebbség anyanyelvét is. A Vatra Romaneasca már korábban kiadott közleménye felhívta a figyelmet a közeledő "magyar veszélyre", amikor a román nép "hóhérainak" emlékét ünneplik és "revansista beszédeket" mondanak az erdélyi magyarság képviselői. A Vatra felkérte Iliescu elnököt, hogy tiltsa be a márciusi rendezvényeket, a Belügyminisztérium pedig lépjen fel a szervezők és agitátorok ellen. /Magyar Nemzet, márc. 11./
1994. március 11.
Corneliu Vadim Tudor Ceausescu hűséges embere volt, a zsidók és magyarok ellen folytatott rágalomhadjárat tollnoka. Az 1989-es fordulat után megalapította a Nagy Románia /Romania Mare/ hetilapot. A laphoz a pénzt az akkori Petre Roman-kormánytól kapták, mert megígérték az ellenzék szétverését. Ezután megalakította társaival a Nagy Románia Pártot és annak szenátoraként lett a szenátus tagja. Becsületsértésért, rágalmazásért száznál több pert indítottak ellene, de ez sem használt. Tudor Spiroiu védelmi minisztert támadta heteken át, majd Iliescu elnöknek is nekiment. Ezt már megelégelték: parlamenti vizsgálóbizottság alakult, hogy megtárgyalják eddigi ténykedését. Lehet, hogy mentelmi jogát is elveszíti. /Népszava, márc. 11./
1994. március 25.
Az ellenzéki Tineretul Liber /Bukarest/ napilap közli a legújabb felmérés eredményét. 1989 óta első ízben vesztette el első helyét Iliescu elnök. Amennyiben most lenne a választás, a szavazók 37 százaléka választaná elnöknek Emil Constantinescut, a Demokratikus Konvenció /DK/ elnökét és csak 27 százalék Iliescut. A harmadik Funar lenne, 10 százalékkal. Az ellenzéki szavazók 68 százaléka szeretné Constaninescut az elnöki székben látni, míg Petre Romant mindössze a szavazók 17 százaléka. A kormánykoalíció személyiségei közül, amennyiben Iliescu nem indulna, Adrian Nastase lenne a legnépszerűbb /39 %/, őt követné Funar /21 %/, Corneliu Vadim Tudor /10 %/ és Teodor Stolojan /6 %/. A megkérdezettek 30 százaléka a DK-t juttatná be a parlamentbe, szemben a kormánypárt /SZDP/ 23 százalékával. /Magyar Nemzet, márc. 25./
1994. május 11.
A parlament két háza máj. 10-i együttes ülésén, az 1994-es költségvetési vitát megszakítva megemlékezett az erdélyi memorandisták száz évvel ezelőtti kolozsvári perére. Egyes felszólalók felhasználták az emlékezést magyarellenes kirohanásokra. A Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ szónoka, Costica Ciurtin szerint akkor a magyarok "vad arroganciával" magyarosították a városokat és a falvakat, az iskolát és a közigazgatást. C. V. Tudor rendreutasította az RMDSZ parlamenti csoportját, majd felhívta a figyelmet, hogy Erdélyben ma is él a magyar nacionalizmus. Tudor elítélte azokat, akik negatívan állítják be Antonescut. Petre Turlea kijelentette, hogy a memorandisták és általában a román nép harca nem állítható párhuzamba az erdélyi magyarság és az RMDSZ küzdelmével. A románok ugyanis mindig a szabadságért, az igazságért harcoltak, míg az RMDSZ a kiváltságokért, előjogokért küzd. Nicolae Draghia /Szocialista Munkapárt szerint a románságnak ma is erőfeszítéseket kell tenni, hogy a kisebbségekkel legalább egyenlő jogokat élvezhessen. /!/ Az RMDSZ nyilatkozatát az RMDSZ parlamenti csoportja nevében Sinkó István képviselő olvasta föl. A Memorandum-per tanulságai a következők: a nemzetiségek túlélési óhaja nem orvosolható erőszakkal, büntetéssel, az osztrák-magyar birodalom szétesett, mert nem oldotta meg a nemzetiségi problémákat. Felszólította képviselőket arra, hogy ne alkalmazzák a történelmet a kisebbségek megalázására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14., Németh János képviselő: Memorandumok időszerűsége. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./
1994. június 13.
Corneliu Vadim Tudor szenátor kirohanásai megszokottak. Legutóbb azzal állt elő /a tévé is átvette/, hogy az ellenzék Petre Romannal az élen államcsínyre készül, Iliescu elnököt jún. 17-én meggyilkolják és Mihály királyt trónra ültetik. Tiltakozó nyilatkozatok sokasága látott napvilágot, a titkosszolgálat, az SRI is cáfolta ezt a képtelenséget, többen követelték, hogy vonják meg Tudortól a mentelmi jogot. /Népszava, jún. 13., Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 15./
1994. szeptember 26.
Szept. 26-án a Szenátusban Corneliu Vadim Tudor szenátornak, a Nagy-Románia Párt elnökének javaslatára napirendre tűzték az RMDSZ csíki szervezetének szept. 23-i nyilatkozatát, amelyben a szervezet felszólított mindenkit, maradjon távol Csíkszeredában az ortodox püspök felszentelési ünnepségéről. A nyilatkozatot hibásan fordították románra, ezt tendenciózusnak is lehet tekinteni, nem adtak lehetőséget arra, hogy Verestóy Attila a szöveghű fordítást ismertesse. Tudor kifejtette: az RMDSZ terrorszervezet, be kell tiltani. A kormánypárti képviselők szintén nacionalista hangon ítélkeztek az RMDSZ fölött. Tudor közel húsz perces vádaskodása után az RMDSZ-nek csak két percet adtak a válaszra. Brassóban a hívek 200 ezer aláírással kérték, hogy a városban létesüljön ortodox püspökség ennek ellenére nem ott alakult meg az új püspökség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./ Alig adtak szót a vitában Verestóy Attilának, aki a Népszabadság tudósítójának elmondta, mit akart kifejteni: megengedhetetlen egy ortodox vallási szertartás felhasználása a hatalom erőfitogtatására, a magyar lakosság ellen. /Népszabadság, szept. 27./ Szabó Károly szenátor a BBC román nyelvű adásában kifejtette, hogy a csíkiakat nem a püspök kinevezésének ténye zavarta, hanem az, hogy az eseményt nacionalista politikai mázban próbálták a magyar lakosság megfélemlítésére felhasználni. /Magyar Nemzet, szept. 28./
1994. október 5.
A Ziua című bukaresti lap szerint a szélsőséges, Radu Sorescu vezette Nemzeti Jobb Pártját a háttérből Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Pártja elnöke irányítja és a két párt közös tervet dolgozott ki a romániai zsidók és cigányok kiirtására. Más feltételezések szerint a Nemzeti Jobb Pártját Dan Iosif volt elnöki tanácsos támogatja. /Média (Nagyvárad), okt. 5./
1994. október 19.
Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke okt. 19-én az ún. Hargita-Kovászna megyei vizsgálat /Har-Kov jelentés/ megismétlését kérte, azt állítva, hogy elnyomják az ott élő románokat. Kozsokár Gábor szenátor válaszában rámutatott arra, hogy ne névtelen levelekre hivatkozzon Tudor, hanem hozzon hivatalos kimutatásokat. Tudor újból szót kért és katonai megoldásokat sürgetett a székely megyékben. Végül a Szenátus nem foglalt állást az ügyben. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 20., /Új Magyarország, Magyar Hírlap, okt. 20./
1994. november 1.
A romániai Emberjogvédő Liga, a LADO vezetősége Csíkszeredába látogatott, ahol a szervezet elnöke, Nicolae Stefanescu-Draganesti nyilatkozott. A szakszervezeti jogok helyzete sem rendezett, mondta. Eddig minden sztrájkot törvénytelennek nyilvánítottak az ügyészségen. - Az igazságszolgáltatás javarésze korrupt.- A LADO több esetben bíróság elé tudta állítatni azokat a rendőröket és csendőröket, akik megvertek embereket a vizsgálat során.- A magyarok egyfajta irányított kirekesztése folyik az adminisztrációs és vezetési szinteken. Funar többször kijelentette, a magyarok menjenek Magyarországra, a határ szabad. Corneliu Vadim Tudor pedig azt mondta: ha ő lenne az államfő, minden magyart lelógatna a harangtoronyból. Iliescu elnök álláspontjából tükröződik, hogy ő a magyar kisebbség ellen van. /Új Magyarország, nov. 1./
1994. november 6.
A Nagy-Románia Párt összehívta országos tanácskozását és nov. 6-án megszavazták, hogy további három hónapra bizalmat szavaznak a kormánynak. Több feltételt szabtak: a hazai ipar védelme, árak ellenőrzése, kormányellenőrzés bevezetése a Nemzeti Bank fölött stb. Mindezek jelzik, hogy Corneliu Vadim Tudor pártja a támogatásért miniszteri tárcákat kér. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./
1995. január 20.
Jan. 20-én aláírták a négypárti egyezményt, a kormányt támogató erők szövetségét: a kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja és Funar Román Nemzeti Egységpártja mellett Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártja, és Ceausescu volt miniszterelnöke, Ilie Verdet által vezetett Szocialista Munkapárt is bekapcsolódik a kormányzásba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21-22./ A négypárti egyezményről: Szabadság (Kolozsvár), jan. 20. -- A Demokratikus Konvenció szerint Románia az egyetlen európai ország, ahol a kormányban fasiszta jellegű erők vannak. /Magyar Hírlap, jan. 23./
1995. február 7.
A szenátus febr. 7-i ülésén Adrian Paunescu szenátor elmondta, hogy Florian Radulescu Botica szenátor, a román küldöttség vezetője Strasbourgban szégyenkezett azért, mert Frunda György, sőt Adrian Severin és Valentin Gabrielescu sem áll ki a kormány mellett. A francia lapok tele voltak a román állapotok ecsetelésével, válaszolta Frunda György. Severin pedig hangsúlyozta, hogy Nyugaton jól ismerik, kicsoda Corneliu Vadim Tudor, Gheorghe Funar. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
1995. február 11.
Febr. 11-én Marosvásárhelyen ünnepelte megalakulásának ötödik évfordulóját a Vatra Romaneasca. Vacaroiu miniszterelnök is megjelent, a sajtó képviselőinek elmondta, hogy ez nagyon fontos esemény és örömmel fogadta el a meghívást. Ott volt még Adrian Nastase képviselőházi elnök, Dan Mircea Popescu munkaügyi, Valeriu Tabara mezőgazdasági miniszter, aki egyben a Vatra alelnöke, Octavian Cosmanca, a helyi közigazgatási ügyek államtitkára, továbbá többek között Gheorghe Funar, Adrian Paunescu szenátor, C. V. Tudor és Victor Surdu. A magyarellenes kirohanások arzenáljából semmi sem hiányzott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./ A Vatra Romaneasca létrejöttének ötödik évfordulóján meleg hangú levelet intézett a szervezethez Iliescu elnök, újból kifejtve az RMDSZ által követelt autonómiaformák elutasítását. Az államelnök szerint a Vatra "egyensúlyi tényező" volt és a "hazafias érzelmeket buzdította". A román állam nemzeti egysége szent érték, ennek vitatása a román nép méltóságát és jogos érdekit sérti. Az RMDSZ szeparatista törekvései feszültséget keltenek. Ugyanakkor vissza kell utasítani a túlzott és szerencsétlen replikákat is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13., Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
1995. február 13.
A szenátusban a vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja nyújtott be egy nyilatkozat-tervezetet, amely elutasítja Markó Béla Londonban tett kijelentését és kifejti, hogy a nemzetállamban a magyar kisebbség a román nép része a törvényhozó testület szemében. A vitában szót kaptak a legismertebb szélsőséges pártvezetők, így Corneliu Vadim Tudor, Adrian Paunescu, stb. A szavazáskor tiltakozásul kivonultak az RMDSZ szenátorai. A vezető kormánypárt szövege 105 voksot kapott egyetlen ellenében, 5 tartózkodás mellett, a román pártok tehát egységesen foglaltak állást a magyar szervezettel szemben. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./ Az elfogadott határozat szerint a szenátus "döbbenettel és aggodalommal" vette tudomásul, hogy Markó Béla londoni nyilatkozata szerint a nemzetállam nem oldja meg a nemzetiségi kérdést, továbbá Románia 1918-ban annektálta Erdélyt, a romániai magyar kisebbséget az évtizedek során megpróbálták asszimilálni. /Magyar Hírlap, febr. 14./
1995. február 17.
Jimmy Carter volt elnök megjegyezte, hogy Romániában etnikai nézeteltérések meglétét gyanítja, ezután néhány román lap kifejtette, kár volt a románoknak Atlantába utazni, mert csak megaláztatásban volt részük. C. V. Tudor "román-horthysta szemináriumnak" nevezte a találkozót, javasolta, hogy az RMDSZ-vezetőket ne engedjék be az országba, hanem irányítsák Budapestre őket. Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár a bukaresti rádiónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a tárgyalások nyereséggel zárultak: megkezdődött a két fél között a párbeszéd. Erre az a 200 ezer vegyes házasságban élő ember kötelezi a feleket. /Magyar Nemzet, febr. 18./
1995. február 18.
A febr. 18-i román lapok idézik Iliescu elnököt, aki szerint a román hatalomnak nincs oka tárgyalni az RMDSZ-szel, az atlantai találkozó nem hivatalos jellegű volt. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke figyelmeztetett: ez legyen az utolsó ilyen találkozó. /Új Magyarország, febr. 20./
1995. május 6.
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke felszólította a titkosszolgálatot, tájékoztassák a közvéleményt, kik állnak azon román politikusok mögött, akik az 1201-es ajánlás elfogadására szavaztak. Tudor ezt hazaárulásnak nevezte. /Népszabadság, máj. 6./
1995. május 29.
A két szélsőséges szenátor, Adrian Paunescu /Szocialista Munkapárt/ és Corneliu Vadim Tudor /Nagy-Románia Párt/ a parlamentben a tőlük megszokott, már-már útszéli hangon támadta az RMDSZ-t máj. 29-én, azonnali ügyészi beavatkozást követeltek az RMDSZ ellen. Tudor követelte: nyilvánítsák nemkívánatos személyeknek Románia területén az "összes külföldi agitátort, akik a lázadás szikráit szórják szét", továbbá mindazokat az RMDSZ-beli radikálisokat, akik súlyosan megsértik a románok nemzeti jelképeit és tiltsák be az RMDSZ-t. Emil Tocaci nemzeti liberális képviselő felszólította a kormányt, hogy jún. 30-ig válaszoljon a parlamentben a nemzeti kisebbségek jogainak megsértésére vonatkozó "igazságtalan vádakra". A szenátorok magyarellenes kirohanásaira Frunda György válaszolt, javasolva, hogy a parlament ne a viták menetét, hanem a kongresszus elfogadott dokumentumait vizsgálja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./
1995. június 2.
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke jún. 2-i sajtóértekezletén Teodor Melescanu külügyminiszter lemondását követelte, mert Melescanu kijelentette: bizonyos feltételek mellett bekerülhet az alapszerződésbe az ET 1201-es ajánlása. Tudor emellett ismét követelte az RMDSZ betiltását, majd bejelentette, hogy pártja három államtitkári posztot kap /egyiket a művelődési tárcánál/. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./
1995. június 12.
Ion Iliescu elnök találkozott a külföldön élő román írókkal. Az összejövetelt nagyszabásúra tervezték, 17 országból 150 főt hívtak meg. A többnapos rendezvény a tengerparti üdülőben, a Neptunban zajlott. A találkozót politikamentesnek hirdették, ezért nem hívták meg az ellenzéki parlamenti író képviselőt, Nicolae Manolescut, a Polgári Szövetség Pártja elnökét. A találkozó Bukarestben, a Cotroceni palotában tartott fogadással ért véget. /Magyar Hírlap, jún. 14./ A Cotroceni palotában a találkozón megjelent az antiszemitizmusáról és magyarellenességéről ismert Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt vezetője is, ezért az Izraelben élő írók csoportja tiltakozásul távozott a teremből, szolidaritást vállalt velük Laurentiu Ulici, a Romániai Írószövetség elnöke és alelnöke, Florian Iaru is. Iliescu a felháborodott írókkal különmegbeszélést tartott, majd elnézésüket kérte. A történtekről az írószövetségi tagok számoltak be jún. 12-i sajtóértekezletükön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12., Magyar Hírlap, jún. 13./ A Neptunfürdőn összegyűlt írók elhatározták a román írók világkongresszusának intézményesítését. A jövő dönti el, hogy lesz-e ebből valami. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./
