Cseke Gábor felidézte Katona Ádámnak, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezetőjének a Magyar Fórumban tett nyilatkozatát, miszerint a kormányzati szerepvállalás kész tények elé állította az RMDSZ legfontosabb döntéshozó szervét, a Szövetségi Képviselők Tanácsát /SZKT/. Erről kérdezte Cseke Gábor Vida Gyulát, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét. Vida Gyula arra hivatkozott, hogy a közvélemény-kutatások jelezték: a romániai magyar nemzeti közösség igényelte a demokratikus ellenzékkel való kapcsolatot. Olyan gyorsan peregtek az események, nem lehetett naponta összehívni az SZKT-t. Amikor viszont összeült a testület, 90 %-os többséggel támogatták Markó Béla elnök eddigi egyeztetéseit. Az RMDSZ a kormányba lépéssel nem mondott le alapvető politikai célkitűzéseiről, mint az autonómia kérdése, a Bolyai Egyetem létrehozása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./Katona Ádám nyilatkozata: Hajdú Demeter Dénes: Merre tart az RMDSZ? = Magyar Fórum, jan. 2./
1997. március 6.
Felkereste a Romániai Magyar Szó szerkesztőségét Száz Zoltán, aki amerikai emigránsként lett történész az ötvenes években, azóta következetesen küzd társaival együtt az erdélyi magyarságért. Erről vall Erdély védelmében /Budapest, Washington, 1996/ című könyvében. Elmondta, hogy Iliescu idején a románok legalább egymillió dollárt adtak ki lobbyzási célokra, míg a magyar lobby alatta maradt a nyolcvanas évek szintjének. /Cseke Gábor: Vendég az óceánon túlról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./
1997. június 18.
El kell készíteni a leltárt az eltelt hat hónapról, ahogy koalíciós partnereink is elkészítik, állapította meg Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Elsődleges a gazdasági sokkterápia, a reform beindítása, azonban kisebbségi jogok területén is be kell indítani a változásokat. Itt nem hosszú a lista, két jelentős lépésre lehet utalni, a diplomahonosítási egyezményre és a közigazgatási törvény módosítására. Ennek értelmében ahol 20 %-nyi kisebbség él, ott a közigazgatásban kötelező módon használni kell a magyar nyelvet. Másik nehéz feladat az oktatási törvény módosítása. Nagy gondot okoz az, hogy továbbra is a régi emberek vannak kulcspozícióban. Cseke Gábor feltette a kérdést, milyen veszteséget jelent "sorainkból jövő támadás", a tiszteletbeli elnök állásfoglalása. Sokan "megpróbálják fölnagyítani a késlekedést". Itt nem az RMDSZ kudarcairól van szó, hanem a romániai magyarságéról. Markó Béla nem kíván a nyilvánosság előtt polemizálni Tőkés Lászlóval, de hozzátette, hogy a tiszteletbeli elnök helyzetelemzése téves és "veszélyes is". Markó határozottan visszautasította azt, hogy az egyházak ügyét nem képviselnék teljes elkötelezettséggel. /Cseke Gábor: Már készül a leltár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./
1997. szeptember 2.
A parlamenti szünet utolsó hetében a Ciorbea-kabinet 31 sürgősségi rendeletet bocsátott ki, valamennyit a reform felgyorsítása jegyében. Az oktatási szakbizottság elnöke, a parasztpárti George Pruteanu szept. 2-i rádiónyilatkozatában újra elmondta: a kisebbségi iskolákban a földrajzot és a történelmet továbbra is román nyelven kellene oktatni. /Cseke Gábor: Bukaresti parlamenti csaták. = Magyar Nemzet, szept. 3./
1997. október 30.
Cseke Gábor feltette a kérdést /kiemelten szedve/: kell-e nekünk egyáltalán egyetem? Senki sem vitatja, hogy kell magyar egyetem és annak optimális helye Kolozsváron van. De Cseke hozzáteszi: egy dolog az elképzelés, és más a mindennapok lehetőségeiből felismerni azokat, melyek a gondolat alá játszhatnának. Nem az a döntő kérdés, kik a nagymagyarok, hanem azt, kik az okos-magyarok. Cseke megérti, hogy sokan aláírják, az egyetemnek Kolozsváron van a helye, de - szerinte - "ezzel csak ámítjuk magunkat". /Cseke Gábor: Kié az egyetem, kié a gondolata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./
1998. április 1.
Victor Ciorbea miniszterelnök lemondása utáni reakciókról írt Cseke Gábor. Markó Béla kedvezően értékelte Ciorbea tevékenységét, Szent-Iványi István, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke sajnálatát fejezte ki mivel a kormányfő elkötelezte magát a magyar-román viszony javítása mellett. Kovács László külügyminiszter kifejtette: reméli, hogy megmarad a győztes koalíció. Andrei Plesu külügyminiszter megjegyezte, reméli, hogy a válság nem fogja befolyásolni Bukarest euroatlanti terveit, de a realitások alapján nem zárható ki a felkészülés bizonyos mértékű lelassulása sem. A szerkesztő ezzel kapcsolatban figyelmeztet: a költségvetés elfogadása, a reform nem egy elfogadatlan, véglegesítetlen törvénye még mindig megoldatlan. /Cseke Gábor: Utánunk a lemondás, előttünk a költségvetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./
1998. május 27.
A Romániai Magyar Szóban Cseke Gábor vezércikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak olyan vélemények, amelyek szerint "a két, egymással homlokegyenest szemben álló nagy magyarországi párt politikájában megteremthető a folytonosság - sőt, azt meg is kell teremteni, ha Magyarország azt akarja, hogy legalább olyan komolyan vegyék a nemzetközi porondon, mint az elmúlt években". Mindezzel a lap a Duna Televízió vasárnapi választási vitájában elhangzott azon megjegyzésre utalt, miszerint az új magyar kormánynak politikájában nem annyira tartalmi, mint inkább stílusváltásra van szükség, ami a nagyobb nyilvánosságot és a túlzott derűlátással való szakítást jelentené a határon túli magyarság problémakörében is. Az RMDSZ különböző vezetőinek a magyarországi választásokról elhangzott első nyilatkozataival kapcsolatban Cseke Gábor, a cikk szerzője megjegyezte, hogy azok, úgy tűnik, kevésbé összehangolt egyéni véleményeket fejeznek ki. Ebben - mint rámutatott - nincs is semmi kivetendő, csupán abban az esetben, ha "a Fidesz választási győzelmén felbátorodva nálunk is megrendeznénk majd kicsiben, az RMDSZ-en belül egy párhuzamos ?rendszerváltást?. A romániai magyarságnak mindenre szüksége van, s főleg a mostaninál jóval emelkedettebb morálra, de arra semmiképpen, hogy belső háborúságának sebeit újra felszaggassák". "Az egyetlen érvényes ütőkártyája tehát az új magyar kormánycsapatnak az lehet, ha jobban csinálja mindazt, amit elődei elkapkodtak kisebbségpolitikában éppúgy, mint gazdasági stratégiában" - szögezte le Cseke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./
1998. június 8.
Kolozsváron máj. 30-án az erdélyi magyar civil fórumok és az egyházak vezetői előtt Markó Béla elnök és Takács Csaba elismerte, hogy az ígérgetések ideje lejárt, ezért a kolozsvári választmányi értekezlet azt a határozatot hozta, hogy az RMDSZ parlamenti képviseletének június közepéig be kell nyújtania a parlamentnek a kolozsvári székhelyű magyar egyetem visszaállításának törvénytervezetét. Az elmúlt napokban további RMDSZ megyei szervezetek foglaltak állást az egyetem és a kisebbségi jogokért vívott harc módszereinek megváltoztatása érdekében. A kolozsváriak jún. 6-án nyílt levelet tettek közzé /a kolozsvári elégedetlenkedők kesztyűt dobtak az RMDSZ-vezetés arcába, jellemzi őket Cseke Gábor vezércikkében/. A nyílt levélben választ várnak az RMDSZ elnökétől és az RMDSZ parlamenti frakciójától. arra, hogy 1. az RMDSZ vezetősége miért nem kezdeményezte azt, hogy a tanügyi sürgősségi kormányrendelet tartalmazza azokat az elvárásokat, amelyek az 500 ezer aláírással ellátott tanügyi törvénytervezetben benne van, 2. a koalíciós tárgyalásokon feltételül szabta-e az RMDSZ a kolozsvári magyar egyetem újraindítását, 3 miután két koalíciós pár elnöke /Diaconescu és Quintus/ azt állította, hogy a koalíciós tárgyalások során Markó Béla nem Kolozsvárt jelölte meg a magyar nyelvű egyetem székhelyéül, Markó Béla viszont kijelentette, hogy az egyetemnek Kolozsváron kell lennie, tudni szeretnék, mi az igazság, 4. az RMDSZ lemondott a történelem és a földrajz magyar nyelvű oktatásáról, holott erre nem volt felhatalmazása, 5. az utóbbi másfél évben az RMDSZ vezetősége miért nem fejtett ki széles körű propagandát az egyetem érdekében? A kolozsváriak kezdeményezéséhez csatlakoztak a Maros megyeiek, majd a Temes megyeiek. /Cseke Gábor: Kétfelé tekinteni? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./ A kolozsváriak nyílt levele: Válaszra várva. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./
1998. június 12.
Az volt a kérdés, lesz-e magyar egyetem, ezért volt fontos a június 10-i koalíciós csúcs, melyről közleményt adtak ki. Megkezdődött a közlemény értelmezése. Cseke Gábor vezércikkében Markó Bélát kérdezte a megegyezés hátteréről. "A vita mondhatni heves volt", mondta Markó Béla, a tanügyminiszterrel a vita a multikulturális modellről folyt. A szövetségi elnök szerint ez a modell azért hamis, mert "mi, magyarok mindig másodrendű, alárendelt szerepbe lennénk kényszerítve. Multikulturalitása nem a kultúrák és nyelvek egyenlőségén, hanem azon alapszik, hogy a magyarok a helyettesek, a beosztottak, az alárendeltek, így minden lépésükhöz ki kell kérnünk a többség véleményét." A közlemény nem szólt arról, hogy Kolozsváron legyen a magyar egyetem. Markó Béla szerint arról majd a bizottság fog tárgyalni. /Cseke Gábor: A vita mondhatni heves volt... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
1998. szeptember 15.
Cseke Gábor közölte elmarasztaló véleményét a csernátoni Székelyföldi Fórumról. Szerinte a felszólalók közül hiányzott az "istenadta Nép". "Akit úgymond az RMDSZ nómenklatúra kizárt a vezetésből. Akitől elszakadt." Cseke Gábor szerkesztőségi főtitkár szerint azok voltak ott Csernátonban, akik "úgy érezték, hogy hangjuk nem eléggé erős az RMDSZ-kórusban". A cikkíró szerint a kettős állampolgárság követelésének felvállalásával a fórum "annyi olajat öntött a tűzre, hogy kormány legyen a talpán a magyarországi, hogy eloltsa." Ehhez a kérdéshez csak úgy szabad közelíteni, ahogyan Kovács Péter tette a Magyar Napló szeptemberi számában Schengen és a határon túli magyarság című tanulmányában, aki leszögezte: a kettős állampolgárság tömegessé tétele nem járható út. /Cseke Gábor: Csernáton - hétköznapi fényben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./
1999. november 9.
A budapesti magyar-magyar csúccsal és integrációval kapcsolatban az Index webmagazin kérdéseket gyűjt és továbbít öt magyar politikusnak: Bugár Bélának, Kasza Józsefnek, Markó Bélának, Németh Zsoltnak, Szabó Tibornak. A kérdések között szerepel, hogy a határon túli magyarok szavazati jogot szereznek-e a választásokon, az egyik kérdező szerint Tőkés László szereplése nagymértékben hozzájárul a megosztottsághoz. /Cseke Gábor): Virtuális magyar-magyar csúcs: További kérdések magyar politikusokhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./
1999. december 6.
Dec. 5-én, vasárnap Ion Tuculescu életmű-kiállításának megnyitásával Budapesten megkezdődtek a Román Kulturális Napok rendezvényei, amelyek december 8-án zárulnak. Prőhle Gergely, a magyar kulturális tárca közigazgatási államtitkára ismertette a rendezvény jelentőségét, majd Monica Dumitrescu, a román kulturális miniszter főtanácsadója méltatta az eseményt. A rendezvények: Játsszunk Shakespeare-t c. kortárs balett, a Chantant au lait című Maia Morgenstern-féle előadói est, a Pogány kisasszonyok nevű jazzzenekar koncertje, Nora Agapi fotótárlata és a Nottara Színház Jelmezek c. pantomim előadása. - Dec. 4-én Román Nemzetiségi Kulturális Napot tartottak Budapesten a helybeli, mintegy 300 tagot számláló Román Egyesület tagjai. Az egyesület elnöke, Roxin László az ez alkalommal rendezett fórumon elmondta: a nyelvi asszimiláció oly mértékben veszélyezteti a magyarországi románságot, hogy a román nyelvet az iskolában idegen nyelven kellene tanítani, hogy a fiatalok valóban megtanuljanak románul. /(Cseke Gábor): Román kulturális napok Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
2000. március 22.
Nehéz Erdélyben magyar újságot csinálni: a Krónikától szűk öt hónappal az indulást követően már megvált első főszerkesztője és lemondott a neves erdélyi közéleti személyiségből álló szerkesztőtanács is. - Azok távoztak a laptól, akik már hosszú évek óta tervezték, hogy egy új országos terjesztésű, egyetlen pártnak sem elkötelezett, független újságot indítanak útnak. Jelentkezett egy magyarországi pénzügyi befektető csoport. Valamivel több mint 1 millió dollárt tudtak biztosítani. A Krónika első száma 1999. október 30-án jelent meg. A "konkurencia" - a nyolc romániai magyar napilap - tartózkodó udvariassággal köszöntötte az új társat. Március elején az első főszerkesztő, Stanik István és a kiadó közös megegyezéssel szerződést bontott. Ezt követte Farkas Árpádnak, a szerkesztőtanács egyik tagjának távozása. Március közepén aztán Kántor Lajos, Gálfalvi Zsolt, Kányádi Sándor és Sütő András is leköszönő levelet írt. Szerintük véleményükre nem voltak kíváncsiak. A szerkesztőség munkáját most megbízott felelős szerkesztőként a lap vezérigazgatója, Werner Péter irányítja. " Bajok nincsenek, csak a romániai ismert gazdasági környezet, a bürokrácia akadályai bizonyultak a vártnál nehezebbnek. A szerkesztőtanáccsal talán valóban ritkább volt a kapcsolat a kelleténél, történtek a tapasztalatlanság miatt szerkesztési hibák is, de tendenciózusággal senki nem vádolhatja a lapot" - fejtette ki véleményét. Werner elismerte, hogy nehéz pártatlannak, függetlennek maradni az erdélyi magyarság körében. /(Gózon István, Bukarest / MTI): Egy erdélyi lapindítás nehézségei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./ Cseke Gábor, a Romániai Magyar Szó szerkesztőségi főtitkára kommentárjában sietett elmarasztalni lapja konkurensét, a Krónikát. /Cseke Gábor: Aki felfedezte magának Erdélyt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
2000. május 12.
Máj. 10-én az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában Markó Béla találkozott a bukaresti magyar sajtó képviselőivel. Az önkormányzati választások, előválasztások, és a Marosvásárhelyen kialakult helyzet volt a téma. Az RMDSZ színeiben indul 313 polgármester-jelölt, 6817 helyi tanácsosjelölt és 652 megyei tanácsosjelölt. Az előválasztások ellenére akadnak helyenként független indulók is. Marosvásárhelyen rosszul szervezték meg az előválasztásokat. Baj volt a kampányolással, de a szavazók felkészítésével is. Becsapták az előválasztókat. Nem mondták meg nekik, hogy szavazólapjuk csak úgy érvényes, ha azon egy bizonyos számú név marad. Az érvénytelen előválasztás után dönteni kellett a jelöltlista felől. Szabály szerint ezt már csak a TKT tehette meg. Nagy viták, végül megtette. A végső határidő előtt pár perccel Kincses Előd, a megyei szervezet elnöke a választási körzethez olyan városi tanácsosi jelöltlistát adott le, amelyen megváltoztatott a TKT listájával szemben néhány nevet és sorrendet. Kincses Elődtől megvonták a delegáltság jogát. Ezt a döntést a Reform Tömörülés állásfoglalása másként gondolkodás elleni merényletnek minősítette. Cseke Péter, a Romániai Magyar Szó főtitkára szerint az RMDSZ-nek nem szabad engednie, hogy belső életét megfertőzze az ún. balkáni politizálási stílus. "A csalás, a hazugság." /Cseke Gábor: Feljegyzések egy töprengő vitáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
2000. július 24.
Az Alter-Image nevű dokumentáris program keretében a 18 romániai kisebbség életét bemutató fotóalbum készült, ennek képeiből pedig etnofotográfiai kiállítást. A kisebbségi közösségek életét ábrázoló felvételek az alábbi helyeken készültek: az albánok bukaresti, az örmények szamosújvári, a bolgárok temesvári, a csehek Garnic-i és Sfanta Elena-i, a horvátok krassóvári, a zsidók kolozsvári, a németek szászföldi, a görögök brailai, az olaszok iasi-i, a magyarok csíksomlyói és türei, az olaszok paltinoasai és Solonetul Nou-i, a romák bánffyhunyadi, a lipovánok tulceai, a szerbek csanádi és nagyszentmiklósi, a szlovákok nagylaki, a tatárok konstancai, medgidiai, a törökök baskaredei, az ukránok a tiszai, felsőrónai és bisztrai mindennapi életük pillanatait tárják a nyilvánosság elé. Az albumot az 1992-es, legutóbbi romániai népszámlálás kisebbségekre vonatkozó adatai, illetve a programvezetőkként az utószóban tapasztalataikról beszámoló Feleki Károly és Gaina Gerendi Dorel esszéje egészítik ki. /(Cseke Gábor): Alter-Image. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
2000. augusztus 16.
Megjelent Határtalan hazában /Erdélyi Könyv Egylet, Stockholm/ címmel, a kolozsvári Dávid Gyula és a Stockholmban élő Veress Zoltán szerkesztésében az Erdély Kövei sorozat 10. kötete. A könyv 15 interjúra épül, amelyben a kérdezettek időszerű sorskérdésekről vallanak, illetve megneveznek és az olvasó asztalára tesznek egy-egy olyan szellemi terméket - verset, drámarészletet, esszét stb. -, mely a leginkább kifejezi, illetőleg folytatja gondolataikat. A kérdezettek - a történész Nemeskürty István, a Keresztény Szót főszerkesztő Jakab Gábor, a teológusprofesszor Kozma Zsolt, a Svédországban élő Szente Imre, a müncheni Magyar Intézetet vezető K. Lengyel Zsolt, Pomogáts Béla író, az ungvári Balla D. Károly, a felvidéki Dobos László, a vajdasági riporter Matuska Márton, Dávid Gyula, a SZER-es Borbándi Gyula, a szociológus Nagy Károly, a Tel Avivban élő Tabák László, a diplomata Jávorszky Béla, Benkő Samu - mellett így aztán szóhoz jut Sajó Sándor, Madách Imre, Makkai Sándor, Szőcs Géza, Babits Mihály, Berniczky Éva, Domonkos István, Tompa László, Szabó Zoltán, Illyés Gyula, Kodolányi János, Vörösmarty Mihály. /(Cseke Gábor): Határtalan hazában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./
2000. szeptember 13.
Kelemen Hunor államtitkár a választáson Hargita megyében indul. Azzal indokolta döntését, hogy Kolozsváron dolgozott ugyan, de Csíkkarcfalván születte 1967-ben, ott is van az állandó lakhelye. 1997 óta az állami közigazgatásban gyakorlatot szerzett. 1993-ban végezte Kolozsváron az állatorvosit, 1997-ben filozófiából államvizsgázott, most pedig másodéves a jogon. Elmondta, hogy Hargita megyében hihetetlenül rosszak az utak, a legrosszabbak az országban. Ezen kell változtatni. A másik gond, hogy bevezessék a földgázt valamennyi csíki faluba. Ugyancsak fontos az erdők visszaadásának ügye. Szükséges, hogy az oktatási intézmények piacorientáltak legyenek. Székelyföldnek szüksége van helyi egyetemi szintű oktatásra is. /Cseke Gábor: Hasznosítani a megszerzett tapasztalatot. Beszélgetés Kelemen Hunor államtitkárral, a csíki előválasztások képviselőjelöltjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./
2000. szeptember 15.
Az elmúlt tíz évben meggyökerezni látszik az erdélyi magyarságban a felismerés, hogy ne elégedjen meg félmegoldásokkal, kényszerhelyzetekkel, írta Cseke Gábor vezércikkében, hanem "követeljen, gondolkozzon összmagyarságban". Egyfajta vigasztalókét megszületett a státustörvény - vagy a különleges jogállás - gondolata, állapította meg az újságíró, most ezt osztják és szorozzák határon innen és túl. Cseke idézett egy áprilisban készült felmérést arról, hogyan is tekintenek a magyarországiak azokra a romániai magyarokra, akik valamilyen módon áttelepülnek: elveszik az ott élő magyaroktól a munkahelyet - állítja 36,9 %, s további 26,2 egyet is ért, meg nem is vele; cserben hagyják az otthoni magyarságot - 34,2 % véleménye, az is-is réteg további 20,1 %; az anyaországiakban erősítik a nemzeti érzést - ezzel eleve nem ért egyet 56,1 %; szerencsétlenek, ezért segíteni kell rajtuk - az ellenzők száma itt 28,7 %; nem is igazán magyarok - ezzel csak 58,9 % nem ért egyet; nekik köszönhetően kevésbé fogy Magyarország lakossága - ezt sem osztja 55 %. Az erdélyiek megsegítésére vonatkozó eljárások csekély támogatást élveznek: az anyaországba való bevándorlást alig 3,3 % ösztönözné, a kettős állampolgárságot 15 % látja megoldásnak, a legtöbben - 59,3 % - úgy vélik: a határon túliaknak szülőföldjükön kell boldogulniuk. A szükséges segítség esetében is 64,3 % elegendőnek találja a diplomáciai segítséget, 7,8 igenli az anyagi segítséget s csak 26,8 látja célravezetőnek mindkettőt. A megkérdezettek 56 % szerint van szükség a státustörvényre (vagy valami hasonló törvényi szabályzóra a magyarországi jogállás rendezésére), 41 % szükségtelennek tartja a törvényi rendezést. Cseke szerint egy józan politikai vezetésnek kötelessége észrevenni mindezt. Ilyen körülmények között a határon túli magyaroknak ne legyenek illúzióik, hogy a státustörvény az igazi megoldás. Kompromisszum ez a javából, de mint kiderül, kissé az anyaországi lakosság feje fölött. /Cseke Gábor: A pohár tele jó... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./
2000. szeptember 19.
Cseke Gábor szerint őt igazolta az a visszhang, amit a szept. 15-i számban írt vezércikke (A pohár tele jó...) váltott ki a magyarországi közéletben. Csapody Miklós képviselő az MTI szerint: "A valóság az, hogy a pohárban egyelőre még nincs víz, hiszen egyelőre semmiféle státusztörvény nem készült." A kormányzat által elkészített koncepcióvázlat, amely az úgynevezett külhoni állampolgárság elgondolása, csak egy ezután következő egyeztetés után töltheti majd ki a státusztörvénynek nevezett megoldás kereteit. Csapody szerint az idézett közvélemény-kutatási adatok közül örömteli, hogy a megkérdezettek 60 százaléka egyetért az MDF és a kormány úgynevezett "szülőföld stratégiájával", mely szerint a határon túli magyarságnak a számukra egyedül természetes helyen, a szülőföldön kell boldogulnia, természetesen az anyaország minden lehetséges támogatásával. Csapody Miklós kijelentette: a státusztörvény nem valami "magyar formula", hanem Trianon meghaladásának, vagyis a magyar nemzet európai szellemiségű integrációjának lehetősége, és egyben schengeni egyezmény miatti kényszer. - Hiba volna, "ha bárki a még be sem terjesztett törvényjavaslat ismerete nélkül, éppen a visszájáról próbálná meg bírálni azt" - állapította meg Csapody. Cseke egyetért Csapody Miklós MDF-es képviselővel, aki országgyűlési ténykedése során mindig is elkötelezetten és hitelesen lépett fel a határon túli magyarok érdekeiért. Cseke cikkével azt hangsúlyozta, hogy egy parlament, ha a választók képviseletében működik, nem lehet radikálisabb a közakaratnál. "Csapody Miklós különben akkor is bennünket igazol, amikor látszólag ellentmond cikkünknek: azt állítja, éppen hogy örvendetes számára, amiért a magyarországi lakosság közel 60 százaléka egyetért a kormány és az ő pártja határon túliakat érintő szülőföldpolitikájával, ami így foglalható egyetlen mondatba: maradjatok csak otthon!" Tulajdonképpen nem a magyarországi lakosság egyetértése a mérvadó. A döntő elszánást a határon túliaknak kell meghozniuk: itthonmaradásuk a legjobb megoldás. /Cseke Gábor: A képviselő bennünket igazolt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./
2000. november 3.
Budapesten Letenyei László, a budapesti Közgazdasági Egyetem tanára a karon tanuló Nistor Béla csángó diák kezdeményezésére a csángók helyzetéről szóló honlapot készített: https://www.bke.hu/~tucan/csango. Tervezik, hogy magyarul, angolul, románul is megjelenjen a csángó szöveg. Jelenleg a következő rovataik vannak: Zene és kép, Politika, Gazdaság, Csángó falvak, Szótár, Fórum, Utazzunk Moldvába!, Beteg segély, Csángó lapok és Támogatók. A honlapot a Petrás Incze János gyűjtéséből megismert csángó himnusz nyitja: "Csángó magyar, csángó magyar / Mivé lettél csángó magyar / Ágrólszakadt madár vagy te / Elvettetve, elfeledve... /(Cseke Gábor): Csángók honlapja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./
2000. november 16.
A román értelmiségiek felhívása szerint Iliescu ellenében csakis egyetlen, minden demokratikus erő által támogatott közös jelöltnek van esélye. Lépjen tehát vissza a többi, és csak egy maradjon. Ez a felszólítás túlságosan későn jött. Eddig ezek az értelmiségiek hallgattak. A felszólított elnökjelöltek nem fogadták el a javaslatot. Petre Roman azt hajtogatta, hogy ő tehát az egyetlen, aki legyőzheti Iliescut. Theodor Stolojan egyetértett a levélben foglaltakkal, de úgy látta, Ion Iliescu után neki van a legnagyobb esélye. Mugur Isarescu jelenlegi kormányfő a felhívást ártalmasnak tartotta. Frunda György szintén elutasította a visszalépést. Az RMDSZ az utolsó pillanatig várt arra, hogy ez az összefogás megtörténjen. Frunda György a televíziós vitában azt is mondta: ha olyan két elnökjelölt kell a románság többségének, mint Iliescu és C. V. Tudor, akkor a lelkük rajta - nem érdemelnek jobbat. Ezt nekik kell majd kezelniük. /Cseke Gábor: Vészfék? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./
2001. március 27.
Ismeretes, hogy a múlt hét végén Ion Iliescu államfő fogadta Hargita és Kovászna megyei román civil és kulturális szervezetek képviselőit, akik arra panaszkodtak: Bukarest elhanyagolja őket. Az államfő megígérte nekik: hamarosan ellátogat a két székely többségű megyébe. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke leszögezte: a székelyföldi románság egyes tagjai képtelenek beletörődni abba, hogy a diktatúra után a helyi önkormányzatnak, a közösségi képviselet új politikai formája, az együttélésnek pedig egész más szabályai szerint kell megoldásokat találni. Azon románok, akiket azért telepítettek oda, hogy uralkodjanak az ottani magyar közösségeken, ők valóban hátrányos helyzetbe kerültek, mert ennek az uralkodói stratégiának leáldozott , kivéve a katonai létesítmények, rendőrség, más karhatalmi intézmények esetét. A székelyföldi magyaroknak rengeteg olyan gondjuk van, amelyek még mindig megoldatlanok. Amíg az ortodox egyház leglátványosabban éppen itt fejlődik, addig a magyar történelmi egyházak elvárásaik egy töredékét se tudják érvényesíteni. A 75 %-os magyar többségű Kovászna megyében a prefektúra melletti közigazgatási bizottság tagjai között 25 román, 13 magyar, 1 német alkalmazott található. Hargita megyében: 24 román alkalmazottra 19 magyar jut. - Szilágy megyében ugyanakkor a közigazgatási bizottság 35 tagja román, csupán 2 magyar, miközben a magyarság részaránya 23 %. /(Cseke Gábor): Az államelnök meglepődhet a statisztikáktól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
2001. május 19.
Máj. 23-án a helyi közigazgatás törvénye hatályossá válik és számonkérhető az egész országban. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint Trianon óta ez a jogszabály a közigazgatásban a legátfogóbb lehetőségeket ígéri. Az 1945-ben elfogadott Kisebbségi Statútumban a kisebbségi nyelvhasználat alsó határa 30 %-os kisebbségi jelenlét volt. A mostani törvény elfogadása mögött az egész erdélyi magyar közélet, az RMDSZ parlamenti és helyi politizálása áll. A jogszabály tartalmazza az RMDSZ-programban meglévő szubszidiaritás elismerésének lehetőségét. Ez a jogszabály a helyi közigazgatáshoz rendeli a kultúra, oktatás, szociális kérdéseket, a településfejlesztést is. - Igaz, hogy számos olyan törvény van, melyeket elfogadott a parlament, viszont az elmúlt tizenegy év alkalmazási tapasztalatai szöges ellentétben állnak velük. A földtörvényt, a kis- és közepes vállalatok jogszabályát vagy az oktatási törvényt nézve, alkalmazásuk mindig beleütközött valamilyen falba. - A törvény az egész országra vonatkozik s nem rendelkezik külön Kolozsvárról. - Hunyad megye szórványvidék, a nyelvi jogokat tekintve összesen 6 település jön szóba. A törvény nem mondja, hogy a 20 %-os jelenlét alatti települések esetén nem alkalmazható a többnyelvűség. /Cseke Gábor: A helyi közigazgatás törvénye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
2001. május 21.
Kerekes Gábor ügyvezető alelnök, az RMDSZ önkormányzati főosztályának vezetője a kisebbségi nyelvek használatáról beszélt. A 20 %-os kisebbségi lakossági arányszám országos szinten 1342 helységet érint, közülük 1062 azok száma, ahol a magyar nyelv használata is megengedett. Továbbá 308 olyan közigazgatási egység van, amelyben a törvény feltételei mellett a magyar nyelv használható az intézmény keretén belül: tanácsüléseken, ügyvitelben, beadványozásban, hivatalos válaszadásban stb. Fehér megyében 37 helységről van szó, közülük 31-ben a magyar, 4-ben a roma, 2-ben a német nyelv is használható. Arad megyében a 30 helységből 26-ban a magyar, 1-ben a szerb és 4-ben a szlovák is beszélhető. Arges megyében 1 helységben a roma nyelvet is, Bákó megyében 6-ban a magyart, 3-ban a romát is használhatják. Bihar megyében 119-ből a magyar nyelv 95-ben, a roma 13-ban, a német 1-ben nyert polgárjogot, Beszterce-Naszód megyéről már említést tett a lap csütörtöki száma, Botosani-ban 2 helységben a roma, 1-ben az ukrán nyelv használható, Brassóban 28 helységből 24-ben magyarul, egyben roma nyelven, 4-ben németül lehet majd megnyilvánulni, Buzauban 2 helységben kapnak nyelvi jogokt a romák, Krassó-Szörényben 40 helységben roma (6), német (8), ukrán (4), szerb (10), horvát (7), cseh (5) nyelvek jutnak közéleti szerephez, Calarasi-ban 2 helységben a roma. Kolozs megyében 90 helységet érint nyelvileg a törvény, 85-ben a magyarság, 6-ban a roma lakosság javára is. Konstanca megye 12 helységéből 8 a török, 3 a tatár, 1 az orosz kisebbségi nyelveknek ad megnyilvánulási jogot, Kovászna megyében 106 helységben a magyar is polgárjogot nyer. Dambovitában 3 helységben a roma, 1-ben a bolgár nyelv is szerephez jut. Doljban 3 helységben, Giurgiuban 2 helységben, Gorjban 1 helységben a romák, míg Hargita megyében 231 település a magyar és 2 a roma kisebbségnek is kedvez. Hunyad megyében 5 magyar és 1 roma, Ialomitában 2 roma, Iasi-ban 2 roma, Máramarosban 19 magyar, 2 roma, 14 ukrán, Mehedinti-ben 1 magyar, 3 roma, 1 szerb, 2 cseh, Marosban 219 magyar, 28 roma, 5 német, Oltban 1 roma, Parahovában 1 roma, Szatmárban 107 magyar, 2 roma, 6 német, Szilágyban 54 magyar, 4 roma és 4 szlovák, Szeben 4 roma és 12 német, Suceava 3 roma, 23 ukrán, 4 orosz, 6 lengyel, Teleorman 1 roma, Temes 27 magyar, 2 roma, 1 német, 10 ukrán, 14 szerb, 4 szlovák, 2 bolgár, Tulcea 7 ukrán, 9 orosz, 1 görög, Valcea 2, Vrancea 1 roma nyelvet is jogerőre emelő helységgel találkozunk. Három nyelv nyer használati jogot 1 Arad megyei helységben (magyar és szlovák), 5 Bihar megyeiben (2 magyar és roma, 1 magyar és német, 2 magyar és szlovák), 1 Brassó megyeiben (magyar és roma), 1 Kolozs megyeiben (magyar és roma), 1 Hargita megyeiben (magyar és roma), 1 Máaramaros megyeiben (magyar és roma), 18 Maros megyeiben (17 magyar és roma, 1 magyar és német), 5 Szatmár megyeiben (1 magyar és roma, 4 magyar és német), 1 Szilágy megyeiben (magyar és roma), 1 Temes megyeiben (magyar és roma). /Cseke Gábor: A helyi közigazgatás törvénye. Szándékunkban áll a jogsértésekről szóló információkat összegyűjteni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
2001. június 14.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Oktatási Főosztálya Toborzó - magyar tannyelvű képzés a romániai felsőoktatásban címmel 120 oldalas füzetet adott ki. Az összeállítás részletes leírást nyújt a magyar nyelvű képzést biztosító állami intézményekről, valamint a magán felsőoktatásról. A kiadvány tartalmazza az intézmény felépítését, a különböző képzési területeket, szakokat és szaktársítási lehetőségeket. /Cseke Gábor: Újszerű "toborzó" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./
2001. július 16.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a helyenkénti rossz vizsgaeredményekre az első reagálások gyorsan, elhamarkodottan jöttek. Inkább arra kell koncentrálni, hogyan lehet azt orvosolni. Sem vádolni, sem felmenteni nem szabad egyoldalúan az anyanyelvű oktatást. A problémákat közösen lehet megoldani. Nem értett egyet azzal, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület válságról beszélt. Nem szabad pánikot kelteni. Erdélyben ma magyarul tanul kb. 200 ezer diák. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület követeli az RMDSZ által egykor kidolgozott, félmillió aláírással támogatott oktatási törvényjavaslatának parlamenti napirendre tűzését és elfogadását. Takács Csaba emlékeztetett: személyesen adta át annak idején, 1995-ben a törvénytervezet teljes anyagát a szenátus akkori titkárának. Amikor az RMDSZ kormányra lépett, e törvénykezdeményezést vette alapul. Takács szerint "majdnem teljes mértékben sikerült bevinni minden lényeges óhajunkat, feloldani az 1995-ben bevitt tiltásokat, korlátozásokat." Szerinte ha megadják egy tollvonással a magyar oktatási követeléseket, az egy tollvonással éppúgy elvehető. Amennyiben előterjesztenék ezt a törvényjavaslatot, többségi szavazással már bizottsági szinten elbukna. "Szerencsésebb dolog a meglévő rendelkezések adta lehetőségeket kiteljesíteni, amitől mi még messze állunk" - jelentette ki. /Cseke Gábor: Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint. Sem vádolni, sem felmenteni az anyanyelvű oktatást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./
2001. július 23.
A képességvizsgák lezajlottak, a fellebbezési időszaknak is vége. Nagy F. István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az Oktatási és Ifjúsági Főosztály vezetője leszögezte: A nagy ijedelem, hogy a magyar középiskolai osztályok üresen maradnak, részben alaptalannak bizonyultak. - Igaz, hogy a tanulók számítógépes elosztását végző internetes program az összeomlott, de a szakemberek gyorsan elhárították a zavart. Végül is az elosztó rendszer kiállta a próbát. Az üres helyek az augusztus 20-án kezdődő pótképességvizsga után elkelnek. Az előzetes jelzések szerint Kovászna megye az országos listán a kullogók közé soroltatott. Végül kiderült: a kovásznai eredmények, ha nem is a legjobbak, de mindenképpen a középmezőnybe tartoznak a 62,41 %-os eredményességgel. - A legjobb statisztika Bukaresté: a 14 magyarul tanuló diák közül 13 átment. Beszterce-Naszód következik 83,68 %-kal, Szeben 80,95-tel, Temes 74,13-mal, Hargita 73,24-gyel, Hunyad 68,83-mal, Maros 68,15-tel, Kolozs 65,70-nel, Kovászna 61,20-szal, Bihar 61,07-tel, Fehér 60,31-gyel, Arad 59,70-nel, Brassó 56,70-nel, Szatmár és Szilágy 56,58-cal, Máramaros 50,42-vel. - Az elmúlt évekhez hasonlóan a legkeresettebbek az elméleti középiskolák matematika-informatika és idegennyelv profiljai. Továbbra is mérsékelt a középszintű szakképzés iránti érdeklődés. Annak ellenére, hogy a módosított tanügy törvény ma már lehetővé teszi az anyanyelvű oktatást a szakképzésben is, az igény mégis szinte elenyésző iránta. - A kisebbségi gyerekek esélyeit a diszkriminatív paragrafusok is számottevően gyengítették. Nyilvánvaló hátrányt jelentett, hogy a négy vizsgatantárgyból kettőt nem az anyanyelvükön tanultak. Román nyelvből erdélyi viszonylatban a sikertelenül vizsgázók aránya 10,7%, ez az arány magyar vonatkozásban 28 %. Jelentős különbség van a városi és a vidéki tanulók tudásszintje között. - Kiderült az is, hogy a tantervek, tankönyvek és a vizsgakövetelmények nincsenek megfelelően összehangolva. - A romániai magyarok nem kerültek be számos oktatási reformbizottságba. Megengedhetetlen az, hogy gépiesen átveszik a román kerettanterv megszabta kötelező óraszámot, ehhez hozzáadják a magyar nyelv és a magyar vonatkozású tantárgyak óraszámát, s kiderül, hogy napi 8 órát ül a gyermek az iskolában öt napon keresztül. A magyar felsőoktatásnak nincs képviselője az akkreditációs bizottságban. /Cseke Gábor: Nagy F. István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke úgy látja: A nagy ijedelem alaptalannak bizonyult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./
2001. szeptember 28.
Az RMDSZ küldöttségét - Markó Béla elnököt, Takács Csaba ügyvezető elnököt, Verstóy Attila szenátort, Borbély László és Kelemen Hunor képviselőket - szept. 26-án fogadta Ion Iliescu államfő, aki mellett Octavian Stireanu és Ioan Talpes tanácsosok foglaltak helyet. Takács Csaba beszámolt a találkozóról. Az RMDSZ nevében Markó Béla vázolta az RMDSZ-t foglalkoztató problémákat: a gazdasági-szociális és reformvonatkozásban az eredmények váratnak magukra, a centralizáció alig enyhült. A rendeletek végrehajtása nehézkes. Markó Béla szóba hozta az amnesztia kérdését Héjja Dezső esetében, illetve az egész Agache-üggyel kapcsolatos helyzetet. Markó kitért a nacionalizmus megnyilvánulásaira, a nyelvtörvényre, az erőteljesebb reformigényre, az oktatásra és az egyházi ingatlanokra. Markó Béla gyakoribb konzultációs lehetőséget kért az elnöktől. Szó volt a státustörvényről is, amely vészélyezteti mind a magyar-magyar, mind a magyar-román kapcsolatokat. Úgy váltak el az államelnöktől, hogy egy sor kérdés megoldását támogatni fogja. /(Cseke Gábor): Közel két óra Iliescu elnöknél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./
2001. november 22.
A moldvai Pusztinán és Klézsén kialakult helyzettel kapcsolatban, a magyarul tanulni óhajtók zaklatása miatt a projektfelelős, a Romániai Csángómagyar Szövetség vezetőivel együtt felkeresték Kolozsváron Takács Csaba ügyvezető elnököt. A találkozóval egyidőben a helyi tanügyi hatóságok ismét becitálták a magánórák szervezésében illetékeseket - törvénytelenül -, hiszen semmilyen illetékességi vagy munkaviszonyi kapcsolatuk nincs a megyei szervekkel. Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta: a konfliktus politikai indíttatású. Az ügyvezető elnök ismertette Markó Béla szövetségi elnök közbenjárását a tanügyminiszternél, aki megígérte, hogy közbelép, sőt, látogatást is kilátásba helyezett a helyszínre, ennek ellenére a zaklatások nem szűntek meg. A kérdésben jelenleg Borbély László ügyvezető elnök egyeztet a kormánypárttal. A csángó gyerekek anyanyelvi oktatásának, de akár a Sapientia Egyetemnek is, szabály- és jogszerűen kell működnie ahhoz, hogy ne lehessen belékötni, hangoztatta Takács Csaba. /(Cseke Gábor): Csángó projekt-felelősök az RMDSZ Ügyvezető Elnökségénél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
2001. november 23.
Takács Csabának, RMDSZ ügyvezető elnöknél járt a Moldvai Csángómagyar Szövetség néhány vezetője, illetve annak a programnak a felelőse. Takács Csaba megegyezett a csángó vezetőkkel, hogy közösen döntenek, mit kell lépni a következőkben. A megfélemlítési akció politikai indíttatású, a hatóságoknak szemet szúrt, hogy sikerült megtalálni a megoldást, s az évtizedek során megszokott megfélemlítési módszerekkel kísérleteztek. Se írásbeli felhatalmazással nem rendelkeztek, se jegyzőkönyvet nem vezettek a kihallgatásokról és a lakóhelyi fenyegetésekről. Végül felrótták az egészségügyi követelmények hiányát. Az engedélyek, a felszereltség hiánya nagyon sok állami intézményre, iskolára ugyanúgy jellemző, nyilvánvaló a célzatosság. Első lépésként az RMDSZ levelet fogalmazott az oktatásügyi miniszter asszonyhoz, aki meg is kereste Markó Béla szövetségi elnököt, s jelezte, hogy személyesen ki szándékozik utazni Bákó megyébe a helyzet áttekintésére. Azonban a zaklatások folytatódtak. Ekkor meghívták Kolozsvárra a csángószövetség vezetőit. Mindenek előtt el kell érni, hogy a fakultatív magyar nyelvoktatást, kérésre, az iskolában vezessék be, ugyanakkor az iskolán kívüli hagyományőrző foglalkozás körülményeiben talált rendellenességeket gyorsan ki kell küszöbölni. Mindez tanulságul szolgálhat a Sapientia Egyetem számára is. Közben Borbély László RMDSZ-alelnök a kormánypárt vezetőivel megkezdte az egyeztetést. Takács Csaba szerint a helyzetért azok is felelősek, akik a csángók körében dolgozó programfelelősökkel elhitették, hogy az RMDSZ-t nem kell komolyan venni. (Cseke Gábor): Takács Csaba ügyvezető elnök elmondj. Kit zavar a csángó gyerekek anyanyelvi oktatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./
