Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 154 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 151-154
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Flóra Gábor

2001. március 16.

Kézdivásárhelyen tartották az erdélyi magyarság központi ünnepségét, melyet Duna Televízió jóvoltából százezrek - milliók - láthattak. Az előző napokban megnyitották a Céhtörténeti Múzeum ünnepi tárlatát, a 48-49-es eseményeket felidéző diákvetélkedők zajlottak, megkoszorúzták Petőfi és Bem mellszobrát. A Gábor Áron nevét viselő patinás főtéren zajlott az ünnepség. A hagyományőrző díszruhás huszárokat, bandériumokat Bereck, Ozsdola, Sárfalva, Martonos, Nyujtód, Lemhény, Kézdialmás, Csomortan, Csernáton, Kővár, Szentkatolna, Torja, Bélafalva színpompás felvonulása követte. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet. A világ magyarságának együvétartozását jelképezte a testvértelepülések - Mezőhegyes, Gyöngyös, Nagyatád, Hatvan, Szentendre, Nagykanizsa - küldöttségeinek kézdivásárhelyi jelenléte. Dr. Matolcsy György, a magyar kormány gazdasági minisztere beszélt és felolvasta Orbán Viktor kormányfőnek a kárpát-medencei magyarsághoz szóló üdvözletét. A román miniszterelnök, Adrian Nastase márc. 15-i üdvözletét Tamás Sándor parlamenti képviselő, a kézdivásárhelyi városi RMDSZ elnöke olvasta fel. Megáldotta a jelenlévőket. Bodó Imre római katolikus esperes, imát mondott Szentgyörgyi Zsombor református lelkipásztor. A székely és a magyar himnusz eléneklését követően megkoszorúzták Gábor Áron főtéri emlékművét. /Flóra Gábor: "Gábor Áron rézágyúja" Kézdivásárhely márciusi ifjúsága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

2001. március 29.

Törpevállalkozók mikrohitellel való támogatását vállalta fel a Bethlen Gábor Alapítvány, melynek kuratóriuma Sepsiszentgyörgyön tartott összejövetelén értékelte múlt évi tevékenységét. Sikeresnek ítélték az Új Kézfogás Közalapítvány megbízásából végzett mikrohitelezési gyakorlatot, állapította meg dr. Birtalan Ákos kuratóriumi elnök. 2000-ben Hargita és Kovászna megyében mintegy százezer dollár mikrohiteles keret segítette a megvalósítható üzemtervvel rendelkező kisvállalkozókat, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékben hetvenötezer dollár szolgálta a vállalkozókat. E mikrohitelekhez azok a kisvállalkozók juthattak hozzá, aki 10 személynél kevesebb munkaerőt foglalkoztattak, kétéves tevékenységi múlttal rendelkeznek, megvalósítható üzemtervvel rendelkeznek és nincs adósságuk. A jövőben a Hargita-Kovászna övezet Brassó megyei fiókkal is bővül, ide sorolják a csángóföldi támogatást is. Újdonság a Maros-Kolozs megyei hálózat életrehívása, amely Beszterce, Fehér, Szeben megyei koordonálást is ellát. Bihar megye bekapcsolása a Szatmár-Máramaros-Szilágy megyei központ révén valósulhat meg, de fogadják, értékelik az Arad, Temes, Hunyad és Krassó-Szörény megyék igényléseit is. /Flóra Gábor: Bővül a támogatási hálózat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

2001. április 21.

Pert nyert immár másodfokon is a Kovászna megyei prefektúra a kisrégiók létesítésének meggátolása ügyében. Az erdővidéki önkormányzatok tanácsi határozatban erősítették kistáji összefogásukat. Abból a célból, hogy övezetenként együttműködve, összefogva is jó alapot teremtsenek a vidékfejlesztési törekvések, közös pályázási lehetőségek megvalósítására. A prefektúra a társulás tényében "veszélyt" látott, ezért beperelte a társulást és neki adtak igazat. Találkozni találkozhatnak tehát az övezet polgármesterei, társulni viszont nem lehet. Dacára annak, hogy a SAPARD programban való sikeres bekapcsolódás egyik járható útjának épp a kistérségi összefogás ígérkezne. (Flóra Gábor): Találkozni lehet, társulni nem! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

2001. április 27.

Aggodalmuknak adtak hangot a Har-Kov térségben tevékenykedő román civil egyesületek az Adrian Nastase kormányfőhöz intézett legújabb levelükben. Ezúttal a készülő magyar státustörvény kapcsán az "elmagyarosodás" veszélyét vélik felfedezni, kiemelve, hogy a törvény által ígért kedvezmények bizonytalanságot kelthetnek az "ingatag" etnikumi tudattal rendelkező románok, illetve a vegyes házasságokban élők körében. Egyúttal féltik a romákat is ama döntéstől, hogy magyarként jelölik meg identitásukat. Előrevetítve, hogy a majdani népszámlálás nem csak a Har-Kov övezetben, de Erdély-szinten valótlan adatokat mutat majd ki. /(Flóra Gábor): Ismét "aggódnak" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

2001. május 19.

Háromszéken tartotta meg máj. 16-án bemutatkozó összejövetelét az RMDSZ új platformja, a kereszténydemokrata mozgalom. Tiszteletbeli meghívottként jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Frunda György szenátor, és Kelemen Kálmán, a RMKM országos elnöke, Kozma Darvas József csíkszeredai főesperes, az RMKM alelnöke. Markó Béla úgy ítélte meg, hogy az RMDSZ egységének megőrzése közepette az érdekvédelmi szervezet keretein belül lehetőség teremtődik - a szélsőségeket kivéve - minden tisztességes politikai áramlatnak a megnyilvánulásra. A kereszténydemokrata mozgalom háromszéki színre lépése is ezt példázza. Markó Béla utalt az úgynevezett státustörvény körüli állásfoglalásokra, úgy értékelve, hogy túllicitált viták dominálnak, holott a két kormány közötti párbeszéd útján való nézetkülönbség felszámolására kellene jobban összpontosítani. Kozma Darvas József a keresztény értékek szerepét emelte ki. Kelemen Árpád a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom történetéről, eredményeiről és elvárásairól beszélt. A jelenlévők Puskás Bálint szenátor javaslatára koordinációs bizottságot választottak, amely előkészíti a megyei kereszténydemokrata mozgalom szervezeti felépítését, a formai megalakulást. /Flóra Gábor: Háromszéki zászlóbontás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2001. május 19.

Máj. 19-én Zágonban a testvértelepülési küldöttségek, a megyei önkormányzat képviselői jelenlétében felavatják a '48-49-es magyar forradalomban és szabadságharcban elesett zágoni honvédek és a két világháború hősi halottainak emlékművét. Az emlékműavatást egésznapos kulturális program teszi emlékezetessé. /(Flóra Gábor): Emlékművet avat Zágon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2001. június 20.

Háromszéken növekvő aggodalom kísérik az Agache-perben elítélt Héjja Dezső egészségi állapotával kapcsolatos híreket. Az ügyben, mint ismeretes, 11 évi hercehurca után idén márciusban született végleges ítélet, súlyos büntetést szabva ki a vádlottakra. Az egyedül az országban tartózkodó elítélt, Héjja Dezső a közelmúltban súlyos epehólyagműtéten esett át, de egy korábbi törvényszéki véleményezés a büntetés letöltésére alkalmasnak találta. A műtét utáni helyzet nyomán a megyei rendőrparancsnok úgy nyilatkozott: 30 nappal elhalasztják a büntetésvégrehajtás megkezdését. A kialakult helyzet kapcsán a kézdivásárhelyi orvosok állásfoglalást tettek közzé: véleményük szerint Héjja teljes mértékben alkalmatlan a börtönbüntetés letöltésére. Szerintük hasnyálmirigygyulladásban is szenved, májcirózisa is van, s korábban eltört lába sem gyógyult meg. /(Flóra Gábor): Növekvő aggodalom Héjja Dezsőért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

2001. július 11.

Júl. 9-én a rendőrség letartóztatta és Sepsiszentgyörgyre szállította Héjja Dezsőt, az Agache-per egyetlen, az országban tartózkodó elítéltjét. A műtétje után még lábadozó, mankón bicegő idős embert nagy gyorsasággal tuszkolták be a gépkocsiba, megakadályozva még azt is, hogy gyógyszereit magához vegye. Héjja Dezső őrizetbevételére május végén bocsátottak ki letartóztatási parancsot, amelyet akkor a kórházban fekvő betegen nem tudtak alkalmazni. A négy éves büntetés letöltésének elhalasztására benyújtott kérést augusztus 23-án tárgyalja a Legfelsőbb Törvényszék. /(Flóra Gábor): Héjja Dezső kálváriája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

2001. július 19.

Júl. 17-én a védelmi miniszter vizitelt Háromszéken. A tárcavezető a hegyivadász-alakulat számára hozott megnyugtató üzenetet: a hadsereg reformja nem érinti a háromszéki állományt, itt nem lesz létszámcsökkentés. Sőt, a tiszti iskolák végzősei közül újak érkezésével is számolnak. Ismeretes, a helyi román civil szerveződések vezetői ismételten kérték az övezetben lévő egységek állományának megtartását. /(Flóra Gábor): Gyorstalpaló szemlézések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

2001. július 20.

Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor júl. 17-i sepsiszentgyörgyi sajtóértekezletén az alkotmánymódosítás tervéről leszögezte: az európai felzárkózás igényli a kor követelményeihez jobban igazodó újraszabályozást. Az RMDSZ nemzetállammal kapcsolatos módosítását fontosnak vélte, de az eredményt borúlátóan ítélte meg. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ hivatalos álláspontját az SZKT fogja meghatározni. Szükség volna tágabb keretet biztosítana a nemzetiségi jogok gyakorlására. A törvényelfogadást gyorsítaná, ha a szenátus elé csak a sarkalatos törvények kerülnének. Szükséges a prefektusi jogkörök mérséklése is. /Flóra Gábor: Puskás Bálint az alkotmánymódosításról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

2001. augusztus 4.

Felsőcsernátonban aug. 5-én leleplezik Bod Péter szobrát - Bocskay Vince alkotását -, előtte az istentiszteleten Pap Géza, az erdélyi református egyházkerület püspöke hirdet igét. - Angyalos is hazavárja szülötteit, aug. 4-én ünnepi istentisztelet, millenniumi zászlóátadás, majd millenniumi emlékmű leleplezése van műsoron. Kézdiszentléleken lesz a negyed évszázados Perkő Táncegyüttes nosztalgiaelőadása, majd koszorúzással tisztelegnek a hősök emléke előtt. /(Flóra Gábor): Emlékállító falunapok Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./ Aug. 4-én Felsőcsernátonban millenniumi falutalálkozóra került sor. Az ünnepségsorozat tudományos ülésszakkal kezdődött, ahol Csernáton nagy szülöttének, Bod Péternek életéről, munkásságáról volt szó. A falunap csúcspontját aug. 5-én egy újabb Bod Péter-szobor leleplezése jelentette, a felsőcsernátoni református templom kertjében. Ezek után Csernátont joggal nevezhetjük a szobrok falujának, mert a szovátai Bocskai Vince szobrászművész által készített mellszobor immár a hatodik ilyen jellegű műalkotás a településen. A falutalálkozón megjelentek a Csernátonból elszármazottak, s a kétnapos ünnepségen részt vettek a Bod család Magyarországon, ill. Ausztráliában élő leszármazottai is. Csernátonban ez a második Bod Péter-szobor, az elsőt 1972-ben készítette Gergely István kolozsvári szobrászművész (ez a Haszmann Pál Múzeum kertjében található). A műalkotás leleplezése után ünnepi beszédek következtek. Tamás Sándor képviselő, Farkas Sándor egyházmegyei főgondnok, Németh Csaba szenátor, Szabó Vendel, Sármellék (Csernáton egyik testvértelepülése) polgármestere méltatta Bod Péter munkásságát. Gajdó Delinke színművésznő szavalata után Hegedűs Zsuzsanna budapesti református lelkipásztor verses-dalos előadása következett. /-bartos-: Falutalálkozó Felsőcsernátonban". = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 10./

2001. augusztus 6.

Néhány hetes kiesés után ismét üzemel a rotációs nyomda Sepsiszentgyörgyön, Kovászna megye székhelyén. Az átmenetileg Brassóban nyomott megyei napilapok tehát Sepsiszentgyörgyön készülnek. A Trisedes Press ellehetetlenülése után a Tipo-graf kft. szerzett be viszonylag rövid idő alatt rotációs gépet, így a napilap megjelentetés augusztus elejétől ismét Sepsiszentgyörgyön történik. /(Flóra Gábor): Ismét van rotációs. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

2001. augusztus 9.

Esztelneken aug. 7-én őrizetbe vették Reiner Antalt, akit az úgynevezett Agache-ügyben három évi börtönbüntetésre ítéltek. Reiner korábban Magyarországon tartózkodott és sok jel utal arra, hogy valaki gyorsan értesítette a rendőrséget hazaérkezéséről. Reinert Csíkszeredába szállították, büntetése letöltése végett. Úgyszólván a letartóztatással együtt terjedt el az az értesülés is, hogy a rendszerváltás zűrzavarában meglincselt milicista őrnagy fia, aki az édesapja ügyében hozott ítélettel elégedetlenkedve egyenesen Strasbourgban kíván fellebbezni. Most viszont álláspontját hirtelen megváltoztatva, egyszerre úgy vélekedik, hogy amennyiben az elítéltek elismerik bűnösségüket, kérni fogja, hogy megkegyelmezzenek nekik. /(Flóra Gábor): Valakik "súgtak"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

2001. augusztus 11.

67. évében, kovásznai otthonában váratlanul elhunyt Fábián Ernő /Kovászna, 1932. okt. 12. - Kovászna, 2001. aug. 9./ nyugalmazott tanár, író, filozófus. Példaértékű munkás élete, nemzetét féltő szeretetének örök lángolása feledhetetlen emlék, példamutató útjelző marad számunkra, állapította meg a lap munkatársa. Az erdélyi gondolkodás elkötelezett híveként könyvei, elemzései, kritikája maradandó érték az erdélyi magyar közélet számára. Fábián Ernőt aug. 11-én szombaton helyezik örök nyugalomra a kovásznai ravatalozó házból. /(Flóra Gábor): Elhunyt Fábián Ernő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./ A temetésen az elhunyt hozzátartozói, tanítványai, tisztelői és barátai mellett részt vett Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára is. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./ Akik eljöttek, hogy elkísérjék utolsó útjára Fábián Ernőt, tisztában voltak azzal, hogy olyan kivételes személyiségű nemzettársuktól búcsúznak, aki életútját nemzete-nemzetisége szolgálatába állította. A temetésre Kovásznára érkező Németh Zsolt államtitkár búcsúzott elsőként Fábián Ernőtől, testamentumként jelölve meg Fábián Ernő életfilozófiáját összefoglaló, néhány éve kiadott könyvét, a Megmaradásunk parancsait. Műve - emelte ki a politikus - "üzenet a mának és a jövőnek". A külügyi államtitkár kiemelte: Fábián Ernő tanár volt, a nemzet tanára. Alkotó munkája forrás volt a Fidesz-nemzedék számára a nemzeti megújuláshoz. Befejezésként a magyar kormány és a tanítványok nevében búcsúzott Fábián Ernőtől. A bejelentett programtól eltérve, másodikként Katona Ádám szólt a szertartáson résztvevőkhöz, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés alapító tagjaként említve Fábián Ernőt, aki hatékonyan támogatta a tömörülést az úgynevezett "három szintű autonómia koncepció" kimunkálásában, amely bár most az érdekvédelmi szervezet programjának eleme, az RMDSZ vezetés, vétkes mulasztása nyomán, nem küzd alkalmazásukért. Keményen bírálva az RMDSZ csúcsvezetését, szót emelt a zetelaki ártatlanul elítéltek rehabilitálásáért, a kézdivásárhelyi bebörtönzöttek szabadlábra helyezéséért, s a "nemzeti és keresztény alapú" politizálást sürgetve fölvetette a kettős állampolgárság fontosságát is. Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója a közös diákévek emlékeit idézte. Gazda József, a barát és a harcostárs Fábián Ernő tervezett könyvéről /Panasz az utókorhoz/ szólt. /(Flóra Gábor): Akik az útban bíznak, szárnyakra lelnek... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./ Fábián Ernő /Kovászna, 1934. okt. 12. - Kovászna, 2001. aug. 9./ kötetei: Apáczai Csere János /Dacia, Kolozsvár, 1975/, Az ember szabad lehet (Eötvös József eszmevilága, Dacia, Kolozsvár, 1980/ Egy polgártárs a kuckóból - esszék, pamfletek /H-Press Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 1997- Kaláka Könyvek/ Balogh Artúr: Jogállam és kisebbség /Téka, Kriterion, Bukarest, Kolozsvár, 1997/ Összeállította, bevezetőt írta: Fábián Ernő.

2001. augusztus 17.

Sorra születtek meg a millenniumi emlékművek, kopjafák Háromszéken. Két szilfából faragott remekmű immár egy hete ott ékeskedik, hármashalomba ágyazva, Kovászna református nagytemplomának kertjében. /Flóra Gábor: Az ezredév. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

2001. szeptember 8.

Szept. 7-én Kovászna megye vendége Daniela Bartos egészségügyi miniszter asszony. Személyében a Nastase-kormány immár 12. tárcavezetője vizitel az övezetben. Hogy ki lesz a 13., atekintetben folynak már a találgatások, s nem lehetetlen, talán épp maga a kormányfő keresi föl az övezetet. /(Flóra Gábor): Ki lesz a tizenharmadik? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

2001. szeptember 12.

Frunda György szenátor, a kézdivásárhelyi elítéltek ügyvédje benyújtotta Héjja Dezső, Reiner Antal, Paizs Ottó és Konrád János jogorvoslási kérelmét az APODOR-CH Helsinki Bizottságnak, mely az ügyet a strasbourgi emberjogi bizottságnak közvetíti. A szenátor ezzel párhuzamosan az elítélt egészségi állapotára hivatkozva a Bukaresti Törvényszék elé terjesztette Héjja Dezső börtönbüntetésének felfüggesztési kérelmét. Frunda augusztus 31-én Ion Iliescu államelnöknél benyújtotta a Héjja Dezső, Reiner Antal és Paizs Ottó kegyelmi kérését, szept. 11-én Konrád János kegyelmi kérését is az államelnök elé terjesztette. /Az APODOR-CH Helsinki Bizottság előtt a kézdivásárhelyi elítéltek ügye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./ A héten letartóztatták - ezúttal Békéscsabán - Paizs Ottót is. A hivatalos verzió szerint az elítélt lánya általi lakáseladás juttatta Paizs Ottó magyarországi címének birtokába a kézdivásárhelyi rendőrséget. Az Agache-család ügyét képviselő legnagyobb fiú, Dionisie - a sepsiszentgyörgyi román lap szerint - mindent megmozgat annak érdekében, hogy az államelnök ne gyakoroljon kegyelmet az elítélteknek, közvetítésre kérve a kormánypárt színeiben megválasztott Vlad Casuneanu képviselőt is. /(Flóra Gábor): Mégis súgtak? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

2001. szeptember 24.

Nagyajtán szept. 22-én megnyílt Kriza János munkásságát bemutató állandó kiállítás. Az avatást megelőzően Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban Kriza János tudományos emlékülést szerveztek. Az előadók és meghívottak között szerepelt Kriza Ildikó (Budapest), Olosz Katalin (Marosvásárhely), Móser Zoltán (Bicske), Pozsony Ferenc (Kolozsvár), Tari Lujza (Budapest) is. /(Flóra Gábor): Kriza emlékének hódolva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./ Nagyajtán felavatták a Petőfi Irodalmi Múzeum segítségével berendezett Kriza János emlékkiállítást. Kriza Ildikó előadásában a 190 éve született unitárius püspök munkásságának jelentőségét méltatta: "Kriza János mindenféle módon a magyar kultúra szerves része, akár verseit, akár nyelvészeti stúdiumait, akár gyűjtéseit nézzük. 1863-ban jelent meg a Vadrózsák első kötete - amit sajnos nem követte a második, és a kéziratok is elvesztek -, amely bemutatta, hogy milyen egy nép költészete, milyen gazdag a tudáskincse." Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár a Kolozsváron működő Kriza János Néprajzi Társaság munkáját ismertette. Az ünnepség Nagyajtán folytatódott, ahol a falu lakói, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai segítségével berendeztek egy állandó Kriza-kiállítást. "Az anyagok egy része itt volt a faluban, a paplakban, a Kovászna Megyei Könyvtár munkatársai Kolozsvárról gyűjtöttek anyagot, ezeket mi kiegészítettük a Magyarországon található Kriza-kötetekkel, -levelekkel" - mondta Birck Edit, akinek segítségével a Székelyföldön több kiállítás is készült már. /Turoczki Emese: "Aki ma népköltészetet gyűjt, az mind Krizától indult és Krizához is tért vissza" = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 25./

2001. szeptember 26.

Szept. 26. emlékezés napja Szárazajtán. 1944-ben e napon a Maniu-gárda tagjai - a székelyföldi vérengzés első állomásaként a helyi iskola udvarán tizenegy szárazajtai magyart lőttek agyon, két személyt pedig lefejeztek. A vérengzés színhelyét ma emlékmű jelöli, amelyet megkoszorúz a település lakossága. /(Flóra Gábor): Szárazajta emlékezik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

2001. szeptember 28.

Szemlézik, miről is ír a magyar nyelvű sajtó - erősítette meg Horia Grama, Kovászna megye prefektusa sajtóértekezletén. A kormányfő emlegette monitoringozás nem most kezdődött el, korábban is küldtek már rendszeres tájékoztatókat arról, mi is jelenik meg a lapok hasábjain. Szerinte "elfogult" tájékoztatások jelentek meg a kormányfőnek az etnikumközi kapcsolatápolást szolgáló Har-Kov látogatásáról. A prefektus érintette a magyar nyelvű iskolák tankönyveinek ügyét, ezzel kapcsolatban alapos vizsgálat. /(Flóra Gábor): Szemlézik a magyar nyelvű sajtót. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

2001. szeptember 29.

Erdővidék kis települése, Bodos nagy fiának állít emléket a szept. 29-én tartandó ünnepségen, iskolájukat az éppen másfél évszázada született Budai Józsefről nevezve el. A hírneves pomológus nevét őrzi az általa nemesített Budai Domokos almafajta. Száznál is több almafajtát állított elő, de maradandót alkotott geológusként is a Dél-Hargita földtani kőzeteinek vizsgálatával. Emlékét őrzi a szülőházon elhelyezett tábla is. /(Flóra Gábor): Kis falu nagy fia előtt tiszteleg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

2001. október 6.

Horia Grama, Kovászna megye prefektusa sajtóértekezletén ismertette a kormányfői utasításra elvégzett tankönyvellenőrzés megállapításait. Az oktatási egységekben végzett ellenőrzések szerint mindenhol a tárca által engedélyezett tankönyvekből, a program szerint oktatnak. Részletes felsorolás taglalja a könyvtárakban talált segédanyagként vagy tájékozódásként igénybevehető határon túli "tankönyvek" számát. /(Flóra Gábor): Az iskolatáskákat is? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

2001. október 15.

Érezhető a háromszéki közélet feszültségének növekedése. A látszólagos ok a tankönyvvita, valójában az alapvető kérdés, hogy nincs elegendő tankönyv a nemzetiségi oktatásban részt vevő gyermekek számára. Újratermelik azt a már elfelejtettnek vélt feszült légkört, mely a hajdani központi vizsgálódó brigádok "becsengetett" érkezése jelentett. Egyik-másik lapban, "tankönyvkommandóról" értekeznek. A tét olyan légkör teremtése, fenntartása, mely ellenlépések megtételét sugallhatja. S e tekintetben most Háromszék a célpont - emelte ki Puskás Bálint szenátor sepsiszentgyörgyi sajtóértekezletén. Az SZDP-RMDSZ országos szintű együttműködés lépésről lépésre megromlik. Az RMDSZ háromszéki területi szervezeteinek egyeztető tanácsa okt. 11-i összejövetelén elhatározta, hogy a hatalom helyi képviselőinek ténykedése nyomán megszakítja a két szervezet közti kapcsolatot. /Flóra Gábor: Egy légkör újratermelése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

2001. október 17.

Váratlanul" érte Kovászna megye prefektusát az RMDSZ megyei vezetőinek ama minapi döntése, hogy megszakítja a kormánypárt megyei szervezetével az együttműködési megállapodást. Horia Grama prefektus okt. 16-i sajtóértekezletén azt állította, hogy a már említett döntésig minden jól haladt, talán a tankönyvügy okozott problémát. /(Flóra Gábor): A Kovászna megyei prefektus "meglepődött". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

2001. november 1.

Amint az várható volt, az elsők között a Har-Kov-beli román civil szervezetek biztosították támogatásukról Ioan Rus belügyminisztert, a Kolozsváron előterjesztett "Erdély- programváltozatá"-val kapcsolatban. Horia Grama prefektus kiemelte, "a két megye román lakossága bizonyos nehézségekbe ütközik" jogai érvényesítésében. /(Flóra Gábor): Har-Kov "helyeslés". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

2001. november 12.

Vita bontakozott ki a minap a Kovászna megyei prefektus sajtóértekezletén az utcanévtáblákról. Ennek következtében Sepsiszentgyörgynek pillanatnyilag nincs Petőfi utcája. /(Flóra Gábor): Eltávolított utcanévtáblák. A kérdés nem a levegőből jött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

2001. november 13.

A tervek szerint nov. 13-án kerül utcára a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Új Idő képes magazin 0. száma. A bemutatkozó példányok 16 oldalon nyújtanak tájékoztatót a lapalapítók törekvéseiről, az egyelőre kéthetenként megjelenő kiadvány a továbbiakban 24 oldalon jut el az olvasókhoz, s bevallottan mindenekelőtt szórakoztatásra törekszik. A lap az Uránia Kft. kiadásában jelenik meg, szerkesztői az Európai Idő volt munkatársai. Lapigazgatója Wilmann Walter, a főszerkesztő Kocsis Károly. /(Flóra Gábor): Új erdélyi magyar nyelvű képeslap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

2001. november 14.

Nov. 13-án Sepsiszentgyörgyön átnyújtották át Benczédi Sándor építésznek a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által adományozott Schönvisner-díjat. A kitüntetést Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete nyújtotta át. Az elismerés a műemlékvédelem terén kifejtett eredményes munkát honorálja. Benczédi Sándor kiemelkedő érdemeket szerzett többek között a gelencei római katolikus templom kazettáinak restaurálásában, a kilyéni unitárius műemléktemplom értékeinek megmentésében és az itteni Potsa kúria restaurálásában, Kézdivásárhely egyik temploma felújításának előkészítésében. /(Flóra Gábor): Schönvisner-díj Benczédi Sándornak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

2001. november 21.

Ismét vészharangot kongatnak a Har-Kov-beli román civil szervezetek. Aggodalmaikat ezúttal a Sapientia magyar magánegyetem patronálásában hetekkel ezelőtt megtartott székelyföldi tanácskozás keltette föl, ezen belül is a hazai román sajtóban már jócskán kifuttatott ama megállapítás, hogy a Székelyföldet önálló európai régióként fogalmazná meg. Különösen nehezményezték a Duna TV által készített, a román ortodoxia erőszakos székelyföldi terjeszkedéséről szóló film kollektív vetítését, illetve megvitatását. A sajtóközlemény szerzői Koszovóval példálóztak, ahol hasonlóan az egyetem körüli akciókkal vette kezdetét az ellenségeskedés, kérve a tanügyi tárcát is az alig két hónapja működő egyetem tevékenységének alapos ellenőrzésére, s ha szükséges, a működési engedély megvonására. /(Flóra Gábor): Újabb riadó Har-Kov-ból... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

2001. november 28.

Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke levélben meghívta a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ helyi kirendeltség-vezetőjét az önkormányzat nov. 27-i ülésére, arra kérve, hogy tájékoztassa a megye választott vezetőtestületének tagjait az utóbbi időben felelős állami tisztségviselők nyilatkozataiban elhangzott és Kovászna megyét is érintő, az állami hatalom csorbulását érintő kérdésekről. Azonban csak egy levél érkezett, amelyben a hivatal vezetője kiemelte: nem tartozik illetékességéhez e kérdésről nyilatkozni. Kiss Jenő, a megyei tanács RMDSZ-frakciójának vezetője kérte, vegyék fel az ülés napirendjére a "különfélék"-et, amelyben értesüléseink szerint a megyei tanácsnak a kérdéssel összefüggő állásfoglalás elfogadását javasolja. /(Flóra Gábor): Jelenlét helyett levél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 151-154




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998