Varga Károly elnök épülettervet mutatott be a dévai Geszthy Ferenc Társaság márc. 15-i gyűlésén. A Déva központjában elhelyezkedő, ötszintes, könyvtárral, díszteremmel, tanári lakásokkal, laboratóriumokkal, étteremmel, bentlakással, klubtermekkel ellátott oktatási-művelődési központ épületének tervrajza mindenkit ámulatba ejtett. A Geszthy Társaság elnöksége egy héten belül dönti el, hogy kire bízza a munkálatot. Az épület felszerelése jövőre marad, és a tervek szerint 2005 őszén már itt kezdheti a tanévet az önálló dévai magyar iskola. A dévai, illetve Hunyad megyei magyar szülőknek, diákoknak hihetetlennek tűnik, hogy mégis lesz magyar iskola Déván. Gondok vannak bőven. A jelenleg négy különböző intézményben működő dévai magyar tagozaton óriási a tanárhiány. Patrascu Magdolna aligazgatónő kimutatása szerint minden tantárgyból szükség lenne még legalább egy, de van, ahol két szakképzett tanárra. Az ősszel induló magyar tannyelvű kilencedik osztályok számának, profiljának terén is nagy a bizonytalanság. /Gáspár-Barra Réka: Összefogásra van szükség. Épül a dévai magyar iskola. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./
2004. március 29.
Márc. 28-án Déván Pap Géza püspök és Albert István Hunyad megyei esperes jelenlétében leleplezték Tordai Sándor András mellszobrát. Déva első magyar vonatkozású szobrát éppen Tordai Sándor Andrásról, Erdély első hitvalló református püspökéről, Déva első református lelkipásztoráról mintázták. Az 1579-ben elhunyt püspököt a hajdani dévai református templomban temették el, sírfeliratát átmentették a múlt század elején épült új, szecessziós templomba. /Gáspár-Barra Réka: Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./
2004. május 14.
Több évtizedes hagyomány szakadt meg, néhány lelkes pedagógus egész életének küzdelme veszett kárba, és több száz szülő bizalma ingott meg a napokban, amikor kiderült, hogy Déván a magyar tannyelvű iskolai tagozatoknak helyet adó két intézményben nem lesz többet magyar aligazgató. Kofity Magda kisebbségi tanfelügyelő állítása szerint őt nem értesítették az Eminescu-Petőfi Általános Iskola szabad aligazgatói állásáról. A dévai Traian Elméleti Líceumban, illetve az Eminescu–Petőfi Általános Iskolában magyar anyanyelvű a diákok, illetve tanárok egyharmada, és ilyen esetben a vezetőségben helyet kell biztosítani a tagozaton tanulók nyelvét beszélő pedagógusnak is. Azonban mindkét tanintézményben román aligazgatót neveztek ki. A Traian Elméleti Líceumban a tavaly hirtelen elhunyt Hauer Erich volt a magyar aligazgató. Halálát követően a magyar tanári karból senki sem vállalta el az aligazgatói állást, és az igazgatónővel egyre feszültebbé vált a kapcsolat. A város másik iskolájában tanító Máté Márta jelentkezett az állásra, mellette egy román tanár. A román tanár pontszáma nagyobb volt, így az övé lett az állás. Máté Márta fellebbezett, mert kollégája nem beszél magyarul, és a tagozatos iskoláknál ez is kitétel. Az Eminescu–Petőfi Általános Iskolában Patrascu Magda aligazgatónőnek a tanév elején lejárt a kinevezése, azóta delegált aligazgatóként végzi feladatát. A versenyvizsgán egyetlen román anyanyelvű jelentkező vizsgázott, és el is nyerte az állást. Az új aligazgató nem tud magyarul. /Gáspár-Barra Réka: Elcsúsztunk egy banánhéjon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./
2004. május 15.
Máj. 14-én Déván szórványkonferenciát tartottak, melyen Hunyad megye magyar civil szervezeteinek jelentős hányada képviseltette magát. Winkler Gyula parlamenti képviselő, Vetési László, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi előadója és Gáll László, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tanfelügyelője vitaindító előadásait követően a szórványban élő Hunyad megyei magyar kisközösségek képviselői számos helyi gondot vetettek fel, kezdve a csernakeresztúri Tájház elé állítandó székely kapuhoz szükséges anyagi támogatás hiányától a megyei érdekeltségű oktatási és kulturális központ kialakításáig. Murvai László, az Oktatási Minisztérium vezérigazgatója megfogalmazta: egy közösség sorvadása akkor kezdődik, amikor az iskolája tagozattá válik. A tagozatokon tanuló diákoknak nem csupán számuk csökken, hanem lelki struktúrájukban is visszafejlődés tapasztalható, kisebbségi gátlások alakulnak ki és elvesztik identitástudatukat. Ezért nagyon fontos az önálló intézmények megtartása, illetve megteremtése. Varga Károly, a Geszthy Ferenc Társaság /Déva/ elnöke a dévai oktatási és művelődési központ kialakításáról beszélt. /Gáspár-Barra Réka: Helytállás a szórványban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 15./ Átfogó szórványstratégiát kívántak kialakítani a Déván rendezett szórványkonferencián jelen lévő civil szervezetek és az RMDSZ képviselői. „Szórványvidéknek tekinthető Romániában minden olyan régió, ahol a magyarság számaránya nem éri el a tíz százalékot” – szögezte le Murvai László. Ide tartozik a Hunyad megyei magyarság is, amelynek egy része a szociális gondokkal küzdő Zsil völgyében él. /Lepedus Péter: Anyanyelv és ingatlanok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./
2004. május 17.
Egyéves munkával, holland testvérgyülekezetük és az önkormányzat segítségével kívül-belül teljesen felújították a 360 éves református templomot Vajdahunyadon. Pap Géza erdélyi református püspök a templomépítéshez erőt adó hitről, reménységről beszélt. /Gáspár-Barra Réka: 360 éves a vajdahunyadi református templom. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./
2004. május 22.
A szórványnak meg kell találnia a tömb felé vezető utat – állítja Vetési László, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványelőadója. A napokban zajlott dévai szórványkonferencia alkalmával Vetési László fogalmazta meg, hogy a szórványban a kultúrélet sorvadóban van. Vetési tapasztalta az egyik helyen, hogy a presbiterek románul beszélnek egymás között. Az egyik presbiter megokolta: évtizedek óta alkoholista papjak voltak és ötven éve nincs iskolájuk. Vetési elmondta, filmekkel, írásokkal népszerűsítik a szórványt, ennek ellenére a szórványmentés érdekében legalább annyit kellett járnia a tömbben, mint a szórványban. Nem tudja felrázni az embereket. Nem tudta elérni, hogy testvériskolai kapcsolatok alakuljanak ki. – Székelyudvarhelyen tartott előadást a szórványról. Azután kiderült, a hallgatóság mind egy szálig Magyarországról érkezett, egyetlen székelyudvarhelyi ember volt közöttük. Mert Székelyudvarhelyen ez a téma senkit sem érdekel. /Gáspár-Barra Réka: Szórványsors. – Interjú Vetési Lászlóval, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványelőadójával. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 22./
2004. június 7.
Jún. 5-én Vajdahunyadon ballagott a Christiana Keresztény Nővérképző intézet tizenkét magyar végzőse. Már két esztendeje nem volt elég jelentkező egy évfolyam beindításához. Az elmúlt hét esztendő alatt összesen 67 magyar fiatalt indítottak el, értékelte a nővérképző tevékenységét dr. Hauer Erich tagozatvezető tanár. A Christiana Nővérképző idén is lehetőséget nyújt egy új évfolyam indítására, de ha most sem lesz elég jelentkező, valószínűleg jótékonysági intézetté alakul ál, ahol önkéntes ápolók teljesíthetnek majd szociális és egészügyi gondozói szolgálatot. /Gáspár-Barra Réka: Elbúcsúzott az utolsó évfolyam. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./
2004. július 23.
Újra székelykapu áll az algyógyi református templomkert bejáratánál. A zetelaki mesterek faragta kaput a 92 esztendős tatabányai Puskás Kálmán állította szülei emlékére: édesapja 1908 és 1919 között volt az algyógyi református eklézsia lelkipásztora. A kapu ünnepi átadására júl. 22-én volt. Őseidnek szent hitéhez, nemzetséged gyökeréhez testvér ne légy hűtlen soha, olvasható Algyógy egyetlen magyar feliratú székelykapuján. Puskás Kálmán itt született a régi algyógyi parókia egyik szobájában, itt élte élete első éveit 1920-ig, amikor a körülbelül 350 lelket számláló algyógyi gyülekezet jó része a háborút követően kénytelen volt elhagyni e települést. Azóta sem volt saját lelkésze Algyógynak, igaz, gyülekezete sincs már. A parókián, jó néhány éve Gudor András gyulafehérvári lelkész szórványtábor-központot alakított ki, s másfél éve az erdélyi református Ifjúsági Keresztyén Egylet építi tovább az elkezdett munkát. A székelykapu őrizte templomkertet a napokban éppen az utcagyerekeket oltalmazó kolozsvári AKSZA alapítvány védencei népesítik be. – A tábor élő példa arra, hogy a romokon újra kihajthat az élet, ha nincs is gyülekezet, meg lehet találni a cselekvés módját – fogalmazott Vetési László lelkipásztor, aki az ünnepi avatás alkalmából a 100. zsoltárra építette e nap üzenetét: Menjetek be az Úr kapuin hálaadással. Hálát kell adnunk azért, hogy a római kövekre épített Árpád-kori templom és románkori körkápolna kertjében, melynek szomszédságában közel száz évig tanultak székely diákok a Kunok által alapított földműves iskolában, ma újra székelykapun léphetnek be a szórványból érkező, elrománosodott vagy elkallódott gyermekek és újra őseik nyelvén dicsérhetik az Urat. /Gáspár-Barra Réka: Székelykapu a jövendőbe. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 23./
2004. augusztus 4.
75 millió forintos támogatásról írt alá szerződést aug. 2-án a magyar Oktatási Minisztérium és a dévai Geszthy Ferenc Társaság. Az összeget az épülőben lévő dévai oktatási-nevelési szórványközpont munkálatainak folytatására ítélték meg, jelezte Varga Károly, a Geszthy Ferenc Társaság elnöke. Idén tető alá szeretnék hozni az épületet. Varga Károly hangsúlyozta, hogy a helyi közösség igényelt egy önálló magyar iskolát, hiszen a jelenlegi 20 magyar osztály a város négy különböző intézményében működik egészen távol egymástól. Az év elején a magyar oktatási miniszter programként fogalmazta meg, hogy évente támogatni kívánják egy-egy határon túli kollégium megszületését. Varga szerint a román államnak kell majd biztosítania a Hunyad megyei szórványközpont kialakítását és működését biztosító anyagi hátteret. /Gáspár-Barra Réka: Épül a szórványközpont. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 4./
2004. szeptember 8.
Égető tanügyi gondok megoldására ült össze szept. 7-én maroknyi ember Déván, az RMDSZ-székházban. Iskolakezdés előtt három héttel kiderült, hogy a már évek óta működő három párhuzamos magyar tannyelvű középiskolai osztály helyett idén egyetlen kilencedik osztály indul. Kofity Magda kisebbségi tanfelügyelő megpróbálta elfogadtatni ezt a szülőkkel. A szülők ezután hivatalos levélben kérték a tanfelügyelőségtől a humán osztály engedélyezését. Pár nappal ezelőtt néhány kétségbeesett szülő fordult a Nyugati Jelen dévai szerkesztőségéhez: értesítést kaptak a tanfelügyelőségről, hogy nem indul a két meghirdetett magyar szakosztály és gyermekeiket szétszórják román iskolákba.. Az újság munkatársai javasolták a szülőknek, hogy kérvényezzék gyermekük átvételét a magyar osztályba. A tanfelügyelőség négy gyermek kérését fogadta el. Kötő József oktatási-művelődési alelnök Dévára jött, és megszületett a döntés: kérni kell a létszám alatti szaklíceumi osztály engedélyeztetését. Kötő József ígéretet kapott a megyei főtanfelügyelőtől, hogy 15 gyermekkel engedélyezik az osztályt. – Felmerül a kérdést: ki a felelős mindezért? /Gáspár-Barra Réka: Tűzoltás a dévai magyar oktatásban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./
2004. szeptember 10.
Kofity Magda kisebbségi tanfelügyelő lemondásával zárult a dévai magyar pedagógusok szept. 9-én tartott tanácskozása. Terítékre kerültek az utóbbi hónapok súlyos mulasztásai, melyeknek következményeként a magyar közösség két tanintézményben veszítette el az aligazgatói állást, pár nappal az új tanév kezdete előtt pedig válsághelyzet alakult ki az induló magyar tannyelvű kilencedik osztályok szintjén, melyet “tűzoltó módszerrel” Kötő József, az RMDSZ oktatási ügyvezetőjének közbelépésével végül sikerült részben orvosolni. A közösségi munkából továbbra is ki szeretné venni a részét – mondta Kofity Magda, aki úgy érzi, megyei RMPSZ-elnökként pozitívan tudja befolyásolni a Hunyad megyei magyar oktatás fejlődését. – Nem ez az első alkalom, hogy olyan konfrontációs helyzet alakul ki, amelyet nem tudok idejében megoldani – magyarázta lemondásának okát Kofity Magda. /Gáspár-Barra Réka: Lemondott a kisebbségi tanfelügyelő. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./
2004. szeptember 13.
Winkler Gyula parlamenti képviselő tevékenységi beszámolója, illetve az RMDSZ Hunyad megyei szervezetében megszervezendő előválasztásról szóló határozatok szerepeltek a Hunyad Megyei Küldöttek Tanácsának Petrozsényban megtartott ülésén. Winkler Gyula sikerként említette a civil szervezetek közvetlen finanszírozásának elérését. A kisközösségek számára lényeges probléma a Communitas Alapítvány utólagos elszámolási rendszere, sokszor nincs pénz a pályázati támogatást elnyert tevékenység lebonyolítására. – A megyében közvetett előválasztás lesz. /Gáspár-Barra Réka: Számadás és előválasztás. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./
2004. szeptember 13.
A közös múltat idéző előadássorozaton vehettek részt a hét végén a Hunyad megye különböző helységeiben letelepedett bukovinai székelyek. A szintén Bukovinából, 1941-ben elszármazott tolnamözsiek lelkes népi tánccsoportja és székely baráti köre végiglátogatta a dévai, csernakeresztúri, sztrigyszentgyörgyi magyar közösségeket, hagyományőrző táncos, zenés, verses műsorral ajándékozva meg őket. Déván, a zsúfolásig telt Magyar Ház színpadán léptek fel először bukovinai és székely táncokkal. Tavaly a tolnamözsiek aratóünnepségre hívták a csernakeresztúri hagyományőrzőket, akiket a dévai Segesvári Miklós Pál és a Magyarok Nagyasszonya kollégium népi tánccsoportja is elkísért. Így sikerült újjáéleszteni a kapcsolatot a Bukovinából elszármazottak között. /Gáspár-Barra Réka: Tolnamözsiek Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./
2004. szeptember 24.
A pénzügyminisztériumi határozattervezet teljesen ellehetetleníti az új adótörvénykönyv által biztosított 1%-os személyi adófelajánlást a civil szervezetek részére – hívta fel a közvélemény figyelmét Winkler Gyula parlamenti képviselő. A tervezet szerint az adófizető polgárnak, amennyiben élni kíván az 1%-os felajánlás lehetőségével, egyrészt egy típuskérvényt kell kitöltenie, melyen feltünteti az általa kiszemelt civil szervezetet, a kódját és bankszámláját, illetve szponzorálási szerződést kell kötnie az illető szervezettel. Ez a követelmény annyira költséges, hogy nem is érdemes nekifogni. /Gáspár-Barra Réka: Ellehetetlenítik az egyszázalékos adófelajánlást? = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./
2004. szeptember 24.
Szept. 23-án képzőművészeti kiállítással kezdődött az immár negyedik alkalommal megrendezett Petrozsényi Napok elnevezésű ünnepségsorozat. Most ünnepelik a város 80 éves fennállását, jelezte Schreter Károly polgármester. A kiállításon kortárs művészek mutatták be alkotásaikat, többek között Hummel Róbert petrozsényi képzőművész. Petrozsényban megrendezték a Hagyomány és művészet a zsilvölgyi bányászatban című szimpóziumot, melynek keretében megemlékeztek Schmidt Lászlóról, a vidék híres művészéről. Sor került érem- és bélyegkiállításra is, Kelemen Tibor, a zsilvölgyi éremgyűjtők egyesületének elnöke szervezésében. Szept. 24-én könyvbemutatók lesznek, többek között Lengyel Ildikó új kötetét bocsátják szárnyra. /Gáspár-Barra Réka: Petrozsény 80 éves. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./
2004. november 1.
Okt. 30-án osztotta ki a Hunyad megyei Rákosdon az Erdélyi Református Egyházkerület és a Diaszpóra Alapítvány a Czelder Márton- és Földes Károly-díjakat a szórványban munkálkodóknak. Vetési László, a Diaszpóra Alapítvány elnöke közölte, hogy idén Kabai Ferenc szamosújvári lelkipásztor és felesége, Kabainé Hegyi Margit, valamint Vitéz Sándor, a hosdáti gyülekezetet több évtizeden át szolgáló gondnoka kapta a díjat. A Kabai lelkész házaspár hosszú évtizedeken keresztül szolgálta a szórványvidéki gyülekezeteket, megalapította az Emanus, illetve a Zakariás Házat, melyek több száz szórványban élő magyar gyermeknek nyújtják a délutáni foglalkoztatás, illetve a teljes kollégiumi ellátás lehetőségét. Czelder Márton lelkipásztor 1861-ben vándorolt ki a Kárpátokon túlra, Havasalföldre, hogy lelki támaszt nyújtson az 1848–49-es forradalom leverését követően idemenekülőknek. Földes Károly egy mezőségi elhaló gyülekezetet élesztett újjá, erősített meg. A 200 lelkes rákosdi gyülekezet felújított templomában került sor a díjátadásra. A maroknyi rákosdi gyülekezet valósággal kiharcolta magának, hogy saját lelkésze legyen, és önerőből újította fel templomát és parókiáját. /Gáspár-Barra Réka: Czelder Márton- és Földes Károly-díjak átadása Rákosdon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./
2004. november 17.
Csernakeresztúron a csökkenő diáklétszám miatt úgy néz ki, a jövő tanévtől megszűnik a falu iskolájának önálló státusa. Ez hátrányosan érintené az intézményhez tartozó, ám külön épületben működő csernakeresztúri magyar tagozatot is. A Hunyad megyei magyar oktatási központ kialakítását felvállaló dévai Geszthy Ferenc Társaság megbeszélésére hívta össze a csernakeresztúri magyar szülőket, hogy közösen eldönthessék, hogyan lehet a továbbiakban biztosítani a csernakeresztúri gyermekek számára az anyanyelven történő oktatást. Elhatározták, hogy a jövő tanévtől kérelmezni fogják, hogy a csernakeresztúri magyar tagozat a dévai magyar oktatási központ kirendeltségeként működjön. /Gáspár-Barra Réka: A Geszthy Ferenc Társaság támogatja a közösségi döntést. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 17./
2004. november 23.
Déván könyveladással egybekötött bemutatón ismerkedhettek meg az érdeklődők Zsók Béla néprajzos Édesanyám dalai Kriterion /Könyvkiadó/ című magyar népdalkötetével. Ez a gyűjtés egyedülálló, hiszen egyetlen bukovinai székely asszony által ismert 1030 dallamból készült válogatás kottás lejegyzése. A bukovinai székely mesegyűjtemény, mely Az egyszeri ember címmel jelent meg, majd az Elment a madárka című népdalgyűjtés és az Én mindig itthon voltam, Déváról szóló néprajzi írásokat magába foglaló kötet után ez a könyv kerekké teszi Zsók Béla néprajzkutató munkásságát. A könyvbemutatón László Imola és Fazakas Júlia, az idei csernakeresztúri mesemondó vetélkedő nyertesei ízes bukovinai székely nyelven elevenítették fel a hajdani meséket, majd a Búzavirág gyermekegyüttes lépett színpadra. /Gáspár-Barra Réka: Édesanyám dalai. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./
2004. november 25.
Balázs Tibor vajdahunyadi képzőművész szobrai által vált ismertté: a Hunyadi Jánosról készültet Olaszországban őrzik, Petőfi Sándor mellszobra pedig a vajdahunyadi református templom bejáratát őrzi. A 45. évében járó művész 15. egyéni kiállításán festményeit mutatta be. Nemrég Olaszországban nyerte első díjat a hagyományos októberi művészeti seregszemlén. /Gáspár-Barra Réka: Máshol is vannak dombok, völgyek, de nem ilyenek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25./
2004. december 2.
Dec. 1-jén összehívta az RMPSZ dévai szervezete a város aktív és nyugdíjas magyar pedagógusait. A Melite református gyülekezeti házban megtartott rendezvényen Máté Márta kisebbségi tanfelügyelő ismertette az épülő önálló magyar oktatási központ dokumentációját. Nincs még neve a létesülendő új tanintézménynek. A jelenlévők többsége dr. Téglás Gábor (1848–1916) hajdani középiskolai igazgató, jeles régész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja mellett voksolt. A Segesvári Miklós Pál Egylet népi tánccsoportja örvendeztette meg előadásával az egybegyűlteket. /Gáspár-Barra Réka: Pedagógustalálkozó Déván. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./
2004. december 28.
Winkler Gyula parlamenti képviselő, a kereskedelmi ügyekkel megbízott miniszter a vele készült interjúban leszögezte, a most kialakuló kormány szakmai kritériumok alapján állt össze. Az RMDSZ küldöttségének sikerült néhány fontos dolgot bevinnie a programba. A kisebbségi fejezet tartalmazza a kisebbségi jogállás meghatározását, a kisebbségi törvény megalkotását, illetve a kulturális autonómia biztosítását. A kormányprogramba foglalták a restitúciós folyamat befejezését, az erdők, mezők, egyházi és magántulajdonban lévő ingatlanok, levéltárak visszaszolgáltatását, valamint a kárpótlási folyamat beindítását. /Gáspár-Barra Réka: Stabil parlamenti támogatás kellene. Képviselőből miniszter. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./
2005. január 24.
Január 22-én Doboly Beatrix vajdahunyadi EMKE-elnök nyitotta meg a Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett ünnepséget. A Bethlenek építette vajdahunyadi református templomban ennek az ünnepségnek immár hagyománya van. Idén Seres Zsófiát, a Gál Kelemen Oktatási Központ előadóját és Szőcs Juditot, az RMPSZ országos alelnökét kérték fel előadásra. Másnap írókat, költőket idéztek fel. Cs. Szabó László, 20 esztendővel ezelőtt emigrációban elhunyt író vallomása a Házsongárdi temetőről: “…húsz évig folyt a pör az erdélyi földekért, s ebben a pörben a magyar sírkő volt a koronatanú. A város a völgyben megtelt idegen szóval, de a temető a dombon magyarul felelt az idegen zsivajra”. /Gáspár-Barra Réka: A Magyar Kultúra Napja Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./
2005. január 24.
Megalakulásának 15. évfordulóját ünnepelte január 22-én Déván az RMDSZ Hunyad megyei szervezete. Ez alkalommal 70 emlékplakettet és díszoklevelet osztottak ki a megyében működő történelmi magyar egyházak és felekezetek lelkipásztorainak, illetve a magyar szakmai és civil szervezetek vezetőinek. A rendezvényen részt vett Winkler Gyula tárca nélküli miniszter, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke. A köszöntések során felszólalt valamennyi Hunyad megyei történelmi egyház és felekezet képviselője. Schreiber István, az EMKE Hunyad megyei elnöke és Eőry László tiszteletbeli megyei RMDSZ-elnök emlékezett az 1989-es eseményekre. – A kilencvenes évek elején még saját Trabanttal kampányoltunk és 18 000 RMDSZ-szavazat gyűlt össze Hunyad megyében. Ilyen eredménnyel tavaly talán szenátort is küldhettünk volna a parlamentbe – fogalmazott Eőry László. /Gáspár-Barra Réka: Évfordulós RMDSZ-megemlékezés. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./
2005. január 25.
Január 21-én mutatták be Déván Reichenauer József nyugalmazott dévai tanár A vár szelleme című önéletrajzi könyvét. A szerző életét meghatározta a Vár, a gyulafehérvári fejedelmi vár, s benne a Székesegyház, a Batthyaneum, a katolikus főgimnázium. Itt nőtt fel, itt szerzett életre szóló tudást. Könyve visszaemlékezés, színes történetek felelevenítése a szerző gyermek- és ifjúkorából. /Gáspár-Barra Réka: Könyvbemutató Déván. A vár szelleme. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 25./
2005. február 3.
Kóka Rozália, a bukovinai székely származású magyarországi előadóművész az utóbbi évtizedben gyakori vendég Hunyad megyében. A napokban újra betoppant Dévára, a helyi Magyar Házban tartott előadást. A Dévára telepedett bukovinai székelyek leszármazottai közül már kevesen emlékeznek a régiek történeteire. Kóka Rozália emlékezéseiből kiderült, hogy a Hunyad megyébe (Vajdahunyadra, Dévára, Sztrigyszentgyörgyre és Csernakeresztúrra) telepedett bukovinai székelyek tarthatják magukat a legszerencsésebbeknek. A Hadikfalva, Andrásfalva, Józseffalva, Istensegíts és Fogadjisten bukovinai falvakból a háború idején menekülni kényszerülő székelyek sorsa sokkal keservesebben alakult. Előbb a Vajdaságból elmenekült szerbek házaiba telepítették őket, aztán a Dunántúlról elüldözött németek otthonaiban kellett meghúzódniuk. Kóka Rozália gondolatban végigvezette dévai hallgatóságát ősei útján, Madéfalvától Moldován át Bukovinába, az Al-Dunához, Erdélybe, Kanadába és Bácskába. /Gáspár-Barra Réka: Kóka Rozália dévai előadóestje. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./
2005. február 23.
Egyes közpénzt kezelő alapítványok célpályázatait eleve csak bizonyos emberek, intézmények stb. nyerhetik el, írta Gáspár-Barra Réka. Sokszor kiderül, hogy a keretösszeg legnagyobb része olyan alapítványokhoz, sajtótermékekhez stb. vándorol, amelyek egészen közeli viszonyban állnak a kuratóriummal. Ez azért nem általánosítható. /Gáspár-Barra Réka: Aki tűz mellett van, melegszik. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./
2005. március 10.
A versenyvizsgán eldőlt, Turi Zoltán magyar magánvállalkozó lesz a dévai színház igazgatója. Elmondta, hogy Temesváron műszaki diplomát szerzett, de világosító-mérnökként már 1996-ban kapcsolatba került a színház világával. Akkor a temesvári magyar társulatnál dolgozott, 2000-től a bukaresti Nemzeti Színházban, majd a Casandrában volt világosító. Nincs a színházban olyan munka, amit nem csinált volna hosszabb-rövidebb ideig. Drámaszínházat akar megteremteni Déván. Magyar társulatok meghívását is tervezi, például Temesvárról. /Gáspár-Barra Réka: Magyar igazgató a dévai színház élén. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 10./
2005. március 16.
Hunyad megyében az 1849-es piski csata emlékére felállított obeliszknél kezdődött el a március 15-i rendezvénysorozat. A Magyarországról érkező Nagykátai Honvédtüzér Hagyományőrző Csapat díszőrséget állva tisztelgett a szabadságharcosok emléke előtt. A maroknyi piski magyarságot elsőként Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke köszöntötte. Az ünnepség történelmi gyökereiről szólt Schreiber István, Hunyad megyei EMKE-elnök. Az ünnepségsorozat Vajdahunyadon, a református templomkertben felállított Petőfi-mellszobornál folytatódott. Déván népes gyülekezet vett részt a református temetőben kezdődött ünnepségen. Az ünnepi beszédet mondók sorában jelen volt Cristian Vladu prefektus is. Petrozsényban az ünnepségen szintén részt vett Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter. /Gáspár-Barra Réka: Ami örök, azt nézem én: a szellemet. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./
2005. március 19.
Az Apáczai Közalapítvány 2,5 millió forintos támogatást nyújtott az idei tanévre a Hunyad és Fehér megyei magyar tannyelvű oktatás megerősítésére. A pályázat gyakorlati részét a Szent Ferenc Alapítvány bonyolította le. Az idei a negyedik év, hogy e vidéken a Szent Ferenc Alapítvány bonyolítja le a pályázatot. A 2004–2005-ös tanévre két szórványmegyére kaptak összesen kettő és fél millió forintot. A megítélt támogatás arányosan oszlott meg mind a két megye között, mind a megyéken belül. A pályázatot eljuttatták valamennyi magyar tagozattal működő iskolába. A helytörténeti kirándulások esetében szinte 90%-ban fedezni tudták az igényléseket. /Gáspár-Barra Réka: A legsikeresebb oktatási pályázat. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 19./
2005. április 4.
Április 3-án immár hetedik alkalommal ünnepelte a dévai Szent Antal plébánia a Hűség napját. Most a gyülekezet figyelme az utóbbi ötven esztendőben itt szolgáló lelkészek – többnyire ferences atyák – és nővérek felé fordult, akik valamennyien hivatalosak voltak az ünnepségre. A hajdan itt szolgáló Benedek Domokos ferences atya szentbeszédében az Istenbe vetett hit és a keresztény értékrend iránti hűség fontosságára hívta fel a figyelmet. A szentmisét követően a templom közelében lévő Magyar Házban a hívek elbeszélgettek a vendégekkel. /Gáspár-Barra Réka: Hűség napja. Déván szolgálták az Istent. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./
