A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége nyílt levéllel fordult Gyurcsány Ferenchez miniszterelnökhöz és Hiller Istvánhoz, a Magyar Szocialista Párt elnökéhez. Döbbenettel értesültek arról, hogy felszólították híveiket, szavazzanak nemmel december 5-én a kettős állampolgárságról tartandó népszavazáson. Ennek a nemnek a valóságot nélkülöző tényekkel történő megindoklása megrökönyödést váltott ki bennük. Érthetetlen, hogy Magyarország két vezető politikusa egy ilyen nagy jelentőségű kérdésben a nemzet és Magyarország érdekei elé helyezi az olcsó szavazatszerző célokat, nem érdekli őket, hogy az elcsatolt területeken élő magyarok nem saját szándékukból kerültek abba a helyzetbe, amiben vannak; figyelmen kívül hagyják azt a tengernyi szenvedést, amiben részük volt, csupán amiatt, mert magyarok. Azzal érvelnek, hogy a kettős állampolgárság felgyorsítja majd a szülőföldről való eltávozást. A szülőföldről való eltávozást nem a kettős állampolgárság segíti elő, hanem a kilátástalanság, a jogtalan bánásmód és a nyomor. A népszavazáson egy esetleges nem hosszú időre kettészakítaná a nemzetet. Jogosan éreznék úgy a határon túli magyarok, hogy Magyarország megtagadta őket. A svédországi magyarok kérik a jelenlegi álláspont felülbírálását. /Svédországi magyarok magyar vezetőkhöz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./
2004. november 23.
A Magyarok Világszövetsége szerint a magyar kormány alkotmánysértő és törvénysértő magatartást tanúsít akkor, amikor részesévé válik a kettős állampolgárságról szóló ellenkampánynak, ezért a szövetség feljelentést tett a rendőrségen és az ügyészségen – mondta Patrubány Miklós, az MVSZ újraválasztott elnöke. “(...) az egyik kormányzó párt, az MSZP, milliós tételben gyárt olyan, a választókat súlyosan félretájékoztató dokumentációt, amelynek címoldalán ott szerepel maga a miniszterelnök, amelynek a második oldalán ott szerepel a kormány egyik minisztere, Hiller István. Ez megengedhetetlen, aki ezt elköveti, a népszavazás tisztaságát, esélyegyenlőségét veszélyeztető bűncselekményt követ el” – közölte Patrubány Miklós. Elmondta: az MVSZ a rendőrségen és az ügyészségen tett feljelentést ismeretlen tettes ellen azért a szórólapért, amelyet ötmillió példányban terjesztett az MSZP az országban. A szórólapok kimerítik a Btk. 211 paragrafusában foglalt bűncselekményt, amely a népszavazási félretájékoztatásra vonatkozik. Közölte: “Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (...) a Times-ban olyan utalást tett, amely alkalmas arra, hogy a kisantant országokat, jelesül Romániát és Szerbiát, magyarokat a magyarok ellen hangolja.” “Mindezek alapján azt kell mondanunk, hogy a MVSZ kénytelen az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) fordulni” – tette hozzá. /Az MVSZ feljelentést tett a magyar kormány népszavazási kampánya miatt. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./
2004. november 23.
A kettős állampolgárság kérdése alaposan felkavarta az (egyelőre magyar) kedélyeket. Mindez világosan mutatja, hogy a kormányzó MSZP-nek, a szocialista pártnak nincs jövőképe, következésképpen nemzetstratégiája sincsen. Ezért a nagy kapkodás, az örökös ígérgetés egyfelől s a nemzet határon belüli részének önzésére, alantas ösztöneire apelláló riogatás másfelől, írta Bogdán László. Hiller István pártelnök bedobott a köztudatba egy új fogalmat: a nemzetpolgárság fogalmát. Az MSZP szerint a kettős állampolgárság kérése nem jogos igény, ezért biztatnak nemmel voksolásra. /Bogdán László: Nemzetstratégia és jövőkép. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 23./
2004. november 25.
Kuszálik Péter Morfondír rovatában elítélte azt, hogy Sepsiszentgyörgyön nov. 9-én lehazaárulózták Vass Lajos államtitkárt, akit Hiller István miniszter, az MSZP elnöke maga helyett küldött. Azért tüntettek ellene, mert az MSZP elutasítja a kettős állampolgárságot. Kuszálik Péter szerint a tüntetők feliratait Tulit Attila, a tüntetést meghirdető Magyar Polgári Szövetség alelnöke készíttette, ezért valójában ez az egész az RMDSZ ellen irányult. Kuszálik az emlékezetes 1990. februári marosvásárhelyi gyertyás tüntetést így minősítette: „néhány rosszul tájékozott, túlzottan akaratos elvtárs szavára rohantak tüntetni”. A cikkíró hozzátette: Tulit Attila, a Polgári Szövetség alelnöke Hiller István, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere ellen szervezett tüntetést. Tulit Attila, a T3 Kiadó és nyomda egyik igazgatója ezerszám nyomtat olyan könyveket, amelyekben ez áll: készült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. /Kuszálik Péter: Morfondír. Polgári stílus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
2004. november 30.
A magyarországi baloldal a külhoni magyarok esedékes szavazataitól retteg. Amikor Lendvai Ildikó MSZP-s frakcióvezető leszerencsétlenezi azokat az erdélyi magyarokat, akik közül ő maga is vétetett, talán elfelejti, hogy ezzel megalázza az erdélyieket. A mai magyar kormány székelyföldi elfogadtatásáról nem kell fölméréseket végezni, elég, ha megkérdezik Vass Lajost, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkárát, aki Hiller István megbízásából jött el Sepsiszentgyörgyre. Az egyik tüntető ezt a feliratot tartotta: ,,Hiller elvtárs! Pártotok van, de szívetek nincs; Elek apó-emlékszoba, nem lehet iroda soha, Nem = Trianon.” A tüntetők lenemzetárulózták a budapesti államtitkárt. Nagyszámú ókirálysági csendőr állt a tüntetőkkel szemben, „hogy megvédje a székelytől a magyart. Ide jutottunk a kettős állampolgárság ellen folytatott negatív baloldali kampány miatt.” „Kuncze Gábornak, Lendvai Ildikónak, Gusztos Péternek, Eörsi Mátyásnak, Pető Ivánnak és társainak már nem kell aggódniuk a külhoniak szavazataitól. Mi őket azon a novemberi napon már úgyis leszavaztuk.” /Zonda Attila, Sepsiszentgyörgy (Magyar Demokrata): Nekünk haza nem jutott, csak szülőföld. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./
2004. december 1.
A népszavazásról is szóltak a napirend előtti felszólalások Budapesten az Országgyűlés nov. 20-i ülésén. Kocsi László (MSZP) a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kérdése kapcsán azt mondta, hogy a kérdés rossz, és rosszkor jött. Hiller István kulturális miniszter úgy fogalmazott, hogy a kérdés zsákutca, hiszen aki igennel szavaz, az nem azt adja a határon túli magyaroknak, amire valóban szükségük van. /Napirend előtt az Országgyűlésben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./
2004. december 4.
Kétszer mondjunk nemet a vasárnapi népszavazáson – erre hívott fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök dec. 3-án Budapesten. A Fidesz megosztó politikája nem Magyarország érdekeit szolgálja, ezért az MSZP mindenkit arra kér, hogy vasárnap szavazzon két nemmel – mondta Hiller István miniszter, az MSZP elnöke. /Gyurcsány: kétszer mondjunk nemet a népszavazáson. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./
2004. december 4.
Gazda József nyílt levelet írt Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének, Hiller Istvánnak, az MSZP elnökének, Kuncze Gábornak, az SZDSZ elnökének és Magyarország kormányának. „Alulírott, a 800 000 »darab«, magyar igazolvánnyal rendelkező határon kívüliek s következésképpen a Magyarországra való áttelepülésre lesben állók egyike sokszor aggódva, máskor felháborodva olvasom-hallgatom az Önök meg nem szűnő riogatásait, figyelem a magyar társadalmat ellenünk hangoló arcátlan kampányukat.” – írta Gazda József. Ez a kormány nemzetellenes kampányával alkalmatlan Magyarország vezetésére, a magyarság képviseletére. A mindenkori magyar kormánynak a nemzet érdekét kell képviselnie, és nem ellene dolgoznia. /Gazda József határon kívüli magyar: Hány kiló magyar? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./
2004. december 6.
Eredménytelen lett a dec. 5-én Magyarországon tartott országos ügydöntő népszavazás a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról és a kórházak privatizációjáról. A szavazóhelyiségek bezárását követően közölt adatokból kiderült: a szavazati joggal rendelkezők kevesebb mint 40 százaléka jelent meg az urnáknál. A kettős állampolgárság ügyében a szavazók kevéssel több mint fele voksolt igennel, ez azonban a népszavazás érvényességéhez nem volt elegendő. Mádl Ferenc köztársasági elnök szerint biztosan felelős döntés született a kettős népszavazáson. Közölte: a népszavazás mindenképp érvényes, "legföljebb nem lesz eredményes, a szónak jogi értelmében". Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: a népszavazás a nemzetpolitikai konszenzusra való törekvés kudarca. Pártpolitikai harcok prédájává vált ez a kérdés, és ebben nagyon nagy felelősségük van a kormánypártoknak. Kifejtette: az eredmény rendkívül rossz lélektani hatással lesz az erdélyi magyarokra, ennek csökkentésében óriási felelősség hárul az RMDSZ-re. Azt hangoztatta, hogy a következő időszakban tovább kell folytatni a kettős állampolgárságról szóló vitát, és meg kell próbálni egyetértésre jutni ebben a kérdésben. Markó szerint ettől a pillanattól kezdve a kettős állampolgárság ügye már nem söpörhető a szőnyeg alá. /Győzött a megosztottság a népszavazáson. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke kijelentette: ahhoz képest, hogy a kormányzat a távolmaradásra buzdított, az eredmény fantasztikus, s arra is enged következtetni, hogy ha nem lett volna kormányzati ellenkampány, akár 60 százalékos is lehetett volna a részvétel. Hozzátette: választási csalásnak minősül, hogy a kormány közpénzeket is felhasználva az igen szavazatok és a voksolás ellen folytatott kampányt. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szerint a kettős állampolgárságról feltett kérdésnél kiegyenlítettek az eredmények, ez valószínűleg arra utal, hogy az ország kettészakadt, amiért a kezdeményezőket terheli a felelősség. Gyurcsány Ferenc kormányfő: „A népszavazás elbukott, a kezdeményezők kudarcot vallottak“. Hiller István, az MSZP elnöke: „Értem, hogy az emberek nemet mondanak az indulatokra, a nacionalizmusra és a szociális populizmusra”. Szerinte a markáns többség nem engedte, hogy a nemzet nagy kérdéseit igenné vagy nemmé silányítsák. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint erkölcsi és politikai tény, hogy a népszavazáson az igenek kerültek többségbe. Arra kérte a határon túli magyarokat, hogy értsék meg, egyetlen éjszaka alatt nem sikerült befejezni azt a munkát, amit elkezdtek, és tartsák szem előtt azt a tényt, hogy a magyarok többsége támogatta a kettős állampolgárság ügyét. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 6./
2004. december 6.
Kányádi Sándor a Duna Televízió Régiók című műsor dec. 3-i kiadásában mondta: Ha a népszavazáson nem az igen győz ha az nem lesz érvényes és eredményes, nem történik semmi különös Erdélyben, a Székelyföldön vagy a Partiumban, s merjük remélni, a Vajdaságban és Kárpátalján sem, hisz eddig is minden határon túlra szakadt magyar nemzeti közösség jórészt saját erejéből élt, próbált megmaradni, fejlődni, felzárkózni. A népszavazás valójában arra volt jó, hogy felmérjük, akad-e ma Magyarországon kétmillió ember, aki azonosulni tud azzal a több mint nyolc évtizedes fájdalommal és méltánytalan helyzettel, amit a trianoni döntés hozott a határon túliakra. Nem akadt. Megalázó volt hallgatni Kuncze Gábor vagy Lendvai Ildikó, Gyurcsány Ferenc vagy Hiller István és párttársaik nem melletti korteskedését, a magyar kormány felelős tisztségviselőinek hazugságoktól hemzsegő számadatait, állapította meg Simó Erzsébet, a lap munkatársa. A népszavazás alkalmával Kádár és Gyurcsány népe olyat tett, ami példátlan az európai nemzetek történetében: elutasította 3–4 millió testvére feléje nyújtott kezét. /Simó Erzsébet: Igen, de nem! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./
2004. december 7.
A magyar kormány szerint a felelősség győzött, az ellenzék vezetője szerint "az igenek győztek, a nemek pedig alulmaradtak" a vasárnapi kettős népszavazáson. Mind a kórházprivatizáció, mind a határon túli magyarok kedvezményes honosítása ügyében eredménytelenül zárult népszavazás, mivel kevesebb mint kétmillió választópolgár válaszolt igennel egy-egy kérdésre. Az eredményt kommentáló határon túli magyar vezetők kijelentették: nem mondanak le a kettős állampolgárság problémájának megoldásáról. "A népszavazás elbukott, a kezdeményezők kudarcot vallottak, a választók a felelős hazafiságot választották" – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Szerinte az ország új nemzetpolitikát kíván, több felelősséggel és több lehetőséggel. "Annak érdekében, hogy könnyebb legyen magyarnak lenni a Kárpát-medencében, a kormány kezdeményező lesz a nemzetpolitika és az egészségügy megújításában" – tette hozzá. Hiller István, az MSZP elnöke úgy vélekedett: a népszavazáson az MSZP felelős politikája győzött. "Az MSZP felelős, hazafias politikát folytat. A népszavazáson ez a felelősség győzött" – jelentette ki. Vannak felelősök, akik kényszerpályára akarták állítani Magyarországot. "Magyarország ezt nem akarta, és nem engedte" – fogalmazott. Orbán Viktor szerint a népszavazás érvényes volt, amelynek során "az igenek győztek, a nemek pedig alulmaradtak". A kettős állampolgárság ügyében Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezlet összehívását kezdeményezte, ahol szerinte fel kell állítani a kettős állampolgárságról szóló törvényt előkészítő bizottságot. A népszavazat tapasztalatait összefoglalva úgy fogalmazott: Magyarország polgárai számára jelenleg a létbizonytalanság a legfontosabb kérdés. Az emberek nem fogadták el azt, hogy olyan kérdésekben akarnak velük döntést hozatni, amelyek rosszak, és következményei nehezen mérhetők fel – jelentette ki Kuncze Gábor, az SZDSZ. Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint "higgadtan és azonnal" hozzá kell látni a kettős állampolgárság megadásának megoldásához. Az eredménytelen népszavazás nem jelent lemondást a határon túl élőkről. Hozzátette: "Fontos, hogy az igazságtalan következtetéseket elkerüljük, fontos, hogy a határon túl élők ne kerüljenek szembe az anyaországgal, fontos, hogy tanuljunk ebből az elrontott népszavazásból". Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke leszögezte, esélye van annak, hogy az Országgyűlés mégis meghozza a kettős állampolgárságról szóló törvényt. "Ha nem tenné, akkor még mindig megvan egy újabb népszavazás kezdeményezésének lehetősége" – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy ugyan eredménytelen a népszavazás, de létező népakaratról van szó, "a többségi igen győzött a nem fölött". Patrubány Miklós a Kossuth téren összegyűlt tömeg előtt azt mondta, hogy "holnap újrakezdjük és folytatjuk". Ha az Országgyűlés nem veszi figyelembe ezt a népszavazást, "akkor majd megtaláljuk annak módját, hogy újult erővel, legyőzve a hazugságok áradatát, győzelemre vigyük a magyar nemzet egységét" – jelentette ki. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ továbbra sem mond le az a kettős állampolgárság problémájának megoldásáról, a MÁÉRT-ban helyet foglaló többi határon túli magyar szervezettel együtt mielőbb megpróbál olyan egyeztetés-sorozatot kikényszeríteni, amely végül elvezethet a konszenzusig. Az erdélyi magyarság eddig is számított, ezután is számítani fog Magyarország segítségére. A népszavazás végeredményét nem szabad úgy értelmezni, hogy a magyar nép eltaszította a határon túli magyarságot – fűzte hozzá. "Másrészt viszont minden pillanatban képesnek kell lennünk önállóan cselekedni, önálló döntéseket hozni, sorsunkat magunknak kell intézni, Trianon óta erre vagyunk ítélve" – mondta Markó. /Sikertelen magyarországi népszavazás – lemondás a határon túli magyarokról? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./
2004. december 11.
Erdélyben nemkívánatos személynek nyilvánította a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) az MSZP és az SZDSZ vezetőit. A Marosvásárhelyen bemutatott ,,feketelistán” ott szerepel Gyurcsány Ferenc, Hiller István, Kuncze Gábor, Fodor Gábor és Lendvai Ildikó neve. A listázók szerint a felsorolt politikusok kettős állampolgárság kérdésében félrevezették a magyarországi szavazókat. Éppen ezért a szervezet bojkottálni fog valamennyi, a magyar kormánypártok népszerűségét Erdélyben helyreállítani próbáló kísérletet. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./
2004. december 13.
Dec. 11-én tette közzé a Magyar Országos Választási Bizottság a dec. 5-i eredménytelen népszavazás hivatalos végeredményeit. A kettős állampolgárság kérdésében 1521143 igen, és 1428736 nem szavazat volt. Érvénytelenül voksolt 61093 választópolgár. Közben Erdélyben folytatódnak az elkeseredett hangú tiltakozások. Marosvásárhelyen az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ bemutatott egy "feketelistát", amelyen ott szerepel Gyurcsány Ferenc, Hiller István, Kuncze Gábor, Fodor Gábor és Lendvai Ildikó neve. Szerintük a felsorolt politikusok a kettős állampolgárság kérdésében félrevezették a magyarországi szavazókat, ezért a szervezet bojkottálni fog valamennyi, a magyar kormánypártok népszerűségét Erdélyben helyreállítani próbáló kísérletet. MPSZ nyilatkozata szerint nem szabad túldramatizálni a magyarországi népszavazáson történteket. "A december 5-i referendum bizonyíték arra, hogy az erdélyi magyarok számára az autonómia az egyetlen megoldás, melynek segítségével itt Erdélyben megtarthatjuk az őseink által megőrzött és ránk hagyott magyarságtudatot. Ezért hát tegye félre szívéből mindenki a gyűlöletet, az elkeseredést és fogjunk össze, legyen mit továbbadjunk mi is utódainknak." Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök leszögezte, joggal lehet haragudni a magyarországi politikai pártokra, a magyarországi közéletre, mert engedtek népszavazásra kerülni egy olyan fontos nemzetpolitikai kérdést, amelyről a magyarországi társadalom nem megfelelő, vagy gyökeresen ellentétes tájékoztatást kapott. Ezért a magyar politikumra lehet, a magyar nemzetre viszont nem lehet haragudni – mutatott rá. – Éppen a karácsonyi befogadás maradt el advent idején a vasárnapi sikertelen népszavazással – nyilatkozta Tőkés László református püspök. Véleménye szerint a voksolás óriási hullámokat vert fel a határon túli magyarság körében, amelynek tagjai ezekben a napokban mostohanemzetként néznek az anyaországra. "Én azonban nem dramatizálnám túlságosan ezt a helyzetet, a 84 év óta tartó szétfejlődés, valamint a nemzetietlen propaganda, amely Károlyi Mihálytól Rákosi Mátyáson keresztül Kádár János időszakáig tartott, mind megtette a maga hatását, viszont felhívnám a figyelmet arra, hogy olyan veszély fenyeget minket, hogy ellenségeink még inkább szembe akarnak állítani bennünket egymással." Úgy véli, óvakodni kell attól, hogy az erdélyi magyarság bármely provokáció áldozatává váljon, és még jobban szembe kerüljön az anyaországgal. /Markó: ne a nemzetre, a politikumra haragudjunk. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./ A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a szavazatok újraszámolását kéri azokban a szavazókörökben, ahol felmerül annak a gyanúja, hogy a kettős állampolgárság kérdésében leadott szavazatok összeszámolásánál az igen és a nem voksokat felcserélték – mondta Partubány Miklós, az MVSZ elnöke dec. 12-én vasárnap, a szervezet budapesti nagygyűlésén. Partubány szerint 1.139 szavazókörben tévesen számolták össze a szavazatokat az igen voksok rovására. /A magyarországi népszavazás hivatalos végeredménye. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./
2004. december 21.
A határon túli magyar szervezetek dec. 20-án közös nyilatkozatban foglaltak állást a kettős állampolgárság kérdésében. Az aláírók megállapodása szerint a nyilatkozatot a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) hozta nyilvánosságra. "A határon túli magyar szervezetek megdöbbenéssel értesültek a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról szóló népszavazás eredményéről. Úgy véljük, hogy a nagyarányú távolmaradás a népszavazástól többek közt annak következménye, hogy a kormánypártok a nem szavazatra buzdítással elbizonytalanították a választókat. Bebizonyosodott, hogy az egész magyar nemzetet érintő kérdésekben meg kell keresni az egyetértést a politikai pártok között, ami ebben az esetben nem történt meg, sőt teljesen előkészítetlenül került sor a népszavazásra" – szögezte le a nyilatkozat. Az aláírók meggyőződésüknek adtak hangot, hogy az egyébként üdvözlendő Szülőföld-program vagy bármilyen anyagi támogatás nem helyettesítheti sem azt az erkölcsi jóvátételt, amelyet a határon túli magyarok számára a kettős állampolgárság lehetősége jelent. Ebből kiindulva felkérték a magyar kormányt és a parlamenti pártokat, hogy a nemzetközi joggal összhangban alkossák meg azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi a határon túli magyarok számára, hogy amennyiben igénylik, szülőföldjük elhagyása nélkül rendelkezhessenek magyar állampolgársággal. A határon túli magyar szervezetek készek arra, hogy a törvénymódosítás előkészítő munkálataiban részt vegyenek – mutatott rá a dokumentum. "Elvárjuk a magyar kormánytól, hogy mielőtt megtárgyalná ezirányú javaslatát, annak tartalmát egyeztesse a Magyar Állandó Értekezlet tagszervezeteivel, illetve hívja össze a Máért ülését. Mindannyiunk érdeke, hogy a nemzet jövője ne legyen pártpolitikai csatározások tárgya, hanem mielőbb közös álláspontot alakítsunk ki e stratégiai fontosságú kérdésekben" – hangsúlyozta a nyilatkozat, amelyet Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kezdeményezett. A dokumentumot rajtuk kívül a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nevében Kovács Miklós, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége nevében Jakab Sándor, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége nevében Juhász Sándor, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség nevében Tomka György, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány nevében pedig Hámos László, az alapítvány elnöke írta alá. A kormány az alkotmányban megfogalmazott kötelezettségeinek eleget téve továbbra is azon munkálkodik, hogy megfelelő formában, a nemzetközi normákat is figyelembe véve segítsen megoldást találni a határon túli magyarok részéről felvetődő jogos kérésekre – mondta Budapesten a külügyminiszter, a határon túli magyar szervezetek állásfoglalására reagálva. "A Máért legutóbbi ülésén kifejeztük azt a szándékot, hogy az értekezletet a nem túl távoli jövőben összehívjuk" – mondta a külügyminiszter. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kijelentette: "Nemzetközi példák alapján kijelenthetjük, hogy semmilyen nemzetközi akadálya nincs egy olyan útlevél megadásának, amely az egész európai unió területére szabadságot ad (...), adjunk nekik olyan útlevelet, amellyel az egész európai unióban ugyanúgy közlekedhetnek, mozoghatnak, mint mi". Hiller István, az MSZP elnöke kifejtette, ugyanolyan útlevelet kell adni a határon túli magyaroknak mint az anyaországiaknak. /A határon túli magyar szervezetek közös nyilatkozata a kettős állampolgárságról. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./
2004. december 21.
A kettős állampolgárságról szóló népszavazásnál arról szavaztak, hogy érvényesnek tartják-e az 1920-ban Trianonban megkötött szégyenletes diktátumot, vagy legalább a szellemi-kulturális és a szimbolikus szférában helyreállítják-e a magyar nemzet egységét. Nincs semmi csodálkoznivaló azon, hogy a Gyurcsány Ferencek, a Szekeres Imrék, a Hiller Istvánok, a Pető Ivánok és az Eörsi Mátyások nem kívánták a magyar nemzet szellemi-kulturális újraegyesülését, jegyezte meg Tóth Gy. László. Számukra ez rossz üzlet. A kisemmizett kádári kisemberek hittek a nyilvánvaló hazugságoknak. A nyugdíjukat és a megélhetésüket féltették. A felelősség a posztkommunista-szocialista és balliberális politikai és szellemi elité, amelyik másfél évtizede idegenkedik mindentől, ami nemzeti. /Tóth Gy. László: Egy országban, két hazában. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 21./
2005. január 18.
Január 17-én budapesti látogatásra érkezett Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. Közös magyar–román kormányülést tartanak az idén ősztől minden évben – jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a román kormányfővel tartott közös sajtóértekezleten. A magyar kormány által tervezett nemzeti vízummal kapcsolatban Gyurcsány elmondta: azt nem etnikai alapon kívánják megadni, hanem a szomszédos ország azon állampolgárainak, akik többször szeretnének Magyarországra utazni. Kifejtette: a magyar kormány a határon túli magyarok legális képviselőinek autonómiatörekvéseit támogatja. A megbeszélés témája volt Verespatak is, Tariceanu kijelentette: a terv kivitelezése még nagyon kezdeti szakaszban van, a román kormány minden lehetséges gazdasági, pénzügyi, környezeti és társadalmi szempontot figyelembe vesz majd, és tekintettel lesz minden európai normára is. A román kormányfő meggyőződését fejezte ki, hogy a csíkszeredai főkonzulátus kérdésére is sikerül megoldást találni. Gyurcsány elmondta, egyetértettek román partnerével abban, hogy a következő időszak átfogó, nagy gazdasági-fejlesztési programjait úgy kell megfogalmazni, hogy azok tartalmazzanak közös részeket, legyenek tekintettel egymásra. A Budapestre látogató román küldöttségnek tagja Markó Béla miniszterelnök-helyettes is. Tariceanu szólt arról, hogy a román kormánykoalíciónak fontos tagja az RMDSZ, hozzájárulása alapvető jelentőségű mind a román törvényhozási munkában, mind a két ország közti kapcsolatokban. Calin Popescu Tariceanu találkozott Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökkel és Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, valamint Orbán Viktorral. /Gyurcsány–Tariceanu találkozó Budapesten. Magyarországon kezdte a bemutatkozást az új román kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./ Felmerült a Trianon film erdélyi vetítése körüli botrány is. A román miniszterelnök óvakodott az egyértelmű állásfoglalástól. Azt azonban elmondta, hogy nem tartja szerencsésnek sem az egyes román hatóságok túlbuzgóságát, de Koltay Gábor rendező témaválasztását sem. Hiller István kulturális miniszter, aki Markó Béla román miniszterelnök-helyettessel folytatott tárgyalást, közölte: a magyar kormány továbbra is szorgalmazza, hogy Sepsiszentgyörgyön jöjjön létre egy magyar kulturális intézet, a bukaresti magyar kulturális intézet fiókjaként. A román küldöttség tagjai kétoldalú tárgyalást folytattak magyar partnerükkel. Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter Somogyi Ferenccel, Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter Persányi Miklóssal, Emil Dinga, az európai integrációs ügyek minisztere Baráth Etele tárca nélküli miniszterrel, Vasile Blaga belügyminiszter Lamperth Mónikával tárgyalt. /Csinta Samu: Bukarest felé tekint Gyurcsány. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./
2005. január 18.
Markó Béla, a kultúráért, oktatásért és integrációs kérdésekért felelős miniszterelnök-helyettes Hiller István kulturális miniszterrel tárgyalt. Hiller István a megbeszélés után közölte: a magyar kormány továbbra is szorgalmazza, hogy Sepsiszentgyörgyön jöjjön létre egy magyar kulturális intézet a bukaresti magyar kulturális intézet fiókjaként. /Magyar kulturális intézet Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./
2005. január 19.
A Budapesten tárgyaló román kormányküldöttség tagjaként Markó Béla kormányfő-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke megbeszéléseket folytatott Hiller István művelődési miniszterrel, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnökével. A két pártelnök megállapodott abban, hogy a két szervezet egy-egy vezető tisztségviselőjét bízza meg a folyamatos kapcsolattartással. Hiller István kijelentette: az MSZP „jó kiindulási pontnak, alapnak tekinti azt az ötpontos javaslatot, amelyet Gyurcsány Ferenc kormányfő terjesztett elő a határon túli és a határon inneni magyarság kapcsolatainak erősítésére”. Markó Béla közölte, hogy a miniszterelnök ötpontos javaslatáról érdemes és kell is tárgyalni, az RMDSZ napokon belül kijelöli a tárgyalásokon részt vevő szakértőit. „A kettős állampolgárság kérdésében a nézetkülönbség közöttünk továbbra is megvan, én azt gondolom, hogy az öt pont nem oldja meg ezt a másik igényt, a kettős állampolgárság igényét. De erről az elkövetkezőkben még lesz alkalmunk tárgyalni” – mondta az RMDSZ elnöke. /RMDSZ–MSZP együttműködés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./
2005. január 24.
Művészeti elismeréseket és díjakat adományozott Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere a magyar kultúra napja alkalmából. A díjazottak között van Láng Zsolt író is. A marosvásárhelyi Látó című irodalmi folyóirat szerkesztőjének kiemelkedő prózaírói munkásságáért, történelmi trilógiájáért s legutóbbi két elbeszéléskötetéért Márai Sándor-díjat adományozott a tárcavezető. Ugyanebben az elismerésben részesült még Karátson Endre Párizsban élő író-irodalomtörténész, valamint Németh Gábor író-szerkesztő eddigi prózaírói tevékenységéért és a Zsidó vagy? című, 2004-ben a pozsonyi Kalligram Kiadónál megjelent regényéért. Az Édes Anyanyelvünk címmel meghirdetett pályázat ez évre szóló támogatásait is átadta a hétvégén Hiller István. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) 2004 őszén öt kategóriában hirdette meg az Édes Anyanyelvünk pályázat második fordulóját. A díjazottak között 100 millió forintot osztottak szét. A Katona József produkciós pályázat keretében 21 hazai és határon túli színházban összesen 22 kortárs magyar színmű bemutatását támogatta a minisztérium. Visky András kolozsvári szerző két színház – a sepsiszentgyörgyi és a marosvásárhelyi társulat – pályázatán is nyert az Alkoholisták és A szökés című munkái bemutatására. Az 53,7 millió forintból három nagyszínpadi, 11 kamaraszínpadi, nyolc stúdiószínpadi bemutató, valamint 19 ősbemutató anyagi alapjaihoz járultak hozzá. /Márai Sándor-díj Láng Zsoltnak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./
2005. február 9.
A Magyar Kultúra Napján Budapesten a Magyar Kultúra Lovágjává ütötték Kiss Portik Irén gyergyószentmiklósi néprajzkutatót, a szárhegyi alkotóközpont munkatársát. A lovagi kitüntetést a Falvak Kultúrájáért Alapítvány osztja ki minden évben, idén összesen 36 személyt avattak lovaggá. Kiss Portik Irén megjegyezte, hogy a december 5-i népszavazás után Hiller Istvántól vagy a mostani minisztériumtól nem tudott volna elfogadni semmilyen kitüntetést. Néprajzos kollegái meggyőzték, hogy ezek pártatlan, kultúrafelmérő emberek, akik arányosan próbálják a kitüntetéseket elosztani a magyar kultúráért dolgozó emberek között. /Gál Éva Emese: Lovaggá ütötték Kiss Portik Irént. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
2005. március 15.
Magyarországi kormánypolitikusai nélkül ünneplik Erdély-szerte március 15-ét. Cseh Áron kolozsvári főkonzul elmondta, az egyedüli magyarországi vendég, akinek a március 15-i erdélyi fellépéséről tud, Gémesi Ferenc külügyi helyettes államtitkár, aki a zilahi ünnepségen vesz részt. A Krónika értesülései szerint az RMDSZ eredetileg Kézdivásárhelyre tervezte az idei főrendezvényét, melyen a magyar kormány részéről Szabó Vilmos politikai államtitkárnak kellett volna beszédet mondania. Az ünnepség élő közvetítését a Duna Televízió is műsorára tűzte. A tervet azt követően kellett módosítani, hogy Kézdiszékről jelezték az RMDSZ országos vezetőinek, nem tudják biztosítani, hogy az ünneplő tömeg nem fütyüli ki a magyarországi vendégeket. Élénk ugyanis még az emléke a magyar állampolgárság kiterjesztéséről decemberben tartott népszavazásnak, és annak, hogy a kormányoldal pártjai az állampolgárságot elutasító álláspontot képviselték. Szabó Vilmos elismerte, hogy volt szó a kézdivásárhelyi március 15-i fellépéséről, de amíg Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel Dél Koreában tartózkodott, hivatalát arról értesítette Markó Béla titkársága, hogy az RMDSZ nem tart már központi ünnepséget a felső-háromszéki városban. Szabó Vilmos nem tartotta rendkívülinek, hogy a korábbi évektől eltérően idén elkerülik a magyarországi politikusok Erdélyt, szerinte ez nincs összefüggésben a decemberi népszavazással. Markó Béla RMDSZ-elnök cáfolta azt az értesülést, hogy Gyurcsány Ferenc is Erdélybe készül az ünnepre. Tavaly novemberben Hiller István akkori kultuszminiszternek, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnökének kellett lemondania sepsiszentgyörgyi látogatását azt követően, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) tüntetést hívott össze a látogatás egyik helyszíne elé. Hillernek néhány nappal az után kellett volna a háromszékiekkel találkoznia, hogy az MSZP bejelentette, „nem” szavazatra biztatja a választókat a magyar állampolgárság kiterjesztésére szervezett népszavazáson. Távolmaradása miatt a minisztérium államtitkárának, Vass Lajosnak kellett nyugtáznia a mintegy százfős tömeg „Hazaáruló!” bekiáltásait. Három évvel ezelőtt Kovács László külügyminiszternek, az MSZP akkori elnökének kellett szembesülnie azzal, hogy Erdélyben rossz akusztikája volt a román munkavállalók özönével való magyarországi kampányriogatásnak. A marosvásárhelyi március 15-i rendezvényen transzparensek emlékeztették a politikust a 23 millió román munkavállalóról szóló kijelentéseire. A miniszternek ünnepi beszédében füttyökre is reagálnia kellett. /Gazda Árpád: A népszavazási „Nem” emléke borzolja a kedélyeket március 15-én. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./
2005. április 9.
A december 5-i népszavazást követően számosan vallják Kós Károllyal: „Mert más az erdélyi ember és más a magyarországi, de különösképpen más és nekünk idegen a pesti magyar”. /A Kalotaszegben írta, 1912-ben./ Bánffy Miklós a Budapesti Hírlap tudósítása szerint (1910. április 26.) az erdélyi közügyek helyzetét így jellemezte: „Kevés kivétellel úgy bántak velünk, mint a mostoha gyermekkel, az utolsók voltunk abban, hogy vágyaink és követeléseink kielégíttessenek.” Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egyik levelében (1619. június 3.) ezt üzente Rhédeinek: „Kegyelmed jóakaróinak adja értésekre, afféle hazug híreknek hitelt ne adjanak, mert én nem akarom senki dolgát igazgatnom... Bizonyos dolog, hogy amikor az vármegyék akaratját ember érthetné, nem ártana szemét felnyitni embernek; ki tudja, mostani állapotban mi jöhetne ki az veszekedésből...” Ugyancsak évszázados pozitív példák bizonyítják, le is lehetett győzni a sértődést, haragot, a veszekedésnek. A népszavazás utáni helyzetet mutatja a Hitel 2005 februári száma. Kántor Lajos egy hónappal a népszavazás előtt a Gyurcsány Ferencet és Hiller Istvánt – még miniszterként – megszólító nyílt levelében (amelyet a magyarországi írott sajtó jószerivel elhallgatott) azt írta, hogy a Rákosi-, majd Kádár-rendszer felfogása a nemzetről nem tűnt el nyomtalanul, és a hamis beidegződöttséget az iskola, a köznevelés nem próbálja ellensúlyozni. /Kántor Lajos: Erdély és a magyarországi közvélemény. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./ Előzmény: Nemtetszését fejezte ki a Miért és Kántor Lajos is. = Krónika (Kolozsvár), 2004. nov. 9./
2005. április 11.
Az MSZP elkötelezett híve Románia 2007-es európai uniós csatlakozásának – mondta Hiller István, a párt elnöke április 11-én, miután megbeszélést folytatott Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ elnökével. Hiller közölte: a párt európai parlamenti képviselői szavazatukkal támogatni fogják a jövő héten az Európai Parlament elé kerülő román csatlakozási szerződést. Hiller István elmondta: a Szülőföld-programot az MSZP továbbra is támogatja, és azt akarják, hogy a nemzeti vízum bevezetésre kerüljön, és hogy mielőbb lehetőség nyíljon kedvezményes honosításra a határon túli magyarok számára. Szeretné, ha Sepsiszentgyörgyön létrejönne a bukaresti magyar kulturális intézet fiókintézménye. A politikus közölte: létre kell hozni a szórvány magyarság kollégiumát Déván. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, nemcsak Románia számára fontos az uniós csatlakozási szerződés, hanem az erdélyi magyarság számára is. Markó az MDF és az MDNP egyesülési kongresszusára érkezett Magyarországra. Kifejtette: az alapvető véleménykülönbség továbbra is fennáll a kettős állampolgársággal kapcsolatosan. /Budapest támogatja EU-csatlakozásunkat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2005. április 12.
Markó Béla szövetségi elnök képviselte az RMDSZ-t a Magyar Demokrata Fórum április 9-i XX. Országos Gyűlésén, amelynek legjelentősebb eseménye a Magyar Demokrata Néppárt és a Magyar Demokrata Fórum újraegyesülése volt. Markó Béla beszédében hangsúlyozta: Románia mielőbbi csatlakozása az Európai Unióhoz azért fontos nekünk erdélyi magyaroknak, mert a határok megszűnése révén együtt lehet magyar a magyarral. Kifejtette: „Mi Erdélyben a tavaly leckét kaptunk megosztásból is, szolidaritásból is. A megosztásból szűklátókörű politikus kollégáink adták a leckét határon innen és túlról, az összefogásra pedig magától az erdélyi magyarságtól kaptuk a példát. Ha egyik-másik politikai vezetőtől függött volna, ma nemhogy a román kormányban nem lennénk ott, hanem a parlamentben sem. Ha tőlük függött volna, akkor ma tényleg nem épülne tovább az észak-erdélyi autópálya, mert nem lenne, aki felszólaljon érte, és nem kellene arról vitáznunk, hogy nagy lépés vagy kis lépés lesz-e a kisebbségi törvény, mert nem lenne semmilyen esély az elfogadására, sőt, az sem lenne, aki benyújtsa a parlamentbe.” – mondta a miniszterelnök-helyettes. Markó Béla április 9-én találkozott Hiller Istvánnal, az MSZP elnökével. A két pártelnök egyaránt hangsúlyozta, Románia EU-s csatlakozási szerződésének április 13-i megszavazásának és április 25-i aláírásának sorsdöntő jelentőségét. Az RMDSZ és az MSZP kapcsolataira vonatkozóan a szövetségi elnök elmondta, hogy kedvező fordulatot jelent a kedvezményes honosítás bevezetése és annak mielőbbi alkalmazása. A kettős állampolgárság problémájának megítélésében azonban továbbra is megmaradtak a nézetkülönbségek. Az MSZP elnöke tájékoztatta Markó Bélát arról, magyar részről semmi akadálya sincs annak, hogy a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókja elkezdje működését, és biztosította arról is, hogy a magyar kormány támogatja a dévai Szórványkollégium befejezését. /Markó Béla az MDF Országos Gyűlésén. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./
2005. július 28.
Hiller István, az MSZP elnöke felszólította Orbán Viktort a Tusnádfürdőn tett kijelentései visszavonására. „Az év legdurvább mondata, amely a Fidesz elnökének száját elhagyta, sértő (...) a szocialista pártra nézve, és sértő a magyar baloldalra” – mondta. Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője reagálásában felszólította Hiller Istvánt, hogy tettekkel bizonyítsa nemzeti elkötelezettségét. Szerinte ez nem is lenne olyan nehéz, mivel a baloldali szavazók közül is nagyon sokan fontosnak tartják a nemzeti ügyet, és a határon túli magyarok között is sok baloldali szavazó van. A Fidesz szóvivője szerint a környező országokban – Romániában, Szlovákiában, Szerbiában, Horvátországban – a baloldal elsősorban nemzeti és csak utána baloldali, „ezért tudják nálunk sokkal hatékonyabban képviselni a nemzeti érdekeket”. Révész Máriusz értékelése szerint az MSZP elnökének lett volna alkalma bizonyítania nemzeti elkötelezettségét, „de sajnos nem ezt tette”. A szóvivő ide sorolta azt, hogy a tavaly december 5-i népszavazás után lemondta erdélyi útját, illetve a kormány nem hajlandó összehívni a Magyar Állandó Értekezlet ülését, és „nem tud a határon túli magyarok szemébe nézni”. Révész Máriusz szerint a kormány „sokkal fontosabbnak tartja a régi internacionalista kapcsolatokat, mint a határon túli magyarság támogatását, így a kormány Vietnamot sokkal nagyobb összeggel támogatná, mint a határon túli árvíz sújtotta magyar területeket”. A Fidesz-szóvivő ez utóbbi kijelentésére Nyakó István, az MSZP szóvivője azzal válaszolt, hogy Magyarország számára az EU és az OECD is előír segélyezési kötelezettséget, és megjelöli a célországokat is. Ezek közé tartozik Vietnam. /”Vonja vissza tusnádfürdői kijelentését!”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./
2005. július 29.
Hiller István MSZP-elnök kész Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökkel együtt Erdélybe utazni, hogy a határon túli magyarság képviselőivel megbeszélést folytasson. Július 28-án végre megtartotta alakuló ülését a Szülőföld Alap Tanácsa. A Fidesz elnökének tusnádfürdői kijelentése miatt kialakult belpolitikai vitával kapcsolatban úgy vélekedett: arról kellene beszélni, hogy „a magyarországi politikai pártok hogyan és miképp tudnák elősegíteni Románia európai uniós csatlakozását”. Megítélése szerint ez jobbítaná az erdélyi, romániai magyarság életét, egyszerűbbé tenné a kapcsolatot az anyaországgal. Ismeretes, Orbán Viktor Tusnádon kijelentette: a baloldal időnként rárontott saját nemzetére. Hiller felszólította Orbánt, vonja vissza kijelentéseit. A Fidesz ugyanakkor felszólította Hillert, hogy tettekkel bizonyítsa nemzeti elkötelezettségét. Révész Máriusz szóvivő szerint az MSZP elnökének lett volna alkalma erre, de sajnos nem tette: a tavaly december 5-i népszavazás után lemondta erdélyi útját, és azóta sem hívják össze a Magyar Állandó Értekezletet, mivel „nem tudnak a határon túli magyarok szemébe nézni”. /Hiller István kész Erdélybe utazni. Gyurcsány Ferencet is magával hozná. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
2005. július 29.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Tusnádfürdőn tartott beszédében többek között megemlítette, a magyar baloldal, amikor lehetősége volt, rátört saját nemzetére. Ezt tette Kun Béla és Rákosi. Ez történt 1956 vérbefojtásakor, és ezt tette az MSZP a december 5-i népszavazás kampánya idején. A jelek szerint Orbán fején találta a szöget, mert a Magyar Szocialista Párt (MSZP) nyomban felkapta a vizet. Szóvivője szerint nem a baloldal, hanem a Gömbös Gyula és Horthy Miklós kultuszát ápoló jobboldal rontott december 5-e előtt az egységes erdélyi magyar politikai érdekképviseletre. A párt vezetői felszólították Orbán Viktort, vonja vissza a baloldal nemzetellenességére vonatkozó állítását. Hiába változtatták meg pártjuk cégtábláját (Magyar Szocialista Munkáspárt helyett MSZP), hiába apad Kádár egykori munkatársainak száma a párt vezetőségében, hiába választottak Hiller István személyében új elnököt, a párt szellemisége ugyanis töretlen: a határon túlra kényszerített magyarság létezését kénytelen-kelletlen tudomásul veszik, de alapjában véve leírták, írta Asztalos Lajos. Medgyessy Péter például a kedvezménytörvényre, az Erdélyi Magyar Tudományegyetemre célozva kijelentette, az Orbán-kormány túlkényeztette a határon túli magyarságot. A december 5-e előtti kampányban a két kormánypárt vezetői az állították, hogy IGEN szavazat esetén hárommillió határon túli magyar özönli el Magyarországot, majd azt, hogy nyolcszázezer. Gyurcsány Ferenc bejelentette, szakértői tárgyalásokat kezdenek az állampolgárság nélküli magyar útlevél, esetleg az áttelepedést nem biztosító állampolgárság megadásáról. A nagy hangon bejelentett Szülőföld Alap eddig csak papíron létezett. Az útlevélről és az állampolgárságról a határon túliak kizárásával tárgyalnak az úgynevezett szakértőkkel, nem a Máértet hívják össze. /Asztalos Lajos: A fején talált szög. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
2005. augusztus 12.
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor résztvevőinek többezres serege döbbenten nézi, hogy baloldali vezetők micsoda orcátlan ferdítésekkel és aljassággal reagálnak a nemzetegyesítésben jelentős fórumra. Ebben még Nyakó István MSZP-szóvivőn, Lendvai Ildikón, Hiller Istvánon és magán Gyurcsány Ferencen is túllövő Simon Gábor pártigazgató emelhető ki, aki eljutott Orbán Viktor antiszemitizmusáig. Orbán Viktor Tusnádfürdőn kifejtette, hogy Magyarországon szemléletváltásra van szükség, amely a határon túli magyarok támogatása helyett a nemzetegyesítést jelöli meg fő célként. Eklatáns példa az Állampolgársági formák és az utazás szabadsága elnevezésű budapesti konferencia, amelytől a határon túli magyarság képviselőit és szakembereit gondosan távol tartották, s amelynek gyümölcse az a következtetés, hogy Magyarország legfeljebb a schengeni határokon belüli utazást megkönnyítő tartózkodási engedélyt adhat. Simon Gábor pártigazgató előállt Orbán Viktor feltételezett antiszemitizmusával. A cél világos: Orbán ellen hangolni a magyarországi és a külhoni zsidóságot, antiszemitizmust emlegetni ott, ahol nincs. /Sylvester Lajos: Erdélyi zugtalálkozó? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 12./
2005. augusztus 17.
Nem fogadta el a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) által augusztus 20-a alkalmából neki adományozott Csángó-díjat Kallós Zoltán, Kossuth- és Corvin-láncdíjas néprajztudós. A Bozóki András miniszterhez címzett levelében a neves tudós megköszönte, hogy a Csángó-díjra őt találták méltónak, de hozzáfűzte: „csalódottan tapasztalom, hogy az utóbbi időben, az általam legfontosabbnak gondolt szórványmagyar közösségek művelődési-oktatási rendszerének támogatására nincs megfelelő akarat, ezért a szülőföldön magyarként való boldogulás esélye nagyon leszűkült.” Kallós nem akarja, hogy politikai ügy legyen ebből. Trianon után a magyar kormány részéről született egy törvénytervezet, amely szerint az egész évi jövedelem egy százalékát a határon túli magyarok kulturális tevékenységére fordítják. Ebből az egy százalékból mára 0,14 százalék jut a támogatásra. Ez nagyon kevés. A szórványvidékeken kollégiumokat kellene létesíteni, iskolákat építeni. Csángóföldön a magyar nyelv oktatását nem csupán fakultatív módon kellene végezni. Hivatalosan be kellene vezetni az első osztálytól a magyar nyelvet. /Köllő Katalin: Visszautasította az NKÖM Csángó-díját Kallós Zoltán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./ „Borzasztóan kevés az Erdélynek, és azon belül a csángóságnak szánt támogatás, ezért volna szükség új támogatási stratégiára” – magyarázta Kallós a Krónikának. Lakatos András, az NKÖM Nemzeti és Etnikai kisebbségek főosztályának vezetője nem kívánt reagálni a Kallós Zoltán kolozsvári néprajzkutató levelére, mivel azt Kallós személyesen Bozóki András miniszternek címezte. Kallós Zoltán levelére a tárcavezető sem óhajt reagálni. A Csángó Kultúráért Díjat a csángó magyarok ügyében kifejtett kiemelkedő jelentőségű tevékenységért adományozzák, eddig ketten vehették át a szaktárca kitüntetését. 2003-ban a finn Tytti Isohookana-Asunmaa, a csángók ügyének nemzetközi fórumokon történő képviseletéért, tavaly pedig Pozsony Ferenc néprajztudós, egyetemi professzor, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke. Utóbbi javasolta kitüntetésre Kallós Zoltánt is. /Lázár Lehel: Gazdátlan állami kitüntetés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./ A magyar kormány igyekszik minél kevesebb szót ejteni arról, mi is a véleménye a Kárpát-medencében kialakult dacszövetségről. Kallós Zoltán visszautasítását válasz nélkül hagyta Bozóki András kultuszminiszter, elődje, Hiller István megfutamodott tavaly novemberben, a határon túli magyarságot megalázó negatív kampány megkezdése után. A felelősséget vállalni kellene. A kormány azonban ehelyett látványosan kerüli a határon túli magyarokkal való párbeszédet: nemcsak Erdélyben, Budapesten is. A Magyar Állandó Értekezlet összehívásának folyamatos halogatása, szerepének lenullázása csak az egyik ilyen jel. A jelenlegi budapesti vezetés a szülőföldön való boldogulás fokozott segítségét ígérte, amikor december 5. előtt a kolduló határon túliak százezreinek sáskajárásával ijesztgette honfitársait, írta Kiss Csaba. Jót lenne, ha a kormány végre nyíltan és őszintén tisztázná, hogyan képzeli el a viszonyát a határon túliakkal. /Kiss Csaba: Dac és hallgatás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./
2005. augusztus 25.
A Magyar Nemzet augusztus 24-i számában visszatér a témára, a cikk szerint a Szatmári házaspár „aktív kémtevékenységet” folytatott. A szerzők úgy vélik: ennek tulajdoníthatóan Romániába és Ukrajnába kijutott az összes magyarigazolvány-tulajdonos személyi adata. A lap ugyancsak Szatmáriék számlájára írja azt, hogy Romániában folyó pereken előkerültek olyan okiratok (nem nyilvános kuratóriumi jegyzőkönyvek, magyar közalapítványi leltári ívek), amelyeket csak Magyarországon lehet beszerezni. Ezen okmányok segítségével állítólag a román hatóságok eljárásokat indítottak magyar civil szervezetek ellen. A magyarországi Reggel című lap augusztus 23-i száma olyan képpel illusztrálja cikkét, amelyen Szatmári Ildikó és Hiller István volt kulturális miniszter együtt látható – mintegy alátámasztásul azoknak a spekulációknak, amelyek szerint Hiller, a Magyar Szocialista Párt jelenlegi elnöke lenne az egyik, akivel a kémkedéssel gyanúsított hölgy „intim kapcsolatot létesített volna”. Ugyancsak augusztus 23-án a TV2 magyarországi kereskedelmi tévéadó Mokka című műsorában Tóth András magyar nemzetbiztonsági államtitkár kijelentette: „nincs olyan adat, amely a kép által megfogalmazott sugalmazásokat alátámasztaná”. Az MSZP sajtóosztályán nem kívántak nyilatkozni az ügyről. A HVG /Heti Világgazdaság/ hetilap azt feltételezi, hogy a pár csak a román titkosszolgálat szervezésében kötött házasságot, és eleve meghatározott céllal jött Magyarországra. Amikor lebuktak, megállapodtak a magyar hatóságokkal, hogy itt maradhatnak, ha hallgatnak az ügyről – állítják. A román újságok közül az Adevarul de Cluj A magyarok, a szex és a kémkedés című cikke szerint az egész kémbotrány a magyar titkosszolgálatok és jobboldali politikai körök akciója a Magyar Nemzeten keresztül, amelynek az a célja, hogy Románia hitelét rontsa. A központi román lapok kevés teret szenteltek a témának, egy kivétellel: az Evenimentul Zilei arról számolt be, hogy Szatmári Ildikó, tevékenysége során „magyar nyelvet is oktató romániai egyetemek felé irányította a pénzalapokat”. A magyar politikai osztály szereplői közül mindössze Répássy Róbert fideszes országgyűlési képviselő, a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság tagja szólalt meg bővebben. Szerinte az egyetlen bizonyíték, amire a cikkben utaltak, egy telefon-lehallgatás jegyzőkönyve, márpedig egy valamirevaló kém nem beszél egyértelműen ezekről a tevékenységekről telefonon. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Visszhangzik a „kémbotrány” = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./
