Marosvásárhelyen a Sapientia – EMTE Műszaki és Humán Tudományok Kara fennállása óta először nyithatta meg a tanévet az új koronkai campusban, ahol az egyetem vezetősége, dr. Szilágyi Pál rektor, dr. Hollanda Dénes dékán és a hallgatói önkormányzat elnöke, Portik Vilmos idén az ötödik évfolyamot köszönthette. Az évnyitón, szeptember 25-én felavatták Bolyai János a hadmérnök című szobrot. Prof. dr. Berek Lajos mérnök-ezredes alkotását a Bécsben élő Sarkadi Szabó Júlia szponzorálása révén a budapesti Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Mérnöki Kara és a Bolyai János Honvéd Alapítvány adományozta a Sapientia – EMTE Marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karának. Szoboravatásra került sor Kolozsváron is, ahol Bocskai emléke előtt hajtottak fejet, és szülőházában szobrot emeltek. – Az egyetem csíkszeredai, marosvásárhelyi és kolozsvári karain kétezer-háromszáz hallgató kezdi a tanévet – emelte ki dr. Szilágyi Pál rektor. A csíkszeredai karokon 1200 diák tanul kilenc szakon, Marosvásárhelyen hét szakon kilencszáz, a kincses városban pedig két szakon száznegyven hallgató. Az egyetem diákjai sikeresen szerepeltek az állami egyetemeken letett államvizsgán, szép eredményeket értek el a különféle nemzetközi megmérettetéseken, tudományos diákköri konferenciákon – hangsúlyozta az egyetem rektora. Dr. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi karok dékánja elmondta, a tervezett három épületből csak egy készülhetett el, így továbbra is bérelik a Deus Providebit Tanulmányi Házat. Még hárommilliárd forintra lenne szükség az egyetem teljes befejezésére, ebből az összegből a kétszáznegyven férőhelyes bentlakás is felépülhetne. Demeter Zoltán szavalata előzte meg a dr. Berek Lajos által készített szobor avatását. Berek professzor beszédében a Duna és Tisza menti magyarok felelősségvállalását emelte ki a határon túlra ragadt társaik oktatásában. A Bolyai-szobor „társait” a budapesti Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen és a bécsi Katonai Akadémián (amelynek elődjében Bolyai a hadmérnöki tanulmányait végezte) őrzik. /Mészely Réka: Tanévkezdés az új campusban először. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./
2005. szeptember 30.
Megkezdődött a tanév a Sapientia–EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karán. Dr. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja elmondta, a szerződés szerint október 30-ig kell elkészülnie az útnak. Az ünnepség rangját viszont emelte a Bolyai-szobor felavatása, amelyet a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Karától kaptak ajándékba. Alkotója dr. Berek János mérnök professzor, az egyetem dékánja. A tandíjmentes helyek beteltek, a kommunikációs szak kivételével a többin viszont még vannak tandíjköteles helyek. Az egyetem tervében n három épület szerepelt: az A mint az informatika és a számítástechnika szakok székhelye, a B épület adna otthont a mechatronikának valamint a humán szakok laboratóriumainak, a C épületben működne a kertészmérnöki. Anyagi fedezet azonban csak a főépületre volt, abban kellett felszerelni a B épület összes laboratóriumát, hogy a műszaki oktatásban a gyakorlati képzést is biztosítani tudják. A legszükségesebb lenne a C épület felépítése, ahol a kertészmérnökök képzését biztosítanák. A visszajelzések szerint a pedagógia szakot végzett hallgatók az első helyeken szerepeltek a három megyében meghirdetett pedagógusi állásokra szervezett versenyvizsgán. A végzett informatikusok legjobbjait a Siemens cég marosvásárhelyi szoftverkészítő leányvállalata alkalmazta. Mivel elégedettek a teljesítményükkel, úgy döntöttek, hogy itt hoznak létre egy kutatóközpontot. Az egyetem kuratóriuma elvileg beleegyezett, hogy ez a központ a campus területén épüljön fel. /Bodolai Gyöngyi: Nő a hallgatók száma a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./
2005. november 30.
A Duna Televízió elnöke és a Hungária Televízió Közalapítvány (HTVKA) kuratóriumi elnöksége látogatott el Marosvásárhelyre, a Sapientia Egyetemre, előadások hangzottak el. Hollanda Dénes, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának dékánja nyitotta az előadás-sorozatot. A modern társadalom és a televízió viszonyát elemző médiakurzus során több témakörről is szó esett: a magyarországi médiaszabályozásról, a közszolgálatiság szabályainak érvényesüléséről, a médiatámogatási politikáról, valamint a megújuló Duna Televízió lehetőségeiről. Az előadásokat közönségtalálkozó követte. /Nagy Botond: Telt ház és televízió. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./
2005. december 10.
2003 szeptemberében indultak az első eMagyarország klubok, azóta harminchat nyitotta meg kapuit a fiatalok előtt. December 9-étől látogatható a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával létrejött első határon túli eMagyar Klub az Erdélyi Magyar Tudományegyetem-Sapientia marosvásárhelyi új épületében. A klub avatóján megjelent Nagy Zsolt a román kormány informatikai és távközlési minisztere, Szilágyi Pál, az EMTE rektora, Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi karok dékánja, Borbála Marcell, a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium kabinetfőnök-helyettese, Csegzi Sándor alpolgármester, valamint az egyetem vezetősége. Marosvásárhely mellett hamarosan a komáromi Selye János Egyetemen avatnak eMagyar Klubot, és terveznek a beregszászi tanárképző főiskolán is egy hasonlót. A marosvásárhelyi klubban hét internetre csatlakozott számítógép várja az érdeklődő diákokat. A klubok napi tízórás nyitva tartással állnak a felsőfokú oktatási intézmények diákjai és oktatói rendelkezésére. Kéthetente ingyenes, szervezett programokban vehetnek részt. A klubokban multimédiás számítógép, szkenner, CD-író, digitális fényképezőgép, valamint színes nyomtató áll a diákok rendelkezésére. Ezek a berendezések egyszeri ingyenes regisztrációt követően általában térítésmentesen használhatóak. Emellett napilapokkal, hetilapokkal, folyóiratokkal és szakkönyvekkel ellátott olvasósarok kínál a diákoknak hasznos kikapcsolódást. /Mészely Réka: Az első határontúli eMagyar Klub. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./
2006. március 24.
Lezárták a Sapientia EMTE székhelyének főbejáratát és auláját Marosvásárhelyen. Dr. Hollanda Dénes egyetemi tanár, a Műszaki és Humán Tudományok Kara dékánja elmondta, hogy a tartógerendán hajszálrepedést észleltek, felkérték Kiss Zoltán professzort a műszaki ellenőrzésre. /(b.gy.): Ma döntenek a falrepedések ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./
2006. március 25.
Március 24-én kezdődött el a XI. Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka (FMTÜ) Kolozsváron, melyen hazai és magyarországi egyetemi tanárok, hallgatók és kutatók is megjelentek. Az ülésszakot dr. Bitay Enikő, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományok Szakosztályának elnöke, és dr. Gyenge Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az FMTÜ Tudományos Bizottságának elnöke, nyitották meg. A mostani tanácskozásra 95 dolgozat érkezett /ebből 15 erdélyi, 1 felvidéki, 70 anyaországi egyetemről és 9 tudományos intézettől/. A felszólalók a magyarországi műszaki oktatás és kutatás, valamint az országhatárokon kívüli szakmabeli fiatalok közötti kapcsolattartás fontosságát emelték ki. Dr. Hollanda Dénes (dékán, Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem) hangsúlyozta: idén tanintézménye nagy létszámban képviselteti magát a konferencián. Dr. Csizmadia Béla anyaországi vendégprofesszor kitért az angol nyelvnek a műszaki tudományokba való beáramlása nyomán kialakult-kialakuló használatától. „Őrizzük meg a magyar nyelvet! Csupán akkor alkalmazzunk fordítást, ha nagyon szükséges, inkább adjunk az új fogalmaknak magyar elnevezést” – mondta. Dr. Csibi Vencel, az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság elnökhelyettese és Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács elnökhelyettese, arról beszéltek, hogy napjainkban Erdély jelentős gazdasági fejlődésen megy keresztül. Kolozsváron idén már a harmadik ipari park megnyitását tervezik, és a most tapasztalható beruházási lendület megállíthatja a fiatal műszakiak elvándorlását az országból. Délután a konferencia munkálatai nyolc szekcióban folytatódtak. /Ördög I. Béla: Hiányolják a magyar műszaki szaknyelvet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
2006. március 28.
A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi ingatlanjának szerkezeti problémáiról tárgyalt a magyar költségvetésből fenntartott romániai egyetemet működtető Sapientia Alapítvány kuratóriuma. A koronkai campus alig három éve avatott épületénél ugyanis repedeznek a tartógerendák. A vétséget a tervezés és építés jogát 2001-ben tenderezők követték el. „Már az épület átvételekor Kiss Zoltán statikus professzor észrevett egy mikrorepedést az egyik tartógerendán – nyilatkozta Hollanda Dénes dékán. Kolumbán Gábor, a Sapientia Alapítvány kurátora mindössze annyit közölt: „ezt a kérdést az intézményen belül kell megoldani, nem a sajtónyilvánosság előtt”. „Ha egy építkezés során hiányosságok keletkeznek, meg kell állapítani, hogy az a tervező vagy a kivitelező hibája” – nyilatkozta Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Hozzátette, esetleg a megrendelőé, hogy nem figyelt oda, amikor az építkezést ellenőriztette. Komlós cáfolta azokat a híreket, hogy komoly problémák lennének a koronkai Sapientia épületével. /Bögözi Attila, Daczó Dénes, Guther M. Ilona: Repedezik a koronkai campus épülete. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./
2006. május 29.
Kevés kivétellel szakmájukban, itthon helyezkedtek el a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem /EMTE/ végzősei. A hét végén már a második évfolyam ballagott a Sapientia csíkszeredai karain, ahonnan közel százötven diákot búcsúztattak. Balázs Lajos, a csíkszeredai román tanszék vezetője bemutatta a tavaly végzett diákok diplomáit is, melyeket a Bukaresti Tudományegyetem állított ki, feltüntetve rajtuk, hogy a diák hol végezte tanulmányait. Balázs Lajos szerint ez „az első hivatalos nyugtázása az itt folytatott munkának”. Bakacsi Gyula, a Gazdasági és Humántudományi Kar dékánja szerint „az egyetem eredeti célkitűzése is az volt, hogy az itt végzett diákok itthon találjanak munkát, és ezt a küldetést az egyetem teljesítette”. A diplomázott diákok közül vannak, akik mesterképzéseken vesznek részt, az egyetem hallgatói közül két diák már tanársegédként tevékenykedik. A Sapientia EMTE marosvásárhelyi karán is tavaly végzett az első évfolyam, és a diákok többsége a szakterületén talált munkát, jelezte Hollanda Dénes dékán. „Informatika és pedagógia szakos végzőseink voltak, a jó informatikusok egy neves német számítástechnikai cég kirendeltségénél kaptak állást, a pedagógia szakot végzett diákjaink többsége pedig Maros, Hargita és Kovászna megyében jó eredményt ért el a tanári állásokra kiírt versenyvizsgákon” – mondta a dékán. Egyelőre nem tudnak arról, hogy az első végzettekből valaki elhagyta az országot. Az EMTE idén három helyszínen (Csíkszereda, Marosvásárhely és Kolozsvár) és négy karon összesen 830 tandíjmentes és tandíjas helyre hirdetett felvételit. Az oktatás elindításának évében, 2001-ben még csak egy-egy kar működött Csíkszeredában, illetve Marosvásárhelyen, ahová összesen 374 helyre várták a jelentkezőket. Az egyetem működésének és fejlesztésének finanszírozását a magyar állami költségvetés biztosítja Románia területén. /Daczó Dénes, Mihály László: Piacképesek a Sapientia végzősei? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2006. június 9.
A Sapientia EMTE háromnapos búcsúrendezvényének első fénypontja Marosvásárhelyen a kocogás volt. Nagy megpróbáltatás volt a diákoknak az erdei kocogás, mert a sártenger és a kedvezőtlen körülmények gátolták őket a haladásban. Hollanda Dénes, a Sapientia dékánja üdvözölte a végzősöket. Idén második alkalommal kocog a Sapientia – tájékoztatott Nemes Zoltán, a tavalyi kocogás főszervezője. /F.A.: Elkocogtak a sapientiás végzősök. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./
2006. június 12.
A hét végén ballagtak a Sapientia EMTE marosvásárhelyi és kolozsvári végzősei. Az EMTE csíkszeredai karán már korábban elbúcsúztatták az idei végzősöket. „Mivel egyelőre csak ideiglenes működési engedélyünk van, a végzősöknek államvizsgázni más egyetemekre kell menniük. Mint intézmény, tavaly már szereztünk tapasztalatokat e téren, hisz az informatika meg a pedagógia szak a Babes-Bolyai Egyetemen államvizsgázott, jó eredménnyel. Végzettjeink semmivel sem maradtak el az állami egyetemen végzettektől „ – fejtette ki Szilágyi Pál rektor a Sapientia marosvásárhelyi karainak ballagási ünnepségén. Idén még négy szakon – kommunikáció, automatizálás, számítástechnika és mechatronika – végez mintegy 160 diák – közölte Hollanda Dénes professzor, a vásárhelyi karok dékánja. Kolozsváron a környezetföldrajz-környezettudomány szak első évfolyama végzett. /Kettős ballagás a Sapientián. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
2006. június 12.
– Az elmúlt öt évben nemcsak a campus épületét sikerült felépíteni, hanem olyan fiatal magyar értelmiséget neveltünk fel, akikre büszkék lehetünk– mondta többek között dr. Hollanda Dénes, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi dékánja. Bemutattak egy rövidfilmet, amely a végzősök egyetemi éveinek egyes pillanatait örökítette meg. Dr. Szilágyi Miklós, az informatika tanszék vezetője, majd dr. Dávid László rektor-helyettes, a villamosmérnöki tanszék vezetője és dr. Lázár Sándor egyetemi docens, a humán tanszék vezetője búcsúztatta Marosvásárhelyen a ballagókat. A műsorban szerepelt az egyetem egy éve alakult zenekara, a Gipszkarton együttes és az Arabesque balett-csoport. Szombaton délelőtt a campusban folytatódott a ballagás. /Ferenczy Anna: Új magyar értelmiségiek a pályán. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./
2006. július 15.
Idén végzett a második évfolyam a Sapientia – EMTE Műszaki és Humán Tudományok Karán Marosvásárhelyen. Tavaly ballagott el az első informatika és pedagógia szakos évfolyam, idén pedig a kommunikáció, mechatronika, számítástechnika és automatizálás szakokon végzettekkel bővült a ballagók köre. Hollanda Dénes dékán elmondta, az akkreditáláshoz szükséges feltételek adottak, a törvény szerint három évben a diákok 51%-ának kell sikeresen vizsgáznia, és az arány egy évben sem lehet kisebb, mint 40%. Az eddigi eredmények alapján jó úton halad a vásárhelyi Sapientia. Idén ballagott az első kommunikáció szakos évfolyam, 100%-ban sikeresen államvizsgázva megállták a helyüket. A dékán nyilatkozata szerint a Sapientia relatív fiatal egyetem (5 éves), mégis sikerült az állami egyetemekkel azonos szintű, sőt esetenként jobb eredményeket elérni. /Sütő Ágota: Javuló tendencia. Sikeresen államvizsgáztak a vásárhelyi sapientiások. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./
2006. augusztus 2.
Az idei államvizsgán elért siker alapján a Sapientia Egyetem Marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Kara a romániai felsőoktatási rendszer élvonalába került. „Ez annál is értékesebb, mert akkreditált egyetemeken, idegen bizottságok előtt vizsgáztak a diákjaink” – jelentette ki dr. Hollanda Dénes, az egyetem dékánja. /(ferencz): Közelebb egy lépéssel. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./
2006. szeptember 16.
Az őszi felvételit követően sem teltek be teljesen a helyek a Sapientia Egyetem Műszaki és Humán Tudományok Karán, Marosvásárhelyen. Szeptemberre a kertészmérnöki és a pedagógia kivételével az összes szakon maradtak helyek, illetve a pedagógián két helyet hirdettek meg a roma jelentkezők számára, melyek ma is betöltetlenek. A mostani évnyitón 247 elsőéves diák kezdi meg a tanévet, a pedagógián 41-en, a kommunikáció és közkapcsolatok szakon 40-en, informatikán 38-an, a mechatronikán 31-en, a számítástechnikán 35-en, az automatikán és alkalmazott informatikán 32-en, a kertészmérnöki szakon 30-an vágnak neki az egyetemi életnek. A műszaki szakokon levő betöltetlen helyekről dr. Hollanda Dénest, a Sapientia Egyetem dékánja leszögezte: „az országban több hely van az egyetemeken, mint ahányan a középiskolákban végeznek. Nagy részük már a nyári felvételik ideje alatt bejutott a meghirdetett helyekre, az állami egyetemeken pedig a fizetéses helyek száma nem korlátozott. Ennek tudható be, hogy nemcsak nálunk, hanem más egyetemi intézményekben is sok betöltetlen hely maradt az őszi felvételi után.” /(ferencz): Véget ért a felvételi a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./
2006. szeptember 19.
„Az első kitűzött célunkat már megvalósítottuk, államvizsga-eredményeinkkel a romániai felsőoktatás élvonalába kerültünk, a második célt, a magyar miniszterelnök által sugalmazott akadémiai oktatást a tudományos kutatás minél magasabb szintre emelésével érhetjük el. Ehhez azonban megfelelő laboratóriumi felszerelések szükségesek, amivel később anyagi forrásokhoz juttathatjuk egyetemünket” – mondta Marosvásárhelyen, a campusban dr. Hollanda Dénes, a Sapientia Egyetem Műszaki és Humán Tudományok Karának dékánja. A magyar miniszterelnöki hivatal főosztályvezetője kifejtette, hogy a Sapientia a magyar kormány részéről kiemelten kezelt intézmény. Dr. Szilágyi Pál, az egyetem rektora hangsúlyozta, hogy az intézmény működése óta az idei évtől, a Partiumi Keresztény Egyetemmel – mint társegyetemmel – és a csíkszeredai meg a kolozsvári karral együtt a hallgatók létszáma 4000-re növekedett. A rektor rávilágított arra, hogy a magánegyetemek nem vállalják fel a mérnökképzést, a Sapientia kivételt képez, mert az itt folyó ez irányú oktatás – az elindított műszaki szakokkal – egyike a legjobbaknak. Suba Csongor István a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) elnökeke felvázolta a HÖK tevékenységét és eddig elért eredményeit – a Darázsfészek című egyetemi lap, a Kampusz Rádió, a Gólyatábor, Gólyabál, Mikulás-kupa, Tudományos Diákkonferencia. /Ferencz Melánia: Hallgatói fogadalom szeptemberben. Tanévnyitó a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./
2007. január 9.
A Deus Providebit Tanulmányi Házból, amely induláskor befogadta, kiköltözött a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Kara. Dr. Hollanda Dénes egyetemi tanár, a kar dékánja közölte, a januárban megkezdődött új félév már minden szak számára a koronkai campusban zajlik, s februárig teljesen kiürítik az épületet. A campusban szűken lesznek, s az odaköltözött humán kar oktatói számára nehéz biztosítani a megfelelő helyet, kénytelenek voltak megtenni ezt a lépést, mivel a megfogyatkozott támogatás nem elegendő arra, hogy a Deus Házban elfoglalt helyért fizetett bért és a számlákat törlesszék. Hollanda azt a megbízást kapta, hogy építsen bentlakást a hallgatóknak. A 240 férőhelyes kollégium költségeit 1,6 millió euróra becsülték, s építésére két lehetőség közül választhattak: hitelt vesznek fel vagy eladnak a campus területéből. A kari tanács hosszas megfontolás alapján az OTP-kölcsön mellett döntött, s Hollanda Dénes vállalta, hogy 2007. szeptember 15-re elkészül a bentlakás. Meghirdették a tervpályázatot, végül három ajánlat érkezett. A Sapientia Alapítvány azonban nem értett egyet azzal, hogy hitelből épüljön fel a bentlakás, s döntésük alapján a campus területéből kell eladni, hogy az építkezési költségeket fedezzék. Határozatuk nyomán a marosvásárhelyi karnak új tervpályázatot kell kiírnia. A Sapientia Marosvásárhelyi Műszaki- és Humán Tudományok Karán 874 diák tanul és a főállású oktatók száma 77. Ennek ellenére az egyetem határon túli támogatása csökken. /(bodolai): Minden szak a koronkai campusba költözött. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./
2007. február 14.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron folytatta február 13-án hivatalos romániai látogatását Sólyom László köztársasági elnök. A helyhatósági vezetőkkel tárgyalt, majd rövid látogatást tett az RMDSZ elnöki hivatalában. Ellátogatott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem koronkai campusába. Arra kérték, vesse latba tekintélyét, hogy az intézmény fenntartásához szükséges magyar költségvetési pénzeket megkapják. Miután értelmiségiekkel beszélgetett, az elnök Kolozsvárra utazott. Kolozsváron először a helyi hatóságok vezetőit kereste fel, majd Tőkés László püspökkel tárgyalt. Ezután az RMDSZ ügyvezető elnökségének székházában ‘56-osokkal, az Erdélyi Múzeum-Egyesületnél pedig értelmiségiekkel találkozott. Az államfő vacsoráját az erdélyi történelmi egyházak püspökeivel költötte el. Sólyom László a késő esti órákban repült vissza Budapestre. A köztársasági elnököt Kolozsváron Emil Boc polgármester fogadta. Emil Boc kifejtette: Kolozsvár többkultúrájú város, ahol románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek élnek, a helyi hatóságok célkitűzése pedig az, hogy nemzetiségtől függetlenül mindenki jól érezze magát a városban. Sólyom László közölte: „Első romániai látogatásom alkalmával magától értetődő, hogy a főváros után ellátogatok Kolozsvárra, az erdélyi magyarság és kultúra fővárosába. A kétnyelvű helységnév-táblák kifüggesztését a törvény világosan megszabja, Kolozsváron ez azért nem valósítható meg, mert a magyarság részaránya nem éri el a húsz százalékot – közölte Boc. – Ami pedig a BBTE-ről menesztett két oktató ügyét illeti, a nem etnikai, hanem munkajogi probléma, nyilatkozta a polgármester. A köztársasági elnök külön találkozott Tőkés László református püspökkel. Az egyházfő több dokumentumot is átnyújtott Sólyomnak: egy iratcsomót, amely a nagyváradi Partiumi Keresztyén Egyetem bővítésének terveit tartalmazza, illetve fényképeket és okmányokat a Lorántffy Zsuzsanna középiskola sportpályája körül kitört konfliktusról. Tőkés László felvetette azokat problémákat, amelyek szerinte fontosak: az állami magyar egyetem kérdését, a Sapientia – EMTE és a Partiumi Keresztyén Egyetem akkreditációs gondjait, a Protestáns Teológiai Intézet anyagi nehézségeit. Szó esett a felekezeti oktatásról is. Tőkés Székelyföld és a Partium ügyéért szállt síkra, majd arra kérte a magyar államfőt, foglaljon állást, és védje meg a székelyföldi népszavazás kezdeményezőit, akik semmi törvényellenest nem követtek el. Az elnök kedvezően reagált a kérésre, elismételte azt, amit, Bukarestben nyilatkozott, és hozzátette: az alkotmányellenességi minősítésekkel nem lenne szabad dobálózni. Sólyom László érdeklődött az európai parlamenti választások iránt is, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az erdélyi magyarság szintjén nem sikerült közös álláspontra jutni. A református püspök szerint az egyetértés hiányáért kizárólag az RMDSZ vezetői okolhatók, ugyanakkor véleménye szerint még lehetséges a megegyezés. Az RMDSZ ügyvezető elnökségi hivatalában az államelnök erdélyi ‘56-osokkal találkozott. A beszélgetés után elmondta: megrázó élményben volt része. Azok a személyek ugyanis, akiket az 1956-os forradalommal való együttérzésük és erdélyi szervezkedésük miatt ítéltek el, megosztották vele emlékeiket, néhányan pedig sírva fakadva mesélték el szenvedéseiket. Sólyom László kijelentette: Basescu elnököt és Tariceanu kormányfőt is arra kérte, hogy a meghurcoltaknak szolgáltassanak elégtételt. Este, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában Sólyom László az erdélyi magyar tudományos, kulturális és civil társadalom vezető személyiségeivel találkozott. Egyed Ákos EME-elnök elmondta: szükség van a magyar állam különleges figyelmére. Kányádi Sándor költő a román-magyar és a magyar–magyar közös útkeresés, Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke a normalitás visszatérésének szükségességére, Kötő József, az Erdélyi Közművelődési Egyesület elnöke pedig az erdélyi értékteremtő munka támogatásának fontosságára hívta fel az államfő figyelmét. Köllő Gábor, az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság elnöke is a támogatások biztosítását kérte, Sárkány-Kiss Endre egyetemi előadótanár elmondta: a verespataki bányaprojekt senki számára nem előnyös. Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem kijelölt rektor-helyettese megköszönte az elnöknek, hogy a magyar egyetem kérdését napirenden tartja. Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke úgy vélte, a magyar egyetem újraindítása politikai jóvátétel kérdése. A kultúrnemzet és az állam fogalmát próbálja tudatosítani a román partnerekben Sólyom László köztársasági elnök, aki Marosvásárhelyen a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) aulájában is beszélt erről. Marosvásárhelyen tartalmas beszélgetés zajlott a Sapientia aulában. A rendezvényen Dávid László, az egyetem rektora és Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja is jelen volt. Az államfő kifejtette: a mostani romániai útnak számos hivatalos célkitűzése volt. Mint elmondta, két nap alatt egyszer sem ejtette ki azt a szót, hogy magyar kisebbség, mindig csak magyar társadalomról beszélt. Szükségesnek tartotta, hogy bizonyos fogalmak honosodjanak meg. Van kultúrnemzet és vannak államok – hangsúlyozta. Ismételten kifejtette: a romániai magyar közösség, a magyar társadalom csak akkor tudja fenntartani magát, csak akkor tud asszimiláció nélkül integrálódni, ha megvan az infrastruktúrája, működnek a szükséges intézményei. A magyar név nem merülhet ki abban, hogy népi táncot járunk – hangsúlyozta az elnök. Az EMTE-ről szólva elmondta: örül annak, hogy olyan helyen tesz látogatást, ahol a műszaki tudományok vannak többségben. Úgy vélte: a magyar államfőnek ugyan nincs túl nagy hatásköre, de jelentős erkölcsi súlya van. Ígéretet tett, hogy ennek szellemében fogja képviselni az EMTE fenntartásának, finanszírozásának az ügyét. /Az önazonosság megőrzéséhez nem elég a népi tánc. Emil Boc ismét elmagyarázta, hogy mit miért nem lehet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
2007. március 8.
Marosvásárhelyen kiköltözött a Deus Providebit Tanulmányi Házból a Sapientia- Erdélyi Magyar Tudományegyetem /EMTE/, átköltöztek a két évvel ezelőtt átadott koronkai campusba. „A campusban is éppen csak elférünk, de legalább tudjuk, hogy a saját házunkban vagyunk. Még szerencse, hogy a mérnöki szak végzősei számára az utolsó félévben nincs didaktikai oktatás, így könnyebb elosztani a tantermeket” – nyilatkozta Hollanda Dénes dékán, aki azt szeretné, ha még idén elkezdődnének egy új ingatlan felépítésének munkálatai. A Sapientia-EMTE vezetősége eddig három alkalommal hirdetett versenytárgyalást a bentlakás terveinek elkészítésére, de egyszer sem volt elégedett a benyújtott pályázatokkal. Virág György, a Pro Vita Cristiana Alapítvány ügyvezetője elmondta, hogy a római katolikus egyház tulajdonában levő négyszintes Deus Providebit házba beköltözik a Caritas marosvásárhelyi irodája, a ház működtetői tárgyalást folytatnak a Dáné Károly vezette, bukaresti székhelyű Országos Tankönyvkiadóval. Ezenkívül olyan intézmények és szervezetek jelentkezését várják, amelyek tevékenysége beleillik egy egyházi tanulmányi központ arculatába. /Szucher Ervin: A campusban is szűk a hely. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./
2007. március 16.
Hollanda Dénes, a Sapientia-EMTE marosvásárhelyi dékánja elmondta, jólesett mindaz, amit ezelőtt egy hónappal Sólyom László mondott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem alapításával és működtetésével kapcsolatban, örült az állami kitüntetésnek, amelyet személyesen Mádl Ferenc köztársasági elnöktől vehetett át, de még sok terve van. Az egyetem épülete mellé egy bentlakást tart szükségesnek, majd uniós alapokból egy kutató- és innovációs központot. Hollanda hisz abban, hogy az erdélyi magyar ifjak képesek nyugat-európai megrendelők számára számítógépes programokat gyártani. Ő már a nyolcvanas években magyar tannyelvű műszaki egyetemet létrehozásáról ábrándozott, de őt a kolozsvári magyar értelmiség egy része még a 90-es évek derekán is naivnak, utópistának nevezte. Lehet, hogy volt némi alapjuk erre, hiszen akkor még szalmakalappal járta a koronkai dűlőt, és 265 tulajdonossal és örökössel tárgyalt a még vissza nem kapott föld megvásárlásáról. Ma viszont egy gyönyörű campus áll ezen a területen. Hollanda a Műszaki Egyetem gépészmérnöki szakát 1963-ban, egyedüli magyarként végezte el. Amikor bejutott, jóformán semmit nem tudott románul. Ha anyanyelvén tanulhatott volna, biztosan jobb eredményt ér el. Az évfolyamon így csak a második lett, ennek ellenére őt marasztalták ott az egyetemen. Hollanda Dénes 1939-ben született a háromszéki Albison, Alsócsernátonban nőtt fel. A brassói Műszaki Egyetemen végzett, ugyanott doktorált, majd docensi címet szerzett. Pályafutása során négyszer választották meg dékánnak a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen. Hat éve a Sapientia – EMTE dékánja. /Szucher Ervin: „Gyakorlatias” álmok nyomában. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./
2007. április 3.
Eddig az egyetemek kis hányada élt azzal a lehetőséggel, hogy jelentősen megkönnyítve a diákok dolgát, leegyszerűsítse a hallgatók diplomaszerzését, melyet az Oktatási Minisztérium legutóbbi rendelete tesz lehetővé. Az új szabályozás alapján az egyetemek vezetősége eldöntheti, hogy a végzős hallgatók csak a szakismereteik tárgykörében szervezett államvizsgán („licencvizsgán”), vagy csak államvizsga dolgozat („diplomamunka”) megírásával adnak számot felkészültségükről, esetleg mindkét formát választják a megmérettetésre. Az egyetemek nagy része úgy döntött, mindkét formát választja, vagyis megmarad a régi rendszerű végzős vizsgáknál. Az utolsó évesek tehát szakdolgozatot írnak, és felmérő vizsgát is letesznek. Az államtitkár úgy véli: egyes egyetemeken, mint amilyenek a színművészeti, zene vagy képzőművészeti, teljesen fölösleges a felmérő vizsga. Nagy Örs, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) prorektora a középszerűség bátorítását látja abban, hogy a minisztérium tovább lazítja az igényesség mércéjét, azzal, hogy lemond az államvizsga eddigi kétpróbás rendszerének kötelezettségéről. Hollanda Dénes, a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karának dékánja elmondta, hogy az államvizsgára vonatkozó bármilyen minisztériumi intézkedés a Sapientia marosvásárhelyi karait egyelőre nem érinti, mert az egyetem nem rendelkezik hivatalos akkreditációval. Pósa Tibor, az Országos Magyar Diákszövetség elnöke a szubszidiaritás elvének alkalmazását látja a minisztériumi döntés mögött. Helyesnek tartja, hogy helyi szintre ruházzák át az államvizsgaforma kidolgozását. Veszélyt is jelenthet a döntés, mert a karok arra is használhatják ezt, hogy megkönnyítsék a záróvizsgát, ami nem lenne jó, az egyre hígabb egyetemi oktatást figyelembe véve. A kolozsvári Politológia és Adminisztratív Tudományok kara tanszékvezetői máris változtatnak az államvizsga eddigi rendjén. A karhoz tartozó újságíró és kommunikáció szakos diákok választhatnak majd a szakdolgozat vagy portfolió között, ami a diák tevékenységi körében elvégzett gyakorlati munkával lesz kapcsolatos. /Könnyítés az egyetemi végzősöknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./
2007. június 2.
A többnapos ballagási rendezvénysorozat részeként június 1-jén Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában művészi műsorral egybekötött ünnepség keretében búcsúztatták a Sapientia Egyetem idei végzős hallgatóit. 192 diák számára érnek véget az egyetemi évek és minden szakon van végzős évfolyam. A szociálpedagógia és informatika szakokon harmadik alkalommal ballagnak a diákok, a kommunikáció és közkapcsolatok, mechatronika, számítástechnika, automatizálás szakokon pedig másodszor van végzős évfolyam. A kertészmérnöki szakon első ízben ballagnak diákok – tájékoztatott Hollanda Dénes dékán. /(menyhárt): Ballagnak a Sapientia egyetem végzősei. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./
2007. szeptember 4.
Két szak akkreditációs dossziéját nyújtja be ősszel a Sapientia – Erdélyi Tudományegyetem marosvásárhelyi kara. A feltételeket csaknem maradéktalanul teljesítik, jövő évtől pedig két újabb szak indítását is tervezik. Idén már a harmadik évfolyam záróvizsgázott sikeresen a pedagógia és informatika szakon, így elindulhat az egyetem akkreditációs folyamata. Hollanda Dénes dékán szerint majdnem minden feltételnek eleget tettek. Az egyik követelmény, miszerint a tanári kar 70 százalékának főállású tanárnak kell lennie, 25 százaléka pedig professzor vagy docens, nehezebben teljesíthető, de mindkét szakon versenyvizsgát hirdettek ezekre az állásokra. A következő előírásnak – miszerint az egyetemnek megfelelő előadó- és szemináriumi termekkel kell rendelkeznie, illetve jól felszerelt laboratóriumokkal – viszont megfelel a korszerű létesítmény, és a könyvtárnak is bővül mind a műszaki, mind a humán részlege. „A legfontosabb feltétel azonban az, hogy minél több diáknak sikerüljön az államvizsgája, és ezen a téren sem panaszkodhatunk. A törvény azt írja elő, hogy az első három évfolyam diákjainak 51 százaléka sikeresen záróvizsgázzon. Mi ezt már rég túlteljesítettük: tavaly és tavalyelőtt mindkét akkreditálandó szakon sikerült mindenkinek az államvizsgája. Idén a pedagógián 70 százalékos volt az átmenési arány, az informatikát végzettek közül pedig csak egyvalaki bukott el. Az eredmények bizonyítják, hogy az ország élvonalába tartozunk. Ebből is kitűnik, hogy a tanári kar jó, és komoly oktatói munka folyik az egyetemen” – mondta Hollanda Dénes. Az akkreditációs folyamat elindítása után új szakokat akarnak létesíteni. Jövő nyáron indítják a tolmács-fordító képzést a humán, valamint a tereprendezést a kertészeti tanszéken. Ugyanakkor tervezik a számítógépes művelettervezés és gyártásirányítás, valamint a telekommunikáció és a gazdasági informatika szakok beindítása is. /Akkreditációhoz érkezett a Sapientia. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 4./
2007. szeptember 18.
A marosvásárhelyi egyetemek közül elsőként a Sapientia Egyetem Műszaki és Humán Tudományok Karán köszöntötték az elsőéveseket. Szeptember 17-én 259 gólya a koronkai campus aulájában hallgatta az üdvözlő beszédeket. Dr. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja, dr. Dávid László, a Sapientia egyetem rektora, valamint Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke adtak útravalót az elsősöknek. Megjelent a két marosvásárhelyi alpolgármester, Csegzi Sándor és Bakos Levente is. A szeretetre és egymásra való odafigyelésre is szükség van, erre világított rá Bara László katolikus és Mészáros Lehel egyetemi lelkész. Molnár József, az egyetem közkapcsolati felelőse bemutatta a tanszékek újonnan megválasztott vezetőit, a humán tanszéket dr. Murvai Olga professzor, az informatika és matematika tanszéket dr. Bege Antal docens, a villamosmérnökit dr. Márton László docens, a gépészmérnökit dr. Máthé Márton docens, a kertészmérnökit pedig dr. Ferencz László docens vezeti ezentúl. A tanszékek vezetőségében mind főállású tanárok foglalnak helyet, amellyel az egyetem újabb fontos lépést tett az akkreditáció felé. /Ferencz Melánia: Új tanszékvezetők a Sapientia egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./
2007. október 30.
A Sapientián működő szakok elismeréséhez a címzetes tanárok szerződtetése a legnehezebb. Még a héten benyújtja négy szakának akkreditációs kérelmét a romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökséghez (ARACIS) a csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Az év végéig pedig a marosvásárhelyi karon működő pedagógia és informatika szak elismerését is kérvényezi az intézmény vezetősége. A magánegyetemeken működő szakok elismeréséhez számos követelménynek kell eleget tennie az intézménynek. Így elsősorban a felsőoktatási intézményben legalább 70 százalékban főállású tanároknak kell tanítaniuk, amelyből minimum 25 százalék professzor és docens. A Gazdaság és Humántudományok Karon öt szak működik, ebből három – az agrár- és élelmiszeripari gazdaság, a könyvelés és a román–angol nyelv és irodalom – szak akkreditálását kérvényezik – közölte dr. Bakacsi Gyula csíkszeredai dékán. „A végzősök 50 százalékának kellett sikeresen államvizsgáznia, és ezt a feltételt teljesítettük is: a három végzett évfolyam diákjainak 75–90 százaléka diplomázott, mégpedig román élvonalbeli egyetemeken Bukarestben és Temesváron” – fejtette ki Bakacsi. A Műszaki és Társadalomtudományok Karon a szociológia–vidékfejlesztés szak akkreditálási dossziéja már összeállt. Bíró A. Zoltán, a kar dékánja elmondta, a karon működő tanszékeket intézetekké alakították át. Ezzel a lépéssel létrehozták a Műszaki Tudományok Intézetét, amelynek Szép Sándor rektor-helyettes a vezetője, és Bíró A. Zoltán vezeti a Társadalomtudományi Intézetet. A Sapientia-EMTE Marosvásárhelyre kihelyezett Műszaki és Humántudományok Karon működő pedagógia és informatika szakát szeretné akkreditáltatni az egyetem vezetősége. Dr. Hollanda Dénes dékán szerint mindkét szak immár az összes feltételt teljesíti. Szélsőséges politikusok bármikor megpróbálhatnak keresztbe tenni a magyar egyetemnek. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálása ellen a Nagy-Románia Párt főtitkára, Gheorghe Funar emelt szót a szenátusban. Kolozsváron a Sapientia Természettudományi és Művészeti Kar környezetföldrajz–környezettudomány szakát szeretné elsőként akkreditáltatni az egyetem vezetősége. Dr. Tonk Márton dékán a Krónika érdeklődésére elmondta, a szak akkreditációs kérelmét csak 2008 őszén nyújtja be. /Prioritás az akkreditálás. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./
2007. december 21.
Benyújtotta két szak végleges akkreditációs kérelmét a Marosvásárhelyen a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Most már a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökségen (ARACIS) múlik a pedagógia és az informatika szak elismerése. „Az ARACIS-nak át kell vizsgálnia az akkreditációs dossziét, majd háromtagú bizottságot küld le hozzánk, amely ellenőrzi, hogy az adatok megfelelnek-e a valóságnak, és azt, hogy az intézmény eleget tesz-e az akkreditációs feltételeknek. A törvény azt írja elő, hogy néhány hónapon belül kell hogy kiszálljon a bizottság, de mi fel vagyunk készülve arra, hogy bármelyik pillanatban jöhetnek” – nyilatkozta a Vásárhelyi Hírlapnak az egyetem dékánja, Hollanda Dénes. „Ha politikai okokból nem akadályozzák a folyamatot, akkor a jövő évi felvételin már két akkreditált szak várja a tanulókat. ” – mondta Hollanda. Az idén két marosvásárhelyi és négy csíkszeredai szak akkreditálását kérvényezi az egyetem. Az EMTE-n három városban összesen tizenkilenc szak működik, vagyis további 13 szakot kell akkreditálni. 2008-ban várhatóan tíz-tizenegy újabb szak jóváhagyását kérvényezi a Sapientia. /Szász Cs. Emese: Várólistán a Sapientia. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 21./
2008. március 11.
Március 10-én a Kolozsváron megtartott Sapientia-EMTE sajtótájékoztatón Tonk Márton kolozsvári, valamint Hollanda Dénes marosvásárhelyi dékán válaszolt a sajtó kérdéseire. A felsőoktatási tanintézet tavaly hat szak akkreditálását kezdeményezte. Már akkreditálták a marosvásárhelyi karon az informatika szakot, s rövid időn belül sor kerül a csíkszeredai román-angol, valamint az agrár- és élelmiszerbiztonsági szak akkreditálására. A 370 végzős hallgató döntő többsége – 92 százalék – sikeresen államvizsgázott februárban. „Idén a július 10–30. között megrendezendő felvételi vizsgára 1040 helyet hirdet meg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem” – kezdte beszámolóját Tonk Márton dékán. Ezek ötven százaléka tandíjmentes. A fennmaradó ötven százalék nagy része (hozzávetőlegesen negyven százalék) költségtérítéses hely, ami azt jelenti, hogy az évi 550–750 eurós összegű tandíjból a hallgatóknak csak 200–350 euró közötti összeget kell fizetniük. A maradék közel tíz százalék pedig teljes tandíjas hely. Új szakokat indítanak tandíjas helyeken, amennyiben a felvételi időpontjáig megérkezik a bukaresti jóváhagyás. Kolozsváron negyven tandíjas helyet hirdetnének meg leendő jogászoknak, Marosvásárhelyen pedig fordító-tolmács szakra gondoltak. A magyar nyelvű jogászképzés még gyerekcipőben jár, a fordító-tolmács szak szinkrontolmácsokat is képezne. Angol, német és román műszaki fordítókat is képeznek majd. A már akkreditált egyetemeken államvizsgázó Sapientia-hallgatók elé nem várt akadályok gördültek, de a legtöbben nagyon jó eredményt értek el. Hátrányos helyzetben van a Sapientia: míg a román állami egyetemek 10–20 millió eurós nagyságrendű EU-s támogatásra pályázhatnak, a Sapientia magánegyetemként ezt nem teheti meg. A kutatásprogramokat beépítették az egyetem Tudományos Kutatási Osztályába, a testület élére pedig Kása Zoltán egyetemi tanár került. A kuratórium döntött a távközlés, valamint számítógépes művelettervezés és gyártásbeállítás szakok majdani indításáról is. Az infrastrukturális beruházások értéke idén Kolozsváron eléri a négymillió eurót, Marosvásárhelyen pedig meghaladja a hárommilliót. Ezeket az összegeket újabb ingatlanok építésére, felszerelésére szánják. /Nagy-Hintós Diana: Végső szakaszához érkezett a Sapientia akkreditálása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
2008. április 11.
Fontos üzenet, hogy Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke lehetővé tette Románia és Magyarország házelnökének csángóföldi találkozását – mondta április 9-én Csíkszeredában Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A megbeszélések témái között szerepel a romániai magyar nyelvoktatás kérdésére. A magyar házelnök felkereste a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemet, majd Erdély neves művészeivel is beszélgethetett, így Páll Lajos festőművésszel, akinek 70. születésnapja alkalmából rendezett kiállítását megtekintette Csíkszeredában, valamint Böjte Csaba ferences szerzetessel is. Csíkszeredában Szili Katalin a Sapientia Egyetemen tett látogatást, ahol Dávid László rektor és Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja mellett fogadták őt a csíkszeredai karokon dolgozó településkutatók, szociológusok, csángó népcsoporttal foglalkozó kutatók és diákok. A házelnök csángó diákokkal találkozott, majd a csíksomlyói kegytemplom melletti kolostorban látták vendégül. /Szili–Olteanu találkozó Csángóföldön. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ Szili Katalin Marosvásárhelyen és Szovátán találkozott értelmiségiekkel, művészekkel, Korondon, Farkaslakán és Szentegyházán járt, majd Csíkszeredában felkereste a Csíki Székely Múzeumot, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, a csángó diákok bentlakását és a csíksomlyói ferences barátokat. A Sapientia Tudományegyetem csíkszeredai oktatási helyszínén előbb a Sapientia Alapítvány és az egyetem vezetőivel tárgyalt, majd az egyetem könyvtárában az oktatók és a hallgatók jelenlétében meghallgatta az intézményt, annak programjait bemutató előadásokat. – Ez az egyetem legyen garancia arra, hogy az itteni magyarság hosszú távon is megőrzi identitását – mondta az Országgyűlés elnöke. Este Sepsiszentgyörgyön színházi előadást tekintett meg. /Sarány István: Hargita megyében járt Szili Katalin – Minőségi oktatásért szállt síkra. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./
2008. május 17.
Május 16-17-én rendezi meg a 7. Tudományos Diákköri Konferenciát a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humán Tudományok Kara. A megnyitón dr. Hollanda Dénes, az egyetem dékánja köszöntőbeszédében elmondta, hogy míg ezelőtt hét évvel csak külső segítséggel sikerült megszervezni a konferenciát, azóta évről évre több a diákok által bemutatott dolgozat. A dékán kijelentette, minden lehetőség adott ahhoz, hogy az egyetemet akkreditálják. /Berekméri Ildikó: A kutatásra is fogékony fiatalokra számítanak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./
2008. július 9.
Jól szerepeltek a bukaresti záróvizsgán a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humán Tudományok Karának kommunikáció szakos hallgatói. A vizsgázók közül mindössze 3 diáknak nem sikerült átmenő jegyet szereznie. A harmadik végzős évfolyamról szó, teljesült a szak végleges akkreditálásának azon feltétele, mely előírja, hogy az első három végzős évfolyamnak el kell érnie a záróvizsgán az 51 százalékos átmenési arányt. A kommunikáció szak valamennyi feltételnek eleget tesz, így ősszel – a számítástechnika, mechatronika és automatizálás szakkal egyetemben – benyújtják az akkreditáció kérvényezéséhez szükséges iratcsomót, tájékoztatott dr. Hollanda Dénes, a Műszaki és Humán Tudományok Kar dékánja. /Nagy Székely Ildikó: Sikeresen vizsgáztak a végzős "sapisok". = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./
2008. július 22.
Ebben az évben is jól szerepeltek az államvizsgán a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem végzősei. Az akkreditációhoz szükséges ötven plusz egy százalékot minden szak elérte, sőt: túlteljesítette. A marosvásárhelyi kar hét szakja közül csak a kertészmérnöki nem érett még meg az akkreditálásra. /Ott ugyanis idén még csak a második évfolyam végzett. / „Nem csak a műszaki, hanem a humán tudományok terén is az ország élvonalában vannak diákjaink” – hangsúlyozta a záróvizsga-eredmények ismeretében a marosvásárhelyi kar dékánja, Hollanda Dénes. A mérnökin az elmúlt három évben összesen 205 hallgató vizsgázott, akik közül kettő nem érte el az átmenőt. Hasonló eredményt jegyeztek a humán tanszéken is: idén a pedagógia szakon minden államvizsgára jelentkező sikerrel vette az akadályt, annak ellenére, hogy a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem pszichológia karán mérték fel tudásukat. A kommunikáció és közkapcsolatok hallgatói ebben az évben románul záróvizsgáztak Csíkszeredában, a Bukaresti Tudományegyetem tanári bizottsága előtt. A Sapientia Egyetemen a marosvásárhelyi, csíkszeredai és kolozsvári karon összesen 759-en jelentkeztek államvizsgára 2005–2007 között. 99 százalékuk sikeresen diplomát szerzett, 88 százalékuknak sikerült elhelyezkedni, 75 százalék talált a szakmájának megfelelő állást, és a végzettek 80 százaléka Romániában dolgozik. /Szász Cs. Emese: Még több akkreditált szak lehet a Sapientián. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 22./
