|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 265 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 241-265 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Jakab István 2006. augusztus 16.Három államtitkári tisztséget veszít a jelenlegi nyolcból az RMDSZ a kormány átszervezése nyomán. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy a szövetségnek az európai integrációs, a pénzügyi, valamint a kereskedelmi és gazdasági minisztériumnál betöltött államtitkári tisztségekről kell lemondania, mennie kell Csutak István európai integrációs, Jakab István pénzügyi és Bogos Zsolt kereskedelmi és gazdasági államtitkárnak. Markó Béla közölte: az elkövetkezőkben az RMDSZ-nek összesen hat államtitkári tisztség jutna. A külügyi, oktatási, egészségügyi és környezetvédelmi tárcánál, illetve az Etnikumközi Hivatalnál betöltött államtitkári tisztségeken kívül a szövetség várhatóan megkapja a mezőgazdasági államtitkári tisztséget is. Ugyanakkor az RMDSZ képviselője töltené be továbbra is a kormányfőtitkár-helyettesi tisztet. Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: azoknak az államtitkároknak, akiknek az átszervezés során menniük kell, nem szakmai okok miatt kell távozniuk. Markó azt ígérte, hogy az érintettek új tisztségeket, megbízatásokat kapnak majd a kormányon vagy más intézményeken belül. /(pam): Három államtitkárt veszít, egyet kap az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./ A menesztett államtitkárok listáját a Koalíció Országos Tanácsa augusztus 14-i ülésén véglegesítették, akkor dőlt el, hogy az RMDSZ kettő helyett három államtitkárától válik meg. Markó Béla hozzátette, mindhárom távozó elöljárónak találnak helyet az RMDSZ-ben. Bogos Zsolt államtitkár úgy nyilatkozott, hogy fegyelmezett emberként elfogadta az RMDSZ döntését, de egyelőre nem tudja, mihez kezd az elkövetkezőkben. Jakab István pénzügyminisztériumi államtitkárt nem érte váratlanul tisztségének megszűnése, mert az RMDSZ vezetősége felkészítette a változásra. Jakab már több konkrét ajánlatot is kapott multinacionális cégektől, tervei azonban továbbra is a politikához kötik. Csutak István nem örül annak, hogy megszűnik a megbízatása. Ha teheti, a továbbiakban a regionális politika, a vidékfejlesztés vagy a pályázati menedzsment területén, szintén az RMDSZ-hez közel dolgozik majd tovább. /Gujdár Gabriella: Három államtitkár távozik. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./2006. augusztus 19.Jakab Istvánt, a pénzügyminisztérium RMDSZ-es államtitkárát helyettesíteni fogják, de nem az RMDSZ által javasolt személlyel, hanem más koalíciós párt képviselőjével – közölte Sebastian Vladescu pénzügyminiszter. A koalíciós kormánypártok megegyezése értelmében az államtitkárok számát 30 százalékkal csökkentették. /Helyettesítik Jakab István pénzügyi államtitkárt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./2006. augusztus 25.Tőke István lesz az RMDSZ mezőgazdasági államtitkára. Az átszervezés miatt az RMDSZ-nek le kellett mondani az integrációs (Csutak István), a pénzügyi (Jakab István), a kereskedelmi és gazdasági (Bogos Zsolt) államtitkári pozíciókról, kapott viszont egy tisztséget a mezőgazdasági minisztériumban. Emellett a szövetség továbbra is megőrizte az oktatási, a külügyi, az egészségügyi és a környezetvédelmi államtitkárait. Tőke István 1959-ben született Csíkszeredában, nős, három gyermek apja. Legutóbb, 2001–2006 között erdészeti vezetőként tevékenykedett a Csíki Magánerdészetben. /Tőke István az RMDSZ mezőgazdasági államtitkára. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./2006. szeptember 4.– Az európai uniós csatlakozást követően teljesen más megvilágításban jelentkezik majd az elvándorlás és az otthonmaradás kérdése – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök szeptember 2-án a Félixfürdőn tartott V. MIÉRT Akadémián. Amennyiben az ideiglenes nyugat-európai vagy magyarországi tartózkodás akadálymentesebbé válik, a végleges elvándorlásra való késztetés sokak számára megszűnik – mondta. A politikus a Demográfia, statisztika tükrében a romániai magyar ifjúság című rendezvényen vett részt. Előadást tartott többek között Markó Attila, a Kisebbségi Hivatal képviseletében, Arató Gergely, magyar oktatásügyi államtitkár, Antal Árpád parlamenti képviselő, Veres Valér, a Kolozsvári Egyetemi Intézet igazgatója, Kiss Tamás, az RMDSZ ügyvezető elnöksége keretén belül működő demográfiai munkacsoport vezetője, valamint Csata Zsombor, a Babes–Bolyai Tudományegyetem szociológia tanszékéről. Az előadók a demográfiai mutatóknak politikai döntések általi befolyásolásáról, a romániai magyar fiatalság jövőképéről beszéltek. Antal Árpád figyelmeztetett: évente körülbelül 17 ezer magyar ember vándorol el Erdélyből, mely számarány egy Kovászna nagyságú városnak felel meg. Úgy vélekedett: a Magyarországra történő kivándorlást nagy mértékben az anyaországi politikusok is gerjesztik, akik néha beismerik, hogy Magyarország népességcsökkenését az anyaországon kívül élő magyarság áttelepedésével szeretnék pótolni. /Kiss Olivér: Markó: az EU-tagság megállíthatja az elvándorlást. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ „Nem valakik ellen, hanem valamiért” kívánnak felszólalni azok a reformot sürgető fiatal RMDSZ-es politikusok, akik az elmúlt hétvégén a Félixfürdőn megrendezett V. Miért Akadémián első alkalommal mutatkoztak be a sajtó képviselői előtt. Mindannyian az RMDSZ szerkezetének átalakítását szorgalmazzák. Nagy Zsolt miniszter a változás igényét hangsúlyozta. A beszélgetésen felmerültek a Bukarestben dolgozó, illetve a vidéken és a Miért-ben tevékenykedő fiatal RMDSZ-es politikusok közötti esetleges nézetkülönbségek is. – Ez egy hamis ellentét, szögezte le Kelemen Hunor képviselő. A képviselő elhárította Kovács Péternek azt a kérdését: mi legyen a Frunda György által „megálmodott” RMDSZ-ellenzékkel? „Mi Frunda álmaival nem foglalkozunk” – mondta Kelemen Hunor. Jakab István, a kormányátszervezési okokból távozásra kényszerülő pénzügyi államtitkár átláthatatlannak nevezte a döntéshozatalt az RMDSZ-ben. „A döntések valahol fenn, a csúcsvezetésben születnek. Azt kellene elérnünk, hogy sokkal többen tudjanak beleszólni a dolgok menetébe. Nem természetes az sem, hogy az RMDSZ-es politikusok addig nem mondhatnak véleményt egy adott témában a sajtónak, amíg egy valaki nem nyilvánít véleményt a témáról” – mondta az exállamtitkár. A pártjelleg kialakítására vonatkozó javaslatokkal kapcsolatban Markó Béla elmondta, a szervezeten belüli fegyelem, illetve a felelősségre vonhatóság növelésére van szükség, ugyanakkor továbbra is meg kell őrizni az RMDSZ szövetség-jellegét. /Cseke Péter Tamás: Bemutatkoztak a „bukaresti csávók”. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ – Kinyílt a bicska a zsebemben – mondta Antal Árpád RMDSZ-es képviselő, Demszky Gábor Budapest főpolgármesterének augusztus 20-án mondott beszédére utalva, melyben Demszky Magyarországra hívta dolgozni a határon túli magyarságot. Antal Árpád szerint a migráció megállításáért az autonómia is sokat tehet. Arató Gergely /Budapest/, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára az anyaországi vezetés dilemmáját vázolta előadásában: a magyar kormány határon túli politikáját kettős irányultság jellemzi. Egyfelől kötelességének tartja, hogy otthont biztosítson azoknak, akik nem érzik jól magukat a szülőföldjükön, másrészt viszont az is célja, hogy a határon túli magyarság szülőföldjén találja meg a boldogulását. Veres Valér kifejtette, a romániai magyarság népességcsökkenése évi tíz-tizenötezer fő, ami egyes számítások szerint még nőhet is. Az elöregedésnek köszönhetően a népességfogyás aránya azokban a megyékben magasabb, ahol a magyarság aránya kisebb. A magyarok körében akár húsz százalékkal is magasabb az idősek aránya az országos átlaghoz képest, míg a fiatalok aránya közel ugyanennyivel kevesebb, mutatott rá Veres Valér. Mint elmondta, a magyarság teljes termékenységi arányszáma a Székelyföldön és a Partiumban a legnagyobb, a születések aránya általában a vidéki településeken magasabb. Ahol kisebb a magyarok aránya, nem csupán az elöregedés és az elvándorlás miatt csökkenhet a létszám: azon megyékben, ahol a magyarok aránya tíz százalék alatti, szinte minden harmadik gyermeket románként anyakönyveznek. A szociológus szerint a romániai magyarság lélekszáma 2025-re mintegy 1,2 millió, 2050-re pedig megközelítőleg 990 ezer lesz. Kiss Tamás, az RMDSZ ügyvezető elnöksége demográfiai munkacsoportjának tagja szerint a jelenlegi becslések szerint a romániai magyarság lélekszáma 1 350 000 körülire tehető. Csata Zsombor elmondta: a népességfogyás ellenére a magyarul tanuló diákok száma nőtt, többek között annak köszönhetően, hogy hozzáférhetővé vált a magyar nyelvű szakoktatás. /Balogh Levente: Antal „bicskanyitogatása” Demszky miatt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./2006. szeptember 15.Jakab István menesztett államtitkár szerint megmaradhatott volna helyén, ha több a támogatója az RMDSZ-ben. Jakab István, a Pénzügyminisztérium volt államtitkára nem tartja magát áldozatnak, mint mondta: tudatában van annak, hogy fel kellett áldozni valami pozíciót. Ami számára érthetetlen: hogy a Pénzügyminisztériumnál végül csak maradt három államtitkár, csupán az ő helyére más személy került. Pillanatnyilag Jakab munkanélküli. A miniszterelnöki kabinettől kapott ugyan munkaajánlatot, de egyelőre úgy érzi pihenésre van szüksége. /Bögözi Attila: Kirúgták, mert nem volt „háta”? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./ Szeptember 11-én megjelent a Hivatalos Közlönyben a felmentéséről szóló miniszterelnöki rendelet, Jakab István volt pénzügyminisztériumi államtitkár a kormányban töltött másfél évét és az ott szerzett tapasztalatot rövid sajtótájékoztató keretében foglalta össze. Kiderült, Jakab István államtitkári posztja végül is nem szűnik meg, ez azonban csak azután változott meg, hogy az RMDSZ a kormányátalakítási tárgyalások során lemondott a tisztségről, s ebben nagy valószínűséggel az is közrejátszik, hogy Jakab volt az első RMDSZ-képviselő a Pénzügyminisztériumban, s most egy sem marad. /”Bukarestben hajlamosak halogatni a dolgokat” – véli Jakab István, volt pénzügyminisztériumi államtitkár. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./2007. január 9.Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár európai parlamenti képviselői jelölését támogatja a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) – jelezte Kovács Péter, a MIÉRT, illetve az RMDSZ szórvány-, szociális és ifjúsági kérdésekkel megbízott alelnöke. Korodi Attila is megerősítette, hogy indul egy EP-képviselői mandátumért. Az ÚMSZ értesülései szerint az RMDSZ listáján indulna EP-képviselői mandátumért még Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter, Niculescu Tóni külügyi államtitkár, Sógor Csaba szenátor, Jakab István volt pénzügyi államtitkár, Csutak István volt európai integrációs államtitkár, Eckstein-Kovács Péter szenátor, valamint Szilágyi Zsolt. A jelölteket a Szövetségi Operatív Tanács (SZOT) hallgatja meg, amely rangsorol, majd döntését előterjeszti a Szövetségi Képviselők Tanácsának. /G. G.: Korodi a MIÉRT EP-képviselőjelöltje. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./2007. január 16.Tizenkét európai parlamenti képviselőjelölt /Nagy Zsolt távközlési miniszter, Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár, Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter, Niculescu Tóni külügyi államtitkár, Jakab István volt pénzügyi és Csutak István volt integrációs államtitkár, Sógor Csaba és Szabó Károly szenátor, Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester, Bara Gyula tanácsos, Hodgyai Géza városi tanácsos, Fekete Emőke miniszterelnöki tanácsos/ adta le a határidőig dossziéját az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének. Nagy Zsolt hosszú gondolkodási időszak után határozta el, hogy jelöltesse magát. Korodi Attila azért vállalja a megmérettetést, mert a fiatal generáció részéről komoly igény mutatkozik arra, hogy képviselve legyen az Európai Parlamentben. Jakab István szerint a Pénzügyminisztériumban folytatott tevékenysége és az azt megelőző egyéves dublini ösztöndíja teszi alkalmassá az EP-képviselőségre. Sógor Csaba szenátor nyelvtudását és kommunikációs készségét tartja előnynek a megmérettetésben. Niculescu Tóni külügyi államtitkárt a Szabadelvű Kör támogatja. Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter azért jelentkezett, mert úgy tartja, az EP az a fórum, ahol gazdasági szempontból nagyon sokat lehet tenni az országért és az erdélyi magyarságért. Csutak István úgy gondolja, hogy annak, aki az EP-be megy, tudnia kell, hogy egy szervezet programját hivatott képviselni. Fekete Emőke kihívásnak tartja a képviselőséget. Eckstein-Kovács Péter szenátor eredeti szándékával ellentétben úgy döntött, nem jelölteti magát az EP-választásokon. „Tekintve, hogy én liberális gondolkodású ember vagyok, nem tudom vállalni, hogy az Európai Néppárt soraiba üljek, és inkább nem jelöltetem magam” – indokolta a szenátor. Takács Csaba ügyvezető elnök cáfolta, hogy már eldőlt tény: Korodi és Winkler a befutó. /Tizenkét EP-képviselőjelölt az RMDSZ-listán. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./2007. január 24.Az RMDSZ Operatív Tanácsa (OT) január 23-án rangsorolta az európai parlamenti választásokon részt vevő jelöltjeit. A testület tagjai titkos szavazással úgy döntöttek, hogy a 12 javasolt személy közül az első két befutó helyre Nagy Zsolt távközlési és informatikai minisztert, valamint Winkler Gyula megbízott kereskedelmi és gazdasági minisztert jelölik. Az RMDSZ-t és a nemzeti oldalt összekötő Sógor Csaba szenátor csak a negyedik, tehát esélytelen helyre került. Kelemen Hunor kifejtette, Nagy Zsolt első helyezése mellett szól az, hogy elmúlt hét évben a fiatal politikus komoly tapasztalatokra tett szert az európai politikában, hét éve ő látja el az RMDSZ képviseletét az Európai Néppártban. Winkler Gyula kereskedelmi minisztert illetően pedig, mivel az Európai Unió (EU) elsősorban gazdasági jellegű szövetség, az RMDSZ fontosnak tartja, hogy a befutó helyek egyikére olyan jelölt kerüljön, akinek van tapasztalata ezen a téren. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke jelezte, telefonon tárgyalt Markó Béla szövetségi elnökkel, aki sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy nem sikerült közelebb hozni az álláspontokat. Az EMNT elnöke azzal a felhívással fordul az SZKT-hoz, hogy február 17-i ülésén bírálja felül az OT döntését, és befutó helyre juttasson egy olyan személyt, aki a nemzeti oldalt képviseli. Tőkés szerint Sógor Csaba szenátor lenne az erre leginkább alkalmas személy, hiszen ő az, aki összeköti az RMDSZ-t és a nemzeti oldalt. A püspök szerint az OT az RMDSZ-nomenklatúra képviselőit helyezte előtérbe, akik ráadásul nem is székelyföldiek. /Nagy Zsolt és Winkler Gyula a befutók. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./ Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter az első számú jelölt az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelölt-listáján, a második helyet Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter, a harmadikat pedig Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár foglalja el – döntött a Szövetségi Operatív Tanács (SZOT). Sógor Csabának a Markó Béla RMDSZ-elnök által előkelőnek nevezett negyedik hely jutott, őt Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere követi. Sorrendben Niculescu Tóni külügyi államtitkár, Szabó Károly szenátor, Fekete Emőke államtanácsos, Csutak István volt integrációs államtitkár, Hodgyai Géza vállalkozó és Jakab István volt pénzügyi államtitkár következik. Markó tagadta, hogy Nagy Zsolt első helyének köze lenne a kémbotrányban elindított, és a miniszter nevéhez is kapcsolódó vizsgálathoz. A SZOT ülésén fölmerült az a Tőkés László EMNT-elnök által előterjesztett javaslat is, amely szerint az RMDSZ listáján ne csak a SZOT által rangsorolt jelöltek kapjanak helyet, ezt azonban elvetették. Az RMDSZ-elnök ezt azzal indokolta, hogy ez a Szövetség listája, amelyért az RMDSZ vállal felelősséget. /Gujdár Gabriella: Nagy, Winkler, Korodi a befutó ‘epések’. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./2007. szeptember 12.A jelöltállítás kronológiája. 2006. november 3. Az RMDSZ és az EMNT vezetőinek kolozsvári találkozóján Tőkés László kezdeményezte, állítsanak közösen jelöltet az európai parlamenti választásokra. A megbeszélés után Toró T. Tibor EMNT-alelnök megemlítette, Tőkés László és Markó Béla vezethetné a közös listát. Markó Béla nem zárkózott el attól, hogy a témáról további egyeztetések történjenek. Esetleges jelöltségével kapcsolatban azonban azt mondta, akik ezt szorgalmazzák, el akarják távolítani a romániai politikából. 2006. december 16. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) együttes ülése az ügyvezető elnökség előterjesztése nyomán olyan jelöltállítási szabályzatot fogadott el, amely nem számol a közös listaállítással. A szabályzat szerint csak RMDSZ, illetve a szövetséggel társult szervezetek tagjai lehetnek jelöltek. A jelölteket az RMDSZ operatív tanácsa rangsorolja; ezeknek kötelességük végrehajtani az RMDSZ vezető szerveinek a határozatait. Nyilatkozatban kell továbbá adniuk, hogy ha megszegik az RMDSZ-szel szembeni kötelezettségeiket, alávetik magukat a szövetség alapszabályában szereplő szankcióknak. 2007. január 12. A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) ülése után Markó Béla kijelentette, nem ért egyet azzal az állásponttal, miszerint az RMDSZ listájának első helyeire már befutott politikusokat, úgymond „húzóneveket” tegyenek, akik utólag visszalépnek az utánuk következő jelöltek javára. Kifejtette, a befutóhelyeken fiatal, képzett politikusoknak kell indulniukt. Újságírói kérdésre hozzátette, az esetleges ellenzéki jelöltek a harmadik helytől hátrafelé szerepelhetnek a listán. 2007. január 13. A Gyergyószéki Székely Tanács független jelölt indítását kezdeményezte. Az ötlet az ellenzéki szervezetek kolozsvári tanácskozásán is felmerült. 2007. január 15. Az RMDSZ operatív tanácsa Kelemen Hunort nevezte ki az európai parlamenti választások kampányfőnökévé. 2007. január 16. A parlament elfogadta az EP-választásokról szóló, 2007/33-es törvényt. A jogszabály értelmében a választásokon pártok, koalíciók, kisebbségi szervezetek és független jelöltek indulhatnak. A pártlisták az ötszázalékos küszöb teljesítése esetén szerezhetnek mandátumot, a független jelölteknek az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot kell megszerezniük (amely az érvényes szavazatok 2,86 százalékát jelenti). A jogszabály a pártok, szervezetek részvételét kétszázezer, a független jelöltek indulását pedig százezer támogató aláírás összegyűjtésétől teszi függővé. 2007. január 16. Az RMDSZ választási bizottsága elfogadta Bíró Rozália, Csutak István, Fekete Emőke, Hodgyai Géza, Jakab István, Korodi Attila, Nagy Zsolt, Niculescu Tóni, Sógor Csaba, Szabó Károly és Winkler Gyula EP-képviselő-jelölti pályázatát. Formai okokra hivatkozva elutasította Bara Gyula pályázatát. 2007. január 23. Az RMDSZ operatív tanácsa meghallgatta a jelölteket, és a Nagy Zsolt, Winkler Gyula, Korodi Attila, Sógor Csaba sorrendet állapította meg. 2007. január 26. Tőkés László egy budapesti sajtótájékoztatón kijelentette, kész együtt haladni az RMDSZ-szel a választási kampányban, ha az ellenzék bizalmát is élvező Sógor Csaba szenátor az RMDSZ-jelöltlista befutónak számító első vagy második helyére kerül. 2007. január 27. Hat ellenzéki szervezet kérte fel Tőkés Lászlót, vállalja el a független EP-képviselő-jelöltséget. A Kolozsváron keltezett nyilatkozatot az EMNT, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) vezető testületei írták alá. Tőkés László a felkérésre úgy válaszolt: ha a nemzet ügye ezt kívánja, nem futamodik meg a feladattól, de a végleges válasz előtt egyháza véleményét is ki kell kérnie. 2007. február 2. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsa határozatban rögzítette: aktívan támogatja Tőkés László EP-képviselő-jelöltségét. 2007. február 3. Az ellenzéki szervezetekkel folytatott megbeszélés után Tőkés László közölte, a nemzeti oldal teljes összefogása esetén hajlandó versenybe szállni az EP-választásokon. 2007. február 7. A kormány május 13-ára tűzte ki az európai parlamenti választásokat. 2007. február 10. Az RMDSZ parlamenti frakcióinak üléséről kiszivárgott hír szerint Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető kifejtette: csirájában kell elfojtani a Tőkés körüli szervezkedést. 2007. február 14. A sajtó jelzései szerint az RMDSZ aláírásgyűjtői a szövetség jelöltjeit támogató aláíráshoz kötik a magyar állam által biztosított oktatási-nevelési támogatás kérvényeinek a befogadását. Kelemen Hunor, a támogatást folyósító Iskola Alapítvány elnöke cáfolta a vádakat. 2007. február 15. Az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) elnöksége nyílt levélben kérte fel az RMDSZ vezetőségét, biztosítson befutóhelyet Tőkés Lászlónak az EP-képviselőjelöltlistáján. „Ha az SZKT nem ismeri fel a történelmi pillanatot, és figyelmen kívül hagyja az egységkereső szándékot, az elnökség a független jelölt támogatására fogja buzdítani az egyházkerület híveit” – áll a felhívásban. Nyílt levélben kérte Csoóri Sándor író is Markó Bélát arra, hogy biztosítson befutóhelyet Tőkés Lászlónak az RMDSZ jelöltlistáján. A levelet több neves személyiség, köztük Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Martonyi János volt külügyminiszter és Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is aláírta. 2007. február 16. Kelemen Hunor SZET-elnök kijelentette, ha Tőkés László részt vett volna az RMDSZ rangsorolásán, az operatív tanács nem tehette volna meg, hogy ne biztosítson befutóhelyet számára az RMDSZ-listán. 2007. február 16. Tőkés László közölte, kilép az RMDSZ Kolozs megyei szervezetéből, és a Temes megyei szervezetbe kéri felvételét. Gesztusával az ellen tiltakozott, hogy a Kolozs megyei szervezet két egeresi önkormányzati képviselő kizárását helyezte kilátásba amiatt, hogy Tőkésnek gyűjtöttek aláírásokat. 2007. február 17. Az SZKT és a SZET együttes ülésén Markó Béla úgy értelmezte, az egyház vezetői megzsarolták az RMDSZ-t, és elutasította az EREK nyílt levelét. A testületek két ellenszavazattal és hét tartózkodással fogadták el az operatív tanács által kialakított jelöltlistát. Frunda György ülésvezető nem bocsátotta szavazásra Eckstein-Kovács Péter javaslatát, hogy hagyjanak nyitva egy kiskaput a jelöltlista utólagos módosítására. 2007. február 21. Orbán Viktor bejelentette, a Fidesz teljes mellszélességgel támogatja Tőkés Lászlót az EP-választásokon. Fontosnak tartotta, hogy kellő politikai súlyt, erkölcsi és politikai tekintélyt megtestesítő személyek jelenjenek meg Brüsszelben az erdélyi magyarság képviseletében. Markó Béla erre úgy reagált, hogy Orbán Viktort nem tájékoztatták kellőképpen az erdélyi helyzetről. 2007. február 22. Az unitárius lelkészek országos szövetségének választmánya felhívással fordult az egyház lelkészeihez és híveihez, hogy aláírásukkal támogassák Tőkés László jelöltségét, és szavazzanak rá az EP-választásokon. 2007. március 2–3. Az RMDSZ aradi kongresszusán Toró T. Tibor képviselő – aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke – kérte az EP-jelöltlista kérdésének újbóli napirendre tűzését. A javaslat azonban mindössze 24 igen szavazatot kapott. A kongresszus újraválasztotta a szövetség elnöki tisztségébe Markó Bélát, aki egyetlen jelölt volt erre a tisztségre. 2007. március 10. Markó Béla közölte, tudomására jutott, hogy Tőkés László számára Magyarországon is gyűjtöttek aláírásokat. Ugyanakkor kijelentette: az RMDSZ-nek nincs szándékában óvást emelni a Tőkés László EP-jelöltségét támogató aláírások jegyzékével szemben. 2007. március 11. Nyílt levélben fordult Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es képviselő és Sógor Csaba csíkszeredai RMDSZ-es szenátor Markó Béla szövetségi elnökhöz, kérvén, hogy éljen az újraválasztásával megerősített elnöki hatalmával annak érdekében, hogy a magyar érdekképviselet egységes jelöltlistával álljon választói elé. 2007. március 12. A kormány elnapolta a május 13-ára kiírt EP-választásokat. 2007. március 13. Az RMDSZ 322 ezer támogató aláírást, a Tőkés Lászlót támogató szervezetek pedig 136 ezer aláírást iktattak az Országos Választási Bizottságnál. 2007. március 20. Az elnöki hivatal keretében működő szakbizottság engedélyezte a Nagy Zsolt távközlési miniszter elleni ügyészségi vizsgálatot. 2007. április 19. A parlament felfüggesztette tisztségéből Traian Basescu köztársasági elnököt. 2007. április 24. Május 19-ére írták ki a Traian Basescu leváltásáról szóló népszavazást. Az RMDSZ Basescu ellen, az MPSZ az államfő mellett szállt be a kampányba. 2007. május 19. 44 százalékos részvétel mellett 75 százalékos szavazataránnyal erősítették meg tisztségében a szavazók Traian Basescu államfőt. A tömbmagyar megyékben az országos átlagnál alacsonyabb volt a részvételi arány, de az átlagosnál nagyobb arányú győzelmet aratott Basescu. Az RMDSZ vezetői a szövetség rossz kommunikációjában jelölték meg a kudarc okát. 2007. május 21. Eckstein-Kovács Péter szenátor arra szólította fel az RMDSZ vezetőit, az elhibázott döntéseik miatt lépjenek egy lépést hátra. Markó Béla rosszízűnek nevezte Eckstein kijelentéseit. 2007. június 1. Verestóy Attila szenátor Székelyudvarhelyen tartott sajtótájékoztatóján magánvéleményként fejtette ki: „az RMDSZ-nek párbeszédet kell kezdeményeznie minden olyan, a magyar közösség érdekképviseletét vállaló szervezettel, amelyik nem az RMDSZ megsemmisítését tűzte ki célul”. 2007. június 9. Az SZKT és a SZET együttes ülésén Kelemen Hunort választották meg szövetség ügyvezető elnökének. Markó Béla kijelentette, nem lenne jó, ha a népszavazási kudarc miatt fejek hullanának a szövetségben. 2007. június 11. Felfüggesztette tisztségéből az ügyészség által vizsgált Nagy Zsolt minisztert Traian Basescu köztársasági elnök. 2007. június 30. Az Erdélyből Európába című marosvásárhelyi közéleti fórumon a Tőkés Lászlót támogató szervezetek vezetői úgy vélték, nem Tőkés Lászlót kellene felvenni az RMDSZ jelöltlistájára, hanem az RMDSZ-nek kellene támogatnia Tőkés független jelöltségét. 2007. július 3. Benyújtotta lemondását a miniszterelnök-helyettesi tisztségből Markó Béla, aki kijelentette, a továbbiakban az RMDSZ-elnöki tevékenységére, a tagsággal való bizalmi kapcsolat helyreállítására kíván összpontosítani. 2007. július 3. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem szervezői a szabadegyetem keretében megrendezett Markó–Tőkés-találkozóra hívták meg a feleket. Tőkés László elfogadta, Markó Béla elutasította a meghívást. 2007. július 5. Markó Béla három időpontot javasolt Tőkés Lászlónak egy csúcstalálkozó megtartására. 2007. július 17. Az RMDSZ állandó tanácsa arról döntött, befutóhelyet biztosít Tőkés Lászlónak a szövetség EP-jelöltlistáján. 2007. július 30. Tőkés László és Markó Béla kolozsvári találkozóján a felek arról egyeztek meg, hogy tárgyalócsoportok folytatják az egyeztetéseket, és augusztus 24-éig megpróbálnak hosszú távú megállapodást kötni. A megbeszélésen az RMDSZ a közös nemzeti célok listáját, az ellenzék pedig az erdélyi magyar politikai rendszerváltás programját adta át a másiknak. A megbeszélés után Tőkés László hangsúlyozta, csak az esetben lehet szó arról, hogy az RMDSZ listáján szerepeljen, ha a rendszerváltási csomagot a szövetség elfogadja. Markó Béla friss felmérési adatokra hivatkozva jelentette ki, Tőkés Lászlónak függetlenként nincs esélye a bejutásra, és – ha egymás ellen indulnak a választásokon – az RMDSZ-t is csak egy huszáros kampány lendíthetné át az ötszázalékos küszöbön. 2007. július 31. Szász Jenő bejelentette, összegyűltek a Magyar Polgári Párt bejegyzéséhez szükséges aláírások. A bírósági szünet lejártával elindítják a pártbejegyzést. 2007. augusztus 9. Kelemen Hunor nagyvárosi legendáknak minősítette az RMDSZ által készíttetett közvélemény-kutatásról szóló híreket. 2007. augusztus 10. Traian Basescu elnök Székelyudvarhelyen biztosította Szász Jenőt arról, hogy nem fog sérülni a törvényesség a Magyar Polgári Párt bejegyzésénél. 2007. augusztus 10. Az RMDSZ és az ellenzék munkacsoportjainak a megbeszélésén megegyeztek arról, hogy az ellenzéki rendszerváltási javaslat alapján próbálják a közös dokumentumot megfogalmazni. 2007. augusztus 16. A Krónika bizonyítékokat mutatott be arról, hogy július elején az RMDSZ szociológusa vezetésével mégiscsak készült közvélemény-kutatás az erdélyi magyarság politikai opcióiról. 2007. augusztus 18. Az RMDSZ és az ellenzék munkacsoportjainak találkozója után Borbély László RMDSZ-alelnök bizakodóan, Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök szkeptikusan nyilatkozott az esetleges megállapodásról. 2007. augusztus 22. A kormány november 25-ére tűzte ki az EP-választásokat. 2007. augusztus 24. A kijelölt határidő előtt nem született megállapodás a tárgyalócsoportok között. A tárgyalások folytatásáról döntöttek. 2007. augusztus 25. Tőkés László Románia utolsó posztkommunista alakulatának minősítette az RMDSZ-t egy interjúban. Markó Béla ennek ellenére bizakodónak mutatkozott a megegyezés tekintetében. Az elnök elismerte, mégiscsak létezik a Kelemen Hunor által letagadott felmérés. 2007. augusztus 31. Az ellenzék tárgyalócsoportja a javasolt rendszerváltó csomag mellett egy határidőket is tartalmazó cselekvési tervet is az RMDSZ tárgyalói elé terjesztett. A találkozó után Kelemen Hunor bejelentette, olyan jelöltlista állítását javasolták, melynek a két befutóhelyét Markó Béla és Tőkés László foglalná el, a lista további helyeit pedig megosztanák a romániai magyar szervezetek között. 2007. szeptember 5. A Krónika körkérdéséből kiderült, a Tőkés Lászlót támogató szervezetek kitartanak amellett, hogy a püspök önálló jelöltként vegyen részt a választásokon. 2007. szeptember 6. Eredménytelenül zárult Markó Béla és Tőkés László csúcstalálkozója, a püspök nem írta alá a tárgyalócsoportok által egyeztetett megállapodás-tervezetet. Kijelentette, nem érett meg a helyzet a közös lista állítására. Markó Béla a Tőkést támogató szervezetekre hárította a felelősséget a megegyezés elmaradása miatt. A felek ennek ellenére nem tartották haszontalannak az augusztusi tárgyalássorozatot, és megállapodtak abban, hogy nem fognak negatív, ellenséges kampányt folytatni egymás ellen. 2007. szeptember 7. Az RMDSZ állandó tanácsa megváltoztatta a korábbi rangsorolását. Arról döntött, hogy a jelöltlista elején Frunda György, Sógor Csaba, Winkler Gyula, Bíró Rozália, Korodi Attila szerepeljen. Közölték, Nagy Zsolt maga kérte a listáról való törlését, hogy ezzel kímélje meg az RMDSZ-t a személyével kapcsolatos esetleges támadásoktól. 2007. szeptember 8. Az SZKT ellenszavazat nélkül hagyta jóvá a módosított listát. Markó Béla közölte, az RMDSZ mutatott nagyobb készséget a megállapodásra; a szövetség 90 százalékban elfogadta az ellenzék javaslatcsomagját. /Gazda Árpád: A jelöltállítás kronológiája. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12. /2007. szeptember 17.A következő választási ciklus reménybeli önkormányzati tisztségviselőinek felkészítését szolgálta az a képzéssorozat, amelynek Homoródfürdő adott otthont az elmúlt hét végén. A Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) szervezésében zajló képzésen mintegy félszáz – elsősorban székelyföldi – önkormányzatis (polgármester, alpolgármester és képviselő), illetve ifjúsági szervezeti vezető vett részt. A jelenlévőknek Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, Tánczos Barna államtitkár, Klárik László SAPARD-elnök, Jakab István vezérigazgató és Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke tartott előadást. /Csinta Samu: Képzés pénzteremtésre. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./2007. november 13.November 10-én zárult a Kommunikáció az egészségügyben címmel megszervezett III. egészségügyi menedzserképző konferencia, amelyre a szervezők neves előadókat hívtak meg. Az európai uniós pályázati és projektfinanszírozási lehetőségek mellett a résztvevők – orvosok, egészségügyi intézményvezetők és újságírók – a kommunikációval kapcsolatos problémákról tanácskoztak. A konferencia törzsrészét a kommunikáció és az ehhez kapcsolódó témakörök jelentették. Bodolai Gyöngyi, a lap munkatársa a Studium Alapítványról szóló hiteles tájékoztatásáért elismerő oklevelet vett át dr. Nagy Örs professzortól, a MOGYE rektor-helyettesétől. A média szerepéről, médiakapcsolatok szervezéséről beszélt Dékán Zita, a budapesti Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának kommunikációs vezetője. Léder László pszichológus a kríziskommunikációról, a kommunikáció és versenyképesség közötti összefüggésekről beszélt. A konferencia keretében került sor a Miskolczy Dezső-emlékdíj és a Tóth Ilona-díj kiosztására. A Studium Alapítvány kuratóriuma néhány éve elismerésben részesíti azokat az egyetemi oktatókat vagy külső támogatókat, akik a marosvásárhelyi magyar nyelvű felsőoktatásért kimagasló munkát végeztek. Idén a díjat Jakab István mérnöknek, a Clini-Lab vezetőjének ítélték, mint a marosvásárhelyi magyar nyelvű felsőoktatás következetes és önzetlen támogatójának. A Tóth Ilona-díjat a Kárpát-medencében, minden évben egy végzős orvostanhallgató kapja. Tóth Ilona a magyarság Jeanne D’Arcja, kitűnő tanuló, elkötelezett hivatástudatú szigorló orvos volt, akit koholt vádak alapján az 1957. évi megtorlás halálra ítélt. A díjátadó ünnepségen dr. Ráduly Levente, a marosvásárhelyi Rákóczi Szövetség elnöke köszöntötte Wittner Mária parlamenti képviselőt, szabadságharcost, 56-os halálraítéltet, Györfi Lajos szobrászművészt, a Tóth Ilona-emlékplakett megalkotóját, a budapesti dr. Bene Éva reumatológus professzort, közírót, egészségügy-politikust, Jobbágyi Gábor professzort, a Tóth Ilona-ügy jogtudósát, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetőjét, a díjalapítókat: dr. Körmendy Bélát és feleségét, Körmendy Erzsébetet és Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi írót, az 1956-os események kutatóját. Szőcs Iringó és Scheitz Rozália orvostanhallgatók vették át a díjakat. A kórházi szolgáltatások finanszírozásáról hangzottak el előadások a konferencia utolsó napján. /Miskolczy Dezső-emlékérmet és Tóth Ilona-díjat adtak át. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./2008. május 3.Május 2-án Székelyudvarhelyen tartotta országos kampányindító rendezvényét a Magyar Polgári Párt (MPP). – Erdélyben megérett az idő a változásra, akárcsak Magyarországon – jelentette ki Kövér László, a Fidesz választmányának elnöke, aki részt vett a rendezvényen. A kampány-nyitón jelen volt még Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke, valamint Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke. Tőkés László európai parlamenti képviselő levélben üdvözölte a résztvevőket. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke Aradon a szövetség helyi kampány-nyitó rendezvényén kijelentette, hogy az MPP részvétele a helyhatósági választásokon nem érinti jelentősen az RMDSZ-t, hiszen az MPP-re „a magyar választók legfeljebb 11–12 százaléka” fog csak szavazni. Hozzátette, azokon a településeken, ahol az MPP-nek jobb, vagy az RMDSZ-ével szinte megegyező esélyei vannak, „minden egyes szavazatért megdolgoznak” annak érdekében, hogy a mérleg nyelve az RMDSZ javára mozduljon el. /Elkezdődött a választási kampány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ Székelyudvarhelyen tartott nagygyűlést a Magyar Polgári Párt. Győzni fogunk – jelentette ki Szász Jenő MPP-elnök, mert szerinte mindenki megértette, elérkezett az idő az RMDSZ-politika és -elit leváltására. A rendezvényen szót kapott minden fontosabb erdélyi magyar város polgármesterjelöltje, illetve az MPP megyeitanácselnök-jelöltjei. Kovács István Kovászna megyei tanácselnökjelölt az erkölcsi megújulás fontosságát hangsúlyozta, míg Csinta Samu, Sepsiszentgyörgy polgármesterjelöltje szerint vissza kell hozni az önkormányzatok emberi értékeken alapuló hitelét. Csinta jelezte, első dolga lesz helyi népszavazás kiírása az autonómia érdekében. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint a kampányt, majd az önkormányzati munkát az autonómia iránti elkötelezettségnek kell jellemeznie. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke kijelentette, az MPP az első párt, amely szövetséget kötött a gazdákkal. /Nagyszabású rendezvénnyel indított az MPP. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./ Az MPP országos kampányindító rendezvényére várták Tőkés László EP-képviselőt, de a püspök nem vett részt a kampányindítón, ő ugyanis erre a napra már korábban lelkészértekezletet hívott össze Nagyváradra. /Bágyi Bencze Jakab: Tőkés László nélkül indított az MPP. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./2008. szeptember 9.Nyolcadik alkalommal tartották hétvégén a Farkaslaki Szenes Napokat a Kalonda tetőn. Albert Mátyás farkaslaki polgármester mellett többek között az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kelemen Hunor, Verestóy Attila szenátor és Jakab István a MAGOSZ elnöke is megjelent. Eljöttek Farkaslaka magyarországi testvértelepülései is. A fesztivál második napján a római katolikus templomban tartott ünnepi szentmise után Tamási Áron sírjánál méltató beszédekkel és koszorúzással emlékeztek meg az író születésének 111. évfordulójáról. /Bágyi Bencze Jakab: Szenes Napok Kalondán. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./2009. február 20.Marosvásárhely zajlottak a IV. Bod Péter Napok rendezvényei. Jakab István, a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ menedzsere elmondta, az ötnaposra nőtt esemény során igyekeztek minden korosztályt megszólítani: az óvodásokat mesével és tánccal, az érettebb közönséget az intézmény névadójáról, illetve az 500 éve született Kálvin Jánosról szóló előadással. Az egyik napon a marosvásárhelyi Református Kollégium diákjai mezőségi dallamokra ropták a táncot. Fellépett Kilyén Ilka színművésznő is. Ősz Sándor Előd kolozsvári lelkész a kálvinizmus és a kisebbségi lét összefonódásáról beszélt. Sikeres volt Bálint Zsigmond fotóművész kiállítása, ahol 40 Maros megyei templom képe sorakozott. /Nagy Székely Ildikó: „Létünkre letekintve” IV. Bod Péter Napok. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./2009. május 18.Május 16-án majálist szervezett Kőrösfőn az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Az EMNT-fórumon Péntek László kőrösfői RMDSZ-elnök, László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Szilágyi Mátyás magyar főkonzul, Máté András Levente képviselő, Jakab István, a Fidesz országgyűlési képviselője, Szűrös Mátyás volt magyar köztársasági elnök vett részt. A közös listán induló jelöltek közül felszólalt: Boros János (RMDSZ), Sándor Krisztina (EMNT), Szilágyi Zsolt (EMNT) illetve Tőkés László püspök, EP-képviselő, a Magyar Összefogás Listájának vezetője. Többször is elhangzott: a „józan ész diktálta kompromisszumra” vállalkozó EMNT és RMDSZ abban reménykedik, hogy 2009 júniusában négy erdélyi magyar képviselő kerül a brüsszeli parlamentbe. Péntek László rámutatott, a statisztikák arról szólnak: Kőrösfő az ország leggazdagabb faluja. Sajnos, ez nem így igaz, viszont meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy megforduljon a helyzet. De ez csak úgy lehetséges, ha ott vagyunk Bukarestben, Brüsszelben egyaránt, mondta. László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök reméli: a kompromisszum, ami az RMDSZ és az EMNT között létrejött, nem csak az EP-választásokra szól. Máté András, „Kalotaszeg képviselője” elmondta: büszke a három magyar EP-képviselőre, akik 2007-től tevékenykednek Brüsszelben. Reméli, hogy idén a negyedik jelölt is „befut”, és Szilágyi Zsolt (EMNT), a közös lista negyedik helyezettje is mandátumhoz jut. „Nekünk, magyaroknak nem kell tolmács. Amikor beszélünk, értjük egymás szavát. De ez az «egyetértés» csak akkor lesz teljes, ha nem csak a szavak szintjén, hanem lélekben is megvalósul”, kezdte beszédét Jakab István, a Fidesz országgyűlési képviselője. Tőkés László EP-képviselő, a Magyar Összefogás Listájának vezetője zárszavában úgy fogalmazott: most a verseny nem egy független jelölt és az RMDSZ között van, hanem románok és magyarok között. De nem a románok ellen, hanem a magyarokért. A fórumot megelőzően az RMDSZ és az EMNT küldöttei a Szociáldemokrata Tömörülés RMDSZ-platform és a Romániai Magyar Dolgozók Szövetségének képviselőivel tanácskoztak. /Sz. K. : Közösen kampányolt Tőkés László és az RMDSZ Körösfőn. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./2009. december 23.A Bánság és a Körösök vidéke után Szatmárt is elérte az olasz „területhódítás”: van olyan település, amelynek határában a földek egynegyede külföldi kézben van. Szatmár megyében a külföldiek által felvásárolt mintegy hétezer hektár termőföldnek (a művelhető terület öt-hat százalékának) nagyobb része olasz vállalkozók tulajdonában van. Eközben Magyarországon egy 2011-ig érvényben lévő moratórium szerint külföldieknek egyenesen tilos a földvásárlás, amelyet Jakab István, az ottani gazdaszervezet elnöke – egyben fideszes parlamenti képviselő – meghosszabbítana. „A romániai földárak igencsak el vannak maradva az ausztriaiaktól, de még a magyarországiaktól is, így nagyon megéri a külföldieknek itteni területeket felvásárolni” – mondta Tánczos Barna, az Állami Birtokok Ügynöksége volt vezetője. Számos külföldi úgy játssza ki a bürokráciát, hogy itteni barátja, üzlettársa vagy éppen rokona neve alatt bérel. Az olaszokat inkább a gabonaneműek termesztése és az állattenyésztés érdekli, a németek megjelentek a borvidékeken is. /Sike Lajos: Napszámos saját földön. Egyre több mezőgazdasági terület kerül külföldi tulajdonba Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./2010. január 7.Szórványtengely-műhelyt szerveznek VízaknánÚjság és könyv a szórványban címmel Szórványtengely-műhelyt szervez január 9-én 12 órai kezdettel a Szeben megyei Vízaknán a Világhírnév Kiadó. A rendezvény célja a Nagyszeben és Medgyes árnyékában élő magyar szórványközösségek közötti kapcsolatok megteremtése és gyökereztetése. A 20. vándorműhely a Kiskapus (Copsa Mica) - Balázstelke (Blajel) - Fehéregyháza(Albesti) - Vízakna (Ocna Sibiului) - Mihályfalva(Boarta) - Oltszakadát(Sacadat) szórványvonal magyar kisiskoláinak jelenét hivatott feltérképezni. A szervezők fel szeretnék hívni az erdélyi magyar társadalom figyelmét arra, hogy az iskolabuszok, illetve az empátia hiánya miatt ezen iskolák most is parányi tagozatai olyan kicsivé zsugorodnak néhány éven belül, hogy a magyar gyerekek már eleve román tagozatra ítéltetnek. A rendezvény programja: 1.Rész - Hattyúdalok (30 perc) - Kis Csaba, Balázstelke: Megoldódott: azaz vége, lehúztuk a rolót - Zsebe Attila, Mihályfalva: Saját pénzünkön szállítjuk a gyerekeket... - Tamás Tünde, Kiskapus: Ha lenne mikrobusz... - Jakab István, Oltszakadát: Próbálunk megmaradni - Vízakna: Még dörögnek az ágyúk, még élünk - Fehéregyháza: Mi magyar tagozatra járunk... 2.Rész - Könyv és szolgálat (30 perc) A Világhírnév Kiadó legújabb könyveinek bemutatása. Balázs János (RTV magyar nyelvű adása) Csabákra várva című riportkötetét Tamási Attila (Bányavidéki Új Szó) és Szabó Csaba (Kolozsvári TV) méltatja; Ambrus Attila (Brassói Lapok) Gótvárosi levelek című média-esszé kötetét Mihály István (Kolozsvári Rádió) mutatja be. (közlemény) Forrás: Transindex.ro. 2010. január 11.Több Szeben megyei magyar iskolára vár a biztos bezárásPedagógusok, újságírók és közéleti személyiségek gyűltek össze meglepően nagy számban január 9-én a Szeben megyei Vizakna református gyülekezeti termében, hogy a 20.Szórványtengely-műhely keretében közösen vázolják fel a Medgyes és Nagyszeben árnyékában tengődő, maroknyi óvodást-elemistát tömörítő magyar tagozatos kisiskolák jövőképét. A kolozsvári Világhírnév Könyvkiadó által szervezett civil műhely kettős könyvbemutatóval zárult: a Brassói Lapok főszerkesztőjének, Ambrus Attilának médiaesszé-kötetét Mihály István kolozsvári rádiós szerkesztő mutatta be, az RTV bukaresti munkatársának Balázs Jánosnak szórványriport-kötetét pedig Tamási Attila nagybányai újságíró valamint Szabó Csaba mozgalomalapító méltatta. A rendezvény első felében Kiskapus, Mihályfalva, Oltszakadát, Balázstelke, Ágota, Bürkös és Vizakna felelős pedagógusai mutatták be a parányi tagozatok jelenlegi helyzetét. A felsorolt települések zömében 2-3 éven belül „lehúzzák a rolót" (Bürkösön és Balázstelkén ez már meg is történt), viszont azon gyerekek további sorsára, akik utolsó előtti generációnak számítanak e vonatkozásban semmiféle forgatókönyv nem született még, így ezek eleve román tagozatra itéltetnek. Keresztes Kálmán megyei tanfelügyelő és Szederjesi György medgyesi iskolaigazgató hangsúlyozta: ha medgyesi iskola mikrobuszt kapna, jónéhány magyar gyereket lehetne magyar tagozatok felé irányítani. A vitába Benedek Zakariás Nagyszebeni RMDSZ-elnök is bekapcsolódott, aki a fórom túlzott borúlátását kifogásolta, majd kijelentette: a nagyszebeni magyarságnak van egy ún.tartalék iskolabusza, de ez a jármű nem jelenthet általános gyógyírt a gondokra. Varró Sándor nagyszebeni szórványbentlakás-működtető lelkész a körképet pontosította: a nagyszebeni bentlakás főleg azokat várja, akik ott lakni akarnak. A jelenlévők egyetértettek: az ilyen jellegű, kifejezetten civil hangulatú tanácskozásokra igencsak szükség van, hiszen a szétszórt magyarlakta települések nemigen tudnak egymás gondjairól, és sok esetben olyan információk hiányában vergődnek hónapokig (lásd a szebeni „tartalékbusz" esetét), amelyek lényegesen változtathattak volna egy-egy magyar elemistacsoport sorsán. A rendezvény második részében a kultúra került rivaldafénybe. Szabó Csaba, a Világhírnév Kiadó vezetője elmondta: olyan publicisták köteteinek kiadását és népszerűsítését vállalta fel, akiket egykoron szépirodalmi pályakezdőkként is számon tartottak. – Az ötödik illetve hatodik kötetét mutatjuk be a Fehér Holló sorozatnak – mondta -, és mind tapasztalják, megadjuk a módját. Tudjuk, hogy az eldugott szórványtelepüléseken nemigen tartanak valódi könyvbemutatót a kiadók, ugyanis attól félnek, kevesen jönnek el, és akik betévednek kendővel-kalappal, nemigen fognak majd dedikáltatni. Mivel mi Fehér Hollók vagyunk, hát eljöttünk – mosolygott a kiadóvezető, és őszinte örömmel summázta, hogy a teremben az érdeklődők száma lassan túlhaladta a százat, és a régió református-lutheránus papsága (Zsebe Attila, Kiss Csaba, Jakab István, Varró Sándor, Molnár Endre és a házigazda Csíki Loránd) szinte testületileg vonul fel, és kapcsolódik be aktívan a rendezvénybe. A két ünnepelt szerző – Ambrus Attila és Balázs János – meghallgatta laudációját, majd „virágcsokroktól roskadozva" vallottak szakmájukról, sajtós hivatásukról. A rendezvény a Szórványhűség-díj átadásával zárult. A díj ez egyszer vizaknai gyerekrajz-sorozat volt olyan házakról, amelyeket a gyerekek szeretnének majd a faluban építeni – ha nagyok lesznek. A téma nem volt véletlen, ugyanis a díjazott Túróczi Béla közösségépítő-vállalkozó építkező céget vezet. A közössége iránt meseszerűen elkötelezett vállalkozó „vette a lapot". – Ezek a rajzok értékes vázlatok lesznek majd akkor, ha újabb lakótelepet tervez a cég... – mosolygott a díjazott, aki Wesselényi Miklós-emlékplakettet is átvehetett. Az egybegyűltek éltek a 12o éves vizaknai dalárda jelenléte adta lehetőséggel, és Petőfi, valamint a „Négy nap dörgött az ágyú" emlékére közösen elénekelték a Távolból-t. – Kis lak áll a nagy Duna mentében... – zúgott a dal tucatnyi és tucatnyi torokból. Sokan „haza gondoltak", hiszen olyan közösségépítők is eljöttek Vizaknára, akiknek hajnali négykor kellett indulni, hogy délire a rendezvényre érhessenek. (A Szórványtengely-mozgalom ezennel mond köszönetet Csiki Loránd helybéli tiszteletes úrnak, a helyi szervezőknek és a dalárdának – de azoknak a média-intézményeknek is, akiknek nem derogál a mozgalom műhelyeinek rendszeres népszerűsítése). Schneider Tamás. Forrás: erdély.ma 2010. szeptember 19.A tizedik tanévét kezdte a SapientiaMagyarország legjelentősebb határon túli beruházásának tartják Székelyföldön a magyar kormány finanszírozásával alapított és fenntartott Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet. A 10. jubileumi tanévben több mint 800 elsőéves hallgató kezdte meg egyetemi tanulmányait Csíkszeredában, Kolozsváron és Marosvásárhelyen. Beteljesedett. Van akkreditált egyetemünk! A tíz év története egy mondatban azt hiszem, hogy ennyit jelentene. Van lehetősége a fiataloknak, hogy tovább tanuljanak – fogalmazott a Híradónak Dávid László rektor. Méghozzá a szülőföldön, magyar anyanyelven és szakmai akkreditációval rendelkező egyetemen. A végleges akkreditációhoz még a politikai döntés, a törvénytervezet kidolgozása és parlamenti elfogadás is szükséges. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke azt mondta: a magyar kormány a határokon átívelő egységes oktatási rendszer kialakítását tűzte ki célul. Természetesen rövid, közép és hosszú távon egy szoros együttműködésben, egymásért felelősséget vállalva dolgozik a határon túli és az anyaországbeli magyarság. Minden feltételben segíteni kívánjuk a határon túli magyar fiatalokat – jelentette ki Jakab István. A budapesti Corvinus Egyetemmel közösen már idéntől mesterképzést is indítottak Csíkszeredában. Csúcs Mária Duna Televízió. Erdély.ma 2010. szeptember 21.Sapientia: jubileumi tanévnyitó reményekkelA hazai egyetemek közül elsőként a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nyitotta meg kapuit vaárnap Csíkszeredában, tegnap pedig Marosvásárhelyen és Kolozsváron. A kihelyezett karokon a diákok, vagyis az új „egyetemi polgárok” ünnepélyes fogadalomtétele tette emlékezetessé tegnap az eseményt, az egyetemvezetés számot adott terveiről és elvárásairól is. Marosvásárhelyen háromszáz, Kolozsváron kilencven diák kezdi meg tanulmányait. Az egyetemi tanévkezdést megelőző csíkszeredai sajtótájékoztatón Dávid László rektor arról beszélt: a magyar kormány fokozott támogatásában bízik idén a Sapientia. Az egyetem alapításakor – tíz évvel ezelőtt – a magyar állam által biztosított pénzből nem csupán az oktatási folyamat fenntartására, hanem fejlesztésre, beruházásra is jutott – emlékeztetett Dávid –, később azonban már csak az egyetem működésére volt elegendő a támogatás. A Sapientia rektora kifejezte reményét, hogy az új magyar kormány segítségével ismét lehetővé válik az egyetem fejlesztése. A rektor szerint Marosvásárhelyen kollégiumot és kutatóközpontot, Kolozsváron oktatótermeket kívánnak építeni, Csíkszeredában pedig a meglévő ingatlant bővítenék, korszerűsítenék. A felvetésekre Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke válaszolt, aki Hargita megyei látogatásán megnyugtatta az érintetteket: a magyar kormány a jelenlegi gazdasági nehézségek ellenére a normatív támogatáson túl a fejlesztést is elő kívánja segíteni. Jakab fontosnak nevezte, hogy versenyképes tudást biztosítsanak a tanuló ifjúságnak, ennek szellemében kell segíteni a Sapientiát is. Hangsúlyozta, hogy határokon átívelő egységes magyar képzési rendszert kell kialakítani. A magyar kormány minden segítséget megad, hogy sikeresen befejeződjön az intézmény akkreditációja – tette hozzá a politikus. Dávid László örömmel emlékeztetett arra, hogy a román akkreditációs bizottság már pozitív döntést hozott. Már csak a politikai döntés van hátra – fűzte hozzá a rektor –, még mindig várat magára a vonatkozó törvénytervezet megalkotása és elfogadása. Ezzel párhuzamosan folyamatban van a többlépcsős képzés kiépítése, melynek részeként a budapesti Corvinus Egyetemmel együttműködve mesterképzés is indult idén az egyetemen. Bár Erdély-szerte jelentős mértékben csökken a magyar nyelven érettségizettek száma, a Sapientiára az idén több hallgató kérte felvételét, mint az előző években – emlékeztetett az oktatási szakértő. A jelenlévő egyetemi vezetők szerint ennek az az oka, hogy újabb vonzó szakokat is indítottak. Most kezdték például Kolozsváron a magyar nyelvű jogászképzést, Marosvásárhelyen pedig már működik a kertészmérnöki szak. Sipos M. Zoltán. Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. november 18.Tisztújítás és Demokrácia KözpontNovember 15-én új elnököt és vezetőséget választottak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete élére, valamint aláírták a Mihai Viteazul utca 40. szám alatti ingatlan bérlésére vonatkozó szerződést, itt kezdi meg hamarosan tevékenységét a Demokrácia Központ. A következő egy évben Jakab István tölti be az elnöki tisztséget, tevékenységét három alelnök segíti Ábrám Noémi, Tőkés András és Kali István személyében, valamint Portik Vilmos, Hegedűs Tivadar és Kocsis Lóránt elnökségi tagok. "Eljött a cselekvés és az összefogás ideje. A Maros megyei EMNT olyan csapattal vág neki az előttünk álló építkezésnek, amely képes nem csak megfogalmazni, de véghez is vinni terveit. Ember-, polgárközeli tevékenységet tervezünk, és arra buzdítok mindenkit, hogy felelős hallása legyen: történelmi időket élünk! Az autonómia elsősorban lelkületi kérdés" – mondta Jakab István elnök, aki a továbbiakban a szervezetépítésre, megerősítésre törekszik. Népújság (Marosvásárhely) 2010. december 6.GYALOG GALOPPEMNT-küldöttgyűlés: egyhangúan a pártalapításra szavaztak A korábbi elnökség mandátumát egy tömbben hosszabbították meg, a pártalapításról szóló vitát 40 perc alatt letudták. Kevés érdemi vitával, egy közepesen unalmas SZKT-t idéző punnyadt hangulatban és fegyelmezett, egyöntetű szavazásokkal zajlott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szombati küldöttgyűlése, melynek pedig két fontos napirendi pontja is volt: az egyik a tisztújítás, a másik pedig a pártalapításról való határozat. A küldöttgyűlésen más romániai pártok küldöttségei hivatalosan nem vettek részt, és üdvözletet sem küldött az RMDSZ és az MPP vezetősége. A székelyudvarhelyi Művelődési Ház nagytermében rendezett küldöttgyűlésen ugyanakkor sikerült felfedezni néhány RMDSZ-es arcot – például Kónya-Hamar Sándort valamint Katona Ádámot. Egyszerű székelyudvarhelyi polgárok nem voltak kíváncsiak az eseményre – a hátsó üléssorokban alig egy-két “civil” volt jelen. z 13 óra után kevéssel megkezdődő küldöttgyűlés nagy része a szervezetépítés szempontjából lényeges, sajtó számára azonban kevésbé érdekes köszöntőkkel (Tőkés László, Répás Zsuzsanna, régióelnökök), valamint a régióelnökök és a szakbizottsági elnökök beszámolóival, a beszámolókról való szavazással telt. Ezután bemutatták még az EMNT két, hamarosan induló programját – Demokrácia Központok, valamint a népszámlálásra való felkészülést segítő Magyarnak lenni jó program –, és csak ezután került sorra a két, szélesebb körű érdeklődésre számot tartó napirendi pont. Sietős határozatok A küldöttgyűlés azonban ekkorra már igencsak késésben volt, így az ülésvezető sürgetésére alig több, mint egy óra alatt lezavarták a tisztújítást és annak a határozatnak a vitáját, mely lehet, hogy alapjaiban változtatja meg az erdélyi magyar politikai életet. A tisztújítással kapcsolatban az egyik küldött – Ilyés Szabolcs – felvetette, a régi elnökség mandátumát egy tömbben újítsák meg. A küldöttek hullámzó tapssal reagáltak Tőkés László kijelentésére, miszerint nincs kifogása egy újabb elnöki mandátum ellen (“rámragadt ez a tisztség, ha nincs ellenjavallat, kénytelen vagyok elfogadni” – szabódott). Tőkés ugyanakkor kilátásba helyezte, hogy jövőre a legszigorúbb demokratikus szabályok szerint zajlik majd a tisztújítás. Miután az elnökség többi tagja is jelezte, hogy vállal egy újabb mandátumot, a jelenlevő 221 küldött kézfelemeléssel, 5 tartózkodással megszavazta, hogy az elnökség mandátumát egy tömbben hosszabbítsák meg. Ezután egyhangúlag bizalmat szavaztak a 15 tagú elnökségnek. Az Erdélyi Magyar Néppárt mindenkit befogad A pártalapításról szóló döntés – a határozat-tervezet bemutatásával, annak cikkelyenkénti vitájával együtt – mintegy 40 perc alatt született meg. A határozat-tervezet szövegét Toró T. Tibor EMNT-ügyvezető ismertette. A dokumentum – melynek végleges változata itt olvasható – többek között felhatalmazza a választmányt, hogy 2011. január végéig döntsön a szervezet bejegyzését kezdeményező testület összetételéről. Kijelenti, hogy a leendő Erdélyi Magyar Néppárt feladata a közösségi – kulturális és területi – autonómia intézményrendszerének a kialakítása, továbbá hogy a párt jellegét tekintve “befogadó gyűjtőpárt” lesz, ahol minden, közösségi szerepvállalása során nem kompromittálódott magyarnak meg kell találnia a helyét, függetlenül attól, hogy korábban milyen magyar szervezet keretében tevékenykedett. A határozat-tervezet szerint az elnökség mandátumot kap arra, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum újraszervezéséről, valamint egy jövőbeli választási együttműködés kialakításának a lehetőségeiről. Mindenki egyetért: a pártra szükség van A vita folyamán a pártalapítás szükségességét egyetlen küldött sem kérdőjelezte meg. Egyedül Jakab István hívta fel a figyelmet arra, hogy nem biztos, hogy sikerül a 2012-ben sorra kerülő önkormányzati választásokig bejegyezni az új pártot. Borbély Zsolt Attila a felvetésre reagálva elmondta, pártalapításra nem képzelhető el jobb idő: a lépés pszichológiailag fel van építve, az emberek bizakodva néznek az EMNT-re. Egy másik hozzászóló, Ilyés Szabolcs, azt vetette fel, hogy általános belső választásokat kellene szervezni Erdélyben. Felvetésére Toró T. Tibor azt válaszolta, hogy a “Magyarnak lenni jó” programnak része az általános belső választások megszervezése, azonban ennél több konkrétumot nem árult el (a program sajtónak kiosztott ismertetőjében nincs szó belső választásokról – szerk. megj.). Tőkés András, Kovács Lehel valamint Murvai Miklós néhány pontszerű módosítást javasoltak a határozattervezet szövegén. Bár a határozat-tervezet bemutatása során Toró T. Tibor közölte, hogy Tőkés László EMNT-elnöknek, egyben EP-alelnöknek jobb dolga is van a pártalapításnál, az elnökség részéről mégis Tőkés reagált először az észrevételekre. Elmondta, a vita során elhangzott kifogások az elnökségi ülések során is felvetődtek. Mivel sürget az idő, nem lehet arra várni, hogy az MPP-ben valamilyen változás történjen, vagy hogy az RMDSZ-ben megtörténjen a tisztújítás. “Ha labdába akarunk rúgni, akkor most még időben vagyunk” – mondta. A küldöttek a pártalapításról szóló határozattervezetet ellenszavazat nélkül, 8 tartózkodással fogadták el. Transindex.ro 2010. december 6.Új politikai erő alakul Erdélyi Magyar Néppárt névenEgy új politikai erő, az autonomista törekvésű Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséről döntött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Országos Küldöttgyűlése szombaton, Székelyudvarhelyen. A gyűlésen elhangzott: szükség van az új pártra, ugyanis a másik két romániai magyar politikai alakulat, az RMDSZ és az MPP – különböző okoknál fogva – keveset tett azért, hogy a széleskörű autonómia megvalósuljon, miközben a magyar közösségnek ez biztosítaná a megmaradást és az itthon boldogulás lehetőségét. Székelyudvarhelyen megtartott eseményen összesen 225 küldött vett részt: 205 területi (a 210-ből), négy szakbizottsági küldött, valamint a 15 tagú elnökség, és végül mindössze 8 tartózkodással döntöttek az új politikai alakulat létrehozásáról, továbbá az alapelvekről, amelyek mentén működnie kell majd az Erdélyi Magyar Néppártnak. A határozat megtekinthető itt. Bár néhányan a halasztást szorgalmazták, a többség mégis egyetértett abban, hogy most van a megfelelő pillanat, amikor meg kell alakulnia egy új politikai erőnek, amely az autonómia elérését tartja a legfőbb céljának. „Erdélyben politikai irányváltásra van szükség” – mondta Tőkés László, az EMNT elnöke, aki úgy véli: a magyarországi változások megérlelték a nemzetpolitikai rendszerváltozás idejét, amelynek a határok feletti nemzetegyesítést és a határon túli magyar közösségek önrendelkezését kell szem előtt tartania. Az EMNT elnöke rámutatott: hatalmas a kiábrándultság az erdélyi magyarság körében, a sorozatos szavazatvesztések mutatják, hogy egyesek egyenesen apolitikussá váltak. „Le kell mosni a gyalázatot”, amit az elmúlt években „rákentek” a „felelősség nélküli” politikusok, hogy újból legyen jó magyarnak lenni – emelte ki Tőkés László. A megtisztuláshoz viszont szükséges az elszámoltatás (határon átnyúló módon), illetve az átvilágítás is, hogy végérvényesen megszabadulhassunk a kommunista múlt zárványaitól. Az Erdélyi Magyar Néppárt munkanevű politikai szereplő az Európai Néppárt nemzeti leágazása lehetne – hangsúlyozta Tőkés, mindenki megtalálhatná a helyét benne, aki közösségéért és az egész Kárpát-medencei magyarságért tenni kíván. Tőkés kifejtette: az új párt, egy korszerű, európai értékrendre épülő, „sokhangú” erő kíván lenni, beszélt ugyanakkor az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum kudarcáról, majd hozzátette, az RMDSZ-nek muszáj lesz figyelnie az új politikai alakulatra, az MPP-nek pedig rendeznie kell a vezetése körüli legitimitási problémákat. Az EMNT elnöke a továbbiakban egy pluralitásra épülő választási együttműködésben látja a parlamenti képviselet, illetve az autonómiáért folytatott eredményes küzdelem zálogát. Tőkés nem tart a magyar közösség megosztásának veszélyétől, mondván: szakítani kell ez egységesség elvével. Az EMNT-elnök azt mondta: az érdekképviseletet kisajátítani akaró Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) gazdaságpolitikája a „gyurcsányi szinten” rekedt, a válságra hivatkozva cselekvően asszisztál a bukaresti kormány népnyúzó intézkedéseihez – oda kerültünk, mutatott rá az erdélyi képviselő, hogy Románia lakosságának többsége nem jön ki a fizetéséből, a létminimum szintjén tengődik. „Kiket választottunk? – tette fel a retorikai kérdést Tőkés. Az RMDSZ-nek el kellene döntenie végre, hogy Bukarestet képviseli az erdélyi magyarság előtt, vagy a választói, az erdélyi magyarság érdekeit érvényesíti a román fővárosban”. „Itt az ideje, hogy megértsük: ha a magyar nemzet összefog, nagy dolgokra képes” – mondta a küldöttgyűlésen Répás Zsuzsanna, a budapesti kormány nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára. Kifejtette: a nemzeti célok elérésében egyaránt fontos a politikai pluralizmus és az összefogás, az anyaországnak pedig kötelessége a magyarok összefogását segíteni határon innen és túl. Az új párt létrehozásáról szóló döntést követően a szervezet választmányának január végéig kell határoznia a párt bejegyzését kezdeményező testület összetételéről, amelynek meg kell majd tennie a bejegyzéshez szükséges lépéseket. Romániában ugyanis egy párt bejegyzéséhez huszonötezer támogató aláírást kell összegyűjteni az ország tizennyolc megyéjéből és a fővárosból, megyénként minimum hétszázat. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke abban bízik, hogy a jövő nyári Bálványosi Nyári Szabadegyetemen elmondhatják, hogy új magyar párt született Erdélyben. Az Országos Küldöttgyűlésen ugyanakkor döntöttek a Magyarnak lenni jó című program elindításáról is, amelynek lényege a gyorsított honosítási eljárás igénybevételére buzdítani a romániai magyar közösséget, valamint felkészülni a jövőben esedékes európai népszámlálásra. Ismertették a demokráciaközpontok működését és szerepét, majd egyhangú szavazással meghosszabbították a jelenlegi elnökség mandátumát. Az EMNT 15 tagú elnökségében személyi csere nem történt, a küldöttek újabb egy éves mandátumra bizalmat szavaztak nekik, így az EMNT elnöki tisztségét továbbra is Tőkés László, az ügyvezetői pozíciót pedig Toró T. Tibor tölti be. (EMNT: ne december 1. legyen Románia nemzeti ünnepe. Az EMNT Országos Küldöttgyűlése elfogadott egy határozatot, amelyben kérik az ország hivatalos vezetését, hogy módosítsa Románia nemzeti ünnepének dátumát. A módosítást szorgalmazó javaslatot Jakab István, az EMNT Maros megyei szervezetének elnöke tette, aki szerint az ország nemzeti ünnepét egy olyan napon kell tartani, amellyel a magyarok is azonosulni tudnak. „Tekintettel arra, hogy a másfél milliós romániai magyarságnak soha nem lesz oka az ünneplésre december 1-jén, felszólítjuk az ország hivatalos vezetését, hogy jelöljön ki egy olyan napot a nemzeti ünnepre, amellyel románok és magyarok is azonosulni tudnak” – mondta Jakab István) Dénes Emese, Krónika (Kolozsvár) 2010. december 20.Bátorsággal, padlógázzalTeltháznak örvendett Nagyszalontán szombaton este az a rendezvény, amelynek adományait az árva gyermekeket gondozó Szent Ferenc Alapítványnak szánták. Török László polgármester üdvözlésében az egymás megsegítését, a szolidaritást szorgalmazta, valamint a kézről kézre adott szeretet fontosságát hangsúlyozta. A világban való forgolódásunkban, jártunkban-keltünkben Jézus keresztfájára bukkanunk, amely megilletődésünk kifejezőjeként hathat ránk. Amennyiben részvétre gerjeszt, akkor szeretetre érdemes lények vagyunk. Amennyiben közömbösséget, nemtörődömséget vált ki a szemlélőben, akkor az ő belső nemkívánatos érzelmeiről ad tanúbizonyságot – mondotta az elöljáró. Böjte Csaba ferences szerzetes, az alapítvány atyja köszöntő szavaiban a világ kapzsiságát, annak negatívumait állította pellengérre, majd kiemelte: mindezek ellenére, leküzdésére a szeretet parancsait kell előtérbe állítani. Jézus azért jött közénk, hogy szembe álljon az árral, új világot álmodjon, melyet apostolaival, kemény munkával valósított volna meg. Küldetésük nem volt egy dicsőséggel kikövezett út. Bátorság kellett hozzá, odaadás – erre buzdítja a gondjaiba vett gyerekeket is; meg kell tanulniuk a leckét, fel kell készülniük az életre. A fiatalokat is buzdítja, hogy merjék egymást vállalni-szeretni, családot alapítani, utódokat nevelni. Korunk egyik legégetőbb kérdése, hogy fogyóban vagyunk: egymillió magyar gyermek hiányzik a Kárpát-medencéből. Merni kell! Rengeteg a megtorpanás! Ma már lehetőségeink vannak. A kérdés, merünk-e élni a lehetőséggel? Meg kell alapozni a fundamentumot, melyre bátran lehet építeni. Össze kell fogni, bátorsággal, padlógázzal – mondotta Csaba testvér. Jakab István, a magyar országgyűlés egyik alelnöke is jelen volt az esten, ő is az összetartozás fontosságát hangsúlyozta, továbbá értékrendünk alapját, a hit erejét, amely magyarságunk építésének, megmaradásunknak egyik legfontosabb tényezője, sőt próbaköve. Hinnünk kell az összetartozás, a hit és a szeretet erejében. A magyar iskolák létrehozásának fontosságában, melyen keresztül magyar öntudatunk erősödik. Anyanyelvünk ápolását, fontosságát emelte ki Arany János szülővárosában, és ötven Toldi-kötetet hozott ajándékba az árva gyermekeknek. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány szalontai növendékeinek betlehemes előadása után a békéscsabai Jókai Színház művészei léptek fel: Cseh Adrienn, Nagy Róbert és Nagy Erika népszerű operettszámokkal, majd Vincze Lilla, a Napoleon Boulevard énekese és a csíkszeredai Role együttes szórakoztatta a nagyérdeműt. Sára Péter, Reggeli Újság (Nagyvárad) 2011. január 4.Demokráciaközpont nyílt MarosvásárhelyenTizenöt Demokráciaközpont nyílt tegnap délelőtt Erdély-szerte, ide fordulhatnak tájékoztatásért azok, akik az egyszerűsített honosítással kapcsolatos ügyintézésben kérnek segítséget. A marosvásárhelyi Demokráciaközpont a volt Klastrom, ma Mihai Viteazul utca 40. szám alatt működik, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) februárban még két irodát nyit a megyében: Nyárádszeredában és Erdőszentgyörgyön. A marosvásárhelyi Demokráciaközpont tegnapi megnyitóján Jakab István, az EMNT megyei elnöke, Kali István alelnök, a marosvásárhelyi központ vezetője és a Kolozsvárról érkező Gergely Balázs, az erdélyi demokráciaközpontok irányítója vett részt. A szalagvágás utáni sajtótájékoztatón elhangzott, a marosvásárhelyi iroda egyike annak a tizenöt Demokráciaközpontnak, amelyek Erdély nagyvárosaiban fogadják az ügyfeleket, és fő tevékenysége az egyszerűsített honosítással kapcsolatos ügyintézésben való segítségnyújtás lesz. Jakab István hangsúlyozta, nemcsak a magyar állampolgárság megszerzése miatt van szükség a demokráciaközpontokra, az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy gondok vannak a romániai magyarok jogainak érvényesítése terén. Ezért a demokráciaközpontok feladatai között a jogi tanácsadás is szerepelni fog, a pályázatfigyelés, tanácsadás, a megyei önkormányzati monitoring mellett. "A Demokráciaközpontok az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács működésében jelentenek infrastrukturális eszközt, hozzájárulva az EMNT céljainak megvalósításához" – jelentette ki Gergely Balázs. Kali István elmondta, a marosvásárhelyi Demokráciaközpontban jelenleg 6 személy dolgozik, ketten főállásban, de februárban valószínűleg még két személlyel bővítik az iroda munkatársainak létszámát. Azok fordulhatnak e központokhoz, akik a honosítási eljárás, a magyar állampolgárság megszerzése során tanácsadást, segítséget igényelnek. A demokráciaközpontokban segítenek összeállítani a konzulátusok által kért iratcsomót, amelyekkel az igénylők a magyar képviseletekhez fordulhatnak. A demokráciaközpontok a konzulátusi előjegyzésben is segítséget nyújtanak, sőt, a munkatársaik által szakszerűen összeállított iratcsomók könnyített elbírálás alá esnek a konzulátusokon. Tegnap a marosvásárhelyi központba máris többen jöttek el, akik tájékoztatásért fordultak az iroda munkatársaihoz. A tájékoztatás ingyenes, az iratok fordítása is megoldható a központban, azonban ez utóbbi iratonként 15 lejbe kerül. A dokumentumok közjegyzői hitelesítése nem szükséges. A központ hétfőtől péntekig 9-17 óra között tart nyitva, igény esetén az iroda vezetője fontolgatja a munkaidő meghosszabbítását, illetve a szombati ügyfélfogadás bevezetését is. Antalfi Imola, Népújság (Marosvásárhely) 2011. március 31.Kárpát-medencei családszervezetek közgyűlése(MTI) – A családok megerősítésének fontosságát hangsúlyozták a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége (KCSSZ) tizedik, jubileumi közgyűlésének résztvevői szerdán a magyar parlamentben. A rendezvényhez kapcsolódva egy hétgyermekes csíkszeredai család tett állampolgársági esküt a Szent Korona előtt. Jakab István (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében azt mondta, a magyar parlament mindent megtesz azért, hogy az új alkotmányt a határon túli magyarok érdekeinek figyelembevételével fogadják el. Hozzátette: "ez a parlament, ez a ház valamennyi magyar otthona (...), lélekben, gazdaságban és kultúrában egyaránt összetartozunk". Soltész Miklós, szociális, család- és ifjúságügyekért felelős államtitkár kiemelte: Európa jövője a családokon múlik, azon, milyen lesz a demográfiai helyzet. Utalva arra, hogy Magyarország lélekszáma a közelmúltban 10 millió alá csökkent, kiemelte: mindannyiunknak óriási a felelősségünk, hogy a negatív tendencia ne folytatódjék. Mint mondta, ehhez adott lelki megerősítést a kettős állampolgárság, amely egy százéves kudarcsorozatot próbált helyrehozni, s amely talán ahhoz is erőt adhat a fiataloknak, hogy a szülőföldjükön alapítsanak családot. Raul Sanchez, az Európai Nagycsaládosok Szövetségének főtitkára arról szólt, hogy az összes európai felmérés szerint a nők több gyermeket szeretnének, mint ahány gyermek végül megszületik. Ahhoz, hogy ezek a gyermekek ténylegesen a világra jöjjenek, el kell hárítani minden olyan pénzügyi és jogi akadályt, amely diszkriminálja a családokat – mutatott rá. Változtatni kell a társadalom szemléletén is – folytatta, hozzátéve: meg kell gyökeresednie a családok, a gyermek tiszteletének. "A nagycsalád ma nem probléma, hanem a problémák megoldása" – summázta a főtitkár. Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője szerint a családokra a legnagyobb veszélyt a neoliberális dogmák, a közösségellenes gondolatok jelentik. Ezek közé sorolta azokat a nézeteket, amelyek szerint az élet kezdete és vége nem tartozik védelem alá, továbbá az egyneműek házasságát és drogliberalizációt szorgalmazó kezdeményezéseket. A demográfiai helyzetről szólva azt mondta, hogy tavaly 130 ezren haltak meg és 90 ezren születtek, a 40 ezres különbséget a határon túliak bevándorlása némileg csökkentette, de így is 28 ezer volt a differencia. Hangsúlyozta: a határon túliak bevándorlása nem lehet követendő cél, mert elsősorban a szülőföldön való boldogulást szeretnék ösztönözni. Sallay Teréz, a KCSSZ elnöke felidézte a szervezet elmúlt tíz évét, s kitért arra, hogy jelenleg több mint 50 tagszervezetük van. A családok a jövőt jelentik, a megmaradásunkat – fogalmazott, hozzátéve: a családok a közösség alapkövei. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár az ünnepélyes eskü után köszöntőjében kiemelte: egy új nemzetstratégia egyik alapvető pillére lehet egy család- és gyermekbarát társadalom kiépítése, a gyermekvállalás feltételeinek javítása. Ezért is tartják fontosnak a határon túli és hazai családszervezetek összefogását, munkájuk koordinálását és további támogatását – hangsúlyozta. Népújság (Marosvásárhely) 2011. május 23.Az RMDSZ nem írta alá az együttmûködési megállapodást Marosvásárhelyen.Csak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) Maros megyei vezetõi írták alá azt az együttmûködési megállapodást, amelyet hétfõ délelõtt az RMDSZ székházában mind a három félnek szentesítenie kellett volna. Különbözõ jóváhagyások hiányára hivatkozva, a szövetség marosvásárhelyi elnöke, Benedek István nem látta el kézjegyével azt a hárompontos egyezményt, amely a jövõ évi helyhatósági választásokra tervezett együttmûködés alapjaként szolgált volna. A felek mindenekelõtt egy olyan szövetséget hoztak volna létre, mely valós esélyt teremtene a 2008-ban elveszített önkormányzati többség visszaállítására, illetve arra, hogy tizenkét év után ismét magyar polgármester kerüljön a vegyes lakosságú nagyváros élére. Az együttmûködési megállapodás helyett hasznos beszélgetés született, ahogy Benedek jellemezte a hétfõi találkozót. Az RMDSZ elnöke szerint sok mindent kell még tisztázni, ráadásul az általa vezetett szervezet szigorú szabályok alapján mûködik. Egyike ezeknek éppen az, hogy kulcskérdésekben az elnök nem hozhat döntést a választmány megkerülésével. Ennek ellenére Benedek István bizakodó és hajlik az együttmûködésre. Az együttmûködés megvalósul, mert nekünk is érdekünk, hogy közös jelöltet állítsunk - fogalmazott. Egy dokumentum két olvasatban A sorozatos egyeztetések ellenére a felek más-másként értelmezik a közös jelöltállítást. Az én olvasatomban mind a három fél jön a saját jelöltjével, és azok közül választjuk ki a legmegfelelõbbet - véli Benedek István. Az MPP másként látja a helyzetet: László György elnök szerint mindhárom alakulatnak le kellene mondania az egyéni ambíciókról és közös, pártfüggetlen jelölttel kellene elõrukkolniuk. Olyannal, amilyen három esztendõvel ezelõtt lett volna Bölöni László - példálózott a polgáriak vezetõje Szász Jenõ pártelnök 2008-ban tett javaslatával. A marosvásárhelyi politikai életben semmiféle tisztséggel nem rendelkezõ kisebbik magyar párt vezetõje ugyanakkor kifejtette, hogy amennyiben nem sikerül független jelöltet találni, csoportosulása nem támogat egy RMDSZ-es pártkatonát. A Krónika kérdésére, hogy a közös jelölt akár egy román nemzetiségû személy is lehetne, mint például Smaranda Enache, aki nemrég jelentette be, hogy versenybe száll a polgármesteri szék megszerzéséért, Jakab István, az EMNT elnöke határozott nemmel válaszolt. Világosan kifejtettük, hogy kimondottan magyar polgármestert szeretnénk - szögezte le, elvetve a magyarság körében nagy megbecsülésnek örülõ emberjogi harcos támogatási lehetõségét. Két fronton harcol Benedek Az egyensúlyteremtésben a leghálátlanabb feladat éppen a legnagyobb politikai párt vezetõjére, Benedek Istvánra vár. Az orvos-politikusnak nem csak a két ellenzéki alakulattal kell megtalálnia a közös hangnemet és jelöltet, hanem a maga szervezetében is meg kell vívnia a harcát. Marosvásárhelyen már évek óta feszült a viszony a városi és a megyei szervezet vezetõi között, vagy legjobb esetben akadozik a kommunikáció. Hétfõn reggel Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei ügyvezetõ alelnöke még semmit nem tudott a tervezett együttmûködési aláírásról. Késõbb is csak annyiról értesült, hogy az EMNT meghívta a sajtót az RMDSZ székházába. A nemzeti tanács címérõl érkezõ meghívóban a szövegezõk említést tesznek arról, hogy az RMDSZ tárgyalócsoportjának egyik tagja Brassai volt. Az ügyvezetõ alelnök viszont cáfolta, hogy vele más magyar pártok képviselõi valaha is konzultáltak volna a közös jelöltállítás kérdésében. A Krónika értesülései szerint a hét végén az RMDSZ csúcsvezetõi közül is néhányan leszóltak Benedeknek, hogy ne szövetkezzen az ellenzékkel. Azzal váltunk el Benedek Istvántól a csütörtöki, utolsó tárgyalásunk után, amelyre éppen nálunk, a Demokrácia Központban került sor, hogy a megyei elnök beleegyezése nélkül is aláírja a megállapodást - emlékeztetett Kali István, az EMNT alelnöke. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2011. május 24.Elmaradt az aláírásA tárgyalásokat folytatják Az EMNT megyei szervezetének közleménye szerint hétfõn délelõtt az RMDSZ marosvásárhelyi székházában kellett volna sor kerüljön annak az együttmûködési szerzõdésnek az aláírására, amelynek értelmében az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) együttmûködne abban, hogy Marosvásárhelyen közös polgármesterjelöltet indítsanak a jövõ évi helyhatósági választásokon. Az aláírás azonban elmaradt. A sajtóhoz eljuttatott meghívó szerint az öt alkalommal megtartott elõzetes tárgyalásokon részt vettek az MPP (László György, Kelemen Ferenc, Toldi Gyöngyike), az RMDSZ (Benedek István, ifj. Benedek István, Csegzi Sándor, Brassai Zsombor), az EMNT (Jakab István, Tõkés András, Ábrám Noémi, Portik Vilmos, Kali István) és az SZNT (Bíró Zsolt, Gáspár Sándor) képviselõi, illetve hogy a május 19-i, csütörtöki találkozón megegyeztünk, hogy hétfõn, május 23-án aláírjuk az EMNT által elkészített Együttmûködési megállapodást (mellékelve!). A megegyezés értelmében az aláírásra várjuk a sajtó képviselõit is. Az RMDSZ álláspontját a megyei és marosvásárhelyi szervezetek elnökei (a mellékleten olvasható) közös nyilatkozatban fogalmazták meg. Hétfõ délelõtt kiderült, hogy az aláírás elmarad. Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke tizenegy óra elõtt bejelentette: valóban hónapok óta folytatják a tárgyalásokat, hogy Marosvásárhelyen sikerüljön közös magyar polgármesterjelöltet állítani. Ehhez összefogásra van szükség, errõl kell az elkövetkezendõkben beszélni, enélkül nem fog sikerülni, pedig számunkra rendkívül fontos, hogy Marosvásárhelyen a magyar polgármester mellett magyar többségû tanács álljon össze. A tárgyalások elõrehaladottak, úgy nézett ki, hogy a héten talán aláírunk egy együttmûködési szándékot. Formabontó villám- sajtótájékoztató Az EMNT és az MPP aláírásra érkezett, de megtudták, hogy nem kerül sor erre. Kali István, az EMNT alelnöke rendkívüli, formabontó villám-sajtótájékoztatót tartott az RMDSZ székháza elõtt. - Eljutottunk ehhez a történelmi pillanathoz is, hogy reményeink szerint egy olyan példátlan összefogás momentumát pecsételjük meg a mai napon, ami eddig még Marosvásárhelyen nem volt. Tulajdonképpen arról van szó, hogy még a télen elkezdõdött egy egyeztetés az RMDSZ, az MPP és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselõi között. Eddig öt hasonló egyeztetés volt, ez most a hatodik, amely éppen az RMDSZ székházában folyik. A célunk az, hogy közös magyar polgármesterjelöltet állítson a három politikai alakulat. Nem célunk megosztani a magyarságot, egységes, közös jelöltet szeretnénk. Ennek érdekében a Demokrácia Központban elkészült egy dokumentum, egy együttmûködési megállapodás, amit magunkkal is hoztunk. �?gy álltunk fel csütörtökön a tárgyalóasztaltól, hogy ezt a megállapodást itt ma 11 órakor aláírjuk. A megállapodás három fõ pontot tartalmaz: az elsõ, hogy a három politikai alakulat egyetért abban, hogy Vásárhelynek közös magyar polgármesterjelöltet szeretnénk állítani, a második pont azt rögzíti, hogy ezt a jelöltet konszenzusos alapon és maradéktalan egyetértéssel választjuk ki, vagyis nem egyik vagy másik párt vagy politikai alakulat jelenti be, hanem egy jelöltet közösen fogunk megjelölni. A harmadik, hogy e mögé a jelölt mögé a legnagyobb társadalmi összefogást szeretnénk állítani, ami azt jelenti, hogy történelmi egyházaink és civil szervezeteink és nem utolsósorban a vásárhelyi magyar polgárok véleményére vagyunk kíváncsiak, ezért széles körû konzultációt fogunk kezdeményezni, hogy ki legyen a jelölt. Mi ma személyeket nem fogunk megnevezni, ez három elv, és mi egy elvi megállapodást jöttünk ide megkötni. Reményeink szerint ez az elvi egyezség ma aláírásra kerül. A tanácskozás végén nyilatkoztak a szervezetek vezetõi. Bizonyos félreértéseket tisztáztunk Benedek István: - Bizonyos félreértéseket tisztáztunk, mindhárom jelen levõ szervezet egyetért az együttmûködéssel. Jelenleg, úgy gondoljuk, egyelõre még nem érkezett el az aláírás pillanata, erre a következõ napokban-hetekben kerül sor. Az RMDSZ nagy szervezet, szabályok szerint mûködik, amelyeket tiszteletben kell tartani. Hasznos beszélgetésre került sor, úgy gondolom, hogy mindhárom szervezet õszintén akarja ezt az összefogást, amely a következõ napokban-hetekben aláírás formájában is megfogalmazódik. Az RMDSZ régebbi, konszolidált szervezet, a struktúrái bizonyos szabályokat követelnek, amelyeket be kell tartani. Szükség van a választmány jóváhagyására. Ez a napokban megtörténik, s utána sor kerülhet az aláírásra. Az MPP többet szeretne egy szándéknyilatkozatnál László György, a Magyar Polgári Párt megyei elnöke továbbra is egyetlen járható útnak tekinti a reális összefogást. - Ha tényleg mindannyian komolyan gondoljuk, hogy vissza akarjuk nyerni Marosvásárhelyt, akkor csak összefogással érhetjük el. Február óta, amióta megkezdtük a tárgyalásokat, ebben egyetértettünk mindannyian. Az MPP többet szeretne egy szándéknyilatkozatnál, véleményünk szerint egy konkrét együttmûködési megállapodásnak minél hamarabb meg kellene születnie. Nincs veszve semmi, két hét alatt esetleg kis idõt veszítettünk, s annak reményében, hogy az RMDSZ ezt a szerzõdést aláírja velünk és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, számunkra elfogadható. Szándéknyilatkozat létezik, de végül is az együttmûködési megállapodás fog számítani. A Magyar Polgári Párt hisz abban, hogy a közösséget a pártérdekek elé lehet helyezni, és Marosvásárhelyen csak ez a járható út. Nem ragaszkodunk saját jelölthöz, remélhetõleg az RMDSZ is megérti azt, nem biztos, hogy a tulipános jelölt a jó. Véleményünk szerint egy olyan személy, mint Bölöni László, megfelelõ jelölt lehetne. A kérdésre, hogy támogatnák-e az RMDSZ jelöltjét, kategorikus nemmel válaszolt. Marosvásárhely megérett a változásra és a magyar összefogásra Jakab István, az EMNT megyei elnöke: - Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Marosvásárhely magyar polgármesteréért küzd, és az együttmûködés láttán örömmel mondjuk el, hogy Marosvásárhely megérett a változásra és a magyar összefogásra. Az elmúlt egy órában nagyon fontos dolgokat beszéltünk, és remélem, hogy az összefogás szándéka mindannyiunkban megvan, Mi ehhez az összefogáshoz máris aláírásunkat adtuk, és technikai procedúrák után mindhárom szervezet emellett nyilatkozik. �?gy látom, hogy Marosvásárhelynek csakis összefogással lehet magyar polgármestere, mindhárman errõl nyilatkoztunk. Az összefogásról szóló szándéknyilatkozatot az EMNT és az MPP írta alá. Nyilatkozat Az RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi szervezetei a jövõ esztendõben sorra kerülõ önkormányzati választásokon kiemelt figyelmet szentelnek a megyei tanácsnak és Marosvásárhelynek. A legutóbbi választásoktól eltelt idõszakban is bebizonyosodott, hogy a magyarság érdekeit nem lehet másokra bízni, erõs magyar érdekképviseletre van szükség az önkormányzati döntéshozó és vezetõ testületekben. Ez a szempont szükségszerûen összefogásra kötelez! Mindent el kell követnünk, hogy a megyei tanács élén ismét elnökünk, a megyeszékhelyen magyar polgármesterünk legyen, illetve a tanácstestületben a magyar érdekképviselet tekintélye megerõsödjön - mindezt csak józansággal, együttmûködéssel, okos döntésekkel lehet. Mindez csakis úgy valósítható meg, ha a város magyarsága összefog! Megítélésünk szerint a magyar összefogás minden érdekképviseletre vállalkozó magyar politikai szervezetet együttmûködésre kötelez. Ennek megfelelõen az RMDSZ nyitott minden olyan politikai és civil szervezet illetve történelmi egyház felé, amelyek ezt a célkitûzést támogatják. Ennek megfelelõen kell szempontjainkat egyeztetni és a választási stratégiát kivitelezni. Az esetleges politikai iszapbirkózás - mely nem jellemzõ a magyar politikai elitre - nem szolgálja a magyarság érdekeit, ezért az RMDSZ ilyen jellegû konfliktusokban nem kíván részt venni. Bízunk abban, hogy felhívásunk meghallgatásra talál, és a következõkben mindenekelõtt a megyei és a marosvásárhelyi magyarság érdekeit szem elõtt tartva, sikerül jövõben összefogással az önkormányzati választásokat megnyerni. Dr 2011. június 27.RMDSZ-es jelöltet támogat az EMNTVass Levente miniszteri tanácsost támogatná az Erdélyi Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt a jövõ évi helyhatósági választásokon Marosvásárhelyen. Egyedül az RMDSZ nem döntött még. Míg a megyei vezetés nagyjai támogatják Vasst, a városi a választmány, illetve a küldöttgyûlés véleményére kíváncsi. Kétszer már megittuk a levét a felülrõl érkezõ kezdeményezésnek. Harmadjára nem szabad kitennünk a város magyarságát egy újabb, hasonló pofonnak - szögezte le a Krónikának Benedek István, a marosvásárhelyi szervezet elnöke, hozzáfûzve: a jelöltet nem az országos vezetésnek és nem is a többi pártocskának kell megneveznie. Miután a Bölöni-féle lufi kipukkadt, a marosvásárhelyi jobboldali magyar alakulatok egy RMDSZ-tisztségviselõ nevét vetették fel lehetséges közös polgármesterjelöltként. Vass Leventét, Cseke Attila miniszteri tanácsosát mind az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), mind a Magyar Polgári Párt (MPP) hajlandó támogatni a jövõ évi helyhatósági választásokon. Egyedül az RMDSZ nem döntött még. A párton belüli megosztottság az esetleges jelölt megítélésére és támogatottságára is rányomja a bélyegét. Míg a megyei vezetés nagyjai támogatják Vasst, a városi visszafogottabb, a választmány, illetve a küldöttgyûlés véleményére kíváncsi. Közben a román sajtó egy része már rég kikezdte az egykori diákvezért, azt furcsállva, miként forgathat auditáló egészségügyi cégein keresztül eurómilliókat. Az EMNT javasolta, az MPP támogatja Az EMNT Vass Levente mellett több más személyt javasolt, mint például Dávid Lászlót, a Sapientia EMTE rektorát vagy Albert Attila vállalkozót. Mégis az orvos-politikusban vélik felfedezni azt a személyt, akit saját pártja, az RMDSZ vagy legalábbis annak bizonyos szárnya támogat. Lényeges, hogy olyan személyt javasoljunk, aki mellett kiáll az RMDSZ is, majd a választásokon felsorakozik a város összmagyarsága - vélekedett a Krónikának Jakab István, a nemzeti tanács megyei elnöke. �?rdeklõdésünkre, miszerint azon túl, hogy megfelelõ jelöltnek tartják, mennyire hisznek Vass esélyeiben, az EMNT vezetõje bizakodónak mutatkozott. Vassal meg lehetne nyerni a választásokat - akár Dorin Florea ellenében is - válaszolta, hozzáfûzve, hogy ehhez a magyarságnak össze kell fognia. Az MPP számára elfogadható az EMNT által felvetett valamennyi név. Ennek ellenére László György megyei elnök szerint még mindig Bölöni László egykori válogatott futballista, késõbbi sikeredzõ lenne a legmegfelelõbb választás. Mielõtt bárkiben gondolkodni kezdenénk, Bölönit kellene hivatalosan és közösen felkérni. Az õ válasza után még mindig lehet gondolkodni, és lépni - nyilatkozta. Kérdésünkre, hogy mennyire tartanák megfelelõnek Vass jelölését, László György kijelentette: az MPP azt az embert fogja támogatni, akit a másik két párt is jelöl vagy elfogad. Vass Leventét karizmatikus, jól felkészült személynek ismerem, aki a korát illetõen is jó választásnak bizonyulhat. Viszont az MPP nem fogja senkire se ráerõltetni az akaratát - szögezte le László. Vassnak az RMDSZ-ben kell megvívnia a harcot Paradox módon, annak ellenére, hogy évek óta - helyi vagy akár országos szinten - az RMDSZ által kicsikart tisztségeket tölt be, Vass Leventének a saját szervezetében kell megvívnia a legkeményebb harcot. A városi körzetek képviselõi közül többen azért nem támogatják, mert nem ismerik. Mások meg azért nem örülnének az esetleges jelölésének, mert - mint fogalmaznak - volt alkalmuk megismerni. A városi szervezet elnöke, Benedek István semlegesen viszonyul hozzá. Az egyetemen diákom volt, ügyes fiúként ismertem meg. De azóta sok idõ telt el, és ezek során semmiféle kapcsolatot nem ápolt a marosvásárhelyi RMDSZ-szel. Most sem jelezte, hogy indulna, csak egy magánbeszélgetésünk alkalmával mondta el, hogy amennyiben a szövetség õt jelöli, vállalja - ecsetelte a helyzetet Benedek. Kérdésünkre, hogy esélyesnek tartja-e Vasst, az orvosprofesszor annyit mondott, jelen pillanatban õ ezt nem tudhatja. Bárki is lesz a jelölt, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete ezúttal nem fogadja el a felülrõl jövõ ukázt. Kétszer már megittuk a levét a felülrõl érkezõ kezdeményezésnek. Harmadjára nem szabad kitennünk a város magyarságát egy újabb, hasonló pofonnak - szögezte le Benedek István. Ezelõtt hét évvel, annak ellenére, hogy a körzetek Csegzi Sándor alpolgármestert javasolták, a szervezet megyei elnöke, Kelemen Atilla a vidéki polgármesterekkel folytatott nyárádselyei poharazgatáson bejelentette, versenybe száll Florea ellenében. Négy esztendõvel késõbb, 2008-ban Borbély László ütötte ki a csúcsvezetés segítségével a választmányi ülésen nála több szavazatot szerzõ Csegzit. Mindkét politikus már az elsõ fordulóban csúfos vereséget szenvedett Floreától. Benedek szerint a városi szervezet nemcsak a felülrõl jövõ ukázt, hanem az ellenzéki alakulatok javaslatait is elveti. A jelöltet a választmányon, majd a küldöttgyûlésen keresztül nekünk kell megneveznünk. Nem az országos vezetésnek és nem a többi pártocskának. Ahogy nem az RMDSZ mondja meg a maga hét százalékával, ki legyen a kormányfõ, úgy sem az MPP, sem az EMNT nem diktálhat nekünk - vélte Benedek. Lapunk megkeresésére Vass Levente annyit mondott, megtisztelve érzi magát, ha három különbözõ alakulat is benne látja az esetleges közös jelöltet. Jól esik, de nem nekem, hanem a három szervezetnek kell kimondania, hogy közös jelöltként indítana - jelentette ki szûkszavúan a miniszteri tanácsos. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2011. június 30.Smaranda Enache nem lép visszaSemmiként nem tesz le Smaranda Enache arról, hogy 2012-ben függetlenként versenybe szálljon Marosvásárhely polgármesteri tisztségéért. Legyen tiszta: nem lépek vissza egyetlen magyar jelölt vagy az õt támogató politikai alakulat kedvéért sem. Még akkor sem, ha a hetek óta folyó érzelmi zsarolás fokozódik. Bizonyos személyek ugyanis azt próbálják elhitetni velem és a választókkal, hogy én megosztanám a magyar közösséget. Ez egyszerûen politikai infantilizmusra vall - utasította vissza a vádakat a Krónika megkeresésére az ismert emberjogi harcos, aki már néhány hónappal ezelõtt bejelentette indulási szándékát. Annak ellenére, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt már több nevet felemlegetett, Jakab István EMNT-elnök pedig egyenesen kizártnak nevezte, hogy leendõ pártja egy román nemzetiségû jelöltet támogasson, a város magyarsága nem feledkezett meg arról a személyrõl, aki 1990-tõl errefelé, számos magyar politikust megszégyenítõ módon, kiállt a kisebbségek jogaiért. Nagyon sokan Smaranda Enachéban látjuk azt a személyt, aki képes legyõzni a jelenlegi polgármestert és az általa képviselt és felkarolt klikkrendszert - jelentette ki a Krónikának Kincses Elõd. Az ügyvéd-politikussal azonos véleményt képvisel jó néhány magyar értelmiségi, olyanok, akik az elmúlt hetekben különbözõ, a Magyar �?jságírók Romániai Egyesülete, majd az EMNT által szervezett nyilvános fórumon hallatták hangjukat. Azt szeretném, ha a magyar politikai pártok összefognának és támogatnának. Azt is el tudnám képzelni, hogy a jelenlegi városvezetés leváltásában érdekelt Nemzeti Liberális Párt is mögém sorakozzon fel - adott hangot reményeinek a Pro Europa Liga társelnöke. Románia egykori finnországi nagykövete belátta, hogy normális körülmények között teljesen természetesnek tûnik, hogy minden párt ragaszkodjon a saját jelöltjéhez. A demokráciában tökéletesen megérteném a politikusok makacsságát, azt, hogy mindenik ragaszkodik a saját jelöltjéhez. De lehetetlen nem észrevenni, hogy Marosvásárhely esete teljesen rendhagyó - szögezte le. Kérdésünkre, hogy a kisebbségi jogokért folytatott húszéves küzdelme után nem érte-e hideg zuhanyként a magyar szervezetek és fõként az EMNT ellenállása, Smaranda Enache nemmel válaszolt. Szerinte a jövõ évi helyhatósági választásokig mindhárom párt kinövi a mostani politikai infantilizmusát és belátja, hogy az õ személye jelenti a legnagyobb garanciát a polgármesteri szék visszaszerzésére. �?vekkel ezelõtt a kolozsvári RMDSZ-ben is volt annyi bölcsesség, hogy amikor Gheorghe Funar megbuktatása volt a tét, nem indított saját jelöltet. �?n nem mondom, hogy Dorin Florea egy Funar lenne, de mind gazdasági, mind mûvelõdési vagy társadalmi szinten pontosan úgy lezüllesztette ezt a várost, akár Kolozsvár volt polgármestere - vélekedett a nemrég Európai Polgár díjjal kitüntetett PEL-elnök. Felvetésünkre, hogy ellendrukkerei leginkább azzal támadják, hogy semmiféle közigazgatási tapasztalattal nem rendelkezik, Smaranda Enache azzal érvelt, hogy a városházán több száz szakember dolgozik, akinek pontosan az a feladata, hogy igazgassa a települést. Tapasztalatom nincs, de egy tiszta, a mostani maffiózó típusú városvezetéstõl teljesen eltérõ vízióm van. Olyan polgármester szeretnék lenni, mint egy évszázaddal korábban volt Bernády György. A város nagyköveteként járni a világot, pénzt szerezni, és öregbíteni Marosvásárhely hírnevét. Nem akarok tizenvalahány órákat a hivatalban tölteni, és politikai intrikákat szõni - fejtette ki lapunknak Smaranda Enache. Példaként a szintén civilként pályára lépõ Klaus Johannist hozta fel, akit matematikatanárként választottak meg, és aki Európa kulturális fõvárosává futtatta fel a ma is rendkívül dinamikusan fejlõdõ Nagyszebent. Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, az EMNT az RMDSZ-es Vass Leventét indítaná a polgármesteri tisztség megszerzéséért folyó küzdelemben, az egészségügyi minisztériumi tanácsost az MPP is hajlandó lenne támogatni. Az RMDSZ még nem nevezett meg egyetlen potenciális jelöltet sem, mint nyilatkozták, a választmány fog ebben a kérdésben döntést hozni. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
