Idén harmadik alkalommal szervezték meg az Aranyosszéki néptánc- és kézműves tábort Várfalván. Az első évben 75, a tavaly 100 és az idén már 150 gyermek jelentkezett a táborba. A környékbeli falvak (Aranyosrákos, Kövend, Bágyon, Aranyosszentmiháy, Sínfalva) fiatalságát gyűjtik össze ezekbe a táborokba, de Magyarországról is érkeztek csoportok. Előadások is vannak, Keszeg Vilmos néprajzkutató beszélt az aranyosszéki templomokban talált régi iratokról. – Kiemelhető a tábor közösségépítő szerepe – mondta Szalma Annamária, a tábor egyik szervezője. Várfalván kincset adnak át a fiatal nemzedéknek, a néphagyományt. /Dézsi Ildikó: Kincseket adtak át a fiataloknak. A héten zajlott a III. Aranyosszéki néptánctábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./
2005. augusztus 10.
Dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár emlékeztetett: 1947-től 1990-ig nem volt néprajzoktatás romániai egyetemeken, és elsősorban magyar nyelvű néprajzosképzés nem volt. 1990-ben dr. Péntek János egyetemi professzor újraindította a néprajzi oktatást, ez kezdetben mellékszakként működött, a hallgatók egy nyelv mellé választhatták a néprajzot. 1995-ben végzett az első néprajz mellékszakos csoport, és tavaly, 2004-ben végeztek az első néprajz főszakos hallgatók. Évtizedeken keresztül érződött a szakemberhiány. Az eddig végzettek főként tanárként helyezkedtek el, nagyon sokan a média különböző területein kaptak munkát, közel tíz végzőst múzeumokban alkalmaztak. A legjobbak tovább tanultak, doktoráltak, elsősorban Magyarországon, majd kilencvenkilenc százalékban hazatértek, és itthon próbáltak elhelyezkedni. A tanszék 1991-től alapkutatásokat végzett moldvai magyar falvakban, és terepmunkákat vezettek Moldvában, utána erdélyi, mezőségi és szórványtelepüléseken, Székelyföldön. A Babes–Bolyai Tudományegyetem néprajz tanszékének tanárai saját kutatási területeiknek megfelelően viszik diákjaikat a különböző vidékekre, településekre. A tanszéken két nagyobb csoport működik, egyrészt dr. Keszeg Vilmos egyetemi tanszékvezető professzor irányításával nagyon jelentős narratológiai iskola kezd kibontakozni, tehát élettörténetek, szövegek, írott szövegek elemzésével, értelmezésével foglalkoznak, a másik csoport pedig inkább a társadalomnéprajz, a szociálantropológia mezőnyében mozog, társadalmi mobilitással, a gazdasági szerkezet átalakulásával foglalkozik. /Fekete Réka: Tizenöt éves a magyar néprajzosképzés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./
2005. szeptember 16.
Keszeg Vilmos néprajzkutató a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének vezetője egyetemi oktató, tudományszervező és kutató. Az egyetemi oktatás a kutatással összekapcsolódik, vallja. Tagja egy európai szintű néprajzos-antropológus-történész kutatócsoportnak, tagjai tizenöt országból verbuválódtak. Idén jelent meg Keszeg Vilmos Aranyosszék népköltészetéről szóló munkája. A néprajzos képzés több évtizedes kimaradása a romániai társadalmat leszoktatta arról, hogy egy ilyen szaktudású egyént foglalkoztatni tudjon. A Tordán élő Keszeg Vilmost három és fél éve kérték fel az Erdélyi Múzeum-Egyesület első szakosztályának vezetésére. Az idei Aranyosszék-konferenciát nagyon fontosnak érezte. Több mint száz éve Aranyosszék felfedezése megtörtént, de a vidékről újra beszélni kell. Ismereteket gyűjteni, ezeket közönség elé kell vinni, egybeszerkeszteni a régióról való tudást – erre tettek kísérletet. Működik az Aranyosszék Alapítvány, amely a kisvállalkozók érdekeit képviseli, vagy a várfalvi tánctábor, ami szintén helyi kezdeményezésre született. Keszeg Vilmos /sz. Torda, 1957. ápr. 24./ a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen a magyar–francia szakot végezte. 1990 óta a BBTE Bölcsészkarának tanára. Kutatási területe: néprajz (világkép, kortárs mitológia), narratológia, népi írásbeliség. Főbb művei: A folklór határán, Bukarest, Kriterion, 1991, Kelt levelem... Egy mezőségi parasztasszony levelezése, Debrecen, Néprajzi Látóhatár Kiskönyvtára, 1996, Jóslások a Mezőségen, Sepsiszentgyörgy, Bon Ami, 1997, Mezőségi hiedelmek, Marosvásárhely, Mentor, 1999, Homo narrans, KOMP-PRESS, 2002, Aranyosszék népköltészete, Mentor, 2004. /Rostás-Péter Emese: „Újraértékelődik a populáris kultúra” = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./
2005. október 20.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) bölcsészkarán működő három magyar tanszék vezetői elutasítják az egyetem vezetősége által tervezett Hungarológia Kar létrehozásának ötletét, szerintük ez „csak felesleges falakat emelne az egyetem jelenlegi szétszabdalt struktúrájában”. A Gábor Csilla tagozatvezető dékán-helyettes, Egyed Emese, a magyar irodalomtudományi tanszék vezetője, Péntek János, a magyar és általános nyelvészeti tanszék vezetője, valamint Keszeg Vilmos, a magyar néprajz és antropológia tanszék vezetője kézjegyét viselő dokumentumban a szerzők emlékeztetettek, hogy a három tanszék összeolvadásából létrejövő kar ötlete nem új javaslat, mivel először több mint tíz évvel ezelőtt az akkori oktatási minisztertől, 1998-ban pedig az RMDSZ az önálló egyetem körüli vitában fogadtatott el az akkori kormánnyal egy ilyen lehetőséget. A közlemény szerint az elmúlt évben a három tanszék egyöntetűen a három önálló kar létesítése mellett foglalt állást, és ebben az aláírók véleménye nem változott. A bölcsészkari tanszékvezetők a továbblépést elengedhetetlenül fontosnak tartják a magyar tagozat erősítésében, fejlesztésében, ez az ajánlott lépés viszont csak látszateredményt hozhatna. Az önálló magyar tannyelvű állami egyetem jogos igény és a tüntetéshez való jogot senki nem vitathatja. Az elmúlt másfél évben azonban még az egyetem magyar tagozatának vezetősége sem mutatott kellő készséget a dialógusra, a folyamatos konzultációra. Egyszer sem teremtette meg annak lehetőségét, hogy a magyar oktatók saját nyilvánossági körükben, az oktatók plénuma előtt véleményt mondhassanak az egyes munkaközösségek, szakok helyzetéről – áll a dokumentumban. Teljesen megengedhetetlennek és az akadémiai szellemmel összeférhetetlennek tekintik, hogy akár az intézmény vezetősége, akár egyes személyek a megfélemlítés, a fenyegetés eszközével éljenek. A bármiféle megtorlás kilátásba helyezése méltatlan az egyetemhez – állapítják meg. /B. T.: Nem értenek egyet a Hungarológia Kar létrehozásával. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2005. október 22.
Egyed Emese professzor, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője nyitotta meg a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a 30 évvel ezelőtt megalapított Finn Lektorátus ünnepelését. A kétnapos rendezvénysorozaton részt vett többek között Szilágyi N. Sándor, a Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék docense, és Keszeg Vilmos, a Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék vezetője is. Jelenleg 30 ország 100 egyetemén mintegy 4000 diák tanulja a finn nyelvet és irodalmat. /Köllő Katalin: 30 éves a kolozsvári Finn Lektorátus. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./
2005. november 8.
November 6-án, vasárnap Tordán az IKE Galériában megnyílt Suba László akvarelljeinek, kerámiáinak, márvány- és bronz-kompozícióinak kiállítása. A tárlatot dr. Keszeg Vilmos egyetemi tanár és Dumitriu Anna, a Petőfi Társaság ügyvezető elnöke nyitotta meg. Suba László kiállításán két sorozat, a Jézus szenvedései és az Ótestamentumra utaló dombormű-láncolat tekinthető meg. A tárlat a Petőfi Társaság által szervezett Népfőiskola nyitányának tekinthető. /(lek): Suba László tárlata Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
2005. november 18.
A Kriza János Néprajzi Társaság rendezésében zajlott „Az erdélyi cigányok kultúrája és társadalma” című konferencia Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékén. A konferenciát dr. Keszeg Vilmos professzor tanszékvezető nyitotta meg. Az előadók között volt Fosztó László, Bakó Boglárka, Könczei Csilla, Könczei Csongor és Deák Ferenc. /L. L.: Az erdélyi cigány kultúra és társadalom. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./
2005. november 22.
1905-ben fejeződött be a magyar kormány által kezdeményezett telepítés Marosludason és környékén. Száznegyvenegy család költözött elsősorban Maros-Torda vármegyéből és Bukovinából ifj. gróf Andrássy Gyula és Eczken Sándor birtokaira, ahol négy telepet alapítottak: Belső-telepet Marosludas régi részén, és az Andrássy-, Eczken- és Mező–Albis-telepeket. A száz éve létrejött telepítésre emlékezett a közösség november 22-én, vasárnap az Andrássy-telepi kultúrotthonban a marosludasi református és római katolikus egyházközségek, a Petrőczi Kata Szidónia Közművelődési Egyesület és a helyi tanács szervezésében. Szekeres Adél tanárnő és dr. Keszeg Vilmos, a Babes-Bolyai Tudományegyetem docense a telepítés körülményeiről tartottak előadást. A centenárium ünnepére elkészült egy hetvenöt perces dokumentumfilm is. Bemutatták Fazekas István a bukovinai székely mesélők nyelvezetét idéző Hetedíziglen című könyvét. /Mészely Réka: A marosludasi betelepítés száz éve. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./
2005. november 28.
Dr. Berde Károly Adatok Nagyenyed szellemi néprajzához az 1870–1920-as évekből című könyvét Keszeg Vilmos mutatta be Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában. Elhunyt szerzőről lévén szó, Keszeg Vilmos kiemelte, hogy a kallódó kéziratok kötetbe szerkesztése Gyárfás Zsuzsa szerkesztői munkájának gyümölcse, amely meghozza majd a néprajzosként eddig ismeretlen Berde Károly számára az elismerést. A második bemutatott kötet Zsók Béla Az andrásfalvi reformátusok fél évszázada című műve. A kötetet méltató Adorjáni Zoltán szerint a bukovinai székelység, így az andrásfalvi székelység története félelmetesen emlékeztet az erdélyi magyarság jelenlegi helyzetére. A harmadik bemutatott mű a magyarországi Balogh Balázs és Fülemüle Ágnes szerzőpáros Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen című könyve. /Kiss Bence: Hármas könyvbemutató a Krizánál. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./
2005. december 9.
Megnyílt a kolozsvári Tranzit Házban az immár hagyományossá vált karácsonyi könyvvásár. A Magyar Könyvklub standjánál olyan könyvek kaphatók melyeket jelen pillanatban csak a magyarországi katalógusból lehetne megrendelni. A könyvklub kétszázezredik szerencsés vásárlója a helyszínen vehette át rendelését. A könyvvásár legjobban Wass Albert regényei fogynak, de a vásárlók érdeklődnek Nyírő József és Benedek Elek művei iránt is. A Korunk (azaz a Komp-Press) standjánál az érdeklődők az Ariadné sorozatban megjelent Selyem Zsuzsa, Demény Péter, Keszeg Vilmos, Orbán Gyöngyi és Vallasek Júlia műveiből válogathatnak, de megtalálható az összes Korunkban megjelent József Attilával kapcsolatos írásokat magába foglaló kötet is. A Kriterion standjánál választék a közismert Téka sorozattól egészen 111 vers – Váradról, Vásárhelyről, illetve 101 vers a szerelemről antológiákig terjed. A Művelődés Kiadó bemutatta Csetri Elek Erdélyi ezredek a francia forradalom és a napóleoni idők háborúiban (1792–1815) kötetét, Herepei János: A kolozsvári színház és színészet történelméből című művét, Gidófalvi István Önéletrajz-át és Kovácsné József Magda: Napok és nevek. Keresztszülők könyve címet viselő alkotását. /K. B.: Karácsonyi Könyvvásár a Tranzit Házban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./
2006. január 17.
Az utóbbi évtizedekben központba került a kollektív és individuális életpályák, valamint az életpályák narratív reprezentációjának vizsgálata. Alig van olyan tudományterület, amely a maga terminológiájával ne definiálta volna újra az élettörténetet, a biografikus történetet, annak műfaji, ontológiai és pragmatikai specifikumait. A kolozsvári BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke január 20-án tart konferenciát erről a kérdésről. Néhány cím az előadásokból: Niedermüller Péter (Humboldt Egyetem, Berlin): Élettörténet, emlékezet, emlékezetpolitika; Tóth Zsombor (BBTE, Kolozsvár): Homo scribens. Megjegyzések a kora újkori magyar és latin élettörténetekhez; Keszeg Anna (ELTE, Budapest): Az irodalmi jelenség és az önéletírás a kortárs franciaországi történeti kutatásokban; Szabó Levente (BBTE, Kolozsvár): Az irodalmi élettörténetek piacosítása és a vizualitás piacszerző ereje a XIX. század közepének magyar irodalmában; Mohay Tamás (ELTE, Budapest): Egyének és életutak; Keszeg Vilmos (BBTE, Kolozsvár): Biografikus narratívumok populáris regiszterekben. /Emberek, életpályák, élettörténetek. Mire használható az élettörténet? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./
2006. január 21.
Emberek, életpályák, élettörténetek címmel első alkalommal tartottak nemzetközi kollokviumot január 20-án, a Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék szervezésében Kolozsváron. Nagy László, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese kifejtette, hogy a Néprajz Tanszék az egyetem egyik legdinamikusabban fejlődő tanszéke, ezért éppen időszerű volt egy olyan konferencia megrendezése, amelyen összefoglalják a legújabb európai élettörténet-kutatások eredményeit. Keszeg Vilmos tanszékvezető, a konferencia szervezője elmondta, fontosnak találták az előadás-sorozat megszervezését: napjainkban egyre nagyobb szerepe van az egyénnek, saját történetének. /Vetési Júlia: Mire használható az élettörténet? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./
2006. január 27.
A magyar egyetemi vezetők kötelessége lett volna, hogy válaszoljanak az egyetem rektorának, Nicolae Bocsan professzornak, 2005. dec. 20-án kiadott közleményére, ennek elmaradása miatt több magyar egyetemi oktató közös levélben reagált. Ellentmondó, hogy Bocsan rektor kétségeket fogalmazott meg Kása Zoltán professzor szakmai és vezetői rátermettségét illetően, hiszen eddig senkinek sem volt kifogása munkájával kapcsolatban. A 2004-ben bevezetett szenátusi szabályozásnak /amely megszigorította az új tanszékek és karok létrehozását/ az volt a célja, hogy elejét vegye a nyelvi „vonalak” szerinti tanszéki, kari önállósulásnak. A magyar oktatók az oktatás nyelve szerinti kritériumot szorgalmazzák, kiállnak az anyanyelvi oktatás mellett. Az egyetemen a magyar és német nyelvi „vonalaknak” nincs kellő autonómiájuk: minden tekintetben alá vannak rendelve a románnak. Az aláírók: Bodó Barna, Bege Antal, Cseke Péter, Dezső Gábor, Egyed Ákos, Egyed Emese, Egyed Péter, Gábor Csilla, Gazda Klára, Hatházi András, Kassay Gábor, Keszeg Vilmos, Kovács András, Molnár Bodrogi Enikő, Néda Zoltán, P. Dombi Erzsébet, Pál Judit, Palocsay Kisó Kata, Péntek János, Pethő Ágnes, Pozsony Ferenc, Sárkány Kiss Endre, Sipos Gábor, Szabó Zsolt, Szenkovits Ferenc, Szilágyi N. Sándor, Tánczos Vilmos, Ungvári Zrínyi Imre, Veress Károly. /Válasz egy rektori közleményre. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
2006. február 17.
Szabó T. Attilára, az Erdélyi magyar szótörténeti tár szülőatyjára emlékeztek február 15-én Kolozsváron. Daly Ágnes a Szótörténeti tár egyik szerkesztője és Szabó T. Attila munkatársa beszélt róla, majd Keszeg Vilmos, a néprajz tanszék vezetője hangsúlyozta: mindnyájunk számára követendő példa Szabó T. Attila. A munka életformává vált számára – tette hozzá. /Dézsi Ildikó: Szabó T. Attilára emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
2006. július 12.
Kolozsváron már néhány éve folyik Keszeg Vilmos vezetésével az írott populáris kultúra szövegeinek vizsgálata. A mostani kötet /Keszeg Vilmos: Egy Hir adás a’ Késő Maradékhoz. 17–20. századi erdélyi toronygombiratok, Mentor, Marosvásárhely, 2006/ szintén ebbe a kutatásba illeszkedik. A szerző az elmúlt 400 év protestáns toronygombiratait elemezte, illetve közzétette közel 500 oldalon. A szerző kutatást végzett a kolozsvári református és unitárius püspöki levéltárban, a nagyenyedi református gyűjtőlevéltárban, a kolozsvári akadémiai és Egyetemi Könyvtár, a marosvásárhelyi Teleki Téka unitárius és református kézirattárában, valamint számos parókia levéltárában. A kötet a kutatás során előkerült 59 toronygombirat betűhív átiratát közölte. /Vajda András: Keszeg Vilmos: Egy Hir adás a’ Késő Maradékhoz. 17–20. századi erdélyi toronygombiratok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./
2006. július 25.
Elhunyt Vöő Gabriella /Vöőné Zattler Gabriella/. Kolozsváron született 1937 augusztus 26-án. Egyetemi tanulmányait szülővárosában, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen végezte, magyar nyelv és irodalom szakon. 1960-tól kezdődően nyugalomba vonulásáig a Román Tudományos Akadémia Kolozsvári Fiókja Etnográfiai és Folklór Osztályának kutatója volt. Terepjárása során főként prózaepikumokat rögzített. Megfigyeléseket tett a folklórszöveg elhangzási körülményeit, a hagyományos szövegrepertórium szerkezetének változását, az egyéniségnek a hagyomány őrzésében és alakításában játszott szerepét illetően. Munkatársával, Nagy Olgával felfigyeltek a görgényüvegcsűri Jakab Istvánra. A vándor cigánycsaládból származó mesemondó meserepertóriumának rögzítése az eredeti funkcióban élő népmese monografikus bemutatását eredményezte (1974, 2002). Vöő Gabriella 1980-ban megszerezte a doktori címet. Disszertációjának közölt változata a Tréfás népi elbeszélések című kötet (1981). Ezt követően Vöő Gabriella a tréfás szövegek gyűjtésének és kiadásának irányítója volt. Elő- vagy utószóval látta el Duka János adomagyűjteményét (1983, 1995), Imreh Lajosnak egy tréfamestert bemutató kötetét (1985). A magyar népmesék tréfakatalógusa megszerkesztésével bekapcsolódott a magyar népmese-katalógust előkészítő kollektíva munkásságába. Tudományos eredményei beépültek a magyar folklorisztikába. /Keszeg Vilmos: Vöő Gabriella (Kolozsvár, 1937 – 2006, Budapest–Kolozsvár) = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./
2006. augusztus 8.
Három napig ünnepelt Aranyosszék főhelye, Felvinc. A település magyar közössége elérkezettnek látta az időt, hogy ismét megmutassa önmagát, hazahívja ünnepelni fiait. “Hagyományőrző és ugyanakkor hagyományteremtő ünnepség kezdődik Felvincen ma, 2006. augusztus 4-én” – mondta megnyitó beszédében Stáb Ildikó tanárnő. A “Felvinc napok” szervezését a Felvinc Egyesület, a Mészáros Bornemissza Alapítvány és a felvinci református egyházközség vállalta fel. A református templomban dr. Keszeg Vilmos néprajzkutató Aranyosszék felfedezése című előadását hangzott el. Szabó László orgonajátéka után a falu szülötte, dr. Wagner István beszámolt életútjáról. A neves professzor 35 rózsafajtát nemesített. Megnyílt a falu művészeinek tárlata. Felvincen első alkalommal állították ki az évtizedek óta itt élő Sipos László festőművész munkáit, s a mester mellett helyet kaptak tanítványainak – Deák Alpár, Henning Imola, Herchi Pál, Nagy Attila – alkotásai is. A templom falát díszítik továbbá Nagy Ilona tájképei, Hudicska József és Sallak Magdolna fafaragásai, valamint Korom Mária fotói is. Sikeres volt a Ki mit tud Felvincről? verseny. Népes közönség hallgatta Horvát Arany Kulturális és művészeti múlt című előadását. Augusztus 6-án, vasárnap került sor a gyülekezeti ház alapkő letételére. A palackba zárt alapítási dokumentum tartalmazza annak az 506 református egyháztagnak a névsorát, akikkel az építkezést elkezdik. /Takács Ildikó: Felvinc ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./
2006. szeptember 30.
Kívül-belül megújulva jelent meg a szeptemberi Cimbora gyermekújság. Többek között Méhes György meséjét, Orbán János Dénes székely Misimackóját, Jánk Károly, Karácsonyi Zsolt, Lackfi János és László Noémi verseit, Keszeg Vilmos hiedelemlényekről szóló új sorozatának első részét tartalmazza. /Lapszemle. Cimbora / Szeptember. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2006. október 19.
Dicsőszentmárton szépen felújított, magyar művelődési központtal – az egykori zsinagógával – rendelkezik. Dr. Kakassy Sándor elmondta, egyik legfontosabb mostani rendezvényük a minapi közös, magyar-zsidó múzeumavató volt. Legközelebb október 23-án rendeznek ünnepélyt, előreláthatólag fotókiállítással gazdagítva, és most alakul a Sárga rózsa nevet viselő nyugdíjasklub is. November 5-11-e között tartják a Dicsőszentmártoni Magyar Kulturális Napokat. Október 22-én ünnepelik a helyi Sipos Domokos Művelődési Egyesület kórusa fennállásának 15. évfordulóját, a hónap végén pedig a helyi népszínház utazik Gyergyószentmiklósra, a Figura Stúdió Színház által szervezett találkozóra. Szászrégenben működik a Tamás Ibolya által vezetett bábcsoport és gyakorol az Ölvedi Rozália vezette néptánccsoport is. A szászrégeni Kemény János Társaság minden hónapban új rendezvénnyel jelentkezik, legutóbb Bíró Donát monográfiáját mutatták be. Marosludason, amint Tóth Sándor tanár és szervező tájékoztatott, legközelebbi rendezvényük november 11-én lesz, a helyi Hajdina Néptánccsoport fennállásának hetedik évfordulóját ünneplik Egy álom és három a tánc címen. A néptánccsoport a Művelődési Ház égisze alatt működik. A jövőben turnéra indul a tánccsoport, körbejárják a vidéket, de meghívást kaptak Korondra és Holtmarosra is. Novemberben dr. Keszeg Vilmos professzor A Mezőség babonái című kötetét mutatják be. Október 23-án koszorúznak a marosludasi temetőben. A marosvásárhelyi Ariel Színház három bérletes előadással jelentkezik Nyárádszeredában. Nyárádszeredába várják a marosvásárhelyi Nemzeti Színházat is. /(N. B.): Virtuális kultúrkör, avagy vidéki évadkezdés. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./
2006. október 23.
Mezőség címmel rendezett konferenciát október 21-én Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), valamint a Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke. Egyed Ákos akadémikus, EME-elnök megnyitóbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Mezőség természeti adottságai – folyóvizek hiánya, városoktól való távolsága, rossz közutak – megnehezítették a ráadásul több vármegye között megoszló vidék fejlődését, így visszamaradt a többi tájegység mögött. Keszeg Vilmos a régió kutatásának főbb eredményeit vázolta fel. A néprajzkutató hangsúlyozta, a Mezőség elszigeteltsége a vidék erényévé vált, hiszen így konzerválódtak a régió népzenében, néptáncban, népszokásokban, népmesében vagy a díszítőművészetben rejlő kincsei. Starmüller Géza műépítész A mezőségi sóvonal hatása Kolozs megyére című előadásában többek között a Sóvidék kialakulását emelte ki. Előadások hangzottak el a Mezőség élővilágának környezet- és tájvédelmi jelentőségéről, a régió helyneveiről, városiasodásáról, a középkori Mezőség vásárairól, valamint az ott folytatott néptánckutatásról is. /A hátrányból kovácsolt erény. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./ Keszeg Vilmos, a Néprajz és Antropológia Tanszék vezetője elmondta, ez a rendezvény az évente megtartott konferencia-sorozatba illeszkedik. A Mezőség-kutatás régóta folyik. Ennek ellenére mégis hiányzik az összefoglaló monográfia. Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke kifejtette: nagy öröm számára, hogy az újabb régió-kutatási konferencia. Pozitívumként értékelte, hogy van utánpótlás az elképzelt terv kivitelezéséhez. /Vetési Júlia: Interdiszciplináris Mezőség-konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
2006. november 27.
Zsigmond Győző, a bukaresti hungarológia szak tanszékvezetője, illetve professzora, Három macska, kettő közülük kommunista című politikai viccgyűjtemény-kötetét mutatták be november 24-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén. Keszeg Vilmos a kolozsvári néprajz tanszék vezetője méltatta a kötetet. Ezek a viccek a történeti szájhagyomány részét képezik, igazi kordokumentumok. /Mihály Zsombor: Viccgyűjtemény, mint kordokumentum. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2006. december 12.
Tinódi Lantos Sebestyén művét sokak csupán nyelvi emlékként, vagy kezdetleges irodalomként kezelik – tévesen. A Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának, illetve az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Irodalomtudomány Szakosztályának közös szervezésében Kolozsváron, december 9-én zajlott Tinódi és az epikus énekköltészet című konferencián a mester sokszínűségéről, illetve a korához képesti modernségéről is szó esett. A rendezvényen nem csak kolozsvári előadók (Egyed Emese, Gábor Csilla, Farmati Anna, Keszeg Vilmos, Vajda András) vettek részt, hanem számos külföldi előadó is. Tinódi művei Kolozsváron láttak napvilágot. /K. B.: Tinódi és a históriás énekek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./
2007. január 23.
Tordán az IKE Galéria termében, az idei első népfőiskolai találkozón bemutatták a kolozsvári Művelődés folyóirat és a Kriterion Könyvkiadó gondozásában megjelent régebbi és friss köteteket. Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője a Kolozsváron egykoron megjelenő Vasárnap és Vasárnapi Újság 1922-es illetve 1923-as évfolyamait mutatta be. Beszélt a hajdani Erdélyi Magyar Néppártról, valamint Torda múltjáról. Szabó Zsolt elárulta: tavasszal megjelenik egy, az aranyosvidéki magyarokról szóló, több mint 500 oldalas kötet, saját, illetve Keszeg Vilmos gondozásában. A vaskos kötetben az aranyosszéki kultúráról lesz szó, számos korabeli fotóval illusztrálva, Aranyosvidék magyarsága – Torda és vidéke a változó időben címmel. /Ladányi Emese Kinga: Könyvbemutató és könyvvásár az Aranyosszéki Népfőiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./
2007. február 6.
Az Aranyosszéki Népfőiskola keretén belül a múlt héten dr. Keszeg Vilmos egyetemi tanár, néprajzkutató bemutatta a 2006-ban megjelent Egy Hír adás a Késő Maradékhoz című könyvét. Az említett mű kapcsán beszélt az erdélyi magyar templomok tornyán lévő gombokról, és az ezekben rejlő emlékekről. Dr. Keszeg Vilmos elmondta, a 90-es évek elején szembesült azzal, hogy Erdélyben hagyománya van a templom gombjában elhelyezett iratoknak. Közel 400 levelet küldött szét Erdély református, unitárius és evangélikus egyházközségeibe, püspökségi levéltárakban kutatott és kiderítette, 90 ilyen emlékirat létezik, amelyek közül 59 a birtokába is jutott. Erdély legrégebbi ilyen irata a marosvásárhelyi Vártemplom gombjában volt elhelyezve 1601-ben. A gombokban rendszerint négy témakör emlékiratai kerültek bele: a település és a templom története, a helyi társadalom létrejötte, oktatás és iskolatörténet. /Ladányi Emese Kinga: Torda. Erdélyi toronygombok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2007. április 26.
A kistérségekben rejlő lehetőségekről esett szó április 23-án azon a szakmai beszélgetésen, amelyet Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság konferenciatermében tartottak. Az est házigazdája Szabó Árpád Töhötöm fiatal néprajzkutató volt. Bemutattak egy frissen megjelent kötetet, amely határokon átnyúló szakmai tapasztalatcsere révén született meg. A meghívott vendégek a Magyar Tudományos Akadémia Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Tudományos Egyesületének tagjai voltak. Örsi Julianna, az egyesület elnöke bemutatta az általa szerkesztett Mikroközösségek. Társadalom- és gazdaságkutatási eredmények és módszerek innovációja címet viselő kötetet. Több kolozsvári és erdélyi kutató van jelen a könyvben, ezenkívül több előadás foglalkozik erdélyi települések, kistérségek szociológiai, szociográfiai elemzésével. A kötet Túrkevén jelent meg, több Európai Uniós pályázat finanszírozása révén. Négy ország kutatói és a köréjük csoportosult diákok járultak hozzá, hogy a nagyközönség is megismerje a régiókkal kapcsolatos legújabb kutatási módszereket. A foglalkozások során találkoztak a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szociológia tanszékének munkatársai a magyarországi, pozsonyi és szerbiai kollégáikkal, megosztva velük kutatási eredményeiket. Dr. Keszeg Vilmos, a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének vezetője megköszönte a tanszék oktatói és diákjai nevében a Túrkevei Múzeum több éves együttműködését. A kiskunsági múzeum évente több néprajzos hallgatót fogad nyári gyakorlatra. A tanszékvezető továbbá beszámolt a tanszéki kutatások eredményeiről. A rendezvényt követően Keszeg Vilmost barátai, munkatársai és diákjai köszöntötték ötvenedik születésnapja alkalmából. /Végh M. Balázs: Nemzetközi tapasztalatokat ötvöző kötet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./
2007. május 19.
Kettős könyvbemutatót tartottak május 17-én Kolozsváron a Sapientia Tudományegyetemen. Dr. Balázs Lajos, a Sapientia Tudományegyetem csíkszeredai kara tanszékvezetőjének A vágy rítusai c. könyve és a Keszeg Vilmos által szerkesztett Specialisták. Életpályák és élettörténetek című élettörténet-interjú kötet a Scientia Kiadó immár negyvenedik kiadványaként jelent meg. Dr. Balázs Lajos „trilógiája” (Az én első tisztességes napom, Menj ki én lelkem a testből, Szeretet fogott el a gyermek iránt) az élet fordulópontjainak szokásait kutatja. Új könyve másfajta kihívásból született meg. A szokások mögött mélyen rejlő vágyak sokaságának hoztam felszín a szerző. A Keszeg Vilmos által szerkesztett élettörténet-interjú kötetet Pozsony Ferenc, a Kriza Társaság elnöke és dr. Szabó Árpád Töhötöm méltatta. /Vetési Júlia: Ebben a világban a véletlent is irányítják. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./
2007. június 13.
„Kercsed sajnos kihalófélben lévő falu, éppen ezért döntöttünk úgy, hogy megpróbáljuk kicsit felrázni a lakosságot egy falunapi rendezvénnyel” – fogalmazott Kolozsi Ernő, a Kolozs megyei RMDSZ Aranyosmentéért felelős alelnöke, aki várfalvi községi tanácsosként is szívén viseli a környék falvainak sorsát. Több mint 200 résztvevőt megmozgató eseményt szerveztek június 10-én, vasárnap. Dr. Keszeg Vilmos kolozsvári egyetemi tanár tartott előadást az aranyosszéki templomok toronygombjában elhelyezett emlékiratokról, amelyek közül az elsőt éppen a kercsedi templom toronygombjában találták meg. A kultúrotthonban az Aranyosszék néptánc-csoport és zenekar szórakoztatta az érdeklődőket. /Kercsed. Falunap először – de nem utoljára. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
2007. július 21.
Óbis Sándor zimándújfalui toronyfestő és bádogos a közelmúltban Szépfalun (Frumuseni) javította a katolikus templom tornyát, ahol a kereszttel együtt a tartó gömb is javításra szorult. A gömbben lévő fémdobozba zárva régi iratokat talált, amelyeknek egy része a templom építésére 1891–94 között történt gyűjtés adományozóinak a névsorát tartalmazza az egyénenként felajánlott összegek pontos kimutatásával. A német nyelvű szövegek között imák is találhatók. Az 1894. április 15-én történt felszentelést magyar nyelvű bélyegző, a Temes-Szépfalui Róm. Kath. Plébánia Hivatal feliratú pecsét hitelesíti. Ugyanott az 1936-ban történt legutóbbi nagyjavításra történt gyűjtés kimutatása az önkéntes tűzoltó egyletről, illetve a templom előtt emelt szoborról készült fotók társaságában több ima, illetve apró gyöngybetűkkel egy érdekes magyar nyelvű feljegyzés is található. Az akkori jegyző, az Újvarsándon (Fazerkasvarsándon) 1884-ben született Bartha Antal megírta, akkoriban milyen nehéz volt a közigazgatásban dolgozni a Monitorul Oficialban megjelent, egymásnak ellentmondó törvények, illetve az azokat tévesen értelmező hivatalnokok miatt. Óbis Sándor szerint a Bánságban ritkaságnak számít a kordokumentum értékű irathagyás a toronygömbben, ami inkább Szatmárnémeti környékén volt szokás. Mivel úgy tudja, egy kolozsvári egyetemi tanár tanulmánykötetet ír e dokumentumokról, felajánlaná neki a talált iratok fénymásolatait. /(balta): Kordokumentumok a torony-gömbben. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./ Keszeg Vilmos: Egy Hir adás a’ Késő Maradékhoz. 17–20. századi erdélyi toronygombiratok című könyvéről van szó. /Vajda András: Keszeg Vilmos: Egy Hir adás a’ Késő Maradékhoz. 17–20. századi erdélyi toronygombiratok. = Szabadság (Kolozsvár), 2006. júl. 12./
2007. július 28.
Megalakult Kolozsváron a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottsága. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság tagjai az MTA romániai külső tagjai és a megválasztott köztestületi tagok. Jelenleg 392 romániai tagja van az MTA külső köztestületének. A 2007. júniusában lezajlott belső választások során a romániai köztestület megválasztotta a hat tudományterület 5–5 képviselőjét. Hozzájuk csatlakozik az MTA 17 romániai külső tagja, és együtt alkotják a 47 tagú Kolozsvári Akadémiai Bizottságot. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) tagsága az ősz folyamán megválasztja elnökét és alelnökeit. A KAB tagjai: A) Az MTA romániai külső tagjai: Benkő Samu, Brassai Zoltán, Csetri Elek, Demény Lajos, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Gyenge Csaba, Jakó Zsigmond, Kolumbán József, Maros Dezső, Nagy-Tóth Ferenc, Néda Zoltán, Németh Sándor, Péntek János, Péter Mihály Heinrich, Toró Tibor, Uray Zoltán. B) A megválasztott köztestületi tagok tudományterületek szerint: I. Bölcsészettudományok: Dávid Gyula, Kovács András, Egyed Emese, Keszeg Vilmos, Pál Judit. II. Társadalomtudományok: Bíró A. Zoltán, Rostás Zoltán, Salat Zakariás Levente, Benedek József, Vincze Mária. III. Orvosi tudományok: Kun Imre, Egyed-Zsigmond Imre, Szilágyi Tibor, Kovács Dezső, Jung János. IV. Műszaki tudományok: Dávid László, Csibi Vencel-József, Bitay Enikő, Köllő Gábor, Preitl István György. V. Természettudományok: Kása Zoltán, Szilágyi Pál, Paizs Csaba, Lingvay József, Fodorpataki László. VI. Agrártudományok: Csedő Károly, Tiboldi István, Wagner István, Márkus István, Bedő Imre. /Kolozsvári Akadémiai Bizottság – első szakasz/Kolozsvári Akadémiai Bizottság – első szakasz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./
2007. augusztus 25.
Önéletrajz és szakmai tevékenységről szóló beszámoló, illetve tanulmányi eredményeket tartalmazó pályázat alapján kiválasztott harminc egyetemista vehetett részt a KMDSZ, Sipos Klára végzős diák és az Országos Ifjúsági Hatóság által szervezett Kárpát-medencei Néprajzi Nyári Egyetemen augusztus 10–16. között. Az immár hetedik alkalommal sorra kerülő rendezvény helyszíne az idén Torockó volt. A tanulmányi kirándulások sem maradtak el. Szakmai előadások hangzotta el. Keszeg Vilmos, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Néprajz és Antropológia Kara tanszékvezető professzorának előadása a torockóiakról szólt. Furu Árpád, a Transilvania Trust Alapítvány programfelelőse a Torockó Értékvédő Program legfőbb célkitűzéseit, eredményeit mutatta be. /Bereczki Izabella: VII. Néprajzi Nyári Egyetem Torockón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./
