|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 1171 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 1171-1171 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Johannis, Klaus 2014. február 8.Liberális izmozásA Nemzeti Liberális Párt (PNL) által javasolt kormányátalakítás egy hosszabb ideje tervezett lépés. Hétfőn az adókedvezményes hitelátütemezés és a Daniel Chiţoiu pénzügyminiszterrel szembeni elégedetlenség csak elindítója, de nem kiváltó oka volt annak a nagyobb lélegzetű kormányátalakításnak, amit a liberálisok most megpróbálnak lenyomni a szociáldemokrata koalíciós partnerük torkán. Crin Antonescu és Klaus Johannis nyilatkozata egyértelműen elárulta, hogy a PNL megpróbál elszakadni a PSD árnyékától, mert a monolitikus Ponta-kormányban észrevehetetlenné zsugorodtak a liberálisok. Választási évben meglehetősen hátrányos pozíció ez számukra, de még mindig előnyösebb, mintha ellenzékbe vonulnának. Ezért alkotnak csak kisebbséget a PNL-ben azok, akik a kormánykoalíció felbontását szorgalmazták. Szabadság (Kolozsvár), 2014. február 9.Német lehet belügyminiszter, magyar nem?Bár összeférhetetlensége feloldása kapcsán néhány kérdés még tisztázatlan maradt a román koalícióban Klaus Johannis leendő kormányzati tisztsége körül, Nagyszeben polgármestere várhatóan hamarosan átveheti a belügyminisztérium irányítását. Ezáltal a német politikus lesz az első belügyminiszter Romániában, aki valamelyik nemzeti kisebbség soraiból kerül ki. A jelentős kormányzati tapasztalattal bíró RMDSZ elismeri: a belügyi, külügyi és védelmi tárca olyan „tabu" minisztériumnak számít, amely élére nem fogadtak el magyart a román partnerek. Először töltheti be Romániában a belügyminiszteri tisztséget valamely nemzeti kisebbség képviselője. Crin Antonescu, a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke pénteken jelentette be, hogy alakulata négy új tárcavezetőt jelöl a Ponta-kabinetbe, közülük pedig a belügyminisztérium élére Klaus Johannis nagyszebeni polgármestert javasolja az erdélyi légi baleset nyomán lemondott Radu Stroe helyett. A szász politikus egy évvel ezelőtt lépett be a PNL-be, ahol rögtön megkapta az első alelnöki posztot, ezzel egy időben lemondott a Romániai Német Demokrata Fórum elnöki tisztségéről. A kormányba való kooptálásával a liberálisok erősíteni kívánják halványan teljesítő minisztereik miatt meglehetősen meggyengült pozícióikat a Ponta-kabinetben. Johannis belügyminiszteri kinevezése az erdélyi magyarok számára azért is tanulságos, mivel mintegy másfél évtizedes kormányzati részvétele alatt az RMDSZ sohasem kapta meg a nemzetbiztonsági téren kulcsfontosságú tárcák – külügy, belügy, védelem – irányítását. Mindez arra is utalhat, hogy a bukaresti politikai elit ma is sokkal lojálisabbnak, megbízhatóbbnak tekinti a 36 ezer főre apadt erdélyi szász közösség tagjait, mint az 1,2 milliós magyarság képviselőit. Lemondások, leváltások A PNL másik három tárca élén is személycserét hajt végre. Daniel Chiţoiu csütörtök esti lemondása után a pénzügyminiszteri tisztségre Eugen Nicolăescut javasolták, aki emiatt megvált az egészségügyi tárcától. Ez utóbbi megüresedett minisztérium élére a liberálisok Cristian Bușoit jelölték, aki az országos egészségbiztosítási pénztárt vezette. A gazdasági minisztérium élére Teodor Atanasiut javasolták, aki a leváltott Andrei Gerea helyét veszi át. Amikor ennek kapcsán megkerestük Borbély Lászlót, az RMDSZ politikai alelnöke úgy vélekedett: a román közvélekedés 1989 óta tapasztalt alakulásának vizsgálatához a kérdést nem érdemes a belügyminiszteri tisztségre leszűkíteni. A politikus emlékeztetett, hogy 2009-ben – a román nagykoalíció felbomlása, Emil Boc első kormányának bukása után – az RMDSZ, a PNL és a PSD Johannist javasolta a miniszterelnöki tisztségre, és senki nem háborodott fel amiatt, hogy német nemzetiségű lehet Románia kormányfője. „Nekünk akkor is oroszlánrészünk volt a többségi társadalom mentalitásának megváltoztatásában. Persze ilyen esetben másképp merül fel egy német politikus szerepe, amiben közrejátszik az is, hogy a magyar közösség sokkal nagyobbaz erdélyi szásznál. Sajnos az évek során nem sikerült elérnünk, hogy a belügyi vagy külügyi struktúrákban országos számarányuknak megfelelő létszámban legyenek magyarok. Mindez tőlünk függetlenül a titkosszolgálatoknál már megtörtént: a hírszerzésnél vigyáznak, hogy megfelelő létszámban legyenek magyarok, amikor megfigyelnek minket" – nyilatkozta a Krónikának Borbély, aki mindig tagja volt az RMDSZ küldöttségének, valahányszor kormányra lépésről tárgyalt az alakulat. A politikai alelnöktől megtudtuk, korábban a szövetség felvetette már, hogy hajlandó elvállalni a belügyi vagy a védelmi tárca irányítását is, ezek azonban „tabu" minisztériumoknak bizonyultak a magyar alakulat számára. „Ennél tovább nem jutottunk ebben a kérdésben. Igaz, mi sem mentünk el a falig, mert éreztük a meg nem értést a román partnerek részéről. Nem kérdés, hogy egy magyar nemzetiségű politikus is kiválóan ellátná a belügyminiszteri teendőket, viszont kell még egy kis idő, amíg ezt elfogadja a román társadalom. De sohasem felejtem el Frunda György 1996-ban az RMDSZ államfőjelöltjeként tett, azóta anekdotaszámba menő kijelentését, miszerint akkor lesz Romániának magyar elnöke, amikor az Egyesült Államoknak színesbőrű. Akkor mindkettő egyformán valószínűtlennek tűnt, de lám, a tengerentúl már összejött" – jelentette ki Borbély László, hozzátéve: Frunda személyében lehetett volna magyar igazságügy-minisztere Romániának, az RMDSZ volt szenátora azonban nem vállalta a felkérést. Különben Johannis kinevezése nem ígérkezik simának a koalíción belül, a politikus számára ugyanis pártja kiszemelt egy pénzügyi-gazdasági kérdésekben illetékes kormányfő-helyettesi tisztséget is. Több vezető szociáldemokrata politikus azonban arra figyelmeztetett, hogy belügyminiszterként csak a nemzetbiztonságért felelhetne, ezt a területet azonban Victor Ponta egyik helyetteseként Gabriel Oprea látja el. Nem tetszik a PSD-nek az sem, hogy Johannis nehezen hajlandó megválni a szebeni polgármesteri tisztségtől, meglebegtetve, hogy hat hónapra felfüggesztené elöljárói mandátumát. A PSD politikusaihoz hasonlóan viszont Traian Basescu államfő is emlékeztetett a hét végén, hogy az alkotmány szerint összeférhetetlen a miniszteri tárca az önkormányzati tisztséggel. Rostás Szabolcs Székelyhon.ro, 2014. február 10.30 millió eurót költöttek eddig a Nemzet Megváltásának KatedrálisáraNem támogatják egyöntetűen a helyi hatóságok a Nemzet Megváltásának Katedrálisa építését. A Román Ortodox Egyház által kezdeményezett ambiciózus terv, a Nemzet Megváltásának Katedrálisa megépítésére eddig 30 millió eurót költöttek, ami közpénzekből és a hívek adományozásából gyűlt össze. Noha, a Patriarkátus adománygyűjtő kampányt hirdetett, csütörtökig mindössze 977 online-adomány érkezett be. A munkálatok folytatása érdekében a Román Patriarkátus adományozásért a megyei tanácsokhoz és a polgármesteri hivatalokhoz fordult. Az elképzelést a temesvári, a buzăui és a dâmboviţai helyi tanácsok nem helyeselték, és kijelentették, hogy nem tudják támogatni a katedrális megépítését, mivel költségvetésük így is szegény. Klaus Iohannis nagyszebeni polgármester is elutasította a kérést, megjegyezve, hogy a helyieknek mások a prioritásai. Paprika Rádió / rador.ro Erdély.ma, 2014. február 13.Autonómiánk pergő homokszemcséiHiteles forrásokból származó információ bátorít arra, hogy leírjam: a székely autonómiakérdés csak akkor lesz téma például Nagy-Britanniában, ha konfliktus jellegű történés állítja reflektorfénybe. Cinikus, de minimum nem túl szívderítő perspektíva, főleg azon elvárások fényében, amelyek a közelgő skót függetlenségi népszavazást övezik mifelénk. Kétségtelen ugyan, hogy az erdélyi magyarság önrendelkezési esélyein sokat lendítene egy nyugat-európai hátszél, ám időnként nem árt felmérni az ügy alakuló mozgásterét a dél-tiroli modelltől az anyaország védhatalmi státusának érvényesítési lehetőségéig. De még inkább azokat a korlátokat, amelyeket a hazai belpolitika állít, s amelyeknek távolabb költöztetésére csepegtetett hiú reményt Klaus Johannis nagyszebeni polgármester belügyminiszteri tárcával való „megkínálása”. Hajlamosak vagyunk ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy a szebeni elöljáró szűnni nem akaró bravúrja – harmadik mandátumát tölti a hajdani szász metropolis élén – sokkal inkább tulajdonítható a Nemzeti Liberális Párt helyi és országos támogatásának, mintsem a szebeniek átlagot kétségkívül jóval meghaladó toleranciájának. Ez magyarázza a Johannis tekintetében megkérdőjelezhetetlen összromán bizalmi tőke felhalmozódását is, nem pedig a bizalmi gátszakadás a kisebbségek irányába. Ne feledjük: hiába szolgált 1996-tól 2012 decemberéig hűen kormánykiegészítő tényezőként az RMDSZ, „minisztergyanús” képviselőit a stratégiai fontosságú tárcák közelébe sem engedték. Johannis esete, illetve a vele kapcsolatos remények azonban a kisebbségi érdekképviselet másik fájdalmas mulasztását is a figyelmünkbe „ajánlják”. Az önrendelkezés sokak szerint járhatóbb útjának tekintett erdélyi eszme kiteljesítésének nem annyira számszerűségében, mint érdekérvényesítésben jelentős komponense, a romániai németek és a magyarok között gyakorlatilag helyi közös akciókra korlátozódik a kapcsolat. Pedig a tömegtámogatottság mellett legalább annyira fontos, hogy megfelelő hátországú partnerek támogassák a közös ügyet. Az évszázadok során folyamatosan alakuló közös sors ellenére ugyanis egy sor kulturális különbség is „talpon maradt”, ami esetenként oda vezethet, hogy idegenkedve tekintgetünk egymás szimbolikus gesztusaira. A nyelvi akadályok, az esetenként széttartó érdekegyüttesek pedig oda vezetnek, hogy ujjaink között peregnek ki a közös múlt és közös jövő esélyének homokszemcséi. És nem marad más, mint esetenként – az első világháború előestéjén egy vidéki magyar lapocska vezércikkírójához hasonlatosan – óva inteni Angliát. Csinta Samu Erdélyi Napló (Kolozsvár), 2014. február 19.Nagyon a szakadás felé tart a kormányzó pártszövetségTovább mélyült a kormánykoalíció válsága, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) bővített vezető testülete keddi ülésén nem fogadta el Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök feltételeit a megüresedett miniszteri tisztségek betöltésére, sőt újabb követelések teljesítésétől tette függővé a kormányzó négypárti Szociál-Liberális Szövetség (USL) további működését. Ponta korábban jelezte: akkor lenne hajlandó belügyminiszternek jelölni Klaus Johannis liberális elnökhelyettest, ha a PNL letenne arról, hogy Johannis számára kérje a pártnak járó kormányfőhelyettesi tisztséget. A PNL kedden ismét elutasította a kormányfő feltételeit és megerősítette Johannis jelölését. A liberálisok szerint a koalíció másik három pártja az USL alapszabályának megsértésével hozott létre egy külön választási szövetséget az Európai Parlamenti (EP-) választásokra, ezért az úgynevezett Szociáldemokrata Szövetség (USD) azonnali megszüntetését követelik. Crin Antonescu liberális pártelnök megjegyezte: a választókat akarják megtéveszteni az USL-re hasonlító USD elnevezéssel, amelyet a szociáldemokraták (PSD) a kormánykoalícióban részt vevő két kis párttal, a Konzervatív Párttal (PC) és Románia Haladásáért Országos Szövetséggel (UNPR) közösen hoztak létre. Kirúgtak egy szenátort Antonescu szerint a párt vezető testülete teljes bizalmáról biztosította őt, és nem kérte rendkívüli tisztújító kongresszus összehívását. A pártelnök a keddi tanácskozást azért hívta össze, mert a román médiában elterjedt, hogy a PNL kormányzati szerepvállalásához ragaszkodó liberálisok Antonescut hibáztatják a koalíciós válságért. A pártelnök a keddi tanácskozás után közölte: javasolta, hogy a tisztújító kongresszust követelő Sorin Ilieșiu szenátort zárják ki a PNL-ből. Antonescu az USL együtt maradásának feltételei közé sorolta azt is, hogy a szociáldemokraták tegyenek le az amnesztiakezdeményezésükről, fogadják el a visszaforgatott nyereség adómentessé tételét, a társadalombiztosítási járulékok öt százalékos csökkentését és a kormányapparátus karcsúsítását. A csaknem két hete tartó koalíciós válság egyértelműen a kormánypártok hatalmi vitája miatt alakult ki. Elemzők szerint az elhúzódó válság mind a szociáldemokraták, mind a liberálisok megítélésének árt, és azért támasztottak teljesíthetetlen feltételeket egymással szemben, hogy a másik félre háruljon a koalíció felrúgásának felelőssége. maszol/MTI, 2014. február 20.Ideiglenes tárcavezetők a lemondott liberális miniszterek helyénIdeiglenes tárcavezetőket jelölt a bukaresti kormányba Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök a lemondott liberális miniszterek helyére, így továbbra sem született megoldás a két hete tartó román koalíciós válságra a négypárti Szociálliberális Szövetség (USL) erői között. A kormányfő maga vállalta a pénzügyminisztérium ideiglenes vezetését, a szintén megüresedett gazdasági tárca élére pedig a szociáldemokrata (PSD) Constantin Nita energiaügyi tárca nélküli minisztert jelölte. Az államfő szerdán aláírta kinevezésüket. Crin Antonescu liberális (PNL) pártelnök időhúzásnak minősítette Ponta lépését, és elhárította azt a javaslatot, hogy a kormányban maradt liberális miniszterek vegyék át a megüresedett tárcák ideiglenes vezetését. Szerinte a kormányfő mindenféle ürügyet keres arra, hogy ne kelljen Klaus Johannis liberális elnökhelyettest a belügyminisztérium élére, illetve a liberálisoknak járó kormányfő-helyettesi tisztségbe jelölnie. Ponta és Antonescu hétfőig újabb határidőt szabtak egymásnak arra, hogy a másik fél elfogadja a közös kormányzás folytatására általuk támasztott feltételeket. Valójában mindketten a másik féltől próbálják kiprovokálni a koalíció felrúgását, hogy a választók ne őket okolják érte. A szociáldemokraták szerdán elutasították azt a liberális követelést, hogy számolják fel az USL két kis pártjával közösen alakított választási együttműködésüket, az úgynevezett Szociáldemokrata Szövetséget (USD). Antonescu szerint a szociáldemokraták valójában már a liberálisok nélküli kormányukat építik az USD létrehozásával, és az USL-hez hasonlító elnevezés a választók megtévesztésére szolgál. A liberális pártelnök kijelentette, a PNL fenntartja eddigi jelöléseit a megüresedett miniszteri tisztségekre, és hétfőig a PSD-nek kell döntenie arról: velük, vagy nélkülük kormányoz-e tovább. Antonescu arra figyelmeztette koalíciós partnereit, hogy az USL, nem pedig a PSD kapott kétharmados bizalmat a választóktól, így egy liberálisok nélküli USD-kormánynak nem lenne legitimitása. Ponta az ideiglenes miniszterek jelölésén túl szerdán nem kommentálta a koalíciós válságot, csak annyit mondott: hétfőig vár arra, hogy a liberálisok meggondolják magukat. Egyikük sem fejtette ki, mi történik, ha a másik fél nem gondolja meg magát. MTI Erdély.ma, 2014. február 24.Kiszorítósdi szociálliberális módraA Szociál-Liberális Szövetség bomlásának eredményeként a liberálisok kiszorultak a hatalomból, Victor Ponta szociáldemokratái nélkülük is kormányozni tudnak. Boda József elemző szerint legalább az ellenzék erős lesz. Cseke Péter Tamás arról írt, mi vezetett ide. A sajtósoknak lassan meg kell tanulniuk, hogy USL helyett USD-kormányt írjanak a Ponta-kabinet szinonimájaként. Az egyetlen betű cseréje azonban nagy váltást, a liberálisok ellenzékbe vonulását jelenti. Bár erről az Erdélyi Riport lapzártájáig nem született hivatalos döntés, az államfő eltávolítására 2012-ben létrejött, majd a választásokon hetven százalékos támogatottságú Szociál-Liberális Szövetség (USL) gyakorlatilag felbomlott. Helyette a fele plusz egy mandátumos többséggel rendelkező Szociáldemokrata Szövetség (USD) maradt hatalmon Romániában. Ez utóbbi koalíció az USL eddigi alakulataiból áll, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nélkül. Antonescu végig gyanakvó volt Az USL felbomlása hosszú folyamat eredménye. 2013 nyarán kezdődött, amikor a PNL elnöke, Crin Antonescu rájöhetett arra, hogy nem ő lesz a pártszövetség államfőjelöltje az idei novemberi elnökválasztáson, annak ellenére, hogy ezt a pártszövetség alapító okiratában is rögzítették. Bár Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő ezt folyamatosan tagadta, az USL legerősebb pártjában erősödtek azok a hangok, amelyek szerint Traian Băsescu mandátuma után a PSD-nek saját emberét kell költöztetnie a Cotroceni-palotába. Erre az igényre ráerősítettek a felmérések, amelyek szerint Ponta népszerűségben konstans módon megelőzi Antonescut. A PNL elnöke gyanakvóvá, idegessé vált, s megindultak részéről azok a támadások, amelyek belülről feszíteni kezdték az USL-t. Belekötött a kormányfő és az államfő „békés egymás mellett élési szerződésébe”, a Ponta és Băsescu közötti alkuba a főügyészek kinevezésével kapcsolatban, ellenezte a szociáldemokraták által javasolt Verespatak-törvényt, kifogásolta a decentralizációs tervezet előírásait, végül az ellenzék mellé állt az amnesztiatörvény és a Btk. módosítása kérdésében. Közben fokozatosan eltávolodott, majd megszabadult az első fokon börtönre ítélt Dan Voiculescu üzletember-médiamágnás Konzervatív Pártjától, amely a PNL szövetségese volt az USL megalakulásakor. Az RMDSZ már nem támogatja az alkotmánymódosítást Az alkotmánybíróság a hatályos alaptörvénybe ütközőnek minősítette a parlamenti különbizottság által kidolgozott alkotmánymódosító tervezet 26 pontját, közöttük a magyarságnak fontos változtatásokat, amelyeket az RMDSZ javasolt. A normakontroll során a testület megállapította, hogy a kisebbségi jelképhasználatra, a kulturális autonómia elvére és a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe (alrégiókba) szerveződésére vonatkozó módosítási javaslatok túlmutatnak az alkotmánymódosítás határain, ezért elfogadásukkal a parlament sértené az alaptörvényt. A döntést azzal indokolták, hogy a javaslatok ellentmondanak az alaptörvény első cikkelyével, mely szerint Románia egységes nemzetállam. A döntést kommentálva Kelemen Hunor szövetségi elnök közölte, az RMDSZ ilyen körülmények között nem támogatja az alaptörvény módosítását. Fenntartja: 2014-ben sem lesz alkotmánymódosítás. „Nem látom, hogyan lehetne olyan kérdéseket ma a parlamenti bizottságban rendezni, amelyeket az alkotmánybíróság kifogásolt” – jelentette ki. Új szövetség A szakítást az a döntés gyorsíthatta fel, hogy a PSD és a PNL külön induljon a közelgő EP-választásokon. Pedig ez már nem ígért újabb feszültséget, hiszen a döntést konszenzussal hozták meg a felek, s Victor Ponta ígéretet tett Antonescunak arra, hogy az USL ismét meg fogja őt erősíteni az államfőjelölti minőségében. Ez azonban már nem történt meg. A PNL elnöke váratlan húzással megvonta a bizalmat a fontosabb minisztereitől. Előbb Radu Stroe belügyminisztert mondatta le, majd Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter és Andrei Gerea gazdasági tárcavezetőnek kellett leköszönnie. Mindannyiukat azzal vádolta, hogy jó ideje nem a liberálisokat, hanem a szociáldemokratákat képviselik a kabinetben. „Szeretnénk végre igazán kormányon lenni” – indokolta a döntését. Ezzel egy időben a PSD az USL két kis pártjával, a Konzervatív Párttal (PC) és Románia Haladásáért Országos Szövetséggel (UNPR) közösen létrehozta a Szociáldemokrata Szövetséget (USD). Victor Ponta közölte, hogy az USD az EP-választásokon közös jelölteket indít, s döntöttek is a sorrendjükről. Johannis, a válóok A valódi törést az USL-ben a PNL miniszterjelöltjeinek bejelentése hozta. Crin Antonescu ugyanis váratlanul Klaus Johannist javasolta belügyminiszternek Radu Stroe helyére, és közölte pártjának azon igényét, hogy a nagyszebeni polgármester kormányfőhelyettes is legyen. Ezt a posztot a liberálisok részéről korábban Daniel Chiţoiu töltötte be a Ponta-kabinetben. A PNL igényével csak az volt a bökkenő, hogy jogi értelemben kormányátalakítást is jelent, azaz a parlamentnek is bele kell egyeznie, hogy ezentúl ne a pénzügyi tárca vezetője, hanem a belügyminiszter legyen a kormányfő egyik helyettese. Még ez sem lett volna gond, azonban Ponta váratlanul közölte: ha már úgyis a parlamenthez kell fordulni Klaus Johannis miatt, ejtsenek meg egy szélesebb kormányátalakítást, és a PC is kapjon egy miniszterelnök-helyettesi posztot. Ez az elképzelés a PNL ellenkezésén megbukott. Crin Antonescu kimondta: nem tűri, hogy „egy zsebpártot” a liberálisokkal egy szintre emeljenek a kormányban. Ráadásul az USD feloszlatását és teljesíthetetlen gazdasági intézkedéseket kért Pontától, amire nemleges választ kapott. Ultimátum ultimátumot követett, legutóbb Crin Antonescu a miniszterelnöknek azt üzente: döntse el, hogy USD-kormányt vagy USL-kormány akar. Február 24-ig adott határidőt Victor Pontának arra, hogy egyezzen bele a PNL által javasolt kormányátalakításba. „Ha Ponta az illegitim USD-kormány mellett döntött, követelni fogjuk a lemondását” – jelentette ki Antonescu. A választ még a határidő lejárta előtt megkapta: a kormányfő nem mond le, az USD-t nem oszlatják fel, s a liberálisok által üresen hagyott miniszteri posztokra kinevezett ideiglenes tárcavezetők a törvény által előírt 45 napig tisztségben maradnak. „Hátha addig a liberálisok meggondolják magukat” – mondta Victor Ponta, aki szerint nyilvánvaló, hogy Antonescu ellenzékből szeretne államfői mandátumhoz jutni. Kelemen: Nem tárgyalunk kormányra lépésről A RMDSZ nem tárgyalt az esetleges kormányra lépésről Victor Pontával – jelentette ki Kelemen Hunor kolozsvári sajtótájékoztatóján. A politikus újságírói kérdésre elmondta, fel sem vetődött a szövetség kormányra lépésének a kérdése, ez a Szövetségi Állandó Tanács szombati ülésén sem volt napirenden. Az elnök cáfolta a román sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint a kormányra lépésről tárgyalnak. Kelemen Hunor hangsúlyozta, Romániában a Szociálliberális Szövetség (USL) kormányoz, még ha a szövetséget alkotó pártok „veszekednek is egymással”. A koalíciót alkotó pártok „családi viszályaiba” az RMDSZ nem kíván beleszólni. „Jót tesz az erős ellenzék”Boda József politikai elemző is úgy látja, hogy a szociáldemokratákat és a liberálisokat elsősorban a közelgő elnökválasztás távolította el egymástól. Szerinte mindkét félnek érdeke az USL szakadása, miután az alkotmánybírósági normakontroll során kiderült (lásd keretes írásunkat), hogy lehetetlen az alaptörvény módosítása. Emiatt a következő államfő hatásköre sem változik – megőrzi például döntő szerepét a kormányfő kinevezésében – és ez jelentősen megnöveli a novemberi elnökválasztás tétjét. „Az új államfőnek ugyanakkora hatalma lesz, mint most Băsescunak. Most már a PSD tényleg nem engedheti meg magának, hogy az ország legerősebb pártjaként átengedje másnak az elnöki széket” – mondta az elemző, utalva arra, hogy az USL államfőjelöltje hivatalosan még mindig Antonescu. Az új helyzetben a liberális pártelnök a jobboldal jelöltje lesz Boda szerint novemberben, és a második fordulóba kerülve begyűjtheti a többi jobboldali jelölt – Cătălin Predoiu és Mihai Răzvan Ungureanu – szavazóinak támogatását is. „Tehát erős ellenfele lesz a baloldal jelöltjének” – magyarázta Boda. Az elemző meglátása: az USL szakadásával a pártszövetség összes eddigi nagy célkitűzése megbukik, az alkotmány módosítása mellett a decentralizáció és a választójogi reform is. Pontának azonban az lesz a legnagyobb gondja, hogyan fogja a kormányzáshoz szükséges parlamenti többséget biztosítani? „Ez a többség most nagyon törékeny lesz, ha az RMDSZ nem lép kormányra. Márpedig Kelemen Hunorék nem fognak kormányra lépni, legfeljebb egyes kérdésekben a parlamentből támogatják majd Pontáékat, és nem írnak alá bizalmatlansági indítványt” – jósolja Boda. Az elemző örvendetes fejleménynek nevezte, hogy a hetven százalékos támogatottságú pártszövetség felbomlásával végre erős ellenzéke lesz a kormánynak. Emlékeztetett arra, hogy az USL hatalmával visszaélve Európa szélére sodorta az országot, feszegetve a jogállamiság határait. „Jól fog most egy erős fék az országban. Pontának ugyanis néha elképesztő totalitárius hajlamai vannak” – fogalmazott Boda József. A liberálisok nélküli kormánynak valóban erős ellenzéke lesz. Az USD-nek a Képviselőházban a kisebbségek frakciójával együtt 206 szavazata van, az ellenzéknek (PNL, Demokrata Liberális Párt, Dan Diaconescu Néppárt és RMDSZ) 198. A szenátusban az USD már kisebbségben van: 84 szavazat 86 ellenében. Ez azt jelenti, hogy az immár harmadik Ponta-kormányt bizalmatlansági indítvánnyal nem lehet megbuktatni. Erdélyi Riport (Nagyvárad), 2014. február 25.A liberálisok visszahívták minisztereiket a Ponta-kormányból - A Nemzeti Liberális Párt (PNL) visszahívta minisztereit a román kormányból, és megvonta a bizalmat Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnöktől. A kormányból való kilépésről szóló döntést a PNL állandó tanácsa nagy többséggel hozta meg kedd esti ülésén - jelentette be Crin Antonescu pártelnök.Antonescu közölte, hogy a liberális miniszterek és államtitkárok szerdán hivatalosan is beadják lemondásukat. A párt Victor Ponta kormányfőt is felszólította a lemondásra, arra hivatkozva, hogy a 2012-es parlamenti választásokon a Szociálliberális Szövetség (USL) szerzett kétharmados támogatást, amely a liberálisok nélkül nem létezik többé. Victor Ponta még a liberálisok várható döntése előtt kijelentette, hogy nem mond le, amíg politikai ellenfele, Traian Basescu tölti be az elnöki tisztséget. A román alkotmány ugyanis tág mozgásteret biztosít az államfőnek arra, hogy kit bíz meg kormányalakítással, ezért a szociáldemokrata (PSD) pártelnök nem akar kockáztatni. A Victor Ponta vezette szociáldemokraták, több kisebb párttal együtt, törékeny többséggel rendelkeznek a bukaresti parlamentben. A kormányfő azt is előre bejelentette, hogy szívesen meghívná a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) is a kormányba, nemcsak egy kényelmesebb parlamenti többség reményében, hanem azért is, hogy a magyar kisebbség "radikalizálódását" megelőzze. Az USL három hete vitázó pártjai nem tudtak megegyezni a kormány szerkezetének átalakításáról és a megüresedett miniszteri tisztségek elosztásáról. A liberálisok úgy értékelték: valójában kiszorították őket a hatalomból, mert nem voltak hajlandók elfogadni azt a - szerintük másodrangú - szerepet, amelyet a szociáldemokraták szántak nekik Victor Ponta kormányában. A liberálisok kormányzati súlyuk megerősítése érdekében a párt legnépszerűbb politikusát, Klaus Johannis elnökhelyettest akarták a kormányba küldeni a megüresedett belügyminiszteri posztra, és kormányfőhelyettesi tisztséget is követeltek számára. Ezt Ponta nem fogadta el, de megvárta, amíg a PNL dönt a koalíció felbontásáról. A miniszterelnök még kedd este is azt hangoztatta, hogy együtt akar kormányozni a liberálisokkal. A szociáldemokraták azt vetik a liberálisok szemére, hogy eddig is úgy bírálták a kormányt, mintha ellenzékben lettek volna és személyes ambícióik miatt feláldozták a koalíciót. Ponta szerint a szakítást Antonescu provokálta ki, azért, hogy ellenzékből indulhasson az őszi államfőválasztáson. A román média úgy tudja: a PSD szerdán tárgyalásokat kezd az RMDSZ-szel az esetleges együttműködésről, és Victor Ponta jövő héten járul a parlament elé, hogy bizalmat kérjen új kormánya számára. Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti: (MTI) 2014. február 28.Az RMDSZ feltételei: a jelképek szabad használata és az orvosi magyar tagozataA miniszteri és egyéb tisztségek mellett a jelképek szabad használatát és a magyar nyelvű orvosi egyetemet is kérni fogja az RMDSZ, ha vezetői úgy döntenek, hogy belépnek a kormányba – közölte tegnap a hotnews.ro hírportál. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint nagyobb a valószínűsége annak, hogy belépnek a kormányba: már tárgyaltak erről az önkormányzati vezetőkkel, de dönteni szombaton fognak. A fővárosi sajtó szerint a magyarok a művelődési és a környezetvédelmi tárcát kérik az alakuló kormányban. Bizalmas értesülésekre hivatkozva közlik, hogy a székelyföldi megyék részéről nagy nyomás tapasztalható a több tucat székelyzászló-per leállítására, és – véletlenül vagy sem – a fejlesztési minisztérium éppen azon a napon bocsátotta közvitára az önkormányzati jelképekre vonatkozó törvénytervezetet, amikor az NLP Klaus Johannis nagyszebeni polgármestert jelölte kormányfő-helyettesnek. Ekkor kezdődött az SZLSZ szakadásához vezető válság – emlékeztetnek. További érdekes véletlen, hogy február 25-én a képviselőházban az SZDP-s honatyák szavazataival fogadták el a magyar nyelvű állami egyetemi szakok létrehozását megkönnyítő RMDSZ-es törvénymódosítást. Emiatt bukott meg 2012 tavaszán az Ungureanu-kormány, ugyanennek az SZDP-nek a szavazataival. Még furcsább, hogy ezzel az SZLSZ-kormány egy tavaly decemberi rendeletét hatálytalanították. A frissen uralomra került Victor Ponta kormányfő volt az, aki az Ungureanu-kormánynak a magyar orvosképzést segítő rendeletét hatálytalanította, ezért nem is sikerült önálló magyar tagozatot létrehozni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Demeter J. Ildikó Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2014. március 15.Nagy volt a jövés-menés Victor Ponta kormányaibanAz öt Boc-kormány után, íme, elérkeztünk a harmadik Ponta-kormányhoz is. Az első két Ponta-kormány története meglehetősen viharos volt, egymást érték a minisztercserék. Az egészségügyi tárcát és a belügyminisztériumot öt-öt tárcavezető irányította, az oktatási, művelődési, gazdasági és igazságügyi tárcánál négy-négy miniszter váltotta egymást, a pénzügyi és közlekedési minisztérium élén pedig három-három tárcavezető állt az első két Ponta-kormányban. A minisztercserék jó néhány tárca esetében nem kevés botránnyal jártak – érdemes néhány skandalumot ismét végigkövetni. Öt egészségügyi miniszter Victor Ponta kormányában az első egészségügyi miniszter Vasile Cepoi volt, ő viszont csak igen rövid ideig állt a tárca élén: az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség pénzalapok eltérítésével és érdekellentéttel vádolta, a dossziét pedig átküldte az Országos Korrupcióelleni Igazgatósághoz. A botrány akkor robbant ki, amikor a brüsszeli hatóságok befagyasztották a POSDRU-projektek finanszírozását. Cepoi távozását követően a tárca élére Raed Arafat került ideiglenes megbízatással, előtte rövid ideig Victor Ponta kormányfő töltötte be a miniszter szerepét is. A 2012 decemberében beiktatott második Ponta-kormányban az egészségügyi miniszter Eugen Nicolaescu lett, akit később a pénzügyi tárca élére neveztek ki Daniel Chiţoiu helyébe. A tárca élén most Nicolae Bănicioiu áll. Helycserék a belügyi tárca élén A belügyi tárca esetében a román korányoknál általában sűrű a minisztercsere. Az első Ponta-kormányban a tárca élére Ioan Rust nevezték ki, aki már Adrian Năstase kormányában is betöltötte ezt a tisztséget. Ioan Rusnak a tárca éléről a Traian Băsescu államfői tisztségből történő felfüggesztése kapcsán a szavazólisták körül kirobbant botrány miatt kellett távoznia, Victor Paul Dobre államtitkárral együtt. Távozásakor Ioan Rus a következő, azóta híressé vált mondattal vált meg tisztségétől: „Nem akarom öregkoromat a börtönben tölteni”. Ioan Rust Mircea Dușa, Victor Paul Dobrét pedig Radu Stroe váltotta fel a tisztségben. A választásokat követően Radu Stroe lett a belügyminiszter, aki néhány furcsasággal hívta fel magára a figyelmet: összeveszett Németországgal, rendeletet adott ki, amelynek értelmében bűnvádi eljárás alatt álló személyek is vezető tisztségeket tölthettek be a belügyminisztériumban, az útügyi törvénykönyv kapcsán összeveszett kormányzási partnereivel. Radu Stroe a Nyugati Kárpátokban történt repülőgép-balesetig maradt tisztségében, jóllehet igyekezett elhárítani magáról minden felelősséget amiatt, hogy az illetékesek csak órák múlva találtak a roncsra, tehetetlenségük pedig két ember halálát okozta. Mi több, Radu Stroe csak azt sajnálta, hogy a baleset éppen az ő belügyminisztersége alatt történt meg. Végül Crin Antonescu nyomása alatt adta be lemondását. A Szociál-Liberális Szövetség éppen a belügyi tárca élére történő következő nevesítés ürügyén szakadt ketté: Crin Antonescu azt szerette volna, ha a belügyminiszteri tisztséget Klaus Iohannisra bízzák, aki egyben miniszterelnök is lett volna. Nagyszeben polgármestere tehát ismét hoppon maradt, a tárcát pedig Gabriel Oprea vezeti. Plagizáló miniszterek Az oktatási tárca élén is gyakori volt a helycsere. Az első Ponta-kormány esetében Victor Ponta legelőször Corina Dumitrescut nevezte ki, őt azonban még a kormány beiktatása előtt visszavonták tisztségéből, helyébe Yoan Mang került. Corina Dumitrescu ugyanis önéletrajzában azt állította, hogy a Stanford egyetemen végzett – de az egyetem nevét sem tudta helyesen leírni –, emellett pedig plágiumbotrányba keveredett. Ám Victor Pontának az új miniszterrel sem volt szerencséje, Ioan Mang ugyanis több alkalommal is plagizált. A frissen kinevezett miniszter váltig tagadott, Victor Ponta pedig a Román Akadémiát kérte fel véleménynyilvánításra. Végül a botrány akkora lett, hogy a miniszterelnök döntött a tárcavezető leváltásáról, a miniszter pedig, ideiglenes kinevezéssel egy volt szakszervezetis, a társadalmi párbeszéddel megbízott miniszter, Liviu Pop lett. Mang lemondását követően a Román Akadémia leállította a vizsgálódást a plágium-ügyben, az Országos Etikai Tanács döntése azonban egyértelműen megállapította: Mang plagizált. Liviu Pop tevékenysége sem volt áldásos a tárca élén, a tárcavezető súlyos nyelvi hibákat vétett, és jóllehet korábban matematikát tanított, kiderült, hogy ezzel a tantárggyal is hadilábon áll, amikor kijelentette: az érettségizők száma „mintegy 334 836 tanuló” lehet. Emellett bevezette a tanárok szakszervezeti alapba történő kötelező befizetését, amit korábban Daniel Funeriu érvénytelenített. Liviu Pop végül felszámolta a Victor Ponta plágiumát is elemző Diplomaigazoló Országos Tanácsot. Továbbá 11 új tagot nevezett ki az Etikai Bizottságba, és 20 tagja mellett további 25 tagot nevezett ki az Egyetemi Címeket, Diplomákat és Bizonyítványokat Igazoló Országos Tanácsba, amelynek 13 tagja plágiummal vádolta Pontát. A testület döntését azonban a miniszter érvénytelenítette 14 tag hiánya miatt. Miután Liviu Pop ideiglenes megbízatása lejárt, Victor Ponta Ecaterina Andronescut javasolta a tárca élére, akit azonban a Nature című tekintélyes lap többszörös plágiummal vádolt. A miniszterasszony politikai hadjáratról beszélt, az ügy pedig következmények nélkül maradt. A választások utáni új kabinetben Andronescu helyét volt tanácsosa, Remus Pricopie vette át, aki erősen „kozmetikázott” önéletrajzzal lett miniszter. Abban csupán elődei hagyományát folytatta, hogy helytelenül beszélt románul. Năstase autója és más ügyek Az igazságügy élére Victor Ponta először Titus Corlăţeant nevezte ki, akit már az első napokban az a vád ért, hogy segédkezet nyújtott Adrian Balaban-Grăjdannak, az Állami Építkezési Felügyelőség főnökének, aki az intézetet ki akarta vonni az Adrian Nastase ellen indított, a minőség trófeája néven elhíresült bűnvádi eljárás alól. Corlăţean minisztersége sem volt mentes a botrányoktól. A tárcavezető például összeférhetetlenséggel vádolta meg az alkotmánybíróság két bíróját, Augustin Zegreant és Iulia Motocot, ám az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség mindezt cáfolta, az alkotmánybíróság pedig válaszában arra figyelmeztette Corlăţeant, hogy a kormány és más hatóságok általi támadások ellenkeznek a demokrácia gyakorlatával. A tárcavezető végül visszavonta a vádat. Corlăţeant végül az ügyészségi vezetők kapcsán kirobbant botrány nyomán átkerült a külügyi tárca élére. Helyét Mona Pivniceru, a Legfelsőbb Bírói Tanács volt elnöke vette át, aki – saját szavai szerint – nehéz szívvel vette át a tisztséget. Röviddel később kitört az „Andrei Năstase kocsija” néven ismert botrány: Pivniceruról fotó készült, amint Adrian Năstase fiának kocsijában ült, miközben a volt miniszterelnök börtönbüntetését töltötte. Később az ügyészek hangfelvételekkel bizonyították azt, hogy a tárcavezető a minisztériumot a hatalom szolgálatába kívánta állítani. Pivniceru végül lemondott – mandátumát Traian Băsescu államfő „katasztrofálisnak” minősítette. A tárcavezető helyét ideiglenes megbízatással Victor Ponta vette át, majd volt egyetemi társát és a Ponta-család rokonát, Robert Cazanciucot nevezte ki a tisztségbe. Bogdán Tibor maszol.ro, 2014. május 27.Győzött a román baloldal, lemondott a PNL vezetőségeFölényes baloldali győzelmet hozott Romániában a vasárnapi európai parlamenti (EP) választás: 99,99 százalékos feldolgozottság mellett a kormányzó Szociáldemokrata Párt – Románia Fejlődéséért Országos Szövetség – Konzervatív Párt (PSD-UNPR-PC) szövetség 2 093 132 vokssal, a szavazatok 37,60 százalékát beseperve a legtöbb – szám szerint 16 – képviselőt küldheti az Európai Parlamentbe. Az RMDSZ 6,3 százalékos eredményt ért el. Korábbi feldolgozottságnál egy ideig úgy tűnt, esély lehet arra, hogy három képviselőt delegáljon az európai törvényhozásba, így a Fidesz–KDNP-listáról bejutott Tőkés Lászlóval együtt összesen négyen képviselhették volna az erdélyi magyar közösséget az EP-ben. A délutáni feldolgozottsági adatok alapján azonban bizonyosnak tűnik, végül két mandátuma marad. A második helyen a kormányból márciusban kilépett Nemzeti Liberális Párt (PNL) végzett 835.453 szavazattal, 15 százalékkal, ami 6 mandátumot jelent, a harmadik a Demokrata-Liberális Párt (680 759 voks, 12,23 százalék, 5 mandátum), mandátumhoz jut a Traian Băsescuhoz közeli erők által nemrég létrehozott Népi Mozgalom Párt (PMP) is (345 908 voks, 6,21 százalék, 2 mandátum), sikeres volt az RMDSZ is, amely 6,30 százalékot ért el, és egyetlen független jelöltként a PNL-ből összeférhetetlenségi ügyei miatt kilépett volt művelődési miniszter, Mircea Diaconu is bejutott az EP-be, 379.528 szavazattal, 6,81 százalékkal. Victor Ponta miniszterelnök, a PSD elnöke már vasárnap este, az exit-poll eredmények közzé tételét követően ajánlatot tett a PNL-nek a liberálisok márciusi kilépésével megszűnt Szociálliberális Unió (USL) helyreállítására, Emellett az ország ügyeiről szóló egyeztetésre hívta a PDL-t és a Dan Diaconescu Néppártot (PPDD) is. Lemondott a PNL vezetősége, a párt átlép az EPP-be Crin Antonescu PNL-elnök viszont leszögezte: a PNL-t nem lehet megszelídíteni langyos kormányzati pozíciókkal, és a párt nem hagyja, hogy az ország a „vörös bárók” kezébe kerüljön, ezért az ország PSD-sítésének legfőbb ellenfele kíván lenni. Közölte: vállalja a felelősséget kudarc miatt, ugyanakkor a PNL mégiscsak a legjobb eredményt elérő jobbközép párt. A felelősségvállalás azt jelenti, hogy vele együtt hétfőn a párt teljes vezetősége felajánlotta lemondását, ám mivel nem akadt olyan politikus, aki vállalta volna a PNL ideiglenes irányítását, Antonescu tovább vezeti a pártot a következő kongresszusig. Antonescu leszögezte: egyesíteni kell a jobboldali erőket, és elmondta: a PNL a liberálisoktól átigazol a jobbközép erőket tömörítő Európai Néppártba (EPP). Erről hétfőn döntött is a pártelnökség. Egyes források szerint ezzel a PDL-vel való fúziót készítenék elő, amit azonban még egyik párt vezetői sem erősítettek meg. A kudarc nyomán amúgy Klaus Johannis, a PNL első alelnöke jelentette be először: távozik tisztségéből. Közben a pártvezetés döntött a Szatmár megyei szervezet feloszlatásáról, amiért az felajánlotta a visszafogadást Călin Popescu Tăriceanu volt pártelnök-kormányfő számára, aki azt követően lépett ki a pártból, hogy az felrúgta a koalíciót. Tăriceanut ki is küldték az ülésről, mondván: visszalépése, így párttagsága is szabályellenes. Marasztalná a PNL-t az ALDE Antonescu bejelentésére egyébként közleményben reagáltak az európai liberálisok (ALDE) vezetői, Guy Verhofstadt EP-frakcióvezető és Graham Watson elnök. Megfogalmazásuk szerint a „szerencsétlen” döntés figyelmen kívül hagyja, hogy a PNL még így is az egyik legerősebb párt lenne az ALDE-n belül, ami jelentős vezető tisztségeket hozna magával. A közlemény szerint az átállással a PNL a gyenge oldalát domborítaná ki az erősségei helyett, és Traian Băsescu oldalára állna. Vasile Blaga PDL-elnök szerint elfogadható a pártja által elért eredmény, de lehetett volna jobb. Közölte: a jobboldal egyesítéséről szóló tárgyalásokkal megvárják a végeredményt. Az egykori PDL-s Elena Udrea, aki nemrég állt át a PMP-be, úgy fogalmazott, a párt számára győzelem az eredmény, hiszen sikeresen teljesítette első választási megmérettetését. Felkérte a többi jobbközép pártot, hogy tárgyaljanak, és lépjenek fel közösen a novemberi államfőválasztáson. Nagyobb választási részvétel A részvételi arány 32,44 százalék volt, ami lényegesen jobb, mint öt évvel ezelőtt, amikor csupán a választók 27,2 százalékos volt a részvétel. Vasárnap városon 28,69, vidéken átlag fölötti, 36,88 százalékos volt a részvételi arány. A legnagyobb arányban a PSD felségterületének számító dél-romániai megyékben járultak urnához, Olt megyében 46,57 százalékos volt a részvétel. A további éllovasok: Ilfov (42,26), Mehedinți 840,17), Teleorman (39,84) és Giurgiu (39,12). A legalacsonyabb Máramaros megyében volt a részvételi arány (25,31). További sereghajtók: Tulcea (27,12), Ialomița (27,66), Temes (27,94) és Vaslui (28,22). Balogh Levente. Székelyhon.ro 2014. május 31.Nem lesz államfő AntonescuVisszalépett az államfőjelöltségtől is Crin Antonescu, a romániai Nemzeti Liberális Párt (PNL) távozó elnöke május 31-én, szombaton. Antonescu 2011-ben a szociáldemokratákkal szövetkezett a jobboldali Traian Basescu államfő ellen: a Szociálliberális Szövetségnek ő volt az államfőjelöltje, Victor Ponta pedig a miniszterelnök-jelöltje. Kormányra kerülésük után a két párt közötti feszültségek szakításhoz vezettek: a PNL idén ellenzékbe vonult, most pedig a jobboldallal fogott össze, hogy megakadályozza Ponta államfővé választását. Antonescu közölte: visszalépésével tisztázni szeretné, hogy nem személyes ambíciók vezérlik, és reméli, hogy így a jobboldali pártok gyorsabban meg tudnak egyezni egy olyan közös elnökjelölt személyében, akit mindenki elfogad. A román hírtévék szerint Antonescu a PNL elnökségére pályázó Klaus Johannis nagyszebeni polgármester államfőjelöltsége számára készíti elő a talajt. MTI. Erdély.ma 2014. június 3.Az egyesülés mellett szavazott a PDLEllenszavazat nélkül fogadta el a Demokrata-Liberális Párt (PDL) vezető testülete a liberálisokkal való egyesülésre vonatkozó javaslatot. Múlt héten a Vasile Blaga vezette demokrata-liberálisok még csak szövetségben gondolkodtak, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) volt az, amelyik kezdeményezte: minél hamarabb egyesítsék erőiket és állítsanak közös elnökjelöltet. Szintén tegnap a PNL vezető testülete megbízta Klaus Johannist a párt ideiglenes vezetésével, Crin Antonescu ugyanis az ideiglenes elnöki tisztséget sem kívánja többé. A szebeni polgármester bejelentette: ha felkérik, vállalni fogja az elnökjelölti tisztséget is. Szabadság (Kolozsvár) 2014. június 12.Belföldi hírekÍrószövetségi elismerés Vida Gábornak Vida Gábornak ítélte a Román Írószövetség a nemzeti kisebbségeknek járó díjak egyikét. Az elismerést Ahol az ő lelke című regényéért kapta a héttagú zsűritől. A szövetség nagydíjával a kilencvenéves fordító, Antoaneta Ralian munkásságát ismerték el. Világelsők áremelésben Romániában drágult a legjelentősebb mértékben az üzemanyag – derült ki a Bloomberg által közzétett felmérésből. A kutatás több mint 16 százalékos emelkedésről számol be, a romániai árszaltót csupán Dánia közelítette meg. Az elemzés 61 ország üzemanyagárait vette számba március 31. és április 29. között Norvégiától Venezueláig, ezek alapján a vizsgált államokban Romániában emelkedtek a leggyorsabb ütemben az árak. A felmérésbe bevont 61 ország közül Románia 1,95 dolláros benzinárával ezúttal a 24. helyen végzett, míg a korábbi, hasonló összeállításban még a 33. helyen szerepelt 1,68 dolláros üzemanyagárral. Bírálják a kormányt Elmarasztalták a Ponta-kormány politikáját a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Liberális Párt vezetői tegnap a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank küldöttségével szervezett találkozón. A pártvezetők úgy vélik, a kormány kampányintézkedésekre összpontosít. Klaus Johannis, az NLP ideiglenes elnöke kijelentette, a tb-járulék csökkentése 5 százalékkal rendkívüli intézkedés, de egy olyan kontextusban történik, amely sok kérdőjelet von maga után. „Az intézkedést mi javasoltuk, és úgy véljük, javítani fog a gazdaságon. Figyelembe véve, hogy a fizetések Romániában a legalacsonyabbak, ám a munka költségei magasak – a 44,8 százalékkal az EU hetedik helyén állunk –, csökkenteni kell ezeket a kiadásokat” – szögezte le a politikus. Úgy fogalmazott, aggasztó, hogy a Ponta-kormány nem készítette elő az erre vonatkozó intézkedést, s amennyiben ezzel az év közepén állnak elő, egyértelmű, hogy kampánycélokról van szó – fejtette ki. Tőzsdén az Electrica Elfogadta tegnap a kormány az Electrica Rt. állami tulajdonban lévő áramszolgáltató privatizációs stratégiáját, amely szerint a részvények 51 százalékát tőzsdén értékesíti. A döntést Răzvan Nicolescu energiaügyekért felelős tárca nélküli miniszter jelentette be a kabinet tegnapi ülése után. Közölte, hogy az állam akkor hagyja jóvá a többségi részvénycsomag eladását, ha sikerül legkevesebb 435 millió euróért értékesíteni a csomagot. Egy részvény kikiáltási ára minimum 11, maximum 13,5 lej lesz. A részvények nagy részét a bukaresti értéktőzsdén bocsátják ki. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. június 27.Ismét volt egy „fekete kedd” a parlamentbenTavaly decemberben 10-én, kedden próbálták biztosítani büntetlenségüket a honatyák a büntető törvénykönyv módosításával. Most pedig, június 24-én, az újabb „fekete kedden”, megszavazták azt a törvényt, amelynek értelmében a megyei tanácselnökök és a polgármesterek mentesülnének az érdekkonfliktusoktól. A sajtó „bekavart” A törvénynek látszólag nincs semmiféle köze az érdekkonfliktusokhoz. A jogszabály értelmében a megyei tanácselnökök és polgármesterek jog szerinti tagjaivá válnak a községi, városi, municípiumi és megyei közüzemi szolgáltatások és helyi közhasznú társaságok igazgató tanácsainak. Ha pedig ha másvalakit jelölnének ki e tisztségre, akkor ők maguk határozhatják meg helyettesük személyét. A jelenlegi törvény szerint erről a helyi vagy a megyei tanács dönt. A most megszavazott jogszabály a közüzemi szolgáltatásokat szabályozó, 2006-ban elfogadott törvényt módosítja. A módosításokat azonban a szenátus 2013 novemberében elutasította. A tervezetet ezt követően a szociáldemokrata honatyák még az európai parlamenti választások előtt készítették elő a képviselőházi végső szavazásra. A május 27-i ülésen azonban a szociáldemokrata képviselő, Iulian Iancu minden külön magyarázat nélkül a jogszabálytervezet visszaküldését kérte az általa elnökölt ipari szakbizottságba. Ennek feltehetőleg az lehetett az oka, hogy a bukaresti sajtó már május közepén felhívta a figyelmet: a módosítások kidolgozásánál a szociáldemokrata honatyák nem konzultáltak az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséggel (ANI), jóllehet a módosítások megváltoztatják az összeférhetetlenség kritériumait. 1200 „büntetlen” A tervezetet hat szociáldemokrata képviselő nyújtotta be a képviselőházba. Kidolgozói között van Florin Iordache, aki a tavalyi, decemberi „fekete kedd” alkalmával egyik fő hangadója volt az amnesztiáról és kegyelemről szóló törvénytervezet, illetve a Büntető Törvénykönyv módosításai elfogadásának. De a tervezethez nevét adta a szociáldemokraták képviselőházi frakciójának vezetője, Marian Neacşu is. A jogszabályt a hatalom képviselői – a Szociáldemokrata Párt, az Országos Szövetség Románia Haladásáért, az RMDSZ, a Konzervatív Párt, és a Victor Ponta kormányfővel újabban lepaktáló Dan Diaconescu Néppárt – szavazták meg. Ha a képviselőházi szavazást követően Traian Băsescu államfő kihirdeti a törvényt, akkor a legfelsőbb bíróság elé terjesztett több száz ügycsomót érvényteleníthetnek. Az Országos Összeférhetetlenségi Ügynökség elnöke, Horia Georgescu szerint az összeférhetetlenséggel gyanúsított helyi választottak ellen leállnának a kivizsgálások, több mint 1200 helyi választott mentesülhetne az összeférhetetlenség vádjától. Közéjük tartoznak olyan nevek is, mint Nagyszeben polgármestere, Klaus Iohannis, a Brassó megyei tanács elnöke, Aristotel Câncescu, Konstanca polgármestere, Radu Mazăre, a Konstanca megyei tanács elnöke, Nicuşor Constantinescu, a Hunyad megyei tanács elnöke, Mircea Moloţ. A legtöbben azonban kisvárosok és községek polgármesterei, elsősorban a szociáldemokraták részéről, akik egyébként – mindenekelőtt a választási kampány során – igen nagy nyomást gyakoroltak a párt központi vezetésére a törvény elfogadása érdekében. Victor Ponta kormánya egyébként tavaly sürgősségi kormányrendelettel kívánta keresztülvinni a parlamenten a jogszabályt, ám Brüsszel negatív véleményezése kapcsán felhagyott a kísérlettel. Liviu Dragnea kormányfő-helyettes utoljára idén áprilisban tett ígéretet pártja kiskirályainak, egy brassói összejövetel alkalmával a törvénymódosítások mielőbbi elfogadására. A módosítások rövid története A Szociáldemokrata Párt már régebben igyekszik megszabadítani helyi választottjait az összeférhetetlenség vádjától. A próbálkozások már 2008-ban megindultak, amikor az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség elkezdte kivizsgálni az összeférhetetlenséggel gyanúsított megyei tanácselnökök és polgármesterek helyzetét. A kivizsgálások számának szaporodásával egyenes arányban nőtt a megyei kiskirályok tiltakozása is. Liviu Dragnea 2013 júliusában megígérte a Szociál-Liberális Szövetség (USL) helyi választottjainak, hogy a kormány megváltoztatja majd az ügynökség működését szabályozó törvényt, pontosabban világosabbá teszi az összeférhetetlenség ismérveit. Brüsszel – korábban már említett – fejcsóválása miatt azonban az Igazságügyi Minisztérium nem hagyta jóvá a módosításokat. Tavaly októberben, a polgármesterek nyomására, a Szociál-Liberális Szövetség a helyi közigazgatási törvény esetében három, nagyjából azonos tartalmú módosítással kívánta kielégíteni a pártszövetség választottjainak igényét. A módosítások közül az egyiket a kormányhoz, a másik kettőt pedig a törvényhozás két házához nyújtották be. Idén márciusban furcsa dolog történt: az Európai Bizottság közigazgatási hatáskörökkel foglalkozó bizottságának igazgatója, Vittora Alliata de Villafranca egymás után két levéllel fordult Bukaresthez. Március 11-i levelében azon a véleményen volt, hogy kulcsfontosságú lehet bizonyos helyi választottak részvétele az igazgatótanácsokban, abban tehát nincsen semmi rendkívüli, ha közüzemi szolgáltatások vezető tanácsának tagjai. Március 21-i levelében viszont már az összeférhetetlenséget szabályozó törvénykezés szigorú alkalmazását követelte. Úgy tűnik, hogy Bukarest végül is a brüsszeli tisztségviselő első levelét vette komolyan, és a képviselőház most elfogadott törvénymódosításokkal lehetővé tette a vezetőtanácsi részvételt, vagyis a büntetlenséget a helyi választottak számára. Bogdán Tibor. maszol.ro 2014. június 30.Klaus Johannis lett a PNL elnökeA parlament épületében zajló kongresszuson Johannisnak egy kihívója volt Ioan Ghise személyében, de ő csak 144 szavazatot kapott, miközben Johannis pártelnökké választását 1334-en támogatták. A liberálisok megszavazták azt is, hogy összeolvadnak a szintén ellenzéki Demokrata Liberális Párttal (PDL), amellyel várhatóan közös jelöltet állítanak a novemberi államelnök- választáson. A kongresszus nem döntötte el, hogy Johannist vagy a párt leköszönt elnökét, Crin Antonescut javasolják erre a tisztségre. Eredetileg erről is határozatot kellett volna elfogadniuk a küldötteknek, de kiderült, elég népes az a tábor is, amely Antonescut javasolná államelnökjelöltnek. Johannis ezért bejelentette, hogy még van idejük megvitatni ezt a kérdést, amelyről a párt egy szűkebb testülete fog határozni. A kongresszuson azt is megszavazták, hogy kilépnek az európai liberálisok frakciójából az Európai Parlamentben, és az Európai Néppártba (EPP) iratkoznak. Népújság (Marosvásárhely) 2014. július 1.Folytatódik a PNL és a PDL összeolvadásának előkészítéseFolytatódtak hétfőn az egyeztetések a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) között a két alakulat közötti fúzióról. Sajtóértesülések szerint július 12-én vagy 19-én terveznek közös kongresszust tartani, amelyen döntenek majd a következő lépésekről. Vasile Blaga, a PDL elnöke cáfolta, hogy zsákutcába jutottak volna a tárgyalások, mivel a PNL ragaszkodik ahhoz, hogy az új párt PNL néven fusson. Több PDL-es vezető is felháborodásának adott hangot a hétvégén, amiért a PNL szombati tisztújító kongresszusán a párt élére frissen megválasztott Klaus Johannis azt mondta: a PDL elfogadta, hogy a párt neve PNL legyen. Blaga szerint a név az utolsó dolog, amiről egyeztetnek majd, és kielégítőnek tartja Johannis magyarázatát szombati kijelentésével kapcsolatban. Johannis vasárnap este úgy nyilatkozott: azt, hogy a PDL elfogadja a liberálisok névvel kapcsolatos feltételét, a PDL politikusaival folytatott hivatalos és nem hivatalos beszélgetésekből szűrte le. Eközben hétfőn Daniel Chiţoiu PNL-es képviselő, volt pénzügyminiszter bejelentette: kilép a pártból, ha az átlép az Európai Néppártba. Krónika (Kolozsvár) 2014. július 18.Oligarchák útjaA megszokott úton halad tovább az RMDSZ. Ezt nem volt nehéz megjósolni azt követően, hogy a párt befolyásos, régi, jelentős üzleti háttérrel rendelkező politikusainak – hívhatjuk őket oligarcháknak is – érdeke és akarata érvényesült, és a szövetség annak ellenére sem lépett ki a kormányból, hogy koalíciós partnere jelezte: nem enged a nemzetállami mítoszból, és csupán szünetelteti, de be nem szünteti a kisebbségi jogbővítés megtorpedózására irányuló akcióit. Kelemen Hunor államfőjelöltként történő indítása révén az RMDSZ szokás szerint arra számít, hogy az első fordulóban elért eredmény ismeretében a második fordulóba jutott jelöltek majd egymást félrelökve versengenek a kegyeiért. Ez most különösképpen nagy téttel bírhat, mivel az előrejelzések szerint ha a baloldal Victor Pontát, a jobboldal pedig Klaus Johannist indítja, pont a magyarok jelenthetik a mérleg nyelvét. Csakhogy az már több ízben is bebizonyosodott, hogy a magyar szavazópolgárok nem szavaznak baloldali jelöltre, még akkor sem, ha az RMDSZ erre buzdítja őket. Johannis pedig kisebbségiként még úgy is nagyobb eséllyel pályázhat a magyarok voksaira, hogy nem vállal fel kisebbségjogi ügyeket, és az autonómiát is ellenzi. Biró Rozália jelölése a kormányfő-helyettesi tisztségre szintén azt jelzi, hogy a szövetségben rendkívül erős az oligarchák befolyása. Mentora és üzlettársa a Bihar megyei RMDSZ elnöke, Kiss Sándor üzletember, aki ellen a korrupcióellenes ügyészség vizsgálódik olyan ügyletek miatt, amelyeket még a Bihar megyei közgyűlés elnökeként bonyolított. Biró jelölésére már ez is árnyékot vet, az meg pláne, hogy összeférhetetlenség-gyanús ügyei miatt ellene is feljelentést tett a feddhetetlenségi ügynökség. Az ártatlanság vélelme persze mindenkit megillet, de sem az RMDSZ-re, sem általában véve a romániai magyar közösségre nem vet jó fényt, ha miniszterelnök-helyettesére a gyanú árnyéka vetül – igaz, hogy, hogy nem, az ügyészség történetesen éppen alig több mint egy hete ejtette az ügyet. Végső soron a jelöléssel legalább a román polgárok magyarokkal szembeni gyanúját eloszlathatják. Hiszen ezáltal is bizonyítják, hogy az RMDSZ tényleg nem más, mint a többi, hasonló ügyekben érintett román párt. Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár) 2014. július 23.Tusványos 25 – Politológusfórum az erdélyi magyarok idei választási szereplésérőlAz erdélyi magyar választói viselkedésről a Mensura Transylvanica-műhely szervezett fórumot a 25. Tusványosi szabadegyetemen, amelyen a magyar országgyűlési választáson kívül az EP-választás eredményét és a küszöbön álló román elnökválasztás kilátásait is kielemezték a meghívott szakértők. Az előadás kezdetén ifj. Toró Tibor politológus röviden felvázolta a 2014-es magyarországi választási eredmények erdélyi vonatkozásait. Mint kiderült, többek között a komplikált szavazati regisztrációs űrlapnak köszönhetően a 190.000 regisztrált erdélyi kettős állampolgár közül mindössze 150.000-en tudtak élni szavazati jogukkal. Székely István Gergő, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet politológusa szerint a magyarországi parlamenti választás a FIDESZ szempontjából nézve egyértelműen sikeres volt. Szerinte azonban a magyar kormánynak érdemi közpolitikai szinten kellene foglalkoznia a határon túliakkal, nem csupán a nemzetpolitikai szlogenek szintjén. A választás előtt a külhoni magyarok szavazati joga kapcsán számos kérdés merült fel. Egyesek szerint egyáltalán nem jogos a külhoniak szavazati joga. Egyrészt nem avatkozhatnak bele Magyarország politikájába, ugyanis nem adófizető polgárai Magyarországnak, másrészt nem elég tájékoztak a magyar belpolitikával kapcsolatosan. A politológus szerint ez teljesen értelmetlen felvetés. A felmérések azt bizonyítják, hogy az erdélyi magyarokat a román politikánál jobban érdekli a magyar közélet. A kérdés itt abban tevődik fel, hogy az erdélyi magyarokat nem csábítja-e el Magyarország a helyi, román politikai közéletből, amely által egyre távolabb kerülünk a kisebbségi törekvésektől, ezáltal pedig az autonómia kivívásától. Erre, egy választás alapján, senki nem tud konkrét választ adni. llyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet politológusa a választásra regisztráltak és a ténylegesen választók számának különbségét azzal magyarázta, hogy sokaknak kedvét szegte a folyamat végigjárása, illetve a levélszavazat szokatlan volta. Mindezek ellenére az erdélyi magyarok szimbolikus jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy részt vehettek az országgyűlési választásokon – állapította meg Illyés. A politológusok megállapították: nem sikerült kivenni a külhoni magyar kérdést a magyar belpolitikából. Magyarországon sokan a Fidesz kétharmados parlamenti többségét a kedvezményesen honosított magyarok szavazataival magyarázták. Az EP-választásokról ifj. Toró Tibor úgy vélekedett: Magyarországon nem volt kérdéses a FIDESZ győzelme, csupán megerősíttet a pozícióját. Sokat nyomott a latban az ezt megelőző országgyűlési választások eredménye is. Ilyés szerint az RMDSZ 6,3 százalékos eredménye a parlamenti választásokhoz mérten nem rossz, viszont távol állt attól a 8,9 százalékos eredménytől, amelyet a Tőkés László vezette Magyar Összefogás listája 2009-ben produkált. Szerinte mindez az összefogás hiányával, és az emberek frusztráltságával magyarázható. Az EMNP nem indult az EP-választásokon, mert nem volt kellő anyagi-, és humán-erőforrása, illetve politikai üzenete. Ez viszont nem jelent problémát, mert legalább nem vont el az RMDSZ-től abból a nehezen megszerzett 6,3%-ból – jegyezte meg Ilyés. Ami a közelgő román elnökválasztást illeti Székely szerint az EMNP jövője múlhat azon, hogy indít-e saját jelöltet, miután az EP-voksolást is kihagyta. Az elemző szerint a Néppárt jelenleg is dekonjunktúrában van. Az RMDSZ-FIDESZ barátság nem igazán tesz jót neki. Ugyanakkor megjegyezte, hogy nagyon rég nem volt ilyen gyenge jelöltlista a választásokon. Alig van két hónap a jogilag is indítható kampányig és csak találgatni lehet, hogy kik lesznek a tényleges jelöltek. A politológusok abban egyetértettek, hogy a második fordulóban nagy valószínűséggel Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök és Klaus Johannis liberális pártelnök párharca körvonalazódik. Az sem kizárt, hogy előkerül az etnikai kártya is. Toró szerint nagy csodának kell történnie ahhoz, hogy egy szász-német, Klaus Johannis legyen Románia következő elnöke. Szerinte azonban ő nem egy kisebbségi német politikus, sokkal inkább egy német anyanyelvű többségi, akire a magyarok esetleg szorult helyzetben fognak szavazni, csupán azért, hogy ne a PSD-s Pontára, adják a voksukat. És ezt függetlenül attól, hogy az RMDSZ mit fog javasolni a tagságnak. Végezetül pedig Ilyés rámutatott, hogy a PSD egy jelentős köre láthatóan próbálkozik megszabadulni az RMDSZ-nek a kormányból való eltávolításával. Szerinte az sem kizárt, hogy a hamarosan terítékre kerülő költségvetés-módosítás után, de még az elnökválasztást megelőzően az RMDSZ kilép a kormányból. György Erzsébet, Erdély.ma 2014. július 24.Harc a hatalomértMiközben a román alattvaló életét újabb és újabb árvizek nehezítik – az elmúlt napokban az ország bizonyos területeire hihetetlen mennyiségű csapadék hullott –, a Dâmboviţa-parti politizálás centrumában, már a közelgő elnökválasztás miatt is, a megszokott korrupciós botrányokon túl a hatalmi harc áll. Noha két esztendeje a szocialista-liberális koalíció földrengésszerű győzelmet aratott, s kétharmados többséget szerzett a felduzzasztott létszámú parlamentben, nem váltotta be a hozzá fűződő reményeket, felbomlott, a liberálisok kiváltak, s átállva az Európai Parlamentben a néppárti frakcióba, egyesültek a demokrata-liberális párttal! A Victor Pontának látványosan hátat fordító és először szenátusi, majd pártelnöki tisztségéről is lemondó Crin Antonescu széteső, szétaprózódó, válságba jutó jobboldalt hagyva maga után letett arról is, hogy államfőnek jelöltesse magát, igaz, utóbb visszatáncolt, s miután „kitalálta” és előtérbe tolta az ország reménységét, Klaus Iohannist, úgy döntött, mégis indul az elnökválasztásokon. Párttársai ezzel nem értettek egyet, s egy belső szavazáson Klaus Iohannis győzött, így most hivatalosan is ő a liberális párt elnökjelöltje, az egyesülő demokrata–liberális párt jelöltjével, Cătălin Predoiuval is meg kell még mérkőznie, de nem kétséges, hogy több szavazatot kap, és ő lehet végül a jobboldal államfőjelöltje. Legyőzheti-e Victor Pontát? A jelenlegi miniszterelnök hivatalosan még nem jelöltette magát, de több mint bizonyos, hogy ő lehet majd Iohannis ellenfele. A közvélemény-kutatások szerint, ha ma lennének a választások, győzne is, csakhogy nem ma lesznek. S a közvélemény-kutatásokból az is kiderül, hogy a román szavazók mintegy 20–20 százaléka elkötelezett „ideológiailag” a baloldal vagy a jobboldal mellett, hatvan százaléknak, a nagy többségnek nem ez számít. S van is némi igazuk, hiszen a romániai jobb- és baloldalnak semmi köze sem jobb sem baloldalhoz. (A vörös bárók, mint elkötelezett baloldaliak?) S mindkét oldalt behálózta a korrupció. Két szempont döntheti el a választásokat: protesztszavazat lesz-e 2014-ben? Ha lesz – eddig mindég volt –, akkor a német származású szebeni polgármester lesz Románia új államfője. Ha a szociáldemokratáknak mégiscsak sikerül – dacára Ponta csökkenő népszerűségének – motiválnia klientúráját, akkor Victor Ponta lehet az államfő, és bebetonozhatja pártja hatalmát. Ennek következményeit el lehet képzelni! Bogdán László, Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. július 31.Román kártyaAlig jelentette be hivatalosan, hogy indul a novemberi államfőválasztáson, Victor Ponta máris megadta a korteshadjárat alaphangját. Pártja országos tanácsának craiovai gyűlésén elhangzott beszéde egyértelműen arra enged következtetni: a kományfő erőteljes nacionalista kampányt kíván folytatni, amelynek során hangsúlyos szerep jut a jelöltek nemzetiségének. Mondhatnánk, hogy Klaus Johannis valószínűsíthető ringbe szállásával a jelenség természetes, ám egyáltalán nem az. Ponta roppant rafinált, mindazonáltal veszélyes trükkel rántotta elő a nacionalista kártyát, amelyet egyébként az európai parlamenti választás előtt is felmutatott. „Nem hiszem, hogy a Románia elnöki tisztségére pályázó jelöltnek gondja származna abból, ha nem ortodox vagy román nemzetiségű. De nem akarom, hogy bárki azzal vádoljon vagy azt mondja: hibának számít, hogy román vagy ortodox vagyok a saját országomban” – hangzott a pontai retorikai fogás. Amivel a nemlétező vádakat emlegető kormányfő gyakorlatilag álproblémát gerjesztett, hiszen senki sem állíthatja komolyan ebben a több mint kilencven százalékban románok és ortodoxok lakta országban, hogy hátránya származhat abból, ha közéjük tartozik. Ponta azoknak a – egy friss felmérés szerint a lakosság 65 százalékát kitevő – választóknak üzent, akik szerint Románia államfőjének román nemzetiségűnek kell lennie. Az ő nemzeti érzelmük húrjait kezdte pengetni, amikor azt sugallta: Nagyszeben lutheránus szász polgármesterének esetleges megválasztása nyomán saját országukban szorulhatnak háttérbe az ortodox románok. Román politikusok is szóvá tették már, mekkora alattomos húzás ez Ponta részéről, akinek immár egyértelmű felelőssége van abban, hogy a következő hónapok nacionalista, soviniszta hangulatkeltéssel fognak eltelni. Hiszen ne feledjük, a minap a liberális pártból kilépett Ioan Ghişe szenátor is azt állította Johannisról, hogy államfőként nem a román, hanem a német állam érdekeit képviselné. A történtek után nem kizárt, hogy a román állam iránti lojalitását folyamatosan bizonygató Johannis kénytelen változtatni álláspontján, miszerint származása sohasem vált a hátrányára. Merthogy megtanítják kisebbséginek lenni. Rostás Szabolcs, Krónika (Kolozsvár) 2014. július 31.Nemzetpolitika és választásokTusványos idei programjából sem hiányoztak az aktuálpolitikai és nemzetpolitikai kérdéseket feszegető előadások. A legaktuálisabbak közé tartozott a közelmúlt és közeljövő választásairól szóló panel, illetve a már hagyományosnak számító Kárpát-medencei nemzetpolitikai kerekasztal. Az idei esztendő erdélyi magyar szempontból releváns három választását –a magyarországi országgyűlési választást, az EP-választásokat, és a közelgő romániai elnökválasztást – elemezte Toró Tibor, a Mensura Transylvanica elemzője, Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzője és Székely István Gergő, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója. Szavazatok Erdélyből Erdélyben 370 ezer új állampolgárt tartottak számon a választások előtt, nagyjából 300 ezer nagykorú személyt. Közülük sokan már rendelkeztek magyarországi lakcímmel, így körülbelül 250 ezren szavazhattak levélben, amihez előbb regisztrálni kellett. A postán kiküldött regisztrációs ívek esetében nem tisztázott, hogy hova érkezett meg, és hová nem, az online módon regisztráltak országos bontása nem ismert, az erdélyi magyar szervezetek segítségével zajló regisztráció terén pedig szabályos verseny alakult ki arról, hogy melyikük regisztrál végül több személyt – emelte ki Toró Tibor politológus. A Nemzeti Választási Iroda szerint a határon túlról 193 ezren regisztráltak, s ha ennek 66 százaléka erdélyi, akkor nagyjából 128 ezer körüli az Erdélyből regisztrálók száma. A regisztráltak közül 158 ezren szavaztak, ebből 128 ezer bizonyult érvényesnek. Erdélyből 105 ezer szavazó lehetett – ha továbbra is kétharmaddal számolunk –, közülük nagyjából 85 ezren szavazhattak érvényesen. Vagyis a választásra jogosult erdélyiek nagyjából 35 százaléka szavazott, közülük 28 százalék érvényesen. Erdélyben a szavazók 95,5 százaléka a Fideszre, 2,8 a Jobbikra, 1,16 a baloldali koalícióra és0,45 az LMP-re szavazott. A politológus szerint két ellentétes, Magyarországról érkező törekvés volt megfigyelhető: egyrészt regisztráljanak minél többen, másrészt a beérkező külhoni szavazatok ne gyengítsék a választások eredményének érvényességét. A végeredmény ugyanis akár úgy is értelmezhető, hogy a sokféle módon begyűjtött határon túli szavazatok adták a Fidesz kétharmadához szükséges mandátumot. Székely István Gergő szerint a sokak által félszavazatként értékelt határon túli szavazatok a magyar politikai közösség kiterjesztését is jelentik, ami egyben felveti a kérdést: a magyar politikai közösségbe újonnan belépők nem fognak-e lassan kitáncolni a romániaiból? Ha igen, annak a politikai érdekképviselet gyengülése lehet a következménye. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet politológusa szerint a külhoni magyarok akkor válhatnak sikeresen a magyar politikai közösség részévé, ha a magyar kormány érdemileg kezd el közpolitikailag foglalkozni velük, és a pártok is túllépnek a megszokott nemzetpolitikai szlogeneken. „Jóhiszemű értelmezés szerint a Fidesz óvatos akart lenni, de hosszabb távon lehet, hogy el kéne jutni oda, hogy a külhoniak választójoga teljes értékű választójoggá váljék. Az esélyek a politikai pártok érdekeit tekintve értelmezhetők, a jelenlegi szabályozás a Fidesznek pedig megfelelő” – értékelt a politológus. Tovatűnt remények Az európai parlamenti választások a szakirodalom szerint másodrendű jellegűek, tehát nem kimondottan az aktuális szavazásról szólnak, sokkal inkább a belpolitikai folyamatok tétjei tükröződnek bennük – állapították meg a politológusok. Szerintük az RMDSZ 6,3 százalékos eredménye egyrészt az összefogás hiányára vezethető vissza, másrészt míg az erdélyi magyar kisebbség 2007-ben és 2009-ben még sokat várt az EU-tól, mára ezek a remények alábbhagytak, ezért csökkent a szavazási kedv is. „Sok csalódás érte a közösséget az elmúlt öt évben nem csak kisebbségpolitikai szempontból. Átlagosan 18,5 százalékos az RMDSZ-re adott szavazatok csökkenése, legrosszabbul Máramaros teljesített, de Bihar, Maros és Kovászna megyéből is az átlagosnál kevesebb szavazat érkezett, mintöt évvel ezelőtt” – emelte ki Illyés Gergő. A Nemzetpolitikai Kutató elemzője szerint a novemberi elnökválasztáson második fordulóra számíthatunk. Mivel az államelnökjelöltek névsora távolról sem teljes vagy biztos, nehéz az esélylatolgatás. A PSD még nem nevezte meg jelöltjét, a Nemzeti Liberális (PNL) és Demokrata Liberális Párt (PD-L) pedig érdekes kiválasztási folyamat közepén van, amelynek esélyese Klaus Johannis a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) név alatt. Ennek értelmében Victor Ponta–Klaus Johannis párharc körvonalazódik, amihez hozzájárul a Traian Bãsescu által támogatott párt jelöltjeként Cristian Diaconescu, de Cãlin Popescu Tãriceanu is bejelentette indulási szándékát. A politológusok úgy vélik, hogy Johannisnak – aki nem kisebbségi, hanem inkább német anyanyelvű többségi politikus – nincs esélye nyerni. Az RMDSZ jelöltje Kelemen Hunor lesz, a Mensura Transylvanica elemzője szerint ugyanakkor az EMNP-nek is elnökjelöltet kell állítania, mert két egymást követő kampányból kimaradni hatalmas veszteséget jelentene. Illyés Gergő azt sem tartja kizártnak, hogy az elnökválasztások előtt, de a költségvetési módosítás után az RMDSZ kilép a kormányból. A nemzetpolitika filozófiája Semjén Zsolt szerint a magyar nemzetpolitika filozófiájának alapkérdése, hogy mi a magyar állam értelme. A magyar állam célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyarok életminősége javuljon, bárhol éljenek – fogalmazott a nemzetpolitikai kerekasztal nyitóbeszédében a miniszterelnök-helyettes. Szerinte az állam két eszközzel érheti el ezt a célját: egyrészt az állampolgárság megítélése révén a nemzet közjogi egyesítésével, másrészt a támogatási formák által. Az előrejelzések szerint a parlamenti ciklus végére az egymilliomodik külhoni magyar állampolgár is leteszi az állampolgári esküt – jelenleg több mint 600 ezer új állampolgár szerepel a nyilvántartásokban –, a külhoni célokra szánt 21 milliárd forint pedig minden eddiginél magasabb összeg. A miniszterelnök-helyettes az emberi jogok királynőjének nevezte az autonómiát. „Ami másnak jár, nekünk is jár. Valamennyi nemzetrésznek saját koncepciót kell erre vonatkozóan kialakítani, amit Magyarország teljes erővel támogat, hiszen minden szempontból igazunk van, mert példát tudunk mondani autonómiákra az EU-ban. Bármelyik nemzetrésszel bármi történik – most a kárpátaljai magyarság van a legfenyegetettebb helyzetben –, Magyarországnak hasonló szerepet kell vállalnia a külhoni magyarság tekintetében, mint amit Izrael a világon valamennyi zsidója tekintetében. Ha Izraelnek szabad, nekünk is szabad” – hangzottak Semjén Zsolt tapsfakasztó szavai. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint a kárpátaljai magyarság egyetlen fegyvere ma is a remény, amikor ukrajnai történelmük legnehezebb napjait élik. „A legfontosabb kérdés a biztonság. Minden terv nulladik feltétele, hogy a kárpátaljai magyarság meg tudjon maradni szülőföldjén. Miközben az országban háború van, a behívók érintik a kárpátaljai magyarságot is, a háborúnak már magyar áldozata is van, Kárpátalján is megjelentek a menekültek, és számos fegyver van magánemberek kezében” – állapította meg Brenzovics. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a VMSZ etalon értékű megállapodást kötött a Szerb Haladó Párttal, jóformán minden szerepel benne, amiért a vajdasági magyar politika síkraszáll. Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnöke pedig az elmúlt esztendő három választásának sikereit ecsetelte. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint viszont bármilyen bölcs nemzetpolitikát folytathat a magyar kormány, ha a nemzet részei nem partnerek a feladatban. Erdélyben a cél egyértelműen a közösségi autonómiák rendszerének kiépítése, az RMDSZ kormányzati szerepvállalását pedig az eredmények minősítik. Ilyen szempontból bírálható az RMDSZ munkája, mert semmilyen stratégiai kérdésben nem léptünk előre, mondta Toró, majd bejelentette: az EMNP komolyan fontolgatja, hogy saját államelnökjelöltet indítson. Dénes Ida, Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2014. augusztus 6.A román ortodox egyház elhatárolódott a román pártoktól és az államelnök-választási kampánytólElhatárolódott az elnökválasztási kampánytól a román ortodox egyház, amely felkérte a politikusokat, ne használják fel kampánycélokra az egyházat és a hit kérdéseit – írta kedden a média. Az államelnök-választási kampányban a jelöltek vallásáról és etnikai hovatartozásáról alakult ki vita az elmúlt napokban. Mégpedig azután, hogy Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök a legesélyesebbnek tartott lehetséges ellenjelöltjére, az evangélikus vallású, szász nemzetiségű Klaus Johannisra utalva a múlt héten kijelentette: semmi gondja azzal, ha egy elnökjelölt nem román és nem ortodox vallású, de azt sem szeretné, hogy valaki a saját hazájában azzal vádolja vagy hibaként tüntesse fel, hogy ő román és ortodox. "Így születtem, így fogok meghalni, büszke vagyok erre, és azt hiszem, tiszteletet érdemlek ezért" – jelentette ki a román Szociáldemokrata Párt (PSD) államfőjelöltje. Ezt követően Ponta számos bírálatot kapott a jobboldal politikusaitól. Petre Roman, Románia volt miniszterelnöke, aki jelenleg a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője, kijelentette: Ponta részéről "roppant csúnya és erkölcstelen volt", hogy szóba hozta Johannis vallását és etnikai hovatartozását. Roman úgy vélte, a hagyományok szerint éppen a szociáldemokratáknak kellene küzdeniük az előítéletek lebontásáért, elsősorban a vallási jellegű előítéletek megszüntetéséért. Catalin Predoiu, a Demokrata Liberális Párt (PDL) államelnök-jelöltje úgy vélte, hogy a kormányfőnek ez a megnyilatkozása "elmaradott szemléletét" igazolja. Predoiu szerint Ponta kijelentése a hátrányos megkülönböztetés határát súrolta, és úgy vélte, "veszélyes vita" bontakoztathat ki a román társadalomban, amely toleráns, ráadásul az emberi jogok – mint Predoiu fogalmazott – biztosítva vannak Romániában. Mihai Razvan Ungureanu volt miniszterelnök, a PDL első alelnöke szerint Ponta elérte a célját, hiszen nyilatkozatával Johannis vallásáról indított vitát, de "mérgezett győzelemnek" nevezte, amit Ponta és "korlátolt" tanácsadói elértek, mert nem lesznek képesek megállítani a román ortodox egyháznak a kampányba való bevonását. Cristian Diaconescu, a Traian Basescu államelnök védnöksége alatt álló Népi Mozgalom Pártja (PMP) államelnök-jelöltje szintén veszélyesnek nevezte a vallási alapon való megkülönböztetést. Leszögezte: a protestánsok, az ortodoxok és a katolikusok egyaránt keresztények. A román ortodox egyház ezt követően állásfoglalást adott ki. Kifejtette, hogy a jelöltek politikai meggyőződésétől, etnikai származásától, vallási meggyőződésétől függetlenül az ortodox klérusnak nem szabad pártokat és jelölteket támogatnia, ezt ugyanis tiltja a román ortodox egyház zsinatának döntése, és a hívek is elítélik. Az egyház felhívta a politikusok figyelmét, hogy a választási kampányban kerüljék a vallási indíttatású vitákat. Leszögezte, hogy az ortodox egyház egyetlen pártot és politikust sem támogat még burkoltan sem. Romániában a lakosság 86 százaléka ortodox vallású. Népújság (Marosvásárhely) 2014. augusztus 7.Klaus Johannis nem híve az etnikai autonómiánakKlaus Johannis soha nem volt híve az etnikai alapú autonómiának, és most sem támogatja, hogy a régiókat etnikai határok mentén alakítsák ki. A jobboldal egyik lehetséges államelnökjelöltje kijelentette, ha valaha lesznek régiók Romániában, akkor ezeket nem etnikai szempontok szerint kell kialakítani, és úgy véli, a decentralizációt csak „bizonyos mértékben” kell etnikai kritériumok szerint végrehajtani. A Nemzeti Liberális Párt jelenlegi elnöke, korábban a német kisebbség politikai vezetője a román kisebbségpolitikáról úgy véli, „el kell ismerni, hogy Románia pozitív modell Európában abban, ahogyan bánik nemzeti kisebbségeivel”, hozzátéve, a nemzeti kisebbségekkel szembeni bánásmód területén mindig lehet javítani, de korrektnek kell lenni a román állammal szemben. Pozitív diszkriminációnak nevezte, hogy a nemzeti kisebbségeknek hivatalból jár egy parlamenti képviselői hely, amennyiben nem érik el az ötszázalékos bejutási küszöböt. A kedvező bánásmódra példaként említette, hogy az állam támogatja a kisebbségek szervezeteit, és anyanyelvű iskolákkal is rendelkeznek a nemzeti közösségek. „Összességében elmondhatjuk, hogy Romániában korrektül és jól bánnak a kisebbségekkel” – mondta Johannis. MTI 2014. augusztus 7.A nyergestetői csodaAzért azt sajnálhatjuk, hogy nincs Romániában olyan hangos és agilis baloldal, az emberi jogokért, a demokráciáért, a jogállamiságért olyan eszeveszettül aggódó társaság, mint Magyarországon. Pedig csudajó dolgunk lenne, egyszeriben minden gondunk megoldódna, nem kellene mindenféle eszközzel jogsértéseink ellen harcolnunk, mint most. A világsajtó csak rólunk cikkezne, és ha valamilyen csoda folytán valamely román párt kilátásba helyezné jogaink csorbulását, Európa és a világ nagyurai azonnal aggódva ráncolnák homlokukat, mindenféle szankciókkal fenyegetnék a bukaresti kormányt, nem kellene nekünk Strasbourgtól Brüsszelig felszólalnunk, Luxemburgban pereskednünk. Csak hát nincs nálunk ilyen hangos és agilis balliberális tábor, a demokráciáért, a jogállamiságért, a szólásszabadságért eszeveszettül aggódó társaság – így aztán csend van és rend és liberális demokrácia. Senkinek nem sérti a fülét, hogy az ország – amúgy baloldali – miniszterelnöke azzal indította a hivatalosan még el sem kezdődött elnökválasztási kampányt, hogy a hivatalosan még nem is jelölt Klaus Iohannis orra alá dörgölte: ő bizony román és ortodox. Értsd: nem holmi tisztátalan, lutheránus vallású szász ivadék, aki gyanús származása folytán tán még idegen érdeket is szolgálhat. De az sem ütötte ki a biztosítékot – sem itthon, sem a putyinizálódásra oly módfelett érzékennyé vált nyugati elit köreiben –, hogy a titkosszolgálat vezetője nyíltan beismerte: az intézmény beavatkozik a politikai életbe, feladatának tekinti a területi autonómia megakadályozását. Mit nekünk hatalmi ágak szétválasztása, jogállamiság! Nagyúri flanc, örüljünk, hogy adólejeinkből ily éberen őrködik fölöttünk, liberális demokráciánk és tiszteletben tartott kisebbségi jogaink fölött a titkosszolgálat. Persze, ha lenne is nálunk ily hangos és agilis tábor, akkor sem tehetné szóvá ezen csekélységeket – hisz elfedi mindezt a kiváló együttműködés, mely lám, a Victoria-palotában is mindennap megvalósul, és a békés együttélés szelleme, amely valósággal belengi e tájat. Legutóbb éppen a Nyergestetőre szállt alá, és ímhol csodák történtek: együtt valának mindannyian, románok és magyarok egy akarattal, nyelveken szólt a miniszterelnök – magyarul is köszöntötte a résztvevőket –, a székely zászló pedig ott loboghatott szabadon. Mint minden magára valamit is adó liberális demokráciában. Ahol azért beperelik ám a lobogókat kitűző önkormányzatokat, és leszedetik a jelképeket, mert mindennek van határa. A liberális demokráciának is. Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. augusztus 12.Johannist indítják az államfőválasztásonKlaus Johannist, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnökét indítja jelöltként az államfőválasztáson a két legnagyobb ellenzéki párt – az NLP és a jobbközép Demokrata Liberális Párt (DLP) – összefogásával létrejött Keresztény–liberális Szövetség (KLSZ). A tegnap bejelentett döntést a két, fúzióra készülő párt közvélemény-kutatásokra alapozva hozta meg. A felmérések megerősítették, hogy Johannisnak nagyobb esélye van legyőzni a szociáldemokrata Victor Ponta kormányfőt, mint a DLP által javasolt Cătălin Predoiu volt igazságügyi miniszternek. Vasile Blaga, a DLP elnöke közölte, hogy Predoiu lesz a jobboldali összefogás miniszterelnök-jelöltje. Johannis szerint egy évtizednyi botrány és konfliktus után a románoknak azt kell eldönteniük, hogy a képmutatás és korrupció évtizedét óhajtják-e, vagy szívesebben élnének egy, az állampolgárait tisztelő, nyugati elkötelezettségű jogállamban. „Kevesebb lármát és több komolyságot akarok az államfői feladatok ellátásában” – szögezte le Johannis. Elmondta: feltett szándéka, hogy államfővé választása esetén megváltoztassa a politikai játékszabályokat Romániában, ugyanakkor folytonosságot ígért a nyugati irányultságú román külpolitikában és az igazságszolgáltatás függetlenségének garantálásában. „Nagyszeben polgármestereként bebizonyítottam, hogy botrány nélkül is lehet politizálni, lehet konszenzust építeni, munkahelyeket teremteni, befektetőket vonzani és fejlődni, igenis, lehetséges a szolidaritás és tolerancia a különbözőségben. És ha Nagyszebenben lehet, akkor Románia egészében is lehet” – jelentette ki Klaus Johannis, aki 2013-ban a Romániai Német Demokrata Fórum éléről igazolt át a Nemzeti Liberális Pártba. Kiemelte: először történik meg, hogy jelentős politikai erőt képviselő román pártszövetség etnikai kisebbséghez tartozó politikust jelöl a legmagasabb állami tisztségre. Úgy vélte, az államfői posztra való jelölése a román demokrácia érettségét bizonyítja és azt, hogy Románia „egy liberális társadalommá, polgári nemzetté” kezd válni. Romániában november 2-án rendeznek elnökválasztást. Amennyiben senki sem szerzi meg a választók több mint felének támogatását, november 16-án második fordulót tartanak az első két helyen végzett jelölt részvételével. A közvélemény-kutatások szerint most Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő a legesélyesebb, hogy Románia következő elnöke legyen. A felmérések júliusban 53–47 arányú győzelmet jósoltak Pontának, amennyiben Johannisszal kerül szembe a második fordulóban. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. augusztus 12.Az egységes román nemzetállam híve Klaus JohannisNem ért egyet az etnikai alapú régiósítással és az egységes román nemzetállam híve a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje. Erről Klaus Johannis a jelöltként történő hivatalos nevesítése utáni első tévéinterjúban beszélt hétfő este. „Nem vezet eredményre, ha a közigazgatási régiók határai egybeesnek az etnikai határokkal. Az egységes román nemzetálla híve vagyok. Nem hiszek az etnikai alapú régiósításban” – jelentette ki újságírói kérdésre válaszolva Nagyszeben szász polgármestere. Az államfőjelölt ezzel megerősítette egy korábbi interjúban adott nyilatkozatait. Akkor arról is beszélt, hogy a nemzeti kisebbségekkel szembeni bánásmód területén mindig lehet javítani, de korrektnek kell lenni a román állammal szemben, és el kell ismerni, hogy Románia pozitív modell Európában abban, ahogyan bánik nemzeti kisebbségeivel. maszol.ro 2014. augusztus 13.Tőkés László felhívásban kérte államelnökjelölt támogatásátTőkés László európai parlamenti képviselő felhívásban kérte Erdély magyar választópolgárait és a magyarság „transzilván felfogású román, német és más nemzetiségű szövetségeseit", hogy aláírásukkal támogassák az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) által jelölt Szilágyi Zsolt államelnök-jelöltségét. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöki tisztségét betöltő Tőkés László az MTI-hez eljuttatott szerdai nyilatkozatában abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy „kellő elkötelezettséggel és mozgósítással" az „erdélyi magyar autonomista oldal" képes lesz összegyűjteni a 200 ezer aláírást, amely ahhoz szükséges, hogy Szilágyi Zsoltot benevezzék a választási versenybe. Arra emlékeztetett, hogy 2007-ben „a nemzeti oldalnak" szervezeti háttér nélkül sikerült közel 150 ezer aláírást összegyűjtenie az európai parlamenti választások előtt. Tőkés László megjegyezte, ha nincs is valós esélye annak, hogy az erdélyi magyarság saját jelöltjét juttassa a román államfői székbe, a novemberi választáson való céltudatos részvétellel meghatározó szereplőjévé válhat a romániai belpolitikának, és új irányt szabhat a romániai magyar politikának. Úgy vélte, a romániai Német Demokrata Fórumtól a román Nemzeti Liberális Párthoz (PNL) átigazolt Klaus Johannis, és „a román Szociáldemokrata Párt (PSD) kormánykoalíciójának a foglyaként Kelemen Hunor" a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke egyaránt alkalmatlanná váltak arra, hogy elnökjelöltként hitelesen képviseljék az erdélyi magyarok és németek érdekeit. Kelemen Hunor közelmúltban tett nyilatkozatára hivatkozva – amely szerint a jelenlegi alkotmányos keretek között nincs realitása az RMDSZ által elkészített autonómia-statútumnak – megállapította, hogy az RMDSZ ismét csak „szavazatvadászatra kívánja használni az autonómiát". Tőkés László szerint Szilágyi Zsolt választási részvétele azért indokolt, mert az EMNT, az EMNP és szövetségesei „továbbra is megalkuvás nélkül kiállnak Románia regionális önrendelkezésen alapuló átszervezése, az erdélyi magyarság több szintű autonómiája, ezen belül pedig Székelyföld és Partium területi önrendelkezése mellett". Romániában novemberben tartják az elnökválasztást, amelyen az RMDSZ Kelemen Hunornak, a szövetség elnökének, az EMNP pedig Szilágyi Zsoltnak, a párt alelnökének az elindítását jelentette be. A román választójogi törvény értelmében a jelöltek akkor vehetnek részt a választási versenyben, ha szeptember 23-ig 200 ezer támogató aláírást gyűjtenek. MTI, Erdély.ma 2014. augusztus 18.Ki a nagyobb hazafiEl sem kezdődött még hivatalosan az elnökválasztási kampány, a jelöltek máris őrült versenybe kezdtek. No nem országvezetési víziójukat ismertetik, nem arról beszélnek, mit tesznek majd, ha a Cotroceni-palota boldog lakói lesznek, nem arról értekeznek, milyen útra terelnék a gazdasági-társadalmi válságba sodródott országot – nem, mindez másodlagos fontosságú kérdés csak, már ha egyáltalán szóba kerül. A verseny jelenleg arról szól, ki a nagyobb román. Az alaphangot Victor Ponta adta meg, igen ravasz módon szúrt oda legesélyesebbnek tartott ellenfelének, Klaus Johannisnak: azt ecsetelte, ő bizony román és ortodox. Az ily módon magyarázkodásra kényszerített liberális politikus aztán fene nagy igyekezetében még tán Pontán is túltett hazafiságban: lojalitását bizonygatta, azt hangsúlyozta, román ő, nem is akármilyen, lám, még a székelyek autonómiaigényét is mily határozottan elutasítja. A kormányfő sem adta alább, újabb ravasz húzással elmerészkedett a Nyergestetőre, és a székelyek hősiességét méltatta – rá néhány napra pedig külügyminiszterét a székelyföldi Marosfőre szalasztotta, hogy az ott összesereglett románságot megnyugtassa: Bukarest oltalmát élvezik. S ha már ott volt, hát Titus Corlăţean nem mulasztotta el az alkalmat, hogy jól oda ne mondjon Budapestnek, egyenesen azzal vádolta Magyarországot, hogy az autonómiatörekvések támogatása révén megszegi a két állam közötti alapszerződést. S amikor már azt hittük, hogy ennél hazafiasabb hangvételű megnyilvánulást már aligha tehet bárki, megszólalt Cristian Diaconescu, az államfő legújabb pártjának államfőjelöltje is, aki – miután néhány nappal korábban Nagyromániát vizionálva még azt ecsetelte, a Moldovai Köztársaság és Románia egyesülése nem késhet már soká – külügyminiszteri múltját meghazudtolva igen otromba és felelőtlen módon azzal riogatta a közvéleményt, hogy Magyarországot Oroszországhoz hasonlította. És ne higgyük, hogy itt a vége. Az államfőválasztás előtt vélhetően gyakran előkerül még a magyar kártya. Mert Romániában jelenleg nem az számít hazafinak, aki az ország és nemzete előmenetelén dolgozik, hanem az, aki erőteljesebben gyűlöli a magyarokat. Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. augusztus 20.Az űrlap aljaJóslat A régi rendszerben nem kellett politizálni, csak beállni a pártba, nyalni, és máris lehettél Valaki. Az új éra megutáltatta a politikát, így nem csoda, hogy politizálás nélkül kis Senki maradtam. Fáj? Ugyan dehogy, sőt büszke vagyok a státuszomra, mert nem vagyok ezzel egyedül. Milliónyian vagyunk, általában rendes, becsületes fickók. Azért néha halkan belekottyantok bizonyos dolgokba, mert a szemem lát, a fülem hall, és – állítólag – gondolkodni is tudok. Újabban az államfőválasztás körüli cirkuszt figyelem, élvezem. Hát, ha még ingyenes is lenne! De nem babra, a mi zsebünkre megy a játék. No de térjünk a tárgyra. Az egyik jelölttel kapcsolatban vannak némi észrevételeim. Klaus Johannisról van szó. Akkorát csalódtam benne, mint legnagyobb szerelmemben, aki egy mulatt fiú kedvéért képes volt a Föld másik felére költözni. Meg is bűnhődött érte…, de ez már sovány vigasz, az élet elszaladt… Szóval csalódtam Johannisban. Azt hittem róla, alapos, okos, tehetséges ember. Nos, kiderült, hogy tévedtem. Ő egy naiv, törtető, köpönyegforgató, pénzéhes személy. Lássuk sorra e tulajdonságait. Naiv, mert azt hiszi, Románia államfője lehet, amolyan második Obama. Csakhogy Románia nem Amerika, még csak nem is Szeben, Johannis meg nem Obama. Ködbevész az a jövő, amikor Romániának nem román nemzetiségű államfője lehet, hamarabbra jósolható a nemzetiségek szinte teljes eltűnése. Törtető, mert nem elégedett meg a szebeni polgármesteri funkcióval, ahol megbecsült, tisztelt, elismert, jólfizetett volt. Bement a regáti dzsungelbe, ahonnan nagyon nehéz lesz kikecmeregni, és ha sikerül is, nagyon megtépázottan. Köpönyegforgató, mert szász létére a legnagyobb román akar lenni. A nemzetiségiek elvárnák tőle, hogy felvállalja ügyeik pártolását, ő meg erre kijelenti, hogy ha megválasztják (a románok, mert a többiek szavazatai füstbe mentek!), nem lesz itt etnikai autonómia. Szerencsére a józan ész szerint – ami nála, úgy látszik, hiánycikk – ő nem lesz sem most, sem máskor államfő. Őszintén szólva: ne is legyen. Pénzéhes. Mellbe vágott a hír, hogy hat háza van. Ha lenne hat gyereke, üsse kő, megérteném. De nincs, nem is lesz. Öregségükre, két jó nyugdíjjal, igazán semmi okuk az éhhaláltól félni. Akkor meg minek a rengeteg vagyon? És miért kell még több? Valami bűzlik itt. Állítása szerint magánórákból, fizetésekből vette a házakat. Épeszű ember ezt nem veszi be. Valószínű mindenkit hülyének néz, no de ennyire?! Ránk nézve „kissé” sértő… Summa summarum, akkor lesz belőle államfő, amikor belőlem katolikus püspök. Az esély: 0,00! Lehet menni, szavazni! Szegedi László, Reggeli Újság (Nagyvárad) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
