Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az államfő elhatározását "nagy politikai és erkölcsi bátorságnak" nevezte. Döntését Emil Constantinescu egyedül hozta meg. Megtörténhet, hogy a visszalépés erkölcsileg jó hatással lesz a politikai életre. A politikai következményeket nehéz felmérni; nekünk az elnök azt mondta, mivel nincs esélye. Markó Béla Mugur Isarescut nevezve meg Constantinescu lehetséges utódaként. /Markó: Isarescu a lehetséges utód. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./
2000. július 22.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsának júl. 22-i marosvásárhelyi rendkívüli ülésén kell döntenie arról, hogy indítson-e az RMDSZ saját államfőjelöltet az őszi választásokon. Öt lehetséges jelölt neve merült fel eddig. Birtalan Ákos volt turisztikai miniszter, parlamenti képviselő, Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, szenátor, Frunda György szenátor, Kolumbán Gábor volt Hargita megyei tanácselnök, illetve Markó Béla szövetségi elnök, szenátor közül kellene a testületnek kiválasztania azt a személyt, akit a következő hetekben a szövetségnek "fel kell építenie" a választási küzdelemre. A legesélyesebbek Frunda György, aki négy évvel ezelőtt sikeresnek bizonyult. Markó Béla szövetségi elnök leszögezte: Emil Constantinescu államelnök visszalépése az újabb jelöléstől e pillanatban még inkább balra nyomja a választókat. Mugur Isarescu is közelebb áll a mostani baloldalhoz, mint Constantinescu. Arra a kérdésre, elképzelhető-e a hárompólusú - szociál-liberális (SZR+NLP+DP), baloldali (RTDP), illetve jobboldali (KDNPP+JESZ) - helyzet az őszi konfrontáción, az RMDSZ elnöke kifejtette: a választások idejére már kétpólusú lesz a verseny. Érdekes analógiát lehet talán kimutatni azzal is, ami Bukarestben a főpolgármester-választáskor történt. Ahol a Ion Iliescu és a Petre Roman pártja versenyzett, s mindkettő baloldali párt. A választók nem akarják visszahozni a régi pártot. Ezért szavaztak végül is valószínűleg a legtöbben a Demokrata Párt jelöltjére, Traian Basescura a főpolgármesteri versenyben. Ez lehet analógiája annak, ami az ősszel is történni fog, de egyelőre mindez csak találgatás. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: Csak a második forduló előtt kötne az RMDSZ szövetséget. Markó Béla szerint Constantinescu visszalépése még inkább balra nyomja a választókat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./
2000. július 24.
A vezető román politikusok sorra közlik, hogy az eredeti tervektől eltérően ezúttal sem mennek el a Bálványosi Nyári Szabadegyetem rendezvényeire, amelyeken pedig a magyar kormányfő és a külügyminiszter is ott lesz. Mugur Isarescu miniszterelnök már le is mondta a részvételt és a szervezők szerint félő, hogy Petre Roman külügyminisztert sem látják a székelyföldi Tusnádfürdőn. A legmagasabb rangú román politikus így a gazdasági miniszter lesz, míg a magyar küldöttségnek a korábban említetteken kívül a Fidesz elnöke és az ifjúsági miniszter is tagja. /Bálványosi Szabadegyetem: nem mennek a román politikusok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./
2000. július 27.
Orbán Viktor júl. 28-án Genfből Romániába utazik, ahol részt vesz a XI. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Júl. 29-én előadást tart a szabadegyetemen a román-magyar kapcsolatokról, és másnap, 29-én vasárnap utazik vissza Budapestre. Mugur Isarescu miniszterelnök nem lesz jelen a szabadegyetemen, a két ország miniszterelnöke nem találkozik egymással. Sajtóértesülések szerint a román miniszterelnök azért nem megy el a szabadegyetem sjúl. 29-i záró rendezvényére, mert családi körben szeretné ünnepelni születésnapját. /Elmarad az Isarescu-Orbán találkozó. A magyar kormányfő pénteken Tusnádfürdőre utazik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./
2000. július 31.
A nyugati orientáció: a magyar-román kapcsolatok alapja címet viselte a XI. Bálványos Nyári Szabadegyetem zárórendezvénye, amelyen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök, Mircea Ciumara román államminiszter, Adrian Severin, az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének nemrég megválasztott elnöke, Nicolae Manolescu, a Nemzeti Liberális Párt országos vezetésének néhány nappal korábban lemondott tagja, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint Tőkés László püspök, tiszteletbeli RMDSZ-elnök. A vitát Andreas Oplatka, a Neue Züricher Zeitung külpolitikai elemzője vezette. "Az 1996-os romániai választások fordulópontot jelentettek a magyar-román kapcsolatokban, mert egy antikommunista, Európa irányába elkötelezett polgári kormány alakult Romániában, ezáltal pedig megszűnt a korábban a központi kormányzatból irányított magyarellenes hangulatkeltés" - jelentette ki Orbán Viktor a szabadegyetemen. Ami a magyar-magyar viszonyt illeti, a miniszterelnök úgy értékelte: először állt elő olyan gazdasági és geopolitikai helyzet a Kárpát-medencében, amikor a kedvezőtlen külső feltételek megszűntek, és tényleges lehetőség van arra, hogy az itt élő magyarok számára a megmaradás és a gyarapodás megvalósítható programmá váljon. Magyarországon olyan kormány van, amely egységes egészként kezeli a Kárpát-medencei magyarságot. Ezért jött létre a Magyar Állandó Értekezlet, jogelvek helyett ezért léptek a tettek mezejére. Hangsúlyozta: a magyar-magyar és a magyar-román viszony konszolidálásán túl Magyarország a történelmileg és szellemileg létező Közép Európa gazdasági és politikai megteremtésének mentén tevékenykedik. Akik hajlandók elfogadni ezt a magyar ajánlatot, azokkal szívesen működnek együtt. Kérdés az, hogy Románia is társunk lesz-e - zárta előadását Orbán Viktor. Mircea Ciumara felszólalásában az EU-integráció fontosságát hangsúlyozta. Adrian Severin, a szabadegyetem gyakori vendége azt vallotta: a magyaroknak és a románoknak közös jövője mindenekelőtt egy új, egyesült Európában van, amelynek a különböző kultúrák, történelmi tapasztalatok szintézisévé kell válnia. Severin a multikulturalitásnak, a kultúrák együtt, nem pedig egymás mellett élésének a jelentőségét hangsúlyozta a balkanizmus, az egy etnikumú nemzetállam meghaladott eszméjével szemben. Nicolae Manolescu úgy értékelte: a magyar-román kapcsolatok kulcsa mindenekelőtt az RMDSZ. A szövetségnek olyan erős, európai szellemiségű politikai párttá kell kinőnie magát, amely minket, románokat is európai politizálásra tanít - vélte Manolescu, elismerően értékelve az RMDSZ kormányzati tevékenységét. Markó Béla kifejtette: elégedetlen a magyar-román kapcsolatok alakulásával. Az elmúlt időben bekövetkezett szemléletváltást, az RMDSZ kormányzási szerepvállalását nem sikerült úgy kihasználni, hogy az a kétoldali kapcsolatok épülésére vált volna. A szövetségi elnök szerint Magyarországnak ma lehetősége van arra, hogy összehangolja a térség integrációs törekvéseit. Markó szerint Magyarország elsősorban abban segítheti az erdélyi magyarságot, hogy idehaza tartsa fiataljait, s hogy egy jó, a tervezettnél jobb státustörvény szülessen, hogy Magyarországon és itthon is otthon érezhessék magukat. A magyar-román alapszerződés Markó szerint nem egy dinamikus, belső erők által szuverén módon létrejött termék, hanem azt s Nyugat diktálta. Tőkés László szerint Romániának most lehetősége nyílik arra, hogy felzárkózzon a nyugati keresztény értékrendhez, ebben pedig Erdélynek nagy szerepe van. Magyarország és az RMDSZ felismerte a románokkal közös érdeket, de nem ismerte fel, hogy ez a helyzet milyen jelentős alkupozíciót teremt számára. Javasolta: "a kincstári elégedettség, a teljesítetlen ígéretek, az öndicséret helyett valós lépéseket tegyünk a kérdések megoldására". Amivel nem lehet egyetérteni az Nyugat félrevezetése, a látszatkeltő politizálás, amely a romániai magyarság helyzetének súlyosbodásához vezet. Az előadásokat követően a meghívottak a hallgatóság kérdéseire válaszoltak. Orbán Viktor a magyarországi sajtó azon felvetését kommentálva miszerint a szabadegyetemen állítólag elhangzó nacionalista kijelentések azok, amelyek a meghívott román politikusokat távol tartják a rendezvénytől, elmondta nem éli meg kudarcként azt, hogy román kollégája, Mugur Isarescu nem jött el Tusnádra. Nem egy "meghiúsult kormányfői találkozóról van szó, a rendezőknek nem ennek összehozása volt a célja. De ha meghívták a magyar miniszterelnököt, kötelességüknek tartották hasonló meghívást intézni a román kormány vezetőjéhez is." A státustörvényről, külhoni állampolgárságról, kettős állampolgárságról szólva a magyar miniszterelnök kifejtette: minden alternatívát megfontolnak. De végiggondolták-e a javaslattevők azt, hogy milyen következményekkel járna az, ha Magyarország úgy dönt: teljes jogkörrel rendelkező állampolgárságot ad valamennyi Kárpát-medencei magyar számára. Véleménye szerint ez az intézkedés a szülőföldjüket elhagyni kívánókat bátorítaná. A MÁÉRT-t épp azért jött létre, hogy az ilyen "súlyos következményekkel járó egyébként legitim gondolatokat" elemezze - mondta a magyar kormányfő. Orbán kijelentette: a schengeni határok kiterjesztésének következményeit akkor lehet felmérni, ha eldőlt már az, milyen vízumpolitikát szándékozik érvényesíteni az EU Romániával szemben. Ugyanennél a kérdéskörnél kifejtette: nem Budapesten dől majd el, hogy "ki a magyar", tehát hogy kik esnek majd a státustörvény hatálya alá. Az alternatívákat a határon túli magyar szervezetek dolgozzák ki. A kérdésre, miszerint változik-e a magyar kormány biztatása az RMDSZ kormányban való részvételével kapcsolatban a sorra következő választások után, Orbán Viktor kijelentette: a magyar kormány azt az RMDSZ-álláspontot tartja hivatalosnak (mindaddig, amíg más jelzések nem érkeznek), hogy nem szerepel a terveik között az, hogy szövetségre lépjenek a mai román ellenzékkel, amennyiben az megnyeri a választásokat. A romániai helyhatósági választásokkal kapcsolatban megjegyezte: bár voltak kudarcok, lásd Marosvásárhely helyzetét, nem lenne szabad sikertelenségnek megélni az összehasonlíthatóan jobb eredményeket. /Székely Kriszta: Orbán Viktor a Székelyföldön. A nyugati orientáció: a magyar-román kapcsolatok alapja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./ A Romániai Magyar Szó bőven idézett Orbán Viktor beszédéből: "Időm korlátozottsága miatt elsősorban állításokra kell szorítkoznom és érvelésekre, indoklások megadására kevésbé lesz módom. Mondandómat azzal szeretném kezdeni, hogy az ember benne él egy korszakban, annak a sajátos történeti jelentőségét, miután benne él, nem mindig tudja felmérni. Ennek ellenére, mi egy történeti pillanatban vagyunk, ha nem is érezzük ezt mindennap. Az egész Európai Unió metamorfózison megy át. A kibővítési tárgyalások Romániával is megkezdődtek. Magyarország tagja a NATO-nak, egy nagyon határozott misszióval, a délkelet- európai stabilitás kiépítésében való közreműködéssel. A magyar gazdaság tíz év zsugorodás után növekedésnek indult, regionális befolyása, hatása is növekszik. Ez jótékonyan hat nem csak a Magyarországon élő magyarokra, hanem - véleményünk szerint - hamarosan érezhető módon az egész Kárpát- medencében élő magyarságra is. A magyar állam tárgyalásai az Európai Unióval a végső szakaszhoz érkeztek. Hogy a végső szakasz milyen hosszú lesz, az egy más kérdés. Ez az a helyzet, amiben érdemes a román-magyar viszonyról véleményt cserélni. Első állításom az, hogy Magyarország támogatja Románia NATO-tagságát. Nem csak elvi okokból, hanem azért, mert mi, magyarok, amiután bent vagyunk, érzzük ennek jótékony hatását. Ma a NATO bővítés nem szerepel a NATO politikai napirendjén. Erről ugyan esik szó itt-ott, amott, de nincs olyan hivatalos NATO-dokumentum, mely a legfontosabb kérdésként jelölné meg a további bővítés ügyét. A magyar diplomáciának ma azért is kell dolgoznia, hogy a NATO bővítése továbbra is napirenden legyen. A második állításom az Európai Unióra vonatkozik. Az EU 1990-ben egy történelmi lehetőséget mulasztott el, ez mostmár látszik. A dilemma úgy hangzott, az egyébként Nyugat- Európához köthető, szervesen létező Közép-Európa legyen a legfontosabb az Unió számára, vagy a már meglévő keretek helyett/mellett az Unió együttműködésének, belső szerkezetének az elmélyítése. Az Unió e második forgatókönyvet választotta, ezért van az, hogy 1990 óta egyfolytában öt évre vagyunk az Európai Uniós tagságtól. És ez ma sincs másként. Ezzel függ össze a vízumkényszer problémája. Ami a román-magyar viszonyt illeti: az 1996-os romániai választások fordulópontot jelentettek. A választások jelentették a fordulópontot. Azért, mert egy antikommunista, európai irányban elkötelezett polgári kormány alakult Romániában. Ez egy történelmi esély volt és egy történelmi kísérlet zajlik. Ennek a végéhez vagy első fejezetének végéhez érkeztünk el, amikor Romániában a magyarok részt vettek a polgári kormány működtetésében. Ennek a mérlegét megvonni nekem nem dolgom. Ráadásul a helyzet rendkívül egyszerű, mert mind az RMDSZ-nek, mind a román polgári kormánynak van saját programja, amihez képest meg lehet mondani, abból mi valósult meg és mi nem. Egy dolgot mindenképpen szeretnék elmondani. Van egy választóvonal a '96-előtti és a '96 utáni román-magyar viszony szempontjából. Azt talán rögzíthetjük, hogy a központi kormányzatból irányított magyarellenes hangulatkeltés 1996 óta nem volt Romániában. Ennek megléte illetve hiánya választja el a 96 előtti és a 96 utáni időszakot a két egymástól különböző korszakra az én Budapestről kialakuló látásom szerint. A demográfiai helyzet a Kárpát-medencében a magyarság körében nem változott. A romló tendenciák fennmaradtak, de azt is megemlíthetem, hogy először állt elő olyan gazdasági és geopolitikai helyzet a Kárpát-medencében, hogy megszűntek a kedvezőtlen külső körülmények, legalábbis ezek egy része, beleértve a Budapestről jövő időnkénti értetlenséget is, és tényleges lehetőség van arra, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság számára a megmaradás és a gyarapodás valósággá tehető program legyen. Ráadásul egy olyan kormány van Magyarországon, mely egyben látja a Kárpát-medencei magyarságot, döntését is ez vezeti. Ezért hoztuk létre az Magyar Állandó Értekezletet. A jogelvek helyett ezért léptünk át a tettek mezejére más kérdésekben, mint pl. a magyar egyetemnél, és ezért akarunk egyébként egy státustörvényszerűséget, amiről még viták vannak, létrehozni. Láttam olyan pólót, amire az van írva: magyar vagyok nem turista. Ez nagyon helyes, ez a státustörvény kiindulópontja. A román-magyar kapcsolatok kulcsa Románián belül van, és ezt a jövőben is követendő irányként tudjuk megjelölni a magyar diplomácia számára. Szeretném, ha a román-magyar viszonyt, valamint a magyar-magyar viszonyt közép-európai összefüggésbe is tudnánk helyezni. A magyar kormány hisz abban, hogy létezik Közép-Európa és lehetséges egy közép-európai építkezés. Ez lehetséges a politika világában és lehetséges gazdaság világában is. A politika világában két lépést tettünk: az első, hogy a magyar választások után a polgári kormány újra vitalizálta a visegrádi együttműködést. Most szeptemberben pedig meg fog történni az, hogy az eddig létezett szlovén-olasz- magyar hármas együttműködést Horvátország befogadásával négyes együttműködésre fogjuk kibővíteni. Erről megszületett a szükséges politikai döntés. A gazdasági építkezés terén: Szlovénia esetében összekötöttük a magyar-szlovén vasúti rendszert, Horvátországban közös kikötőt építünk Rijekában, közös autópálya programot valósítunk meg és összekötöttük tavaly a horvátországi és a magyarországi elektromos rendszereket. Szlovákiával közösen felépítjük a hidat, amely Esztergomban és Kispárkánynál található és elvi megállapodás született politikai szándéknyilatkozatok szintjén a Miskolc-Kassa autópálya megépítésére. Ukrajnával is megállapodásunk van egy határmenti fejlesztési térség létrehozásáról. Ezek nem különálló történetek mindössze, hanem egy Magyarország által kialakított közép- európai építési koncepció. Van ilyen értelemben a magyar viszonyon is túllépő, történelmileg és szellemileg létező Közép-Európát gazdaságilag és politikailag is újra megteremteni akaró magyar szándék, illetve magyar ajánlat. Aki hajlandó ezt az ajánlatot elfogadni, hajlandó velünk társulni e célok érdekében, azzal mind a gazdaság, mind a politika világában örömmel működünk együtt. A kérdés, hogy Románia a jövőben milyen társuló partnerünk lesz ebben majd." /A 11. Bálványosi Nyári Szabadegyetem zárónapján hallottuk ...ORBÁN VIKTORTÓL. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./
2000. augusztus 10.
Mugur Isarescu miniszterelnök elfogadja az államelnökjelölést, de csakis függetlenként, abban az esetben, ha a jelöléshez szükséges támogató aláírásokat össze tudja gyűjteni. /Isarescu indul az elnökválasztásokon, de csakis függetlenül. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./
2000. augusztus 11.
A két független politikus - Theodor Stolojan volt és Mugur Isarescu jelenlegi kormányfő - ″politikai árfolyamának″ hirtelen emelkedése azt mutatja, hogy Romániában az elmúlt tíz évben nem alakult ki artikulált politikai élet, állapította meg Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A független kormányfő sikerének, sajnos, egyszerű magyarázata van: a politikai pártok az elmúlt években önös érdekeket képviseltek, visszafogták egymást, és saját programjukat sem teljesítették - kommentálta Markó Béla a kormányfő döntését /hogy vállalja az államfői jelölést/. - Szükség van arra, hogy végre kialakuljanak azok a politikai pártok, áramlatok, amelyek valóban képviselnek egy politikai irányt - mondotta az elnök. - Az RMDSZ még nem döntött arról, hogy indít-e saját jelöltet, vagy kit fog támogatni. Markó szerint lehetséges, hogy aki mellett az RMDSZ kiállna, az jut a második fordulóba. - Van bizonyos balratolódás, de ez a balratolódás nem jelenti feltétlenül Iliescut. /Az jut a második fordulóba, aki mellett az RMDSZ kiáll. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./
2000. augusztus 17.
A szatmári Informatia Zilei röpítette világgá a hírt: láthatáron az Orbán Viktor és Mugur Isarescu kormányfők közötti találkozó, méghozzá Marosvásárhelyen! A két miniszterelnököt egy ismert színházi ember, Ioan Cristea hívná meg, aki nemrég a szatmári színház főigazgatója volt és most nevezték ki a marosvásárhelyi Állami Színház igazgatójává. Közeli tervei közt szerepel Madách Az ember tragédiájának román nyelvű bemutatója, Octavian Goga fordítása alapján. Cristian igazgató nevezett lapnak úgy nyilatkozott, hogy egy ilyen alkalmat sem a magyar, sem pedig a román kormányfő nem hagyhat ki, s a bemutatón találkozniuk kell. /(Sike Lajos): Orbán-Isarescu találkozó lehet Marosvásárhelyen? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./
2000. augusztus 22.
Aug. 22-én Mugur Isarescu miniszterelnök fogadta a koalíciós pártok vezetőit az őszi választások időpontjának egyeztetése érdekében. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök, Verestóy Attila, a szövetség szenátusi frakciójának vezetője, valamint Borbély László államtitkár, ügyvezető alelnök képviselte. A tárgyalások során a koalíciós pártoknak sikerült elvileg megállapodniuk a parlamenti- és elnökválasztások időpontjában, melyre november 26-án kerül sor. Ugyanakkor koalíciós egyezség született a kampány időtartamára vonatkozóan, mely ezúttal 45 napra korlátozódik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 23. - 1787. sz./
2000. augusztus 29.
Vasile Lupu, a parasztpárt alelnöke kijelentette, hogy a kormány a következő két-három hónap leforgása alatt kormányhatározatot fogad el, amelynek alapján az Országos Erdőgazdálkodás (RNP) 190 ezer hektárnyi erdőt ad majd át a bukovinai ortodox egyháznak. A Suceavai Érsekség irányítása alá kerül 192 ezer ha erdő, a bevételeket pedig a történelmi emlékművek fenntartására, valamint karitatív célokra fogják felhasználni. Mugur Isarescu kormányfő beleegyezését adta erre a tervre. Múlt héten a kormányfő úgy nyilatkozott, hogy támogatja az erdővisszaszolgáltatás gondolatát. /A kormány visszajuttat az ortodox egyháznak 190 ezer hektár erdőt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./
2000. szeptember 8.
A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a novemberi elnökválasztáson a megkérdezettek 40,7 százaléka Ion Iliescura adná szavazatát. Mugur Isarescu a szavazatok 26,4 százalékát kapná, a harmadik helyre a Nemzeti Liberális Párt jelöltje, Theodor Stolojan kerülne a szavazatok 13,2 százalékával. Az indulásukat már bejelentők közül Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke a szavazatok 7,6, Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke 5,3, Teodor Melescanu, a Szövetség Romániáért Párt elnöke 4,9 százalékát kapná. /Iliescu vezet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./
2000. szeptember 21.
A Bákó megyei románok elmagyarosításának veszélyére hívta fel Mugur Isarescu kormányfő figyelmét szept. 20-án Anghel Stanciu, a Nagy-Románia Párt alelnöke, a képviselőház oktatásügyi bizottságának elnöke. A nacionalista politikus szerint a Moldvai Csángó Magyar Szövetség vezetői, nevezetesen Duma András, Istók György és a két Csicsó András (apa és fia) Klézsén és a környező településeken 1991-től folyamatosan nyomást gyakorolnak a román nemzetiségű lakosokra, félremagyarázva a történelmet és a vallási hovatartozást. Stanciu arra figyelmezteti Isarescut, hogy a csángók elmagyarosítását morálisan és anyagilag az RMDSZ és a magyarországi kormány támogatja. /A csángók magyarosításától tart a PRM. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./
2000. szeptember 22.
Kötő József oktatásügyi minisztériumi államtitkár lemondását követelte Anghel Stanciu /Nagy-Románia Párt/ képviselő, a képviselőház tanügyi bizottságának elnöke, aki Mugur Isarescu miniszterelnök közbelépését is kérte. Stanciu szerint Kötő megszegte a tanügyi törvény előírásait, és "az etnikai alapon történő megkülönböztetést támogatja". Stanciu kijelentette, Kötő József kezdeményezésére parancsot adtak ki, hogy a magyar nyelv tanítását kérő klézsei csángó szülők hamis névjegyzékét állítsák ki. Stanciu szerint az 1992-es népszámlálás alapján a Bákó megyei Klézse község nemzetiségi megoszlása a következő: a 6702 lakosból 6385-en vallották magukat románnak, 11-en magyarnak, 305-en csángónak, ami pedig az anyanyelvet illeti, 6516 személy anyanyelve a román, 15 személyé a magyar, 171-en pedig más nyelvet tartottak anyanyelvüknek. "A Magyar Csángószövetség terrorizálja a lakosságot, és kényszeríti a románokat, hogy magyarnak vallják magukat, az RMDSZ és a magyar kormány pedig különböző segélyeket folyósít a szövetségnek, amivel a listákra való iratkozásra csábítja a románokat" - állította Stanciu, aki szerint Duma András, ifj. és id. Csicsó Antal, valamint Istók György "a csángók eredetét tükröző történelmi igazság elferdítésére törekednek." A képviselő kérte az Andrei Marga által kibocsátott 2000/3113-as rendelet semmisnek nyilvánítását, és egy 669 klézsei csángó aláírásával ellátott beadványra hivatkozott, amelyben ezek a magyar kormány és az RMDSZ részéről történő nyomás gyakorlására panaszkodnak. - Kötő József a Szabadságnak elmondta, Anghel Stanciu akciója szervesen kapcsolódik az oktatásügyi minisztérium Bákó megyébe kiszállt bizottságának botrányos megfenyegetéséhez. Az államtitkár kijelentette, minden fenyegetés, nyomás ellenére kitart amellett, hogy a csángók gyakorolhassák az alkotmány és a tanügyi törvény garantálta jogukat, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. "Nem kívánunk történelmi vitába bocsátkozni a Nagy-Románia Párttal a csángók eredetéről, Anghel Stanciu kezdeményezésének pedig adminisztrációs következményeit is vállaljuk, munkatársaimmal együtt" - nyilatkozta Kötő József. - Szilágyi Zsolt, a csángók parlamenti képviseletére felkért Bihar megyei képviselő elmondta, valóban létezett egy beadvány, ami a Bákó megyei prefektus és Klézse polgármestere szervezte gyűlés nyomán született, ahol a megye elöljárói azt állították, hogy kötelező magyar oktatás bevezetése készül az iskolákban. - A magyar nyelv fakultatív módon történő tanítását kérő szülőknek minden joguk megvan ehhez - jelentette ki Szilágyi, aki szerint a tanügyminiszternek kötelessége betartani saját rendelkezéseit, és nem szabad engednie a Nagy-Románia Párt zsarolásának. /Salamon Márton László: Kötő József menesztését kérte Anghel Stanciu. A nagy-romániás képviselő a csángók beadványára hivatkozott. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2000. szeptember 26.
Andrei Marga oktatási miniszter előző nyilatkozatával szemben azt állította, hogy a csángó szülők kérvényeit a Bákó megyei tanfelügyelőségen kell kivizsgálni. Kötő József államtitkár meglepődve vette tudomásul ezt az újabb álláspontot, hiszen a tanfelügyelőségnek immár nem maradt kivizsgálni mint inkább végrehajtanivalója. A miniszteri pálfordulásban szerepet játszik, hogy Bákó megye prefektusa levélben figyelmeztette Mugur Isarescu miniszterelnököt, hogy a magyar oktatás bevezetése etnikai konfliktusokat okozna a régióban. /Rostás Szabolcs: Váratlan fordulat csángóügyben. Marga visszakozik? = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./
2000. október 10.
Mugur Isarescu miniszterelnök Milos Zeman cseh kormányfő meghívására látogatást tett Csehországban, okt. 9-én tárgyalt Zemannal. A kormányfők egyebek között véleményt cseréltek az Európai Unió és a NATO kibővítéséről is. Zeman biztosította a román miniszterelnököt, hogy Csehország támogatja Románia csatlakozási igényeit. Isarescu leszögezte: fontosnak tartja, hogy a kedvező jugoszláviai politikai változások mellett minél hamarabb felújuljon a dunai hajózás is, amelynek megszakítása súlyos gazdasági károkat okoz Bukarestnek. Isarescut fogadta Václav Havel cseh államfő is. /Isarescu és Zeman mihamarabb normalizálni akarja a viszonyt Jugoszláviával. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
2000. október 11.
Okt. 10-én román küldöttség utazott Belgrádba. Románia készen áll arra, hogy hivatalosan is felvegye a kapcsolatot az új jugoszláviai hatóságokkal, nyilatkozta Mugur Isarescu miniszterelnök. Petre Roman külügyminiszter és Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszter Vojislav Kostunica államfővel és Zoran Djindjiccsel a szerb Demokratikus Ellenzék egyik vezető politikusával találkozik. A megbeszélésen szó lesz arról, miként vehet részt Románia Jugoszlávia újjáépítésében. /Román küldöttség utazott Belgrádba. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./
2000. október 13.
A moldvai csángó-magyar gyermekek magyar nyelvű oktatása ügyében kialakult helyzet kivizsgálását kérte Mugur Isarescu miniszterelnöktől Szilágyi Zsolt képviselő interpellációjában. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy Bacau megyében számos szülő a törvények adta lehetőségekkel élve kérte gyermeke számára a magyar nyelv tanítását. A kérést nem teljesítették. Szilágyi szerint ennek oka az, hogy a kormányzati szervek (a Prefektúra, a Megyei Tanfelügyelőség) nem hajtják végre az érvényben lévő törvényeket. A Megyei Tanfelügyelőség szerint a helyi iskolák vezetésének kell alkalmaznia a törvényt, az iskolaigazgatók viszont arra hivatkoznak, hogy nem kaptak utasítást a Megyei Tanfelügyelőségtől. "A kör bezárult, a rendszer tökéletesen működik" - állapította meg Szilágyi, aki arra is emlékeztetett, hogy az érintett falvakban az Oktatási Minisztérium bizottságának tagjait fizikai erőszakkal fenyegették meg. - Szilágyi annak kivizsgálását is kérte a miniszterelnöktől, hogy vajon kinek az utasítására és miért nem sugározták Bacau megye legnagyobb részén hétfőn a román közszolgálati televízió magyar szerkesztőségének műsorát a moldvai csángó-magyarok helyzetéről. /RMDSZ-interpelláció. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 13./
2000. október 16.
Aznap, amikor a Román Televízió magyar adása a csángó-magyarokról szóló kerekasztalt közvetítette, hirtelen leállott a bákói tv-relé, így Moldova e tájain az említett műsort nem láthatták. Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselő, a Reform Tömörülés alelnöke Mugur Isarescu kormányfőt kérte, tegye közhírré: ki döntött a relé üzemeltetésének egy magyar adásnyi időre való beszüntetéséről. - Nagyobb baj azonban, hogy nem engedik a csángó-magyar gyerekeket anyanyelvükön tanulni. "Egyébként, a közoktatási minisztérium mossa kezeit, mondván, ez helyi probléma, a megyei tanfelügyelőség azt állítja, a törvény alkalmazása az iskolák vezetőségének a jogkörébe tartozik, az iskolaigazgatók pedig azzal védekeznek, semmiféle utasítást nem kaptak erre a megyei tanfelügyelőségektől. A kör bezárult, a rendszer tökéletesen működik" - mondotta a román kormányfőhöz intézett interpellációjában a csángó-magyarok védelmét felvállaló Szilágyi Zsolt képviselő. Szilágyi Zsolt Andrei Marga közoktatási, valamint Vlad Rosca, közigazgatásügyi miniszterek válaszára is kíváncsi, ugyanis a Bákó megyei prefektúrán dolgozó bizonyos Dumitru Nada nemhogy a törvényt nem alkalmazza, hanem Klézsére kimenve feltüzelte a helybeliek egy részét a gyerekeiket magyarul tanítani akarók ellen. "Összeegyeztethető-e vagy sem az állami köztisztviselői minőséggel a Nada úr cselekedete, aki polgárokat polgárok ellen uszít, feltüzeli a kedélyeket, s akinek intoleráns, nemzetiségellenes a magatartása?" - tette fel az újabb kérdését az erdélyi magyar honatya. /Magyar Balázs: Csángók relétlen sötétben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16.
2000. október 19.
Mugur Isarescu miniszterelnök okt. 18-án az általa vezetett kormány tevékenységének tíz hónapját értékelte, megállapítva, hogy nagyrészt teljesítette azt, amit 1999 decemberében vállalt. A kormányváltás előtt, háromévi folyamatos gazdasági recesszió közben, a hazai össztermék (GDP) közel 14 százalékkal csökkent, a munkanélküliség 11,5 százalékos, a tizenkét havi infláció pedig 54,8 százalékos volt. Ebben a helyzetben az új kabinet kénytelen volt az ország valutatartalékainak jelentős részét felhasználni. Az idei évre kidolgozott gazdasági elképzelések a pénzügyi reformra, az infláció csökkentésére összpontosultak. Az inflációt a kormány 2000-ben 27 százalékosra tervezte. A pénzromlás üteme ehelyett az év végére 40 százalék lesz, de ez is közel 15 százalékpontos javulás 1999-hez képest. A korábbi folyamatos gazdasági visszaesés helyett az idén Románia három év után először 1,5 százalékos gazdasági növekedést fog elérni. A választások utáni új kormányra az 1996-os szinttel megegyező külső adósságot és 2,2 milliárd dolláros devizatartalékot hagynak, mondta. A jelentésre változatos reakciók érkeztek. A kormányzati partner Demokrata Párt képviselője szerint a miniszterelnök nem teljesítette vállalásait. A másik szövetséges, a Nemzeti Liberális Párt tudatta: követelik, hogy Isarescu mondjon le a Jegybank vezetői tisztségéből. A legnagyobb ellenzéki alakulat, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja szerint a kabinet vezetőjének jelentése az ország katasztrofális állapotát tükrözi. A Szövetség Romániáért párt elnöke, Teodor Melescanu bejelentette: megvonják a politikai támogatást a végrehajtástól. Puskás Bálint RMDSZ-szenátor arra figyelmeztetett, hogy a kormányzati partnerek nem vállalják a felelősséget a miniszterelnökkel együtt az elkövetett hibákért. /Ideje volt a tisztánlátásnak. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 19./
2000. október 21.
Mugur Isarescu román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök okt. 20-án ünnepélyesen megnyitotta a Csanád- Kiszombor közúti határátkelőhelyet. A két kormányfő a román oldalon felállított katonai sátorban tartott megbeszélése után sajtótájékoztatót tartott. Ez a határátkelő az itt élő embereknek, magyaroknak, románoknak és szerbeknek, nemzetiségi hovatartozás nélkül, egyaránt nagyon fontos - hangoztatta Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök a továbbiakban elmondta: Mugur Isarescut tájékoztatta arról, hogy - a román kormányfő korábbi kérésének eleget téve - méltó sírkertet alakítottak ki a világháborúkban Magyarországon elesett román katonáknak Budapesten, a rákoskeresztúri köztemetőben. A román katonatemetőt október 25-én szentelik fel. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a román fél is hasonló gesztust tesz a magyaroknak, ugyanis magyar katonák is nyugszanak méltatlan körülmények között Romániában. - Csökkenteni lehet a magyarországi baromfi és sertéshús behozatalára kivetett romániai vámokat - állította Mugur Isarescu. - A Csanád-Kiszombor közúti határátkelőhely elsősorban a személyforgalmat szolgálja. /Román-magyar miniszterelnöki találkozó. Határnyitás Csanádon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./ Az új határátkelő átadására "elfelejtették" meghívni a megyei RMDSZ szervezet képviselőit, annak ellenére, hogy ők sokat tettek a határállomás megvalósításáért. Isarescu javasolta, hogy az érmihályfalvi határátkelő megnyitása alkalmából ültessenek el egy-egy facsemetét: magyar és román területen. Ezek a két nép közötti barátság szimbólumai lesznek. Isarescu elmondta, hogy beszéltek a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokról. /Pataki Zoltán: Egy órával közelebb Európához! Nagycsanádnál is (végleg) megnyílott a román-magyar határ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
2000. október 26.
Szilágy megyében az államfő-jelöltekneknek gyűjtöttek támogató aláírásokat. A megyében az összes jelölt között Frunda György kapta a legtöbbet, jelöléséhez 15 200 aláírást továbbítottak, Ion Iliescu jelöléséhez pedig 7335-öt. Még szeptember folyamán Mugur Isarescu jelöléséhez 6000 fölött, ugyanannyit Theodor Stolojannak. Vadim Tudor jelöléséhez 5400 aláírás gyűlt össze, ez kétezerrel több támogatót jelent, mint 1996-ban. Petre Roman részére 3400 aláírást továbbítottak a határidő előtt, a DP-től kapott tájékoztató szerint még 300 aláírás maradt Zilahon. /(Fejér László): Frunda kapta a legtöbbet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
2000. október 26.
A kormány gazdasági intézkedésekkel fogja támogatni, hogy az országban versenyképes autógyártás alakuljon ki - jelentette ki Mugur Isarescu, amikor a francia tulajdonban lévő Dacia autógyár vezetőit fogadta. A Dacia autógyár vezérigazgatója, Constantin Stroe hangsúlyozta, hogy privatizálás nélkül az autógyár már nem létezne. Elmondta, hogy a tervek szerint 2004-ben már csak valamivel több mint 16 ezer alkalmazottja lesz a gyárnak. Tavaly júliusban, amikor a Renault átvette a gyár többségi részvénycsomagját, közel 28 ezer főt alkalmaztak, mostanra a létszám 3 ezer fővel csökkent. A Dacia idén szeptember végéig összesen 41 ezer gépkocsit gyártott. Romániában az idén szeptember végéig 57 882 gépkocsit gyártottak, ami 33 százalékos visszaesést jelent az elmúlt év hasonló időszakához képest. /Isarescu versenyképes autóipart akar. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2000. október 28.
Az Európai Parlament (EP) rossz bizonyítványt állított ki Romániáról szóló jelentésében. A jelentés az állam gazdasági tehetetlenségére, a lakosság rossz alkalmazkodó képességére és az állami intézmények korrupciójára is utal. Mugur Isarescu miniszterelnök beismerte, hogy a készenléti hitel valószínűleg csak a választások után fut be. A jelentés 18 pontba szedve elmarasztalta Romániát, írta Neményi József Nándor, ismertetve a megállapításokat. Az EU elégedetlen a romák helyzetével, a környezetvédelemmel, az újságírók biztonságával, /akiket zaklatnak/, a vízumkényszer feloldásának előfeltétele a határokat megerősítése, Románia gazdasági helyzete törékeny, a gazdasági stratégia nehezen alkalmazható, a kormánynak nincs agrárstratégiája, a kataszteri nyilvántartása nem megfelelő, a helyi közigazgatás reformjának az üteme lassú, a korrupció nem csökkent, szükséges a büntetőjog gyors reformja, változtatni kell az árvaházak, gyermekotthonok állapotán. A gazdasági reformot gyorsítani kell, az ország alkotmányának módosítása is szükséges. /Neményi József Nándor: Rossz bizonyítvány után folytatódik a kiútkeresés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2000. október 28.
A Központi Választási Iroda összesen 13 elnökjelölt jelöltségét hagyta jóvá. A jelöltek közül kilencen politikai párt színeiben, négyen pedig függetlenként indulnak. Az elnök-választásokon a következő személyek lépnek versenybe: Theodor Stolojan (Nemzeti Liberális Párt), Ion Iliescu (Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja), Petre Roman (Demokrata Párt), Frunda György (RMDSZ), Corneliu Vadim Tudor (Nagy-Románia Párt), Paul Philippe de Hohenzollern (Országos Megbékélési Párt), NIcolae Cerveni (Román Szabaddemokrata Párt), Ion Sasu (Román Munkáspárt), Teodor Melescanu (Szövetség Romániáért), valamint a függetlenként induló Mugur Isarescu, Graziela Elena Barla, Gheorghe Eduard Manole és Lucian Orasel. /13 elnök-jelölt indul a választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ A CURS által végzett legújabb közvélemény-kutatás szerint még mindig a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elnökjelöltje, Ion Iliescu vezet 48 százalékkal. Őt követi a liberálisok államfő-jelöltje, Theodor Stolojan és a függetlenként induló Mugur Isarescu kormányfő, akik a megkérdezettek mintegy 13 százalékának a támogatottságát élvezik. Corneliu Vadim Tudorra, a Nagy-Románia Párt jelöltjére az alanyok 11 százaléka, Teodor Melescanura (Szövetség Romániáért), Frunda Györgyre (RMDSZ) és Petre Romanra (Demokrata Párt) jelöltjére pedig a megkérdezettek 5 százaléka szavazna. A pártok esetében szintén a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja szerepel az élen 52 százalékkal, míg a megkérdezettek 11 százaléka a Nemzeti Liberális Pártot támogatja. Ugyanennyien voksolnának a Nagy-Románia Pártra, 7 százalék az RDK 2000-re és az RMDSZ-re, 6 százalék a Demokrata Pártra, 5 százalék pedig a Szövetség Romániáért pártra. /Isarescu és Stolojan egyformán népszerű. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2000. november 1.
Okt. 31-én Orbán Viktor magyar és Mugur Isarescu román miniszterelnök nemzetközi átkelőhellyé nyilvánította a Nyírábrány és Érmihályfalva közötti határállomást. A kormányfők a határvonal feletti kézfogással avatták fel jelképesen a magyar oldalon mintegy 35 millió forintos költséggel korszerűsített, ezentúl éjjel-nappal nyitva tartó személyforgalmi átkelőt. Orbán Viktor beszédében kiemelte: a határok ma már nem arra valók, hogy az embereket elválasszák egymástól. A miniszterelnök köszönetet mondott Mugur Isarescunak azért, hogy az április 14-i megállapodásukat, a nyírábrány-érmihályfalvi határ megnyitását sikerült hamar megvalósítani. Mugur Isarescu hangsúlyozta, hogy a két ország kapcsolatrendszere jelenleg szilárd. A két kormányfő az átkelőhely közelében lévő ligetben két piramistölgyfát ültettek el, emléket állítva a nemzetközi személyforgalom megindításának. Orbán Viktor és Mugur Isarescu ezt követően rövid megbeszélést folytatott. Orbán Viktor elmondta: a kereskedelem fejlesztéséről, így az autó- és a húsexport lehetőségeiről, valamint további határátkelőhelyek nyitásáról tárgyaltak. "Kis lépéseknek számító, de fontos feladatokat oldottunk meg, amelyek összességében sikerre vitték eddig a két ország együttműködését" - emelte ki Orbán Viktor. /Újabb határátkelőhely - újabb miniszterelnöki találkozó. Kis lépéseknek számító, de fontos feladatokat oldottak meg. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./
2000. november 2.
A Romániában gyártott Daewoo Matíz gépkocsik magyarországi importjának megkönnyítésében látja a román és a magyar miniszterelnök a magyarországi hús romániai importját sújtó védővámok eltörlésének lehetőségét - olvasható román lapokban Orbán Viktor és Mugur Isaescu újabb határ menti találkozójáról szóló beszámolójában. Isarescu kormányfő a jövő héten találkozik a romániai hústermelőkkel, hogy megbeszélje velük a magyarországi sertés- és baromfihús importjára kivetetett vámilleték csökkentésének lehetőségét Ismeretes a román termelők álláspontja: a vámilletékek csökkentése nyomán a magyar hús a romániai termelés rovására elárasztaná a hazai piacot, mivel Magyarország erőteljesen szubvencionálja a hústermelőket, míg Romániában az állam egy lejt sem költ erre. /Cotidianul: Feláldozzák a román hústermelőket a Matiz gépkocsik magyarországi exportjának érdekében. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./
2000. november 4.
A Curentul szerint Orbán Viktor és Mugur Isarescu közelmúltban tartott megbeszélésén szerepelt egy olyan napirendi pont is, amelyről nyilvánosan nem esett szó: annak lehetősége, hogy az RMDSZ már a novemberi elnökválasztások első fordulójában Mugur Isarescut támogathatná. A Curentul úgy vélte: nehéz elhinni, hogy Isarescu ilyen rövid időn belül csak azért találkozzon kétszer is Orbánnal, hogy új határátkelők megnyitásáról tárgyaljon. Van egy sokkal konkrétabb magyarázat is: a román választási kampány. Az újság szerint egyébként a Nemzeti Liberális Párt és a Román Demokratikus Konvenció 2000 szövetség elkeseredett küzdelmet vív azért, hogy meggyőzze az RMDSZ-t: léptesse vissza saját jelöltjét, s helyette a két formáció jelöltjének valamelyikét, Theodor Stolojant, vagy Mugur Isarescut támogassa. Frunda György szenátor az MTI-nek adott nyilatkozatában alaptalan találgatásnak minősítette a lap írását. /Frunda visszalépne Isarescu javára? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
2000. november 6.
Nov. 5-én Ion Iliescuval, az RTDP elnökével találkozott Emma Nicholson of Winterbourne, az Európa Parlament romániai küldötte. Az európai tisztségviselő előtt Iliescu kijelentette, az EU-csatlakozás pártja számára elsődleges feladat, és a novemberi választások után mindent elkövet azért, hogy Románia teljesítse az európai intézmények követelményeit. Emma Nicholson a hatékony, politikamentes, egységes közigazgatási rendszer kiépítésének, a korrupció megfékezésének szükségességét emelte ki. A Európa Parlament küldötte kérte Mugur Isarescut, a kormány kezdeményezze egy olyan közlemény nyilvánosságra hozását, melyben minden parlamenti párt elkötelezi magát az államilag gondozott gyermekek problémájának megoldása iránt, függetlenül a választások eredményétől. /A korrupció megfékezését kérte Nicholson. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
2000. november 11.
Nov. 10-én Kolozsvárra látogatott Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának első alelnöke. Bemutatta Harc a jövővel című könyvét, majd tájékoztatót tartott. Nastase tagadta, hogy az RTDP titkos egyezséget kötött volna a Nemzeti Liberális Párttal. Óva intette azokat a befektetőket, akik most vásárolnak gyárakat, ugyanis amennyiben az RTDP hatalomra kerül, felbonthatja az általa kétesnek ítélt privatizálási szerződéseket. Hozzátette: nem természetes, hogy alig pár héttel a választások előtt a Román Hírszerző Szolgálat igazgatóját, Costin Georgescut ciprusi nagykövetté nevezzék ki. - Amennyiben kiderül, hogy egyes nagyköveteket politikai alapon neveztek ki, visszahívják őket - szögezte le. Szerinte a "sötét erők" arra törekszenek, hogy belföldön és külföldön is lejárassák az RTDP-t. Nehezményezte, hogy egyre több nyugati országokat képviselő bukaresti nagykövet jelenik meg Mugur Isarescu választási klipjeiben. Még ma felhívom James Rosapepet, és kérdőre vonom! - mondta Nastase. Megismételve az RTDP közismert álláspontját: mivel Kolozsváron már létezik egy nemzetközileg is elismert multikulturális felsőfokú oktatási intézmény, nincs szükség önálló állami magyar egyetemre. /Kiss Olivér: Visszarendeződést tervez az RTDP. Adrian Nastase kérdőre vonja az amerikai nagykövetet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./
2000. november 13.
A Harag Napok keretében nov. 10-én vetítéssel bemutatták Osztrovszkij Vihar című darabját, Harag György rendezésében. A művet a győri Kisfaludy Színház adta elő 1979-ben, és akkoriban hatalmas sikert aratott, a főszerepben Bács Ferenccel. Nov. 11-én, a rendezvény zárónapján, két változatban is látható volt Csehov Cseresznyéskertje. A vetítésen a marosvásárhelyi Nemzeti Színház 1985-ös előadása idézte fel Harag György hattyúdalát, majd este, stúdióelőadás keretében, a kolozsvári társulat mutatta be ugyanazt a színművet Vlad Mugur rendező elképzelésében. Bemutatták A buszmegállótól a játszma végéig című kritikai összeállítást, amelyet Kelemen Kinga szerkesztett. /Nánó Csaba: Véget ért a Harag György-emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
